Petőfi Népe, 1989. február (44. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-20 / 43. szám
1 I VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! í®SSalB • AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLIV. évf. 43. szám Ára: 4,30 Ft FONTOS SZAKASZBAN AZ ALKOTMÁNYOZÓ ML1 Ma ö II ___ ZMP Központi Biz A hétfőn kezdődő központi bizottsági ülés napirendje is jelzi: a tavasz ismét egyfajta, az elmúlt évet is jellemző szellemi pengést, megújulást hozhat a pártban, tovább viheti azt a folyamatot, amelynek révén a kommunisták igazi részeseivé válhatnak a saját és az ország sorsát is méghatározó- an befolyásoló döntések megalkotásában — hangsúlyozta Kimmel Emil, a KB szóvivőhelyettese az MTI munkatársának nyilatkozva. 1989. február 20., hétfő Mint ismeretes, a testület előtt három napirendi pont szerepel. Fejti György KB-titkár előterjesztésében megvitatja az új alkotmány koncepciójáról szóló tervezetet. Ehhez kapcsolódban Kimmel Emil hangsúlyozta: fontos szakaszához érkezett az alkotmányózó munka. Hosszas, felelős, tudományos elemzés után készült el az alaptörvény szabályozási koncepciója. A tervezetet alaposan meg kell tárgyalni, s ennek csak égy stációja a mostani tanácskozás, a végállomása a KB által is javasolt népszavazás lesz. Menet közben olyan fontos kérdéseket is meg kell vitatni, mint azt, hogy milyen rész- koncepciót tartalmazzon végül is az alkotmány. Idetartozik például a köztársasági elnöki intézmény bevezetése, az alkotmánybíróság létrehozása, a választási rendszer vagy a társadalmi, politikai, gazdasági renddel foglalkozó rész. Ez utóbbinál az is felvetődik: szerepeljen-e a szocialista jelző. Nagyon lényeges, hogy időtálló elveket, előremutató, progresszív törekvéseket, stabil értékeket rögzítsen, ugyanakkor nyitott maradjon, ne zárja le a kívánatos politikai, társadalmi változások útját, hagyja nyitva a kaput a'most még pontosan nem látható változások előtt. Fontos az is, hogy szűnjék meg az alaptörvény diszkontinuitása az ezeréves magyar államisággal, s a polgári alkotmányjog egy sor, azóta időtállónak bizonyult tételével. Ebbe a folyamatosságba beletartozik elmúlt 40 évünk történése, s ennek figyelmen kívül hagyása politikai és történelmi abszurditás lenne. A szocializmus olyan alapértékeit is fel kell tehát vonultatni, mint például a közösségi tulajdon meghatározó volta, az elosztás társadalmi igazságossága, az esélykülönbségek mérséklése, amelyek együttesen teszik világossá eddigi és további fejlődésünk szocialista jellegét és karakterét - hangsúlyozta Kimmel Emil. A Központi Bizottság megvitatja az agrárpolitika megújítására vonatkozó előterjesztést is, amelynek előadója Iványi Pál KB-titkár lesz. A szóvivőhelyettes hangsúlyozta: sok program kimunkálásán dolgozik intenziven a testület, közülük az egyik legnagyobb horderejű az agrárpolitikai elgondolás megújítása. Mivel a felnőtt lakosság több mint felét — nemcsak a mezőgazdaságban, hanem az élelmiszeriparban, I az ehhez kapcsolódó területeken dolgozókat érinti, a társadalom jelentős rétegének adhat valódi programot.. A témát várhatóan élénk vita kíséri a mostani ülésen és a javaslat révén a pártszervezetekben, a párttagok körében, s a társadalom valameny- nyi rétegében. (Folytatás a 2. oldalon.) Nyílt nap a szovjet laktanyában (3. oldal) ■ ‘ v ; Magyar csomagterv a Strasbourg!tárgyalásokon Hutaiért a parlamenti küldöttség! Fölmerült annak a lehetősége, hogy Magyarország idővel társult viszonyt alakítson ki a Közös Piaccal — mondta Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, azt követően, hogy az általa vezetett magyar parlamenti küldöttség szombaton hazaérkezett Strasbourg- ból. A delegáció az Európai Parlament meghívásának tett eleget. A Ferihegyi repülőtéren Mary György, az MSZMP KB osztályvezető-helyettese, valamint Demeter Sándor, az Országgyűlés Irodája nemzetközi főosztályának vezetője fogadta a hazatérő képviselőket.' A nyolctagú küldöttség tagjai közt volt jogász, újságíró, katolikus pap, olajmémök, szabványügyi szakértő egyaránt, A. pluralista összetételt mutatja, hogy három MSZMP-tag mellett öt pártonkívüli kapott helyet a delegációban. A vendéglátókkal folytatott eszmecséreken a többféle megközelítés meg is nyilvánult bizonyos kérdésekben, így például a magyarországi többpártrendszer megteremtésének ütemezését illetően. Szűrös Mátyás a fokozatos átmenetre, a stabilitás megőrzésének szükségességére helyezte a hangsúlyt, Király Zoltán viszont a pártok közötti versengés azonnali lehetővé tételét vélte szükségesnek. Az Európai Parlament illetékesei kifejezték érdekeltségüket abban, hogy. a magyar demokratizálási folyamat ne vezessen áttekinthetetlen viszonyok kialakulásához az országban. Magyarország és a Közös Piac tavalykötött egymással gazdasági, kereskedelmi és műszaki-tudományos együttműködési szerződést. Mint Szűrös Mátyás elmondta, a magyar küldöttség Strasbourgban előterjesztett (Folytatás a 2. oldalon) Alakuló többpártrendszer, társadalmi viták, viták az MSZMP-n belül — napjaink felgyorsult politikai-társadalmi életének jellemzői. Úgy tűnik sokak számára, hogy ,felborult, felbomlott a társadalmi közmegegyezés". Fölbomlott-e valóban, vagy azoknak van igazuk, akik úgy tartják, hogy éppen a napjainkban kialakult viták lehetnek az alapjai az igazi konszenzusoknak? Vita és konszenzus? Korábbi gondolkodásmódunk szerint, de talán a formális logika értelmezése szerint is egymásnak ellentmondó fogalmak. Igen, hiszen a vita éppen a vélemények különbözőségét jelenti, nem pedig az egyezséget. Hogyan szólhatnánk közmegegyezésről, amikor társadalmi szinten is felértékelődik a különvélemény, amikor sorra alakulnak a különböző alternatív szervezetek, amelyek létét az ellenvélemény alapozza meg? Újra kell fogalmaznunk, újra kell értékelnünk a társadalmi közmegegyezésről alkotott véleményünket. A konszenzus elemei közül kettő társadalmunk lényegét határozza meg: közmegegyezés a béke akaratában, s társadalmi méretű egyetértésben egy igazabb úton elért szocializmus megvalósításában. Az alappillérek tehát adva vannak. De ahogyan mindennapi életünk a nap minden órájában felkínálja a feladatokat, amelyek megoldásra várnak, úgy születnek hosszabb-és rövidebb távú kérdések, amelyek megválaszolásához egyre inkább szükséges a közmegegyezés. Az a demokratizálódási folyamat, amely hazánkban az utóbbi években elkezdődött, alapja lehet e konszenzusok megkötésének. Igen, többes számról van szó. Mert igaz, hogy a lényegi társadalmi szintű megállapodások jelenthetik a társadalmi haladás alapjait, de ugyanakkor éppen az átalakuló, változó társadalom diktálja és követeli, hogy e haladás a részkérdésekben is megkötött kisebb vagy nagyobb köröket érintő konszenzusok révén valósuljon meg. Itt vagyunk hát napjainkban a viták közepén és féltjük, olykor keressük ű társadalmi közmegegyezést. Úgy tűnik: félteni nem szükséges. Mert az igazi közmegegyezés feltételezi e jelképes „szerződés" megkötése előtt az egyenjogú partnerek vitáját, érvek és ellenérvek összecsapását, a meggyőzést és a tudatos kompromisszumot is. Persze a konszenzusokról szóivá, mindig hajlamosak vagyunk nagy szavakat használni, holott e közmegegyezés lényege csakis a mindennapok valóságához kötődhet. Hiszen konszenzus értékű egy település döntése egy-egy új út nyitásáról, vízmű építéséről, vagy éppen arról, hogy mire költsék a falu pénzét. S természetesen, ha áttételek segítségével is, de köz- megegyezés kérdése egy-egy új törvény meghozatala csakúgy, mint az a tény, hogy az új alkotmány tartalmazza-e a népszavazás elrendelésének és lebonyolításának szabályait vagy sem. Első hallásra, első olvasatra úgy tűnhet: a demokratikus választások jelentik a közmegegyezést. A konszenzus azonban több ennél. Igaz, demokratizmus nélkül nem beszélhetünk közmegegyezésről, de á konszenzus lényegesen többet jelent a demokratikus többség akaratának megvalósulásánál. S talán éppen ezért lehet és van különös rangja, súlya és jelentősége a demokratikus vitáknak. A közmegegyezés — leegyszerűsítve — minősített többségi vélemény. S nem is kell messzi időkbe visszamennünk, ha ezt értelmezni akarjuk. Elég összehasonlítanunk a pár évvel ezelőtt annyi vihart kavart településfejlesztési hozzájárulás, az „ezerszer elátkozott" teho „karrierjét" az egyes településeken. Ahol az ötven százalék plusz egy fő fogadta el, szavazta meg a tehát, ott azóta már meg is szüntették, ahol viszont a lakos- ~ság több mint kilencven százaléka fogadta el, kötötte meg a konmm anyagot vásárolnának, de ez pénzügyi nehézségeket okozna. Vidéki Károly rávilágított egy feszítő ellentmondásra is: az anyagárak az elmúlt esztendőben 20-30 százalékkal növekedtek, miközben az anyagok minősége tovább romlott. A félegyházi kisszövetkezet nem háríthatja át az áremeléseket a vásárlókra, s ezért csökkent a munkájuk jövedelmezősége. A veszteségek mérséklésére szigorú anyag- és energiatakarékossági intézkedéseket és szorosabb költségelszámolást vezettek be. Az elnök elmondta, hogy a nehézségek ellenére szeretnék megőrizni piaci pozícióikat (A félegyházi cipészipari kisszövetkezet valamennyi terméke a hazai boltokba kerül.) Az év elejétől egy új, a korábbinál igényesebb női körömcipő gyártását kezdték meg. A második félévre egyelőre még nincsenek lekötve kapacitásaik, de reménykednek, hogy hamarosan vevőre talál valamennyi lábbelijük. Mindenesetre biztató, hogy vásárlóik közül a legjelentősebb, a Topán Kereskedelmi Vállalat kecskeméti lerakatának képviselője már érdeklődött a divatcsizmáik iránt. (G. B.) LEÁLLÍTJÁK A BERUHÁZÁSOKAT VÁROSFÖLDÖN DÓZSA TSZ: Gondok a nyereség ellenére is A képen látható modem, számítógép vezérelte takarmánykeverő üzem tavaly nyár vége helyett ősszel készült el, s csak októberben kezdett termelni, de így is nagy szerepe volt abban, hogy a termelőszövetkezet nyereséges évet zárhatott 1988-ban — mondta Fenyvesi Jenő elnök, a Városföldi Dózsa Tsz múlt héten pénteken megtartott küldöttgyűlésén. Jelképe is az üzem egyúttal annak, hogy az idén tovább növekszenek a gazdáiko- , das nehézségei. Nem lehetetlen Modellcserék, gyors átszervezés Az elmúlt esztendő számadatait vizsgálva úgy tűnhet, a Kiskunfélegyházi Cipészipari Kisszövetkezetet elkerülték a napjainkban a hazai iparágra jellemző gondok. (Tudvalevő, hogy számos nagymúltú cipőipari vállalat és szövetkezet nagyon nehéz helyzetbe került az utóbbi években). A félegyházi kisszövetkezet 1988-ban 160 ezer pár lábbelit készített, amiért 85,7 milliós árbevételt és 11 millió forintos nyereséget könyvelhetett el. Az adatok elismerésre méltóak, de Vidéki Károly elnök az eredmények ismertetése mellett beavat termelésükkel, gazdálkodásukkal kapcsolatos gondjaikba is. Mint mondja, a vásárlóerő csökkenése miatt mérséklődött a kereslet. Ezért aztán egyre nehezebb lekötni a termelőkapacitásokat. Amíg két éve' még júniusban is átvették a kereskedelmi vállalatok a tavaszi modelleket, addig most 3 hónap alatt kell megtermelniük ezeket a cipőket. Ez még önmagában nem lenne baj, ám súlyosbítja a helyzetet, hogy az alapanyaggyártók - nem képesek követni a felgyorsult ütemet. így gyakran anyag- és kellékhiány lép fel, ami üzemen belüli átcsoportosításokra, modellcserékre kényszeríti a szövetkezetét. Látszólag könnyíthetne a gondokon, ha egyszerre nagyobb mennyiségű szenzust, ott hasznosan él és vi'-l rágzik. Nyilvánvaló, hogy minél erő tel-1 jesebb a többség, annál nagyobb a I valószínűsége a közmegegyezés-1 nek, amely már nemcsak elfoga-1 dást, alkalmanként beletörődést, I hanem sokkal inkább elkötele-1 zettséget, az adott célért való ten-1 ni akaró szándékot is jelentül Ezért kellenek hát a viták. A vi-1 iákhoz pedig természetesen az ér-1 vek, ellenéryek, a vitázókészség, a | nyitottság és a tisztesség. Igen, a I tisztesség is, amely mentes gyűlő-1 lettől, elvakultságtól, hatalom ad-1 ta fölénytől, mindent kritizáló demagógiától. Olyan vitákra van szükség, amelyekre a partnerek a meggyőzés szándékával, de. a meggyőzhetőség lehetőségével érkeznek. Felkeli készülnünk ezekre a vitákra. S ez a felkészülés nemcsak tisztességet és jószándékot igényel, nemcsak a vitakészséget követeli meg, hanem legelső- sorban a szellemi, s jó értelemben vett ideológiai muníciót is. Mert ma már egyre kevesebbet érnek a korábbanj vitának minősített „beszámolók", akár tanácsüléseken, akár a parlamentben zajlanak azok. Küszöbön áll hazánkban a többpártrendszer. A pártok kialakulásával minden bizonnyal erősödnek majd a viták, amelyek középpontjában az irányításban való részvétel, a programok elfogadtatása áll. Konszenzusok nélkül nincs, nem lehet előrelépés. B.Ä. ugyanis, hogy áprilisban, alig fel cv után az üzemet le kell állítani, és be kell zárni a Dózsa Tsz kéttucatnyi takarmányboltját is átmenetileg, mert elfogy a feldolgozásra tartalékolt termény. A mezőgazdaság általánosan nehéz helyzetében tavaly a városföldiek a legszigorúbb takarékossággal és jövedelemérdekeltségű munkaszervezéssel .tudták elérni, hogy talpon maradtak. Kereken 420 milliós termelési értékkel 16 és fél millió forintot meghaladó nye(Folytatás a 2. oldalon) i Viták és konszenzusok
