Petőfi Népe, 1989. február (44. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-28 / 50. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! i ' H' ­Vf) / ) ifi U M Iffk mm '■ • H 1 .. 1 ' AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA xLiv. évf. so. szám Ára: 4,30 Ft 1989. február 28., kedd Németh Miklós a Szovjetunióba látogat Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke, az MSZMP PB tagja, az SZKP Központi Bizottságának es a Szovjet­unió Minisztertanácsának meghívásá­ra március 2-án és 3-án munkalátoga­tást tesz a Szovjetunióban. (MTI) MSZMP—SPD TÁRGYALÁSOK Iváoyi Pálnak, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Politikai Bizottsága tagjának, a Köz­ponti Bizottság titkárának vezetésével hétfőn MSZMP-kuldöttség utazott Brüsszelbe, ahol részt vesz a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) és az MSZMP közösen létrehozott parlamenti munkacsoportjának soron követ­kező ülésén. A munkacsoport — amely a gazdasági együttműködésnek a kelet—nyugati kapcso­latokra gyakorolt hatása vizsgálatára alakult — a belga fővárosban elsősorban az EGK belső piaca 1992-re tervezett kialakításának lehetséges hatásait vizsgálja. A munkacsoport tagjai találkoznak az EGK bizottsága képvi­selőivel is. (MTI) Vizsgálja különmegbízott a romániai jogsértéseket! Horn Gyula felszólalása Genfben „A Magyar Népköztársaság meg­győződéssel vallja, hogy az emberi jo­gok tiszteletben tartása és garanciákkal övezett biztosítása korunk nemzetközi biztonságának elválaszthatatlan része” — e szavakkal kezdte felszólalását hét­főn délelőtt az ENSZ Emberi Jogok Bizottságának genfi ülésén Horn Gyű-' la külügyminisztériumi államtitkár. Megállapította, hogy az emberi jo­gok egyetemes értékeket jelentenekvs azok értelmezését nem sajátíthatja ki egyetlen ország vagy országcsoport, egyetlen társadalmi rendszer sem. Ma­gyarország komolyan veszi szerződéses kötelezettségeit, azok teljesítéséről rendszeresen beszámol -a nemzetközi fórumok előtt. Határozottan törekszik arra, hogy teljes összhangot teremtsen a nemzetközi kötelezettségek és a belső jogrendszer között. A jövő elengedhetetlen feladatai kö­zé sorolta az ENSZ keretében elfoga­dott emberi jogi egyezmények egyete­messé tételét. Ez a folyamat egyebek között annak felismerésére sarkallhatja az egyezményeken kívül álló államo­kat, hogy politikájukat és gyakorlatu­kat a széles körben elfogadott emberi jogi normák érvényesítésére alapozzák. Magyarország ehhez történő hozzájá­rulásként elismerte az Emberi Jogi Bi­zottság illetékességét a Politikai és Pol­gári Jogok Nemzetközi Egységokmá­nya 41. cikkének megfelelően, és csat­lakozott az Egységokmány Fakultatív Jegyzőkönyvéhez. A vállalt kötelezettségek maradékta­lan teljesítésének biztosítása érdekében sürgette a létező nemzetközi ellenőrző mechanizmus teljes körű és hatékony alkalmazását. A Magyar Népköztársa­ság ehhez is hozzá kíván járulni oly módon, hogy el fogja ismerni az összes emberi jogi ENSZ-szerv illetékességét panaszok benyújtása esetén, legyen az részes államok vagy magánszemélyek panasza. Horn a jelenlegi nemzetközi ellenőrző mechanizmus mellett új for-’ mák kidolgozását is javasolta. Felve­tette helyszíni megfigyelő- és fénymeg­állapító csoportok létrehozását és mű­ködtetését az emberi jogok megsértése eseteinek kivizsgálására. A „megelőző diplomácia” is szerepet kaphat az em­beri jogok védelmében: ezt szolgálhat­ná az államok képviselőiből álló kis létszámú készenléti csoport megalakí­tása, amelynek feladata az emberi jo­gok és az alapvető szabadságjogok megsértése potenciális veszélyének elő­rejelzése lenne. Elvi álláspontunk, hogy a magyar kormány joga és egyben kötelessége is szót emelni az alapvető emberi jogok és ezen belül a kisebbségek jogainak meg­' A KÖZPONTI BIZOTTSÁG KEZDEVI ENYEZÉSÉrtE ' Ülést tartott a megyei képviselőcsoport Tegnapdélután Kecskeméten, az MSZMP megyei bizott­ságának székházában ülést tartott a Bács-Kiskun megyei országgyűlési képviselők csoportja. A Központi Bizottság kezdeményezésére összehívott tanácskozásra — amint azt dr. Balogh Lászlótól, az MSZMP megyei bizottságának osz­tályvezetőjétől megtudtuk — nemcsak a párttag, hanem a pártonkívüli képviselőket is meginvitálták. Az ülésen három napirendi pontót vitattak meg Borbély Gábornak, a Központi Bizottság tagjának részvételével. Elő­ször arról cseréltek véleményt, kit látnának szívesen a parla- ment elnöki szé&ben. Elhangzott Szűrös Mátyás, dr. Gaj- dócsi István neve, és volt, aki Nyers Rezsőt, Király Zoltánt említette. Egyetértettek abban a képviselők: feltétlenül töb­bes jelölés legyen, és a jelölőbizottság 21-23 főt számláljon (hogy a megyék képviselete is megoldódjék). Bács-Kiskun- ból Bak István, a megyei képviselőcsoport vezetője kapott megbízást a jelölőbizottságban való munkálkodásra. A továbbiakban a gyülekezési törvény módosításának ügye szerepelt a napirenden. Mint ismeretes, a jelenleg hatá­lyos törvény tételesen tiltja az Országház és a pártközpont előtti tüntetést ítj- bármilyen célú legyen is az. A Parlament előtti téren azonban olyan szobrok találhatók, amelyeket mindig is szokás volt megkoszorúzni —ezért vetődött fel ez a kérdés. A képviselők egyetértettek a törvény módosításá­val, de úgy, hogy az Országgyűlés ideje alatt a továbbiakban se lehessen tüntetni a Kossuth téren. Befejezésképpen Bős—Nagymarost vitatták meg újra a képviselők. Lehetőségként vetődött föl, hogy ragaszkodja­nak a már elfogadott döntéshez — ez ellen szól az az óriási nyomás, amely 124 ezer aláírásban is testet ölt. Vannak ér­vek amellett, hogy az Országgyűlés igenis tárgyalja újra a kérdést, és — végül ezt fogadták el = a legtöben amellett voksoltak, hogy a kormány ismét vizsgáltassa meg az ügy minden vetületét, széles körben tegye nyüvánossá a pro és kontra érveket, majd írjanak ki népszavazást B. J. Grósz Károly Jugoszláviában TÁJÉKOZTATÓ A TÁRGYALÁSOKRÓL sértése ellen, különösen akkor, ha azokra Magyarország közvetlen szom­szédságában kerül sor. Meggyőződé­sünk szerint az emberi jogok tisztelet­ben tartása követelményének érvénye­sítése független a szövetségi rendszer­hez tartozástól és a társadalmi beren­dezkedéstől. Aggodalom tölt el tehát bennünket, mert úgy látjuk — és ezt más ország is hasonlóan ítéli meg —, hogy Romániában súlyosan megsértik az emberi jogokat és az alapvető sza­badságjogokat. Aggodalmunkat nem csupán az ENSZ-ben vagy más nem­zetközi fórumon fejezzük ki, hanem több esetben közvetlenül az érintett fél­nek is tudomására hoztuk. Sajnálattal állapította meg, hogy segítőkész, az együttműködést sürgető kezdeménye­zésünk vagy javaslatunk az emberi jo­gok és a kisebbségi jogok szavatolására mindeddig hatástalan maradt. A nemzetközi közvélemény előtt jól ismert, hogy Romániában nem csupán az egyének és nemzetiségek polgári és politikai jogait, hanem szociális, gaz­dasági és kulturális jogait is csorbítják. Az emberi jogok megsértésének tartjuk a falvak lerombolását, a kulturális és történelmi értékek felszámolását, a nemzeti kisebbségek nyelvhasználatá­nak tudatos elsorvasztását, az erősza­kos asszimiláció jelenségeit vagy a val­lásszabadság korlátozását. Fellépésünket mint a hasonlóan cse­lekvő többi ország megnyilvánulásait, (Folytatás a 2. oldalon) A JKSZ KB meghívására hét­főn egynapos baráti munkaláto­gatásra Jugoszláviába érkezett Grósz Károly, az MSZMP főtit­kára. Útjára elkísérte Lukács János, a Politikai Bizottság tag­ja, a KB titkára; Szokai Imre, a KB nemzetközi kapcsolatok osz­tályának helyettes vezetője, és Györke Sándor belgrádi magyar nagykövet. Grósz és kíséretének tagjai hétfőn délelőtt fél tíz órakor ér­keztek meg a két ország határá­tól mintegy 50 kilométernyire fekvő, Baranya-háromszőgi Bellye közelébe, a Jelen vadász- kastélyba. A magyar párt főtit­kárát és kíséretének tagjait Stipe Suvar, a JKSZ KB Elnökségé­nek elnöke, Vaszil Tuporkorsz- ki, a JKSZ KB Elnökségének tagja, Sztanko Sztojcserics, a JKSZ KB elnökségi tagja, a Horvát Kommunista Szövetség KB-elnökségének elnöke, Szia- . niszlav Sztojcserics, a JKSZ KB Elnökségének végrehajtó titkára és Rudi Szóra, Jugoszlávia bu­dapesti nagykövete fogadta. Grósz Károly és Stipe Suvar tárgya­lásai rövid szünettel négy és fél órán át tartottak, s a kötetlen eszmecsere a kö­zös ebéden is folytatódott. Mint Szokai Imre, az MSZMP KB nemzetközi pártkapcsolatok osztályá­nak helyettes vezetője az MTI tudósí­tójának elmondta, a szívélyes, baráti légkörű találkozón átfogó tájékoztatók hangzottak el hazánk és déli szomszé­dunk belpolitikai, társadalmi, gazdasá­gi helyzetéről, a két pártot foglalkozta­tó időszerű témákról. Igazi párbeszéd folyt — hangoztatta. Elemezték azokat a kérdéseket, hogy a párt miként tudja érvényesíteni társadalmi vezető szere­pét az eddigiektől eltérő módon és elté­rő körülmények között. Grósz Károly ismertette az MSZMP álláspontját a politikai pluralizmus érvényesítéséről, és egyebek között megjegyezte, hogy a Központi Bizottság a többpártrendszer bevezetésénél nem talált jobb módszert a szubjektív viták elkerülésére. Stipe Petíció átadása a Parlamentben A visegrád—nagymarosi vízlépcső építése ellen tiltakozó aláírásokat tar­talmazó íveket hétfőn, a Parlamentben adta át Stadinger Istvánnak, az Or­szággyűlés elnökének a Duna-mozgal- mak képviseletében egy háromtagú csoport: Szegfő András (Duna-kör), Szekeres László (Nagymaros-bizott­ság), Vit László (népszavazást követe­lők csoportja). A petíció, amelyet több mint 124 ezren írták alá, az építkezés azonnali felfüggesztését és megfelelően előkészí­tett, társadalmilag ellenőrzött népsza­vazás kiírását követeli. A Duna- mozgalmak képviselői ezzel kapcsola­tosan hangsúlyozták: a nagyszámú alá­írás tanúbizonysága szerint az októberi parlamenti döntés nem tükrözte az or­szág lakosságának akaratát. Úgy véle­kedtek, hogy az építkezés felülvizsgála­ta még ma sem késő és a visegrád— nagymarosi vízlépcső elhagyása több tízmilliárdnyi kiadás megtakarítását je­lentené. Stadinger István az aláírások átvéte­le után tájékoztatásul elmondta a Du- na-mozgalmak képviselőinek: bár­mennyire fontos is a társadalmi moz­galmak, így az alternatív-szervezetek tevékenysége, közvetlen országgyűlési előterjesztést nem tehetnek. Hozzáfűz­te azonban, hogy a márciusi parlamen­ti ülésen ismét a képviselők elé kerül a vízlépcső ügye és döntenek arról, hogy napirendként újból megtárgyalják-e. Számvetés á BKR-nél Tegnap Baján találkoztak a Bajai Kukoricatermelési Rendszer Fejlesztő Közős Vállalat (BKR FKV) igazgatótanácsának tagjai, hogy megtárgyalják és jóváhagy­ják a termelési rendszer múlt év munkájáról szóló beszámolóját,,illetve az idei termelési és pénzügyi terveket. A BKR FKV igazgatója, dr. Matos Lőrinc elmondta, hogy az 1988-as aszály a rendszer taggazdaságainak növénytermelésére is kedvezőtlenül hatott. A kuko­rica aíacsony hozamai miatt a termelés önköltsége igen magas lett, hatszáz, nemritkán hétszáz forint mázsánként. A búza | területeken is szépen fizetett, nem mondható el viszont ugyanez a szójáról és a napraforgóról. A jövő szempontjából is kritikus a gép- és alkatrész-forgalmazás visszaesése, ami egyrészt a műszaki állapotra üt vissza, másrészt jelzi a gazdaságok pénztelenségét. Az idén a BKR a megújulás jegyében bővíteni kívánja ma is szépen működő csehszlovák és bolgár rendszerexportját. Újabb alap- és adaptált technológiákat :— például a cirok-kukorica kettős termesztését — tervez a partnerek rendelkezé­sére bocsátani. A kereskedelmi tevékenységet az önálló export-import jog meg­• Grósz Károly, az MSZMP főtitkára Stipe Suvar, a JKSZ elnöksége elnökének meghívására határtalálkozón vett részt Jugoszláviában, Tikvesben. Suvar elmondta, hogy ä JKSZ a nép­front keretében akaija érvényesíteni a szocialista önigazgatású politikai plu­ralizmust. Utalt arra, hogy a jelenlegi jugoszláv alkotmány nem teszi lehető­vé a többpártrendszer létrehozását. Egyetértettek: a politikai intézmény­rendszernek úgy kell működnie, hogy minden érdek érvényesülhessen. A kommunisták nem építhetik egyedül a szocializmust. Mindkét fél nagy hangsúlyt helyez a jogállamiság megte­remtésére. Részletesen foglalkoztak a két or­szágban megkezdett gazdasági reform­mal, amely tág teret biztosít a különbö­ző tulajdonformáknak, de változatla­nul a társadalmi tulajdon marad a meghatározó. Ezért a társadalmi tulaj­dont a lehető leghatékonyabban kell működtetni, s ezt az igazi piacgazdál­kodás megteremtésével akarják elérni. Az állam szerepét a makrogazdasági folyamatok összehangolására kell kor­látozni. Hangoztatták: mindkét párt folytatja a meghirdetett, illetve meg­kezdett reformokát. Értékes tapasztalatcsere folyt a két országban a nemzetiségi politika terén szerzett eddigi tapasztalatokról. Meg­állapították, hogy a legutóbbi évtize­dek nemzetiségi politikájának alapelvei kiállták az idő próbáját, tartósnak bi­zonyultak. Suvar leszögezte, hogy a ju­goszláviai demokratizálási folyamat tartós eleme a nemzeti-nemzetiségi egyenjogúság, a nemzetiségi jogok biz­tosítása. „Nincs demokrácia a nemze- tek-nemzetiségek testvérisége, egysége nélkül” — tette hozzá. A kétoldalú gazdasági együttműkö­dést eredményesnek értékelték, de utal­tak arra, hogy még kihasználatlan lehe­tőségek vannak,, és állást foglaltak az együttműködés további gazdagítása mellett. A kétoldalú kapcsolatok fejlesz-' tésében — szögezték le—azon az úton kell haladni, amelynek alapjait Joszip Broz Tito és Kádár János fektettek le. Szó esett a kölcsönös tapasztalatcse­rék hasznosságáról, és aláhúzták a po­litikusok, gazdasági szakemberek, köz­életi és kulturális személyiségek, tudó­sok, újságírók eddiginél is gyakoribb, kölcsönös látogatásainak szükségessé­gét. Suvar részletes tájékoztatást adott a koszovói helyzetről, a gondokról és a megoldás lehetséges módjairól. Egye­bek között elmondta, hogy a JKSZ KB Elnökségének ülésén bizonyos megelő­ző intézkedéseket határoztak el, hogy az alapvető életfeltételeket biztosítsák a tartományban. Egyebek között ellen­őrzik a közlekedést, ügyeletes szolgála­tot vezettek be a közintézményeknél, az üléseket előre be kell jelenteni, az erőművek folyamatos üzemeltetését biztosítani kell, és így tovább. Grósz Károly, jugoszláviai látogatá­sának befejeztével, az esti órákban visszaérkezett Budapestre. szerzésével, a növénytermelést az öntözés fejlesztésével és tevékenységi körét a kistermelői szférára való kiterjesztésével akaija szélesíteni. Dr. Vass János a BKR felügyelő bizottságának elnöke tájékoztatott a múlt év pénzügyi eredményeiről: a BKR FKV árbevételi tervétől elmaradt, 530 milliót ért el, a nyereség viszont a tervnél magasabb, 24,3 millió forint volt. A hozzászólók az öntözés kiteijesztését, az alkatrészellátás koordinálását, a számítógépes technológiák oktatását szorgalmazták. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium miniszterhelyettese, dr. Papó- csi László, az élelmiszer-gazdaság múlt évi eredményeit értékelte. Sok zavart, bizonytalanságot, sőt bizalmatlanságot okozott az új adórendszer, az árak libera­lizálása, a kétszintű bankrendszer bevezetése. Az idén — mondta a miniszterhe­lyettes — a termeléspolitika és a szabályozók jobb összhangját kell megteremteni, aminek az első jelei a zöldhitel és a 3 százalékos kamatpreferencia. Az agrárpoliti­kai tézisek meghatározzák a minőségi termelés erősítését, azzal, hogy a termelés hatékonyságát, nemzetközi versenyképességét deklarálják. Mindehhez azonban a feltételek megteremtése, az ipar, az infrastruktúra agrártermelést segítő készsége szükséges. Az igazgatótanács elnöke, Deák István leszögezte: az agrárpolitikai tézisek társadalmi vitájára éppen akkor kerül sor,- amikor a közgazdasági és a termelési körülmények egyáltalán nem agrárpártiak. A mezőgazdaságban dolgozók pedig termelni akarnak és ebből akarnak megélni. G. E. ÁTADÁS „PARKRAKÉSZEN” JÖVÖ NYÁRON' Épül a gyermekfalu! Júniusban sorsolják ki a Volkswagent! • Megkezdődött az építkezés. (Walter Péter felvétele) Végre megkezdődött! Február 21-én átvették a kivitele­zők a kecskeméti SOS-gyennekfalu építési területének egy részét és Herczegh Sándor munkahelyi épí­tésvezető irányításával megkezdték több ház alapozását. Már az első napokban harmincán dolgoztak a Vízmű utcai munkahelyen: szállí­tók, betonozok, ácsok, munkagép- kezelők. ígérik, hogy ez év őszére tető alá kerül mind a húsz épület és vala­mennyi melléképület, a jövő nyáron pedig „parkrakészen” adják át a második magyar gyermekfalut. Néhány hete még sokkal ború- sabbnak látszott az építkezés ügye. kezdetben arról volt szó, hogy köz­vetlenül az alapkő-letételi ünnepség után, tehát az elmúlt év őszén meg­kezdődhet a munka. Hétről hétre tolódott azonban a tervkészítés ha­tárideje. A beruházó, a magyaror­szági egyesület elnöksége már elég­gé előrehaladott tárgyalásokat folytatott az egyik kecskeméti épí­tőipari szövetkezettel. Később egy beruházó vállalat közbeiktatását is szükségesnek látták. A felkért du­naújvárosi Épinvest megbízásából az Eszak-Bács-Kiskun Megyei Víz­mű Vállalat (a Dutéppel és a Bács- épszerrel mint alvállalkozókkal) is megpályázta a munkát. Ajánlatuk 20 millióval ólcsóbbnak és más szempontokból is előnyösebbnek bizonyult. A városi tanács vezetői és a ma­gyar gyermekfalu egyesület irányi- jói közötti megbeszélésen sikerült tisztázni a félreértéseket. Nyilván­valóvá vált, hogy a városi tanács szívügyének tekinti a kecskeméti származású Ferenczy József nevé­hez is kötődő közhasznú intézmény minél színvonalasabb működteté­sét. A mintegy 2 hektárnyi terület gyors átírásával, a kivitelezési szer­ződések megkötésével elhárulni lát­szik minden akadály. Az általános áremelkedések miatt ez a gyermek­falu többe — csupán az építkezés 145 millióba — keiül, mint a bátto- nyai. A költségek nagy részét a nemzetközi szervezet fedezi, de mindenképpen kívánatos a társa­dalmi erőforrások mozgósítása. Ezért hirdetik meg március hato- dikán a gyermekfalu javára engedé­lyezett tombolát. Kétmillió tízfo-; rintos sorsjegyet értékesítenek. A legfőbb nyeremény a München­ben élő sajtóvállalat-alapítótól származik: gyönyörű, legújabb tí­pusú Volkswagen autó. Számos vállalat ajánlott fel értékes jutal­mat. A húzásra valószínűleg Kecs­keméten, júniusban kerül sor. H. N.

Next

/
Thumbnails
Contents