Petőfi Népe, 1989. február (44. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-07 / 32. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLIV. évf. 32. szám Ára: 4,30 Ft 1989. február 7., kedd SZALKSZENTMÁRTON, SZABADSZÁLLÁS Körzeti megbízotti irodákat avatott a belügyminiszter • Az új szalkszentmártoni körzeti megbízotti iroda és lakás. (Straszer András felvétele). Tegnap Szalkszentmártonban és Szabadszálláson egy-egy körzeti meg­bízotti irodát, s az ott dolgozók számá­ra szolgálati lakást adott át dr. Horváth István belügyminiszter. Az ünnepségen többek között jelen volt dr. Gajdócsi István, a Bács-Kiskun Megyei Tanács elnöke, dr. Fehér Géza Bács-Kiskun megyei rendőr-főkapitány és dr. Bitó István kecskeméti rendőrkapitány. A belügyminiszter köszöntőjében ar­ról szólt, hogy az immár rendezett kö­rülmények között a körzeti megbízott munkájú könnyebb lesz. Ez pedig felte­hetően elő fogja segíteni, hogy a lakos- ■ ság még inkább biztonságban érezze magát. A kötetlen beszélgetés során ér­deklődött a két település életéről, gondjairól is. A rekordidő — Szalkszentmárton­ban öt, Szabadszálláson öt és fél hónap 8|gí alatt létrehozott létesítmények a rendőrség és a tanácsok összefogásá­nak eredményeként készültek él. A szabadszállási 2 millió 350 ezer és a szalkszentmártoni 1 millió 800 ezer forintos beruházás kivitelezését a szalkszentmártoni Dél-alföldi Állatte­nyésztési Állami Gazdaság Építőipari Üzeme végezte. A jó és gyors munkáért dr. Horváth István a Közbiztonsági Érem arany fokozatát adta át Hajdú Sándornak, az építőipari üzem igazga­tójának. Kiváló Társadalmi Munkáért Éremmel jutalmazta Aranyi Jánost, a i szalkszentmártoni tanács elnökét és Török Imrét, a szalkszentmártoni épí­tőbrigád irányítóját. Ezenkívül a Hazafias Népfront sza­badszállási és szalkszentmártoni szer­vezete érdemes Társadalmi Munkás Érmet, az állami gazdaság pedig üzem­igazgatói dicséretet adott át az építke­zésben kiemelkedő munkát végző dol­gozóknak. B. A. A LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG A KISZ-INGATLANOKRÓL A megkötött szerződések érvényesek A Legfőbb Ügyészség tájékozódó vizsgálatot folytatott egyes KISZ- irigatlanok -— köztük a- szegedi és a bajai KlSZ-iskolafr- tulajdonjogának átruházásával kapcsolatban. A vizsgá­lat elrendelését több megyei főügyész­ség kezdeményezte, s indokolták azt a témával foglalkozó újságcikkekben,, továbbá az egyes szegedi alternatív szervezetek tiltakozó feljegyzéseiben megfogalmazott törvényességi aggá­lyok is. A vizsgálat keretében a Legfőbb Ügyészség jelentést kért valamennyi megyei főügyészségtől a területükön le­vő KISZ-ingatlanok átruházásáról, be­szerezte a szegedi és a bajai ingatlanok­ra vonatkozó szerződéseket, illetve földhivatali iratokat, végül tájékozta- tást kért és kapott a KISZ KB gazdasá­gi osztályának vezetőjétől is. Ezek alapján megállapította, hogy a Kom­munista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága nemcsak az,említett két vá­rosban, hanem országosan is rendezni kívánja a KISZ kezelésében, illetve használatában levő ingatlanok tulajdo­ni helyzetét. A megkötött szerződések alapján eddig 11 ingatlanra jegyezték be a KISZ KB tulajdonjogát, a többi 40-50 ingatlanra vonatkozó szerződés előkészítése és földhivatali bejegyzése pedig folyamatban van. Az átruházott ingatlanok kezelője minden esetben — a kezelői jogokat eddig is gyakorló *— megyei, illetve városi KlSZ-bizott- ság maradt. A Legfőbb Ügyészség álláspontja szerint a megkötött szerződések a föld­ről szóló 1987. évi í. törvény alapján érvényesek. E törvény 15. paragrafusa 1. bekezdésének b) pontja ugyanis úgy rendelkezik, hogy az ingatlan kezelője a kezelésében levő ingatlan tulajdonjo­gát — a különleges rendeltetésű föld és termőföld kivételével — társadalmi szervezetre átruházhatja. A törvény nem tesz különbséget aszerint, hogy a kezelő állami szerv vagy társadalmi szervezet. Az érintett ingatlanok nem minősülnek különleges rendeltetésű, il­letve termőföldnek. A földtörvény a tulajdonjog átruházását nem köti ellen­értékhez, ezért a 100 forint eszmei vé­telárnak a szerződésekbe utólag történt beírása szükségtelen volt. A törvény indoklása szerint az állami tulajdon át­ruházásának új szabályozása elősegíti az ingatlanok jobb hasznosítását és a hatékonyabb gazdálkodást. Az ifjúsági szövetség vezetőinek nyilatkozata sze­rint a szerződések megkötését éppen e célok megvalósítása érdekében kezde­ményezték. A Legfőbb Ügyészség vizsgálata ki­terjedt a Magyar Hírlap 1989. január 27-ei számában megjelent „Érvek és ellenérvek KISZ-iskola-ügyben” című írásában, továbbá a szegedi alternatív szervezetek beadványában is kifejtett jogi okfejtésre, de a szerződések ér­vénytelensége ott sem volt megállapít­|Folytatás a 2. oldalon) Németh Miklós és Franz Vranitzky találkozója Németh Miklós, a Miniszter- tanács elnöke és Franz Vranitz­ky osztrák szövetségi kancellár a közeli napokban határ menti munkatalálkozót tart. (MTI) Figyelhessünk a tiszta tekintetekre! (3. oldal) a gyerek? rr; (3. oldal) I SPORT ENSZ-delegáció Magyarországon A Magyarországon tartózkodó külföldi állampol­gárok ügyeivel, foglalkozó állami tárcaközi bizottság meghívására hétfőn délután Budapestre érkezett az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának háromtagú ténymegállapító küldöttsége. Az MTI diplomáciai hírmagyarázója írja: a Romá­niából hazánkba érkező menekültekkel kapcsolatos problémák, a sorsuk rendezéséért vállalt felelősség mind sürgetőbben vetette fel: Magyarország adja fel azokat a korábbi ellenérzéseit, amelyeket az egyes emberi jogi, humanitárius ügyekben működő nemzet­közi ellenőrzési mechanizmussal szemben táplált. En­nek kapcsán már korábban napirendre került több lehetőség vizsgálata: igy az együttműködés az ENSZ menekültügyi főbiztosának genfi hivatalával, illetve csatlakozásunk az 1951. évi Nemzetközi Menekült- ügyi Konvencióhoz. Tavaly, az év végén Genfben, Bécsben, illetve Belg- rádban folytatott konzultációk során már konkrét ismereteket szerezhetett a magyar diplomácia a főbiz­tossággal kialakítható együttműködés lehetséges formáiról, illetve a három érintett városban működő irodáik tevékenységéről. Emellett magyar részről tájé­kozódhattak Menekültügyi Konvencióhoz csatlako­zóállamok gyakorlatáról is. Az idén pedig két ínagyar szakértő már a helyszínen tanulmányozhatta a genfi központ munkáját. A ténymegállapító küldöttség mostani magyaror­szági látogatása fontos lépés az érdemi együttműkö­dés'kibontakoztatása szempontjából. Várhatóan elő­segíti, hogy a Menekültügyi Főbiztosság bekapcso­lódjék a Romániából áttelepülőkkel kapcsolatos problémák rendezésébe. A delegáció tagjai — a tervek szerint — a helyszíni -tapasztalatok és a magyar illetékesekkel folytatandó tárgyalások alapján felmérik, hogy a főbiztosság mi­lyen konkrét segítséget tud nyújtani az áttelepülőket befogadó állomások létesítéséhez, illetve a menekül­tek magyarországi beilleszkedésének előmozdításá­hoz vagy továbbutazásuk lehetőségeinek megteremté­séhez. Ä látogatás után remélhetőleg rövidesen alá­írásra készithetik elő az együttműködés alapjául szol­gáló kétoldalú megállapodást. KEREKASZTAL-BESZELGETES A KISZOVBEN Nemcsak gondok —­lehetőségek is vannak a szövetkezeti iparban Kibővített ülést tartott tegnap délután a Bács-Kiskun Megyei Ipari Szövetkezetek (Kiszöv) elnöksége, pmelyen részt vett dr. Szabó Miklós, a megyei pártbizottság első titkára. A kerekasztal-beszélgetés témáját a meghívó igen tág keretek között hatá­rozta meg („megyénk ipari szövetkezeteit érintő szövetkezet- és gazdaságpolitikai kérdések”), az első titkár és a gyakorló szövetkezeti vezetők közötti párbeszéd mégsem vált parttalanná. A Nusser Elemér Kiszöv-elnök tájékoztatója és a dr. Szabó Miklós által fölvetett kérdések alapján kialakult kép a szövetkezeti ipar helyzetét, eredményeit és jellemző gondjait tükrözte. Hazánk ipari termelésének 1988-ra tervezett egy százalékos növelése a szintentartást célozta meg. Ugyanak­kor megyénk ipari szövetkezeteinek termelése tavaly-8,5 százalékkal halad­ta meg az előző évit. Az ipari termékek exportja országosan 4,5 százalékkal emelkedett az elmúlt évben, megyénk ipari szövetkezeteinek külkereskedelmi értékesítése pedig 28,8 százalékkal. Ki­emelkedő mértékben növelték a tőkés exportjukat, ugyanakkor a belkeres­kedelemnek is több terméket adtak el 13,4 százalékkal. Ezek az összehasonlí­tások is — amelyekre a Kiszöv elnöke hívta fel a figyelmet — a szövetkezeti ipar életképességét, az e gazdasági for­mákban működő szervezetek rugal­masságát igazolják. Annál kedvezőtle­nebbül érinti a szövetkezetieket, hogy bizonyos szempontból hátrányosabb helyzetben vannak az állami iparban dolgozóknál. Például kevesebb az át­lagjövedelmük. De a működési feltéte­leikben is létezik megkülönböztetés, a szövetkezetek hátrányára. Am különös módon a pénzügyi és a gazdasági sza­bályozók az ipari szövetkezeteket is megosztják, más jogszabályok vonat­koznak a hagyományos és a kisszövet­kezeti formákban működő szerveze­tekre. Ezek a különbségek az idén már nem olyan nagyok, mint korábban vol­tak, de még mindig léteznek. Joggal vetődik fel: kinek jó ez? A legtöbb gond azonban, tekintet nélkül a szervezeti hovatartozásra, kö­zős. Ilyenek például az alapanyag- és forgótőkehiány, vagy áz a tény, hogy a központi elvonások és'nrás.-közterhek, valamint a költségek növekedése miatt nemhogy a termelés fejlesztésére, de 0BBHH maholnap a szintentartására sem futja a gazdálkodó szervezeteknek. Elavult technikával, elhasznált gépekkel, al­katrész- és anyaghiánnyal küszködve kell az egyre szigorúbb piaci követel­ményeknek megfelelniük, felvenni a versenyt a tőkés piacon. Hiszen a nép­gazdaságnak nagy szüksége van a ke­mény valutára. De olykor még azért is harcolniuk kell) hogy az adott lehetőségeikkel élni tudjanak. A kalocsai példa, ami a tegna­pi beszélgetésen ezt a problémát fölve­tette, jóllehet egyedi, de a jelenség sajnos jellemző: a termelés fejlesztését a helyi bürokrácia még mindig képes meggá­tolni. A szövetkezetek munkáját alap­vetően nehezítő gondokat hosszasan le­hetne sorolni. A kerekasztal-beszélge- tésen azonban a mindezeken túlmutató kérdésekről is szó esett. Az információ hiányáról csakúgy, mint a kooperáció szükségességéről, a vélt vagy valóságos munkanélküliségről, az ipartelepítés, a munkahelyteremtés lehetőségeiről. Ki­derült, vannak a termelésben, gazdál­kodásban olyan közös pontok, ame­lyekben léteznek lehetőségek az előbb- relépésre. Csak' el kell indulni. A.M. A címben feltett kérdésre a párttagság, válaszol majd. B A Központi Bizottság mellett működő pártpolitikai mun- B kabizottság első ülésén mindenesetre elfogadott égy tézis- I tervezetet, amit tavasszed bocsát pártvitára. Addig is érde- I mes vigiggondolnunk, hogy miért került előtérbe maga a I fogalom, hogyan függ össze a pár tón belüli platformsza- I badság a párt megújulásával. Tény, hogy a nyugat-európai pártok többségében — a B kommunista és munkáspártokban is, a polgáriakban is I — elismerik a platformalakítás jogát. Lenin a frakciózást B elvetve, á platformszabadságot nemcsak megengedhető- B nek, hanem nélkülözhetetlennek tartotta. A történelmi és ■ a jelen idejű tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a demok­■ ratikus döntés-előkészítés, a szabad véleménynyilvánítás I „terméke" a platform. Megnehezíti ezek értelmezését, I hogy — idegen szó lévén mind a platform, mind á frakció I —. előbb magyarítani kellene őket. Miként a pluralizmust B is. Maholnap ugyanis agyonkoptatjuk a politikai zsargon ■ újabb és újabb kifejezéseit, anélkül, hogy pontosan tud­■ mink, ki mit mond velük! Hol húzódik a határ a platform B és a frakció között? Akár a magyar kommunista mozga- B lom történetében mit tekinthetünk egyiknek és mit a má- ü síknak? Egyfajta közelítési mód, ha a platformok lehetséges B kialakulását vizsgáljuk. Nevezetesem ha a pártban való- | ban szabadon nyilvánítanak véleményt, s ha a döntések a ■ többségi véleményen alapulnak, akkor mi történjék a ki­sebbséggel? A demokratikus centralizmus elve, a párt cse- I lekvőképességének szavatolása azt követeli meg, hogy a ■ kisebbség is végrehajtsa a többségi elhatározást. Ugyan-. ■ akkor joga, hogy véleményét fenntartsa, s hogy pártfóru- B mon újra megméresse. Nyilván attól függően, hogy a törté- B nések igazolják-e vagy sem nézeteiket. Azaz: a kisebbség fi a többséget akarja megnyerni. A többség megnyeréséhez B viszont elengedhetetlen feltétel a párton belüli szöyetsége- fl sek megkeresésének lehetősége, a kisebbségi vélemény, ■ pontosabban nézetrendszer nyilvánossá tétele. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy ahol gyakorolha- B tó a platformszabadság, ott a szerveződés csak párton belül megengedett. Elképzelhetetlen, hogy más pártok tag­jaival keresnék a kapcsolatot. Milyen haszon remélhető a platformszabadságtól? Részben a döntések válhatnak megalapozottabbá. Könnyű belátni ugyanis, hogy kisebbségi vélemény fenntartása egyúttal ellenőrzés is. Kontroll, hogy vajon azt eredménye­zi-e a döntés, amit föltételeztek róla. Másrészt a platform- szerveződés aktivizál. Természetessé válik, hogy a támo­gatni vagy elutasítani kérdés állandósul. Mert a dilemma nem kiiktatható. (Megszületetett a döntés, tehát nincs miről gondolkodnunk tovább —jellemezhetjük a korábbi felfogást. Döntöttünk, de a döntés helyességét megvalósi- tásávat kell igazolnunk egy vagy több alternatív elképze­léssel szemben — ez lehet a jövő gondolkodásmódja.) Természetesen a platformszabadság sem varázsszer. A párt megújulásának nem egy étién ismérve. És bizonyos veszélyeket is hordoz magában. Mindenekelőtt számolni kell azzal, hogy egyfajta tartós megosztottsághoz vezet —I- a véleményeket illetően. De nem vezethet megosztott­sághoz a cselekvésekben. Valóban konfliktushelyzet, hogy véleményemmel a kisebbséghez, tetteimmel a többséghez tartozom. Márpedig e kettősség vállalása, elfogadása nél­kül a párt működésében keletkeznek zavarok. Képviselhe­tem, hirdethetem meggyőződésemet, harcolhatok elfogad­tatásáért, de nem gátolhatom a többségi döntés megvalósí­tását. Az is tisztázandó, hogy a platformok küzdelmében mi­lyen eszközök megengedettek. Nehogy a különvélemény netán pártellenes tevékenység megbélyegzést kapjon, illet­ve, hogy a platformszabadság nevében frakciózás kezdőd­jön, ami — ugyancsak találunk rá példát—pártszakadás- haz vezethet. A cél ugyanis ezzel ellentétes. A párton belüli nézetkülönbségek nyilvános ütközéseiből jöjjön létre meg­egyezések sora. Még a pártvita előtt, a fölkészülés, az esélyek latolgatásának időszakában vagyunk. A közös gondolkodás stádiumában. M. D. ASZÁLY A DUNATÁJON (IS) Nagy érdeklődés az öntözési szerződés- kötéseknél Előbb kezdődik a szezon? — Hónapok óta nem hul­lott értékelhető mennyiségű csapadék a Dunatájon. Az őszi-téli aszály kritikus hely­zetet teremtett a térségben. A szélcsendes idők miatt a fel­színi • talajrétegek még nem száradtak ki teljesen. 50-60 centiméter alá azonban nem jnt nedvesség. Ha nem hoz lé­nyeges változást a kora ta­vasz, nem érkeznek meg idő­ben a csapadékot hozó felhők, a megszokottnál korábban kell kezdeni az öntözést a nagyüzemeknél. — A többi között erről szólt a múlt heti vezetői értekezleten Kiss Ist­ván, a Tasstól Dusnokig, Após tagtól Lajosmizséig mintegy 225 ezer hektár víz­gazdálkodásért felelős. Duna- menti és Kiskunsági Vízgaz­dálkodási Társulat főmérnö­ke. A tanácskozáson azt is meg­tudhattuk, hogy a közös gazda­ság brigádjai az enyhe telet ki­használva már hetek óla a csajor- ~ namedrek, átereszek tisztítását, a műtárgyak, öntözőtelepek, gépé­szeti és energetikai berendezések karbantartását végzik. Az öntözési előkészületekről Latos József körzetvezétő be­szélt. . jl—- Úgy tűnik — mondta -—, a taggazdaságaink okultak a tava­lyi aszály tapasztalataiból, s ha az energiaköltségek emelkedtek is, igyekeznek növelni az öntözött területeket Már 1988-ban is a korábbi éveknél nagyobb terület kaphatott mesterséges vízután­pótlást, s nagyobb mennyiséget is - igényeltek partnereink a csator­nákból. A száraz tél hozzájárult bizonyosan, hogy ez a tendencia . — a mostani időszakban kötött vízjogi szerződések alapján mondhatom—tovább erősödik. Az elmúlt években .—amikor még lehetett igényeim állami tá­mogatást az öntözési beruházá­sokhoz — jelentős összegeket szántak a gazdaságok a korsze­rűsítésre. A Solti Kossuth Tsz-ncl 190, az Allampusztai Célgazda­ságnál 224, Dunavecsén a Béké­nél 210, Apostagon 65 hektárral . bővült az öntözött terület. Ki­sebb felújításokat a Kalocsa kör­nyéki gazdaságok is vállaltak. Az új, korszerű üzemmódú Bauer, Reinstar, Linestar, Tur­bómat és Áyenot típusú—masi­nák nagy előnye, hogy 30-40 hek­tár öntözéséhez elég egy gépkeze­lő. Sajnos mára elapadt az állami segítség, megállt a fejlesztés. Pe­dig régi igazság: ahol lehetne ön­tözni, ott kell is, mert meghálál­ják — különösen szárazabb idő­szakokban — a kultúrák A víz- díj egyelőre a régi. Az alapösszeg hektáronkét400 forint, (de ennek 80 százalékát a költségvetés visz- szatéríti). Ehhez jön a felhasznált víz ára, ezer köbméterenként 110 forint. Az egyéni vállalkozóknak nem kell fizetniük a szolgáltatá­sokért — Forrásaink — vette át a szót ismét Kiss István -r- bővi- zűek. A kettős hasznosítású és a foművi csatornák szintmagas­sága megfelelő. —- Milyen eredménnyel zárta az évet a társulat?— kérdeztem. — Az alaptevékenység mel­letti munkák jól jövedelmeztek. Gazdaságunk száltitást, rako­dást, építőipari földmunkát, fa- kitermelést, mélyépítést vállalt. Kollektívánk —-,72 dolgozónk van — termelési értéke 1988- ban 32,7 millió forint volt: Eredményünk 4,3 millió, vagyis a korábbi értékhez hasonló a nyereségünk'. Sajnos az új adók miatt jóval kisebb összeg ma­radhat fejlesztésre, mint a ko-, rábbi években ... ,. j .

Next

/
Thumbnails
Contents