Petőfi Népe, 1989. március (44. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-17 / 65. szám

1989. március 17. • PETŐFI NÉPE • 3 Vélemények az MSZMP programjáról A közelmúltban jelent meg a Magyar Szocialista Munkáspárt program­ja, amely történelmi jelentőségű fordulópontnak ítéli meg a jelenlegi helyze­tet. Ez így is van, a tét természetesen óriási ; a nemzet felemelkedése vagy elmaradása a világ fejlődésétől. Cselekvésre van tehát szükség, a párt erőinek újjászervezésére, s közvetlen célra : a válság leküzdésére. Erről a nagy jelentőségű programról kértünk felelős véleményeket olvasóinktól. Terkács Béla, a Bajai Augusztus 20, Tsz munkása, a megyei pártbizottság tagja: — Jó dolog, hogy megjelent a párt felhívása, mégis úgy tűnik, mintha más szervezetek nyomására került vol­na nyilvánosságra, A program minden­ről mond valamit, de szó sincs benne a munkásokról, a parasztokról, pedig a pártnak a tömegeket kell megnyerni,-' hiba, hogy nem szól ezekhez az embe­rekhez. Meggyőződésem, hogy a politi­kai intézményrendszer korszerűsítését jó gazdasági munkával is meg kell ala­pozni. A múltat tisztán kell látni. Ho-, gyan? Nem úgy, hogy kidobjuk a negy­ven év eredményeit, amellyel megsér­tünk sok idős, becsületes embert, szülé­imét is, akik joggal teszik fel a kérdést: minden rossz volt negyven év alatt? Ez nem igaz. Ne a műk hibái legyenek a középpontban, hanem a jelen és a jövő feladatai A párt még mindig lassú. A szociálpolitikai intézkedések sem kedvezőek. Azon gondolkozom, hogy nem járatom gyermekeimet napközibe, mert magas a térítés. Kinek jó ez? Ho­gyan akarjuk a fiatalokat magúnk mel­lé állítani? Az MSZMP-nek a munká­sokra, a parasztokra kell építeni, ha nem ezt teszi, elveszti bázisát; Csilik Béla, a Lajosmizsei Gépjavító Vállalat termelési vezetője: — Sok az ismétlés, a régi elem a programban. Alapvetően újat, mást nem is lehet vár­ni. Amit eddig nem valósított meg a párt, vajon ezek után a kivitelezésre lesz-e elég erő?. A pártprogram végre­hajtásának nagyon sok az anyagi von- zata: Jogos a kérdés, lesz-e erre elég pénz, szükséges-e felvállalni mindezt? Áz idősebb párttagok joggal csodál­koznak, hogy miért az MSZMP kezde­ményezi; sürgeti a többpártrendszert. Nem furcsa, hogy a vezető párt le akar mondani a hatalomról? Kiss László, a Bácsalmási Állami Gazdaság műszaki előkészítője: A Magyar Szocialista Munkáspárt programját jónak tartom, mindenki számára érthetőnek. A fiataloktól a nyugdíjasokig mindenki számára nyújt valamit. Már ideje volt, hogy egy prog­ramot adjon a párt, s ezt, úgy vélem, nemcsak a kommunisták, de a párton- kívüljek is szeretnék megvalósítani. Az elképzelést, ismétlem, jónak tartom, de a megvalósítás nagyon kemény, szívós, kitartó munkát igényel. Kovács B. Imre, a jászszentlászlói tsz gépésze: — Összegezve, megtalálható a programban a múlt év májusa óta fel­színre került társadalmi igény. Új is, mert tartalmaz új fogalmakat. A for­rongó levegőben hűsítőnek hat ez az álomszép program, amely egyelőre nem végezhető el, mert a célt. fogalmaz­ták meg, de a hogyant nem. Sokkal rosszabb a gazdasági helyzet, mint­hogy ez a megvalósítás alapja lehetne. Úgy érzékelem, hogy a KB, a kormány, a hatalom teljes birtokosa, az MSZMP szakított á torz gazdasági, politikai ve­zetéssel. Hitele azért kevés, mert radi­kálisabb tisztújítás kellett volna. A programot meg kellett volna a tag-, sággal, de a néppel is vitatni. Nem lá­tom biztosítottnak a. párt cselekvőké­pességét, a múltat, a hibákat a pártnak és nem az alternativoknak kell feltárni, valódi felelősökét megnevezni. Reális jelszavaknak tartom a demokráciát, a hatalommegosztást, a nemzeti összefo­gást, a válság megállítását, nyugodt, békés, tiszta közéletet. Bállá József, a Kecskeméti Konzerv­gyár műszerésze: ^— A program túl ál7 talános, s ha eddig tudtak várni, akkor még egy-két hetet nem késett, s talán jobbra sikeredett volna. Hiányolom, hogy nincs meghatározva: milyen szo­cializmust akarunk. Ez az ifjúságnak nem ad perspektívát A program a nagyüzemi munkásokat még csak szó­ba sem hozza, ezt nemcsak én, hanem munkatársaim is kifogásolják. Nagyon sok.program hangsúlyozta a nők jogai­nak érvényesítését, de megvalósítás nélkül csak leírt szöveg marad. Gémes Gábor SKÁLA-IGAZGATÓK ORSZÁGOS TANÁCSKOZÁSA A cél: verseny a vevőért Kecskéméten, az SZMT-székházban saj­tótájékoztatóval fejeződött be a Skála- Coop-integráCió'b'a "tartozó Majd’ "hetven áruház igazgatóinak kétnapos találkozója. Mint Brückner István, a Skála-Coop Rt:~ve- zérigazgató-helyettese—egyebek közöttSel- mondta. nem titkolt szándék vezérelte őket: verseny a vevőért, a vevő kegyeiért, mert ezt diktálják a megváltozott közgazdasági feltéte­lek. Minteddig, és ezután is, az integráció tagjai félévenként kicserélik tapasztalataikat, infor­mációikat. Szükség van érre azért is,mertújfaj­ta kereskedést kinalnakés követelnek az új jog­szabályok, a társulási, a vállalkozási lehetősé­gek, nem beszélve a leendő vámtörvényről, ami előreláthatólag áprilisban hatályba lép. A találkozó alkalmával a résztvevők meg­fogalmazták az együttműködésben rejlő le­hetőségeket. Kémény, üzleti érdekre épülő szerződéses kapcsolatot alakítanak ki egy­más között úgy, hogy nemcsak a megállapo­dás kivitelezése, hanem a számonkérés lehe­tősége is egyértelmű. Egy-^gy részterületet — mint például a reklám, a külkereskedelem —, összesen tizennyolcat osztottak szét az­zal, hogy annak felelőse abban a témakörben a legaktuálisabb információkkal valamennyi tagnak mindenkor naprakész. Arra törekednek, hogy egészséges ver­senyben a vevőknek folyamatosan vásárlási kedvet csináljanak a hónapról hónapra tör­ténő különféle ajánlataikkal, de mindenkép­pen mással, mint amit az integrációba nem tartozó kereskedelmi egységek tesznek.. Egyelőre most csak minden hónapban más­más áruház vállalja egy-egy akció szervezé­sét, bonyolítását az árubeszerzéstől kezdve a hozzá tartozó reklámtevékenységgel együtt. Ezt a forgalom nagysága alapján három ka­tegóriába sorolt Skálák közül elsőként á ti­zenkét legnagyobb vállalja. Ezzel az áruhá­zak egymás között is versenyeznek, azonos feltételekkel, az integráció javára. Hasznos találkozónak ítélte a vezérigazga­tó-helyettes a kecskeméti összejövetelt azért is:— mint mondotta -, mert számos terme­lő, gyártó és forgalmazó felvonultatta és jó néhány megkóstoltatta áruit, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy kereskedelmi kap­csolatot alakítsanak ki. A Skála-Coop Rt. vezetésében is változás történt. Az eddigi két fő helyett most héttagú testületet választottak. Ezentúl két-két sze­mély képviseli az áruházi kategóriákat. P. S. • A kereskedelmi börze résztvevői. (Walter Péter felvétele) Hiába, én már csak ilyen vagyok. Mint javíthatatlan kultúrlény, úgy igénylem már a meteorológiai elő­rejelzéseket, miként a szomjuhozó szarvas a vizet, éhes ember a falat kenyeret, avagy fuldokló a lélegze­tet. Egyszerűen létezni se volnék ké­pes például a hétfőtől vasárnapig szóló meteorológiai prognózisok nélkül. Teli lennék nyUvalygással, ha úgy kellene nekiindulni a hétnek, hogy halvány dunsztom se lenne ró­la: melegfront közeledtére, netán a hőmérséklet csökkenésére számít­sak hét közepére. Mély szánalommal gondolunk előző történelmi korszakok embe­reire, akiknek még nem jutott osz­tályrészül a meteorológiai szol­gáltatás,s ennek híján, szegények, tudatlan tüskökként rúgták, mar­ták egymást évezredeken keresz­tül, mázsasíámra majszolták a narkotikumokat tartalmazó gyö­kereket, bogyókat. Szóval: ki­mondhatatlanul sokat köszönhe­tünk a meteorológiaiszolgáltatás­fejlesztés tökéletesedésének. Éppen azért tűnt fél nagyma­ma, mondhatnám, dacos ellenke­zése mostanában á modern meteo­rológia megállapításaival szem­ben. Akármit mondanák Aigner Szilárdék, Pálmási Juditék, a ma­ma gúnyos, .fölényes megjegyzése nem maradhat el: „Meg ahogy ti nagyokosok . elképzelitek!. Ne higgyetek nekik; a gerezdek más­hogy kunkorognak."­Ezt megettük Nem értünk rá kérdezősködni, csak titokban váltottunk röpke pillantást nagyanyó háta mögött. Ki tudja, hol jár az esze azokkal a gerezdekkel. Legközelebb a mama imigyen replikázott az időjósoknak: „Honnan tudjátok azt, kedves? Engem a kunkor még sose csapott be. Márpedig a girizdek szegény Torna ángyom sírja irányába kun­korognak." \ Ismét ezek a girizdek. Pár halk szót váltottunk a nejemmel arról, hogy el kellene csalni nagymamát a körzeti rendelőbe: hátha az a különleges influenza kezdte ki szegényt? Aztán csak békén hagy­tuk. ­Vasárnap épp a pörköltet készí­tette fel a feleségem, mikor várat­lanul megállt kezében kés, villa. .- Jesszusom! Vöröshagyma nincs a háznál. A végszükségben kisfiúnk adta a megmentő ötletet. — Várj csak| anyu! —| szólt iz­gatottan, s felkapta az egyik ho­kedlit. Bevitte a spejzba, felállt rá, hogy elérje- a magasan levő abla­kot. Pipiskédéit, fél kézzel kinyúlt a párkányra, és óvatos mozdula-. tokkal egy jó főzetre való vörös­hagymát ' sepert össze. Tányérra rakta a felvágott, s kissé már ré­gecske, deformálódott gerezdeket. A feleségem megkóstolt egyet . — Ez be is van sózva, gyerekek! Hogy te milyen ügyes vagy, Öcsi­ké! Honnan tudtad, hogy ott vö­röshagyma van ? — O, régen kitette már a nagy­mama. Ezalatt a mama valahol a ne­gyedik ángyánál vizitelt. Ott is tartották ebédre valamelyiknél, úgyhogy csak vacsorára, vetődött haza. Dicsérte a lánya finom pör- költjét. —I De ha nincs nagymama vö­röshagymája a spejzablakban. ba­josan ebédeltünk volna így a fiatalasszony. —- Képzelje, se Bö­bének, se Pánninak, se Erzsinek nem volt idehaza hagymája ... De mi van. magával, mama? Rosszul van? Mindannyian odaugrottunk, mert a mama valóban cudarul megváltozott ezekben a pillana­tok bán! El sápadt, de azért a sze­me haragosan villogott. Mééggsen leejtette a villát, ledobta a papír- szalvétát és sértődötten állt fel. — Tudjátok, mit tettetek? Az a hagyma a legbiztosabb időjós volt. ...Mikor kiraktam már, isten-, kém, felvágva, megsózva! Nap nap után figyeltem ... Olyan szé­pen kunkorgptt már, a cinke se vitte el:.. Ebből tudtam, hogy hamarosan szép tavaszunk lesz... Ti meg megettétek! A ta­vaszi! ■ Tóth István # Terjeszkedő, építkező, szépítkező község. — Sok minden történt errefelé — fogad Makány Ferenc tanácselnök Kunszálláson. — Rendeződött a társ­községi viszonyunk Fülöpjakabbal. A napokban tartottuk az úgynevezett elöljárósági ülést. Azóta kicsit más az emberek hangulata.'Kellett a változás, mert egyébként megfogyátkoztunk volna. A hatvanas években még négy­ezren éltek itt, 1985 végén már ezerrel kevesebbén. Most, úgy tűnik, megállt az elvándorlás, de ehhez kellett például a kielégítő út- és vízhálózat megterem­tése. A közelmúltban bekapcsolódtunk a crossbar telefonhálózatba is. így ér­hettük el, hogy egyre több a letelepedni szándékozó. Az új házakkal pedig a társközség, Fülöpjakab felé terjeszke­dünk. Szeretnénk modern tanyaköz­pontot is létrehozni. Jelenleg több mint nyolcvan telek kisajátítása van folya­matban, amit a jövő év elején értékesí­tünk. Most. mintegy harmincán épít­keznek. t Szeptemberben átadják az épülő orvosi rendelőt. — Milyen munkalehetőséget kínál­nak és mi jellemzi ma áz alapellátást, a szolgáltatást? — Az egyetlen gazdálkodóegység az Alkotmány Tsz. A nőket a tésztaüzem­ben foglalkoztatják. A kiskunfélegyhá­zi cipőipari szövetkezet- részlegénél hú­szán dolgoznak. Amíg az édesanyák munkában, addig a gyerekek óvodá­ban vannak. A legkisebbeknek a hely már kevésnek bizonyul, ám új óvodai csoport létrehozására nincs pénzünk. A kereskedelmi hálózat a Kiskunfél­egyházi Integrál ÁFÉSZ • kezében - két élelmiszerbolt, egy húsüzlet, vas­műszaki bolt, két vendéglátóhely, cuk­rászda, benzinkút és tüzéptelep — van. Nagy részük szerződéses üzemeltetésű. Ezekben ugyanazt megtalálja a vevő, amit városon, legfeljebb egy-két nappal később érkezik az áru. Ami itt hiány­cikk, az másutt is az. És ez nem az áfesz nemtörődömsége. Cipész nálunk sincs, mint sok más helyen, a vas-műszaki boltban pedig felveszik a kisebb- nagyobb háztartási gépek javítására az igényt: . Csáki Béla elöljáró Fülöpjakábon él. Őt keresve — a község felé haladva — a kunszállási tanácselnök szavait igazolni látom: a két települést össze­kötő út mindkét oldalán új házak. Mintha gomba módra szaporodnának. Ám a helységjelző tábla még a múltat idézi, mért a község már január eleje óta önálló. A centrumban a goromba idő szele sem hordja a szemetet. Az élelmiszer- bolt rendbe tett környezete, és maga az épület is tisztaságra inti az itt élőket. Áz elöljárót apja társaságában, bevá­sárlás közben találom. —Szabadságon vagyok, tavasz kö­zeleg, menni kell a földre, most meg a- barackosból jöttem — szabadkozik a fiatal energetikus, miközben öltözékét is magyarázza. — Tizenhat tanácstagi körzetből alakúk ez a fülöpjakabi elöljáróság. A legutóbbi népszámláláskor több mint ezerszázan éltünk itt. Hát, ha bíz­nak bennem, gondoltam, felvállalom az emberek problémáit. Ez a bolt itt nagyon kellett. A régi óhaj, hogy lé­gyen orvosi rendelőnk, szeptemberre valóság lesz. Viszont a buszjáratok sű­rűségével nem vagyunk elégedettek. Nincs fodrász, cipész. A háztájiban ter­melt zöldség-gyümölcs átvételére is sok a panasz. Az egyetlen Zöldért-felvásár- ló, bizony, mindig áron alul vesz át mindent. Áztán nincs pedagógus. Már úgy értem, aki itt lakna. így a csengő- szó után olyan elhagyatott az iskola. Most a szolgálati lakásban kényszerta­nítás folyik, hogy egy műszakosak le­gyenek a gyerekek. A nyugdíjasok klubja nagyon jól működik. Gond? Megrendeltük a mi táblánkat, a Fülöp- jakabot. Nehezen mozdul a KPM. Fa­lugyűlésünk március 31-én lesz, ahol 9 A vas-müszaki boltban. (Tóth Sándor felvételei) majd bővebben ismertetjük, milyen változást is jelent, jelenthet ez áz elöljá­róság, a közelebb kerülés, és nem utol­sósorban : várjuk a lakosság hozzászó­lását is. Visszanézve -Fülöpjakabra, a kép ugyanaz, mint amikor Kunszállást el­hagytam: terjeszkedő, építkező, szépít­kező falu. A kunszállást vas-műszaki (hibafel­vevő) bolt kilincsének nincs ideje be- rozsdásodni. A Jitok nyitja pedig való­színűleg az árukínálat: üveg- és porce­lánáruk, vetőmagvak, edények, játé­kok, növényvédő I szerek, söprűk és ; .nyújtófák, karni- | sok, kefefélék, j kerékpárok, me­zőgazdasági kis- L gépek, járműal- L katrészek sóra- Mmjj Ép koznak, de légin- .4 kább most a hű- & jáMHHw •. tőláda a sláger. a forgalommal maga a boltvezető?— kérdezem Répás Sándort. — Az éves tervünk 6,3 millió forint. Ennek teljesítéséhez kell is áru, ami az itt élőknek szükséges. Ezért a sokféleség. — Emellett bizonyos mértékig vállal­ja a szolgáltató szerepét is... — Itt vagyok, miért ne! A múlt héten például csak tévéscetlim tizenhét jött össze. A félegyházi Gelkától minden csütörtökön jönnek, odaadom nekik az összegyűjtött címeket és házhoz men­nek. A hibabejelentések mennyisége ' még az évszaktól ts függ. Ha'elromlik a tévé, ‘dologidőben nem annyira sür­gős megcsináltatni. Nyáron pedig a hü- tőgépjavitás a több, a gáztűzhelyeket , pedig helybeli szerelő: orvosolja. A mindenesboltot elhagyva, a köz­ség szélén lévő tüzéptelepnél csacsifo­gat vár á szállítandó árura. A külterü­leti tanyák szinte mindegyikénél feszül­nek már a fóliasátrak, s nincs udvar, ahol ne serénykedne valaki.. Dolgos emberek lakta vidék ez. Megérdepilik. hogy mindennapjaikban inkább a falu előnyeit, mintsem hátrá­nyait érezzék^ Tálán az új településfej­lesztési koncepció segít ezen, mint aho­gyan már az is mutatja, hogy elöljáró­sággá válhatott Fülöpjakab. Eletkepes- ségének- biztosítéka pedig elsősorban az, ami eddig elvezetett: a társközségek együttélése, egymás segítése. Pillái Sára Elöljárósági ülés után Kunszálláson és Fülöpjakabon j9 A helységjelző tábla még a múltat idézi.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents