Petőfi Népe, 1989. március (44. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-30 / 75. szám
t Ez már történelem! Márciusok Kecskeméten 70,50 és 45 évvel korábban 1919 Összesítő jelentés a belügyminiszternek a magyarországi bolsevizmus történetéhez alapul szolgáló kecskeméti adatokról. Adta Tormássy István m. kir. rendőr tanácsos. —.. .A vörös forradalom kitörése idejében városunkban sem vidéken, sem pedig helyben, felsőbb rendelkezés folytán, telefonösszeköttetést kapni nem lehetett. A Kecskeméti Szociáldemokrata Párt 1919. évi márciuk-22. napján tíz óra tájban í kapja az első értesítést, távirati úton, a székesfővárosi eseményekről... A hazafias, nemzeties érzésű és gondolkodású polgárai az események váratlan, kedvezőtlen fordulatán megdöbbennek, s eddig agilis, erélyes tagjai a döbbenet hatása alatt mintegy fejüket vesztve félre állnak. Annál inkább mozgolódtak a Nemzeti Tanácsból azonnal kivált szocialistakommunista érzelmű és gondolkodású munkásvezérek, volt nemzetitanácsbeli tagok, akik nyomban sarkukra állnak. A városi közigazgatás ékes palotája, a városi székház pillanatra az ide-oda ifutkosás, észbontó izgalom és babiloni zűr-zavar színhelye lön, és kimondják, hogy a város vezetését Direktórium veszi át. Déli 12 órakor zár alá veszik a bankokat, és számba veszik az értékeket. .. .A forradalmi átalakulás Kecskemét városban a legnagyobb rendben ment végbe és ezen csodálkozni nem is igen lehet, mivel, amiként azt fentebb már említettem, a szociáldemokrácia a bolsevista alapját annyira elkészítette a proletárdiktatúra kitörésének idejére, hogy a kész keretekbe annak már csak beilleszkednie kellett. 1939 Értesülésünk szerint vitéz Héjjas Iván dr. miniszteri tanácsos kerül a repülésügyi szakosztály élére. Ez a szakosztály fogja intézni a budaörsi repülőtér ügyeit is, szolgáltatja annak felügyeletét és irányítását. (Kecskeméti Lapok, 1939. III. 5.) A Hegyközségi Tanács pénteken délután alakult meg. Az érdekeltséget Liszka Béla dr. hívta össze, megállapította, hogy minden törvényes intézkedés szabályszerűen történt a tanács megalakitásával. A hegyközségi tanács elnöke Pataky Ferenc dr., helyettes elnöke Ábrahám Béla dr. lett, áz ország Szőlő és borgazdasági ta- nácsba iuküldöttül Láczi Jánost választották meg. (Kecskeméti Lapok, 1939. III. 5.) Kecskemét népmozgalmi adatai az utolsó S esztendőben. Születések: városi anyakönyv: 1818, Bugac: 12, Lakitelek: 104, Koháryszentlőrinc: 56. Összes születés: 2101. Összes halálozás: 1373. Természetes szaporodás: 728. Szaporodás tekintetében az országos átlaghoz viszonyítva r 8,7 százalék. A felekezeti megoszlás: 138- ban római katolikus: 1744 (83,0 százalék), református: 316 (15,0 százalék), ágostai evang.: 26 (1,3 százalék), izraelita: 11 (0,5-százalék), egyéb: 4 (0,2 százalék). Sándor István beszámolója a Független Kisgazdapárt kecskeméti képviselőjének búcsúja volt a politikai élettől. Sándor István elérzékenyül- ten tett vallomást arról a szeretetről, amely a régiekhez ragaszkodó, de az újat bármikor készséggel és gyorsan befogadó kecskeméti néphez fűzi. Az elmúlt válságos évek során Kecskemét sajnálattal nélkülözte törvényhozóinak energiáját, Sándor István számára mégis felmentést ad a vitathatatlan jószándék és az elvekhez való ragaszkodás. A városi költségvetés jóváhagyása péntekén érkezett meg. A belügyminisztérium a város. kiadásait 5,455.408 pengőben, a bevételt 4,787.699 pengőben állapította meg és a 667.709 pengő hiány fedezésére 105 százalékos pótadót és 7 százalékos kereseti adót ír elő. Az iskolaszék Nyúl Tóth Pál dr. elnökletével megtartott ülése szives ünneplésben részesítette Marton Sándort tanügyi főtanácsossá történt kinevezése alkalmából. Jóos Ferenc felügyelő igazgató jelentése szerint Kecskeméten, a folyó iskolai évben a bel- és külterületi iskolaszék élhatározta, hogy az ágasegyházi iskolát Wéber Edéről nevezi el. (Kecskeméti Lapok, 1939. III. 26.) 1944 Kecskemét város polgármestere (dr. Liszka Béla) a feloszlatást elrendelő, megelőző hatósági vizsgálat lefolytatását határozta1 el március 30- án. „Mint a társadalmi egyesületek fölött közvetlen felügyeletet gyakorló közigazgatási hatóság a Kecskeméti Felsőkerületi Függetlenségi 48-as Párt és Népkörrel szemben hatósági vizsgálat lefolytatását elrendelem s azzal Kovács Sándor tb. tanácsnokot megbízom ...Am. kir. államrendőrség kecskeméti kapitányságát pedig megkeresem, hogy a vizsgálat lefolytatását támogassa...” A vizsgálatról jegyzőkönyv készült (1944. március.30-án), amely „Felvétetett a m. kir. Belügyminiszter 169.818. Vll.a. 1944. sz. rendeletével feloszlatott Független Kisgazda Párt helyi szervezetének bezárása, illetve a párt feloszlatása alkalmából megrendezett hatósági eljárásról. Jelen vannak Kecskemét thj. jogú város polgármesterének képviseletében Kovács Sándor tb. városi tanácsnok, m. kir. rendőrség kecskeméti kapitánysága részéről dr. Demjándy Gusztáv m. kir. rendőrkapitány, a feloszlatandó párt részéről dr. Révész László országgyűlési képviselő, pártelnök, Csikay Lajos alelnök és Luska Emil főtitkár. Eljáró hatósági biztosok dr. Révész László képviselő előtt ismertették a határozatot, majd Révész László tiltakozott az eljárás ellen... Az eljáró hatósági biztosok határozott utasítást kaptak arra, hogy ezzel a párttal szemben járjanak el, így elnök tiltakozása dacára a vizsgálatot megkezdték. A jegyzőkönyv hét sűrűn gépelt oldalon készült el, vázlatosan felölelve a Kisgazdapárt kecskeméti szervezetének történetét az 1930. évi október 26-án Arany János utcai vendéglőben megtartott választmányi üléstől 1944. március 30-ig. Az eljárás megtörténte után a polgármester nyomban jelentette a belügyminiszternek, hogy a vagyontárgyak lefoglalásával együtt a feloszlatás megtörtént. A Kecskeméti Közlönyben, miután feloszlatták még a Szociáldemokrata Párt- és a Parasztszövetséget is, Liszka Béla többek között a következőket nyilatkozta: „A kecskeméti Szociáldemokrata Párt és a kecskeméti Munkás Otthon Szövetkezet Szarvas utca 15. szám alatti házában működött feloszlatásáig. A bizottság a házban leltárt készített az ott talált berendezésekről és könyvekről. A ház — a belügyminiszteri rendelkezések értelmében — a szak- szervezetek kormánybiztosának a felügyelete alá tartozik. Kecskemétet nem érintette a nemzetiszocialistákra vonatkozó intézkedés. A belügyminiszter megszüntette a nemzetiszocialista vezetők internálását és rendőri felügyeletét. A nyilatkozó Liszka Béla alig korábban a Nemzetvédelmi Kereszt elnyerése érdekében kiegészítést adott személyes múltjában jobb megismerése érdekében az „Éllenforradalmi cselekvés részletes tényleírása” címmel. Dr vitéz Héjjal Iván akkori t. főhadnagy parancsnoksága és vezetése alatt szervezett kecskeméti ellen- forradalmi csoportban, az 1919. évi április hó 23. napjára kitűzött támadás előkészületei során Alsó- és Felsőszentkirály puszták, ellenforradalmárainak parancsnokságával bízattam meg.. I” W. D. FEKETE SAROK Rendhagyó előadást nézek szombat este, mielőtt megkezdődne a Kicsi, de szemtelen című olasz filmvigjáték aznapi második vetítése a kecskeméti Árpád moziban. A színhely: a mozi előcsarnoka. Szereplők: nők, főleg fiatalok, 18 éven aluliak, de látok köztük gyereklányokat is. Ülnek a pádon, a fojtogató füstben, s mindegyiknek a kezében ott az a bizonyos kis halálrudacska, amelynek a neve: cigaretta. A füsttel együtt mardos belül ez a szomorújáték. Tizennégy- tizenöt éveseknek—s a többieknek is—ennyit ér az egészség? Hosszabb időt töltenek-e felnőttkorukban ezek a fiatalok táppénzen, mint majd a munkában? Bírják-e a kenyérkeresettel és a családi élettel járó terheket? Egészséges utódokat Hoznak-e a világra, ha már ilyen korán elpazarolják az élet kincsét: az egészséget? Aggodalmán tovább nő, amikor észreveszem, hogy a tizenévesén áldozattá váló fiatalok önpusztító szenvedélyükkel már a nézőtéren „kopogtatnak". Oda szintén jutott valamennyi az előcsarnokot megtöltő füstből azoknak a kellemetlenségére, akik szívből és tüdőből utálják a dohányzást. A szenvedély betegséghez való jog mellett az egészséghez való jog sem kutya! (kohl) Munkásőr baráti kör Kecskeméten A munkásőrség kecskeméti baráti körének szervezőbizottsága -S összesen tíz tagból áll — első ülésén, múlt hétfőn kimondta a baráti kör megalakulását. Az MHSZ megyei székházában tartott ülést követően arra kértük Bedő Tibort, a szervezet ügyvezetőjét, válaszoljon kérdéseinkre. — Mi indokolta a baráti kör létrehozását? — A munkásőrök és a velük szimpatizálók igaztalannak érzik azt a hangvételt, amivel a testületet az utóbbi időben illették, és a munkásőrség szükségességét is megkérdőjelezték. A baráti kör megalakulásával kifejezi a szocialista társadalmi rend megőrzésére és jobbítására irányuló kötelezettségünket. Erősíti bennünk azt a tudatot, hogy a társadalom minden józanul gondolkodó polgára velünk van. — Mi a céljuk, törekvésük? — Nem egyéb, mint hogy a munkásőrök a jövőben jobban érezzék a társadalom különböző rétegeihez tar-, tozók, párttagok és pártonkívüliek támogatását. Merítsenek erőt ebből is a megújuláshoz. A baráti kör szervezetileg önálló, független a testülettől, mentes minden hagyományos kötöttségtől, valóságos klubéletet él, nem rendelkezik igazolvánnyal.. — Ügy hírlik, hogy a baráti kör tagjai csak leszerelt munkásőrök lehetnek. Igaz ez? — Nem! A körnek tagja lehet minden, büntetlen előéletű állampolgár, de az igaz, hogy fórumot kíván teremteni a honvédség, a rendőrség, a vám- és pénzügyőrség, a büntetés-végrehajtási' intézet és a tűzoltóság volt hivatásos tagjainak — a jelenleg aktívaknak is —, a munkásőrségtől leszerelteknek. — Beléphet-e a körbe, aki az MDF vagy más alternatív szervezet tagja? — A baráti kör együtt akar működni a demokratikus ifjúsági szervezetekkel, a munkásőröket foglalkoztató párt- és gazdasági vezetőkkel, számol a munkásőrök hozzátartozóival, közéleti emberekkel és mindenkivel, aki kinyilvánítja együttműködési készségét. — Milyen módon fejtik ki tevékenységüket? — Éves vagy féléves program alapján, klubszerűén. Szervezeti szintű rendezvényre évente három-négy esetben kerülhet sor. A baráti kör színvonalas programokat, tájékoztatókat, előadásokat, vitákat, beszélgetéseket szervez, kezdeményez időszerű gazdasági, politikai kérdésekről. Lehetőséget kínál honismereti, országjáró kirándulásokra, táncos összejövetelekre, műsoros estekre. Tagjai igény szerint ellátogatnak a munkásőrség összevont foglalkozásaira, megismerhetik a testület emlékszobáit, részt vehetnek baráti találkozókon. Állást foglalhatnak politikai és gazdasági kérdésekben, propagandatevékenységet fejtenek ki a körön belül és azon kívül. — A kecskemétin kívül hol és milyen létszámban működnek baráti körök? •— Eddig á bajai térségben hat községben és négy városban: Kiskunhalason, Kiskunmajsán, Jánoshalmán, Bácsalmáson működik baráti kör, változó létszámmal. Sükösdön például 110-en, Garán, Bácsbokodon és Bácsalmáson 70-70-en vállalták a baráti köri tagságot. A kisebb létszámra az a magyarázat, hogy most folyik a szervezőmunka. Gémes Gábor | MINT AZ ELGURÍTOTT HÓLABDA Miért lett veszteséges az Alföldi Cipőgyár? A Kecskeméti Alföldi Cipőgyár termelésének nem kis részét tette ki tavaly a szovjet export. Bár már jóval kevesebb volt az előző évinél, ahhoz azonban mégis elég sok, hogy egy előre nem látott központi intézkedés hatására a gyárnak tetemes kárt okozzon. Ám időközben kiderült: ez csak egyike a bajoknak. A veszteség, akár az elgurított hólabda, menet közben' nőttön nőtt, év végére 43 millió forintra gyarapodott. Veszteséggel is folytatni kellett Az okokat taglalva ígért János igazgató semmi olyant nem mondhat, amit az ember ne ismerne már más cégek példájából is: de hát most ezek jellemzik a magyar gazdaságot. — Az elmúlt esztendő az árrendszer változásaival kezdődött — mondja az igazgató. — Az új szabályozók értelmében a belföldi értékesítésre készített termékeink árát tíz százalékkal csökkentenünk kellett. Ugyanakkor az alapanyagárak 15-30 százalékkal növekedtek, a dolgozók bérét pedig bruttósítani kellett. A termelés költségei — rajtunk kívül álló okok miatt -— jelentős mértékben emelkedtek, miközben a bevételünk a korábbiaknál is kevesebb volt. A gazdálkodásukat alapjaiban megrendítő „körülmény” mégsem ez, hanem a szocialista export érdekeltségi rendszerében bekövetkezett változás volt. Ennek megértéséhez némi magyarázat szükséges. Arról van szó ugyanis, hogy a rubelelszámolású exportra kerülő termékek értékesítési árát államközi megegyezés alapján alakítják ki: ez kevesebb a valóságos termelői árnál. Ezért kapják az üzemek az úgynevezett kiegészítést a központi költségvetésből. A termelőnek mindig megvolt az a lehetősége, hogy eldöntse: az adott feltételek mellett vállalja-e a szocialista megrendelést. Ha úgy határozott, hogy igen, akkor a megfelelő helyen megkötötte a megfelelő szerződést. — Tavaly viszont az történt—folytatja az igazgató —, hogy a szerződéskötésnek, a termelés előkészítésének olyan fázisában, amikor már nem lehetett a dolgokat visszafordítani, a kormány egyetlen tollvonással megváltoztatta az érdekeltségi rendszert, aminek következtében 20 millió forintos bevételtől estünk el. Nos, ez volt az az elgurított hólabda. Mitől hízott nagyra? A szovjet megrendelésre való termelést már nem lehetett abbahagyni, de ennek a veszteséges tevékenységnek is megvoltak a költségei, sőt, a kivédhetetlen többletköltségei, akárcsak az összes többinek, így jutottak el lassan, de biztosan a pénzhiányhoz. Ennek pedig soha súlyosabb következményei nem voltak még a magyar gazdaságban, mint mostanában. Az általános hitelszűkítő politikának megfelelően az Alföldi Cipőgyár sem kapott pénzt, ahogyan az igazgató mondja, még a számlavezető bankjuktól sem. A tőkehiány folyamatos sorban álláshoz vezetett, és igen magas késedelmi kamat fizetésére kötelezte a pénzügyileg amúgy is legyengült vállalatot. Gondjaik forrása a pénzhiány — Mindez az összes veszteségünknek 80 százalékát tette ki — állapítja meg ígért János. — A többit pedig olyan körülmények okozták, amelyek jövedelemcsökkentő hatásával számoltunk ugyan, a jövő érdekében mégis vállalnunk kellett. Ezeket egyébként le tudtuk volna nyelni, ha nincs mellette más, komolyabb probléma. Mivel a szocialista export érdekeltségi rendszere már korábban is fokozatosan romlott, ennek megfelelően csökkentettük a rubelelszámolású értékesítésünket s növeltük a tőkés megrendelésre való termelést. Másként szólva: amilyen ütemben kivonultunk a • A termékváltás pluszenergiába, pluszköltségbe került. Felvételünkön: Hajas Sándorné a svájci exportra kerülő cipők felső részét ragasztja. fTótb Sándor felvétele) szovjet piacról, olyan ütemben bevonultunk a tőkés piacra. Az utóbbi hasonlat talán érzékelteti azt is, hogy ez a váltás bizony pluszenergiába, pluszköltségbe került. Annál inkább, mivel egy megszokott jói begyakorlott munkáról kellett átállniok a merőben új, más technológiát, minőséget, színvonalat igénylő tevékenységre. — Ha ezt nem tesszük, most nem negyven-, hanem hatvanmillió forint lenne a veszteségünk —jegyzi meg az igazgató. — Ugyanakkor, mivel már elviselhetetlenül szűkös körülmények között dolgoztunk a László Károly utcai telepünkön — s ez a munka minőségét veszélyeztette —, üzemünk egy része kiköltözött a Nap utcai új telepünkre. így a termelés rezsiköltsége megduplázódott. S végül még egy, nem elhanyagolható „apróság”: a cipő iránti belföldi kereslet igen nagy mértékben visszaesett az elmúlt esztendőben. Statisztikai számítások szerint míg korábban átlagosan 2,7 pár lábbelit vásárolt a lakosság évente, addig tavaly csak két párat. Ugyanakkor jóval több import cipőt kínáltak az üzletekben, mint azelőtt, mindennek következtében nagymértékben romlott a hazai gyártók értékesítési pozíciója. Ezt természetesen anyagilag is megéreztük. A „hogyan tovább?” kérdésében még csak az alapelvekről tud biztosat mondani az igazgató: — Gondjaink forrása a pénzhiány, ezért a társulási formában való együttműködés jelentheti számunkra a megoldást. Azaz: akár külföldi, akár belföldi tőkeerős, vállalkozó partnert keresünk. Nos, nem csak a vállalat dolgozóit sújtaná, ha nem sikerülne kilábalniok a bajból. Hiszen teret'hódítottak az igényes svájci piacon, ennek megfelelően éviről évre növelik tőkés exportjukat. Keményvalutát hoznak a népgazdaságnak. Ahnási Márta LAPSZÉL T0TÖ, LOTTÓ ÉS BORÍTÉKOS SORSJEGY A Nagykőrösi utcái lottózóban március folyamán csaknem 200 ezer darab totót, 32 ezer lottót vásároltak a szerencsejáték-kedvelők. A totózóknál nagyobb nyeremény nem volt a közelmúltban, a lottózók viszont minden héten „termelnek” néhány négyes találatot. Érdekes viszont, hogy az utcán is árusított borítékos sorsjegy egyre népszerűbb, feltehetően a 3 ezer forintos nyeremény bevezetése óta. Az új címletet nyerők ugyanis még egy további sorsoláson is részt vehetnek. A szerencsejátékok legifjabbja, a hatos lottó olyan sikert aratott, hogy az egy alkalommal kínált szelvényekből a szokásos mennyiség ötszörösét vásárolták meg. RÓZSATŐ ÉS PERMETEZŐGÉP , Új profillal gazdagodott az Alföld Aruház kínálata: a Hermes ÁFÉSZ ve- tőmagvait, virággumóit és -hagymáit, kertészeti eszközeit, permetező kisgépeit árusítják, mintegy egymillió forintos értékben, a vevők körében sikert aratva. A kiskerttulajdonosok körében a legkeresettebb a háromfajta rózsatő és a különféle színű kardvirághagyma. SZÖNYEGKERESKEDÉS ÉS GAZDABOLT Megkezdték a kecskeméti Piaccsarnok mögötti árushelyen a csaknem húsz magánárus pavüonjának bontását. Április végére előreláthatóan befejeződik a munka, és a helyet újból a nagybani zöldjég- és gyümölcspiac kapja meg. Új a boltok sorában a •Nagykőrösi utcán egy palackozott italokat árusító üzlet, Hetényegyházán, a Tápai Vincéné utcában egy szőnyegboltot nyitottak. Újdonság még a Szolnokihegyben megnyitott gazdabolt is, ahol.a magánvállalkozó gyümölcs- és díszfát, különböző szaporítóanyagot kínál. A móri áfész a Villám István utcában egy viszonteladóknak kialakított üzletben porflgylaltot és fagylaltadalékanyagot fog árusítani. DIABETES KLUB Harmadik évfolyamába lépett a cukorbetegek méltán sikeres Diabetes Klubja. Az Erdei Ferenc Művelődési Központban tartott előadásokat, bemutatókat, különféle tájékoztatókat sok száz, folyamatosan gyógyszerre szoruló beteg látogatja, válik ennek nyomán diétáját megtartó emberié. Ma, csütörtökön 15 órakor a művelődési központ konyháján diétásnővérek tartanak főzési bemutatót, majd Kovács Miklós gyógyszerész előadását hallgathatják meg a klub tagjai a cukorbetegek gyógyszerellátásáról. A továbbiakban is minden hónap utolsó csütörtökjén tartják összejövetelüket a Diabetes Klub tagjai. HÉTFŐN HÉTKOR — A VHF—31-ESEN A Kecskeméti Városi Televizió negyedik éve sugároz műsort, jelenleg túlvannak a kétszázadik adáson. Az első esztendőben mintegy 4600 lakásba jutottak el szines híradásaik, jelenleg csaknem 20 ezer lakásban fogható a hétfőn hétkor,, a VHF—31-es csatornán sugárzott program. Ez ideig ötszáz alkalommal vette át műsoraikat a szegedi körzeti stúdió, harmincszor pedig élő adásban szerepeltek az Ablak műsorában. Legsikeresebb műsoraiknak a különféle fórumok bizonyultak, és emlékezetes az utolsó, Kecskeméten megrendezett úttörő-olimpia, amikor naponta jelentkeztek. PROGRAM A TAVASZI SZÜNETRE A Szalvay Mihály Úttörő- és Ifjúsági Otthon munkatársai felkészültek a tavaszi szünet idejére. Április 1-jén és 2-án a Diákpárbaj 150 győztese indul autóbuszos kirándulásra, Pécsre. 5-én, szerdán, nyitott logiklub és nyitott kerámiaklub foglalkozására várják az úttörő korosztály tagjait. Csütörtökön fél 9 órakor kirándulást szerveznek a Csalánosi parkerdőbe, ahova mindenkit várnak! (Gyülekezés az otthon előtt). Ezen a napon a 9 órakor kezdődő bábkés^tést Szirtes Józsefné vezeti, 10 órakor pedig játékbajnokság lesz a logi klubban. 7-én horgász szakkör, tinidiszkó, sci-fi klub lesz. 8-án kiemelkedően érdekesnek ígérkezik a 10 órakor kezdődő gombfocisuli első foglalkozása, ahova ugyancsak minden érdeklődőt várnak. Szerkeszti: Ballai József
