Petőfi Népe, 1989. március (44. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-15 / 63. szám

1989. március 15. • PETŐFI NEPE • 3 VIZSGÁLAT HAT ÜGYBEN A párt egységének, m 04 cf y az MSZMP megyei tisztaságának védelme bizottságának elnökével Az MSZMP megyei értekezlete az országban egye­dülálló módon etikai bizottság létrehozásáról döntött. Ennek feladatát a fegyelmi bizottság hatáskörét nem érintő kérdések vizsgálatában jelölte meg. Arra kértük Magyar Ferencet, az etikai bizottság elnökét, ismertes­se meg olvasóinkkal a bizottság tennivalóit, céljait, működését. — Ki követ el etikai vétséget, s milyen jogai vannak a bizottságnak? ■ — Az etikai bizottság feladáfa, hogy a megyei pártértekezlet által meghatá­rozott keretek között, a pártbizottság által jóváhagyott szabályok szerint el­járva közreműködjön a párt egységé­nek, tisztaságának védelmében. Minő­sítse a párttagok etikai normákat sértő magatartását, cselekményét. Részesítse védelemben azokat a párttagokat, aki­ket szakmai vagy társadalmi tevékeny­ségük, magánéletük körében alaptalan vádak érnek. Etikai vétséget valósít meg a párttagnak az a magatartása, cselekménye, amellyel a kommunisták­kal szemben támasztott követelménye­ket megsérti, de fegyelmi eljárás megin­dítása nem indokolt. Etikai vétségnek minősül különösen : a hatalommal, be­osztással való visszaélés, a munka- és szolgálati fegyelem megsértése, a köz­élet és a magánélet társadalmilag elfo­gadott szabályainak megszegése, a jog­szabálysértés, amennyiben az nem von maga után pártfegyelmi-eljárást. Az etikai bizottság konkrét, egyedi, az egyént érintő kérdéseket vizsgál. Szankcionálási lehetősége nincs. Eljá­rásának eredményeként pártfegyelmi- eljárást javasol, felhívja a párttag fi­gyelmét az etika normáit sértő maga­tartásra, cselekménye megszüntetésére, védelemben részesíti az alaptalanul megrágalmazott párttagot. A konkrét ügyek tapasztalatait általánosítja, köz­reműködik a nevelésben és megelőzés­ben. — Kinek van alárendelvé a bizottság? Ki adhat számára utasítást, megváltoz­tathatják-e megállapításait? tíoíásAas etikai bizottság öttagú, mun­kájában részt vesz dr. Kovács A. Gábor, Fékété László, dr. Harajka István, Mol­nár Mihály. Illetékessége Bács-Kiskun megye. Működését a megyei pártbi­zottság által közvetlenül, illetve köz­vetve irányított pártszervek nem befo­lyásolhatják. Elnökét a megyei'pártér- tekezlet, tagjait a megyei pártbizottság választja. Tagjai — pártbizottsági tag­ságra tekintet nélkül — egyenjogúak. Az etikai bizottság tevékenységét önál­lóan végzi, elnöke a megyei pártbizott­ságot — mint választott tisztségviselő — évente tájékoztatja. A megyei párt- bizottság, a végrehajtó bizottság az eti­kai bizottságot nem utasíthatja, vizsgá­lati megállapításait nem változtathatja meg. Konkrét ügyben vizsgálatot kez­deményezhet, amelynek lezárása után tájékoztatást kérhet az etikai bizottság­tól. Az etikai kérdések vizsgálata vala­mennyi pártszerv és pártszervezet, va­lamint ahol működik, ott az etikai bi­zottság feladata. Az etikai bizott­ság bármely párt­szervet vagy an­nak etikai bizott­ságát felkérheti vizsgálat lefolyta­tására az illető pártszervezet ha­táskörébe tartozó párttag esetében. — Mi lehet az etikai eljárás célja, ki kezdeményezhet ilyet, s köteles-e a párt­tag alávetni magát a vizsgálatnak? — Az etikai eljárás célja, hogy vizs­gálat útján, tényekre alapozva tisztázza az egyén felelősségét, feltárja, hogy ma­gatartása, cselekménye sérti-e a közélet vagy a magánélet erkölcsi követelmé­nyeit. Az eljárás közéleti indíttatású, csoport- és egyéni érdekeit is figyelem­be vevő, elvi alapokon nyugvó tevé­kenység. Etikai eljárást kezdeményez­het bármely párttag, párttestület, vala­mint annak szervei, továbbá maga az etikai bizottság. Köteles az eljárás megindítására és lefolytatására, ha azt: a megyei pártbizottság, a megyei párt- vegrehajtóbizottság, a megyei pártfe- gyelmi-bizottság olyan ügyben, ame­lyet az etikai bizottság korábban még nem vizsgált, a megyei pártbizottság első titkára és titkárai, az etikai bizott­ság, a párttag maga ellen, illetve pár- tonkívüli kezdeményezi. Más által ja­vasolt ügyben a vizsgálatot megtagad­hatja, illetőleg más pártszervek hatás­körébe utalhatja. A megtagadásról a bizottság, a más szerv hatáskörébe uta­lásról a bizottság elnöke dönt. Névte­len bejelentés etikai vizsgálat alapja nem lehet..Az.etikai, vizsgálat megindí­tásáról értesíteni kell a párttagot, és az eljárás'Sbrán'személyeden meg kell hall­gatni. Ha a párttag nem hajlandó az eljárásban közreműködni, a vizsgálat nélküle is elvégezhető. Ha ilyen körül­mények között lefolytatott vizsgálat nyilvánosságot kap, a részvétel megta­gadásáról is tájékoztatást kell adni. Á megyei pártbizottság tagja ellen csak a testület engedélyével folytatható vizs­gálat. Nem szükséges az engedély kiké­rése, ha a megyei pártbizottság tagja kezdeményezi a személyére irányuló vizsgálatot. — Mikor nem kezdeményezhetnek el­járást, illetve kik és milyen módon járul­hatnak hozzá a vizsgálathoz? — Kizárja az etikai vizsgálatot a fo­lyamatban lévő büntető- vagy pártfe- gyelmi-eljárás, jogerősen befejezett büntetőeljárás, amely marasztaló íté­lettel vagy intézkedéssel zárult, s fe­gyelmi vétség elkövetését megállapító, befejezett pártfegyelmi-eljárás. A vizs­gálatot az etikai bizottság tagjaiból álló 2-3 fős csoport végzi, amelyet a bizott­ság jelöl ki vagy az elnök kér fel. Az egyes eljárásokban a vizsgálók szakér­tők közreműködését is igényelhetik (a megyei pártbizottság tagját, a megyei pártbizottság illetékes munkatársát vagy párttag szakértőt). Az etikai bi­zottság vizsgálat alapján, bizottsági tárgyalást követően hoz határozatot. A tárgyalásra szükség szerint kell meg­hívni az eljárás alá vont egyént. A ha­tározat minősíti az eljárás alá vont sze­mély cselekményét és indokolja megál­lapítását. Ha az egyén védelme válik szükségessé, megjelöli aninak módját, feltételeit. Ha a vizsgálat megállapítja, hogy a cselekmény súlya szerint párt­büntetést kell alkalmazni, javaslatot tesz arra, és kezdeményezi a hatásköri- lég illetékes pártszervezetnél a pártfe­gyelmi eljárás lefolytatását. — Nem véletlen a kérdés: az etikai ügyek nyilvánosságra hozhatők-e, s je­lenleg milyen ügyekben folytatnak vizs­gálatot? — Nem lehet megakadályozni a nyil­vánosságot, ezért a határozat rendelke­zik arról, hogy— az ügy jellegénél fog­va — milyen nyilvánosságot kapjon maga az eljárás és annak tanulsága. Az eljárás kezdeményezőjét, a vizsgálat alá vont személyt és annak pártalapszerve- zetét tájékoztatni kell a megállapítá­sokról. Jelenleg hat konkrét ügyben tart a vizsgálat. Ezek közül megemlít­hetem a bajai városi pártbizottság volt első titkárának, illetve a tiszakécskei városi pártbizottság volt titkárának ügyét. Olyan esetek feldolgozásra vár­nak, amelyek a pártértekezleten a fel­szólalások során nem kaptak helyet, de a leírt anyagban kifejtett, feltehető eti­kai vétség miatt szükséges a vizsgálatot lefolytatni. Az említettek közül néhány egy-két héten belül már befejeződik, s azokat természetesen nyilvánosságra hozzuk. Szeretném megemlíteni még, hogy az etikai bizottság határozatának felülvizsgálatát az érintett párttag a megyei pártbizottságtól kérheti - mondta befejezésül Magyar Ferenc. Gémes Gábor FALUGYŰLÉS KELEBIÁN A határőrközség haladni akar Kelebia csaknem négyezer lakosú határőrközség a megye déli vidékén. Lakossága zömmel magyar anyanyel­vű, a szerbhcrrvátot alig páran beszélik. A jugoszláv határ közelsége meghatá­rozó a falu életvitelében. A napokban megtartott falugyűlésen a határőrség is képviséltette magát, Tóth Sándor had­nagy fejezte ki köszönetét a község la­kóinak az elmúlt évi együttműködé­sért. A hosszú, közel négy órán át tartó gyűlést az iskola új tornatermében ren­dezték meg. Több száz türelmes kele- biai hallgatta végig a négy napirendi pont terjedelmes előadását — tanácsel­nöki beszámoló, környezetvédelem, kiskertgazdálkodás, II: világháborús emléktábla avatása —, hogy utána el­mondhassa észrevételeit az elhangzot­takkal kapcsolatban. Vádak ellen eredményekkel Hogy mennyire nem szakítható el egy határ széli község élete sem á nagy- politikából, bizonyította, hogy az or­szágos sorskérdések több előadást és hozzászólást uraltak, mint a szigorúan vett helybeli tennivalók. Galgóczi Vince Kelebia tanácselnöke azzal kezdte beszámolóját, hogy a saj­tóban többször is megszellőztetett, de meg nem „nevesített” vádak ellen véde­kezett a falu vezetősége nevében. Mint elmondta, az újságírók a kelebiaiakat is besorolták a korrupt, vezetők listájá­ra, de a vádak nem többek általánosí­tásoknál. Éppen ezért veszélyesek, fél­reértéseket, alaptalan suttogásokat in­dítanak el a lakosság körében, ami el­len nehéz védekezni. Beszámolójában minjtegy az el nem hangzott vádak ellen védekezett eredményeik sorával: a te- hóból épített tornateremmel, a köz­ponti fütéses iskolával, az óvodai, isko­lai, orvosi ellátás megoldottságával, a ravatalozó, a kövesút, az arzénmentesí­tő megépítésével. Több mint hétszáz nyugdíjasról kell gondoskodnia a ta­nácsnak úgy, hogy—a híresztelésekkel ellentétben — a befizetett személyi jö­vedelemadóknak csak kis hányada jut vissza a helyi gazdálkodásba. A második napirendi pont előadója, dr. Patocskai Gábor a környezetvéde­lem érdekében szólva konkrét javasla­tokkal is élt. A többi között fölvetette — a hozzászólások is megerősítették —, hogy be kell vezetni a közterület­használati díjat, a környezetszennyezés bírságolását, s az így befolyó összege­ket egyéb, a környezetet védő felada­tok megoldására fordíthatná a tanács, például, szeméttárolók elhelyezésére. Emléktábla háborús áldozatoknak Csathó Zsigmond a háztáji gazdasá­gok, a kistermelés hasznáról beszélt, néhány jó tanáccsal látva el a falubelie­ket. I Kovács Szilveszter, az utolsó napi­rendi pont előteijesztője a II. világhá­ború kelebiai áldozatait kutató bizott­ság nevében ismertette a lakossággal egy emléktábla felavatásának terveit, anyagi és erkölcsi vonatkozásait. Az emléktáblával kapcsolatos kiadásokat jórészt fedezi a községi tanács, a lakos­ságtól erkölcsi támogatást és a kutató­munka segítését várják. Mivel az előterjesztések többórás terjedelme az idővel való takarékosabb gazdálkodást sürgetett, a hozzászólá­sokat három percre kívánták korlátoz­ni. A jelenlévők azonban egyhangú szavazással elvetették ezt a megkötést. Több hozzászóló értetlenül fogadta a tanácselnöki beszámoló „sértett” és „kioktató” hangvételét, indokolatlan­nak tartva ezt a támadva védekezést. Mint elmondták, Kelebia eredményei a sajtótól függetlenül, önmagukért be­szélnek. De nem kell kommentár az elsivárodó tájhoz sem. Több vád hang- zptt el a Kunbajai Állami Gazdaság és az erdőgazdaság címére. j Erdélyi Józsefné indulatos hozzászó­lásában elmondta, nem nekik kell el­magyarázni, hogyan kell gazdálkodni — a harmadik napirendi pontra utalt Ipl hanem azoknak, akik a rájuk bízott földeket hanyagul kezelték. Házi Tibor arra figyelmeztetett, hogy a lakosság pénzéből épített kövesutat az erdőgaz­daság lánctalpasokkal tönkreteszi. Ko­vács Marcell a halogató magatartással, az „állóvízzel” magyarázta az embe­reknek a helyi vezetőktől való elfordu­lását. Figyelmeztetett az értékes embe­rek elvesztésére, ha sürgősen nem lép­nek, nem változtatnak a kapcsolaton. A szociális segélyezés a kelebi ajaknak is érzékeny pontjuk. Több hozzászólás­ban is felmerült, s a tanácselnök is kitért válaszában rá. Bejelentette, a segélyek odaítélésére bizottság alakult a község orvosaiból, ifjúságvédelmi felelősök és tanácsi dolgozók részvételével. Okos gondolatokra fogékonyan Szabó Károly, a halasi városi pártbi­zottság- első titkára hozzászólásában kitért az országos és helyi problémák­ra. Elmondta, hogy a vezetőknek min­den okos gondolatot partnerként kell fogadni, s közösen kell vállalni a hibák terheit, a vezetők bűnéből származó tartozást, amelyért már egyszer fizetett a nép. A múlt elhibázott döntéseire, a veze­tők tekintélyvesztésére, a jelenlegi ha­tározatlanságra való utalások mind­mind figyelmeztető jelzésként érkeztek a hozzászólásokból. Kelebia nyitott a változásokra, a lakosság nem közöm­bös községének sorsa iránt, türelmetlen a halogatással szemben. Hajós Teréz MILYEN AZ ÚJ MOSZKVICS? A Kereskedelmi és Minőségellenőrző Intézet gépjármű- osztályán évente több ezer lakossági reklamáció mellett új típusú ''autókról is adnak szakvéleményt a hatóságoknak. Jelenleg a szovjet gyártmányú, új Moszkvics gépkocsit minősítik a hazai szabványnak megfelelően. (MTI-fotó) AZ ÁRAK NEM TITKOSAK! — MÉRLEG-HELYREIGAZÍTÁS Bajai ellenőrök a megyeszékhelyen Két bajai szakszervezeti társadalmi kereskedelmi ellenőr látogatott a mi­nap Kecskemétre. Millunov Dániel és Iván István nem akarta, hogy a buszpá­lyaudvartól az SZMT központjáig ve­zető útjuk üresjárat legyen: tették a dolgukat úgy, ahogyan Baján is meg­szokták, ezúttal megyeszékhelyi forgal­mazókat keresve föl. Tapasztalataikról villáminterjút készítettünk. *-7- Hová-tértek be elsőként? — A Konzum Kereskedelmi Vállalat 1109-es számú, Nagykőrösi utcai üzle­tébe — válaszolta Millunov Dániel. ; 0- Érdemes volt? — Ha arra gondolok, hogy az autó­busz- és a vasútállomáshoz közel eső élelmiszerboltban —, ahol nemcsak utasok, de a környékbeliek közül is sokan vásárolnak — másfél órával a nyitás után még nem volt árjelzés a sült halon, a császárszalonnán és a kubai narancson, ez fogyasztói érdekeket sér- tő mulasztás. Szóltunk emiatt az üzlet­vezetőnek, aki elismerte: hibázott. — Mit hozott fel mentségére? — Szó szerint: „A mai napon nagy volt a reggeli forgalom. Az átjelzéseket nem volt időm kirakni. A hiányzó ártá­jékoztatást azonnal pótoljuk. Az ellen­őrök megállapításaival egyetértek.” .4*- Ezután? — Következő állomásunk a piaci árucsarnok volt, ahol Szilaj Mihály a vásárigazgatóságon készségesen foga­dott bennünket. Segített nekünk. Ve­lünk tartott, amikor a csarnokban áru­sító kereskedőkhöz indultunk, akiket meglepett: mit keresnek itt bajai ellen­őrök? — Mondtuk, hogy az égész megyére érvényes jogosítványunk van — szólt közbe Iván István. — Mutattuk az iga­zolványunkat is. No hát, ők még ilyet nem láttak! Szakszervezeti társadalmi kereskedelmi ellenőrök? Most hallanak rólunk először... — Az ismeretlenség, feltehetően, nem akadályozta meg, hogy az árucsarnok­ban is szemügyre vegyenek egyet s mást... — Bementünk a Kiskunsági Ven­déglátó Vállalat 330-as számú ételbár­jába — sorolta tovább Millunov Dáni­el. — Elégedetten láttuk, hogy ott vala­mennyi terméknek van árcédulája, a konyha és az étterem tiszta, s hogy az ételmintákat 72 óráig megőrzik. Bár másutt is hasonló törődéssel és szak­mai felkészültséggel vezetnék a bolto­kat! — Kifogásolták talán egyik-másik helyen a kereskedők munkáját? — Igen. A Hetényegyházi Egyetértés Szakszövetkezet piaci üzletében 5-féle árun hiányzott az ár. A Kossuth Tsz húsboltjában egy terméken sem volt árcédula. Az eladó szerint: eláztak. Csorba Imréné tejtermék-kereskedőnél a mérleg egy dekagrammal többet mu­tatott. Ä 0-ról egy dekagrammra való állítás egyébként elég elterjedt módsze­re a vásárlók mejgkárosításának, mint azt a Helvéciái Állami Gazdaság cse­megeboltjában is tapasztaltuk. Az egyik, Belker feliratú mérlegen a muta­tót egy dekagrammal előbbre állítot­ták. Figyelmeztettük a vezetőt: ezt nem szabad! Utasítására Varga Lajos eladó — egy rántással — a helyére igazította a mérleget, amely ettől kezdve már pontosan mért. . — Hogyan.látja: a társadalmi nyilvá­nosság tovább javíthatja a fogyasztói érdekek védelmét? — A mi munkánknak ez' az alapja. Azonban érthetetlen számunkra - magam is csodálkozom rajta -S, hogy például itt, a “piaci árucsarnokban mennyire nem ismerik a szakszervezeti társadalmi kereskedelmi ellenőröket! Egyesek csak most hallottak rólunk, először. Márpedig helybeli kollégáim­nak is ajánlom a város e forgalmas részén a kereskedők és a vendéglátók munkájának figyelemmel kísérését, hi­szen jó, ha tudják a vevők: kik, milyen felkészültséggel várják őket. Míg már­cius 1-jén, délelőtt a Csabagyöngye ut­cai Kucsera Péterné Kukta büféjében és . fagylaltozójában 12-féle süteményt ár­jelzés nélkül árusított — hiányzott az I ellenőrzési naplója is —, a Rákóczi úti Olcsó áruk boltjában mindent rendben találtunk. Szabó József üzletvezető a ruhaneműk méretéről és áráról ponto­san tájékoztatta a vásárlókat — mond­ta végül Millunov Dániel, és társával folytatta útját az SZMT központjába. Kohl Antal M ^nűvésznemzet vagyunk. Hiába Imbólogatnak, mert nem Bartók­ra, Kodályra, Munkácsyra, még csak nem is Adyra vagy József Atti­lára gondoltam, hanem Mariska né­nire, nyugdíjas szomszédasszo­nyunkra, meg Piroskára, a három- gyerekes anyukára. Mariska néni tojásspecialista. Művészete abban áll hetenként egy­szer kimegy a piacra, megvesz egy egész tojást, és azt úgy osztja be, hogy kitartson egy hétig. Merthogy a tojás élet, erő „egészség. Ha sikerül jól beosztania, biztos, hogy megéri a jövő hetet. Akkor pedig már egy hét­tel közelebb van a következő havi nyugdíjhoz. —- Gondolom, kislány korában az édesanyjától tanulta az effajta taka­rékosságot — mondtam neki, ami­kor legutóbb összetalálkoztunk a lépcsőházban. — Szép erény a hala­dó hagyományok ápolása. — Lehet mondta megadóan —, de tudja, kislány koromban mi vittük a cirkuszba á tojást, hogy be­engedjenek bennünket. Most meg azért csinálják a cirkuszt, hogy mi is kaphassunk legalább hetenként egyet. Hogy hagyomány-e ez, azt nem tudom, de hogy hálád, azt nap­ról napra jobban érzem. Csak azt nem tudoni, hová! Piroska művészetét jóval nehe­zebb meghatározni. O ugyanis azzal kezdi a napot, hogy felöltözteti a három gyerekét. Sorba állítja őket, kirámolja a szekrényt, és fel­próbálgatja, melyikre mi jó még. A férje ünneplőruháját is előveszi, mennyit kell levágni a szárából, hogy a nagyfiúnak jó legyen. „Apátoknak Művész­nemzet már úgysincs szüksége ünneplő­re ..." Könnyű dolga volt, amíg a Cent­rum áruházakban vásárolt. Oda ugyanis csak a középső gyereket kellett magával vinnie mintának. Az egyik ruhadarab kinyúlt az első mosás után, a másik összement. De mióta kizárólag a bolhapiacon, meg a bizományiban vásárol, az összes méretet magával kell hurcolnia. És külön meg kell vennie a foltnakvalót is. Még szerencse, hogy a gyerekru­háknál a kopott, foltos a divat. A férjére nincs gondja, neki csak munkásruhát kell venni. Időnként le­veleznek is. Néhány évvel ezelőtt szerettek volna még egy kislányt, merthogy ez a háromfiúnak sikerült, de bárhogy igyekeznek is, levélben nem megy. A reggelinél mindig civakodás van. A legidősebb még emlékszik a kakaóra, és a múltkor is Jolbujtotta a két kisebbet, hogy reggelire kérje­nek forró kakaót kuglóffal. De azt már ö se tudta, mi is az a kuglóf. Mintha a pirított kenyér hársfateá­val nem épp úgy megtöltené a gyom­rukat ... Mellesleg ebbe csak a cuk­rot kell emelt áron megvenni. A hársfavirágot az erdőben szedték a nyáron, a száraz kenyeret meg a szomszédból kapják, a zöldségesék- től. De Piroska valahol eltanulta a hipnózis művészetét. Addig szugge- rálja a gyerekeit, míg el nem hiszik, hogy kakaót isznak. A szomszédo­kat meg eszi a sárga irigység, hogy ezeknek miből telik... E művészi hajlam átsegíti Piros­kát az esték nehéz óráin is. Mióta elromlott'a tévé, meg a szobában kiégett a villanykörte, a karácsony­ról maradt gyertyák fényénél egy­személyes színházat rendez a szá­mukra. Bohóckodik, ahogy a cir­kuszban látta, amikor még volt pén­zük évente egyszer cirkuszba járni. Neki ugyan nem hiányoznak ezek a hajdani esték, mert van művészi át­élőképessége. A fene tudja miért, de amikor a munkásgyűléseken minden­áron meg akarják magyarázni neki, hogy az ő érdikében történik az áre­melés, cirkuszban érzi magát, és ne­vetnie kell. Egyik reggel velük is összefutot­tam a lépcsőházban. Nevetett az egész család. Folyt a könnyük a rö­högéstől. j j-jr iOrülök, hogy ilyen jó kedvük van, Piroska — mondtam neki. — Mondja már el. mi olyan mulatsá­gos, hadd nevessek én is! '•idgSSzivesen — mondta készség­gel, és a nyakamba borult, úgy kaca­gott..— Tudja, a rádiónk még szól, hát reggel meghallgattuk a híreket. Azt mondták, hogy az idén már csak kevésbé fog romlani az életszínvona­lunk, mint tavaly. Ennél jobb viccet már rég hallottam. Lám, milyen kevés elég az ember­nek, hogy földerüljön! S ha meggon­dolom, hogy Piroskánál nagyobb művészek is élnek e honban, szinte biztosra vessem, hogy sikerül. És .akkor egymás nyakába borulva rö­högünk a kipukkadásig... T. Ágoston László

Next

/
Thumbnails
Contents