Petőfi Népe, 1989. február (44. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-20 / 43. szám
/ 1989«február 20. • PETŐFI NÉPE • 5 AZ ASZÁLY, A GAZDASÁGI TERHEK ELLENÉRE Tizennégy és fél milliós nyereség Bugacon A Bugacon gazdálkodó Aranykalász Szakszövetkezet nem tartozik a gazdag és a nagy közös gazdaságok közé, de az okos gazdálkodás, a több lábon állás, a lelkiismeretes és pontos munka évek óta — az egyre nehezedő gazdasági körülmények ellenére — eredményesnek mutatkozik. Bizonyítja ezt az is, hogy a múlt évben növekvő árbevétel és termelési érték, csökkenő létszám és növekvő bér . mellett 14,5 milliós nyereséget értek el. A hogyanról faggatom Börcsök Andrást, a szakszövetkezet elnökét. — Tavasszal már látszott, hogy a növény- termesztésben kiemelkedő évünk lesz. Ez bebizonyosodott nyár elején, sőt a kalászosok aratásakor is. Az előző évinél 246 vagonnal, 74 százalékkal lett több a gabona- termés. Az év második fele, sajnos, aszály- lyal volt terhes, s emiatt a legpénzesebb növényünkből, a napraforgóból az 1987. év eredményének csupán a felét tudtuk betakarítani. Drasztikusan csökkent a lucerna harmadik és negyedik kaszálásából származó termésmennyiség is, s emiatt a tervezett 200 vagon helyett csak 120 vagon lucernapelletet tudtunk előállítani. A juhászatból és a húshasznú szarvasmarhatartásból évek óta nem sok jövedelme származott a gazdaságnak. Az állattenyésztési agazatban jelentkező hatások közül elsőnek a nyomott árakat tartják, de rontßjta^z eredményeket az indokdlaTlamil magas takarmányfelhasználás, elhullási arány, s a kívánalomtól elmaradó gondozói munka is.- Az alaptevékenységhez szorosan hozzákapcsolódik a kisáru- termelés, amely a tagi és szakcsoporti áruelőállításból és -értékesítésből adódik. Itt jelentős árbevétel-növekedés jelentkezett, amely kizárólag a hízott sertés értékesítéséből szármázik. Az előző évi 71 milliós árbevételünk a múlt évben 90 millióra növekedett, de ezt sajnos, nem követte az eredménynövekedés. Ennek az az oka, hogy olyan árpolitikát alkalmaztunk, amellyel tudtuk állni az árversenyt. Ezzel megőriztük eredménytömeg- ben a korábban elértet. Az alkalmazott ár a velünk szerződő termelőknek jelentett többletbevételt. A szakszövetkezet élelmiszerfeldolgozó üzeme — amely most már szorosan kapcsolódik az alap- tevékenységhez — a kedvezőtlen gazdasági körülmények és a lakosságra nehezedő terhek miatt mán 1987-ben sem tudta teljesíteni tervét, s ez a múlt évben sem sikerült. Ez egyébként abból is adódott, hogy az országban jelentős kínálati piac alakult ki feldolgozott mezőgazda- sági termékekből. Szerencsére, az ipari ágazatnál a múlt esztendőben jelentős javulás következett be. — Két lakatosüzemünk — a bugaci és a jászszentlászlói — a 10,6 milliós fedezeti eredményét a múlt évben 14,2 millióra növelte, s a budapesti szerelőbrigádunk a létszám csökkenése ellenére is hozta az előző év produktumát. Úgy tűnik, többéves erőfeszítés után javulás mutatkozik a műanyagipari tevékenységünkben is. Itt sem könnyű az előrelépés, mert a felhasznált alapanyagok ára egyre feljebb szökik, amelyet igen nehezen lehet a késztermekbe beépíttetni és a vásárlókkal elfogadtatni. Mindezek alapján elmondhatom, nem kis dolog volt elérni a 14,5 milliós nyereséget. Már csak azért sem, mert létszámunk negyvennel csökkent, s jelentős összeget vitt el a bérbruttósítás is. A nyereségből a tagi részesedésre 1,6, év végi részesedésre 1,9 millió forintot fordítunk. Mit hoz a jövő? Ezt a kérdést nemcsak az újságíró, de minden gazdaságvezető, a közös gazdaságban dolgozó tag is felteszi. — Elsődleges feladatunk, hogy talpon tudjunk maradni, hogy eredményesen tudjunk gazdálkodni. Ehhez újabb erőfeszítésekre lesz szükség, s ha kibírjuk roppanás nélkül ezt a nagy nyomást, akkor érdekeltségi rendszerünket tovább kell fejleszteni, gazdálkodásunk minden elemében alkalmazni kell a költségviszonyokra alapuló, eredmény szerinti részesedést. Azzal számolunk, hogy a gabonatermesztésünk szerényebb lesz, lucernatermesztésben sikerül előállítani a 200 vagon körüli lucernapelletet. Az állattenyésztésben bérbeadással vagy átalányelszámolásos rendszerrel jó lenne elérni a nullszaldós eredményt. A kisárütermeléshél tovább növeljük a termelés nagyságát és árbevételét. Lehetőségünk van a dohánytermesztés hozamainak növelésére, s jelentősnek ígérkezik a libanevelés és -hizlalás. Ez évben legalább 30 ezer darabot szeretnénk értékesíteni. Ami az ipart illeti: az élelmiszer-ipari tevékenységet egyharmad résszel növeljük, míg a gépiparnál a múlt évi szintet szeretnénk megtartani... Gémes Gábor • A jó termés egyik feltétele a talajeröpótlás. A szakszövetkezetben már befejeződött a trágyaszórás a tavaszi növények alá. • A bugaci . lakatosüzemben a szakmunkások különböző élelmiszer-ipari gépeket, berendezéseket állítanak elő. • Az állattartó gazdák számára takarmányt is készítenek a közösben. AZ AGYSEBÉSZET SZÁZ ÉVE Megbízható régészeti leletek tanúsítják, hogy koponyaműtétet (koponyalé- kelést) már több ezer évvel ezelőtt is •végeztek emberen. A féltett agyhoz azonban csak száz évvel ezelőtt mertek nyúlni a sebészek. Az első, agyműtétnek nevezhető beavatkozást 1884-ben végezték Angliában. Egy fiatalember agykérgében diónyi nagyságú betoko- sodott tályogot nyitottak meg. A műtét után a beteg három hét múlva meghalt, mégis sikeresnek mondható ez; az első agyi beavatkozás, mert biztatást adott további próbálkozásokra. A példa nyomán a világ, egyre több helyén kezdtek kísérletezni agyműtétekkel. A műtéteket eleinte agysérülések ellátása, vérömlenyek eltávolítása, idegen testek kivétele, tályogok megnyitása, tömlők lebocsátása céljából végezték. Később egyre több okból egyre „mélyebbre” nyúltak az agyhoz -V^- sikerrel. Térszűkitő daganatokat távolítottak el, veszélyes értágulatokat szün-, tettek meg, vízfejet csapoltak le, fájdalmat vezető idegpályákat vágtak át stb. A biztató eredményekben — a merészségen, a tapasztalatszerzésen és a végrehajtás finomodásán kívül'— az agy irányító központjának mind behatóbb anatómiai, élettani megismerése és ezáltal a diagnosztizálás lehetőségének növekedése is jócskán hozzásegített. Igazán jó eredmények azonban még így sem születtek, mert akkoriban még nem tudtak úrrá lenni az agyműtétek kísérő szövődményein: a csillapíthatatlan vérzéseken (a puha agyállományban nem tartanak jól a fonalas lekötések), a műtéti sokkon, a vizenyős be- duzzadáson és a mindig leselkedő fertőzésen. E veszélyek, felismerője és az ellenük való küzdelem neves kezdeményezője Harvey Chussing amerikai sebész volt, aki már nem a szokásos sietséggel végezte műtétéit, hanem lassan, kíméletesen, lépésről lépésre haladva előre. A kóros elváltozásokat nem ujjá- val, hanem finom műszerekkel körüljárva távolította el. A nagyobb agyi vérzéseket finom ezüstkapcsokkal, a róla elnevezett kliprekkel fogta le, a kisebbeket forró vizes öblítéssel csillapította, a koponyacsont vérző helyeit pedig meleg viasszal tömte be. A koponyacsontot sem durván, vésővel vágta, hanem kis lyukakat fúrt, és azokat finom fűrésszel összekötve nyitotta meg. Most arról érkezett hír Kaliforniából (USA), hogy sikeresen alkalmazták a robottechnikát az agysebészetben. Az Unimate Puma 250 típusú robot segítségével pontosan megállapítható a daganat helye, nem kell apró lyukakat fúrni a koponyán szövettani vizsgálat céljából. A műszer alkalmazása ötről egy napra rövidíti le a kórházban töltendő időt. • Az ikerprés is a nehéz munkát hivatott megkönnyíteni. A keceli ezermester Alaposan megbámulták az első könnyű homokfutó gumiskocsit, amikor 1946-ban megjelent Kecel utcáin. Volt is rajta mit csodálni, mert miféle érdekes járgány az, ami nem zörög, nem rázza ki az ember lelkét, mint a szekér, s lám csak: egy ló is elég ahhoz a teherhez, amit korábban kettő is alig bírt elvontatni?! Ezek után nem meglepő, hogy igen rövid idő alatt elteijedt országszerte a keceli Fehér fivérek találmánya. Kilesték a titkát — Akkoriban még nem védte szabadalom az efféle találmányokat — emlékezik a régmúltra Fehér Alajos. — Mesélik, hogy az egyik első gumiskocsis gazda a délvidéken járva megállt Baján a lovait megitatni. Mikor leszállt a bakról, rögtön qdalépett hozzá egy koma és becitálta a|kocsmába egy pohár italra. Amíg az újdonsült cimborák odabent csillapították szomjukat, az utcán egy szemfüles kovács a kocsi alá mászott. Fürgén levette a méreteket és egy hevenyészett skiccet készített. Lám, már akkor is volt ipari kémkedés, ami ugyancsak hozzájárult a gumiskocsi gyors elterjedéséhez. Ez volt tehát Fehér Alajos első, de korántsem utolsó találmánya. Vasút utcai kis műhelyében számtalan hasznos ötlete öltött formát az évek során. Néhány ezek közül még most is ott látható az udvar végén, a fedett szín alatt. — Ez már esak a töredéke — legyint a hetvenesztendős, nyugdíjas kovácsmester kicsi lenne tán ahhoz az egész udvar, hogy minden szerkentyűm elférjen. —'Miért kezdett újítani? — Rá voltam kényszeríve. Még az ötvenes évek elején vásároltam háromezer öl szőlőt. Ez a kovácsmunkám mellett annyi tennivalót adott, hogy okos gépek nélkül nem győztem volna. — Felidézne néhányat e régi masinák közül? — A permedé kiszórására kiötlöt- tem a kerékmeghajtású szivattyút. Ez úgy működött, hogy egy erős ló vontatta a kocsit a tartállyal, a forgó kerekek pedig termelték a levegőnyomást a szer kiszórásához. Később már motor termelte a légkört, ami egyszerre három sort szórt be permettel. Aztán megcsináltam az önjáró változatot is. Ez egy menetben négy sor szórására képes. Az aranyérmes permetező Az idős mester, mondanivalóját alátámasztandó^ az említett géphez vezet. A szovjet sajtóban és a tudományban jó két éve élénkült meg a vita arról, hogy összeegyeztethető-e a tervgazdaság irányításának szocialista elve olyan piaci módszerekkel, mint például az ösztönző árak, a hitel, a kamat és a törlesztési határidő. A téma azonban ennél sokkal régebbi keletű. Az 1921—22-ben bevezetett új gazdaságpolitika, a NÉP idejétől a 30-as évek elejéig már folyt erről vita. 1934 májusában Buharin az Izvesztyijában arra utalt, hogy létre kell hozni a szocialista piacot és az anyagi ösztönzés kereskedelmi mechanizmusát kellene érvényesíteni. Válaszként Sztálin határozottan elutasította ezt. A születő adminisztratív-parancs- uralmi rendszer kemény és kegyetlen keretei között nem lehetett nyílt vita tervről és piacról. A központi tervezés a szocializmus szinonimája lett, míg a piacgazdaságot a tőkés gazdaság ismérvének minősítették. A 60-as években megújult vitát Nyemcsinov, Novozsilov, Kantorovics és a gazdasági reformot a sajtó hasábjain talán kollégáinál közérthetőbben propagáló Libesman professzor művei jelzik. A Brezsnyev-korszak pangás időszaka vitát és reformot egyaránt elfojtott. A 80-as évek második felében megújult vitába nemrég Mihail Gorbacsov is bekapcsolódott. Orjolban, egy pártmunkás-konferencián kijelentette, hogy torznak bizonyultak a központi tervezésen alapuló gazdaságirányításnak a szociális-gazdasági fejlődésben játszott szerepére és módszereire vonatkozó elképzeléseink. Gyakorlatunkban a tervszerűség gyakran a merev adminisztratív irányításra korlátozódott. A mai gazdasági modell és hatékonysága nem felel meg a szocialista gazdasági rendszer lehetőségeinek. Gorbacsov szerint a szocialista állam Büszkén mondja: ő maga öntötte bronzból a szórócsonkokat, s hogy 1983-ban a Kecskeméti Hírős Napokon aranyérmet kapott az ügyes berendezés. Ugyanitt bronzéremmel díjazták a szintén saját készítésű, Simson- motorral meghajtott talajmarót is. Később elkészítette ennek azt a változatát, amelyre fel is lehet ülni. — Mindig a munka megkönnyítése volt a célom — mondja Fehér Alajos —, különösen ’84 óta, amikor kórházba kerültem és komoly műtéten estem át. Azóta csak óvatosan dolgozgathatok. Az orvos eltütott minden megerőltető tevékenységtől. No, de egy szőlősgazdának épp elég kemény kézi munkája adódik. Ilyen például a préselés. A műtét után a téli erőgyűjtés időszakában volt időm gondolkodni. Ekkor találtam ki az ikerprést. Vasvirágok — Megéri manapság a szőlővel foglalkozni? ggj Magára akar haragítani? — kérdez vissza egyből élesen az öreg, majd kissé megenyhülten válaszol: — Nem gazdasági szerepéről szóló vulgáris elképzelések szorosan összefüggenek azzal, hogy a piacnak a szocializmusban játszott szerepét hosszú időn át lebecsülték. Ugyanakkor a gyakorlat azt mutatja, hogy a piac ismérveit és a piac ellenőrzését semmibe vevő tervirányítás ugyanúgy nem teljes értékű, mint a tervvel nem szabályozott piac. A terv nem mond ellent a piacnak — ellenkezőleg: csak a piaci mechanizmusok alkalmazásával válik hitelessé és megvalósíthatóvá. Nem a piac és a terv egyikének tagadása az igazi eltérés a szocializmus és a kapitalizmus között, hanem az, hogyan és kinek az érdekében használják fel azokat, és hogy eszköz-e bennük az ember vagy cél. Abból kiindulva, hogy az ember a társadalmi fejlődés legmagasabb rendű értéke és célja, a terv és piac problematikája a dogmatikus viták síkjáról a társadalom és minden egyes tagja számára hasznos gyakorlati tettek szférájába helyezhető át. Ebben kifejeződik a párt és az állam jelenlegi politikája. A probléma ma az, hogyan kell ötvözni a tervezést a piacgazdasággal. A piaci szocializmus modelljének kialakításához legalább három aktuális gyakorlati feladatot jelölhetünk meg. Először is: az állami megrendelések csökkentése, hogy a vállalatok szabadon és jövedelmezően használhassák fel az e megrendelések teljesítésén fölül előállított termékeiket; másodszor: a termelőeszközök nagykereskedelmének megteremtése az önkényesen kialakított központi alapok szigorú elosztása helyett; végül pedig: az árképzés szabályozása minden szinten — a nagykereskedelmi, a felvásárlási, a számított és a tervezett termelői áraktól a kiskereskedelmi árakig. Lev Voszkreszenszkij (APN—MTI-Press éri meg. A mostani szőlő- és borárak olyan alacsonyak, a vegyszerekét pedig ugyanakkor annyira felemelték, hogy ma már „többe kerül a leves, mint a hús”. Én persze szerencsés vagyok, mert a kertemet részben betagositot- ták. De nem bánom. Az orvos úgysem enged dolgozni. így aztán lett egy csomó szabad időm. Nagyokat sétálok, néha elpiszmogok a műhelyben egy kicsit. Csendesen telnek tehát a napjaim. Inkább díszkovácsmunkával foglalkozom, de azzal is csak módjával. Nemrégiben asztalt, fésülködőasztalt, széket és állólámpát készítettem. Annamáriáé, az unokámé lesz majd, ha felnő. Nézem az asztalt. Enyhe ívű lábain fürge növény fut fel. Rajta levél bomlik. A levélen jól látszik az aprólékos, finom erezet. (Azt mondják, az ilyen finom részletekben mutatkozik meg igazán a mesterségbeli tudás.) Néhány rügyet és kibomlott virágot is látok. Vasvirágok. Maradandó nyomai a keceli ezermester szeretetének, kézügyességének. Gaál Béla Magyar—NSZK kereskedőház alakult A magyar—NSZK gazdasági kapcsolatok további élénkülését jelzi, hogy müncheni székhellyel új, az eddigi együttműködést meghaladó formában működő közös vállalkozás alakult az elmúlt hetekben. A Novimpex Trading Haus GmbH elnevezésű vegyes vállalat alaptőkéje viszonylag csekély: 200 ezer nyugatnémet márka, azonban — mint a vállalkozás egyik fő szervezőjének, az Országos Piackutató Intézetnek a munkatársai az MTI-nek elmondták — a széles tevékenységi kör révén már az alapítás évében 2,5 millió márkás, 1990-re pedig 3,4-4 millió márkás forgalomra számítanak. A vállalkozás alaptőkéjéből 16,75 -16,75 százalékkal részesedik a Novop- last Kisszövetkezet, valamint az Országos Piackutató Intézet, 16,5 százalékkal a Triász Számítástechnikai Kisszövetkezet, s egyaránt 10-10 százalékkal négy NSZK-beli és egy svájci cég. A vegyes vállalat kereskedöház jelleggel működik, elsősorban a fa- és a textiliparban, s különleges Számítógé- pes programok értékesítését, menedzselését is vállalja. Munkája a termeltetéstől a piackutatáson, a kiállításszervezésen át egészen a kooperációk közvetítéséig, a műszaki fejlesztésig teljed. Az alapítók eddig is kapcsolatban álltak az adott területen működő, s a mostani vállalkozásban ugyancsak részt vevő partnerükkel, a kereskedőház létrehozása pedig lehetővé teszi a külön-külön már jól kialakitott piaci és üzleti kapcsolatok közös felhasználását, a kilépést — akár bartelüzletekkel, vagyis árucsere-megállapodásokkal — új piacokra. Eddig egyedülálló kezdeményezésként a cég müncheni központjában állandó bemutatótermet nyitnak, hogy folyamatosan az NSZK-beli üzletemberek elé tárhassák a nyugati piacra szánt magyar árukat. A piackutatást az is segíti, hogy a Novimpex információkat hívhat le a legnagyobb NSZK-beli számítógépes kereskedelmi adatbankból. BUHARINTÓL GORBACSOVIG Terv és piac a Szovjetunióban
