Petőfi Népe, 1989. február (44. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-22 / 45. szám

1989. február 22. • PETŐFI NÉPE • 5 A GAZDASÁGI-TÁRSADALMI HELYZET FŐBB JELLEMZŐI BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN 1988-BAN 1988-ban több területen kedvező irányba mozdult el a gazdasági fejlő­dés, de az alapvetőnek minősülő szer­kezeti változás nem következett be. Eh­hez hozzájárultak Bács-Kiskun megye váltakozó eredményei is. IPAR A megye szocialista iparának terme­lése — terméksorok alapján —f több mint 3%-kal elmaradt az egy évvel ko­rábbitól. 1988-ban a megyében megfi­gyelt ipari vállalatok, ipartelepek, szö­vetkezetek 56%-ánál termeltek keve­sebbet, ez az arány egy évvel korábban még nem érte el a 26%-ot. Az ipari ágazatok közül mindössze az egyéb ipar termelése emelkedett j— terméksorok alapján — csekély mér­tékben (1%-kal), ugyanakkor a köny-. nyűipar 6, az élelmiszeripar 5, a nehéz­ipar pedig csaknem 2%-kal kevesebbet termelt, mint a bázisidőszakban. Az összes ipari termelés csökkenésé­vel párhuzamosan szinte valamennyi fontosabb termékből is kevesebb ké­szült, mint 1987-ben. Kivéve a textil­ipari termékeket, ahol a termékszerke­zet-váltás eredményeként jelentős elto­lódások tapasztalhatók mind a növe­kedés (kötött-hurkolt kelme és takaró­szövet 1,5, illetve 1,6-szerese a korábbi­nak), mind pedig a csökkenés (kártolt ruházati szövet, valamint kész gyapjú és gyapjú típusú lakástextília) irányá­ba. Ezenkívül a legnagyobb mértékű visszaesés a szénhidrogén-ipari termé­kek kitermelésénél tapasztalható. Az 1988-ban felszínre hozott kőolaj mind­össze 85, a földgáz pedig 75%-a volt az 1987. évinek. 1988-ban a megye szocialista ipará­ban -^terméksorok alapján mérve — egy foglalkoztatott átlagosan egy szá­zalékkal termelt kevesebbet, mint ko­rábban. Legkedvezőtlenebbül az egyéb iparban alakult a termelékenység, több mint 7%-kal romlott, így a kismértékű termelésnövekedést csak jelentősebb létszámbővítéssel tudták elérni. Az iparban foglalkoztatottak számá­nak csökkenése már évek óta tartó ten­dencia. 1988-ban 60648-an dolgoztak a megye szocialista iparában, 2%-kal ke- <vesébberl,iiíirit egyéwel korábban.' Fi- 'zikai munkakörökben 49306 főt foglal­koztattak^ a csökkenés hasonló mérté­kű volt, mint az összes foglalkoztatot­té. A megye szocialista iparában dolgo­zók havi bruttó átlagkeresete 1988-ban 8091 Ft volt. Az iparon belül a nehéz­iparban kerestek a legtöbbet, az egyéb iparbaiTpedig a legkevesebbet. A nettó átlagkereset 6446 Ft volt az iparban. A nehéziparban az ipari átlagnak a 105%-át, az egyéb iparban pedig mind­össze a négyötödét kapták kézhez a dolgozók. A megyei székhelyű szocialista ipar 1988. évi értékesítése megközelítette a 37 milliárd Ft-ot, ez összehasonlítható áron az egy évvel korábbi szintet érte el, folyó áron pedig 16%-kal meghalad­• ta azt. Az értékesítés az élelmiszeripar­ban alakult a legkedvezőtlenebbül, ösz- szehasonlítható áron 4%-kal elmaradt az 1987. évitől, ugyanakkor a nehéz­iparban és az egyéb iparban 5%-kal növekedett az értékesítés, volumene. Az eladott termékeknek és szolgálta­tásoknak 32%-a a nagy- és á kiskeres­kedelembe, 28%-a pedig külkereskedel­mi forgalomba került. A külföldi érté­kesítésből származó árbevétel összeha­sonlítható áron 4, folyó áron pedig 9%- kal meghaladta az 1987. évit. Igen ked­vezően alakult a nehéz- és a könnyű­ipar külkereskedelmi értékesítése, a vizsgált időszakban összehasonlítható áron 14, illetve 10%-kal haladta meg az 1987. évit. A megyei székhelyű szocialista ipar 1988-ban 6,3 milliárd Ft-ot nem rubel- elszámolású piacokon realizált, a kül­kereskedelmi értékesítés hattizedét. Ez folyó áron több mint egyötöddel meg­haladta az égy évvel korábbit (a köny- nyűiparban 43, a nehéziparban pedig 36%-kal). Az egyéb ipar kivételével va­lamennyi iparágban kedvezően alakult a külkereskedelmi értékesítés összetéte­le, nőtt a nem rubelelszámolású eladá­sok aránya, az ipar egészében 6 száza­lékponttal. A megye minisztériumi iparában ter­melt fontosabb cikkek közül egyes láb­belik (női és fiú utcai cipő), valamint egyes élelmiszer-ipari termékek (liba­máj, szárított főzelék- és zöldségféle, savanyúság) külkereskedelmi célú érté­kesítése növekedett jelentősebb mér­tékben, ugyanakkor több terméknél igen nagymértékű csökkenés volt. ÉPÍTŐIPAR A megyei székhelyű kivitelező építő­iparban a saját építési-szerelési tevé­kenység értéke' 1988-ban megközelítő­leg 3,6 milliárd Ft volt, a teljés saját termelés 73%-a. 1988. évben — össze- v hasonlítható áron — 95,6%-a volt az előző évi teljesítés értékének. A csök­kenő tendenciát 1988-ban a tanácsi ki­vitelezők kisebb teljesítménye okozta. A minisztériumi és a szövetkezeti kivi­telezők is elmaradtak ugyan az éves előirányzatuk értékétől, de azoknál még így is növekedett a saját építési­szerelési tevékenység volumene az elő­ző évihez képest. A termelékenység értékeit- az építé­si-szerelési tevékenységben foglalkoz­tatott egy fizikaira jutó saját építési­szerelési tevékenység alapján — 2,9%- kal csökkent az 1987. évihez képest, míg az építési-szerelési tevékenységen foglalkoztatottak száma 8,7%-kal nö­vekedett. A csökkenés minden szektor­ban megfigyelhető, leginkább a tanácsi építőipari vállalatoknál. A kivitelező építőipar fenntartási tevékenysége csökkent. Az építőipari termelésen be­lüli aránya 16,2%, amely 1,8 százalék- pontos csökkenést mutat az előző évi­hez képest és értéke is csak 85,6%-a annak. A versenytárgyalássai megkötött . szerződések aránya 1988-ban 16,9%-os volt, némi emelkedést mutat az 1987. évihez képest. A versenytárgyalássai megkötött építési szerződések a szövet­kezeti szektorban mutatnak legjelentő­sebb növekedést (közel háromszorosa az egy évvel korábbinak és majdnem egynegyede az építési szerződéseiknek). A minisztériumi vállalatok versenytár­gyalássai megkötött szerződéseinek aránya 21,6% volt, itt kisebb mértékű az arány növekedése, viszont ez is ma­gasabb arány, mint az átlag, i 1988-ban 4%-kal tovább csökkent a kivitelező építőiparban foglalkoztatot­tak száma. A csökkenés mértéke a ta­nácsi építőipari vállalatoknál közel tíz- százalékos volt, míg a szövetkezeti ki­vitelezőknél foglalkoztatottak száma 3%-kal növekedett. A megyei kivitele­ző építőiparban dolgozók létszáma 1988-ban 9112 fő volt és ennek 48,6%- át építési-szerelési tevékenységben fog­lalkoztatták. Az összes foglalkoztatott havi nettó átlagkeresete 6686 Ft volt, 10,1%-kal nőtt az 1987. évihez képest. Legjobban a szövetkezeti kivitelezőknél nőtt a net­tó átlagkereset, 22,8%-kal, az állami szektorban dolgozóké 7,9%-kal gyara­podott. AGRÁRGAZDASÁG , •, 1988-ban, a megye szántóterületének 60%-át a gabonaféle foglalta - el. A 244,5 ezer hektár gabonatermő terü­let 59%-át a kalászosok és 41%-át a kukorica tette ki. A kalászosokkal hasznosított terület az 1987. évihez ké­pest 1,7%-kal nőtt, a kukorica vetéste­rülete 5%-kal csökkent. A betakarított gabona mennyisége 1,1 millió tonna volt, 4%-kal kevesebb az 1987. évinél. A csökkenést az előző évinél 32%-kal kevesebb kukoricatermés okozta. A kukorica 4300 kg-os hektáronkénti termésátlaga 29%-kal kevesebb az elő­ző évinél. A szóját még ennél is na­gyobb mértékben károsította az aszá­lyos időjárás, az 1481 kg-os hektáron­kénti termésátlag 36%-kal kevesebb az 1987. évinél. Egyidejűleg a lucerna ter­mésátlaga 27%-kal, a silókukoricáé 19%-kal, a napraforgóé 6%-kal csök­kent,, ugyanakkor a burgonya és a cu­korrépa termésátlaga mérsékelten, 3, illetve 6%-kál emelkedett. A nagyüzemekben termelt kertészeti kultúrák terméseredményei is igen vál­tozóak. A megfigyelt szántóföldi zöld­ségfélék közül —r a csekély területen termelt — fejes káposzta és vöröshagy­ma termésátlaga jelentősen, 75, illetve 71%-kal elmaradt az előző évitől, a cse­megekukoricáé 13%-kal kisebb annál. Az 5300 hektárt meghaladó zöldborsó fajlagos hozáma 11%-kal, a fűszerpap- rikáé 27%-kal és a zöldpaprikáé 50%- kal több volt az előző évinél. A gyü­mölcsfélék betakarított mennyisége a szilva (ringlóval együtt), a kajszi és az őszibarack kivételével elmaradt az 1987. évitől. A közösen művelt szőlő termésátlaga meghaladta az előző évit. 1988. év végén á megyében 116,2 ezer szarvasmarhát tartottak, 3,4%-kal többet, mint az előző év azonos idő­pontjában. A mezőgazdasági nagyüze­mek növelték, a kistermelők csökken­tették az állományukat. A szarvasmar­ha-állomány 42%-a tehén volt. A me­gye tehénállományának meghatározó részével (64%-ával) rendelkező nagy­üzemekben 1,3%-kal csökkent a tehe­nek száma. A kistermelőknél 4,3%-kal nőtt a tehénállomány. A megye sertésállománya 1004,1 ezer darab volt, 2%-kal több az egy évvel korábbinál. A nagyüzemekben 4%-kal nőtt, a kistermelőknél némileg mérséklődött a sertésállomány. Ezen belül az anyakocák száma a nagyüze­mekben csökkenést, a kistermelők gaz­daságaiban emelkedést jelez. A malac­szaporulat jövőbeni alakulása szem­pontjából kedvezőtlen, hogy a nagy­üzemekben az előhasi kocák száma 7%-kal, a kistermelőknél 10%-kal ke­vesebb volt az 1987. év végi állomány­nál. A nagyüzemek 178,9 ezer juhot tar­tottak, 7%-kal kevesebbet, mint az elő­ző év azonos időpontjában. A barom­fiféle döntő hányadát kitevő tyúkféle a megye összes gazdaságában 5871,4 ezer darab volt, 7%-kal kevesebb az 1987. év végi állománynál. A nagyüzemek állatkihelyezése egy­re elterjedtebbé vált, és a 80-as évek eleje óta folyamatosan nőir a kisterme­lőkhöz kihelyezett állomány. 1988. év végén a nagyüzemekből 8,5 ezer szarvasmarhát, 130,7 ezer sertést, 25,8 ezer juhot és 786,2 ezer tyúkfélét he­lyeztek ki a kistermelőkhöz. A kihelye­zett állatfajok állománya a juh Kivéte­lével számottevően meghaladta az egy évvel korábbit. Az élelmiszer-gazdaságon belül 1988. évben a mezőgazdasági nagyüze­mek és a kistermelők gazdaságai a köz­ponti árualapba 343,5 ezer tonna gabo­nafélét értékesítettek, 5%-kal többet, mint egy évvel korábban. Ezen belül a búza és a rozs m'ennyisége 14, illetve 58%-kal több, a kukoricáé pedig 35%- kal kevesebb volt az 1987. évi felvásár­lásnál Az év folyamán 220,1 ezer tonna vá­góállatot értékesítettek a megye üze­mei, ami 2%-kal több volt az egy évvel korábbi mennyiségnél. A központi áru­alapba került vágóállat 58%-át a vágó­sertés tette ki, ami az előző évinél vala­melyest több volt, meghaladta a 128,5 ezer tonnát. A felvásárolt vágóállat 31%-a vágó­baromfi volt, ami 67,3 ezer tonnát tett ki és 9%-kal több volt az 1987. évi mennyiségnél. Az összes vágóállat 8%- át kitevő vágómarha felvásárlása 6%- kal csökkent. Ez kedvezőtlenül hatott az exportra: A megyéből értékesített tej mennyi­sége 85,7 millió liter 7%-kal és a 18,3 millió darab tojás 25%-kal kevesebb volt az 1987. évinél. Az élő állatként külföldre eladott hús mennyisége is erőteljesen — kevesebb mint hattizedére — visszaesett 1988- ban. Elsősorban sertésből exportáltak jóval kevesebbet, a 891 tonna az egy év­vel korábbinak az egyötödét sem érte el. KÖZLEKEDÉS A KUNSÁG VOLÁN távolsági au­tóbuszai 1988-ban 17,7 millió utast szállítottak, közel 7%-kal kevesebbet, mint egy évvel korábban. Az utasszám csökkenése mellett az utaskilométer 1988-ban másfél-százalékkal emelke­dett/ A helyi autóbuszokon viszont emel­kedett az utasforgalom. 1988-ban 60,7 millió utast szállítottak a helyi járato­kon, 2,1%-kal többet, mint egy évvel korábban. A KUNSÁG VOLÁN által üzemel­tetett taxik—a magántaxik megjelené­se és terjedése, a tarifaemelés miatti keresletcsökkenés miatt — forgalma az utóbbi években csökkenő tendenciát jelez. 1988-ban kb. egytizeddel keve­sebb utast szállítottak, mint egy évvel korábban. A tehergépjárművel szállított áruk tömege 1986-ban 43%-kal bővült, 1987- ben ezen a szinten maradt, majd . 1988-ban ennek kétharmadára esett Vissza. Egyúttal nagyobb távolságokra kellett szállítani, így az árutonna-kilo­méter — az előző évekhez hasonlóan ' 1 3,3%-kal nőtt. BERUHÁZÁS 1988 IV. negyedévében a megyében 42 db egyedileg megfigyelt 25 millió Ft feletti költség-előirányzatú beruházás fejeződött be, ezek közül 8 volt 100 millió Ft feletti beruházás. A IV. ne­gyedévben befejezett és üzembe helye­zett beruházások összértéke megközelí­tette a 4,5 milliárd forintot, ebből közel 800 millió Ft volt az ez évi teljesítés értéke. A befejezett beruházások 52%-a vál­lalati, 29%-a tanácsi és 19%-uk volt célcsoportos és egyéb központi dönté­sű. A tervezett befejezési határidőt a beruházások alig egyötödénél tudták betartani, nem ritka az egy-két éves határidőcsúszás, de előfordult ötéves késedelem is. Termékszerkezet átalakí­tására és új termék előállítására a beru­házásoknak 14%-a irányult, világbanki hitelt 2 beruházásnál használtak fel. A lakosság életkörülményei MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁS Bács-Kiskun megye lakónépessége. 1988. január 1-jén 552 ezér fő volf, mintegy másfél ezer fővel kevesebb, mint egy évvel korábban. A megyében 1988- ban a vízgazdálkodás kivételével ‘ a megfigyelt népgazdasági ágakban csökkent a foglalkoztatottak száma 2,0 —5,4%-kal (legnagyobb mértékben a mezőgazdasági termelőszövetkezetek közös gazdaságaiban). Az összes fog­lalkoztatotthoz hasonlóan mérséklő­dött a szellemi foglalkozásúak száma; főképpen az építőiparban — 4,9%-kal. PÉNZGAZDÁLKODÁS 1988-ban a lakosság főbb források­ból származó pénzbevétele 6,4%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A szocialista szektorban kifizetett munkabérek összegének növekedési üteme alatta maradt a korábbi éveké­nek, 1988-ban ez 4,6%-ot jelentett. A mezőgazdasági termelőszövetkeze­teknél a munkadíjak,',munkabérek ösz- szege alig 1,4%-kal bővült. Számottevően csökkent á kisüzemi vállalkozások és a vállalati gazdasági munkaközösségek kifizetése. Az 1987. évinél közel 5%-kal kevesebb volt a lakosság termékértékesítésből Szárma­zó bevétele, aminek hátterében főleg a sertéseladás mérséklődése és a kedve­zőtlen borpiaci helyzet állt. A lakosság összbevételének közel egynegyede tár­sadalombiztosítási kifizetésekből szár­mazott, amely — a többszöri szociál­politikai intézkedések következtében — 25%-kal bővült 1987-hez viszonyít­va. 1988. december 31-én a lakosság ta­karékbetét-állománya 16,8 milliárd Ft volt, ez 8,3%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Az állomány 1,3 milli­árd forintos bővülése a kamatjóváírás­nak tudható be, a betétképzés ugyanis tovább csökkent. Ebben szerepet ját­szott a lakosság anyagi helyzetének romlása, más takarékossági formák (kötvény, letéti jegy, kincstárjegy) ter­jedése, a megnövekedett valutavásár­lás. Több betétfajtánál számottevő csökkenés tapasztalható, ugyanakkor a lakáshoz jutást támogató betétek iránt nőtt az érdeklődés (új típusú beté­teket is kialakítottak). Jelentősen emel­kedett a‘ különböző valutabetéteken szereplő összeg. A lakosság hitelállománya 1988. év végén 19,8 milliárd Ft-ot tett ki, ez egyötöddel több volt, mint egy évvel korábban. Az év folyamán 3,3 milliárd forinttal bővült az állomány. A hosszú lejáratú hitelállomány (az összesnek 88%-a) az 1987. évihez viszonyítva 16%-kal nőtt. Rendkívül megnőtt a társas és az egyéni vállalkozások hitel­igénye, mezőgazdasági célra az egy év­vel korábbinak kétszeresét nyújtották. Visszaesett ugyanakkor az áruvásárlási hitelek összege. KERESKEDELEM 1988-ban a megye boltjai és vendég­látóhelyei 37,6 milliárd Ft forgalmat bonyolítottak le, ez folyó áron 11%-kal meghaladta az 1987. évit, volumenében azonban 4,5%-kal elmaradt attól. 1988-ban az összforgalom közel egyne­gyedét a bolti élelmiszerek, élvezeti cik­kek, 8%-át a vendéglátás, 9%-át a ru­házati cikkek és 58%-át a vegyes ipar­cikkek tették ki. 1988-banaboltokbanközel9,l milli­árd Ft értékű élelmiszert, élvezeti cikket adtak el, folyó áron 7,8% többet, össze­hasonlítható áron viszont 4,9%-kal ke­vesebbet, mint egy évyel korábban. Az idényáras cikkek árszintje 4%-kal alacsonyabb volt az egy évvel korábbi­nál, míg akkor közel 22%-os emelke­dést számoltunk. A csökkenés döntően a zöldségfélék áralakulásának tudható be, mérsékeltebb volt a gyümölcsök ár- szintje is. A vendéglátóhelyek 3,1 milliárd Ft forgalmat bonyolítottak le, ez folyó áron 11%-os bővülést, a jelentős, ár­emelkedés miatt viszont volumenében egytizedes csökkenést jelent. A ruházati cikkek forgalma 3,5 milli­árd forintot tett ki, ez folyó áron is elmaradt az egy évvel korábbitól, ösz- szehasonlítható áron pedig 17%-os csökkenést jelentett. 1988-ban közel 22 milliárd forint ér­tékű vegyes iparcikket adtak el, folyó áron 15%-kal többet, összehasonlítha­tó áron viszont 1,1%-kal kevesebbet, mint egy évvel korábban. Tíz évre visz- szatekintve nem volt még példa rá, hogy a vegyes iparcikkek eladásának volumene csökkenjen. 1988-ban 2520 bolt fogadta a vásár­lókat, a vendéglátóhelyek száma 908 volt. A korszerű elszámolási rendsze­rek terjedése a kezdeti lendület után mérsékeltebb ütemű lett, kisebb hul­lámzások mellett számuk lényegében beállt. 1988. év végén a szerződéses egységek közül 296 bolt és 392 vendég­látóhely volt. A megyében 271 jövede­lemérdekeltségű boltot és 59 vendéglá­tóhelyet üzemeltettek. ■ IDEGENFORGALOM A megye megfigyelt kereskedelmi szálláshelyei a múlt évben 164 ezer ven­déget fogadtak, az egy évvel korábbi­nál 1423 fővel kevesebbet. A vendégek közel fele külföldről érkezett, számuk 905 fővel csökkent. Növekedett ugyan­akkor a vendégek által eltöltött idő: az 1987. évi átlag 3,2 éjszakáról 3,7-re, a külföldieknél 2,1 éjszakáról 2,7-re. A vendégek 38%-a szállodákban, 34%- a kempingekben szállt meg. A megye határátkelőhelyem 761 ezer külföldi jött be hazánkba és 834 ezer ment* ki. Számuk 15, illetve 12%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. LAKÁSGAZDÁLKODÁS Bács-Kiskun megyében 1988-ban összesen 3141 új lakást építettek, 586- tal kevesebbet, mint az előző évben. A használatba vett lakások 5,5%-át fi­nanszírozták állami erőforrásból; a vá­rosokban ez az arány 8,5%-ot, a közsé­gekben 1,2%-ot tett ki. Az állami erő­forrásból megvalósult lakások «ráma 5,4%-kal volt kevesebb, mint 1987-ben. Az állami lakások csaknem felét a me­gyeszékhelyen építették. A magánerőforrásból épített laká­sok száma a korábbi évekhez viszonyít­va jelentősen csökkent, a 2967 felépí­tett lakás 16,3%-kal maradt el az 1987- ben használatba Vettek számától. Az év végéig használatba vett lakások 59,1%- a a városokban épült, ahol 1000 lakos­ra közel 7 lakás jutott, míg a 40,9%-os arányú községi lakásépítésnél minden 1000 lakos 5-tel részesedett. A népes­séghez viszonyított lakásépítés a váro­sokban csökkent, míg a községekben az előző évi szinten alakult. Az elmúlt év folyamán a megyében 101 üdülőt építettek, 53%-kal keveseb­bet, mint 1987-ben. Ezek több mint kétharmada 20 m2-nél nagyobb, szi­lárd falazatú épület. Az egy évvel korábbi 1215 lakással szemben 1988-ban 683 lakást szüntet­tek meg: a megye városaiban 8%-kal, a községekben 56%-kal. kevesebbet az 1987. évinél. Az OTP 1988-ban 1391 elsőértékesí- tésű és 1804 újraértékesített lakáshoz összesen 459,4 millió Ft, illetve 544 mil­lió Ft kedvezményes alapkölcsönt nyújtott. A bankkölcsönt igénylők az elsőértékesítésű lakásokhoz átlagosan 113,5 ezer Ft-ot, a munkáltatói támo­gatásban részesült vásárlók 87,1 ezer Ft-ot kaptak. Ugyanez az újraértékesí­tett lakásoknál 102,5 ezer Ft-ot, illetve 75,8 ezer Ft-ot jelentett vásárlónként. Új lakást eredményező építési köl­csönt 2948-an kaptak, 30%-kal többen, mint a korábbi évben. Részükre össze­sen 1154 millió Ft kedvezmenyes köl­csönt biztosítottak. Bankkölcsönt 921- en vettek fel, 114,7 miihó Ft összeg ­A takarékszövetkezetek 545 családi ház épitéséhez 193,1 miihó Ft kedves. ményes kamatozású hitelt nyújtó EGÉSZSÉG A megyében a járóbetegek ügyi alapellátását 1988 vegén , „ lános orvosi és 65 gyermekgyogy körzetben végezték. Az év folyamán Kecskeméten egy általános körzettel, továbbá 6 községben (Kecel, Nagyba- racska, Jánoshalma, Sükösd, Dusnok. Kisszállás) egy-egy gyermekgyógyá­szati körzettel bővült a hálózat. A fej­lesztés nem eredményezett lényeges ja­vulást az ellátásban, mivel a rendelke­zésre álló orvosi körzetekből 9 általá­nos és 6 gyermekgyógyászati betöltet­len volt az év végén; az orvoshiány miatt megüresedett körzetekből 6 váro­si, 9 pedig községi. A megyében 1988-ban 4,1 millió na­pot töltöttek táppénzes állományban, csaknem másfélszeresét (1,3 miihó nap­pal többet), mint 1987-ben. A növeke­dés mindegyik negyedévben erőteljesen meghaladta az egy évvel korábbit, hol­ott az év végi influenzajárvány legfel­jebb az utolsó negyedév nagymértékű növekedését indokolhatja. Az év folya­mán a rendelkezésre álló összes mun­kanap 6,5%-át töltötték táppénzes ál­lományban. Az előző évinél jóval ma­gasabb táppénzes arányt tükrözi az is, hogy ebben az esztendőben naponta átlagban 15641 fő volt betegség miatt távol a munkahelyétől; egy évvel ko­rábban mindössze 10671 fő volt ez a kieső létszám. Az összes táppénzes napnál valami­vel mérsékeltebben emelkedett a gyer­mekápolás" miatti távoliét, részaránya az egy évvel korábbi 9%-ról 8,6%-ra csökkent. Figyelemre méltó, hogy miközben a táppénzes napok száma összességében igen erőteljesen növekedett, a rövid ideig tartó — 3 napon aluli — táppén­zek száma az előző évinek alig 44%-a. Ebben a nagymértékű csökkenésben minden bizonnyal nagy szerepe van an­nak, hogy 1988. év elejétől jelentősen megváltozott a táppénzjogosultság, il­letve -elszámolás rendszere. Ez a vál­toztatás, amelyet az utolsó negyedévtől ismét módosítottak, a hosszabb ideig tartó táppénz igénybevételére ösztön- zott. A csecsemő- és terhesgondozók fór- „alma 1988-ban tovább csökkent, ösz; szefiiggésben a szülésszam csökkenő tendenciájával. Az ev folyamán 7171 terhes not és 6806 csecsemőt vettek nyilvántartásba a megye gondozointe- zetei Az előbbi 204-gyel, az utóbbi pe- H 107-tel kevesebb az egy evvel aze­lőttinél A gondozókban újonnan nyil- lántartásba veUterhisek.kozottvá­ratlanul magas, evente 26-2 //„ korun a SäA veszélyeztetett cse­csemők aránya szinten jelentős, 16- 18% közötti. J\luílt levelez adófizető S **>• tt «WUO „ lutNdvtu mwutal Tisztelt Hölgyem, Uram! SSsgssaasí Reméljük, sikeres óvet zárt. Üdvözlettel: AOO- ÉS PÉNZÜGYI ELLENŐRZÉSI HIVATAL ' ELNÖK . / /

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents