Petőfi Népe, 1989. február (44. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-04 / 30. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1989. február 4. PARAGUAY Megdöntötték Stroessnert Paraguayben pénteken, helyi idő szerint a reggeli órákban, fellá­zadt a hadsereg és megdöntötte Alfredo Stroessner 35 éve tartó diktatúráját. A lázadást a 66 éves Andres Rodriguez tábornok vezette, a pa­raguayi első hadseregcsoport pa­rancsnoka. Diktatórikus kor­mányhoz hű erők ellenállását meg­törve letartóztatta a 76 éves Stro­essnert és kabinetjének több tucat tagját, majd parancsot adott a dik­tátornak, hogy péntek estig hagyja el az országot. Értesülés szerint Stroessnert Augusto Pinochet fo­gadja be Chilébe. Andres Rodriguez a paraguayi néphez és az Asunciónban akkre­ditált diplomáciaimisszió-vezetők- höz intézett első üzenetében közöl­te: Stroessner hatalmának azért vetettek véget, hogy Paraguayban helyreállítsák a demokráciát, tisz­teletben tartsák az emberi jogokat és védelmezzék a keresztényi hitet. Szükségesnek nevezte a fegyveres erők méltóságának, továbbá a ha­talmi Colorado Párt egységének a helyreállítását is. Ruben Barreiro, a paraguayi polgári ellenzék párizsi száműze­tésben élő egyik összekötője tagad­ta, hogy az ellenzéknek köze volna a katonai hatalomátvételhez. Azt mondta, hogy a kormányzó párt és a fegyveres erők két szárnya közti összecsapásról van szó. Reményét fejezte ki, hogy a történtek ered­ményeként helyreáll a demokrácia Paraguayban és tiszteletben fogják tartani a polgári szabadságjogo­kat. „Talán kellemes meglepetés­ben lesz részünk” — mondotta Barreiro. Az asuncióni lázadók délután bejelentették, hogy katonai és pol­gári személyekből álló kormányzó juntát alakítottak, s a köztársaság ideiglenes elnökévé — a szabad vá­lasztások kiírásáig — Jósé Maria Arganát, a paraguayi legfelső bíró­ság egykori elnökét nevezik ki. Ar- gana jelenleg Uruguayban él, s Andres Rodriguez telefonon vette fel a kapcsolatot vele. (Folytatás az 1. oldalról) tét. Ám sem ekkor, sem később holttes­teket nem találtaik. Dr. Balassa Tibor utalt arra, hogy több levelet — köztük névteleneket is'.— kaptak a vizsgálat során, de azok állításai nem igazolód­tak be. A sajtótájékoztatón Csurka István a Magyar Demokrata Fórum képvisele­tében köszönetét mondott a Legfőbb Ügyészség korrekt vizsgálatáért, s azt ■minden tekintetben megnyugtatónak nevezte. A legfőbb ügyész helyettesének véleményét kérte arról: nem provokáció áldozata lett-e az MDF Gyulai Városi Szervezete? Dr. Nyíri Sándor szerint az MDF-nek is — a Legfőbb Ügyészség tényfeltáró vizsgálata eredményének is­meretében íj* meg kell vizsgálnia a A Dél-Amerika szívében fekvő 406 752 négyzetkilométernyi terü­letű, Argentína, Brazília és Bolívia közé beékelt, 3 millió 750 ezer la­kosú (Asunciónban 600 ezren él­nek) ország a II. világháború utáni időszak leghosszabb diktatúráját élte át. A Stroessner-família lénye­gében saját feudumává változtatta Paraguayt. Minden valamire való vállalkozásban közvetlenül érde­kelt volt. A 76 'éves Stroessner leg­újabban azon fáradozott, hogy fiá­ra ruházza át a hatalmat. Paraguayban évtizedek óta vi­rágzott a kábítószer- és a fegyver­kereskedelem, s a világ minden tá­járól közönséges bűnözők kaptak letelepedési engedélyt. Paraguay a nácik egyik utolsó menedékhelyé­nek számított. 1954-ben történt hatalomra jutása óta Stroessner felszámolta az ellenzéki erőket, megszüntette a parlamentet, s még saját pártján, a Colorado Párton belül is üldözte azokat, akik nem szolgálták ki maradéktalanul. Az országban állandósult az ostrom- állapot, melynek védőpajzsa mö­gött virulhatott a hírhedt P-2 ter­rorcsoport, továbbá a Moon-szek- ta. Börtönben tartották Domingo Lainót, a polgári ellenzék vezér- egyéniségét, akit csak nemzetközi nyomásra nem végeztek ki. Stro­essner „bolsevikoknak” minősítet­te a paraguayi katolikus egyház­nak azokat a vezetőit, akik kiálltak az emberi jogok mellett, és kegyet­len üldözésben részesítette a dikta­túrát bíráló püspököket és papo­kat. A paraguayi katolikus egyház rendkívül sokat tett azért, hogy ér­vényre juttassa a demokratikus erők és a nép diktatúraellenes tö­rekvéseit. Stroessner tavaly májusban II. János Pál pápa asuncióni látogatá­sát próbálta kihasználni arra, hogy rendszerét szalonképessé tegye a világ szemében. 1988 februárjában pedig „választásokat” tartott s „el­nyerte” a voksok 90 százalékát. konkrét esetet, s le kell vonnia a megfele­lő tanulságokat. Neki egyébként nincs tudomása arról — mondotta —, hogy provokáció történt volna. Egy kérdésre válaszolva dr. Nyíri Sándor elmondta: a menekültek esetle­ges visszairányításának kérdését mi­előbb rendezni kell, figyelembe véve jogi, emberiességi és politikai szempon­tokat egyaránt. Tudomása szerint egyébként az Országgyűlés soron kö­vetkező ülésén foglalkozik a kérdéssel. Az ügy egyik tanulsága, hogy a saj­tónak — természetesen az eltérő néze­tek és vélemények közreadásával — a tényeket hitelesen, pontosan, ha szük­séges, ellenőrizve kell nyilvánosságra hoznia — zárta a sajtótájékoztatót a legfőbb ügyész helyettese. (Folytatás az 1. oldalról) adódott. A belkereskedelemnek eladott termékek mennyisége 1,5 százalékkal bővült. A vállalatok eredménye — évközi adatok szerint kisebb volt az előző évinél, de a tervezettet jelentősen meg­haladta. Az eredmény a feldolgozó­iparban csökkent, az energetikai és az alapanyag-termelő ágazatokban emel­kedett. Az országos építési-szerelési tevé­kenység volumene a tervezettnél na­gyobb mértékben, 5-6 százalékkal csökkent. A kivitelező építőipar terme­lése 3 százalékkal, az építőiparon kívüli szervezetek építése 10 százalékkal, a magánépítkezéseké 5-6 százalékkal maradt el az előző évitől. Az építési munkákon belül a fenntartás aránya kissé emelkedett, elérte a 28 százalékot. A mezőgazdasági termékek bruttó termelése körülbelül 4,5 százalékkal, a tervezettnél kisebb mértékben emelke­dett. A növénytermelés az előző évi jelentős csökkenés után nyolc százalék­kal, az állattenyésztés egy százalékkal bővült. Gabonafélékből 14,7 millió tonna termett, 600 ezer tonnával, négy száza­lékkal több, mint az előző évben. Búzá­ból kiemelkedő, 5,44 tonnás termésát­lag eredményeként 23 százalékkal töb­bet takarítottak .be az előző évinél. A kukorica termésmennyisége — a ter­mésátlag csapadékhiánnyal összefüggő visszaesése miatt — 14 százalékkal csökkent. Cukorrépából hat százalékkal több, napraforgóból 11 százalékkal kevesebb termett, mint 1987-ben. Zöldségfélékből a múlt évinél vala­mivel többet termeltek. Különösen a kertekben termesztett zöldség mennyi­sége emelkedett. A burgonyatermés — a nagyobb területen elért jó átlagter­més hatására 25 százalékkal több volt az előző évinél. A termő gyümöl­csös területe 1300 hektárral kisebb, a gyümölcstermés — 1,7 millió tonna — két százalékkal több volt az 1987. évinél. Szőlőből — az előző évinél négyezer hektárral kisebb termőterü­letről — 33 százalékkal több, 680 ezer tonna szőlőt szüreteltek. A szőlő és a bor értékesítése egyes vidékeken gon­dot okozott. Az év végén az ország sertésállomá­nya 8,3 millió darab, szarvasmarha­állománya 1,7 millió darab volt, 1-2 százalékkal több az egy évvel ezelőtti­nél. A kocák, valamint a tehenek szá­ma 1,5-1,5 százalékkal lett kisebb. A tehénállományban a tejhasznú fajták aránya tovább növekedett. A juhok Száma egy év alatt 5 -százalékkal, 2,2 millió darabra csökkent. A vágóállat-termelés egy százalékkal csökkent. Ezen belül csak a vágóba­romfi-termelés emelkedett. A fonto­sabb állati termékek közül tejből töb­bet, gyapjúból kevesebbet termeltek a gazdaságok az előző évinél. A tojástermelés 11 százalékos növe­kedése az év egy részében értékesítési problémákat okozott, ami a felvásárlá­si árak csökkenését vonta maga után. Az erdőgazdálkodás nettó fakiter- melése_mintegy két százalékkal csök­kent. Új erdőtelepítéseket és fásításo­kat 8500 hektáron, a kitermelt erdők helyén, elsődleges erdőfelújítást 23'ezer hektáron végeztek. A belföldi árszínvonal az iparban 4,1 százalékkal, a kivitelező építőiparban ‘ 5.4 százalékkal haladta meg az előző évi szintet. A mezőgazdasági termékek felvásárlási árai 4 százalékkal emelked­tek. A népgazdaság energiafelhasználása 1.4 százalékkal kisebb volt, mint 1987- ben. A csökkenésben az enyhébb tél­nek, a termelés lanyhulásának és a faj­lagos energiafelhasználás mérséklődé­sének egyaránt szerepe volt. Az ener­giafelhasználásban a szén és a szénhid­rogének aránya mérséklődött, az atomerőművi és az importált villamos energiáé emelkedett. . Az anyagellátásban előfordultak időszakos zavarok. Az anyagimport mintegy 3 százalékkal emelkedett, első­sorban a rubelelszámolású anyagbeho­zatal hatszázalékos növekedése révén. Ebből a viszonylatból elsősorban a nyers- és alapanyagok, valamint a fél­kész termékek importja fokozódott, míg konvertibilis elszámolású piacok­ról az alkatrészimport nőtt számotte­vően. Az állóeszközök bővítését és korsze­rűsítését szolgáló beruházásokra fordí­tott 290 milliárd forint folyó áron 1,8 százalékkal, összehasonlító áron 7,7 százalékkal kevesebb volt, mint 1987- ben. Vállalati, központi és tanácsi be­ruházásokra együttvéve 231 milliárd forintot fizettek ki, reálértéken 8 száza­lékkal kevesebbet az előző évinél. A gépberuházások volumene 9,1 száza­lékkal, az építési beruházásoké 5,7 szá­zalékkal elmaradt az 1987. évitől. A la­kossági beruházások 59 milliárd forin­tos összege értékben több, volumenben körülbelül hat százalékkal kevesebb az 1987. évinél. Külgazdasági kápcsolatok A népgazdaság konvertibilis valu­tákban fennálló adósságállománya f988-ban is nőtt, de kevésbé, mint az előző évben, a folyó fizetési mérleg hiá­nya kisebb volt az 1987. évinél. Mindez eÚentétes folyamatok eredménye: a ka­matterhek magasabbak voltak, az ide­genforgalom aktívuma. lényegesen ki­sebb lett, mint az előző évben. Ugyan­akkor a külkereskedelmi áruforgalom egyenlege számottevően javult. A nem rubelelszámolású összes kül­kereskedelmi áruforgalomban — a tényleges fuvarfizetésekkel együtt — 573 millió dollár aktívum keletkezett az előző évi 361 millió dollár passzí­vummal szemben. Ezt elsősorban az export mennyiségének 9 százalékos nö­vekedése biztosította. A többlet na­gyobb részét a fejlett tőkés országok piacain értékesitették, de jelentős mér­tékben bővült a szocialista és a fejlődő országokba irányuló kivitel is. Az ex­port növekményének jóval nagyobb ré­szét adták anyagjellegű és mezőgazda- sági—élemiszer-ipari termékek, mint ipari késztermékek. Hozzájárult a nem rubelelszámolású egyenleg javulásához a hazai felhasználásra és továbbértéke­sítésre behozott áruk mennyiségének mintegy 7 százalékos mérséklődése is. A csökkenés elsősorban az energia jel­legű termékeket, valamint az ipari késztermékeket érintette. A cserearány 1,3 százalékos javulása is szerepet ját­szott a nem rubelelszámolású egyenleg javulásában. A rubelelszámolású folyó fizetési mérleg aktívummal zárult. E viszony­latban a külkereskedelmi áruforgalom kiviteli többlete —- a tényleges fuvarfi­zetésekkel együtt 5 130 millió rpbelt tett ki, 12 millió rubellel kevesebbet az 1987. évinél. A behozatal volumene ebből a viszonylatból 4 százalékkal meghaladta az egy évvel azelőttit. A növekmény mindenekelőtt energia- és anyagjellegű termékekben realizáló­dott. Jelentősen bővült a fogyasztási iparcikkek importja is. A rubelelszá­molású kivitel mennyisége összességé­ben fél százalékkal volt több, mint egy évvel korábban. Ezen belül mezőgaz­dasági—élelmiszer-ipari termékekből, valamint ipari késztermékekből nőtt a kivitel. A cserearány javulása a rubel- elszámolású forgalomban folytató­dott, az 1987. évihez képest 3,3 száza­lékos volt.- A nemzetközi idegenforgalom nagy­sága és összetétele számottevően mó­dosult. Az országba érkező külföldiek száma — 18 millió fő — öt százalékkal elmaradt az előző évitől. A rubelelszá­molású országokból érkezők száma en­nél nagyobb mértékben, 15 százalékkal csökkent, míg a nem rubelelszámolású országokból érkezőké 10 százalékkal emelkedett. A rubelelszámolású orszá­gokból beutazók kétharmada tartozott a turisták kategóriájába, azaz legalább egy éjszakát Magyarországon töltött. A nem rubelelszámolású országokból érkezőknek csak fele volt turista, ami az osztrák kirándulók magas számával függ össze. A szervezett turizmus mindkét viszonylatban csökkent. A kongresszusi turizmus jelentősége fokozódott, ennek kiemelkedő rendez­vénye volt az ASTA kongresszusa, 7 ezer vendéggel. A magyar állampolgárok külföldi utazásainak száma meghaladta a 11 milliót, az 1987. évi 1,5-szeresét. Há- rommillióan az osztrák határon léptek ki, a növekedés itt ötszörös volt. Az utazások élénkülése döntően az Auszt­riába és kisebb részben az NSZK-ba irányuló úgynevezett bevásárló-turiz­musból adódott. Az idegenforgalomból származó de­vizabevételek rubelelszámolásokban csökkentek, nem rubelelszámolások­ban jelentősen nőttek. A nem rubelel­számolású bevételnövekmény túlnyo­mó hányada azonban az utazási szám­lákon jelent meg, e nélkül a növekedés minimális volt. A kiadások mindkét viszonylatban emelkedtek, nem rubel­elszámolásokban különösen nagy mér­tékben. A rubelelszámolású aktívum 227 millió rubel körüli összege három­negyedét tette ki az 1987. évinek, a nem rubelelszámolású pedig 370 millióról 39 millió dollárra esett vissza. A lakosság jövedelme és fogyasztása 1988-ban a lakosság jövedelme és fogyasztása az előirányzatokkal össz­hangban, illetve a fogyasztás azt meg­haladó mértékében csökkent: az egy lakosra jutó reáljövedelem mintegy 2 százalékkal, a fogyasztás 4-4,5 száza­lékkal. A munkások és alkalmazottak havi bruttó átlagkeresete, a bérbruttósítás és az év folyamán végrehajtott béreme­lések hatására mintegy 8800. forintra emelkedett, A nyugdíjjárulék és a sze­mélyi jövedelemadó nélkül számított havi nettó átlagkereset 6800-6900 fo­rint körül alakult, ami a fogyasztói ár­színvonal emelkedését figyelembe véve 6-7 százalékos reálbércsökkenést jelez. A mezőgazdasági szövetkezeti dol­gozók közös gazdaságból származó havi bruttó átlagkeresete közel 7900 forintot, nettó átlagkeresete mintegy 6300 forintot tett ki. Ez utóbbi 1987. évhez viszonyítva reálértékben 3-4 szá­zalékkal csökkent. A mezőgazdasági kistermelésből származó jövedelem no- minál értéken nőtt, reálértéken csök­kent. Az egyéb mellélcmunkából szár­mazó jövedelmek, elsősorban a vgm- jövedelmek reálértéke is csökkent, a reálbérnél nagyobb mértékben. A pénzbeli társadalmi jövedelmek éves bruttó összege 208 milliárd forint volt, 28 százalékkal több az előző évi­nél. A nagymértékű növekedés elsősor­ban az ártámogatások mérséklésével, illetve az adórendszerbeli változások­kal kapcsolatos: a jelentős fogyasztói- ár-emelkedés nyomán keletkezett többletkiadások egy részét ellentételez­ték és egyes járandóságokat, például a táppénzt, a gyermekgondozási díjat stb. bruttósították a személyi jövede­lemadó miatt. Emellett nőtt a jogosul­tak száma, és érvényesült a nyugdíja­sok természetes cserélődése. Nyugdíjakra kereken 130 milliárd forintot fizettek ki, ami 18 százalékkal haladta meg az 1987. évit. A nyugdí­jasok-száma egy év alatt 48 ezer fővel, 2 százalékkal nőtt, az év végén elérte a 2 422 000 főt. Áz egy nyugdíjasra jutó nyugdíj havi átlaga 4500 forint volt, 16 százalékkal több, mint az előző évben. Családi pótlékra 36,9 milliárd forin­tot fizettek ki, 59 százalékkal többet az előző évinél. Á kifizetett összeg növeke­dése döntően az év elején és július 1 -jé-, vei végrehajtott — a fogyasztói árak emeléséhez kapcsolódó — családipót- lék-emelésből adódott. A családi pót­lékban részesülő családok száma éves átlagban 2000-rel nőtt. Gyermekgondozási segélyre és díjra együttesen 9 milliárd forintot, az előző évinél 47 százálékkal többet fizettek ki. E juttatásokat éves átlagban 237 ezren vették igénybe, 9200 fővel többen, mint 1987-ben. Ä kifizetett összeg növekedé­sében elsődleges szerepe volt annak, hogy 1988. január 1-jétől a gyed a gyer­mek kétéves koráig jár, így az igénybe vevők száma 44 200 fővel nőtt. Egyide­jűleg a gyermekgondozási segélyen lé­vők száma jelentősen csökkent. 1988-ban a fogyasztóiár-színvonal emelkedése számottevően gyorsult, és az előirányzott 15 százalékot meghala­dóan nőtt, éves átlagban 15,7 százalék­kal volt magasabb az előző évinél. A 1988. évi áremelkedés egy lakosra számítva átlagosan havi körülbelül 790 forint többletkiadással járt. Az átla­gosnál nagyobb mértékben, 17,9 száza­lékkal emelkedett a fogyasztás mintegy felét kitevő alapvető fogyasztási javak árszínvonala. Á ritkábban vásárolt és a nem közszükségleti javak ára az átla­gosnál kevésbé nőtt. A lakossági fogyasztás az 1987. évi­nél 4-4,5 százalékkal volt kevesebb. (A fogyasztás magában foglalja a hazai lakosságon kívül a külföldiek magyar- országi fogyasztását, vásárlásait is, nem tartalmazza azonban a magyar állampolgárok külföldi vásárlásait, il­letve fogyasztását.) A kiskereskedelmi forgalom, amely­ből a lakossági fogyasztás közel 60 szár zaléka származik, összehasonlító áron 7 százalékkal csökkent. A csökkenés­ben egyaránt szerepe volt az előző évi elővásárlásoknak, az árukínálat hiá­nyosságainak és a nagy áremelkedés­nek. Hatással volt még rá a bevásárló­turizmus is. Minden árufőcsoportban csökkent a forgalom mennyisége. Szá­mottevő volt a visszaesés a vendéglá­tásban és a ruházati cikkek eladásában, mérsékeltebb az élelmiszerek és élvezeti cikkek, valamint a 'vegyes iparcikkek forgalmában. Ä takarékbetét-állomány december 31-én 311,9 milliárd fórint volt, 24,4 milliárd forinttal több az előző év végi­nél. A növekedés a kamatjóváírásból származott, anélkül a betétállomány 1,8 milliárd forinttal csökkent. Az ér­tékpapírokba, kötvényekbe, letéti je­gyekbe, kincstárjegyekbe fektetett la­kossági megtakarítások együttes össze­ge becslések szerint 10 milliárd forintot meghaladóan emelkedett. Ellátó-szolgáltató ágazatok (infrastruktúra) A közlekedési vállalatok és szövetke­zetek áruszállítási teljesítménye áru­tonnakilométer alapján —r több mint 9 százalékkal emelkedett, úgy,'hogy a nemzetközi forgalomban nőttek, a bel­földiben csökkentek a szállítások. A távolsági személyszállítás utasai­nak száma 1,8 százalékkal csökkent, az utaskilométer-teljesítmény lényegében nem változott. A helyi személyszállítást az előző évihez hasonló számú utas vet­te igénybe, és az utaskilométer-teljesít­mény is változatlan maradt. A vasúti közlekedésben a villamosí­tott vasútvonalak hossza 67 km-rel nőtt, aránya 27,8 százalékra emelke­dett. A villamos vontatás az összes vontatási teljesítmény kétharmadát ad­ta. A közúti közlekedés fejlődését első­sorban a személygépkocsi-állomány gyarapodása jelentette. Az év folya­mán a belkereskedelem 128 ezer új sze­mélygépkocsit értékesített, körülbelül 12 ezerrel kevesebbet, mint 1987-ben. A gépkocsira várók száma egy év alatt 95 ezerrel emelkedett, és az év! végére megközelítette a 390 ezret. Az összes értékesítés mintegy 30 százalékát a két­ütemű motorral üzemelő típusok ad­ták. Az 1 millió 790 ezres személygép- .kocsi-állomány átlagos, életkora mint­egy 9 év. A távbeszélő-hálózatba 45 ezer új főállomást kapcsoltak be. Ezen belül a lakástelefonok száma 37 ezerrel, a kö­zületieké 7 ezerrel, a nyilvános állomá­soké 1300-zal nőtt. Száz lakosra 15,8 beszélőhely —. fő- és mellékállomás — jutott, valamivel több az egy évvel azelőttinél. A telefonra várakozók szá­ma tovább emelkedett, az év végén meghaladta a félmilliót. A bekapcsolt telexállomások száma 650 darabbal, 12 600-ra, az adatátviteli állomásoké 360 darabbal, 2500-ra bő­vült az év folyamán. 1988-ban vezették be a megyeszékhelyeken és további há­Pozsgay Imre látogatása Csongrád megyében Pozsgay Imre, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, államminiszter pénteken Csongrád megyebe látogatott. Hódmezővá­sárhelyen a városi pártbizottság székházá­ban a megye és a város párt- és tanácsi veze­tői fogadtak. A Politikai Bizottság tagja délután a por­celángyár központi üzemeben a sajtó mun­katársaival találkozott és többek között a Rádió 168 óra című műsorának adott nyilat­kozatáról, az alternatív, független szerveze­tekkel való párbeszéd szükségességéről foly­tatott eszmecserét velük. Csongrád megyei látogatásának befejezé­seként Pozsgay Imre részt vett és beszédet mondott a porcelángyár sportcsarnokában rendezett partaktíván. A legtisztességesebb dolog, ha azzal a saját megnyilatkozásommal kezdem — mondotta bevezetőben —, ami különösen mélyen érin­tette a magyar társadalmat és ilyen vagy amolyan indulatokat is fölkavart. Az 56-os eseményekről, azok megítéléséről van szó. Annak a bizottságnak, amelynek vezetője lehetek, s személy szerint magamnak is, az a célja, s ez — remélem — egybeesik mind a pártnak, mind pedig a népnek, a társadalom­nak azzal a legfőbb céljavai, hogy úgy lép­jünk tovább egy megújító, sorsfordító kor­szak küszöbén, hogy közben megoldjuk a nemzeti megbékéléssel kapcsolatos feladata­inkat is. Tudjuk azt is, hogy némely ese­ményről, ha eleven ügyről van szó, legyen bár 30-32 év mögöttünk a megtörténtek óta, újra meg újra íteletet kell alkotnunk. Ahhoz, hogy az egyetemes népi együttlét meglegyen, néha látszólag megosztó jellegű vitákba is bele kell mennünk. Ez történik napjainkban. És nem csak az 56-os esemé­nyek dolgában. A vita azzal indult: .nem vagyunk eredmé­nyesek. Hogy immár másfél évtizede nem tudjuk megoldani alapvető problémáinkat, s ez a nép bőrére megy. A nép egyelőre türe­lemmel, bár növekvő elégedetlenséggel kér­dezi: ki a felelős? Én ezt tartom az alapvető problémának. A népnek azt is tudnia kell, hogy mi történt az országban negyven éven keresztül. A történelmi bizottság ennek tisz­tázását kapta feladatul, s azt is, hogy kutatá­sainak eredményeit hozza nyilvánosságra. Kinek-kinek életútjából, elkötelezettségéből, megélt élményeiből adódóan a legkülönbö­zőbb ítéletei alakulhattak ki, s ebben le­gyünk toleránsak egymással. Ez a bizottság múlt pénteken ülésezett. Én az álláspontját hoztam nyilvánosságra, még­pedig abból a meggyőződésből, hogy való­ban a nemzeti önismeret és tisztázás irányá­ba haladunk. A formula, amelyet népfelke­lésként jellemeztek a bizottságban, s mond­tam is a 168 óra riportjában, nem lezárt formulája, Ítélete annak, ami a történésekhez tartozik. Hanem egyik ajánlott formula az ügy kezelésére. Mégpedig a néppel való meg­békélés jegyében. A politikai intézményrendszer reformjá­ról, a gazdasági helyzetről, a kibontakozás­ról szólva Pozsgay Imre azt hangoztatta: eb­ben a vonatkozásban is van vita, de ez is természetes. Ma Magyarországon egyre nehezebb megélni. Megjelent újra a szegénység. Ezt egy szerkezet hozta magával, amelyhez hoz­za kell nyúlni, mégpedig azért, hogy a szocializmus — demokratikus formációk között — visszanyerje a becsületét. Ezek a politikai programcélok, amelyekhez van erő a pártban. így a párt vonzerő lesz a társa­dalom számara. Van programunk, s ezt kell most végrehajtani. De az eddigi korszakot le kell zárni. Nem a szocializmus elvesztege- tésén dolgozunk, hanem felemelésén, de ebbe beletartozik az egész szocializmus tör­ténelme. Befejezésül Pozsgay Imre többek között az alternatív szervezetekkel való együttmű­ködés kérdéseiről, az ország gazdasági hely­zetéről beszélt, majd válaszolt hallgatói kér­déseire. (MTI) Megcáfolták az MDF levelét rom városban a távmásoló-szolgálta­tást, az év végén több mint ezer ilyen berendezés üzemelt. A távközlési mű­holdak által sugárzott adások körülbe­lül 160 ezer háztartásba jutottak el. Á gépesített információs munkahe­lyek száma az év végén mintegy 180- 200 ezer volt. A gazdálkodó szerveze­tek számitógép-állománya az év végén megközelítette a 100 ezer darabot, amelynek 97 százaléka a mikrogép- kategóriába tartozott. Ezen belül az oktatási intézmények kb. 35 ezer szá­mítógépet működtettek. A lakosság tulajdonában lévő kis gépek állomá­nya becslés szerint meghaladta a 300 ezret; 1988 végén az állami és szövetkezeti kiskereskedelemben 55 500 bolt és ven­déglátóhely volt. A boltok száma nőtt, a vendéglátóhelyeké csökkent. A ma- -gán-kiskereskedők és -vendéglátók száma .mintegy 1300-zal, 33 100-ra emelkedett. Javító-karbantartó és egyéb fogyasztási szolgáltatást a szoci­alista szektor 20 500vhálózati egysége és á 159 ezer kisiparos jelentős része végzett. A kereskedelmi szálláshelyek férő­helyeinek száma 3,5 ezerrel, 322 ezer fölé emelkedett. Ebből 51,5 ezer hely szállodákban, 146 ezer szervezett fize­tővendéglátás keretében, a többi kem­pingekben, panziókban, nyaralóhá­zakban stb. állt rendelkezésre. A szer­vezett fizetővendéglátás az egy évvel azelőttihez képest mérséklődött, mi­közben a nem szervezett számottevően nőtt, férőhelyeinek száma 1988-ban 277 ezer volt. A magánkempingek és -panziók 8600 férőhellyel rendelkez­tek, ami 1700-zal több az egy évvel korábbinál. 1988-ban 50 500 lakás épült, az előző évinél 6700-zal kevesebb. Mind az álla­mi, mind a magánerős építések mérsék­lődtek. Állami erőforrásból valamivel több, mint 5000 lakást adtak át. Ma­gánerőből —nagyrészt hitellel és állami támogatással — 45,5 ezer lakás épült. Az év során 11,8 ezer lakás szűnt meg, 2400-zal kevesebb, mint 1987-ben. Az üdülőépítés több mint egyharmaddal csökkent az előző évihez képest. A közüzemi vízművek ivóvizkapaci- tása 3,2 százalékkal, a szennyvíztisztító kapacitás 3,4 százalékkal növekedett. A vezetékes ivóvízzel ellátott lakások aránya az év végén mintegy 80 száza­lék, a közcsatornával ellátottaké mint­egy 40 százalék volt. A felszíni vizek minősége 1988-ban nem romlott, a Balatonon kisebb javu­lás volt. A felszín alatti vízkészletek minőségét továbbra is komolyan veszé­lyezteti áz utóbbi 2Ü'‘éVb^ú‘ '^pftuló szennyeződési folyamat.: Az év folyamán az általános oivosi és gyermekorvosi körzetek száma 59- cel, a községi fogorvosi körzetek száma 22-vel emelkedett. A betöltetlen körzeti orvosi állások aránya 4,3 százalék, lé­nyegesen nem változott. Az egy körzeti orvosra és körzeti gyermekgyógyászra jutó lakosok száma 20 fővel, 1880-ra psökkent. A kórházi ágyak száma az év folya­mán több mint 600-zal bővült, számuk közel 105 ezer volt. Folytatódott több kórház rekonstrukciója. Ugyanakkor a kórházi épületek állagának teljes körű megóvására nem volt meg a lehetőség. Ä megbetegedési helyzet fő tenden­ciái 1988-ban sém változtak. A leg­gyakrabban keresőképtelenségét oko­zó betegségek között változatlanul ma­gas a felsőlégúti betegségek, a csont­váz-izomrendszer betegségeinek és a baleseteknek az aránya. A táppénzesek aránya 6,5 százalék volt, háromtized százalékkal magasabb, mint az előző évben, elsősorban az év végi influenza- járvány következtében. A krónikus be­tegségek között továbbra is a keringési rendszer betegségei dominálnak. Az el­múlt évben közel 16 ezer esetben je­gyeztek fel szalmonella-fertőzést, jelen­tősen emelkedett a kanyaróban és ru­beolában megbetegedettek száma, erő­sen csökkent viszont a dizentéria (vér­has) előfordulási aránya. Eddig az or­szágban 17 AIDS-es beteget találtak, közülük 11 meghalt. A vírushordozók (pozitív esetek) száma 1988. év végéig 169 fő volt. A szociális otthoni helyek száma az év végén 40 300 volt, 1000-rel több, mint egy évvel korábban. Á működő bölcsődei helyek száma közel 61 ezer, 4,7 százalékkal kevesebb az előző évinél. Az óvodai helyek szá­ma egy százalékkal csökkent. Az óvo­dák befogadóképessége így is megha­ladta az ugyancsak mérséklődő gyer­meklétszámot. Az 1988/89-es tanévben az általános iskola nappali tagozatán egymillió 243 ezren tanulnak, 34 ezerrel kevesebben, mint egy évvel korábban. Az osztály- termek száma 637-tel bővült. A tanu­lók 40 százaléka, az előző évinél kisebb hányada napközis. A 8. osztályt befejezők 95 százaléka továbbtanul: csaknem fele szakmun­kásképző iskolában vagy szakiskolá­ban, 27 százaléka szakközépiskolában és egyötöde gimnáziumbán. A közép­fokú oktatásban részt vevők száma 446 ezer fő, 19 ezerrel több az egy évvel korábbinál. A középiskolák nappali ta­gozatain 9000 fővel, a szakmunkáskép­ző iskolákban 10 ezerrel többen tanul­nak, mint az előző tanévben. A felsőoktatási intézményekben 103 ezren tanulnak, ennek több mint két­harmada nappali tagozaton. A 18-22 éves népességből a felsőoktatási .intéz­ményekben tanulók aránya azonos a korábbi évekével, 10 százalék. A nap­pali tagozatos hallgatók 46 százaléka. lakik diákotthonban. (MTI) A KSH JELENTÉSE

Next

/
Thumbnails
Contents