Petőfi Népe, 1989. március (44. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-02 / 52. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1989. március 2. MIBEN SEGÍTHET A RÉGI TERVDOKUMENTÁCIÓ? — BIZONYOS IRATANYAGOK KUTATÁSI KORLÁTOZÁS ALATT ÁLLNAK — HOL VANNAK AZ ÖTVENES ÉVEK HIVATALI AKTÁI? A demokrácia szélárnyékában Beszélgetés Iványosi-Szabó Tibor megyei levéltárigazgatóval 9 — Meg fog lepődni: tovább szűkülnek lehetőségeink — mondja a megyei levéltár igazgatója. Érdekelt bennünket: mennyiben felel meg a levéltár az egyre növekvő demokratikus igényeknek? Vannak-e olyan dokumentumok, iratanyagok, melyek még ma sem hozzáférhetőek? Netán titkos dossziék is rejtőzködnek a polcokon? Ezekkel a kérdésekkel kopogtattunk be a legilletékesebbhez, Iványosi-Szabó Tiborhoz, a Bács-Kiskun Megyei Levéltár igazgatójához, aki tizenhatodik éve lép be minden reggel a városi tanács épületében szűkösködő intézménybe. — Ha arra kiváncsi, hogy mit tehetünk áz egyre inkább kiteljesedő demokratikus légkörben, akkor a levéltárak alapvető funkcióit kell meghatároznunk — kezdi a beszélgetést Iványosi- Szabó Tibor. — Anyagaink kettős hasz- nosításúak. Ez abból ered, hogy az ide bekerülő dokumentációk gyakorlatias célokat szolgálnak, csak később válnak a történettudomány nélkülözhetetlen forrásaivá. A jegyzőkönyvek, a tanácsi iratok, a gazdasági szervek jelentései, kimutatásai lényegében akkor válnak értékké, közkinccsé, ha a levéltárba is eljutnak. A jogi-igazgatási funkciót tehát mindenképpen fontosnak kell tartanunk. Miért is? Soha sem lehet tudni, hogy mikor lesz szükség a hajdani dokumentumokra. Mondok egy példát. Amikor a Katona József Színházat felújították, 600 ezer forintért készítettek volna pontos tervrajzokat. Azt gondolom, a pocsékolást elkerült ük azzal, hogy levéltárunkból rendelkezésre bocsátottuk az eredeti tervdokumentációt. Vagy egy másik eset. A le- ■ ninvárosi új víztorony építése idején majdnem fellángolt a vita a terület kisajátítása körül, amikor a szakemberek emlékezetében felvillant, hogy a húszas években ihár történt megegyezés ez ügyben. A levéltárban ennek is maradtak nyomai, így az illetékesek egykettőre dűlőre jutottak a vitatott kérdésekben. ' — Ma is bekerülnek a fontos anyagok a levél- I tárba? — Igen, bár közel sem olyan precizitással, mint a régmúltban. Errol majd beszélek még, de engedje meg, hogy megemlítsem a levéltárák másik funkcióját, amely ugyancsak lényeges. Az iratok, a tervrajzok egy-egy korszak rekonstruálásához szükségesek, alapvetően fontosak. Közművelődési, történettudományi feladatoknak, céloknak is eleget kell tennünk, a teljességre törekedve, a társtudományok igénybevételével együtt. — Az imént kiderült: milliókat költ- hetnénk feleslegesen a felújításokra, a tervek újraelkészíttetésére, ha a levéltárban nem őriznék a letűnt korok hivatalos aktáit. Igaz? — így van, biztosan szegényebbek lennénk ... A városi tanács épületének és a Cifrapalotának a tervrajzait több kiállításon bemutattuk már, jelenleg éppen Londonban „.vendégeskednek” a megsárgult lapok. Érdekes, hogy milyen sikere van a szecesszió e két Kecskeméti remekének, holott annak idején, a maga korában nem örvendeztek ezen építészeti stílusnak. így értékelődnek át dolgaink ... Egyébként a felszabadulás előtt merőben más volt a hivatali fegyelem, sokkal fontosabbnak tartották a honatyák a precíz dokumentálást. A viharos közgyűlésekről készült iratok megmaradására, utókorra hagyására nagyobb figyelmet fordítottak. — Miért? Ma nem így teszik az illetékesek? — Nem. A megyei tanács- jegyzőkönyvei jobb esetben 20-30 év múlva jutnak ej hozzánk. Könyörögni kell, hogy megkapjuk ezeket az anyagokat. A kecskeméti zsinagógáról sincs a birtokunkban egyetlenegy tervrajz sem. Vajon hol kallódhattak el?... — Vannak-e olyan irataik, melyek eddig nem kerültek, nem kerülhettek nyilvánosság elé. Magyarul: léteznek-e titkos anyagok a megyei levéltárban? — Kifejezetten titkos, hét pecsét alatt őrzött dokumentumokra ne gondoljon ... Két korlátozó tényező van: jogi és objektív szempontoknak kell „enge‘delmeskedni”. Leteznek magán- és állami érdekek, vagyis az átadott anyagokat körültekintően kell kezelnünk. Mi lenne, ha mindenkinek odaadnánk, mutogatnánk például a gazdasági adató-. kát, a pénzügyi nyilvántartásokat tartalmazó dossziékat? A visszaéléseket s ezek lehetőségeinek megteremtését el kell kerülni. Igaz, nemigen vannak olyan anyagaink, melyek a fentiek közé tartoznának. A nemzetközi kötelezettségeket rögzítő háborús iratok még ma is kutatási korlátozás alá esnek úgy, mint a bírósági, az ügyészségi iratok. Legalább húsz év a koríátozás ideje,' de kínon kérelemre ez feloldható. ovt.-i . It'irxi -A „ S// / ^ \ ' /Sir dr.-.c tyfdJVm • Rákóczi aláírása... • ... es pecsétje. .............. <v U,: -C . r • ... ''nr*./ V4'-***• frl'+ns-’ «-Úri**' |Í V íy'Al -■ Éj «. L\vtdji ; » -fvA \*AA****&ifc*J, 1 A* f ■ ' Jókai kezeírása. • Kossuth Lajos levele Haraszty Imre úrnak, a kecskeméti népfelkelési lovasság őrnagyának. (Fotó: Straszer András) — Készül az új alkotmány. Vajon mérséklődnek-e az imént említett, ma érvényben lévő levéltári intézkedések? — Meg fog lepődni: inkább tovább szűkülnek; korlátozódna^. Ez látszólagos ellentmondás, de gondolja csak el, hogy a Szovjetunióban, Romániában vagy áz NSZK-ban sokkal nehezebb hozzájutni a levéltári anyagokhoz. Nálunk a felnőttek mindent megkaphatnak a kutatómunkájukhoz kivéve néhány irattípust. — Például?- Az 1895 utáni anyakönyvekbe csak belügyminisztériumi engedéllyel lehet betetónteni. Ennek időbeni korlátáit valószínűleg növelni fogják. Franciaországban már most is csak 150 évre visszamenőleg lehet kutatni a személyhez köthető adatok között. — A mostani nyíltság jegyében tehát a magyar levéltárakban szigorúbb lesz a belső rend? — Nem ezt mondtam. Levéltárainkban csak egy szüle körű anyaghoz nem lehet majd hozzájutni. A nyíltság egyébként sem azt jelenti, hogy most mar bárkit rágalmazhatunk. Megtehetnénk, de akkor számolni kell egy bírósági perrel. Ezt maguknak, újságíróknak nem kell mondanom... — Említette, hogy bizonyos anyagok be sem kerültek önökhöz. Mire gondolt? — A felszabadulás utáni iratok mintegy kétharmada kinn van a hivataloknál, az iratok létrehozóinál. Például a néhány éve megszűnt járási hivataloktól egyetlen darab papirt sem hoztak levéltárunkba, de a jogelőd járási tanácsok többségétől sem. Az ország összes megyéjében másképp cselekedtek. — Sajnálhatjuk, hogy Bács-Kiskun- ban nem így tettek, mert az ötvenes évek eseményeit, jelenségeit is rekonstruálhatnánk az iratok alapján. És ezek nincsenek meg? — 1956-ig bekerültek hozzánk a községi iratanyagok, de ezek nem teljesek, így kutatás szempontjából szinte alig használhatók. Ha valaki a koncepciós perekre lenne kiváncsi, nálunk nem találna dokumentumokat, mert azokat a bíróságok még most sem adták- át a levéltárnak. A termelőszövetkezetek, a virágzó agrárgazdaság esetében alaposan megnehezíti a kutatást, néhány területen lehetetlenné teszi az a ■ tény, nogy nincsenek teljes anyagaink a teeszekről. —Mi ez, ha nem értékeink elherdálása! — Erről van szó. A levéltári törvényt szinte senki nem tartja be, vagyis ránk nem gondolnak, ha fontos dokumentumok születéséről, megőrzéséről van szó. Nem kellene más, mint a hivatali fegyelmet megszigorítani. — Nem indíthatnak pert, eljárást azok ellen, akik semmibe veszik a levéltári törvényt? — Nem, miután nem vagyunk hatóság. Újból és újból jelezzük az anomáliákat, a hiányosságokat felettes szervünknek, többek között a megyei tanácsnak. Az Iványosi-Szabó Tiborral készült interjúhoz nem kívánkozik megjegyzés. Azért két tényt mégis rögzítünk. A Bács-Kiskun Megyei Levéltár férőhelyeit, ellátottságát illetően az országos rangsorolásban az utolsó helyen áll. A tudományos munkát, a megjelenő kiadványokat, publikációkat figyelve pedig az élvonalban halad. Borzák Tibor PETŐFI NÉPE AJÁNLATA KÖNYV A Múzsák Közművelődési Kiadó a . közelgő március 15-e tiszteletére jelentette meg új mappáját, az 1848—1849 Lapok a forradalom és szabadságharc történetéből címmel. Eddig kevéssé ismert képeket, korabeli metszeteket, rajzokat, újságban megjelent karikatúrákat tartalmaz az összeállítás a közismert Petőfi-portré mellett, 28 * 20 centiméteres méretben (áz iskolai oktatásban és az ünnepségeken így dekorációként felhasználhatók). A Magyar Nemzeti Múzeum és a Hadtörténeti Intézet és Múzeum gyűjteményéből választott képeken sorra veszi a szerkesztő a Pilvax kávéházban, a március 16-ai országgyűlési fogadáson történteket, bemutatja a tizenkét pontot, Magyarország első miniszterelnökének, Batthyány Lajosnak a portréját, a Batthyány-kormány ülését, a honvédtoborzás plakátját, Kossuth Lajos, Görgey Artúr, Bem apó portréit, Buda visszafoglalását, a végzetes világosi csata képét, az aradi tizenhárom és az október 6-ai pesti kivégzést. Bizonyára sokak érdeklődésére tart számot a kiadvány, sajnos, csak ,egyes könyvesbolti hálózatok vállalkoztak terjesztésére. A Múzsák Közművelődési Kiadó ezért közvetlen árusításra is felkészült, utánvéttel is postázzák kiadványukat (címük: 1442 Budapest, Pf. 86). FOLYÓIRAT Az elmúlt hét újságsikere vitathatatlanul a Társadalmi Szemle most megjelent különszáma volt. A hírlapárusoknál hosszú sorok várták a lapérkezést; egyedül a Kossuth Könyvkiadó és bizományosaik kaptak elegendő példányszámot. A Magyar Szocialista Munkáspárt elméleti és politikai folyóiratának e száma adta közre az MSZMP KB által kijelölt bizottság állásfoglalását a jelen helyzet kialakulásának történeti okairól. Berend T. Iván bevezetőjében beszámolt vállalkozásukról: az eddigi történeti kutatások, a rendelkezésre álló dokumentumok és az eddig nem kuOKTATÁS, MŰVELŐDÉS — KÉTSZINTŰ IRÁNYÍTÁSSAL Nő a helyi tanácsok önállósága, hatásköre Feladatait és hatáskörét tekintve Bács-Kiskun megye 104 tanácsi szervezete, február elsejétől egyforma jogállással rendelkezik. Ez annyit jelent, hogy a községi tanácsok nem a hozzájuk legközelebb eső, úgynevezett körzeti városi tanácsokhoz, hanem közvetlenül a megyéhez tartoznak ezután. Ezzel módosultak az oktatási, köz- művelődési intézmények irányítási, felügyeleti hatáskörei is, s jelentősen megnőtt a helyi tanácsok önállósága. — Lényegében éppen a növekvő önállóság a cél, vagyis az, hogy minden település maga döntsön saját terveiről, feladatairól, tennivalóiról — magyarázza Papesch László, megyei tanács művelődési osztályának vezetője. — Az iskolákkal, művelődési intézményekkel kapcsolatos ügyek, közvetlenül a helyi tanácsok hatáskörébe tartoznak, másodfokon pedig a megyéhez. Például: ha egy iskolával szemben valamelyik szülő valamilyen okból jogorvoslást kér, akkor a település tanácsához kell fordulnia. Fellebbezni azonban nem a községhez legközelebb eső városnál lehet, hanem nálunk. — Ezzel viszont jelentős tehertől megszabadultak a városi tanácsok, hiszen a vonzáskörzetükbe eső kisebb településekkel nem kell foglalkozniuk. E tehermentesítéssel arányban csökken ezeknek az apparátusoknak a létszáma? Szűntek, szűnnek meg státusok. A községek többségénél viszont nincsenek még meg a személyi feltételek arra, hogy az oktatás, művelődés szakmai felügyeletét megfelelően elláthassák. De mindenképpen ez a jövő útja. Egyébként pont az ilyen hiányosságok miatt rémüldöznek jó néhányan ma még ettől a kettős irányítási rendszertől. Sok helyen tapasztaltam ellentéteket a községi tanács vezetői és a helyi iskolák között. — Ez tényleg gyakori jelenség, de az adott település lakosságán múlik, hogy megváltozzon, hiszen ők választják a tanácstagokat, a tanácselnököt. S a választók gyermekei tanulnak abban az iskolában, amely közvetlenül a tanács irányítása alá tartozik. Gondolok itt elsősorban az oktatási intézmények működési szabályzata feletti törvényességi felügyeletre. E rendszerben jogos elvárás, hogy az úgynevezett szakmai arisztokratizmust — ami helyenként mutatkozik ma is — el kell felejteniük a pedagógusoknak, népművelőknek, s minél eredményesebb együttműködésre kell törekedniük a felettes tanácsok vezetőivel. Akiknek a megye ugyancsak igyekszik megadni minden támogatást, e siker érdekében. Jelenleg Bács- Kiskunban mintegy másfél száz szaktárgyi és tucatnyi pedagógiai szaktanácsadó dolgozik. Továbbá osztályunk hat munkatársat helyezett ki a megye különböző városaiba. — A szakmai felügyelet kinek a feladata? — A pedagógiai intézeten, az igazgatói és szakmai munkaközösségeken keresztül, a megyé- jé, vagyis a miénk. Ahogy a körzetközpontok feladatainak jó része is hozzánk került. Ugyanakkor a helyi tanácsok döntenek ezután csaknem százféle olyan engedély kiadásáról is, ami eddig a megyei művelődési osztály' feladata, jogköre volt. — Például? ■— Ilyen például ‘ á1 VideóVéíí-6*11 tési engedély kiadása! — Áprilistól Kecskemét megkapja a megyei városi címet. Ez azt is jelenti, hogy a jogszabályok szerint olyan intézményeket is felügyelhet majd, amik eddig megyei irányítás alá eshettek. — így igaz. A jogi lehetőség adott, hogy a városi tanács hatáskörébe kerüljön például az Erdei Ferenc Művelődési Központ, a Katona József Színház, a kerámiastúdió vagy a zománcműhely ... Sőt a középfokú oktatás szakmai irányítása is! De hangsúlyozom: ez csak jogi lehetőség. A többi, egyelőre, még a jövő titka. Koloh Elek tatott legfőbb levéltári források áttekintése alapján megkísérelték a korszak folyamatainak értékelő felvázolását. Kettős történeti örökségünkből indul a tanulmány, elemzi a szocialista átalakulás jellegzetességeit és hatását (1947—48-as fordulat és az ötvenes éveket, a kibontakozás és az 1956. októberi népfelkelés eseményeit). A szocializmus kompromisszumos megújítási kísérletét áttekintve szól az m szakaszjellegzetességéről, a hatalom helyreállításáról és a konszolidációról, a reformról és fellendülésről. Az utolsó fejezet a reform megtörését szemlézi, bepillant a világgazdasági átalakulás és az alkalmazkodási kényszer témakörökbe: taglalja az alkalmazkodásképtelenséget és a válság kibontakozását 1973—1988 között, szól a reform elleni támadásról, a világgazdasági szerkezeti válságról és hatásáról, az óvatos reformhoz való visszakanyarodásról, a válság kibontakozásáról, az 1988. májusi pártértekezletről. \ FILM A kockázat ára A fantasztikum határát súroló történet témája nem számít rendkívülinek; bemutatja, lelkiismeretlen emberek hogyan képesek normális állampolgárokat rávenni arra, hogy bármit véghez- vigyenek, még az életüket is kockára tegyék egy televíziós műsor (és nem csekély honorárium) kedvéért. A film címe egyúttal egy monstre tévé-show elnevezésül is szolgál, mely . körülbelül kétszázezer nézőnek kínál épületes szórakozást. Élő, egyenes adásban közvetítik, miként próbál egy fegyvertelen ember megszökni öt profi, ugyancsak a pénzéért (is) szorgoskodó bérgyilkos elől. A tét nem csekély: ha a vállalkozó életben marad az adás végéig, egymillió dollár üti a markát. (Erre azonban még nem volt az adás eddigi történetében példa.) A film első jelenetsorában megismerkedhetünk a műsorvezetővel, aki ismét krokodilkönnyeket hullat az agyonvert áldozat láttán, majd a reklám végeztével azzal köszön el, hogy „két hét múlva ismét találkozunk”. Jelentkezőben nincs hiány. Sokan készek mindent próbára tenni a pénzért, a televízió főnöke és a műsor producere körültekintően válogathat közöttük, látványosságra varr szükségük bánni áron. Hosz- szas tépelődés után hlírom férfit jelölnek az előversenyre. Az egyikük már a startnál visszalép, másikuk szörnyethal egy földhöz csapódó repülőgépben a próba során, így a harmadik: a szimpatikus, fiatal Francois (Gerard Lanvin) lesz a következő adás főszereplője ...