Petőfi Népe, 1989. február (44. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-04 / 30. szám

6 • PETŐFI NÉPE • 1989. február 4. Mind több férd keresi identitását A nők emancipációs mozgalma nem csak a nőket késztette arra, hogy elgon­dolkozzanak önmagukról alkotott fel­fogásukról. Mind több férfi keresi cso­portok közösségében identitását, fog­lalkozik nemének szerepével, törekszik arra, hogy érzéseit világosabban észlel­je és' kifejezze, elismeije hibáit vagy gyengéit, és mások előtt megnyiljon. Ezeket a férfiakat vizsgálta Thomas A. Bonnekamp pszichológus. A hamburgi egyetemen készített disszertációja kere­tében önsegélyező csoportokban 21 férfival beszélgetett és azonkívül kérdő­ívek segítségével hamburgi férficsopor­tok 60 tagjától szerzett adatokat. Eredményei részben helyreigazítot­ták a „kemény” férfiről alkotott klisé­szerű képet. A megkérdezettek 98 szá­zaléka jelentette ki: szeretné, ha a cso­portban sírhatna, ha szomorú, 85 szá­zalék közölte, hogy zavatja, ha a cso­portban valaki kevés érzést árul el, 92 százalék akarta férfiközösségben job­ban megérteni a „férfi” és a „női” jelle­get. A tanulmányba bevont férfiak átla­gosan 28 évesek, többségűkben (80 szá­zalék) nőtlenek és valamennyien magas képzettségűik voltak. Egyharmaduk egyedül vagy lakóközösségben lakott. Egész napos állásban csak 33 százalé­kuk dolgozott. A megkérdezettek 55 százalékának voltak férfival, 65 száza­lékának nővel nehézségei, mielőtt a csoporthoz csatlakozott. 25 százalékuk érezte úgy, hogy a csoport a férfiakkal való barátságra ösztönzi, 32 százalékot a csoport a nőkkel való barátságra bá­torított. A megkérdezettek 66 százalé­ka baráti vagy szabadidő-közösségként fogta fel csoportját. Sok férfi keresett és talált közösségé­ben támogatást különböző személyes problémáiban, például válás okozta fájdalmában, vagy az alkoholizmus le­küzdésében. A csoportok tagjai egy-. részt felismerték, hogy „beletartoznak a társadalmi világba” és „társadalmi cselekvőképességre” tettek szert. Más­részt, mint azt Bonnekamp megállapí­totta, elmélyültebben ismerték megsér­tették meg és fogadták el önmagukat. (Süddeutsche Zeitung) Vírusos szívinfarktus Nemcsak a koszorúerek elzáródása, hanem vírusfertőzés is okozhat szívin­farktust — erre gyanakszanak az ame­rikai Harward orvosi egyetem kutatói. Az elmúlt két évben kilenc fiatal bete­get kezeltek szívpanaszokkal. Hét férfit és két nő beteget szállítottak be a klini­kára szívinfarktus klasszikus tünetei­vel; erős mellkasi fájdalommal, gyenge­séggel. A betegek életkora 18 és 39 év között volt. A kínzó mellkasi fájdal­mon kívül a betegeken a szívizomgyul­ladás tüneteit is észlelték. Az elektro- kardiográfiai és enzimvizsgálatok bizo­nyossága szerint valamennyien heveny szívinfarktusban szenvedtek, de a ké­sőbbi vizsgálatok egyikükön sem mu­tattak ki előzetes koszorúér-károso­dást. Nyolc beteg átlagosan két hétig virusbetegségben szenvedett az infark­tus előtt. A fertőzés tünetei — torok- gyulladás, láz, hasmenés, köhögés — enyhültek a szívpanaszok megkezdő­dése után. A meghökkentő kórképet akut szívinfarktus formájában meg- nyüvánuló vírusos szívizomgyulladás­nak nevezték el. JOGI ÁBÉCÉ Az apaság vélelme Jogszabályokkal át- meg átszőtt világunkban bizony még a szakembereknek is nehéz eligazodniuk. Ne is lehet „jogi polihisztor” senki. Kivéve,egy szűk szakterületet, becsületére válik kinek-kinek, ha rögtön tudja, milyen szakkönyvért kell nyúlnia. Néhány jogi szakkifejezés, nevezzük jogi ábécének, ismerete nélkül azonban mindnyájunknak nehézkesebb az élete. Ezúttal egy csokorra valót gyűjtöttünk a különböző jogágak területéről. Itt van mindjárt az apaság vélelme. Nem védelme, ahogy időnként félrehallják. Csak az anya bizonyos, mondta ki már egy régi római jogi axióma. És kit kell a gyermek apjának tekin­teni? Ha az anya házasságban él, a házasság alapján az anya férjét kell a gyermek apjának tekinteni. Az apasági vélelem ke­letkezéséhez nem szükséges, hogy a házasság a gyermek fo­gamzásától a megszületéséig eltelt egész idő alatt fennálljon, elegendő, ha az anya az apával a gyermek fogamzási idejének kezdetétől egy ideig együtt él. A vélelmezett fogamzási idő a gyermek születésének napjától visszafelé számított száznyolc- vankettedik és háromszázadiknap között eltelt idő, mind a két határnap hozzászámításával. És most a jogszabály érdekesebb része: Ha a nő házasságának megszűnése után újból házassá­got kötött, az újabb házasságának fennállása alatt született gyermeke apjának akkor is az újabb férjet kell tekinteni,iha a korábbi házasság és a gyermek születése között háromszáz nap nem telt el. Ha azonban ez a vélelem megdől, a gyermek apjának a korábbi férjet kell tekinteni. A vélelem bizonyítás alapján dől meg. Méghozzá apaság megállapítása iránt indí­tott perben. Manapság gyakran előfordul, hogy előző házas­ságuk felbontása nélkül élettársi kapcsolatra lépnek asszo­nyok. És ebből az együttélésből gyermek származik. Hiába a vér szerinti apa nyilatkozata a gyámhatóságon, amellyel a gyermeket magáénak ismeri el, az apaság vélelme (az előbbiek szerint) csak akkor engedi őt „hivatalosan” is apává válni, ha a házastárssal szemben a vélelem megdől. Bizarr átkötőszöveg lenne, ha a jogi ábécében itt követke­ző fogalmunkat az előbbivel kapcsolatba hoznánk. Mert hogy ezúttal azt vizsgáljuk, mit tekintünk birtokháborítás­nak. A joghallgatók is azzal kezdik stúdiumukat, hogy a tulajdont és a birtokot megtanítják' nekik különválasztani. A birtok a dolog felett gyakorolt hatalom. Aki ezt élvezi, nem biztos, hogy egyben tulajdonosa is a dolognak! Mégis megilleti a birtokvédelem. Sajnos, sokszor találkozunk a birtokháborítás fogalmával. Ez úgy valósul meg, hogy a birtokháborító a dolog feletti hatalmat magának szerzi meg. (Lefordítva és némiképpen leszűkítve: elveszi a dolgot.) A másik esetben nem fosztja meg a birtokost a dolog feletti hatalomtól, de akadályozza abban, hogy azt zavartalanul gyakorolja. Például a bérlőt nem engedik be az általa művelt telekre, úgy dobálnak dolgokat a kertjébe, hogy a vetemé- nyét tönkreteszik; a szomszéd a kerítést úgy állíttatja fel, hogy az a térképi határvonaltól eltérő helyre kerül. Érdekes jogi megkülönböztetés: a birtoklás tényén és a birtokláshoz való jogon alapuló birtokvédelem kettéválik. Mit is jelent ez? Akit birtokától megfosztanak vagy bir­toklásában zavarnak, a szakigazgatási szervtől (illetékes ta­nácsi szervtől) egy éven belül kérheti az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését. Itt ném vizs­gálják, hogy kifiek milyen jogon volt a dolgon birtoka. Nem úgy a birtokláshoz való jogon alapuló birtokvédelemnél. Ez az illetékes bíróság előtt zajlik már. A legizgalmasabb területe ennek a témának a lakással kapcsolatos birtokvédelem. A lakásbérlet esetében hiába szűnik meg a bérleti jogviszony, a birtokvédelem mindaddig megmarad, amíg a lakás kiürítését elrendelő jogerős határo­zat végrehajtása meg nem történik. Tegyük fel, hogy valakit a bíróság rosszhiszemű, jogcím nélküli lakáshasználóvá nyil­vánított. Ezen az alapon nem lehet kizárni a lakásból, meg kell várni, amíg a végrehajtó „karonfogja” és kikíséri. Csak ez után nem illeti meg a birtokvédelem a jogaitól megfosztot­tál. Dr. Kertész Éva Mesélek az unokámról Eljött a barátnőm, hogy gra­tuláljon az unokámhoz, aki ép­pen két hete jött a világra. — Szervusz, drágám — mondta —, hát nagymama let­tél! Csodálatos lehet! Csodála­tos! Most aztán mesélj! Kényelmesen elhelyezkedett a fotelben. Megkínáltam likőrrel, hoztam kávét, előre kikészítet­tem a fényképeket és boldogan, hogy beszélhetek az unokámról, én is elhelyezkedtem.-f Mesélj — biztatott újra —, hány kilóval született? — Képzeld — mondom büsz­kén —majdnem négy kiló volt! — Majdnem — vágott bele — az én fiam éppen négy kiló volt! Istenem, ennek pont 40 éve, de úgy emlékszem rá, ■ mintha tegnap lett volha! Azt mondta az orvos, hát asszonyon, ilyen fiút még nem láttam. Es barátnőm elmondta, hogy a kisfiú 54 centi volt, de lehet, hogy nem is mérték jól, volt az több is. Elmondta, hogy milyen szép kerek volt a feje, hosszú, fekete haja volt, gyönyörű pici orra, a kezét úgy tartotta, mint egy balett-táncos és hogy hason­lított őrá. — Na és — szakította félbe önmagát —, milyen a szeme a kicsinek? — Kék — kezdek hozzá bol­dogan. — Kék? — Nehogy azt hidd, hogy olyan marad, az én Pistám szeme is kék volt, sötétkék. Mintha most is látnám, ahogy először rám nézett. De aztán kezdett a színe változni. És elmondta, milyen változá­sokon ment át Pista szeme. Hány hónapos korában lett zöld, hány hónapos korában szürke, aztán sárgás, és végül barna, de nem olyan közönséges barna ... Elmondta a bőre színének a vál­tozását, hogy mikor jött az első foga, mikor a második, az ötö­dik, a hatodik, hogy mikor ült fel, mikor fordult a hasára, mi­kor állt fel, hogyan fogta meg a mama haját, a papa szemüvegét. Stand néni nyakláncát, Piroska csipkegallérját, nagypapa baju­szát. Elmondta, mikor lépett először egyedül, hogy hat hóna­pos korában bilizett és kanállal ett,e a rakott burgonyát. — És mondd— hajolt hozzám —, tudja-e szoptatni az anyja? Már erre nem is várt feleletet, elmondta, hogy neki mennyi teje volt, még a szomszéd gyereket is ő szoptatta. Mikor úgy körülbelül két óra hossza múlva már mindent tud­tam Pistáról, úgy iskolás koráig (jelenleg agranómus egy terme­lőszövetkezetben, ahol a tudását nem becsülik meg kellően), ak­kor azt mondta: — Hanem most már mennem kell, drágám. Ó, hogy eltelt az idő! De hát ilyen csöppségekről nem tud az ember eleget hallani. Utolsó reménykedésemben, hogy mégis elmondhatom az unokámról, milyen gyönyörű, kezébe nyomtam a fényképeit. Na most aztán eláll majd a sze- me-szája, ha meglátja. ' 'yEj Előveszem a szemüvegemet — mondta —■ és elkezdett keres­gélni a retiküljében. Közben le­tette az asztalra a fényképeket és ahogy keresgélte a szemüve­gét, kezébe akadtak a fia eskü­vői képemé. Láttad te már eze­ket? — kérdezte. — Nem? És megmutatta az esküvői vendégeket, elmondta: melyik a Stand néni, mikor halt meg sze­gény, milyen betegségben, me­lyik a Piriké és melyik vendég milyen ágon rokon. — Hát bizony ennek már tíz éve — sóhajtott. — De most már igazán mennem kell. És el is indult. Az én kis uno­kám képei ott felejtödtek az asz­talon. — Igazán kedves, hogy meg­látogattál — mondtam. — Ugyan, drágám, tudom én, hogy a nagymamák milyen büszkék az unokájukra és sze­retnek róla mesélni. — Igen, nekem is nagyon jól­esett —feleltem. ' j-Nr Ugye, ugye? Tudom én, hogy van az. Aztán kissé kirúzsozta a szá­ját, fejébe húzta a kucsmáját, és elégedetten az ő áldott jó szívé­vel eltávozott. Kovács Paula\ T" 2s 3, *+ S 6 9­8 3 40 ír 42/ 12> 14 IS <L 13­IV 13 XO y 2.3 2ß 2j£ 29­u 23 3o :*>l ü 5S­3G •5* SS áy | •W 4-2­k3 ¥4 sr ^9­vs h<3 ko s-i •S3" Lg ^5 S3 GO 0A CxL GÍ 1 üc G9­I 1 03 Nagy színészek A vízszintes és függőleges.sorokban 15 magyar színészre emlékezünk. Meg­fejtésül ezt a 15 nevet kell beküldeni. VÍZSZINTES: 1. Kossuth-díjas színművész, kiváló versmondó (1897— 1965). 12. Kétfős betű. 13. Főleg ka­rakterszerepeiről ismert, jellegzetes hangszinű művész (1844—1952). 14. Ételízesítő. 15. Súlyos bűntett. 18. Az SZTK elődje. 19. Ízesít. 20. A Nemzeti Színház Kossuth-díjas tagja, számos je­lentős filmszerepe volt (1906—1968). 23. Kirgiz városka, latin csont. 24. Ma­gyar Optikai Művek. 25. Zeusz lánya és szeretője. 26. New York népszerű operaháza. 27. A Váci Izzó hátvédje. 28. Ami a percben és az eperben közös. 29. A Nemzeti Színház Kossuth-díjas művésznője, nagyszerű alakítások egész sorát nyújtotta (Júlia, Zilia, Nóra, Cle- opátra stb.) (1893—1951). 33. Üti, ahol ... 34. Színművész (Kati). 35. Ugyanaz angolul. 36. Fecnidarab! 37.. Téli ruhadarab. 38. Egyrész! 39. Fon­tos tápanyag. 40. Elsőrész! 41. A Váci Izzó csatára. 42. Úgy bizony. 43. Spa­nyol filmszínész (Fernando). 44. Japán város. 46. Mezőgazdasági nagyüzem. 47. Északfrancia város lakója. 49. Az égbolt lefényesebb csillaga. 51. Angol kettős betű. 52. Hogyan oroszul. 53. Tamási Áron regényhőse. 54. Földünk nagy részét borítja. 55. A nyél közepe! 56. Morzehang. 51. Ibsen drámája, a rejtvényben már szerepelt. 59. Hosszú ideig. 61. Szedi a lábát. 62. A Kossuth- dijat a Dollárpapa főszerepéért kapta, rekedtes hangja ma is mindnyájunk fülé­ben cseng (1907—1981). 64. Elem! 65. Fonóeszköz. 67. Finom káposzta jelző­je. 68. Lentebbi helyre. 70. Tragikus sorsú, kiváló adottságú művész, főleg komikus szerepeiről ismert (1922— 1963). FÜGGŐLEGES: 1. A dologhoz tar­tozik latin kifejezéssel. 2. Kossuth-díjas színművész, legemlékezetesebb szerepe a Hannibál tanár úr (1900—1966). 3. Hosszmérték-rövidités. 4. Megalszik, de nem tej! 5. Földbe temető. 6. Rom­hány határai! 7. Amerikai mesterséges hold. 8. Ez a Lajos hóhér a Néma Le­ventében. 9. Lármás felfordulás. 10. Építőanyag. 11. Egész életében a Nem­zeti Színházban dolgozott, jelentős szí­nészpedagógiai munkásságáról is ismert (1873^1961). 14. Fiatalon, tragikus körülmények között elhunyt, nagy te­hetségű színész, filmszerepei közismer­tek (1930—1957). 16. Felix Salten re­génye. 17. Felejthetetlen epizódalakítá­sai tették ismertté (1913—4977). 19. ... Paulo (brazil nagyváros). 21. Becé­zett női név. 22. A Nemzeti művésze volt. Dél-Amerikában hunyt el (1876 —1965). 27. Szubrett-, komika- és drá­mai szerepekben egyaránt kiválót nyúj­tó, Kossuth-díjas művésznő (1911— 1971). 28. Nagy szerepei: Papagetto, Romulus, Eddie Carbone, Medve doktor (1922—1972). 30. Iskolai osztályzat. 31. Gépkocsi rövidítése. 32. Fővárosa Kinshasa. 34. Szép orgánumával, férfi­as küllemével számos nagy szerepet megformáló, Kossuth-díjas kiváló mű­vész (1911—1977). 37. Bevágás, rovás, adósság angolul (Score). 39. Epizódsze­repei és szinkronalakításai ma is emlé­kezetesek (1909—1979). 45. Férfinév. 48. Dél-afrikai tartomány. 50. Utóvizs­ga rövidítése. 52. H2S04. 58: Etióp her­cegi cím. 59. Száz oroszul. 60. ... del Saladó (csatorna Spanyolországban). 63. Kelet németül. 66. Görög betű. 69. Éneklő szócska. ZÁBÓ GYULA Beküldendő: vízszintes 1., 13., 20., 29., 62., 70., függőleges 2., 11., 14., 17., 22., 27., 28., 34., 39. Az elmúlt héten közölt keresztrejt­vény megfejtői közül könyvutalványt nyertek: Nyári Gyula, Baja; Dulai Ist­vánná, Kiskőrös; E. Kovács Imréné, Szabadszállás; Polgárné L. Magdolna, Nemesnádudvar; Alács Gyula, Kiskun­félegyháza; Horváth Tamásné, Tompa; Gyöngyösi Mihály, Batolaszállás; Törő Ferenc, Kecskemét; Sípos János, Kis­kunhalas; Tarjányi Tibor, Jánoshalma. A január 28-án megjelent rejtvény helyes megfejtése: A JEGCSAP EGY­RE NYÚLIK, A CSÖPPJE MÁR NE­HÉZ, EGY-EGY KIS TÓCSA PAT­TAN-S SZELÍDEN ÉGRENÉZ Kucsmakészítés házilag Szerencsére belátóbbá vált a divaj is: mostanában mind­inkább csökkenti diktátori szerepét, kegyesen megengedi, hogy ki-ki a korához, testsúlyához, pénztárcája lehetősé­géhez képest divatozzon; mi több, a legkülönfélébb rigo­lyáinkat is kiélhetjük, hiszen rövid, hosszú, bőrszerűen fe­szes és líg-lóg-slampos, vakítóan csillogó és farmerszerű —minden hordható! Télvíz idején elárulom, hogyan spórolhatunk ezreket háromórányi ügyeskedéssel. Divat a kucsma, praktikus is — a kevéssé ápolt hajat is eltakaija, ha sürgősen meg kell jelennünk valahol —, csinos is, meleg is. És régi szőrmegalléros kabátja, amely már semmire nem használható, vagy kisebb-nagyobb szőrme csaknem mindenkinek akad. Elég beletúrni a fiókmélybe vagy a rongyzsákba. Ha még sincs, vegyünk 25 centi műanyag szőrmét. Igaz, nem olcsó, de dupla széles lévén, ebből a darabkából két kucsma is kitelik, a tetejébe pedig parányi 'szőrmedíszítés. A szőrmét a visszáján szabjuk! Kirajzoljuk a szabás nyomvonalát, és puha alapra téve, zsilettpengével vágjuk ki a szükséges darabot. A kucsmához 23-25 centi széles csík kell, hosszúsága a fejbőségünkkel azonos. Ugyanek­kora darabka bélés és vászonféle kelme kell még hozzá. A kiszabott szőrme két rövid végét összevarrjuk. Rá­hagyni nem kell. Összevarrásához gomblyukselymet és szűcstűt használjunk. Utóbbi vége könnyebben áthatol a bőrön-szőrmén, de ha nincs, nagyméretű hímzőtű is megteszi. Varrás közben a szőrme visszája legyen előt­tünk, a két bőroldalt öltsük össze nagyon erősen, apró öltésekkel, a kibujkáló szőrmét terelgessük vissza a túlol­dalra. A vászonanyagot és a bélést (külön-külön) ugyan­így összevarrjuk, természetesen ráhagyással, amint szo­kás minden textíliánál. Majd mindharmat összepasszít- juk a széleiknél, szemünk előtt a szőrme bőroldala, alatta a bélés, legalul a vászon. Pontosan összeerősítjük a há­rom réteget, ismét oly módon, hogy a! szőrme ne bújjon ki a varraton. .Ezután a szőrmét nagyon erősen, egyenle­tes, apró öltésekkel ráncba szedjük a fejebúbján. Ütána kifordítjuk az egészet, összehúzzuk a vászonanyagot, végül a bélést is. Utóbbinál ügyeljünk arra, hogy szem előtt van; precíz, láthatatlan varrással ráncoljuk össze! Másik változat: huszonhárom-huszonöt centi széles, ötvenöt-hatvan centi hosszú (ez a fejbőség szerint válto­zik) bőrdarabkát vagy megunt, netán újonnan kötött, egyszínű sapkát, vagy akár régi, fejre simuló kalapot is „kucsmásíthatunk”. Ekkor az eljárás folyamata azonos a leírtakkal, de csak a kucsma széle készül 'szőrméből vagy műszőrméből. Ez esetben a szőrmeszélnek szánt darabot egyik oldalán az iménti sorrendben összevarr­juk. A másik szélét passzítjuk a már kész kalap vagy sapka széléhez, mégpedig a béléshez a szőrmét. Nagyon erősen összevarrjuk, majd kiforditjuk a szőrmeszegélyt. P. G. ZÖLDSEGGEL Zöldséges marha Hozzávalók (4 személynek): fél kiló lévescsont, 10 deka zeller, 2 sárgarépa (10 dkg), 1 fehérrépa, 1 csomag smd- ling, fél hagyma, 1 babérlevél, 2 szegfű­bors, néhány borsszem, só, fél kiló marhahús csont nélkül, fél kiló burgo­nya, valamint 3 deka vaj, 3 fej hagyma. A csontot bő vízben, fedő alatt főz­zük. A képződő habot leszedjük. A megtisztított zöldségeket a hússal, a fűszerekkel együtt lefedve másfél óra hosszat főzzük. A burgonyát megmos­suk, meghámozzuk, és apró kockákra vágjuk. A húslét leszűrjük. A burgo­nyát sós vízben körülbelül 20 percig főzzük. Közben a főtt marhahúst kis kockákra vágjuk. A vajat feiforrósít- juk, és a felkarikázott hagymát arany­barnára sütjük. A húsdarabokat, a burgonyát és a zöldségeket tálra tesz- szük, és a húslevessel leöntjük. Zöldséges kolbász Hozzávalók (4 személy részére): 1/2 kiló kolbász, 12 deka hagyma, 35 dkg csemegeuborka, 1 csomag (30 dkg) mélyhűtött zöldborsó, 20 -deka paradi­csompaprika, 45 deka gomba (üveges). A marinádhoz: 5—8 evőkanál olaj, 6 evőkanál almaecet, 2 kávéskanál mustár, só, bors, 2 csomag petrezse­lyem, kapor. A kolbászt felkarikázzuk, a hagymát és az uborkát is feldaraboljuk, és össze­keverjük a felengedett zöldborsóval, paprikával és gombával: A hozzáva­lókból marinádot készítünk és ráönt­jük. Téli zöldséges kolbász Hozzávalók (4 személynek): 40 deka felvágott (szalámi, főzőkolbász, véres hurka, lángolt-kolbász), fél kiló főtt burgonya, 4 savanyú uborka, 2 fej hagyma, 5 deka margarin, só, bors, köménymag, 1 pohár tejföl, majorán­na, 4 tojás. A kolbászféléket, burgonyát, ubor­kát és hagymát kockákra vágjuk. Tűz­álló tálban aranybarnára sütjük. Fű-, szerezzük. A tejfölt és a tojásokat ösz- szekeverjük, fűszerezzük, és ráöntjük az alapra. Sütőben 10 percig sütjük. Hozzá fejes salátát kínálunk. Csirkecomb kelkáposztával és répával Hozzávalók (4 személynek): 4-6 csir­kecomb, ételízesítő, 4 evőkanál olaj, 1 hagyma, 10 deka szalonna, 20 deka sárgarépa, 35 deka kelkáposzta (1 feji, 2 kávéskanál húsleves (leveskockából), 2,5 deci víz. A csirkecombokat megfűszerezzük, és forró olajban barnára sütjük. Bele­tesszük a hagymát és szalonnakocká­kat, és együtt pároljuk. Majd a meg­tisztított sárgarépadarabokat és a kel­káposztadarabokat is beletesszük. Rá­öntjük a húslevest, majd felöntjük for­ró vízzel. Fedő alatt, lassú tűznél, mint­egy 40 percig pároljuk. Melle sós vízben főtt burgonyát- adunk körítésnek. F. K.

Next

/
Thumbnails
Contents