Petőfi Népe, 1989. március (44. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-15 / 63. szám

AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Interjú Németh Miklós miniszter- elnökkel (5. oldal) Az Országgyűlés ünnepi ülésen emlékezett meg március 15-éről A nemzet történelmének korszakos jelentőségű esemenyere, az 1849—49-es forradalomra és szabadságharcra emlékezve ünnepi ülést tartott szerdán a magyar országgyűlés. A tör­vényhozó testület emlékezö-tisztelgő ülésén a képviselők, a kormány elnöke és tagjai, az országos hatáskörű szervek vezetői mellett részt vettek a politikai, a társadalmi élet vezető személyiségei, a diplomáciai képviseletek vezetői, neves köz­életi személyiségek és a nemrégiben megalakult szervezetek képviselői. Az elnökségben helyet foglalt Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke, valamint az Országgyűlés tisztségvise­lői. A Himnusz hangjait köveiően a magyar országgyűlés nevében Jakab Róbertné alelnök köszöntötte a résztvevőket. Ezután Szű­rös Mátyás, az Országgyűlés elnöke mondott ünnepi beszédet. —1848. március 15-én, immár 141 évvel ezelőtt a magyarság történetének újabb drámai fordulójához érkezett. Egyenlőtlen harcra kényszerült a sza­badságért, a független, önálló Magyar- ország megteremtéséért, a magát túlélt feudális viszonyok felszámolásáért, a megkésve, de nálunk is napirendre ke­rült polgári demokratikus átalakulás győzelemre segítéséért. Népünk emlékezete 141 éve őrzi március idusának emlékét. Múltunk­nak olyan kora volt e forradalom, amely egyszerre ígérte az akkori Euró­pa fejlettebb részéhez való felzárkózást és függetlenséget. Hősies kísérlet volt a „magyar átok”, a „mi mindenben elké­sünk” — sors megfordítására. 1848—49 a ma élő nemzedékek osz­tatlan öröksége — mutatott rá. Tükör­ként emelik maguk elé, és abban né­pünk legszebb, legbecsültebb arcvoná­sait látják: olthátatlan szabadságvá­gyat, „szent akaratot”, lelkes teiinitu- dást, hősiességet, kitartást, nagylelkű­séget és nemzeti összefogást, a jó ügy mellett áldozatvállalást és a bukásban is nemes tartást. Az utódok építkeznek az elődök tet­teiből. Ezekkel is alakítják önarcképü­ket, értékrendjüket, kötelező mércéjét annak, hogy mit, mennyire érdemes és szükséges becsülni, és mit ítélhet „felej­tésre” a nemzet kollektív emlékezete. 1848 jelképe mindannak, amit né­pünk ebben a hazában, Európának ezen „a huzatos” táján Szent István óta alkotott, elszenvedett, amiért harcolt és vérzett, hogy ne csak hírét hagyja a késői utódokra, hanem szabad nemzet­ként fenn- és megmaradjon. 1848 ezért kiapadhatatlan erőforrás a kései korok számára is. A hazai ős a nemzetközi változások kölcsönhatását, á magyar és a világsza­badság legjobb hívei által mindig is val­lott egymáshoz tartozását szinte á fo­nákjáról igazolta az erejét megfeszítő nemzetre szakadt tragédia. Amikor az egyesült reakció túlerejének csapásai alatt elbuktak Európa forradalmai, a zsarnokság egész súlyával a magyarság vállára szakadt.. — Örök tanulságként igazolódott, a haladás, amihez a haza sorsa Szent Ist­ván óta mindig is kötve volt; egyete­mes, egy és oszthatatlan. Ha elbukik az egyik, vele hull a másik is. A magunk ereje nem volt elegendő ahhoz, hogy széttöijük a ránk rakott bilincseket. Sorsunk —; akárcsak ma — akkor is az egyetemes haladás ügyéhez volt kötve. 1848 szabadságeszménye nem elvont idea, és kivált nem harsogó retorika. Tartalmát a 12 pont foglalta össze tö­mören, közérthetően és nagy mozgósí­tóerővel. Hatása azért volt szinte leír­hatatlan, azért visszhangzott a népben, inert azt öntötte szavakba, amit a nem­zet vágyaiban már megfogalmazott. Március 15-ének hőse a fiatal Ma­gyarország volt. A márciusi ifjak, Pető­fi Sándor, Vasvári Pál, Jókai Mór és a köréjük sereglett „plebejus blokk” ki- IFolytatás a 2. oldalon) Tanácskozott a Politikai Bizottság Március 29-ére összehívták a Központi Bizottságot Március 14-én, kedden ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága. A testület áttekintette a politikai pártok alapítá­sáról, az alkotmánybíróság felállításáról, valamint a közigazgatási bíráskodás bevezetéséről készített előterjesztéseket. A javaslatok zömét elfogadta a to­vábbi munka alapjául. Felkérte az előterjesztőket, hogy a vitában elhangzottak figyelembevételével rö­vid időn belül készítsék el az állasfoglalás tervezetét. A Politikai Bizottság megvitatta Magyarország világgazdasági nyitásáról és KGST-kapcsolataink gyökeres megújításáról szóló előterjesztést. Egyet­ért azzal, hogy a magyar gazdaságpolitika közép­pontjába a világgazdasági nyitást kell helyezni. Ez csak a gazdaság liberalizálása és a külgazdasági fordulat révén érhető el. A nyitás feltétele továbbá a kemény, igényed belföldi versenypiac kiépítése. Elengedhetetlen KGST-kapcsolatáink újrafogal- mazása is, mindenekelőtt a magyar—szovjet gaz­dasági kapcsolatok gyökeres megújítása. Szovjet partnereinkkel — az erdekek kölcsönös figyelém- bevételével — erről haladéktalanul meg kell kezde­ni a tárgyalásokat. A Politikai Bizottság megtárgyalta a pártoktatás 1989—1990.-évi feladatait. A testület alapvetőnek tartja, hogy—igazodva az átmeneti helyzethez—a pártoktatás tartalma és szervezeti keretei megvál­tozzanak . A pártoktatás középpontjában a követke­ző időszakban a „Mire törekszik az MSZMP?”cse­lekvési program áll. A pártmozgalom vezetői képzé­sének a korábbinál jóval nagyobb mértékben szük­séges kielégítenie a társadalmi igényeket. A Politikai Bizottság megvitatta a KISZ XII. kongresszusa előkészítésének legfontosabb felada­tait. Az előkészületekről szóló tájékoztatót a Köz­ponti Bizottság soros ülése elé terjeszti. A testület ajánlja a Központi Bizottságnak, hogy álláspontja kialakításakor az alábbiakat erősítse meg: A párt egyetért az ifjúsági szövetség, politikai platformjával és egyértelműen, határozottan tá­mogatja azt. Az MSZMP meggyőződéssel vallja, hogy a társadalmi megújuláshoz nélkülözhetetlen az egész ifjúság cselekvő részvétele,- alkotó közre­működése. A fiatalok élet- és munkakörülményei­nek javításában érdemi változást azonban csaJc a következetesen végigvitt gazdasági és politikai re­formok hozhatnak. ' Az MSZMP olyan ifjúsági szervezetek létreho­zásában érdekelt, amelyek a szocializmust elfoga­dó fiatalokat tömörítik és — a párttal politikai­stratégiai szövetségben^- önállóan dolgoznak. Az MSZMP egyik legsürgetőbb feladatának tartja új, radikális ifjúságpolitika megfogalmazását és vég­rehajtásának mielőbbi megkezdését. A Politikai Bizottság úgy döntött, hogy március 29-ére összehívja a Központi Bizottságot. Az ülést követően szóvivői tájékoztató hangzott el. Magyar egység az ENSZ namíbiai csoportjában Az ENSZ főtitkárának felkéré­sére 1989. április l-jétől Magyar- ország 22 fős egységgel részt vesz az ENSZ namíbiai átmenetet segí­tő csoportjának — UNTAG — polgári kontingensében. Az ENSZ katonai és polgári kontingensből álló csoportja arra hivatott, hogy Namibia területén felügyelje az 1989. november elejé­re tervezett választások zökkenő- mentes lebonyolítását. A 4650 fős létszámmal induló — és szükség esetén 7500 főig növelhető — ka­tonai kontingens feladata a fegy­vernyugvás ellenőrzése. A polgári ENSZ-erők, amelyek létszáma 500 fő,- a helyi rendőri szervek munká­ját felügyelik a választások lebo­nyolításáig. A csoport létszámáról az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1978. évi 435. számú határozata rendelkezik, amely Namíbia függetlenségének megteremtését célozza. A terv gya­korlati végrehajtása a Biztonsági Tanács 1989. január 6-ánelfogadott 629. számú határozatának megfele­lően 1989. április 1-jén kezdődik meg. Az akció költségeit az ENSZ fedezi. (MTI) A pártviták tapasztalatai Bács-Kiskunban Ülést tartott a megyei pártbizottság Tegnap'délután Kecskeméten a megyeháza földszinti termében ülést tartott az MSZMP Bács- Kiskun Megyei Bizottsága. A tes­tület tagjait, a meghívottakat, kö­zöttük a sajtó képviselőit, dr. Szabó Miklós első titkár köszöntötte, majd miután megállapította, hogy az ülés határozatképes, javasolta, hogy a napirendet a következők szerint fogadják el: 1. Összegzés a pártviták megyei tapasztalatairól, javaslat a megyei pártbizottság állásfoglalására. a) A munkahelyi és lakóterületi pártalapszervezetek szerepéről, te­vékenységéről, feladatairól, a párt választási rendjéről. b) Az MSZMP Központi Bizott­ságának állásfoglalása a politikai rendszer reformjának néhány idő­szerű kérdéséről. Előadó: dr. Babi­• Dr. Szabó Miklós köszönti a résztvevőket. Pártmunka, politikai reform Babinyecz Ferenc vitaindítója nyecz Ferenc megyei titkár. 2. Különfélék. Miután a testület a napirendet elfogadta, dr. Babinyecz Ferenc mondott vitaindítót az első napi­rendi ponthoz. A megye' párttagsága különböző pártrendezvényeken megvitatta a Köz­ponti Bizottság által kiküldött vita­anyagokat. Az önök előtt lévő terveze­tek tükrözik a viták tapasztalatait, s egyúttal javaslatok a pártbizottság ál­lásfoglalására. A munkahelyi és lakóterületi párt- munkával kapcsolatban elhangzott véle­ményekről: — A dokumentumnak ezekkel a fe­jezeteivel kapcsolatban általánosítható az a vélemény, hogy kapaszkodókat nem adnak, csupán az általánosság szintjén fogalmazzák meg az aíapszer- vezeti feladatokat. A vitákból egyértel­mű, hogy fontos az alapszervezeti teen­dők tisztázása,-azonban a jelenlegi kö­rülmények között pem ez a legfonto­sabb kérdés a párton belül. Az alapszervezefek általános és sajá­tos feladatairól szóló vita bizonyította, hogy ezeket — most, az események gyors sodrásában is — igen élénk ér­deklődés kísérte, mégsem az alapkér­dést jelentik. Ezek mögé követhető, tel­jesíthető programok, működőképes szervezeti renddel bíró párt szükséges, így nyerhet és csak így nyer igazi tartal­mat az itt megfogalmazott sok fontos elv. . — A megye párttagsága természete­sen egyetért azzal, hogy a reformfolya­9 A testület tagjai és meghívottak. (Tóth Sándor felvételei) (Folytatás a 2. Oldalon) A JÖ VŐ ÉVEZREDET IS ALAPOZZÁK Új eljárás világbanki hitelből Az olajkitermelésben segít a szén-dioxid Éppen negyedszázada annak, hogy a Duna—Tisza közén, Szánk határában, északnyugati irányban si­kerre vezetett a kutatófúrók 60-as években megkez­dett munkája. A „Szánk—l”-es kútból azóta is áram­lik a föld gyomrából az olaj. Az eltelt huszonöt esztendő alatt számtalan kutat telepítettek a környéken. Jó ideig növekedett a kitér- melt olaj mennyisége. Ám mostanra — mivel a meglé­vő készletek 30 százaléka a felszínre került ; már egyre kevesebb „fekete aranyat” lehet a hagyományos módszerekkel felhozni. Miként azt Fülöp Róberttól, a Kőolaj- és Földgáz- bányászati Vállalat (KFV) olajtermelési részlegveze­tőjétől megtudtuk, a KFV szakemberei a .rétegnyo­más csökkenése miatt világviszonylatban is korszerű, új, kihozatalnöielő eljárás bevezetését vették tervbe. Az elképzelések szerint szén-dioxidot sajtolnak a föld­be, ami majd „kisöpri” az olajat. A művelethez szük­séges szén-dioxidot nagyrészt a szanki földgázüzem­ben a kitermelt gázokból nyerik, de felmerült a nagy­kőrösi széndioxid-telep termelésbe állításának gondo­lata is. Az új művelési mód megkezdéséhez a szakemberek elkészítették a kiviteli terveket, s várhatóan már az idén nyáron hozzáfognak a dúsitó, a kutak és egyéb szerelvények felépítéshez. Magát a technológiát vi­lágbanki hitel felhasfflnálásával Japánból szerzik be. A mintegy 1,7 milliárd forint értékű, két év alatt megvalósuló beruházás lehetővé teszi, hogy a KFV még a jövő évezredben is folytathassa a kőolaj kiter­melését a Duna—Tisza közén. G. B. 9 A képen a szanki föld­gázüzem lát­ható madár­távlatból. A tervek sze­rint ide épül a világbanki be­ruházás kere­tében a legje­lentősebb ob­jektum, a dú­sító. SZŰRÖS MÁTYÁS BESZÉDE 1848 kiapadhatatlan erőforrás

Next

/
Thumbnails
Contents