Petőfi Népe, 1989. március (44. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-17 / 65. szám

IDŐJÁRÁS Előrejelzés az ország területére ma estig: Igen enyhe, tavaszi időre számíthatunk. Az időnként megnövekvő felhő­zetből inkább csak északnyugaton fordulhat elő egv-két helyen jelentéktelen eső. Főleg délen, délkeleten várható sok napsütés. A déli, délnyugati szél sokfelé élénk, a Dunántúlon időnként erős lesz. A legmagasabb nappali hőmérséklet 15620 fok között alakult. . VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLIV. évf. 65. szám Ára: 4,30 Ft 1989. március 17., péntek Mit hozott az önállóság? Ülésezett a megyei tanács végrehajtó bizottsága A végrehajtó bizottság először a megyei szakigazgatási szervezet korszerű­sítéséről tárgyalt, dr. Gajdócsi István elnökletével. Ügy döntöttek, hogy — a vitában elhangzottakkal kiegészítve — a soron következő tanácsülés elé terjesztik a korszerűsítési javadatot, melynek célja, hogy a mainál áttekint­hetőbb, racionálisabb szervezet alakuljon ki, melyben csökken az áttételek száma, növekszik az egyes döntési szintek önállósága. Ezután a költségvetési szerveknél végzett tavalyi ellenőrzésekről hall­gatott meg beszámolót a testület Kőtörő Miklós pénzügyi osztályve­zető előterjesztésében. A megye 104 tanácsánál s azok intézményeinél végzett ellenőrzések minősítették a gazdálkodás átfogó, lényeges ele­meit. Megállapítható, hogy az ön­álló gazdálkodás lehetőségével a legtöbb helyen jól éltek. Ám az év* közben jelentkező fihanszírozási gondok miatt néhol irányítási, mű­ködési zavarok léptek fel. A helyi tanácsok és a felügyeletük alá tar­tozó intézmények kapcsolata bi­zonytalanná, olykor szabálytalan­ná vált — például Ladánybenén, Lakiteleken, Kerekegyházán —, máshol a jogkörök elmosódása mi­att nem lehetett a felelősséget érvé­nyesíteni, mint például a kecskemé­ti egyesített szociális intézménynél. Érzékelhetővé vált az egyre nehezedő külső feltételek miatt — a fejlesztések visszafogása. Több helyi tanács a helyzethez alkalmaz­kodva módosította terveit. Voltak azonban települések, ahol a taná­csok irreálisan ítélték meg teljesitő- képességüket, például Bugacon, Dusnokon és kényszerpályás in­tézkedéseik gazdálkodási feszültsé­gekhez vezettek. Továbbra sem megnyugtató a la­kossági önkéntes hozzájárulásból megvalósuló fejlesztések nyilván­tartási fegyelme. Általában — a be­számoló megállapítása szerint — a függetlenített belső ellenőrzés nem a kívánt szinten működött. Több intézménynél nem tudták betölteni az ellenőri állásokat, vagy a revizo­rok szakmai felkészültsége volt hiá­nyos. A felelősségre vonások száma az előző évhez képest jelentősen csök­kent: a városoknál, városi jogú nagyközségeknél mintegy 40 száza­lékkal. A községeknél minimális emelkedés következett be. Felelősségre vonást 19 személlyel szemben kezdeményeztek. Négy esetben tettek bűntető feljelentést sikkasztás alapos gyanúja miatt. A legjelentősebb sikkasztás tavaly az Úszód Községi Tanácsnál került napvilágra, több mint háromszáz- ezer forint értékben. Az ügyek többsége fegyelmi eljá­rással zárult. A döntés négy esetben megrovás^ két esetben szigorú rr^eg- rovás, egy személy esetében elbo­csátás, egyszer fizetéscsökkentés, két-két esetben jutalommegvonás & kártérítés volt, arányban a feltárt hibák, mulasztások, visszaélések súlyával. Á testület összességében javuló­nak ítélte meg az ellenőrző tevé­kenységet. Zárszavában dr. Gajdó­csi István kiemelte a fogyasztói ér­dekvédelmet mint olyan területet, ahol a legtöbb a tennivaló, s külö­nösen aggasztónak ítélte a korrup­ció terjedését, mert az ilyen ügyek lejáratják magát a tanácsi appará­tust is. Ezt követően a testület elfogadta az idei ellenőrzési naptárt, mely összehangolja az állami és társadal­mi ellenőrzésben részt vevő összes szervezet munkáját, v Végül egyéb ügyekben döntött a végrehajtó bi­zottság. A többi között tanyás tér­ségeket jelölt ki, tanulmányi ösz­töndíjakat adományozott és módo­sította a tanyavillamosítás céltámo­gatási rendszerét. t p HAZÁNK SZOLIDÁRIS A PALESZTIN NÉP HARCÁVAL Grósz Károly és Jasszer Arafat megbeszélései A realitásokkal a PFSZ-nek is számolnia kell Grósz Kifolynak, az MSZMP főtitkárának meghívására csütörtökön hivatalos látogatásra hazánkba érkezett Jasszer Arafat, a Palesztinái Felszabadítási Szerve­zet Végrehajtó Bizottságának elnöke. A magas rangú palesztin vezető kíséretében van Szulejman an-Nadzsab, a PFSZ VB tagja, a Palesztinái Kommunista Párt főtitkára, Mamduk Nofal, a Demokratikus Front Palesztina Felszabadításáért Politikai Bizottságának tagja, valamint Abdellatif Abu Hedzseli, a PFSZ politikai osztályának helyettes vezetője. Jasszer Arafat különgépe délelőtt 9 órakor szállt le a magyar és palesztin zászlócsokorral díszített Ferihegyi re­pülőtérre. A gépből kilépő magas ran­gú látogatót elsőként vendéglátója, Grósz Károly üdvözölte. A délelőtti órákban Grósz Károly megbeszélése­ket folytatott Jasszer Árafattal a Köz­ponti Bizottság székházában. A csaknem két órán át tartó, szívé­lyes légkörű beszélgetésen Grósz Ká­roly hazánk barátjaként, a nemzetközi élet kiemelkedő személyiségeként üd­vözölte a magas rangú palasztin veze­tőt. A vendéglátó hangoztatta: a ma­gyar tárgyalófél célja, hogy a mostani látogatás alkalmával is demonstrálja hazánk egyértelmű, elvi viszonyát a pa­lesztin nép törekvéseivel kapcsolatban. Leszögezte: Magyarország azon mun­kálkodik, hogy lehetőségeihez mérten elősegítse a közel-keleti konfliktus ren­dezését. Jasszer Arafat látogatása egy­ben megerősíti: a magyar belpolitikai élet új fejleményei ellenére hazánk vál­tozatlanul szolidáris a palesztin nép harcával. Jasszer Arafat tájékoztatta Grósz Károlyt a palesztin nép felszabadító harcának fejleményeiről, a megszállt területeken folyó polgári engedetlensé­gi mozgalom céljairól. Ismertette a Pa­lesztin Nemzeti Tanács XIX. algiri ülé­sének határozatait, amelyek utat nyit­nak a kölcsönös engedményeken nyug­vó békés rendezés felé. Jasszer Arafat magyar vendéglátói előtt hangoztatta: a világ realitásaival a PFSZ-nek is szá­molnia kell. Grósz Károly a közel-keleti helyzet alakulásával kapcsolatban nagyra érté­kelte a PFSZ-nek a válság békés rende­zésére irányuló erőfeszítéseit, a terro­rizmusnak mint harci módszernek elve­tését, illetve az ENSZ-határozatok el­fogadását a válság megoldásának alap­jául. A két tárgyalópartner egyetértett abban, hogy a négy évtizede tartó vál­ság közvetlenül veszélyezteti a nemzet­közi békét és a biztonságot. Megállapí­tották, hogy a palesztin nép önrendel­kezési, nemzeti jogainak érvényesítése nélkül nem képzelhető el a feszültség- góc tartós és igazságos rendezése. Hangsúlyozták: a helyzet rendezését szolgáló nemzetközi békekonferencia eredményességének alapfeltétele a Biz­tonsági Tanács állandó tagállamainak, illetve az összes érdekelt fél Izraelt és 3 PFSZ-t is beleértve — egyenjogú részvétele. Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke a kora délutáni órákban az Or­szágházban fogadta a PFSZ vezetőjét. A megbeszélést követően az Elnöki Ta­nács elnöke díszebédet adott Jasszer Arafat tiszteletére. Az ebéden a két ve­zető pohárköszöntőt mondott. A díszebéd után Jasszer Arafat ud­variassági látogatást tett Huszár Ist­vánnál, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa főtitkáránál. Jasszer Arafat este nagy létszámú hallgatóság előtt előadást tartott az MSZMP Politikai Főiskoláján a közel- keleti helyzet alakulásáról. ű Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke március 16-án a Parlamentben találkozott Jasszer Árafattal, a Palesztinái Felszabadítási Szervezet Végrehajtó Bizottságának elnökével. (MTI telefotó) Világ­hírügynökségek március 15-éről A nyugati világhírügynökségek to­vábbra is nagy teljedelemben foglal­koznak a március 15-ei magyarországi ünnepségekkel, kiemelve hogy azokon — a korábbi évektől eltérően — most nem került sor incidensre a rendőrség és a független megmozdulások résztve­vői között. Az AP amerikai hírügynök­ség ennek kapcsán idézi Szilágyi Sán­dort, az alternatív mozgalmak fővárosi tömeggyűlésének egyik szervezőjét, aki rámutatott: mindez szerinte annak a jele, hogy az MSZMP őszinte volt a demokrácia irányába tett lépések terén. Az AP szerint a magyarországi meg­mozdulások mindenütt a demokrácia és a függetlenség követelésének jegyé­ben zajlottak, s ennek kapcsán — nyu­gati újságírók becsléseire hivatkozva — külön kiemeli, hogy a független szer­vezete^ öt órán át tartó budapesti meg­mozdulásán mintegy 80-100 ezren vet­tek részt. A hírügynökség részletesen beszámol az esti fáklyás menetről is, hangsúlyozván, hogy a menet végpont­ján, a Budai Várban mintegy 15-20 ezer ember ünnepelt.' Emellett felidézi Ta­(folytatás a 2. oldalon) Húsz éve annak, hogy a budapesti felhívással zászlót bontott az európai összefogás gondolata. Nehéz időket éltünk akkor. A szocialista országok a csehszlovákiai bevonulás, a szovjet —kínai határháború és Albánia de­monstrált különállásának terhét ci­pelték, Nyugat-Európát megrendült stabilitása bizonytalanította el,, az Egyesült Államokat pedig gyilkos merényletek tartották lázban. A Varsói Szerződés tagállamai még­is esélyt láttak arra, hogy eredmé­nyesen ösztönözzék egy olyan Euró­pa megteremtését, amely egyenjogú nemzetek együttműködésének kon­tinensévé, az egész világ stabilitásá­nak, békéjének és kölcsönös megér­tésének tényezőjévé válhat. Aki végigélte a két évtizeddel eze­lőtti diplomáciai csatákat, s jól em­lékezik a hullámvölgyekre, az cso­dálkozhatott az ismételt felemelke­désen: azon, hogy a kilátástalannak tűnő szócsatákból történelmileg rö­vid idő alatt az értelem került ki győztesen. Az 1975 augusztusában Helsinkiben aláirt záróokmányban Európa, az Egyesült Államok és Ka­nada vezetői mindazzal meglepték a világot, ami nem is olyan régen még utópiának tűnt: együttműködési készséggél, egymás iránti tisztelet­tel, a biztonságot, az összefogást, az egyenlőséget, a szuverenitást, az em­beri jogokat hirdető, szavatoló elkö­telezettséggel. S bár jól tudjuk, az írott szónak nem mindig volt fedeze­te, Helsinki mégiscsak új korszakot nyitott a kontinens életében. Rögös utat jártunk be Helsinki óta, de akármennyire is hepehupás ez az út, kiszámítható, s jelzői egy irányba mutatnak. Intézményesült a nagy európai párbeszéd. Az 1977— 78-as belgrádi találkozó még csak lakonikus rövidségű záróokmányt volt képes produkálni, az 1980 no­vemberétől 1983 szeptemberéig ta­nácskozó madridi már több tekintet­ben Helsinkin is túlmutatott. Sike­rült részletesen rögzíteni az európai összefogás elveit. A szabadságjogok egyetemes érvényességétől kezdve a szabad vallásgyakorláson keresztül a nemzeti kisebbségek törvényes ér­dekeinek védelméig sok mindenre ki­terjedt a diplomaták figyelme. A Bécsben 1986 novemberétől idén januárig tartó találkozó pedig olyan dokumentumot tett le a közös európai asztalra, amely minden ed­diginél bővebben és szerteágazóbban foglalkozik az emberek közötti za­vartalan kapcsolatok biztosításával, olyan részletekbe bocsátkozva, mint a postai küldemények gyors továbbí­tása vagy a telefonbeszélgetések bi­zalmas jellegének tiszteletben tartá­Soha még ilyen részletességgel nem rögzítették az utazások szabad­ságával kapcsolatos elvárasokat. A vallás szabad gyakorlásának biz­tosítását pedig gyakorlati ajánlá­sokkal is alátámasztották. A két évtizedes folyamat fő állo­másai mellett egy sor olyan szakér­tői találkozóra, fórumra is sor ke­rült, amelynek tisztázó vitái nélkül szegényebbek lennénk. Emlékez­zünk csak a budapesti kulturális fó­rum termékeny munkájára vagy a stockholmi konferencia jelentős megállapodásaira a bizalom- és a biztonságerösitő kérdésekről. A folyamat kiterebélyesedésének vagyunk a tanúi ezekben a napok­ban, amikor a múlt heti bécsi kül­ügyminiszteri találkozót követően megkezdődött a Varsói Szerződés és a NATO 23 tagállamának a hagyo­mányos fegyveres erők csökkentésé­ről és a helsinki folyamat 35 orszá­gának a bizalom- és biztonságerösi- tő intézkedésekről szóló tanácskozá- sa. v Az elmúlt két évtizedben, sajnos, elcsépelt frázissá vált annak megál­lapítása, hogy helsinki szelleme ér­vényesül. így hát elégedjünk meg ezúttal annyival: Európának ismét jó esélyei vannak jövője építésére. Húsz évvel a zászlóbontás után már nem lehet kétségünk, hogy a diplomaták az- újabb gátakat is sikerrel fogják Barabás Péter AZ MSZMP FŐTITKÁRÁNAK BESZÉDE AZ IPU-KONFERENCIÁN Csatlakozás a demokratikus nemzetek nagy családjához Grósz Károly mindenekelőtt őszinte nagyrabecsüléssel köszöntöt­te a tanácskozás résztvevőit, kifejezve azt a jóleső érzést is, hogy a 31. interparlamentáris konferencia színhelyéül a magyar fővárost választották. Az MSZMP főtitkára a továbbiakban méltatta az Interparlamen­táris Unió tevékenységét, rámutatva: immár száz esztendeje az elsők között tűzte zászlajára a népek közeledésének és együttműködésé­nek előmozdítását. Nemes szándékai mellett a történelem nehéz megpróbáltatásai közepette is kiállt. Törekvései ma is helytállóak. Az Interparlamentáris Unió tevékenysége a népek akaratát, őszinte békevágyát testesíti meg egymásra utalt világunkban. Az önök mun­káját a magyar közvélemény is jól ismeri és nagyra becsüli — hangoztatta, majd a magyar társadalmi-gazdasági élet időszerű kér­déseiről adott áttekintést. L — Önök rendkívül izgalmas, érdekes időszakban látogattak el hazánkba. A változás, a meg­újulás vitákkal, ellentmondá­sokkal teli, de sokat ígérő idő­szakának lehetnek rövid időre tanúi. Hogyan illeszkedjen Ma­gyarország a jövő század népei­nek közösségébe? — Erre ke­ressük ma a választ mindannyi­an, az Országgyűlés és a kor­mány, az MSZMP és más poli­tikai szervezetek, az egész tár­sadalom. — Célunk a korszerű, haté­konyan működő, humánus szo­cialista társadalom megterem­tése. Programunk a magyar történelem értékeire épül, s ha­tározott törekvésünk, hogy egyesítse magában mindazt, ami előremutató az emberi civi­lizáció fejlődésében. — Külpolitikánk hagyomá­nyos értékei és a világ új köve­telményei alapján fő törekvé- sünk: a; teljes nyitottság a világ felé. Az államközi kapcsolatok­ban nem ideológiai .megfonto­lásokból, hanem a kor realitá­saiból és nemzetünk érdekeiből indulunk ki. Tiszta elveink, megbecsülendő eszményeink vannak, azokról nem mondunk le, mint ahogyan másoktól sem kívánjuk, hogy feladják saját értékeiket. — Ma legfontosabb straté­giai érdekünk a világ tudomá­nyos-műszaki élvonalától való további leszakadásunk megállí­tása, a mielőbbi felzárkózás fel­tételeinek megteremtése. Ehhez nem elveinket kell feladni, ha­nem azokat kell következetesen érvényesíteni. A társadalom ál­tal elismert és megbecsült alko­tómunka, az emberi kezdemé­nyezés felszabadítása, a tudás gyarapítása és hasznosítása a szocializmus legnemesebb célja. Politikai és gazdasági intézmé­nyeink átalakítása nemcsak sa­(Folytatás a 2. .oldalonj KECSKEMÉTI TAVASZI NAPOK • • Ünnepélyes megnyitó a városházán Március 15-e után is ünnepi disz, hangulat jellemzi Kecskemétet. Zász­lókkal játszik a tavaszi szél, s jókora transzparensek, plakátok hirdetik mindenfelé a tavaszi napok programjait. A főtéren kirakodóvásár és látvá­nyos bemutatók fogadják ajárókelőket tegnaptól. Már az első napon nagy tetszést aratott az Abonyi Általános Iskola fúvószenekarának és majorett- csoportjának bájos produkciója. Á Kodály-iskola tanárainak, diákjainak szép műsorával, illetve a Kalá­ris együttes dalaival kezdődött a Kecskeméti Tavaszi Napok ünnepélyes megnyitója tegnap, a városháza dísztermében. Ezt követően dr. Széki Bálintné. a városi tanács elnökhelyettese köszöntötte a résztvevőket, közöt­tük dr. Szabó Miklóst, az MSZMP Bács-Kiskun Megyéi Bizottságának első titkárát és dr. Gajdócsi Istvánt, a megyei tanács elnökét. Kiss Imre, a Budapesti Tavaszi Fesztivál igazgatója mondott ünnepi beszédet. Hangsúlyozta, hogy az eltelt négy esztendőben—ekkor csatlako­zott Kecskemét a fővárosi rendezvénysorozathoz— színvonalas kulturális rendezvények színhelye volt a tavaszi napokon Bács-Kiskun megye székhe­lye, s ezúttal sem lesz hiány sokszinű programokból. Mindez jórészt a megye és a város nyitottságának, 1 művészetek iránti szeretetének köszön­hető. A szónok a kultúra társadalmi jelentőségét méltatva rámutatott a nehézségekre is, melyeket a közismert gazdasági gondok idéztek elő. Este a Kodály-iskola dísztermében nyitóhangversenyt adott a Kecske­méti Pedagógus Kórus és a Kecskeméti Szimfonikus Zenekar. Ma ugyanitt az iskola leánykara lép közönség elé. A tegnapi ünnepséggel egy időben megnyílt a fesztivál csaknem tucatnyi képzőművészeti kiállítása a város különböző kulturális intézményeiben. K. E. Európa évtizedei M. • . "’w.'

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents