Petőfi Népe, 1989. február (44. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-10 / 35. szám

IDŐJÁRÁS Várható időjárás az országban ma estig: Az ország kö­zépső részén délkelet felől lassanként fölszakadozik a felbő- I zet, s néhány órás napsütés várható. A délnyugati és észak­keleti megyékben folytatódik a borús, néhol tartósan ködös idő, ködszitálassal. A mérsékelt délkeleti szél az ország középső részén megélénkül. A legmagasabb nappali bőmérséklet a napos helyeken néhány fokkal 5 fok fölött, a ködös tájakon kevéssel 5 fok alatt álakul. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! T 1 ; ) W A ^ [7/ V M f /J M ÜL JL . K mm SBsfly, AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA-----------------------i---------------—----------------------------------------------------------------­X L1V. cvf. 35. szám Ara: 4,30 Ft 1989. február 10., péntek Vezető párt­tisztségviselők konzultációja Grósz Károly, az MSZMP főtitkára részvételével csütörtökön tanácskozást tartottak az MSZMP megyei és megyei jogú bizottságának első titkárai. A megbeszélésen jelen voltak a Köz­ponti Bizottság titkárai, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, a Közpon­ti Bizottság osztályainak és intézmé­nyeinek vezetői. A résztvevők konzultációt folytat­nak az Alkotmány koncepciójáról és időszerű belpolitikai kérdésekről. (MTI) • • Ülést tart az MSZMP Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága február 10-ére ösz- szehívta a Központi Bizottság ülését. Javasolja, hogy a testület Grósz Ká- rolynak, az MSZMP főtitkárának elő- teijesztésében időszerű belpolitikai kérdéseket vitasson meg. (MTI) ELUTASÍTOTT EGYÉNI AKCIÓ 1956 ÜGYÉBEN A bajai kommunisták aktív politizálást akarnak — Nem ülésezni kell, hanem aktívan részt venni a politikai életben, a térség és a város mindennapi életében — hang­súlyozta Várnagy István, az MSZMP Bajai Városi Bizottságának első titká­ra, a tegnap megtartott pártbizottsági ülésen, miután néhány bejelentést tett a legutóbbi, január 27-ei ülés óta meg­tartott eseményekről. Önálló alapszer­vezetek alakultak a Bányai Júlia és a Türr István szakközépiskolákban, to­vábbá a felsőszentiváni gyermekott­honban. . A városi pártbizottság épületéből a KISZ-bizottság átköltözik a Petőfi- szigeti Vágó Béla Politikai Képzési Központba. így a pártbizottság épüle­tének harmadik emeletén a megyei ta­nács kihelyezett tagozatát helyezik el. Az intézkedéstől az épület jobb kihasz­nálását és a kétszintű közigazgatás in­tézményi feltételeinek megoldását re­mélik. Ezt követően az első titkár a testület elé terjesztette a városi pártbizottság feladataira, munkarendjére és -mód­szerére vonatkozó javaslatot. A hu­szonegy oldalas, nagy gonddal elkészí­tett tervezet, melynek összeállításakor kikérték a terület összes titkárának vé­leményét, alapjaiban változtatja meg a pártbizottság szervezetét és működési rendjét. A bürokratikus elemeket kikü­szöbölve az operatív munkára helyezi a hangsúlyt. A vitában Hajdú Miklós megemlítet­te, hogy nem tud hirtelen reagálni, mi­után Sas írásbeli anyagot nem kapta meg. Sümegi Tibor megkérdezte, hogy ha ezután minden pártbizottsági ülésen jelen lehet a sajtó képviselője, akkor mi a szóvivő feladata? Várnagy István válaszában elmond­ta, hogy az anyagot a márciusi PB-ülés- re írásban kiadják, csak szeretnék a mostani ülés határozatai szerint módo­sítani. A szóvivő szerepét abban látta —ezt a tisztet mindig az újonnan alakí- (Folytatás a 2. oldalon.) Jelentés a kormány előtt a monetáris folyamatokról \ Minisztertanács tegnapi ülésén megvitatta az 1988. évi népgazdasági terv végrehajtásáról, valamint a tavalyi és az 1989. év eleji monetáris folyamatokról készített jelentést. A kormány javasolta a magánkereskedelemről szóló törvényerejű rendelet módosítását. A Minisztertanács előterjesztéseket hallgatott meg az agrárpolitika megújítási koncepciójáról, továbbá a szabálysértések újraszabályozásának elveirőL A kormány határozatot hozott a társadalmi szervezetek gazdálkodói tevé­kenységéről. A Minisztertanács megtárgyalta a Budapest—Becs Világkiállítás előkészíté­sének helyzetéről szóló előterjesztést. A kormány elfogadta az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnökének előterjesztését a Központi Műszaki Fejlesztési Alap 1989. évi felosztásáról. (MTI) (A szóvivői tájékoztatót a 2. oldalon ismertetjük.) Újabb lengyel sztrájk A belchatówi bamaszénbányában megállapodás született a sztrájk felfüg­gesztésére e hónap 28-ig annak fejében, hogy-'á vállalat kész legalább januárra és februárra a követelt 30 ezer zloty helyett 21 ezer zlotys béremelést fizetni. Közben azonban újabb sztrájkról érke­zett hír a dél-lengyelországi Czestocho­wa vajdaságból. A klobucki bányagép- és bányaépítő vállalat több mint 460 dolgozója havi 25-30 ezer zlotys béremelésért, a mun­kakörülmények javításáért és az admi­nisztratív dolgozók létszámának csök­kentéséért lépett sztrájkba. A sztrájko­tokkal még a délelőtt folyamán meg­kezdődtek a tárgyalások. A belchatówi sztrájkot szervező „Szolidaritás”-aktivistáktól származó információk szerint a bányászok a kö­vetelésükből teljesítetlenül maradt 4 ezer zloty fölötti vitát „politikai okoki ból” — a kerekasztal-értekezletre való tekintettel — függesztették fel, de ki­tartanak eredeti igényük mellett. Korábban a kormány nevében Jerzy Urban értésre adta, hogy a bérkövete­léseknek engedő vállalatok semmilyen központi támogatásra vagy pénzügyi kedvezményre nem számíthatnak. INKO LABOR — SZOLGÁLTATÁSA VÁLLALATOKNAK Mindenki vevőt keres A Comporgan Rendszerház Közös Vállalat 1981 óta működteti ügyfélszol­gálati információs rendszerét, az INKO nevet viselő kapacitás- és eszközbör­zét. Az ezzel kapcsolatos feladatokat a Comporgan irodája látta el, amely 1987-ben leányvállalattá alakult. Az INKO (Információközvetítő és Terme­lést Koordináló Leányvállalat) Budapest, Pécs és Miskolc után Kecskeméten is létrehozta helyi irodáját. A kecskeméti INKO Labor hivatalosan február elsején nyűt meg, de Göböfyösoé Rozgonyi Andrea üzletkötő, az iroda vezető­je már januárban hozzáfogott a szervezéshez, járta a megyében a számításba jöhető partnereket. — Tulajdonképpen mivel foglal­kozik az INKO? — kérdeztük az irodavezetőt. — Alaptevékenysége maradt a kapacitás- és eszközbörze. A szá­mitógépes információs rendszer se­gítségével megpróbálja összehozni a partnervállalatokat, a kapacitás­keresletet és -kínálatot a gazdaság szinte minden ágában. Kooperáci­ós információkat szolgáltat, ötlete­ket ad a termékválaszték bővítésé­hez, keresett importcikkeket ajánl hazai gyártásra. Ezen kívül foglal­kozunk találmányok menedzselésé­vel, versenytárgyalások szervezésé­vel, marketingtevékenységgel, mű­szaki és gazdasági tanácsadással is. Lényegében közvetítő szerepet vál­lalunk a gazdálkodó, kereskedelmi - szervezetek között. Ezért is kicsi a vállalat, a kecskeméti iroda pedig csak egyszemélyes. — Miért volt szükség itt helyi képviseletre? — A személyes kapcsolattartás nagyon fontos, a vállalat ezért sze­retne országos hálózatot kialakíta­ni. Az INKO-nál úgy tapasztalták, sokan elolvassák a hirdetésünket, belépnek, aztán várják a megvál­tást. Esetleg nem is ismerik vállala­tunk teljes tevékenységét. Szinte mindenki a saját termékét akarja eladni, pedig ez a rendszer nemcsak erre szolgál. Bármiben tudunk segí­teni, például abban is, ha egy válla­lat alapanyagot, valamilyen hiány­cikket vagy alkatrészt keres. Az IN- KŐ negyedévenként összesítőt küld ki partnereinek, ebben ügyfeleink felajánlásai és igényei szerepelnek. Utóbbi sajnos elég kevés. De ha valaki végignézi ezt az öszesítőt, esetleg felfedezhet valamit, amit hasznosítani tud. — Magánszemélyek is fordulhat­nak az irodához? SÉjj Igen. Ha találmányról van sző, megbízásos szerződést kötünk, segítünk a szabadalmaztatási eljá­rásban, vagy ha már ez megvan, akkpr gyártót, vevőt keresünk. — Nem hasonlít mindez kissé a Felkínálom műsor tevékenységére? — Hasonlít, valóban. Régebben szorosabb együttműködés volt az INKO és a Felkínálom között, ma kevésbé. Tudom, jiogy Kecskemé­ten is működik egy Felkínálom klub, de még nem volt idő felvenni velük a kapcsolatot. — Külföldi partnerrel is össze­hozzák a magyar vállalatokat? — Igen, jelenleg izraeli, osztrák és svéd vállalatokkal vannak kap­csolataink. De a magyar jelentke­zőknek figyelembe kell venniük, hogy nagyon rövid a határidő egy külföldi üzlet elnyeréséhez. A nyu­gati partnerek nem érnek rá annyit tárgyalni vagy várni az ajánlat elké­szítésére, mint mi, magyarok. Igaz, hogy a késedelmeskedésben nem mindig vállalataink a hibásak. — Az INKO-nak voltak, illetve vannak már partnerei Bács-Kisknn megyében? — Természetesen. Nem vado­natúj terepen kell az irodának dol­goznia, a megyében 17 vállalattal volt eddig is szerződésünk. Most éppen a miskolci INKO-börzére igyekszem megnyerni őket, ezen Baranya és Bács-Kiskun megyei gyártók fognak bemutatkozni a borsodi kereskedőknek. Ilyen kiál­lítás lesz majd Kecskeméten is, áp­rilisban. Később szeretnénk külön­böző árubemutatókat is szervezni. — Mint mondta, január eleje óta járja a megyét. Ez idő alatt sikerült új ügyfeleket megnyernie? —1 Vannak új jelentkezők. Való­ban nagyon sokat számít a szemé­lyes kapcsolat, a személyes meggyő­zés. Ügyfele válogatja, kit hogyan lehet megnyerni. Sok függ a vállalat adottságaitól, jelenlegi helyzetétől. Akad, akinek pillanatnyilag annyi­ra nincs pénze, hogy a megbízási díj kifizetése is gondot okoz. Van, aki éppen azért lép be, mert nincs meg­rendelője, tehát bevétele, és vevőt keres. — Mik a feltételei annak, hogy egy vállalat az önök partnere le­gyen? — Megbízásos, szerződést köt velünk, és az évi 10 ezer forintos díj fejében igényt tarthat valamennyi szolgáltatásunkra. Sikeres közvetí-a tés esetén a kooperációs szerződés egy százaléka a közvetítési jutalék. M. Á. Szerelik a tévéadót Néhány hét múlva a megyeszékhely minden lakásában antennával is fogható lesz a Kecskeméti Városi Televízió műsora, amely jelenleg csak kábelen keresztül vehető, tehát csak azok tudják nézni, akiknek lakása be van kötve a hálózatba. Felvételünkön a Dipol Gmk. szakem­berei az adótornyot szerelik a megyei tanács épületének tetején. A 150 wattos sugárzás megkezdésének tehát már - csak az az akadálya, hogy a még hátralévő nemzetközi egyeztetéseknek a végére éljenek a Posta illetékesei. Az adás a 33-as csatornán, az UHF IV-es, V-ös sávban lesz fogható, ugyanolyan antennával, amilyennel jelenleg a 2-es program. (Straszer András felvétele). _ ■ ' ' ' v ;-V . • ­Vagyonos tsz-tagok f Három évtized elteltével megálla­pítható: nem volt elhibázott lépés a szövetkezeti szervezés. A túlnyomó- részt szövetkezeti mezőgazdaság azóta nemzetközi rangot vívott ki, jó ellátást nyújt a hazai lakosságnak, és a nemzetközi agrárpiacnak is szerep­lője. A szövetkezeti keret tehát alkal­masnak bizonyult az agrárfejlődés­hez. Ezt ma mégis sokan kétségbe vonják, s a mezőgazdaság valós gondjait kizárólag a szövetkezetek létével magyarázzák. Am ahogyan csak a negatívumok sorolása nem le­het hiteles, ugyanúgy árnyaltan kell kezelni a szövetkezeti mozgalomnak tulajdonítható eredményeket. A har zai élelmiszer-ellátás önmagához ké­pest kétségbevonhatatlanul javult, de választékban, a termékek minőségé­ben, csomagolásában elmarad az élenjárók mögött. A felesleges agrár­termékek csak jelentős támogatással képesek talpon maradni a nemzetkö­zi piacon. Tehát az eredmények ellenére a hazai szövetkezeti gyakorlatra ráfér a változás. Merevek a gazdálkodás szabályai és évtizedeken át az elfoga­dott szövetkezeti törvénynek ellent­mondó intézkedések születtek. So­kak szerint ennél is nagyobb kárt okozott a szövetkezésnek, hogy az egykor vállalkozó parasztemberek­ből parancsot végrehajtó bérmunkást formált a helytelen gyakorlat. A parasztember mindig is tudta, hogy a mezőgazdasági termelés koc­kázattal jár és alkalmazkodott eh­hez, gazdálkodását az előretekintés és a tartalékolás jellemezte. Volta­képpen így indult a szövetkezeti moz­galom is, hiszen néhány évig érvényes volt az úgynevezett maradékelv, vagyis annyit oszthatott tagságának a szövetkezet, amennyi tartozásainak kiegyenlítése után megmaradt. Ké­sőbb a vívmányok között emlegettük a fix fizetések bevezetését, ami való­ban kiegyenlítette a munkások és a parasztok közötti jövedelemkülönb­ségeket. De mindez azzal is járt, hogy a tagság fizetésefüggetlenedett a szö­vetkezet éves teljesítményétől, előfor­dult, hogy a gyengén gazdálkodók jövedelme magasabb volt a jobbaké­nál, s e tekintetben a szövetkezeti tag hasonló lett az iparban dolgozó mun­kásokhoz. Ugyanebben az időben a közgazdasági szabályozás kiszámít­hatatlanul változott, példáid egy toll­vonással zárolták a. szövetkezeti tar­talékokat, ugyanakkor különféle kedvezményeket adtak. Mindezek­nek természetes következménye, hogy a szövetkezeti tagságot nem a vagyon és a gazdaság gyarapításá­ban, hanem az elosztásban tette érde­keltté. Ezt a tendenciát erősítette az utób­bi években, hogy a központi elvoná­sok nőttek, a szövetkezeti tagság kö­zösből származó jövedelme egyre in­kább elmaradt az ipari munkásoké mögött. A szövetkezethez kötődő tulajdo­nosi érzés, a személyes anyagi érde­keltség megkopott, az alkotni aka­rás, a gyarapítási szándék a háztáji gazdaságba, a kiskertbe terelődött át. A kegyelemdöfést a társasági tör­vény adta, amely direkt módon teszi érdekeltté a tulajdonosokat a töke befektetésében, a közös tulajdon gya­rapításában. A szövetkezeti mozga­lom válaszút elé került. Feltétlenül le kell mondani a „miénk-tudat" ismé­telgetett hangoztatásáról, helyette az egyéni és a közösségi érdek egyezte­tését, összhangját kell a gyakorlat­ban megteremteni. Ellenkező esetben fokozatosan hátrányba kerül az új társasági formákkal szemben, tétlen­ségével mintegy kiszervezi maga alól a gazdaságokat. Ma persze már szó sincs elvi tét­lenségről, hiszen a szakemberek a szövetkezeti törvény korszerűsítésén dolgoznak. A változások iránya a tagsági kötődés erősítése, a szemé­lyes anyagi érdekeltség és a szövetke­zeti vagyon gyarapításának össze­kapcsolása. Ehhez voltaképpen nem kell más, mint a szövetkezeti tulajdon oszthatóságának megteremtése. A szövetkezeti önkormányzat fó­rumain, azaz a tulajdonosok képvise­letére hivatott testületek ülésein kel­lene dönteni arról, hogy a szövetkezé- ti vagyon mekkora hányada kerüljön a tagok nevesített tulajdonába. Keve­sen gondolnak arra, hogy földet, traktort kell osztani. Nincs is arra szükség, hogy a vagyon tárgya kerül­jön személyes tulajdonba; elég, ha annak értékét tudhatja magáénak a szövetkezet tagja. Ha osztalékot kap, s a vagyon értékével arányosan gya­rapszik a jövedelme, érdekelt lesz an­nak gyarapításában is. Ennek persze nyilvánvalóvá, közérthetővé és figye­lemmel kisérhetövé kell válni, s a pa­rasztember szokásához híven megint jó gazda lesz, érdekei szerint cselek­V. Farkas József ÉV ELEJE ÓTA HÚSZÁN ÉRKEZTEK Erdélyi menekültek Bács-Kiskunban IA beilleszkedés nehézségei A menekültkérdéssel — úgy tűnik I — tartósan együtt kell élnünk. Az I Erdélyből érkezők első generációja I már a hosszabb távú beilleszkedés. I letelepedés gondjaival küszködik, az I újonnan érkezettek pedig most te- I szik az első tétova lépéseket. Mert I jönnek továbbra is, igaz, most tél- I időn valamivel kevesebben. Év eleje I óta húszán érkeztek. Vajon talál* I nak-e segítő kezet? Nem hamvadt-e I el a társadalmi szolidaritás feUobba- I no parazsa? Amint Vargáné dr. Verrasztó Ja­■ Ián, a megyei tanács munkaügyi I osztályvezetője elmondta, Bács- I Kiskunban a tegnapi napig 295 I munkavállalási engedélyt adtak ki I Erdélyből érkezetteknek. (Ebből I száztizenkettőt kaptak nők, a töb- I bit férfiak.) A tartózkodási enge- I dély alapján nem csupán munka- I vállalási joghoz jutottak a megyei [ tanácson a menekültek, hanem I szinte kivétel nélkül munkahely és ■ szálláslehetőség birtokában távoz- I tak. Ugyanis folyamatosan gyűjtik I a szabad munkahelyek adatait, s a I jelentkezőket szakképzettségüknek I megfelelően el tudják helyezni. Nagyobb gondot jelent a lakás. 8 A községekben lennének ugyan I üres házak, viszont nincs megfelelő I munkalehetőség. Sok embernek — I főleg a magányos férfiaknak—ma- ] rad a munkásszálló, mely átmeneti I megoldást nyújt. A megyei tanácson megtudtuk ■ azt is, hogy két évre szóló letelepe- I dést előkészítő igazolványt eddig I harminchármán kaptak Bács- I Kiskunban, négyen pedig már átve- j hették a letelepedettek személyi iga- I zolványát is. i A megyében egyébként Kecske- I méten és környékén él a legtöbb I erdélyi. Említésre méltó számban I találhatók családok Kiskunhalas ■ környékén, Dunavecsén, Kecelen | (itt német nemzetiségűek) és Ré- I men, ahol a helyi tsz biztosít szállást ■ és munkát. Kevesebben költöztek I Baja környékére és a Duna-mellék- |re: A Vöröskereszt városi szerveze- I tei az elmúlt év márciusa óta több I mint 400 ezer forintot gyűjtöttek, s I az elmúlt évben 150 esetben adtak I segélyt. (Ez az adat nem tartalmaz- I za a külön karácsonyi ajándék- és I segélyakciót.) Több munkahely, in- I tézmény ajánlott fel a Vöröskereszt I útján ruhát, cipőt, vagy más fonná- I jú segítséget. Például a megyei ügy- j védi kamara ingyenes jogi tanács- I adást. Baján nagy mennyiségű ru- I hát gyűjtöttek össze, s osztottak I szét a — nem csak erdélyi — rászo- I rulók között. Kiskunhalason a he- I lyi áfész három üzletében pénzgyűj- I tő femládákat állítottak fel. I A megyei koordinációs bizottság I az elmúlt év áprilisában alakult I meg, azóta folyamatos az együtt- I működés a különböző szervezetek I között. Kecskeméten a városi ta- ] nács kezdeményezésére külön tes­■ tület is létrejött, az Erdélyi Mene- 9 kőiteket Segítő Bizottság, melyben I a helyi tanácstól a népfrontig, a j nagycsaládosok egyesületétől az ér- j telmiségi fiatalok köréig a legkülön- I bözőbb társadalmi és politikai szer- I vezetek képviseltetik magukat. Már I az első, január 20-ai ülésen elhatá- I rozták, hogy gondoskodnak a ta- I nács által megszavazott félmillió fo­■ rintos segélyalap további bővítésé- I ről, s a rászorultakhoz történő el- I juttatásáról. Amint a bizottság ügy- I vezető elnöke, Lengyel László el­mondta, a gyűjtési akciók mellett szolidaritási napot szerveznek a ta­vasz folyamán, március 15-ére pe­dig újranyomatják Pócs Péter ne-- vezetéssé vált Erdély-plakátját. I A kecskeméti bizottság kéthetente I ülésezik, és minden szerdán fogadó­órát tartanak a tanácsházán az er­délyi menekülteknek. . A református egyház keretében is megalakult januárban az Erdélyiek Baráti Köre. Olyan mozgalom ez, mely összefogja mindazokat, akik már eddig is segítették a menekül­tek ügyét. A református egyház egyébként több mint száz családdal tart rendszeres kapcsolatot a me­gyében, ruhasegélyt pedig eddig több mint ötszáz embernek adtak. Legközelebbi akciójuk egy jóté­kony célú hangverseny: a kecske­méti református nagytemplomban február 13-án, hétfőn 18 órakbr a norvég Kristiansand Motettkórus ad hangversenyt. Az európai hírű I kórus koncertjén a hallgatóság — ■ belépő helyett — önkéntes adomá­itokkal járulhat hozzá az Erdély­ből érkező menekültek megsegítésé­hez. L. D. I *

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents