Petőfi Népe, 1989. március (44. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-28 / 73. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLlV. évf. 73. szám Ára: 4,30 Ft / 1989. március 28., kedd Cshö Ho Dzsung látogatása A Várkonyi Péter külügymi­niszter meghívására ma Ma­gyarországra érkező Cshö Ho Dzsung dél-koreai külügymi­niszter budapesti tárgyalásai során egyebek között tájékoz­tatást kíván adni Szöulnak a szocialista országokkal létesí­tendő hivatalos kapcsolatokra vonatkozó csomagtervéről —, közölte a miniszter a The Ko­rea Timesnak adott inteijújá- ban. A Koreai Köztársaság — az NSZK úgynevezett keleti politikájához hasonlítható — „északi politikája” megvalósí­tása érdekében Magyarorszá­got egyfajta diplomáciai híd szerepének a vállalására szeret­né felkérni a szocialista övezet­ben — vált ismeretessé az ex­kluzív interjúból, amelyet Cshö elutazása előtt adott. Szélesre tárva a kaput a szocialista megújulás előtt A politikai pluralizmus problémáját a pártok száma önmagában még nem oldja meg — jelentette ki Mihail Gor­bacsov. A szovjet vezetőt újságírók se­rege várta a szavazóhelyiség előtt va­sárnap, s Gorbacsov szavazatának le­adása után készséggel felelt a rázúduló kérdésekre. Egy kérdés kapcsán hangoztatta, hogy a politikai pluralizmusra vonat­kozó álláspontját már korábban is ki­fejtette, de megismételte, hogy a szocia­lista társadalom megújításának, az em­berek eltérő érdekei kifejezésének és harmóniájának kulcsát a demokráciá­ban és a nyilvánosságban látja. (Folytatás a 2. oldalon) KP rVI m PKáPÁcriVs \ \mX pí:\z \ehá hiány/ik Bajai beruházások, félidőben A Bajai Városi Tanács pénz-, terv- és munkaügyi osztályán Gyurákovics Imre csoportvezető és Friedrich Attila főelő­adó gondozza a beruházásokat. Hozzá­juk fordultam tájékoztatásért: hogyan haladnak a város fontosabb építkezései? — Nem túlzás azt mondani, hogy nagyon nagy ügy a német általános művelődési központ. Elkészültével ugyanis a mai Frankel Leó Német Nyelvű Gimnázium épülete felszaba­dul, és enyhíti vagy talán meg is oldja a III. Béla Gimnázium szorító helyhiá­nyát. Ami a nevelési központot illeti: az első ütemben 8 tanterem és egy torna­csarnok készül el a jövő év szeptembe­rére, illetve a tornacsarnok december­re. A 2S0 millió forintos költség felét a nyugatnémet állam vállalta magára, sőt a felszereléshez, az oktatási eszkö­zök beszerzéséhez is támogatást nyújt. Az építkezés következő szakaszában kollégium és konyha, majd a harmadik ütemben egy pvoda és egy általános iskola készül el. Nem kevésbé fontos beruházás, csak éppen az egészségügy szempontjából, a kórház diagnosztikai épülete. A hat szintet 1990 második félévében átad­ják. Sajnos, a szükséges 110 millió fo­rint körüli deviza hiányában a műsze­rek beszerzése 1991-re marad. Végre otthonhoz jut és méltó körül­ményekhez a Bányai Júlia Kereskedel­mi és Vendéglátóipari Szakközépisko­la. A régi járási tanács székházában a már átvett hat mellé újabb négy tanter­met alakítanak ki. Idén szeptemberre tehát véglegesen megszűnik áz albérle­tük a Türr István Szakközépiskolában. Még egy iskolabővítésre feltétlenül szükség van. A Vásárhely-lakótelep 362 lakásának és az itt felépült rengeteg családi háznak az elkészültével — jó­részt kisgyermekes, fiatal párok lakják — örvendetesen megnőtt a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola növendékei­nek száma. Szerencsére az udvaron rendelkezésre áll a terület egy négy tan­termes szárny felhúzásához. (Folytatás a 2. oldalon) • A Város­kapukeled ol­dala. • A Petőfi- szígeti üdülő­körzetben már állnak a Bács- hús nyaraló­házai. • Öt szolgá­lati lakás épült a Szege­di út mellett. A napokban egy illatszerboltban azt mérlegeltem, hogy a 70, az 50 vagy a 20 forintos fogkrémet ve­gyem-e meg. Az utóbbit választot­tam. Máig őrzöm annak a nyugdíjas levélírónknak a sorait, aki elkesere­désében hozzánk fordult. Felháborí­tónak tartja, hogy két üveg sörért, két és fél deciliter röviditalért és egy doboz cigarettáért 234 forintot szá- - mitott fel neki egy kocsmáros. Inni és füstölni, persze, nem létszükséglet — annál inkább: enni. De az is mennyibe kerül manapság! Kereske­delemben dolgozó ismerősöm mond­ta: a bécsi szeletet fele annyiért meg lehetne venni — s ehhez hasonlóan még sokféle árut és szolgáltatást —, ha a fogyasztói árakból nem kel­lene nagy létszámú vállalati közpon­tokat is eltartani. Ki fizeti a révészt? A kérdést a társadalom jó ideje hordozza. Évti­zedek óta nyögi a nagyra nőtt keres­kedelmi vállalatok terheit. Hiszen hosszú a híd — még mindig nagyon hosszú—a termelők és a fogyasztók között, amelyen csupán három me­gyei forgalmazó központja négy- százötven fős apparátusával oszto­zik az értékesítésben és annak hasz­nában. Jóllehet, a kereskedelmi gaz­dálkodásban és irányításban e né­hány vállalat nem több egy-egy lánc­szemnél, a többivel együtt súlyukkal, működési kiadásaikkal malomkő­ként nehezednek a fogyasztókra. Az azok által vásárolt termékek árai mintegy utánfutóként viszik maguk­kal a pénztárakig — túl az infláció terhén — a központok költségeit is. Alighanem elállna a lélegzetem, ha azt a feladatot kapnám: adjam össze az élelmiszer-, az iparcikk-kereske­delmi vállalatok nem a pult mögött dolgozó alkalmazottainak évi mun­kabérét! A politikai élet mellett a gazdasá­géban is olyannyira kívánatos válto­zást a piaci viszonyok előbb-utóbb KÖNYVEK, LEMEZEK ÉS FÉNYÚJSÁG — NYOMDAI SZOLGÁLTATÁSOK TISZAKÉCSKÉN — AUTÓSMOZI MAGÁNTŐKÉVEL — HAJÓSI IDEGENFORGALOM Kulturális vállalkozások A pénz nagy őr. Nemcsak a ma­gánszemélyek kezdenek manapság vállalkozásokba, hanem egyre in­kább ott találjuk az intézményeket is, köztük például a művelődési há­zakat A bevétel, a nyereség remé­nyében többféle vállalkozásba kez­denek. Az alábbiakban ezek közű ismertetőnk néhányat. A kecskeméti Erdei Ferenc Műve­lődési Központ kiadásában^ utób­bi időben több könyv látott napvi­lágot. Például Vajda Mária: Hol a világ közepe? című néprajz tanul­mánya, vagy Tóth László—Barcza Gedeon: Tanuljunk sakkozni! című, szintén nagy sikerű szakkönyve, melyből 'már utánnyomás is ké­szült A további tervekben szerepel, hogy kiadnak egy verseskötetet és napvilágot lát majd a játékos láb- tornát népszerűsítő kiadvány is. A könyvkiadáson túl az Erdei Fe­renc Művelődési Központ lemez megjelentetésével is kíván foglal­kozni. Az első fekete korongon Nagy Attila kecskeméti színművész mond majd verseket Az album cí­me: Ez a világ az én világom. Ugyancsak a megyeszékhely leg­nagyobb művelődési intézményé­ben van lehetőség arra, hogy színi előadásokat „vegyenek meg”, vagyis rendezői joggal bírnak. A gyerekeknek készült a Csizmás Kandúr és a Hóember. Készül a kő­vetkező mesedarab is. Az Erdei Ferenc Művelődési Központ igazgatója, Sajtos Géza elmondta, tárgyalásokat folytatnak az illetékesekkel arról, hogy az épü- (Folytatás a 2. oldalon) kikényszerítik. Az áruértékesítésben a termelők és a vevők közti hosszú híd — a közbeeső eladókkal és vi­szonteladókkal — már nem sokáig járható. A kereskedelem alsó és kö­zépső szintjei közt feszülő ellent­mondás új helyzetet, jobb megoldást sürget az eddigieknél. Megfojt bennünket a vállalat! A fiatal kora óta kereskedő áruház­igazgató csaknem ötvenéves korá­ban jutott erre a felismerésre. Az üzlet dolgozóival lépni szeretne — előre. De hogyan? Milyen alapon? Mire a bonyolult vállalati felépítés útvesztőjében megrendelője eljut a központba — igazolják, visszaiga­zolják, iktatják —, annyi fékező ál­lomáson megy kérésziül, hogy köz­ben megszűnik a kereslet az üzletben a kért termékek iránt. Messze van­nak egymástól. S nem csak a mun­kakapcsolatokban. A fizetésben is. Mig a segédmunkás kislány, havi kétezer-egynéhány forintért annyit dolgozik, hogy közben majd’ lesza­kad róla az a bizonyos fehérnemű, az igazgató évi jövedelme 500 ezer fo­rint. Hol itt az arány? Valami nincs rendben a jövedelemelosztásssal a kereskedelemben. Megállt a kezem­ben a kávéskanál arra a reggeli rá- dióhirre, hogy a Szegedi MÉH Vál­lalat igazgatója 800 ezer forint pré­miumot vett föl. A megyében is talál­hatnánk hasonló példát, tucatjával. Alacsony bérek az alapellátás pult mögött lévő segédmunkásainak — a . tej- és kenyérrekesz-cipelőknek —, magas jövedelmek a vállalati köz­pontokban. Az élelmiszerbolt veze­tőjének portásfülkéhez hasonló he­lyiség az irodája: a központban fé­nyes a rézkilincs, süppedős a bőr- és a plüssfotel, párnázott az igazgató ajtaja. A kereskedelem alsó szintjén a szakképzetlenekből egy kisebb hadsereget lehetne kiállítani. A jól képzett szakemberek viszont a má­sodik vonalban: a központban van­nak. Nagyobb számban is, mint ahá­nyon kellenének, s mint ahányat mi, fogyasztók el tudunk tartani. Mikor fordul a kocka — nem fé­lig-meddig: teljesen — az első vonal­beli alapellátás javára? Kohl Antal Sok ezren lettek jobbak általa 4. oldal SAJTÓPOSTA 4. oldal Igazán bajban vannak a hadiüzemek? 5. oldal Iskola felújításból elégtelen 5. oldal SPORT 7. oldal Iskolanévadó Kunszentmiklóson u. Szombaton ismét ünnep volt Kunszentmiklóson, a néhány hete várossá avatott felső-kiskunsági településen. A háromszáz éve alapított gimnázium egykori és mai diákjai találkoztak. A nagy múltú intézmény ugyanis 1989- től ismét felvehette donátorának, Baksay Sándornak a nevét. A névadót a mostani hét végén rendezték. Az alma mater zsúfolásig megtelt aulájában Csankovszky János igazgató köszöntötte a vendégeket, a megye és a város vezetőit, a messziről „hazaér­kezett” öregdiákokat és a tantestület veteránjait. Ezután Komáromi Attila, a megyei pártbizottság titkára, a névadó ünnepség szónoka lépett a mikro­fonhoz. A testvérváros, a testvériskola — a kiskunhalasi Szilády Áron Gimnázium—egykori diákjaként üdvözölte a jelenlévőket, majd a névadó életét, munkásságát méltatta. Baksay Sándor hűségével bizonyította — mondotta az előadó —, hogy az értelmiségnek fontos feladatai vannak vidéken is, az oktatás és közművelődés színvonalának emelésében. A név­adó református lelkész, aki 1904-ben egyházkerületének püspöke is lett, pályájának csúcsán sem hagyta el a Felső-Kiskunság fővárosát. Azt tűzte ki célul, hogy Kunszentmiklóson is alakuljon ki egy szellemi műhely, egy lelki központ, olyan, amely hatni tud az egész régióra. Jól látta hangsú­lyozta Komáromi Attila —, hogy a tervek megvalósításához a helyi iskola­ügy megreformálására van szükség. Áldozatos munkásságának eredmé­nye, hogy az egykori, alig vegetáló, hatvan-hetven tanulóval foglalkozó algimnázium a század húszas éveiben már érettségit adó, nyolcosztályos főgimnáziummá lett, amely konviktussal és intemátussal is szolgált. A ne­ves etnográfus, a Lucanust és Homéroszt fordító Baksay szigorú igényessé­ge legyen a példa és a mérce ebben az intézményben most is. A jövő az ifjúságé, s manapság, amikor a társadalom, az ország új reformkorban él, tehetséges és szárnyaló fiúkra és lányokra van szüksége a hazának. Azt kívánom, hogy az egykori jelesekhez méltó tanulók kerüljenek ide, és ipnen valóban tudós és hasznos polgáijelöltek kerüljenek ki az életbe — zárta gondolatait az előadó. A névadói köszöntő elhangzása után az iskola irodalmi színpada Baksa- yról, Baksaytól címmel összeállítást mutatott be. Az ünnepség végén a Baksay család képviselője, az egykori diákok, valamint a református egy­ház és a város képviselői emlékeztek a névadóra, mondták el köszönétüket, jókívánságaikat. A rendezvény végén átadták a Pro Scola-dijakat a gimná­zium ügyeiért kimagaslóan sokat fáradozó öregdiákoknak. F. P. J. Mi van az árakban? . c-:-Sö '7’-. ■

Next

/
Thumbnails
Contents