Petőfi Népe, 1989. március (44. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-23 / 70. szám

/ 1989. március 23. • PETŐFI NÉPE • 5. \ Türelmes emberek hobbija Húsrét táján bizonyára minden kisgyermeke^ szülő legalább egyszer Jiallhatja csemetéje óhaját: úgy szeret­nék egy nyuszikát! Az sem lehet kétséges, hogy a kérés így folytatódik: fehér szőrűt, piros szeműt! Olyan te­nyésztőnél jártam, akinek csupa fehér szőrű, piros sze­mű nyulai vannak. Nem is kevés, harminc anya, meg a szaporulat. Igaz, dehogyis engedi az éppen sarjadó fii- vön ugrálni őket! Más a „dolguk” ezeknek az állatok­nak: sok utódot nevelni. Kerekegyházán, Benkő Sándor nyulászatában nem lehet panaszra ok, az állomány megfelel a kívá­nalmaknak, az is igäjZ, gondosan vigyázza őket. Az udvar végi nyúl- házba úgy lehet bejutni, hogy előbb egy amolyan hétköznapi, majd egy szúnyoghálós ajtót nyit meg a gazda, a fertőtlenítőszeres forgács sem hiányzik a belépő lába alól.- Még 1975-ben kezdtem el foglalkozni a nyulakkal. ^Súlyos baleset után leszázalékoltak, unat­koztam, meg a pénz is nagyon kel­lett. Ezekkel az állatokkal végül is nem olyan nagy fizikai megerőlte­tés törődni, mint mondjuk a hízók­kal. Aztán, ahogy fölépültem, erő­södni kellett a karomnak, ketrece­ket kalapáltam. Három anyával meg egy bakkal kezdtem, ipost meg. .-Vife mutatja a ketrecsort Benkő Sándor. — Próbálkoztam más fajtával is, de ez, az új-zélandi fehér vált be leginkább. A fényképezés kedvéért szép ba­kot símit a karjába, majd egy még zárt szemű kis jószág következik. — Kinek adja el a felnevelt nyu- lakat?- A Vaskúti Bácska Tsz-szel van szerződésem, 800-1000 állatot adok le egy évben. Bár évente kö­tünk szerződést, remélhetően még sokáig elfoglaltságom lehet a nyu- lászkodás. Úgy tudom, a tsz vágó­jába „beszállt” egy olasz cég, tehát úgy látszik, hosszú távon szükség van a nyúlra. — Megéri nevelni? • Néhány évvel ezelőtt még iga­zából megérte, a jobb tenyésztőnek megmaradt a bevétel 40 százaléka, 0 A gazda és a kedvenc. 0 Fehér szőrű, piros szemű nyúlfik. vagy még jobb esetben a fele. Ak­kor sem a gyors meggazdagodás útja volt a nyulászkodás. Azok, akik kiszámolták, milyen sokat le­het vele keresni, rendre-sorra csa­lódtak, abba is hagyták. Ez a türel­mes emberek foglalkozása. Akár az állatokról van szó, akár a ha­szonról. Ami bizony már csak tö­redéke a néhány év előttinek. Bár a vaskúti tsz kedvezménnyel adja a tápot azoknak, akik oda szállít­ják a nyulat, még így is 100 forint­tal lett mázsánként drágább. Ugyanígy az árpa, a szálastakar­mány. En mind a kettőt vásáro­lom. Igaz, van fél hold herénk, de ehhez még jócskán kell venni. Le­hetne megtermelni is, de az csak annak éri meg, akinek van eszköze a művelésre, kaszálásra, meg szál­lítójárműve. — Három anyával kezdte, most meg harminc van. Lesz-e több? "- Nemigen. Most már ismét dolgozom, munka mellett éppen elég ellátni ekkora állományt. A feleségem meg a fiam segítenek, de sokkal többel nem nagyon bír­nánk. Meg ha úgy vesszük, ennyi­vel, mondhatnám, hobbi-szinten is elvagyunk. — Kerekegyházán és a környé­kén inkább csirkét nevelnek, disz­nót hizlalnak az emberek. — Azért vannak itt tenyészetek, a többségük kicsi, 5-6 anyás, ekko­ra, mint az enyém, két-három akad. Most, úgy látom, néhányan belefognak. Hogy megmaradnak-e nyulásznak? Az eddigi tapasztalat az, hogy tízből ha hárman. Sok türelem kell a nyulakhoz. Gál Eszter Különböző fórumokon, vitá­ink során, meg a tömegkommu­nikációban is csak helyeselhet­jük a társadalmi-gazdasági hely­zettel való nyílt szembenézést. Mégis: a hibák összegyűjtése — noha lehet valamelyes katartikus hatása — önmagában nem hasz­nál, sőt leszerel. Persze az sem jó, ha újból csak a csekélyke ered­ményekről beszélünk. A való­ságnak bonyolultságában törté­nő vizsgálata segít leginkább. Máig is van okunk az optimiz­musra: megvolna az erőnk /h- hoz, hogy a nehézségeken úrrá legyünk. De nagyobb erőfeszí-' tésre, még jobb munkára, egész­ségesebb közgondolkodásra len­ne szükség, reális fogyasztói és életszínvonal-politikára, mégpe­dig nemcsak a gazdasági vezetés­ben, hanem a családok terveiben is. Nem árt tehát meggondolni: aligha helyes, ha a tömegkom­munikációban, reklámban, sőt irodalomban-művészetekben s ezek hatására bizonyos rétegek közgondolkodásában még min­dig a lehetőségeinktől elszakadó fogyasztási modell érvényesül. Fogyasztási propaganda van, ami talán vállalati érdek, de sok területen inkább fölösleges igé­nyeket ébreszt. Hasznosabb len­ne egy átfogó takarékossági „hadjárat”, minél több gyakor­lati tanáccsal, netán reménytele­nül nehézkes és drága szolgálta­tások kisebb feladatainak házi ügyeskedéssel való felváltásával — olyan készségek elsajátításá­val, amelyek már fél évszázaddal ezelőtt minden cserkészfiúnak birtokában voltak. De azért a magánkisiparosokat is rá kellene szorítani, hogy ne csak luxuscik­keket termeljenek, hanem ezt- azt javítsanak is. (Az 1500 forin­tos cipőket tíz- és százezrével kell eldobni az olcsó sarkalás hí­ján. ) A helytelen érdekeltség gya­korta és sokféleképpen 'akadá­lyozza a közérdekű termelőtevé­kenységet. Háttérbe szorul az ol­csó és tartós cikkek gyártása, pe­dig ez egyike lenne a szocialista termelés fölényének a csak ha­szonra néző kapitalista gazda­sággal szemben. Ehelyett egyre inkább csak magas áron eladha­tó árukat készítenek, ezt rendeli a kereskedelem is. így a vevő csak drágán vásárolhat! Ennél csak az felháborítóbb, mikor a versenyelv abszolutizálása jegyé­ben papíron kimutatják, hogy a mindig is gyártott cikkek hazai előállítása immár nem gazdasá­gos, és azt importálják. Népszerűtlen, de alapvető kérdés, hogy a gazdaság liberali­zálása nem teheti kétségessé a szocialista nagyüzem meghatáro­zó szerepét. A támogatást a leg­több területen meg kell szüntet­ni, de a munkások közvetlen ér­dekeltségét, sőt tulajdonosi (szö­vetkezeti alapon? jugoszláv mo­dell? 56-os elképzelések — mun­kástanács? stb.) részesedését biz­tosítani kellene. Az egész gazda­ságnak alapvető érdeke a mező- gazdaság fenyegető helyzetének fölismerése, és az agrárolló meg­szüntetése. Még ha népszerűtlen is (de kik körében?): a világútlevéllel és az osztrák vízumkényszer meg­szüntetésével fölmerült problé­mák is vizsgálandók. Akár kor­látozással is élni kell. Ne lehes­sen rendszeresen kiutazni, üzle­teim. Ennél csak rosszabb, ami főként az egyszerű embereket fe­nyegeti} hogy olcsónak tetsző áruval magyarul beszélő svihá- kok becsapják őket, s rajtuk ke­resztül az országot. A hiányokra fel kell figyelni, s elébe menni. (Miért kellett naponta több száz jugoszláv hűtőládát behozni Ausztriából, mire ezt észrevette az állami kereskedelem?) Fokozott gazdasági ellenőrzés .. szükséges a hiánycikkek pult alóli árusításának megakadályo­zására, a maszek kereskedés megrendszabályozása érdeké­ben. A lakosság érdekeinek ed­diginél sokkal hatékonyabb vé­delmére lenne szükség, önkéntes társadalmi munkások mind szé­lesebb körű, de ha kell, hatósági jogkörű bevonásával. A vevő vé­delméért a Fogyasztók Tanácsá­nak nagyobb ellenőrzési, sőt fel­jelentést és főleg tanácsadási le­hetőséget kell adni, s ezt niég kulturális területre is ki kellene teijeszteni. Ide tartozik a közéleti tiszta­ság ügye, amit össznépi ellenőr­zéssel kell segíteni. Mindez a szocialista elvek legrégibb réte­geihez tartozik. Ez a lényege a tanácsi rendszernek is, a közvet­len népi hatalom gyakorlásának. Nem kerülne pénzbe, de a közhangulatot nagyban javítaná a bürokrácia leépítése, aktatolo­gatás helyett a gyors ügyintézés megkövetelése. Ma a tanácsi tisztviselők egy része szolgálta­tás helyett hatalmaskodik, vagy ami még rosszabb: baksist vár el. Ezeket a jelenségeket, ha kell, .látványos példastatuálással kell megtorolni, és a hivatalnokot az ügyfelekkel való udvariasságra is rászorítani. A rosszul fizetett, mégis tisztességes, dolgos több­ség kedvét nem veheti el a go­rombák, hatalmukkal visszaélők vagy korruptak elbocsátása, sőt megbüntetése, a szigorú felelős­ségre vonás inkább erősítené tisztviselői öntudatukat. Nem folytatom, inkább ide ik­tatok még néhány jelszószerű, összefoglaló mondatot: Takarékoskodj, amíg van mi­vel takarékoskodnunk!.. Szólj bele mindig, mindenütt abba, ami közérdek, közügy! Ne félj felemelni a szavád! So­se vagy egyedül — ám a többi is rád vár! Fent kezdjük a leépítést! Piac? Jó, de piaci legyek nél­kül! S Verseny? Jó, de ne a ki­sember rovására Ijf® Vállalko­zás? Jó, de ne a mi bőrünkre! Szabadság kell, nem anarchia! Nem kevesebb szocializmus kell, hanem valódi! Nem a múlt az érdekes,-ha­nem a jövő. De azért jelen is kell! Kristó Nagy István •v VÁRJÁK A LAKOSSÁG ÉSZREVÉTELEIT Változásokat tervez a Volán a megyeszékhely közlekedésében 1988-ban Kecskeméten napi 27 vonalon 2020 autóbuszjáratot in­dítottunk, ez ebben az évben 84-el emelkedett, ami annyit jelent, hogy egy átlagos munkanap reggelén 316, délután pedig 398 járat közle­kedik —; mondta dr. Libor Gábor, a Kunság Volán kecskeméti üzem­igazgatója. Az ez évi járatsürítést az új lakótelepek, ipari üzemek mi­att kellett bevezetni. Nem csupán a járatok sűrítése, más okok is közrejátszanak ab­ban, hogy amikor kevesebb az utas, csökkentsék az üresen futó autóbuszok számát. Egyik ilyen alapos indok volt az autóbusz- vezetők terheltségének csökkenté­se, Miután kevés az autóbusz- vezető — annak ellenére, hogy ki­emelt béremelést hajtottak végre — a törvényes munkaidőnél kény­telenek őket többet foglalkoztatni. Az osztott műszak — hajnali fél öttől nyolcig, illetve délután kettő­től hétig —, a szombati, vasárnapi elfoglaltság, a havi 235 órás telje­sítmény, amely legtöbbször a 280 órát is eléri, már több mint hangu­lati tényező. Ha ehhez hozzávesz- *szük, hogy az autóbuszvezetőknek havonta csupán 3 szabadnapjuk van, s csupán egy esik szombatra, vasárnapra, látható a gondok gyö­kere. Emellett szombaton-vasár­nap, munkaszüneti napokon bizo­nyos autóbuszjáratokon gyakorla­tilag nincs utas, üresen közleked­nek. Mindezék arra ösztökélték az üzemegység vezetőit, hogy csök­kentsék hétvégeken és munkaszü­neti napokon a járatok számát. A változásokat a következő jára­toknál tervezik: A 2-es vonalon (Széchenyi tér—Rendőrfalu) az autóbuszok 5,15 és 22,15-kor nem közlekednek, a félórás járatsűrűsé­get egyórásra növelik. A 3-as járat (Széchenyi tér—Műkertváros) au­tóbuszai 5 és 22,45-kor nem közle­kednek, s a jelenlegi 15 perces já­ratsűrűséget félórára növelik. A 4-es vonalon (Széchenyi tér— Repülőtér) a jelenlegi* félóra he­lyett az autóbuszok óránként'köz­lekednek. A 8-as (Széchenyi tér— Nyomási Iskoja), és a 18-as járaU (Széchenyi tér—Hunyadiváros—» Temető) nem közlekednek. He­lyettük félóránként a 38-as járat —ez eddig is kielégítette az igénye­ket, s ezeken a napokon a temető 1-es kapujáig közlekedik — szállít­ja az utasokat. A 10-es járat (Szé­chenyi tér—Budai út) a jelenlegi fél óra helyett óránként közlekedik. A 21-es járatnál megszűnik az 5,30, 6, 6,30 és a 18,30 órás járat. Szeretnénk még egyszer hangsú­lyozni, hogy ez szombat-vasárnap, illetve munkaszüneti napokra vo­natkozik. Ezzel szemben munkanapokon további járatsűrítésekre kerülhet sor ősszel. Az utazóközönség tájé­koztatására elmondjuk, hogy ezek csupán tervek, s amennyiben ezzel egyetértenek, akkor- május 27-én lép életbe. Az utazóközönség ész­revételeit közvetlenül a Kunság Volánhoz juttassák el, ugyanis azokat, amennyiben megalapozot­tak, figyelembe veszik G. G. LENGYELORSZÁG Vegyes­vállalati lehetőségek A nemrég életbe lépett új lengyel vegyesvállaláti törvény lehetővé te­szi, hogy a vállalat teljesen külföldi tulajdonban legyen, igazgatója le­het külföldi — amire pedig a szoci­alista országokban csak Magya­rországon volt lehetőség —j s adó- kedvezményeket is kap. A maxi­mális adókulcs 40 százalék, de lé­nyegesen kevesebb is lehet. így pél­dául a beindulástól számított 3 évig adómentességet kaphatnak, további maximum 3 évig pedig csökkentett adót fizethetnek azok a vegyes vállalatok, amelyek a len­gyel ipar korszerűsítése szempont- . jából élen járnak. Ezen ágazatok között van a táv­közlés, az élelmiszeripar, az építő­ipar, a vegyipar — elsősorban a növényvédő szerek és rovarirtók gyártása;*:-, az idegenforgalom, a környezetvédelem, valamint az energiatakarékos eljárások beveze­tése. Az ilyen eljárások alkalmazá­sával Lengyelország évente 20-40 millió szenet tudna megtakarítani és ezzel a szénexportját kétszeresé­re tudná növelni. Lengyelországban jelenleg 100- 150 millió dollárra rúg a külföldi befektetések értéke, 45 vegyes vál­lalat működik, s további 20 nyuga­ti vállalattal folynak a tárgyalások vegyes vállalatok alapításáról. 7a- deusz Zylkowski, a lengyel külke­reskedelmi kamara elnöke egy saj­tótájékoztatón emlékeztetett arra, hogy a közelmúltban írtak alá megállapodást egy brit céggel, amely átveszi a deficites gdanski hajógyár egy részét, s dél-koreai vállalatok is érdeklődnek a lengyel hajógyártó ipar iránt. (MTI-Press) ÉS ÉTREND# ELMÉLETE ÉS GYAKORLATA I i­..... —-------------------Z.---------------------1 ME ZŐGAZDASÁGI KÖNYVHÓNAP Második, bővített kiadásban jelent meg dr. Oláh Andor, Kállai Klára, Vadnai Zsolt Reformkonyha című könyve, a természetes életmód és étrend elméletéről és gyakorlatáról. Tudjuk, a magyar ember táplálkozása nem korszerű, túl sok zsíros húst, fűszert, édes süteményt eszünk, ami az elhí­záson túl (mely nálunk népbetegség), táplálkozási eredetű betegségek sorának oka. Táplálkozásmódunk megváltoztatására lenne szükség; az erre vállalkozóknak segít a Reformkonyha című kötet. Or­vosi, biológiai, élettani kutatások alapján, a régi tapasztala­tok figyelembevételével igyekeznek a szerzők egészségesebb táplálkozásra buzdítani az olvasókat. Nem csak vegetáriá­nus étrendet jelent a reformélelmezés, nem csupán hús nélkü­li étkezést, hanem egy sokkal átfogóbb, sokrétű és mélyreha­tóbb táplálkozási és szemléleti reformot, amelyben nem a „nélküT-ön van a hangsúly, hanem az új izek; lehetőségek megismerésén, kipróbálásán, alkalmazásán. A szerzők sorra veszik a természetes táplálkozás elméleti alapjait, az ásványi anyagok, vitaminok, gyógyító tápanya­gok szerepét, a természetes táplálkozás gyakorlati megvaló­sítására aranyszabályokat sorolnak (mit, mikor, hogyan együnk stb.), majd étel- és italreceptjeik százait közük a 403 oldalas kötetben, melyet irodalomjegyzék, forrásmunkák sora zár. A színes ételskálát kínáló kötet (búzafű, búzacsira, búzakorpa, csicsóka, szója, alga stb.,) sajnálatos módon nagyon szürke, fekete-fehér rajzokkal illusztráltan, egyetlen fotó nélkül 158 forintért kapható. k. m. Játék a vonaton A MÁV Landler Jenő Járműjavító Üzemének KISZ-fiataljai és idősebb kollégáik 3500 óra társadal­mi munkával új vasútikocsi- típust, játszótermes gyer­mekkocsit alakítottak ki. Egyik része a szülők kényel­mes utazását, a másik pedig —- amelyet teremmé alakí­tottak és játékokkal, vala­mint videóval is , felszereltek — a gyerekek kellemes idő­töltését teszi lehetővé. A ját­szótermes kocsi belsejét és ülését a biztonság fokozása érdekében habszivaccsal bé­lelt műbőrrel borították. Az új kocsi a Budapest—Mis­kolc vonalon áll majd forga­lomba. (MTI-fotó) Szóljunk bele!

Next

/
Thumbnails
Contents