Petőfi Népe, 1989. február (44. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-11 / 36. szám

I VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLIV. évf. 36. szám Ára: 5,30 Ft 1989. február 11., szombat A KECSKEMÉTI PÁRTBIZOTTSÁG CSELEK VÉSI PROGRAMJA Politizálással mérsékelni a válságot Ülésezik áz MSZMP Központi Bizottsága Pénteken megkezdte ülését a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága. A tanácskozáson Grósz Károly, az MSZMP főtitkára idősze­rű belpolitikai kérdésekről tartott előadást. Az előterjesztés vitája ma folytatódik. * Az első napi tanácskozást követően Kimmel Emil, a KB-iroda helyettes vezetője nyilatkozott Kun Erzsébetnek, az MTI főmun­katársának. Hangsúlyozta: a Központi Bizottság tisztában van azzal, hogy feszültségekkel terhes időszakot él meg a magyar társadalom. Ennek megfelelően történelmi felelősségének teljes tudatában kezdte meg tanácskozását. Belpolitikai életünk szinte valamennyi — a közvéleményt is erőteljesen foglalkoztató —- kérdése felszínre került a pénteki vitában, amely sokrétű, higgadt, egységteremtő, tisztázó jellegű volt. A Grósz Károly főtitkár előadói beszédét követő eddigi 16 hozzászólás a politikai intézményrendszer fejlesztésének olyan fontos állomásával is foglalkozott, mint a szocialista pluralizmus megteremtése, s ennek kapcsán az egypártrendszerről a többpárt­rendszerre történő átmenet kérdése. Fontos igényként vetődött fel a párt politikai és szervezeti egységének megszilárdítása, a párttagság önbizalmának visszaállítása. Differenciált megközelítésben került szóba történelmi múltunk megítélésének több vitatott kérdése, különös tekintettel azokra, amelyek az elmúlt napok belpolitikai vitáit kiváltották. A napirend kapcsán a testület foglalkozik az Új Márciusi Front közelmúltbeli felhívására adandó válasszal is. ' A vitában további 19 hozzászólásra lehet számítani, ezért a tanácskozás ma folytatódik. A Központi Bizottság ülésén várha­tóan dokumentumokat fogadnak el, amelyeket nyilvánosságra hoznak. (MTI) TERMELÉS ÉS ANYAGHIÁNY # A szerelőműhelyben Brilon komódokat állítanak össze — ezúttal már csak hazai piacra. Kényszerkivonulás a nyugati piacról A mérleg még nem készült el a Kalo­csai Asztalosipari. Kisszövetkezet múlt - évi munkájáról, de az előzetes adatok ismeretében annyi már bizonyos, hogy elmaradtak árbevételi tervüktől, és csak nagyon mérsékelt nyereséget könyvelhetnek majd el. Az okokat elemezve Rideg Ignác el­nök rámutatott: elsősorban a tőkés ex­port „számlájára” írható a ’88-as gyen­ge eredmény. A kalocsai kisszövetkezet esztendők óta gyárt rusztikus kisbúto­rokat az NSZK-nak. Tavaly ezen a ter­méken 15-20 százalékot veszített a bel­földi árakhoz képest. Az évközi több­szöri alapanyag-áremelést ugyanis a nyugati partner nem volt hajlandó megfizetni. Súlyosbította a helyzetet, (Folytatás az 2. oldalon) Pénteken délután a megyei pártbizottság székházában tartotta ülését az MSZMP Kecskeméti Városi Bizottsága, dr. Bodóczky László első titkár elnökleté­vel. Elsőként személyi kérdésekről tárgyaltak, kiegészítették a végrehajtó bizottsá­got. A testület tagjai a végrehajtó bizottság tagjává választották Birkás Bélát, a Petőfi Nyomda vezérigazgatóját, dr. Dutkay Györgyöt, a GAMF docensét, Csabai Gergelynét, a Karikás Frigyes Utcai Óvoda vezetőjét, valamint Sárdi Pétert, az Ágiikon pártbizottságának titkárát. Kelle György, a városi pártbizottság titkára ezután a testület ez évi cselekvési programjáról beszélt. Mint megállapította, a testület akkor és úgy tud részt , vállalni a jelenlegi helyzet válságjelenségeinek mérsékléséből, ha a párttagság várakozásának és igényének megfelelően a politizáló párt jellegének megfelelő tevékenysége-kerül előtérbe. A politikai célkitűzések eléréséhez szükséges ä folya­matos párbeszéd a párttagság és más érdekközösségek között. A politizálás fontos színterévé válik a lakóterület, s itt siker csak a párttagok személyes kiállásával érhető el. Munkabizottság alakul majd a helyi innovációs folyamatok gyorsításá­nak módszerei, eszközei kidolgozására. Egy másik munkabizottság a város és környéke lakosságának szociális helyzetét, a családalapító fiatalok életkezdését, az alacsony jövedelemmel rendelkező nyugdíjasok életviszonyait vizsgálja majd, javaslatot tesz a.gondok enyhítésére. Külön munkabizottság foglalkozik majd a város és környéke lakáshelyzetével, s kidolgozza a szociálpolitikai elveket figye­lembe vevő lakáskoncepciót. Emellett kidolgozzák a lakóterületi politikai munka legfontosabb fejadatait, illetve a társadalmi és tömegszervezetekkel, valamint az új szervezetekkel való együttműködés formáit. A városi pártbizottság ülését nyil­vánosnak tekinti, s arról tájékoztatják a lakosságot. A városi pártbizottság ezután jóváhagyta ez évi munkatervét. Az ülés bejelenté­sekkel fejeződött be. G. G. Metszés égy hónappal korábban • A hagyo­mányos metszés nem a leg­könnyebb teendők közé tartozik. # Szűcs Józsefné a létra tetején a meggyfa felső ágait ritkítja. (Tótfa Sándor felvételei) A kedvező, enyhe időjárás előbbre hozta, illetve meggyorsította a mezőgazdasági munkákat. Az almásokat a legtöbb helyen már korábban — decemberben, januárban — megmetszették. Á Kecskeméti Törekvés Termelőszövetkezetben az 56 hektár almaültetvény nagy részét ötéves bérletbe adták a város lakosságának. A kertészeti brigád március helyett már e hónap elején megkezdte a kisfái területen levő 35 hektár meggyes és a 15 hektár szilvás metszését. Ha az időjárás továbbra is kedvez, a húsztagú brigád négy hét alatt befejezi a munkát. KAMATTÉRÍTÉS, felvasarlásiár-emelés Kedvjavító kormányintézkedések A MÉM élénkülésre számít Az élelmiszer-gazdaság jövedelmi helyzetének stabilizálására hozott kormányzati intézkedések részleteiről tájékoztatták az újságírókat tegnap a' Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumban. Rednágel Jenő miniszterhelyettes el­mondotta: az élelmiszer-gazdaság vál­lalatainál, üzemeiben az elmúlt idő­szakban romlott az érdekeltség. A ta­valy novemberben ismertetett, s 1989- re vonatkozó feltételek időközben spk tekintetben előnytelenül módosultak. Mindez előrevetítette annak veszélyét, hogy a vállalatok és a szövetkezetek az idei gazdálkodási évet jelentős gondok­kal tudják csak indítani. Az év elejétől ugyanis csökkent az üzemek támogatá­sa, s tovább nőtt az ipari eredetű eszkö­zök, anyagok ára. Az élelmiszer-termelés esetleges visz- szaesése gondokat okozna a hazai ellá­tásban, valamint az exportban, ezért a gazdaságokat és a feldolgozóipart érin­tő elvonásokat a kormányzat igyekszik ellensúlyozni. Nincs szó azonban arról, hogy az ágazat jövedelmezőségét ezek az újabb intézkedések javítanák, azt azonban várhatóan elérik, hogy az idén nem kell az élelmiszerek fogyasztói áráf emelni. A M É M -ben ugyanakkor a ter­melési kedv bizonyos élénkülésével szá­molnak. A kormány most hozott intézkedései közül az egyik legfontosabb, hogy a gabonatermelés érdekeltségének javítá­sára az idei termésű kalászos gabona és a kukorica hatósági árát 5 százalékkal felemelték; egyidejűleg a kormány kö­telezettséget vállalt arra, hogy a jövő évi terv készítésekor további mintegy 15-20 százalékos felvásárlási áremelés­sel számolhatnak az- érjntettek. Mivel az elmúlt időszakban jelentősen emel­kedett a termelési hitelek kamata •— a jövedelmezőség pedig ebben az ágazat­ban továbbra is rendkívül alacsony —I a gazdálkodók a rövid lejáratú hite­lek után 3 százalékos kamattérítést kapnak. A nagy tömegű termékeket felvásár­ló és egész évben készletezni kényszerü­lő élelmiszer-ipari vállalatok hitelgaz­dálkodását azzal segítik, hogy 5-6 mil­liárd forint értékű rövid lejáratú hitelt középlejáratúra változtatnak át és tör­lesztésükre. 1991-ig haladékot adnak. A kamatot ezeknél is csökkentik 3 szá­zalékkal, és így a hitelek nettó kamata évente legfeljebb 11,5 százalékos lesz. A miniszterhelyettes szólt azokról a kormányintézkedésekről is, amelyek egyéb módon járulnak hozzá a mező- gazdasági üzemek termelésében mutat­kozó nehézségek leküzdéséhez. Intéz­kedéseket hoznak az élelmiszer-terme­lésben a vertikális integráció javítására; a jövőben igyekeznek szorosabbra fűz­ni az élelmiszer-ipari alapanyagokat gyártók, a termelők és a feldolgozóipar üzemeinek együttműködését, ami külö­nösebb befektetés nélkül hozhat elöbb- relépést. Az élelmiszerek fogyasztói árának fokozott védelme érdekében az árhivatal a MEM-mel együttműködve legalább negyedévenként áttekinti az árak alakulását. Abban az esetben, ha a termelési ráfordítások a tervezettnél j jobban emelkednek, kormányzati in­tézkedéseket kezdeményeznek. A kor­mány felkérte a mezőgazdasági üze­mek, mezőgazdasági szövetkezetek, vállalatok , érdekképviseleti szerveit, alakítsanak ki hatékony ár- és érdek­egyeztető testületeket; a miniszterhe­lyettes ebben a vonatkozásban, egye­bek között a Termelőszövetkezetek Or­szágos. Tanácsának és az Állami Gaz­daságok Országos Egyesülésének jövő­beni szerepét emelte ki. (MTI) NEM OKOZ HIÁNYT A SOMOGYI BURGONYAKÁR A Duna-Tisza közén fölösleg is van Példátlan mértékű kár keletkezett Somogy megye burgom atermesztő gazdaságaiban, több ezer tonna — mintegy 30 millió forint értékű — télire betárolt burgonya rohadt meg. A vizsgálat mai állásáról, a felelősség megállapításáról is hírt adott lapunk. Figyelmeztető jelzés az, hogy a kicsiben és nagyban tárolást végzők nagyon alaposan vizsgálják át a készleteket, az enyhe télben ugyanis hasonló veszély leselkedhet rájuk. Felmerül azonban még egy kérdés: a somogyi, tetemes mennyiségű burgo- nyaveszteségnek van-e, lesz-e hatása a Báes-Kiskun megyei fogyasztók ellátására és a vetőgumó-forgalmazásra? A Bács-Kiskun Megyei Zöldért Vál­lalat vezérigazgatójának, Masir József­nek nincsenek aggodalmai, pedig e cég köztudomásúan a legnagyobb lakossá­gi ellátó: — Isten őrizz attól, hogy lábra kap­jon az a hír, hogy nincs burgonya! Van, sőt mai számításaink szerint fölösleg­ben van. A vállalatnál tárolt mennyiség — ebben a budapesti kirendeltségnek szánt is benne van—5250 tonna, körül­belül annyi, mint az előző esztendők­ben. Viszont az eddigi tapasztalataink szerint lassabban fogy, mint eddig. Vél­jük, sokkal több kistermelő, hobbis na­gyobb mennyiséget tárolt be. Éppen ezért keressük az exportléhetőségeket is,1 a kivitelre az engedélyt már megsze­A magyar diplomaták is elhagyták Kabult Magyarország átmenetileg szünetelteti kabuli diplomáciai képviseleté­nek működését — jelentette be Nagy Gábor külügyminiszter-helyettes. Mint mondta, az erről hozott döntést kizárólag biztonsági megfontolások tették szükségessé. Az afgán fővárosból már korábban hazautaztak a kis létszámú magyar kolónia tagjai, csak a nagykövet, egy munkatársa, valamint a kereskedelmi tanácsos maradt a nagykövetségen. Ez a három személy a tervek szerint szombatcin elutazik Afganisztánból. Ketten hazatérnek, a kabuli magyar nagykövet azonban a térségben, Új-Delhiben marad, és onnan kíséri figye­lemmel az afganisztáni fejleményeket. Csak az afgán belső körülmények alakulásán múlik, mikor térhet vissza nagykövetünk állomáshelyére. (MTI) reztük. A minőséggel sem lehet különö­sebb gondunk, hiszen a Dunavecse, Dunaegyháza, Jánoshalma környéki termelők kézzel szedett, egészséges gu­mókat szállítottak, amelyeket aztán nem szántóföldön, hanem speciális, er­re épített tárolókban helyeztünk el. Az állandó ellenőrzés pedig természetes. Vélhető, hogy Somogybán nemcsak a fogyasztásra szánt, hanem a vetőgu­mó is károsodott, a Vetőmag Vállalat Közép-magyarországi Területi Köz­pontjának kecskeméti főmérnökségén Róka Istvánná szakelőadó ez ügyben is megnyugtató adatokról számolhat be: — Korlátlanul van burgonya-vető­gumó, általában —- például tavaly is — nyolcszáz tonnányira volt igény a megyében. Február közepétől és márci­usban érkeznek a megrendelések. Ed­dig még nem sokan igazolták vissza, mennyi, milyen vetőgumóra lenne szükségük. Ahogy számoljuk, az idén tavasszal kevesebb lesz a forgalmazás, ennek előjele volt a tavalyi ősz, amikor szintén kevesebbet szállítottunk. A ná­lunk levő vetőkrumpli minősége jó, a fajtaválaszték szintén. Tudjuk, hogy vannak megyei gazdaságok, amelyek közvetlenül Somogy megyei termelők­kel tartják a kapcsolatot, azt viszont nem, hogy őket mennyiben érinti az ottani burgonyaveszteség. Úgy tervez­zük, hogy a jövő héten elindítjuk az első megrendelt szállítmányokat. G.E. I A HAZAFIAS NÉPFRONT BÁCS-KISKUN MEGYEI ELNÖKSÉGÉNEK FELHÍVÁSA • • Ünnepeljük együtt március 15-ét! Kedves Honfitársak! Nemsokára elérkezik március 15-e, hazánk nagy nemzeti ünne­pe. Ezen a napon őszinte szívvel, tisztelettel és soha el nem múló hálával emlékezünk a forradalmár elődökre, akiknek a nevét a magyar nép örökre beírta történelmünk legszebb lapjaira. Emlékezünk az 1848-as márciusi ifjakra, köztük a lánglelkű költőre, Petőfi Sándorra, a Kiskunság, a Duna—Tisza köze poétá­jára, akinek versei az egész nemzetet lelkesítették. Eszméi bera­gyogták a szabadságért, a nemzeti függetlenségért síkraszálló ma­gyar nép heroikus küzdelmének, a szellemi felemelkedés és politi­kai öntudatra ébredés színtereit. Az európai forradalmak sodró áramában sikerült rövid idő alatt kivívni a sajtószabadságot, megvalósítani a törvény előtti egyenlő­séget, létrehozni az első magyar felelős minisztériumot, megszün­tetni az úrbéri viszonyokat, eltörölni a jobbágyság intézményét, megteremteni a társadalmi haladás alapvető vívmányait. A magyar szabadságharcot a külső túlerő leverte, de az általa kivívott eredmények a példa erejével túlmutattak a rövid korsza­kon. Máig ható tanulságokat hordoznak, közvetítenek a magyar­ságnak. Arra intenek, hogy csakis az egységes nemzet képes a jogok megőrzésére, megvédésére. Minden ünnep jelzés számunkra, jelzés emberségünkről, önbe­csülésünkről, követendő értékeinkről. Március 15-e szimbólum, szimbóluma nemzeti tartásunknak és nemzeti összetartásunknak. Ma mindennél fontosabb, hogy helyzetünket, lehetőségeinket túlzásoktól mentesen lássuk és értékeljük. Szükséges az is, hogy ünnepeinket kiemeljük a hétköznapok szürkeségéből és azt lássuk bennük, amit a valóságban jelentenek. Március 15-e mindenkor a magyarság összetartozásában rejlő erőt jelképezte és jelképezi ma is. Kedves Barátaink! A Hazafias Népfront arra kéri Bács-Kiskun minden hazaszerető állampolgárát, hogy közösen emlékezzünk és köszöntsük együtt március idusát. Helyezzük el a hála, a kegyelet virágait a régi sírokon, a szabadságharc emlékhelyein, Petőfi, Kossuth, Bem és valamennyi 48-as hazafi szobra, emléktáblája előtt. A felfobogó- zott házak, középületek, nemzeti színű zászlók és kokárdák tegyék ünnepélyesebbé a falvakat és városokat szerte a megyében. A HAZAFIAS NÉPFRONT BÁCS-KISKUN MEGYEI ELNÖKSÉGE

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents