Petőfi Népe, 1989. február (44. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-04 / 30. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1989. február 4. PARAGUAY Megdöntötték Stroessnert Paraguayben pénteken, helyi idő szerint a reggeli órákban, fellázadt a hadsereg és megdöntötte Alfredo Stroessner 35 éve tartó diktatúráját. A lázadást a 66 éves Andres Rodriguez tábornok vezette, a paraguayi első hadseregcsoport parancsnoka. Diktatórikus kormányhoz hű erők ellenállását megtörve letartóztatta a 76 éves Stroessnert és kabinetjének több tucat tagját, majd parancsot adott a diktátornak, hogy péntek estig hagyja el az országot. Értesülés szerint Stroessnert Augusto Pinochet fogadja be Chilébe. Andres Rodriguez a paraguayi néphez és az Asunciónban akkreditált diplomáciaimisszió-vezetők- höz intézett első üzenetében közölte: Stroessner hatalmának azért vetettek véget, hogy Paraguayban helyreállítsák a demokráciát, tiszteletben tartsák az emberi jogokat és védelmezzék a keresztényi hitet. Szükségesnek nevezte a fegyveres erők méltóságának, továbbá a hatalmi Colorado Párt egységének a helyreállítását is. Ruben Barreiro, a paraguayi polgári ellenzék párizsi száműzetésben élő egyik összekötője tagadta, hogy az ellenzéknek köze volna a katonai hatalomátvételhez. Azt mondta, hogy a kormányzó párt és a fegyveres erők két szárnya közti összecsapásról van szó. Reményét fejezte ki, hogy a történtek eredményeként helyreáll a demokrácia Paraguayban és tiszteletben fogják tartani a polgári szabadságjogokat. „Talán kellemes meglepetésben lesz részünk” — mondotta Barreiro. Az asuncióni lázadók délután bejelentették, hogy katonai és polgári személyekből álló kormányzó juntát alakítottak, s a köztársaság ideiglenes elnökévé — a szabad választások kiírásáig — Jósé Maria Arganát, a paraguayi legfelső bíróság egykori elnökét nevezik ki. Ar- gana jelenleg Uruguayban él, s Andres Rodriguez telefonon vette fel a kapcsolatot vele. (Folytatás az 1. oldalról) tét. Ám sem ekkor, sem később holttesteket nem találtaik. Dr. Balassa Tibor utalt arra, hogy több levelet — köztük névteleneket is'.— kaptak a vizsgálat során, de azok állításai nem igazolódtak be. A sajtótájékoztatón Csurka István a Magyar Demokrata Fórum képviseletében köszönetét mondott a Legfőbb Ügyészség korrekt vizsgálatáért, s azt ■minden tekintetben megnyugtatónak nevezte. A legfőbb ügyész helyettesének véleményét kérte arról: nem provokáció áldozata lett-e az MDF Gyulai Városi Szervezete? Dr. Nyíri Sándor szerint az MDF-nek is — a Legfőbb Ügyészség tényfeltáró vizsgálata eredményének ismeretében íj* meg kell vizsgálnia a A Dél-Amerika szívében fekvő 406 752 négyzetkilométernyi területű, Argentína, Brazília és Bolívia közé beékelt, 3 millió 750 ezer lakosú (Asunciónban 600 ezren élnek) ország a II. világháború utáni időszak leghosszabb diktatúráját élte át. A Stroessner-família lényegében saját feudumává változtatta Paraguayt. Minden valamire való vállalkozásban közvetlenül érdekelt volt. A 76 'éves Stroessner legújabban azon fáradozott, hogy fiára ruházza át a hatalmat. Paraguayban évtizedek óta virágzott a kábítószer- és a fegyverkereskedelem, s a világ minden tájáról közönséges bűnözők kaptak letelepedési engedélyt. Paraguay a nácik egyik utolsó menedékhelyének számított. 1954-ben történt hatalomra jutása óta Stroessner felszámolta az ellenzéki erőket, megszüntette a parlamentet, s még saját pártján, a Colorado Párton belül is üldözte azokat, akik nem szolgálták ki maradéktalanul. Az országban állandósult az ostrom- állapot, melynek védőpajzsa mögött virulhatott a hírhedt P-2 terrorcsoport, továbbá a Moon-szek- ta. Börtönben tartották Domingo Lainót, a polgári ellenzék vezér- egyéniségét, akit csak nemzetközi nyomásra nem végeztek ki. Stroessner „bolsevikoknak” minősítette a paraguayi katolikus egyháznak azokat a vezetőit, akik kiálltak az emberi jogok mellett, és kegyetlen üldözésben részesítette a diktatúrát bíráló püspököket és papokat. A paraguayi katolikus egyház rendkívül sokat tett azért, hogy érvényre juttassa a demokratikus erők és a nép diktatúraellenes törekvéseit. Stroessner tavaly májusban II. János Pál pápa asuncióni látogatását próbálta kihasználni arra, hogy rendszerét szalonképessé tegye a világ szemében. 1988 februárjában pedig „választásokat” tartott s „elnyerte” a voksok 90 százalékát. konkrét esetet, s le kell vonnia a megfelelő tanulságokat. Neki egyébként nincs tudomása arról — mondotta —, hogy provokáció történt volna. Egy kérdésre válaszolva dr. Nyíri Sándor elmondta: a menekültek esetleges visszairányításának kérdését mielőbb rendezni kell, figyelembe véve jogi, emberiességi és politikai szempontokat egyaránt. Tudomása szerint egyébként az Országgyűlés soron következő ülésén foglalkozik a kérdéssel. Az ügy egyik tanulsága, hogy a sajtónak — természetesen az eltérő nézetek és vélemények közreadásával — a tényeket hitelesen, pontosan, ha szükséges, ellenőrizve kell nyilvánosságra hoznia — zárta a sajtótájékoztatót a legfőbb ügyész helyettese. (Folytatás az 1. oldalról) adódott. A belkereskedelemnek eladott termékek mennyisége 1,5 százalékkal bővült. A vállalatok eredménye — évközi adatok szerint kisebb volt az előző évinél, de a tervezettet jelentősen meghaladta. Az eredmény a feldolgozóiparban csökkent, az energetikai és az alapanyag-termelő ágazatokban emelkedett. Az országos építési-szerelési tevékenység volumene a tervezettnél nagyobb mértékben, 5-6 százalékkal csökkent. A kivitelező építőipar termelése 3 százalékkal, az építőiparon kívüli szervezetek építése 10 százalékkal, a magánépítkezéseké 5-6 százalékkal maradt el az előző évitől. Az építési munkákon belül a fenntartás aránya kissé emelkedett, elérte a 28 százalékot. A mezőgazdasági termékek bruttó termelése körülbelül 4,5 százalékkal, a tervezettnél kisebb mértékben emelkedett. A növénytermelés az előző évi jelentős csökkenés után nyolc százalékkal, az állattenyésztés egy százalékkal bővült. Gabonafélékből 14,7 millió tonna termett, 600 ezer tonnával, négy százalékkal több, mint az előző évben. Búzából kiemelkedő, 5,44 tonnás termésátlag eredményeként 23 százalékkal többet takarítottak .be az előző évinél. A kukorica termésmennyisége — a termésátlag csapadékhiánnyal összefüggő visszaesése miatt — 14 százalékkal csökkent. Cukorrépából hat százalékkal több, napraforgóból 11 százalékkal kevesebb termett, mint 1987-ben. Zöldségfélékből a múlt évinél valamivel többet termeltek. Különösen a kertekben termesztett zöldség mennyisége emelkedett. A burgonyatermés — a nagyobb területen elért jó átlagtermés hatására 25 százalékkal több volt az előző évinél. A termő gyümölcsös területe 1300 hektárral kisebb, a gyümölcstermés — 1,7 millió tonna — két százalékkal több volt az 1987. évinél. Szőlőből — az előző évinél négyezer hektárral kisebb termőterületről — 33 százalékkal több, 680 ezer tonna szőlőt szüreteltek. A szőlő és a bor értékesítése egyes vidékeken gondot okozott. Az év végén az ország sertésállománya 8,3 millió darab, szarvasmarhaállománya 1,7 millió darab volt, 1-2 százalékkal több az egy évvel ezelőttinél. A kocák, valamint a tehenek száma 1,5-1,5 százalékkal lett kisebb. A tehénállományban a tejhasznú fajták aránya tovább növekedett. A juhok Száma egy év alatt 5 -százalékkal, 2,2 millió darabra csökkent. A vágóállat-termelés egy százalékkal csökkent. Ezen belül csak a vágóbaromfi-termelés emelkedett. A fontosabb állati termékek közül tejből többet, gyapjúból kevesebbet termeltek a gazdaságok az előző évinél. A tojástermelés 11 százalékos növekedése az év egy részében értékesítési problémákat okozott, ami a felvásárlási árak csökkenését vonta maga után. Az erdőgazdálkodás nettó fakiter- melése_mintegy két százalékkal csökkent. Új erdőtelepítéseket és fásításokat 8500 hektáron, a kitermelt erdők helyén, elsődleges erdőfelújítást 23'ezer hektáron végeztek. A belföldi árszínvonal az iparban 4,1 százalékkal, a kivitelező építőiparban ‘ 5.4 százalékkal haladta meg az előző évi szintet. A mezőgazdasági termékek felvásárlási árai 4 százalékkal emelkedtek. A népgazdaság energiafelhasználása 1.4 százalékkal kisebb volt, mint 1987- ben. A csökkenésben az enyhébb télnek, a termelés lanyhulásának és a fajlagos energiafelhasználás mérséklődésének egyaránt szerepe volt. Az energiafelhasználásban a szén és a szénhidrogének aránya mérséklődött, az atomerőművi és az importált villamos energiáé emelkedett. . Az anyagellátásban előfordultak időszakos zavarok. Az anyagimport mintegy 3 százalékkal emelkedett, elsősorban a rubelelszámolású anyagbehozatal hatszázalékos növekedése révén. Ebből a viszonylatból elsősorban a nyers- és alapanyagok, valamint a félkész termékek importja fokozódott, míg konvertibilis elszámolású piacokról az alkatrészimport nőtt számottevően. Az állóeszközök bővítését és korszerűsítését szolgáló beruházásokra fordított 290 milliárd forint folyó áron 1,8 százalékkal, összehasonlító áron 7,7 százalékkal kevesebb volt, mint 1987- ben. Vállalati, központi és tanácsi beruházásokra együttvéve 231 milliárd forintot fizettek ki, reálértéken 8 százalékkal kevesebbet az előző évinél. A gépberuházások volumene 9,1 százalékkal, az építési beruházásoké 5,7 százalékkal elmaradt az 1987. évitől. A lakossági beruházások 59 milliárd forintos összege értékben több, volumenben körülbelül hat százalékkal kevesebb az 1987. évinél. Külgazdasági kápcsolatok A népgazdaság konvertibilis valutákban fennálló adósságállománya f988-ban is nőtt, de kevésbé, mint az előző évben, a folyó fizetési mérleg hiánya kisebb volt az 1987. évinél. Mindez eÚentétes folyamatok eredménye: a kamatterhek magasabbak voltak, az idegenforgalom aktívuma. lényegesen kisebb lett, mint az előző évben. Ugyanakkor a külkereskedelmi áruforgalom egyenlege számottevően javult. A nem rubelelszámolású összes külkereskedelmi áruforgalomban — a tényleges fuvarfizetésekkel együtt — 573 millió dollár aktívum keletkezett az előző évi 361 millió dollár passzívummal szemben. Ezt elsősorban az export mennyiségének 9 százalékos növekedése biztosította. A többlet nagyobb részét a fejlett tőkés országok piacain értékesitették, de jelentős mértékben bővült a szocialista és a fejlődő országokba irányuló kivitel is. Az export növekményének jóval nagyobb részét adták anyagjellegű és mezőgazda- sági—élemiszer-ipari termékek, mint ipari késztermékek. Hozzájárult a nem rubelelszámolású egyenleg javulásához a hazai felhasználásra és továbbértékesítésre behozott áruk mennyiségének mintegy 7 százalékos mérséklődése is. A csökkenés elsősorban az energia jellegű termékeket, valamint az ipari késztermékeket érintette. A cserearány 1,3 százalékos javulása is szerepet játszott a nem rubelelszámolású egyenleg javulásában. A rubelelszámolású folyó fizetési mérleg aktívummal zárult. E viszonylatban a külkereskedelmi áruforgalom kiviteli többlete —- a tényleges fuvarfizetésekkel együtt 5 130 millió rpbelt tett ki, 12 millió rubellel kevesebbet az 1987. évinél. A behozatal volumene ebből a viszonylatból 4 százalékkal meghaladta az egy évvel azelőttit. A növekmény mindenekelőtt energia- és anyagjellegű termékekben realizálódott. Jelentősen bővült a fogyasztási iparcikkek importja is. A rubelelszámolású kivitel mennyisége összességében fél százalékkal volt több, mint egy évvel korábban. Ezen belül mezőgazdasági—élelmiszer-ipari termékekből, valamint ipari késztermékekből nőtt a kivitel. A cserearány javulása a rubel- elszámolású forgalomban folytatódott, az 1987. évihez képest 3,3 százalékos volt.- A nemzetközi idegenforgalom nagysága és összetétele számottevően módosult. Az országba érkező külföldiek száma — 18 millió fő — öt százalékkal elmaradt az előző évitől. A rubelelszámolású országokból érkezők száma ennél nagyobb mértékben, 15 százalékkal csökkent, míg a nem rubelelszámolású országokból érkezőké 10 százalékkal emelkedett. A rubelelszámolású országokból beutazók kétharmada tartozott a turisták kategóriájába, azaz legalább egy éjszakát Magyarországon töltött. A nem rubelelszámolású országokból érkezőknek csak fele volt turista, ami az osztrák kirándulók magas számával függ össze. A szervezett turizmus mindkét viszonylatban csökkent. A kongresszusi turizmus jelentősége fokozódott, ennek kiemelkedő rendezvénye volt az ASTA kongresszusa, 7 ezer vendéggel. A magyar állampolgárok külföldi utazásainak száma meghaladta a 11 milliót, az 1987. évi 1,5-szeresét. Há- rommillióan az osztrák határon léptek ki, a növekedés itt ötszörös volt. Az utazások élénkülése döntően az Ausztriába és kisebb részben az NSZK-ba irányuló úgynevezett bevásárló-turizmusból adódott. Az idegenforgalomból származó devizabevételek rubelelszámolásokban csökkentek, nem rubelelszámolásokban jelentősen nőttek. A nem rubelelszámolású bevételnövekmény túlnyomó hányada azonban az utazási számlákon jelent meg, e nélkül a növekedés minimális volt. A kiadások mindkét viszonylatban emelkedtek, nem rubelelszámolásokban különösen nagy mértékben. A rubelelszámolású aktívum 227 millió rubel körüli összege háromnegyedét tette ki az 1987. évinek, a nem rubelelszámolású pedig 370 millióról 39 millió dollárra esett vissza. A lakosság jövedelme és fogyasztása 1988-ban a lakosság jövedelme és fogyasztása az előirányzatokkal összhangban, illetve a fogyasztás azt meghaladó mértékében csökkent: az egy lakosra jutó reáljövedelem mintegy 2 százalékkal, a fogyasztás 4-4,5 százalékkal. A munkások és alkalmazottak havi bruttó átlagkeresete, a bérbruttósítás és az év folyamán végrehajtott béremelések hatására mintegy 8800. forintra emelkedett, A nyugdíjjárulék és a személyi jövedelemadó nélkül számított havi nettó átlagkereset 6800-6900 forint körül alakult, ami a fogyasztói árszínvonal emelkedését figyelembe véve 6-7 százalékos reálbércsökkenést jelez. A mezőgazdasági szövetkezeti dolgozók közös gazdaságból származó havi bruttó átlagkeresete közel 7900 forintot, nettó átlagkeresete mintegy 6300 forintot tett ki. Ez utóbbi 1987. évhez viszonyítva reálértékben 3-4 százalékkal csökkent. A mezőgazdasági kistermelésből származó jövedelem no- minál értéken nőtt, reálértéken csökkent. Az egyéb mellélcmunkából származó jövedelmek, elsősorban a vgm- jövedelmek reálértéke is csökkent, a reálbérnél nagyobb mértékben. A pénzbeli társadalmi jövedelmek éves bruttó összege 208 milliárd forint volt, 28 százalékkal több az előző évinél. A nagymértékű növekedés elsősorban az ártámogatások mérséklésével, illetve az adórendszerbeli változásokkal kapcsolatos: a jelentős fogyasztói- ár-emelkedés nyomán keletkezett többletkiadások egy részét ellentételezték és egyes járandóságokat, például a táppénzt, a gyermekgondozási díjat stb. bruttósították a személyi jövedelemadó miatt. Emellett nőtt a jogosultak száma, és érvényesült a nyugdíjasok természetes cserélődése. Nyugdíjakra kereken 130 milliárd forintot fizettek ki, ami 18 százalékkal haladta meg az 1987. évit. A nyugdíjasok-száma egy év alatt 48 ezer fővel, 2 százalékkal nőtt, az év végén elérte a 2 422 000 főt. Áz egy nyugdíjasra jutó nyugdíj havi átlaga 4500 forint volt, 16 százalékkal több, mint az előző évben. Családi pótlékra 36,9 milliárd forintot fizettek ki, 59 százalékkal többet az előző évinél. Á kifizetett összeg növekedése döntően az év elején és július 1 -jé-, vei végrehajtott — a fogyasztói árak emeléséhez kapcsolódó — családipót- lék-emelésből adódott. A családi pótlékban részesülő családok száma éves átlagban 2000-rel nőtt. Gyermekgondozási segélyre és díjra együttesen 9 milliárd forintot, az előző évinél 47 százálékkal többet fizettek ki. E juttatásokat éves átlagban 237 ezren vették igénybe, 9200 fővel többen, mint 1987-ben. Ä kifizetett összeg növekedésében elsődleges szerepe volt annak, hogy 1988. január 1-jétől a gyed a gyermek kétéves koráig jár, így az igénybe vevők száma 44 200 fővel nőtt. Egyidejűleg a gyermekgondozási segélyen lévők száma jelentősen csökkent. 1988-ban a fogyasztóiár-színvonal emelkedése számottevően gyorsult, és az előirányzott 15 százalékot meghaladóan nőtt, éves átlagban 15,7 százalékkal volt magasabb az előző évinél. A 1988. évi áremelkedés egy lakosra számítva átlagosan havi körülbelül 790 forint többletkiadással járt. Az átlagosnál nagyobb mértékben, 17,9 százalékkal emelkedett a fogyasztás mintegy felét kitevő alapvető fogyasztási javak árszínvonala. Á ritkábban vásárolt és a nem közszükségleti javak ára az átlagosnál kevésbé nőtt. A lakossági fogyasztás az 1987. évinél 4-4,5 százalékkal volt kevesebb. (A fogyasztás magában foglalja a hazai lakosságon kívül a külföldiek magyar- országi fogyasztását, vásárlásait is, nem tartalmazza azonban a magyar állampolgárok külföldi vásárlásait, illetve fogyasztását.) A kiskereskedelmi forgalom, amelyből a lakossági fogyasztás közel 60 szár zaléka származik, összehasonlító áron 7 százalékkal csökkent. A csökkenésben egyaránt szerepe volt az előző évi elővásárlásoknak, az árukínálat hiányosságainak és a nagy áremelkedésnek. Hatással volt még rá a bevásárlóturizmus is. Minden árufőcsoportban csökkent a forgalom mennyisége. Számottevő volt a visszaesés a vendéglátásban és a ruházati cikkek eladásában, mérsékeltebb az élelmiszerek és élvezeti cikkek, valamint a 'vegyes iparcikkek forgalmában. Ä takarékbetét-állomány december 31-én 311,9 milliárd fórint volt, 24,4 milliárd forinttal több az előző év véginél. A növekedés a kamatjóváírásból származott, anélkül a betétállomány 1,8 milliárd forinttal csökkent. Az értékpapírokba, kötvényekbe, letéti jegyekbe, kincstárjegyekbe fektetett lakossági megtakarítások együttes összege becslések szerint 10 milliárd forintot meghaladóan emelkedett. Ellátó-szolgáltató ágazatok (infrastruktúra) A közlekedési vállalatok és szövetkezetek áruszállítási teljesítménye árutonnakilométer alapján —r több mint 9 százalékkal emelkedett, úgy,'hogy a nemzetközi forgalomban nőttek, a belföldiben csökkentek a szállítások. A távolsági személyszállítás utasainak száma 1,8 százalékkal csökkent, az utaskilométer-teljesítmény lényegében nem változott. A helyi személyszállítást az előző évihez hasonló számú utas vette igénybe, és az utaskilométer-teljesítmény is változatlan maradt. A vasúti közlekedésben a villamosított vasútvonalak hossza 67 km-rel nőtt, aránya 27,8 százalékra emelkedett. A villamos vontatás az összes vontatási teljesítmény kétharmadát adta. A közúti közlekedés fejlődését elsősorban a személygépkocsi-állomány gyarapodása jelentette. Az év folyamán a belkereskedelem 128 ezer új személygépkocsit értékesített, körülbelül 12 ezerrel kevesebbet, mint 1987-ben. A gépkocsira várók száma egy év alatt 95 ezerrel emelkedett, és az év! végére megközelítette a 390 ezret. Az összes értékesítés mintegy 30 százalékát a kétütemű motorral üzemelő típusok adták. Az 1 millió 790 ezres személygép- .kocsi-állomány átlagos, életkora mintegy 9 év. A távbeszélő-hálózatba 45 ezer új főállomást kapcsoltak be. Ezen belül a lakástelefonok száma 37 ezerrel, a közületieké 7 ezerrel, a nyilvános állomásoké 1300-zal nőtt. Száz lakosra 15,8 beszélőhely —. fő- és mellékállomás — jutott, valamivel több az egy évvel azelőttinél. A telefonra várakozók száma tovább emelkedett, az év végén meghaladta a félmilliót. A bekapcsolt telexállomások száma 650 darabbal, 12 600-ra, az adatátviteli állomásoké 360 darabbal, 2500-ra bővült az év folyamán. 1988-ban vezették be a megyeszékhelyeken és további háPozsgay Imre látogatása Csongrád megyében Pozsgay Imre, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, államminiszter pénteken Csongrád megyebe látogatott. Hódmezővásárhelyen a városi pártbizottság székházában a megye és a város párt- és tanácsi vezetői fogadtak. A Politikai Bizottság tagja délután a porcelángyár központi üzemeben a sajtó munkatársaival találkozott és többek között a Rádió 168 óra című műsorának adott nyilatkozatáról, az alternatív, független szervezetekkel való párbeszéd szükségességéről folytatott eszmecserét velük. Csongrád megyei látogatásának befejezéseként Pozsgay Imre részt vett és beszédet mondott a porcelángyár sportcsarnokában rendezett partaktíván. A legtisztességesebb dolog, ha azzal a saját megnyilatkozásommal kezdem — mondotta bevezetőben —, ami különösen mélyen érintette a magyar társadalmat és ilyen vagy amolyan indulatokat is fölkavart. Az 56-os eseményekről, azok megítéléséről van szó. Annak a bizottságnak, amelynek vezetője lehetek, s személy szerint magamnak is, az a célja, s ez — remélem — egybeesik mind a pártnak, mind pedig a népnek, a társadalomnak azzal a legfőbb céljavai, hogy úgy lépjünk tovább egy megújító, sorsfordító korszak küszöbén, hogy közben megoldjuk a nemzeti megbékéléssel kapcsolatos feladatainkat is. Tudjuk azt is, hogy némely eseményről, ha eleven ügyről van szó, legyen bár 30-32 év mögöttünk a megtörténtek óta, újra meg újra íteletet kell alkotnunk. Ahhoz, hogy az egyetemes népi együttlét meglegyen, néha látszólag megosztó jellegű vitákba is bele kell mennünk. Ez történik napjainkban. És nem csak az 56-os események dolgában. A vita azzal indult: .nem vagyunk eredményesek. Hogy immár másfél évtizede nem tudjuk megoldani alapvető problémáinkat, s ez a nép bőrére megy. A nép egyelőre türelemmel, bár növekvő elégedetlenséggel kérdezi: ki a felelős? Én ezt tartom az alapvető problémának. A népnek azt is tudnia kell, hogy mi történt az országban negyven éven keresztül. A történelmi bizottság ennek tisztázását kapta feladatul, s azt is, hogy kutatásainak eredményeit hozza nyilvánosságra. Kinek-kinek életútjából, elkötelezettségéből, megélt élményeiből adódóan a legkülönbözőbb ítéletei alakulhattak ki, s ebben legyünk toleránsak egymással. Ez a bizottság múlt pénteken ülésezett. Én az álláspontját hoztam nyilvánosságra, mégpedig abból a meggyőződésből, hogy valóban a nemzeti önismeret és tisztázás irányába haladunk. A formula, amelyet népfelkelésként jellemeztek a bizottságban, s mondtam is a 168 óra riportjában, nem lezárt formulája, Ítélete annak, ami a történésekhez tartozik. Hanem egyik ajánlott formula az ügy kezelésére. Mégpedig a néppel való megbékélés jegyében. A politikai intézményrendszer reformjáról, a gazdasági helyzetről, a kibontakozásról szólva Pozsgay Imre azt hangoztatta: ebben a vonatkozásban is van vita, de ez is természetes. Ma Magyarországon egyre nehezebb megélni. Megjelent újra a szegénység. Ezt egy szerkezet hozta magával, amelyhez hozza kell nyúlni, mégpedig azért, hogy a szocializmus — demokratikus formációk között — visszanyerje a becsületét. Ezek a politikai programcélok, amelyekhez van erő a pártban. így a párt vonzerő lesz a társadalom számara. Van programunk, s ezt kell most végrehajtani. De az eddigi korszakot le kell zárni. Nem a szocializmus elvesztege- tésén dolgozunk, hanem felemelésén, de ebbe beletartozik az egész szocializmus történelme. Befejezésül Pozsgay Imre többek között az alternatív szervezetekkel való együttműködés kérdéseiről, az ország gazdasági helyzetéről beszélt, majd válaszolt hallgatói kérdéseire. (MTI) Megcáfolták az MDF levelét rom városban a távmásoló-szolgáltatást, az év végén több mint ezer ilyen berendezés üzemelt. A távközlési műholdak által sugárzott adások körülbelül 160 ezer háztartásba jutottak el. Á gépesített információs munkahelyek száma az év végén mintegy 180- 200 ezer volt. A gazdálkodó szervezetek számitógép-állománya az év végén megközelítette a 100 ezer darabot, amelynek 97 százaléka a mikrogép- kategóriába tartozott. Ezen belül az oktatási intézmények kb. 35 ezer számítógépet működtettek. A lakosság tulajdonában lévő kis gépek állománya becslés szerint meghaladta a 300 ezret; 1988 végén az állami és szövetkezeti kiskereskedelemben 55 500 bolt és vendéglátóhely volt. A boltok száma nőtt, a vendéglátóhelyeké csökkent. A ma- -gán-kiskereskedők és -vendéglátók száma .mintegy 1300-zal, 33 100-ra emelkedett. Javító-karbantartó és egyéb fogyasztási szolgáltatást a szocialista szektor 20 500vhálózati egysége és á 159 ezer kisiparos jelentős része végzett. A kereskedelmi szálláshelyek férőhelyeinek száma 3,5 ezerrel, 322 ezer fölé emelkedett. Ebből 51,5 ezer hely szállodákban, 146 ezer szervezett fizetővendéglátás keretében, a többi kempingekben, panziókban, nyaralóházakban stb. állt rendelkezésre. A szervezett fizetővendéglátás az egy évvel azelőttihez képest mérséklődött, miközben a nem szervezett számottevően nőtt, férőhelyeinek száma 1988-ban 277 ezer volt. A magánkempingek és -panziók 8600 férőhellyel rendelkeztek, ami 1700-zal több az egy évvel korábbinál. 1988-ban 50 500 lakás épült, az előző évinél 6700-zal kevesebb. Mind az állami, mind a magánerős építések mérséklődtek. Állami erőforrásból valamivel több, mint 5000 lakást adtak át. Magánerőből —nagyrészt hitellel és állami támogatással — 45,5 ezer lakás épült. Az év során 11,8 ezer lakás szűnt meg, 2400-zal kevesebb, mint 1987-ben. Az üdülőépítés több mint egyharmaddal csökkent az előző évihez képest. A közüzemi vízművek ivóvizkapaci- tása 3,2 százalékkal, a szennyvíztisztító kapacitás 3,4 százalékkal növekedett. A vezetékes ivóvízzel ellátott lakások aránya az év végén mintegy 80 százalék, a közcsatornával ellátottaké mintegy 40 százalék volt. A felszíni vizek minősége 1988-ban nem romlott, a Balatonon kisebb javulás volt. A felszín alatti vízkészletek minőségét továbbra is komolyan veszélyezteti áz utóbbi 2Ü'‘éVb^ú‘ '^pftuló szennyeződési folyamat.: Az év folyamán az általános oivosi és gyermekorvosi körzetek száma 59- cel, a községi fogorvosi körzetek száma 22-vel emelkedett. A betöltetlen körzeti orvosi állások aránya 4,3 százalék, lényegesen nem változott. Az egy körzeti orvosra és körzeti gyermekgyógyászra jutó lakosok száma 20 fővel, 1880-ra psökkent. A kórházi ágyak száma az év folyamán több mint 600-zal bővült, számuk közel 105 ezer volt. Folytatódott több kórház rekonstrukciója. Ugyanakkor a kórházi épületek állagának teljes körű megóvására nem volt meg a lehetőség. Ä megbetegedési helyzet fő tendenciái 1988-ban sém változtak. A leggyakrabban keresőképtelenségét okozó betegségek között változatlanul magas a felsőlégúti betegségek, a csontváz-izomrendszer betegségeinek és a baleseteknek az aránya. A táppénzesek aránya 6,5 százalék volt, háromtized százalékkal magasabb, mint az előző évben, elsősorban az év végi influenza- járvány következtében. A krónikus betegségek között továbbra is a keringési rendszer betegségei dominálnak. Az elmúlt évben közel 16 ezer esetben jegyeztek fel szalmonella-fertőzést, jelentősen emelkedett a kanyaróban és rubeolában megbetegedettek száma, erősen csökkent viszont a dizentéria (vérhas) előfordulási aránya. Eddig az országban 17 AIDS-es beteget találtak, közülük 11 meghalt. A vírushordozók (pozitív esetek) száma 1988. év végéig 169 fő volt. A szociális otthoni helyek száma az év végén 40 300 volt, 1000-rel több, mint egy évvel korábban. Á működő bölcsődei helyek száma közel 61 ezer, 4,7 százalékkal kevesebb az előző évinél. Az óvodai helyek száma egy százalékkal csökkent. Az óvodák befogadóképessége így is meghaladta az ugyancsak mérséklődő gyermeklétszámot. Az 1988/89-es tanévben az általános iskola nappali tagozatán egymillió 243 ezren tanulnak, 34 ezerrel kevesebben, mint egy évvel korábban. Az osztály- termek száma 637-tel bővült. A tanulók 40 százaléka, az előző évinél kisebb hányada napközis. A 8. osztályt befejezők 95 százaléka továbbtanul: csaknem fele szakmunkásképző iskolában vagy szakiskolában, 27 százaléka szakközépiskolában és egyötöde gimnáziumbán. A középfokú oktatásban részt vevők száma 446 ezer fő, 19 ezerrel több az egy évvel korábbinál. A középiskolák nappali tagozatain 9000 fővel, a szakmunkásképző iskolákban 10 ezerrel többen tanulnak, mint az előző tanévben. A felsőoktatási intézményekben 103 ezren tanulnak, ennek több mint kétharmada nappali tagozaton. A 18-22 éves népességből a felsőoktatási .intézményekben tanulók aránya azonos a korábbi évekével, 10 százalék. A nappali tagozatos hallgatók 46 százaléka. lakik diákotthonban. (MTI) A KSH JELENTÉSE
