Petőfi Népe, 1989. február (44. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-22 / 45. szám

ÜLÉST TARTOTT AZ MSZMP KÖZPONTI BIZOTTSÁGA

Két- és

LUKÁCS JÁNOS ELŐADÓI BESZÉDE

Elénk vitát, felszabadult légkört akarunk meghonosítani

Ezután — a napirendnek megfelelően — Lukács János, a Központi Bizottság titkára tartotta meg a városi és megyei pártértekezletek, illetve pártbizottsági ülések tapasztalatait összegző jelentéssel foglalkozó előadói beszédét.

— A pártszervezetek önállósága akkor nyer értelmet, ha a lényegi politikai és szervezeti kérdésekben megfelelő irányítással párosul. Egyszerűbben szólva: a Központi Bizottság nem egyszerűen jogosult, hanem köteles is vezetni a pártot, irányt szabni a pártszervezetek munkájának — mondotta elöljáróban.

— Rendkívül fontos tehát, hogy a Központi Bizottság — ahogyan ezt február 10—11 -ei ülésén megkezdte

— határozottan, egyértelműen foglaljon állást a lényeges kérdésekben. Ennek hiányában nem születhet egy irányba ható területi, helyi döntés sem. Mutatta ezt az a tény, hogy a helyi pártszervek rendkívül serények voltak a helyzet kritikus és önkritikus elemzésében, a gondok feltárásában, az ellentmondások bemutatásában, de a személyi és szervezeti változtatásokon túl

— ami nem kevés és nem lebecsülendő

— csak szerény eredményeket értek el a jövő feladatainak kimunkásában, a párttagság által képviselhető álláspontok kialakításában, a pártegység helyreállításában. Számunkra nagy tanulság, hogy a megfelelő feltételek megteremtése nélkül nem várhatunk öntevékenységet, önállóságot, s e feltételek egy részéről az irányító párttestületeknek, a Központi Bizottságnak kell gondoskodnia. Melyek ezek a feltételek? Először is az, hogy az alapvető politikai és társadalmi kérdésekben a Központi Bizottság — mind a távlatos célokat, mind a megvalósításukat lehetővé tevő utat illetően — fogalmazza meg álláspontját és javaslatait. Ezen az úton elindultunk, s mostani ülésünkkel S az alkotmány koncepciójának, illetve agrárpolitikai elgondolások megtárgyalásával — tovább haladtunk előre. Folytatni fogjuk ezt a munkát; a soron következő üléseken napirendre tűzve a rövid távú célokat, a gazdasági stratégia, a szociál- és egészségügy-politika, a politikai nyilvánosság, a választási törvény, a nemzetközi integrációs folyamatokhoz való viszonyunk kérdéseit. A második feltétel, amelynek szavatolásáért a Központi Bizottság felel, az, hogy a párttagság véleményének szabad, korlátozásoktól mentes kifejtését, a nevükben születő állásfoglalások befolyásolását egyértelmű garanciák biztosítsák. A harmadik feltétel, amelynek megteremtéséért közösen is felelünk, a központi bizottsági tagok, a párt tisztségviselőinek, a vezetők rendszeres, személyes jelenléte a különböző pártfó- rumokon, aktív részvétele a közéleti vitákban — hangsúlyozta a Központi Bizottság titkára.

Merev ragaszkodás a betűkhöz és ennek az ellentéte

Ezután arról szólt, hogy meg kell gyorsítani pártunk új és stabil működési szabályainak kimunkálását. Az új szervezeti szabályzat elfogadása természetesen a kongresszus hatásköre emelte ki, majd így folytatta: — A mindennapi gyakorlat új problémái azonban több érvényes szabályt áttörtek. Emiatt manapság kétféle szélsőséges felfogás tapasztalható a pártban. Az egyik: merev ragaszkodás a szervezeti szabályzat minden betűjéhez, és szem-, beszállás új szervezeti megoldásokkal. A másik már érvénytelennek tekinti a szervezeti szabályzat egészét, mint amit túlhaladott az élet. E felfogás képviselői azt javasolják, hogy a következő kongresszusig tegyük úgymond szabaddá a párt szervezeteinek működését. Mi egyik felfogást sem támogathatjuk. Az első megbénítaná, a másik anarchikussá tenné a párt működését. Azt javasoljuk, hogy a Központi Bizottság támogassa azokat az új megoldásokat, amelyek a párttagság kezdeményezésére, általános egyetértésével épültek be a pártmunka gyakorlatába, és az elmúlt kilenc hónap során lényegében mindenütt elfogadottá váltak.

E vállalás jelentse azt, hogy ezek a kezdeményezések szabállyá válnak, s hogy a Központi Bizottság soron következő ülésein állást foglal ezekben. Ennek szellemében javasoljuk napirendre tűzni az alapszervezeti munka és a párt szervezeti felépítésének korszerűsítését, a párt választási rendszerének megújítását, az egyéni és csoportos kezdeményezés, véleménynyilvánítás, a platformok szabadságának ehfi és gyakorlati kérdéseit. A fenti szervezeti témákban történő állásfoglalás egyrészt törvényesítené a már kialakult gyakorlatot, másrészt elemét képezné a kidolgozás előtt levő új szervezeti szabályzatnak.

A továbbiakban kifejtette: — Indítványozzuk, hogy mondja ki a Központi Bizottság: azokban a városokban és megyékben, ahol már előrehaladott állapotban van a tagság véleményének kikérése, arról, hogy milyen fórumon, milyen feladatokat jelöljenek meg az

országos pártértekezlet határozatának végrehajtására, gyorsítsák meg a döntést, és — ha pártértekezlet összehívása mellett döntenek — április vége előtt rendezzék meg azt. Elemi érdekünk, hogy lezáijuk ezt a folyamatot és fi-) gyelmünket az új feladatok megoldására összpontosítsuk. Lehet, hogy javasolt döntésünk kritikusai azt vetik majd szemünkre, hogy a Központi Bizottság, úgymond megállítja a megyei és a helyi poitikai megújulást. A valóság azonban az, hogy épp az érdemi, politikai megújulás érdekében kell megállítani a döntésképtelenség, a be- feléfordulás, az önmarcangolás tartó- sulását. Mi legyen a választási programban?

Természetesen a jövőben is szükség lesz arra, hogy a pártszervek saját döntésük vagy a tagság kezdeményezése alapján, a jelenleginél változatosabb munkaformák alkalmazásával, összehívjanak a pártbizottságoknál szélesebb összetételű tanácskozásokat, és ott a helyileg aktuális politikai témákról széles körű vitát folytassanak, szükség esetén döntsenek. Erre sokféle ok késztetheti a pártszervezeteket. Ezután is szükség lesz — jobban, mint eddig

— helyi, konkrét politikai programok kimunkálására. Helyben is meg kell vitatni: hogyan dolgozzanak a pártszervezetek a többpártrendszer körülményei között? Mit tartalmazzon a helyi pártszerv választási programja, párt- szerveink milyen módon vegyenek részt a tanácstagi és képviselői választásban? Hogyan készüljenek fel a sokszor egy időben zajló eseményekre, hogyan osszák el erőiket a legcélszerűbben? Mindez rugalmasabb, változatosabb munkaformák alkalmazását igényli. Ezek közül mostani állásfoglalásunk sem záija ki a világos, konkrétan megfogalmazható, célra orientált,

— a hosszas politikai beszámolókat és választási ütközeteket mellőző = programadó pártértekezleteket. A későbbiekre nézve viszont javasoljuk szabályozni az értekezletek kezdeményezésének és összehívásának rendjét. Ennek lényege az, hogy pártértekezletet általában a pártbizottságok mérlegelése alapján kell összehívni. Kötelező összehívni az értekezletet — külön mérlegelés mellőzésével —, ha azt a párttagok egyharmada egyéni vagy csoportos kezdeményezés útján igényli. Javasoljuk az állásfoglalásban is rögzíteni; a kezdeményezők kötelesek világosan megjelölni az összehívásra javasolt pártfórum célját és pontos napirendjét, valamint kezdeményezésükről tájékoztatni alapszervezetüket és azt a pártbizottságot, amelynek a kötelezettsége lehet az értekezlet összehívása és előkészítése. Döntésünk megerősítené a párttagok egyéni és csoportos jogait; ugyanakkor értelmes és szabályozott kereteket adna azok gyakorlásához. Joggal elvárható ugyanis például az, hogy a különböző fórumokat kezdeményezők konkrétan jelöljék meg az értekezletek célját, javasolt napirendjét, és kezdeményezésükről tájékoztassák alapszervezetüket és az ügyben érintett választott pártszerveket. Ez a javasolt szabályozás megfelel a nemzetközi tapasztalatoknak: mindazokban a kommunista, szocialista és szociáldemokrata pártokban, amelyekben intézményesítették a tagság kezdeményezési jogát, az indítványunkkal azonos szabályok vannak érvényben.

— Elénk vitát, felszabadult légkört akarunk meghonosítani pártunkban.

A nézetek, a különböző politikai elgondolások küzdelme azonban gyakran személyi konzekvenciákkal is jár. Erről tanúskodtak az elmúlt kilenc hónap pártértekezletei is.

Mindannyiunknak meg kell tanulnunk ezzel együttélni: a győzelmet nem diadalmámorban és revansvágytól fűtve ünnepelni, a vereséget pedig nem megaláztatásként és kirekesztésként gyászolni. Mindig gondolnunk kell arra: egy demokratikus pártban nincsenek és nem lehetnek megfordíthatatlan többségek. Győztes- vágy vesztes — változhat. De — különösen a többpártrendszer körülményei közt — a pártban együvé tartozik. Ezért erkölcsi és politikai kötelességünk, hogy a kisebbségben maradottak és meg nem választottak méltóságát óvjuk, értékeiket becsüljük ^s egzisztenciális biztonságuk megőrzéséért felelősséget érezzünk — mondotta végezetül Lukács János.

A demokratizmus erjesztői voltak a pártértekezletek

A megyei és városi pártértekezletek tapasztalatairól szóló írásos jelentés és az ehhez kapcsolódó szóbeli kiegészítés feletti vitában nyolcán fejtették ki véleményüket. Egyetértőleg támogatták a beszámoló megállapításait. Hámori

Csaba úgy vélekedett, hogy a tanácskozások segítségével nagyobb politikai harcképességu szervezetek jöttek létre, s végbement egy öntisztulás is a pártban.

' Gyuricsku Kálmán a párt megújulásának fontosságát hangsúlyozta, mert ezen is múlik a reform sikere. Vissza kell adni a párttagság hitét — mondotta —, tudatosítani, hogy a párt tagjának lenni nem jelent „korlátok közötti életet”. Hasonlóan fogalmazott Rajki Sándorné mondván, hogy ne szorítsák merev határok közé a mozgalmi életet. Barts Oszkárné azt emelte ki, hogy az értelmes rend öltsön testet a szervezeti szabályzat pontjaiban.

Többen is megerősítették, hogy akkor növelték meg az alsóbb pártszervezetek önállóságát, amikor az együttgondolkodásra, az együttcselekvésre van a legnagyobb szükség. Jókay Endre ezzel összefüggésben annak a véleménynek adott hangot, hogy az önállóság rázúdult a pártszervezetekre, és nem mindenütt tudtak élni ezzel a lehetőséggel. Most a legfontosabb azt elérni, hogy a reformnak eredményei legyenek a politikában és a gazdaságban is, és a párt ne sodródjon, hanem vezessen. Kifogásolta, hogy egyesek a takarékosság jegyében meg akarják szüntetni a munkásőrséget, amely a közösségi gondolkodás és cselekvés jó példáját mutatja.

Horn Gyula emlékeztetett arra, hogy szinte valamennyi pártértekezleten felvetődött: milyen legyen a pártszervezetek kapcsolata az újonnan létrejött szervezetekkel. Különösen fontos erre választ adni azért, mert több in szerveződés az MSZMP-t, a KISZ-t és a népfrontot azonosítja a múlt szervezeteivel. Horn Gyula ugyanakkor rámutatott: ennek a pártnak a politikája már más, mint amilyen a múltban volt, fő törekvése a gyökeres politikai reformok megvalósítása. Tény az is, hogy a népfront már a májusi pátkonferencia előtt is a megújulás egyik szószólója volt, s a KISZ is nagyon sokat tett és tesz a változások érdekében. Éppen ezért politikai választ kell adni az ilyen sommás, elmarasztaló véleményekre.

Több felszólaló részletesen beszámolt a megyei pártértekezletek általánosítható tapasztalatairól. IUei György felhívta a figyelmet arra is, hogy a vitákban a 30—40 évesek nemzedéke szólalt meg a leghatározottabban, nagy felkészültséget mutatva. Devcsics Miklós azt vizsgálta: mi motiválta, hogy a pártértekezleteken elsősorban a káderügyek kerültek előtérbe. Véleménye szerint ezt az váltotta ki, hogy a tagság elégedetlen volt a pártirányitással és a párt teljesítményével, s a párt munkastílusa sem felelt meg a tagság várakozásának. Javasolta, hogy az ilyen jellegű pártértekezletek összehívását most már határozatilag meg kellene akadályozni. E nézettel Rajkt Sándorné szállt szembe, mondván, hogy ezt nem szerencsés hatalmi szóval megtiltani. Hasonlóképpen foglalt állást Hámori Csaba is.

A vitában elhangzottakat Lukács János összegezte. Úgy ítélte meg, hogy az elmúlt hónapokban lezajlott pártértekezletek a párt és a közügyek demokratikus kezelésének eijesztői voltak. Ugyanakkor felhívta a figyelmet: a bizalom hiánya mutatkozik abban, hogy párttagok ebben a formában láttak biztosítva a tagsági akarat érvényesülését a helyi programok kidolgozásában és a vezetők kiválasztásában. Javasolta, hogy ahol a pártértekezletek előkészítésének folyamatát megkezdték, ott gyorsítsák meg azt, és még április végéig tartsák meg az értekezleteket.

Ezután a Központi Bizottság testületé egyhangúlag elfogadta Lukacs János előterjesztését. A határozat szerint az országos pártértekezletből adódó feladatok meghatározására hivatott helyi és megyei tanácskozások megrendezésének határideje április 30-a.

A Központi Bizottság az elfogadott napirend szerinti negyedik pont, az „egyéb kérdések” megtárgyalásával fejezte be munkáját. Erről Kimmel Emil, a párt helyettes szóvivője adott tájékoztatást.

Elmondotta, hogy a testület foglalkozott a párttagfelvétel és a tagdíjfizetés egyes kérdéseinek módosításával. Eszennt a szervezeti szabályzat a következőképp módosul: a tagfelvételről a taggyűlés határoz, a tagság kelte a taggyűlési határozat időpontjától számit. Ennek értelmében természetesen az újonnan felvett párttagok a tagsági díjat a felvétel időpontjától fizetik.

A Központi Bizottság tájékozódott a testülethez írott levelek kezeléséről, számuk ugyanis az utóbbi időszakban jelentősen megnövekedett. Az a döntés született, hogy a pártpolitikai osztály a levelek tartalmáról a KB üléseit megelőzően készítsen elemzést, összefoglalást, amelyet a testület tagjai megkapnak; a Központi Bizottság a napirendek vitáiban és döntéseiben hasznosítsa a levelekben foglalt javaslatokat. Természetesen minden levélírónak sze- • mélyes választ is kell kapnia. A levelekből levonható politikai következtetések a pártsajtóban kapjanak nyilvánosságot.

A helyettes szóvivő bejelentette: az elmúlt negyven év tapasztalatainak áttekintése részeként a Központi Bizottság kezdeményezi a kormánynál ,egy történészekből, jogászokból álló bizottság létrehozását azoknak a peranyagoknak az áttekintésére, amelyekről valószínűsíthető, hogy koncepciós elemeket tartalmaznak.

Végül Kimmel Emil a testület előtt szereplő személyi kérdésekről szólva bejelentette: Klenovics Imrét és Lo- sonczi Pált — saját kérésükre —felmentették központi bizottsági tagságuk alól.

A Központi Bizottság tudomásul vette Stadinger István bejelentését arról, hogy a parlamenttől kérni fogja az Országgyűlés elnökének tisztségéből való felmentését. (MTI)

NEMZETKÖZI SAJTÓKONFERENCIA Az alkotmány a népé lesz

Még tartott a Központi Bizottság ülése, amikor a napirendi pontok előadói nemzetközi sajtókonferencián találkoztak az újságírókkal.

Elsőként Fejti György, a Központi Bizottság titkára szólt arról, hogy több mint egy éves előkészítő munka után fontos szakaszához érkezett az alkotmányozás. Elkészült az új alkotmány szabályozási alapkoncepciója, amelyet a KB a további munka alapjának elfogadott, s ajánlja a Parlament március S-án kezdődő ülésén is megtárgyalni. Hozzátette: most az első olvasatban vitatják meg a mintegy százoldalas dokumentumot, amely a napokban teljes terjedelmében nyilvánosságot kap. A Központi Bizottságnak az a szándéka ugyanis, hogy az új alkotmány minden állampolgár és az állampolgárok minden csoportjának véleményét figyelembe véve formálódjon.

A KB titkára ezután szóba hozta az alaptörvény néhány koncepcionális kérdését, elsőként azt az elképzelést, hogy az új alkotmány tükrözze a magyar történelemnek, a magyar állam szervezetének és alkotmányjogának kontinuitását, építsen a több mint ezeréves magyar államiságra, adja ennek az alkotmány preambulumában korrekt, tárgyilagos értékelését, szóljon arról, honnan indult a magyar nép, hol tart jelenleg, s merre készül, mik a céljai. E tekintetben alapkérdés, hogy az új alkotmány Magyarországot minden kétséget kizáróan szabad, demokratikus és szocialista államként definiálja. Fejti György hangsúlyozta, hogy az alaptörvény tervezetének elkészítésében egyszerre építettek a magyar alkotmányfejlődés tradícióira, s a nemzetközi alkotmányjog minden progresszívak tekintett, s maradandónak bizonyuló értékére. Kifejezte azt a meggyőződését, hogy az új alaptörvény áttörést jelent az emberi és állampolgári jogok értelmezésében. A Központi Bizottság arra törekedett, hogy a szerződésekben vállalt kötelezettségekkel teljesen összhangban, a társadalmi fejlődés igénye és szükséglete szerint az állampolgári jogok teljes katalógusát tartalmazza az alkotmány, benne e jogok garanciarendszerét is. Kifejtette: fontos érdek fűződik ahhoz, hogy az állampolgárok teljes szuverenitása, szabadsága, önszerveződéshez való joga — beleértve az állampolgári elégedetlenség kifejezésre juttatását — alkotmányos keretek között, szabályozott formában gyakorolható legyen.

Fejti György végül kijelentette: — Nagy munka van mögöttünk, de még nagyobb áll előttünk, hiszen a hétfői vita egy szakaszt lezárt, ugyanakkor kezdeményezett egy — most már a szakma, a jogtudomány keretei közül egyre inkább a politika és az állampolgárok napi vitája tárgyát képező — munkafázist. Nehéz lenne prognózist adni, hiszen az alkotmány akkor van kész, ha nagyobbrészt közmegegyezés van mögötte. A Központi Bizottság azonban egy éven belül egy kodifikált szöveget szeretne a Parlament elé terjeszteni, s elfogadása esetén a következő év elején népszavazásra bocsátani.

Iványi Pál, az agrárpolitikai koncepció előadója bevezetőjében arról tájékoztatta az újságírókat, hogy a napirend feletti vita reggel 8 órától délután fél 3-ig tartott, majd kiemelte: a gazdasági reform gyorsítása, az új gazdasági filozófia kidolgozása több mint fél éve folyik. A kormányzatban, a különböző bizottságokban befejezéséhez közelednek az ezzel kapcsolatos viták. E tekintetben az első igazán reformértékű megjelenés az agrárpolitikai tézis, amely a korábbihoz képest lényeges elemeiben változik, annak a reformfelfogásnak a szellemében, amelyről az elmúlt időben oly sok szó esik. Ez az első olyan gazdaságpolitikai típusú elképzelés, amivel a májusi pártértekezlet óta — programként — az MSZMP a nyilvánosság elé lép.

A KB titkára leszögezte: módszerét illetően is változás történik a korábbiakhoz képest, ugyanis a KB két menetben tárgyalja e kérdéskört. Az első olvasatban megvitatott iézistervezettel kapcsolatosan úgy döntött, hogy — az elhangzottakat figyelembe véve T- társadalmi vitára bocsátja.

Ugyanakkor felkéri a párt szervezeteit, az érdekképviseleti szervezeteket, a tudományos testületeket, s nem utolsósorban az érintetteket — tehát a mezőgazdaságban, az agráriparban dolgozókat —, hogy az eddig kialakult elképzelésről mondjanak véleményt. Várhatóan április végén a KB ismét visszatér a tézistervezetre, majd véglegesíti az agrárgazdaság hosszú távú fejlesztési elképzeléseit. Iványi Pál a továbbiakban arról szólt, hogy a testület ülésén igen élénk eszmecsere folyt, alapvetően megerősítették azt az irányt, amelyet a tézistervezet ajánlott.

Kimmel Emil, a párt helyettes szóvivője röviden ismertette a városi és megyei pártértekezletek, illetve pártbizottsági ülések tapasztalatait összegző jelentés feletti vitában elhangzottakat. Hangsúlyozta: megfelelő feltételek nélkül nem várható öntevékenység, önállóság a helyi pártszervektől. Ezekről a feltételekről szólva kiemelte: a párt irányító szerveinek meg kell határozniuk álláspontjukat a távlati célokat illetően; megfelelő garanciákkal gondoskodni kell arról, hogy a párttagság szabadon, korlátozásoktól mentesen fejthesse ki véleményét. A tanácskozáson megfogalmazódott — mutatott ár Kimmel Emil —, hogy a politikaformáláshoz nem elég a kritika és a tagadás, fontosabb az értelmes rend kialakítása. Felvetődött annak szükségessége is, hogy a párt gyorsítsa meg működési szabályainak kimunkálását. A hozzászólók hangot adtak annak az elemi igénynek, miszerint erkölcsileg tiszta, feddhetetlen vezetőkre van szükség a pártszervezetekben. Konkrét javaslatként hangzott el az ülésen: a párttagság attól az időponttól legyen érvényes, amikor a taggyűlés döntött a jelölt felvételéről.

Ezt követően az újságírók tették fel kérdéseiket. Ezekre válaszolva Fejti György elmondotta: az alkotmány a népé lesz, az alaptörvénynek a nép akaratát kell megtestesítenie. Egyetlen társadalmi vagy politikai szervezet sem sajátíthatja ki a jogot, hogy a nép nevében beszéljen, amikor az alkotmány

koncepciójával kapcsolatban nyilatkozik. A kommunisták a társadalom szocialista fejlődési iránya mellett foglalnak állást. Tehát nem egy dogma, hanem alapértékek mellett, s ezeknek egy részét már tartalmazz* az alkotmánykoncepció. A Központi Bizottság titkára úgy vélekedett: az új társadalmi szervezetek, az alakulóban levő pártok is elfogadhatják a társadalmi tulajdon meghatározó szerepét, azt, hogy a gazdálkodás eredményéből az esélykülönbségek mérséklése mellett részesedjenek az állampolgárok, és a hatalom széles körű kontrollját demokratikus intézmények lássák el. A kommunisták számára ez jelenti a szocializmust. Ezt a fogalmat nem jelzős szerkezetként kívánják látni az alaptörvényben, hanem azt szorgalmazzák, hogy az alkotmány szellemisége legyen szocialista.

Február 10—11-ei ülésén a Központi Bizottság úgy foglalt állást, hogy a politikai intézményrendszer reformját, a hatalom gyakorlásának új módját a többpártrendszer keretei köz} célszerű megvalósítani. Következésképpen az alkotmány sem állíthat akadályt a többpártrendszer kialakítása elé. . A párttörvény életbe lépését követően a bejegyzett pártok legálisan működhetnek, illetve részt vehetnek a választásokon — hangoztatta Fejti György.

Fejti György egy másik kérdésre válaszolva elmondotta: a párt a Hazafias Népfronttal és a benne képviselt társadalmi szervezetekkel, nemzetiségi szövetségekkel, egyházakkal közösen kezdeményezte, hogy március 15-ét a lehető legszélesebb nemzeti alapon ünnepeljük meg. Sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy egyes alternatív szervezetek ezt elutasították. „Bízom abban — folytatta —;hogy ebben az ügyben nem ez a végső szó. Mi továbbra is kezdeményezünk, de semmilyen nyomást nem fogunk gyakorolni; a gyülekezési jog törvényes keretei között bármely szervezet szuverén joga lesz, hogy megemlékezését megtartsa.” A KB titkára személyes véleményét kifejtve hozzáfűzte: éveken át

— nem is alaptalanul — a hatalom arroganciáját emlegették március 1 S-e megünneplésével kapcsolatban. Erről ma már nem lehet beszélni, s annál inkább kár volna, ha egy másik arrogancia lépne a helyébe. Különösen nem lelkesedik a tévé úgymond jelképes elfoglalásának ötletéért. „Szerzői a tűzzel játszanak. Az illetékes szervek mérlegelik majd az erre adandó választ, én mindenesetre bízom valamennyi érdekelt józan mérték- tartásában” — hangoztatta.

Beszámolt a pártnak arról a kezdeményezéséről is, hogy az illetékes kormányzati, igazságügyi szervek történészekből, jogászokból álló bizottságot hozzanak létre, amely az 1945 decemberétől 1962-ig terjedő időszak — feltételezhetően koncepciós elemeket tartalmazó -— pereit tekinthetné át, és kialakítaná elképzelését arról, mi legyen a további eljárási rehd ezekben az ügyekben. Ezzel igen nehéz munka kezdődik el, amelynek során prekoncepció nélkül kívánják áttekinteni a tisztázandó kérdésék teljes körét

— mutatott rá Fejti György, hangsúlyozva e szándék politikai jelentőségét.

A Központi Bizottság titkára — az alkotmányozást a politikai reformfolyamat egészébe illesztve — szólt a következő időszak soron levő, fontos lépéseiről. Eszerint a közeljövőben indokolt létrehozni az alkotmánybíróság intézményét, hogy az még megelőzze a párttörvény ez évre tervezett megalkotását. Ugyancsak még az idén célszerűnek látszik az Országgyűlés elé terjeszteni a tanácsi és képviselőválasztások szabályozásának koncepcióját. A továbbiakban — ha a törvényhozó testület ezzel egyetért — az új alkotmány elfogadása előtt a jelenleg hatályban levő módosításával létre lehetne hozni a' köztársasági elnöki intézményt, s ezután kerülhet sor a helyhatósági, az elnök-, illetve a képviselőválasztásokra.

Mi a véleménye a magyar munkásságnak a többpártrendszerről? — érdeklődött a bolgár Otecsesztven Front munkatársa. Fejti György a Központi Bizottsághoz eddig eljutott véleményeket úgy összegezte, hogy remények és aggodalmak egyaránt fellelhetők azokban. Reménykedés abban, hogy atársa- dalom sorsáért felelősséget érző erők párbeszéde, összefogása segíthet gondjaink leküzdésében és aggodalmak atekintetben, vajon felkészült-e a többpártrendszerre társadalmunk, azok a szervezetek, amelyek politikai pártként kívánnak tevékenykedni. Nem alaptalan aggodalmak ezek, ám — miként a Központi Bizottság előző ülésén megfogalmazódott — mégis erre az útra kell lépni, elkerülve ugyanakkor az anarchikus folyamatokat.

A Reuter tudósitója ellentétet vélt felfedezni az alkotmánykoncepció ezeréves államiságunkhoz való kapcsolódása és a szocialista állam megjelölésének szándéka között. Fejti György rámutatott: a kontinuitást a maga teljességében kell értelmezni, így az 1948—49 utáni időszakot sem lehet mellőzni a magyar történelemből. Semmi nem indokolja tehát, hogy a szocializmus építésének évtizedeiről „megfeledkezzék” az alaptörvény.

Iványi Pál az agrárpolitika megújításának napirendre tűzését indokolva elmondotta, hogy nem volt szó valamiféle sürgősségről. Egy éve zajlik az előkészítő munka, mert bár joggal értékeltük a mezőgazdaságot sikerágazatként, már korábban látszottak a gondok is; éreztette hatását a technika elöregedése, a nyíló agrárolló, a piaci körülmények változása itthon és külföldön egyaránt. A párt agrártézisei sok ponton találkoznak az égyes alternatív szervezetek által megfogalmazott elképzelésekkel. így közös szándék a szektorsemlegesség érvényesítése, a magángazdaságok mozgásterének bővítése, a földforgalmazás feltételrendszerének korszerűsítése és a monopóliumok felszámolása. Vannak azonban markáns eltérések is: az MSZMP nem vállalhatja magáénak az új „földosztás” igényét, s irreálisnak tartja a farmergazdálkodásra való áttérést.

többoldalú

konzultációk

előkészítése

Az MSZMP Központi Bizottsága által megbízott munkacsoport szerdán megkezdi tárgyalásait a különböző politikai, társadalmi szervezetekkel. Elsőként az MSZMP és a Hazafias Népfront képviselői találkoznak. A Magyar Szocialista Munkáspárt tárgyaló- csoportját Fejti György, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a Hazafias Népfront delegációját Huszár István, a HNF Országos Tanácsának főtitkára vezeti.

Az MSZMP hasonló megbeszéléseket tervez más társadalmi szervezetek és mozgalmak képviselőivel. Az előkészítő találkozók célja a legmagasabb szintű két- és többoldalú konzultációk megalapozása, amelyekről a sajtó folyamatosan tájékoztatni fogja a közvéleményt.

Halálra ítélték a máhomfai kislány gyilkosát

A Legfelsőbb Bíróság dr. Rabóczki Ede hadbíró ezredes által vezetett tanácsa kedden helybenhagyta a Kaposvári Katonai Bíróság első fokú Ítéletét: aljas indokból, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés és kifosztás bűntette miatt — halmazati büntetésül — halálra ítélte a 22 éves Kardos Aladárt.

Tavaly május 5-én a sorkatonaként Lentiben szolgáló Kardos Aladár eltávozáson volt. Este egyik rokona motorkerékpárjával szüleihez tartott Tormaföldére. Nyolc óra körül a Lenti és Máhomfa, község közötti úton meglátta a 11 éves Kaszás Anitát, aki aznap osztálykiránduláson járt, s mivel lekéste az autóbuszt, gyalogosan igyekezett haza. Kardos elhatározta, hogy megismerkedik, majd szexuális kapcsolatot létesít a gyermeklánnyal. Beszélgetni kezdett vele — megtudta, hogy általános iskolás —, s arról érdeklődött, volt-e már nemi kapcsolata. Később a férfi meg akarta csókolni, de a kislány tiltakozott. Erre az erős fizikumú Kardos megszorította a nyakát, majd a magatehetetlen leányt a mintegy 200 méterre fekvő erdőbe vonszolta. Ott tovább fojtogatta, s a már eszméletét vesztett, hason fekvő kislányra rátérdelt, s szinte agyontaposta. A szerencsétlen gyermek olyan súlyos sérüléseket , szenvedett, hogy a gyors orvosi beavatkozás sem tudta volna megmenteni az életét.

Súlyos bűncselekménye után Kardos hazament, megvacsorázott, civilruhát öltött, majd szülei gépkocsijával visszatért a helyszínre. A holttestet a Kerka patak hidjához vitte, ott levetkőztette — közben kiszedte a fülbevalóit — majd a vízbe dobta. Ruháit, s más holmijait elszórta. visszament alakulatához.

Miután a szülők béjélfeü&t]ték'!á,J)33lány eltűnését, tanúk segítségévéi — akik a kislánnyal együtt láttak Kardost, illetve emlékeztek a motorkerékpárra és a személygépkocsira — elfogták a brutális gyilkost. Az orvosszakértők szerint Kardos pszichopata, de ez nem érinti beszámíthatósagát.

Az első fokú ítélet ellen a vádlott és védője enyhítésért fellebbezett, a legfőbb ügyész képviselője a helybenhagyást indítványozta.

Kardos Aladár a fellebbezési tárgyaláson beismerte s megbánta tettét. Tagadta azonban, hogy szexuális szándékkal közeledett a gyermekhez.

A Legfelsőbb Bíróság az első fokú ítéletet, a tényállás megállapítását minden tekintetben megalapozottnak tartotta.

Enyhítő körülményként mindössze fiatalságát értékelték, ám ez nem tette lehetővé e kivételes büntetés kiszábásának mellőzését. Súlyosbító körülményként vette figyelembe a legfelsőbb bírói fórum — egyebek között ’ —, hogy Kardos Aladár tettét útonállóként követte el, visszaélve a gyermeknek az egyenruhás emberekbe vetett bizalmával, továbbá azt, hogy yédtelen gyermeket ölt meg, s halála után kifosztotta. Kardos Aladár kegyelmet kért az Elnöki Tanácstól. (MTI)

Kiemelkedő évet zárt a nyomda

(Folytatás az 1. oldatról)

— A Petőfi Nyomda minden évben rendez szakmai találkozást a csomagolóanyag-gyártással kapcsolatban. Ezúttal az öntapadó címke és a hajlékony falú csomagolóanyag gyártása volt a téma. Miért éppen ezt a két területet választották?

— A közelmúltban avattuk új üzemünket, amelyet döntő részben egy 300 millió forintos világbanki hitellel hoztunk tető alá. Ennek keretében jelentős fejlesztést hajtottunk végre az öntapadó cimke és hajlékony falú csomagolóanyag-gyártásuhk területén. Elsősorban ezt mutattuk be most megrendelőinkének, szállítóinknak, azzal a nem titkolt céllal,

hogy elősegítsük megnövekedett kapacitásaink lekötését.

— Milyen mértékű ez a növekedés?

— Mind az öntapadó cimke, mind pedig a hajlékony falú csomagolóanyag-gyártásunk megduplázódott. Ezen belül külön is kiemelést érdemel a vonalkód-előállítás, amelyben úttörő szerepet vállaltunk á szocialista országok nyomdaipari üzemei között. Nemrég korszerű lézeres levilágító berendezést helyeztünk üzembe, amelynek segítségével elláthatjuk a hazái termékeket a megfelelő pontosságú vonalkóddál. A tőkés piacokon ma már e jelzések nélkül nem lehetne értékesíteni áruinkat.

— ön az előbb azt mondta: a tanácskozás egyik célja, hogy minden termékükre vevőt találjanak. Ezek szerint eladási gondjaik vannak?

— Nincsenek. Sőt éppen eredményes piaci tevékenységünknek köszönhető; hogy tavaly kiemelkedő évet zártunk: 1,4 milliárd forintot meghaladó árbevétel mellett 128 millió forintos nyereséget könyvelhettünk el. fgy sikerült elérnünk, hogy a Petőfi Nyomda dolgozóinak havi átlagkeresete 10 ezer 700 forintra nőtt. Jó alapról jpdulunk tehát, de tovább kell javítanunk piaci munkánkat, mert ez évtől ránk nehezedik a világbanki hitel terhe is. Ennek ellenére az idén legalább 12 százalékos bérfejlesztést tervezünk. Ehhez

• a/.onbajj 1989-ben 1,6 milliárd forintos árbe- vétel mellett tartanunk kell a tavalyi nyere- ségszintet. g, jj.