Petőfi Népe, 1989. február (44. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-03 / 29. szám

1989. február 3. • PETŐFI NÉPE • 5 Az idén is korábban kezdett a Mahajosz # A közel­múltban ásí­tották özembe a bajai kiadó- telepen a „Ju­bileum’' kira- kót ' 181111 Ss Ip ' $m, - pSPgp "sy T* ^ '■ ^ 1 A INMBiik^iaaii»-tlaísSö i A januári enyhe időjárás miatt — a tavalyi évhez hasonlóan — az idén is a szokásosnál jóval koráb­ban megkezdhette a sóder és a ho­mok kitermelését a Magyar Hajó- fuvarozó Szövetkezet (Mahajosz). Jelenleg még csak két géplánc dol­gozik a Dunán. A harmadik éppen nagyjavítás alatt van. Az enyhe tél tehát eddig kedvezett a bajai szövetkezetnek, hiszen már január 10-én vízre szánhattak. Igaz, néhány napds tétlenségbe kényszerí­tette őket a sűrű köd. Azután kitisz­tult a levegő a Duna felett és folytat­hatták a munkát. A Mahajosznál ezekben a napokban nemcsak a javí­tóműhelyben, a gépláncokpn, ha­nem a könyvelésen is van bőven ten­nivaló. A pénzügyi szakemberek most készítik az elmúlt esztendő mérlegét. A végleges adatokat még nem ismerik, de az már bizonyos, hogy rekordévet tudhatnak maguk mögött. A bájai székhelyű szövetke­zet ugyanis negyvenesztendős fenn­állása óta még soha nem rakott ki 907 ezer köbméternyi sódert és ho­mokot. A rekordmennyiség ellenére nem nőttek igazán nagyra a kavics­hegyek, mert az utóbbi két évben a Mahajoszegyedül látja el ezzel a fon­tos építőanyaggal Bács-Kiskun mel­lett a környező öt megyét (Csong- rád, Békés, Baranya, Tolna, So­mogy). A Foka (Fölyamszabályozó és Kavicskotró Vállalat) az utóbbi két esztendőben csupán jelentékte­len mennyiséget rakott ki Bajánál. Kapacitásainak döntő részét mos­tanában Bős—Nagymaros térsé­gére koncentrálta. A Mahajosz így keletkezett mo­nopolhelyzetéből adódóan egyál­talán nem meglepő, hogy Szabó István elnök azt állítja: a szövetke­zet kiadótelepein cseppet sem érzé­kelhető, hogy csökkent az utóbbi időben az építési kedv. Az előzetes számítások szerint, 1988-as munkájuk alapján 105 mil­liós árbevételről és 17-18 millió kö­rüli nyereségről adhatnak számot a március közepén megtartandó köz­gyűlésükön. Az elismerésre méltó eredmények mellett azonban — s erről is szót kell ejteni — feszültsé­gek is keletkeztek. Az adatok jól alátámasztják, hogy az év második felében a személyi jövedelemadó alaposan visszafogta a teljesítmé­nyeket. Az elnök bízik abban, hogy az adótörvény decemberi módosí­tása kedvező változásokat hoz. Szabó Istvántól megtudtuk azt is, hogy már most lekötötték egész év­re a kapacitásukat. Ez kezdetnek biztató, de a kotrási díj várható emelkedése, valamint az energia­árak esetleges drágulása jelentősen befolyásolhatja a Mahajosz árait, és ronthatja munkája jövedelmező­ségét. (G. B.) ÖRDÖGI KÖR KölcsönöiRPhehéz újrakezdeni Még kölcsönnel is nehéz újra­kezdeni — panaszolják azok a ba­ranyai munkanélküliek, ’akik új vállalkozásra szánták el magukat. Meglehetősen hosszadalmas és bo­nyodalmas eljárás ’szükséges ugyanis az újrakezdési kölcsön fel­vételéhez, a tervezett vállalkozás megindításához. Ezt megkönnyí­tendő, a megyei tanács munkaügyi osztálya és a pécsi iparosház vállal­kozói tanfolyamot szervezett azok számára, akik ilyen kölcsönnel akarnak megélhetést teremteni ön­maguknak, családtagjaiknak. A tanfolyam sikere láttán további képzéseket terveznek. A megyei szakigazgatási szerv­nél jelentkező emberek közül eddig hatvannégyen kaptak igazolást ar­ról, hogy jogosultak az újrakezdési kölcsön felvételére. Többségükben olyan emberekről van szó, akik gazdáságtalanul működő vállalati egységek felszámolása miatt veszí­tették el a munkahelyüket: általá­ban 35 és 50 év közötti, szakkép­zett férfiak, többnyire kistelepülé­sen élnek, ahöl jelenleg megoldha­tatlan a szervezett foglalkoztatá­suk. Közülük huszonheten már fel is vették az újrakezdési kölcsönt az OTP-nél, minden második vállal­kozó a maximális (háromszázezer forintos) kölcsönt igényelte. Felerészben kisiparosok vagy kiskereskedők lettek, felerészben mezőgazdasági kisárutermelésre vállalkoztak (állatot tartanak, gombát termelnek, zöldséget haj­tatnak fólia alatt stb.). A kisiparo­sok már dolgoznak is — többek között géplakatosként, alvázvédő­ként, árufuvarozóként -gl s a me­zőgazdasági kisvállalkozók is hoz­záfogtak a termelés megszervezé­séhez. Természetese^ örülnek an­nak, hogy nagy összegű, kamat­mentes kölcsönnel a kamatot a foglalkoztatáspolitikai alapból fi­zetik — indíthatják el új vállalko­zásukat, kifogásolják azonban a hosszú, esetenként másfél hónapig tartó ügyintézési időt, és az olykor szinte feloldhatatlan kötöttsége­ket. A baranyai emberek szívesen vállalkoznak például állattartásra, ám ez esetben egy ördögi körbe jutnak. Az OTP a kölcsön feltéte­leként igazolást (garanciát) kér az ügyféltől, hogy az állami felvásárló vállalat átveszi majd tőle a felne­velt, illetve meghizlalt állatokat. A vállalat viszont csak akkor ad ilyen igazolást, ha az illető tényle­gesen rendelkezik a megfelelő ál­latállománnyal. Ahhoz azonban, hogy a kisvállalkozó megvehesse az állatokat, pénzre — az újrakez­dési kölcsönre — volna szüksége. (MTI) ÁLLATORVOSOK ÜGYELETI SZOLGÁLATA KECSKEMÉTI ÁLLAT- KÓRHAZ folyamatosan működik. BAJAI ÁLLATEGÉSZ­SÉGÜGYI KERÜLET. Ba­ja, Bátmonostor, Szeretnie: dr. Aradi I. (Baja, .Martinovics u. 4/A. T.: 12-524), Nemesnádudvar, Sükösd, Érsekcsa- nád: dr. Punczmann T. (Baja, Kossuth u. 11/A. T.: 12-482), Bácsszentgyörgy, Gara, Vaskút: dr. Taskovics L. (Vas­kút, Bajai u. 1/A. T.: 12-851), Felsö- szentiván, Csávoly, Bácsbokod: dr. Li- pokatich S. (Csávbly, Arany J. u. 37. T.: 29), Bácsborsód, Madaras, Katy- már: dr. Borbás Z, (Madaras, Honvéd u. 2.), Hercegszántó, Dávod, Csátalja, Nagybaracska: dr. Tüske F. (Nagyba- racska, Tulbanov u. 18. T.: 168) KALOCSAI ÁLLATEGÉSZSÉG­ÜGYI KERÜLET. Kalocsa, Bátya, Foktő, BAFAMI: dr. Kovácsffy Cs. (Kalocsa, Újhelyi u. 2.), Tass, Szalk- szentmárton: dr. Cserép J. (Tass, Dó­zsa Gy. u. 31. T.: Kunszentmiklós: 51- 348), Dunavecse, Apostag: dr. Magyar K. (Dunavecse, Bajcsy-Zs. ,u. 17/Á.), Solt, Újsolt, Dunaegyháza, Állampusz­tai Célgazdaság solti kerülete: dr. Var­jú S. (Solt, Kossuth u. 86. T.: 52), Har- ta, Dunatetétien, Állampuszta: dr. Csi­ba E. (Harta, Gallé T. u. 64.), Dunapa- taj, Ordas, Géderlak, Úszód, Duna- szentbenedek: dr. Babos L. (Dunapa- taj, Béke tér 3. T.: 75), Szakmár, öreg- csertő, Homokmégy: dr. Török L. (Öregcsertő, Kossuth L. u. 34. T.: 11), Miske, Drágszél, Hajós, Császártöltés: dr. Kovács A. (Miske, Marx u. 66. T.: 12), Fájsz, Dusnok: dr. Kis Molnár J. (Fájsz, Szabadság u. 35. T.: 20). KECSKEMÉTI ÁLLATEGÉSZ­SÉGÜGYI KERÜLET. Kecskemét, Hetényegyháza: dr. Makkos G. (Kecs­kemét, László K. u. 11. T.: 27-985), Kecskemét, Ballószög, Helvécia, Vá­rosföld: dr. Bocskov P. J. (Kecskemét, Katona J. tér 10. ,T.: 29-725),' Jakab- szállás, Orgovány: dr. Zakupszky J. (Jakabszállás, Petőfi u. 26. T.: 72-075), Szentkirály, Nyárlőrinc: dr. Dani S. (Nyárlőrinc, Sugár u. 16. T.: 43-192), Lajosmizse: dr. Kisjuhász Z. (Lajosmi- zse, Ifjúság u. 9. T.: 56-210), Tiszakécs- ke: dr. Csitári J. (Tiszakécske, Tiszasor u. 64. T.: 41-095), Kerekegyháza, Kun- baracs, Ladánybene: dr. Szakáll Sz. (Kerekegyháza, Engels u. 54. T.: 71- ,161). KISKŐRÖSI ÁLLATEGÉSZSÉG­ÜGYI KERÜLET. Kiskőrös: dr. Bo­ros A. JKiskőrös, Vattay u. 10. T.: 12- 280), Ágasegyháza, Fülöpháza, Izsák: dr. Jávor P. (Izsák, Ságvári u. 5. T.: 74-265), Kunszentmiklós, Kunpeszér, Kunadacs: dr. Szalay B. (Kunszent­miklós, Marx tér 10. T.: 51-005), Sza­badszállás, Fülöpszállás: dr. Schleider J. (Szabadszállás, Kossuth L. u. 12.), Soltvadkert, Bocsa, Tázlár: dr. Ro- honczy Gy. (Soltvadkert, Bocskai u. 29. T.: 31-325), Akasztó, Csengőd, Tabdi, Páhi, Soltszentimre, Kaskan- tyú: dr. Fekete F. (Páhi, Béke tér 2. T.: 46-003), Kecel, Imrehegy: dr. Beke J. (Kecel, Malom u. 22.) KISKUNFÉLEGYHÁZI ÁLLAT­EGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET. Kis­kunfélegyháza: dr. Horváth T. (Kis­kunfélegyháza, Mártírok u. 4. T.: 61- 143), Gátér, Pálmonostora, Petőfiszál- lás: dr. Szobonya Cs. (Pálmonostora, Dózsa Gy. u. 59. T.: 79-586), Tiszaal- pár, Lakitelek: dr. Horváth L. (Tiszaal- pár, Ady E. u. 89. T.: 44-191), Kiskun- majsa, Kömpöc, Csólyospálos: dr. Ko- letics J. (Kiskunmajsa, Tanácsköztár­saság u. 16. T.: 31-108), Jászszentlász- ló, Szánk: dr. Török L. (Jászszentlász- ló, Dózsa Gy. u. 5. T.: 31-036), Bugac, Kunszállás: dr. Szabó G. (Bugac, Fel­sőmonostor 577. T.: 72-570). KISKUNHALASI ÁLLATEGÉSZ­SÉGÜGYI KERÜLET. Kiskunhalas: dr. Mészáros I. (Kiskunhalas, Attila u. 3. T.: 21-748), Zsana, Harkakötöny, Pirtó, Balotaszállás, Kunfehértó: dr. Kazinczi F. (Kunfehértó, Előre Tsz, T.: 22-377), Jánoshalma: dr. Vass I. (Já­noshalma, Magyar. L. u. 18. T.: 415), Borota, Rém: dr. Boldizsár J. (Rém, Petőfi u. 23.), Mélykút, Kisszállás: dr. Holló A. (Kisszállás, II. kér. 1/C. T.: 19), Tompa, Kelebia: dr. Varga L. (Tompa, Szabadság tér 3. T.: 35), Bács­almás, Csikéria, Bacsszőlős, Kunbaja: dr. Rácz I. (Csikéria, Kossuth u. 21". T.: 4), Tataháza, Bácsalmás, Mátételke: dr. Csibri J. (Bácsalmás, Petőfi u. 48.) Mai feketézők A pénznek nincs szaga. Pedig néha jó lenne tudni, hogy kitől való! „Új hűtőláda eladó. Ahogyan a gyárban becsomagol­ták, ugyanúgy megveheti egy jó ismerősömtől. Garancia- levelet is kap hozzá, minden rendben, összehozhatom magukat egymással?” A gyenge termelőmunka, s ennek következtében he­lyenként az áruhiány okozta kényszerhelyzet arra bírta a tanyán élő idős szőlősgazdát, hogy elfogadja a közvetí­tő ajánlását. Mi mást is tehetne? Két dísznóvágás után nem bízhat az egyébként szárai és szellős kamrában, hogy ott majd eláll nyárig a sokféle ennivaló.-» A friss húsból is szeretnének minél tovább fogyasztani. Üzletben ritkaság a hűtőláda. Viszont a feketézőknél' van, akik közül az egyikhez el is vezette a gazdát a — titok, hogy mekkora részesedésért közreműködő — közvetítő. Az igaz, hogy az áru új volt, a viszonteladó átadta a garan­cialevelét is, ám amikor tartotta a markát, a pangó piac kárvallottja — a tanyai ember — riadtan tapasztalta: „jótevője” nem szívbajos! Kilencezer forinttal kért többet a hűtőládáért, mint amenpyi valójában a boltban (ha lenne)! Nemrég egy segédmunkás is elpanaszolta, amikor csa­ládjához ellátogattam, hogy -100 forint kenőpénzért tu­dott egy, magára váló télikabátot venni. Mások is beszé­lik, hogy valamely, ritkán kapható, értékesebb áruért ma már nem pénz egy-két ezer forint „pluszt” adni. * Hol itt az igazság? Manapság oly nagy lelkesedéssel küzd szinte mindenki az őt megillető jogokért, érdekeket egyeztetnek és ütköz­tetnek, hogy aggódom: lesz-e idő és alkalom a Termelő- munka es a Hatékony Foglalkoztatás Szervezetének megalakítására. A hűtőládán és a télikabáton gondol­kodtam amelyekhez azért kell egyeseknek a feketepia­con, több-kevesebb csúszópénzért hozzájutni, mert nem gyártanak belőlük elegendőt —, amikor a csöndet egy nyugdíjas férfi hangja törte meg szobám ajtajánál. Azért jött, hogy elmondja: az imént gyógyszertárban járt, ahol igen meglepődött. Egy idős ember, hozzá hasonló korú, bosszúsan eltépte kiváltásra előkészített receptjét, mert nem telt pénzéből a gyógyszer árára. Látogatómban rossz érzést keltett az eset Arra gon­dolt rögtön — azért jött a szerkesztőségbe, hogy ezt elmondja —: ennek a nyugdíjasnak már orvosságra sem futja, míg mások vígan költekezhetnek a munka nélkül, könnyen szerzett jövedelmükből. Alá is támasztotta, mi­ért. Áz egyik vendéglátóüzletben egy külföldinek 20 fo­rintért szolgáltak ki olyan üdítőt, amelyért egyébként csak 14 forintot számíthattak volna jogosan. Nem tépi el a gyógyszertárban a receptet az a zugitalmérö sem, aki olvasónk utcájában lakik, s akinek hétközben 5—9 óráig jön fel a „napja”, míg a munkába indulókat kiszolgálja. Dől hozzá a pénz. Árusítási engedélye nincs. Adót nem fizet. Elszámolási kötelezettsége senkivel szemben sincs. Ha meg mégis rajtakapják, kifizeti a pár ezer forintos bírságot, és újrakezdi a bor- és pálinkamérést. Szemébe nevet a társadalomnak. A rossz gazdasági helyzetet kihasználó uzerek, a kenő­pénzesek, s akik a vendéglátásban és a kereskedelemben megkárosítják a fogyasztókat, vagy zugárusként, jó pén­zért mérik a szeszes italt: a mai feketézők. Vamszedoi a gazdasági élet zavarainak. Többféleképp lehet ellenük védekezni: jobb munkával, nagyobb teljesítményekkel, több áruval, s tüzetesebb ellenőrzéssel. „ ■: ^ Kohl Antal Első útján a Mrija Az AN—225 jelzésű új repülőgép első útján a levegőben. Az Oleg Antonov repülőgép-tervező vál­lalat legújabb modellje, a Mrija (a szó ukránul álmot ipin m«i| 7 fi ML— 1.: jelent), amely a világon a legnagyobb teherszállító gép, 250 tonna súlyú rakományt tud a levegőbe emelni. Különlegessege, hogy nemcsak a rak tere ben szállíthat terhet, hanem a törzsében is. Egy hasonló Mrija gép fogja szállítani a Burán űrhajót is leszálló­helyéről vissza a bajkonuri űrrepülotérre. (MTf­I fotó) Újabb kereskedelmi bank Bővítette tevékenységét a Mezőbank Rt.; ebben az évben már kereskedelmi bankként tevékenykedve, számlaveze­tésre vállalkozik és letéti jegyeket is árusít. Egy évvel ezelőtt hátározott úgy a részvénytársaság közgyűlése, hogy erő­feszítéseket tesznek az alaptőke meg­emelésére. Az akkori 1,2 milliárd forin­tos összeget — a határozat szerint ft 1,5 milliárd forinttal akarták megtol­dani, ily módon a pénzintézet 1989-ben 2,7 milliárd forintos tőkével rendelke­zett volna. Az eredeti határidő szerint az elmúlt év októberének végéig volt módjuk a részvényeseknek és az újon­nan jelentkező tagoknak arra, hogy hozzájáruljanak a pénzalapok növelé­séhez. Az elképzelés csak részben való­sult meg, így az eredeti határidőt 1989. március végéig meghosszabbították. Az eddigiek .szerint összesen 1,2 milli­árd forinttal növekedett az plaptöke, amit a pénzintézet vezetői jó eredmény­nek tartanak, hiszen a tökenövelés idő­ben egybeesett a kereskedelmi bankok hasonló akcióival, amelyeknek nagy­ságrendje lényegesen nagyobb volt, és ez a „kisebb” részvénytársaság számá­ra némi hátrányt jelentett. Az eddigiek szerint az újabb határidő végéig várha­tóan 2,3-2,4 milliárd forintot tesz majd ki az az összeg, amely lehetőséget nyújt a tevékenységi s a pénzügyi vállalkozá­si kör további tágítására. Az alaptőke bővüléséhez különben az eddigi tago­kon túl újabb jelentkezők is hozzájá­rultak, hozzávetőleg 150 millió forint­tal. A pénzintézet részvényeinek a for­galmazása is megkezdődött: a Mező­bank Rt. részvényeit mintegy 8-10 mil­lió forint értékben adták el az eddigi részvénytulajdonosok, mégpeaig vala­mivel a névérték feletti áron. A bank letéti jegyek árusítását kezdte meg, ez a lakossági ügylet 6 hét alatt eredmé­nyeket hozott, hiszen 300 millió forint ériékben adtak el jegyeket. A pénzintézet tavaly csaknem 6 mil­liárd forintot forgalmazott, s üzleti te­vékenységének mintegy 90 százaléka az agrárágazatra terjed ki. (MTI) rhoz t* $ AOÖ if KNZUQVI CUCnOAZÉSI H'VATAL Tisztelt Hölgyem, Uram/ Az adóbevalláshoz több mindenre szükség van. Elsősorban adóbevallási ívre. Ez az ív nem túl bonyolult, de hogy egy nyelven beszéljünk, mel­lékeltünk hozzá egy útmutatót, ami az Iv minden pontjára kitér. Ezek találhatók abban az egységcsomagban, amelyhez tartozik még a befizetési csekk és egy előre címzett válaszboríték. Az egész csomag pedig minden lakóhelyéhez legközelebbi postahivatalban, az adóhatóságok­nál (igazgatóság, adófeiügye/óség és ügyfélszol­gálati irodánál), tanácsok ügyfélszolgálati irodáin, érdekképviseleti szerveknél beszoreznető, in­gyen. Kérjük, hogy s bevallást és az adó befize­tést ppsiárí, ajánlottan adja fel. Ez díjmentes. További jelentkezésünkig Üdvözlettel: ADÓ- ÉS PÉNZÜGYI ELLENŐRZÉSI HIVATAL ELNÖK / /

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents