Petőfi Népe, 1989. február (44. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-18 / 42. szám

1989. február 18. • PETŐFI NÉPE • 11 SPORT • SPORT • SPORT • SPORT • SPORT • SPORT • SPORT Gongszóra vár a profi vb-döntő Most már valóban csak a kez­dést jelentő gongszóra várnak a szombat esti, a Budapest Sport- csarnokban megrendezésre kerülő profi ökölvívó világbajnoki döntő és az azt megelőző show szervezői, résztvevői, hogy megkezdődhessék a műsor. Eldőlt, hogy kik szolgál­tatják a kiegészítő látványosságot, kik lépnek fel azokon a kick-box- és ökölvívó-mérkőzéseken, ame­lyek mintegy felvezetik az egé­szen pontosan 19.32 órakor kezdő­dő Simon Brown (amerikai)—Jor­ge Maysonet (Puerto Rico-i) ösz- szecsapást, amelynek győztese az IBF váltósúlyú világbajnoki címét nyeri el. Az eseményt másfél órás adás­ban sugárzó amerikai tévétársa­ság, a CBS stábja tartott egyeztető megbeszélést a Hotel Fórumban. Ezen percnyi pontossággal elkészí­tették a menetrendet. A program 16.00 órakor kezdődik egy gyerek- boksz-bemutatóval, 15 perccel ké­sőbb már a kick-box-összecsapá- sok következnek. A „valódi” ököl­vívó-mérkőzések közül az elsőt az amerikai nehézsúlyú reménység, Alex Stewart vívja honfitársával, David Jacóval, a csattanót pedig a világbajnoki döntő jelenti. Időköz­ben kiderült az is, hogy a mexikói Jose Escalante lesz Csjef Zoltán ellenfele. Az egész estét betöltő bokszgála helyszíni műsorközlője Molnár Dániel, a rádió népszerű sportri­portere. A mérlegelésre péntek este hét­kor került sor a Fórum Szálló első emeletén. Ezt Bob Lee, a Nemzet­közi Boksz Szövetség, az IBF hiva­talos képviselője vezette, majd saj­tótájékoztató volt, amelyen részt vett a szombati műsor valamennyi szereplője. * * * A vb-döntő előtt' a Népsport szerkesztősége vigaszdíjat nyújt át Papp László háromszoros olimpiai bajnoknak kárpótlásul azért, mert minden idők legnagyobb magyar ökölvívójának 1962-ben nem enge­délyezték, hogy profi Európa- bajnoki győzelme után a világbaj­noki cím elhódításáért mérkőzzön. MNK-DÖNTŐBEN A KSC NŐI KOSARASAI Megpályázzák a rendezés jogát A kosárlabda Magyar Népköztársa­sági Kupa küzdelmeiben szerdán már a legjobb négy közé jutásért mérkőztek a női csapatok. Nem kis meglepetést keltve a Kecskeméti SC kosarasai ott­honában győzték le (83—75) a BEAC- Gépszev együttesét. A színvonalas ta­lálkozón a lányok okos, taktikus játék­kal végig vezetve, biztosan'nyertek a sokkal esélyesebb budapesti csapat el­len, és már a legjobb négy között vár­ják a folytatást. — Szeretnénk megpályázni a Ma­gyar Népköztársasági Kupa döntőjé­nek rendezési jogát — nyilatkozta a találkozó után Tóth Károly, a KSC női kosárlabda-szakosztályának vezetője, így a kecskeméti szurkolók a kupa fi­náléjában hazai pályán biztathatnák a csapatot, izgulhatnának kedvenceikért. Egy sikeres szereplés az MNK-ban a nemzetközi porondra való kilépés lehe­tőségét teremtheti meg a kecskeméti kosaras lányok számára. A teljes szombati műsor: 16.00 óra: gyerekboksz-bemutató. 16.15 óra: kick-box-mérkőzések: Balogh Oszkár—Massimo Spinelli (olasz) 54 kg Gönczi János—Ugo Cignoni (olasz) 63,5 kg Sándor György—Victore Romano (olasz) 67 kg 17.30 órától: Alex Stewart (amerikai)—David Jaco (amerikai) nehézsúlyú ökölvívó-mérkőzés, 10 menet. Stefan Johnspn (amerikai)-7-Tomas Gárcia (mexikói) váltósúly, 6 menet. Sonny Long (amerikai)—lan Honeywood (brit) pehelysúly, 8 menet. Csjef Zoltán—Jose Escalante (mexikói) váítósúly, 4 menet. 19.32 óra: Simon Brown (amerikai)—Jorge Maysonet (Puerto Rico-i) váltósúlyú IBF-világbajnoki döntő, J2 menet Köszöntötték a 80 éves Rozsnyai Józsefet Csütörtökön délután a megyei tanács vb ifjúsági és sportosztályának vezetője, Fekete László köszöntötte Rozsnyai Józsefet, az egykori neves NB I-es labdarúgó-játékvezetőt abból az alkalomból, hogy a napokban ünnep­li 80. születésnapját. Rozsnyai József élete egybeforrt a labdarúgással. Diákként került a kecskeméti, kék-fehérek, a KAC csapatának kapujába, s mindvégig hű maradt az első egyesületéhez. — A legbüszkébb arra vagyok — mondta —, hogy olyan nagyszerű játékosokkal játszhattam együtt, mint Korányi III., Návai, Hajdú, Farkas, Veroszta, Baltás, Korb, Kerekes vagy később Garasi, Várszegi, Barakonyi. Amikor játékosként befejezte, nem tudott elszakadni a labdarúgástól. Játékvezető lett. Előrelépése mai szemmel szinte elképzelhetetlenül gyors: két év után tagja lett az NB Il-es keretnek, nem sokkal később már az NB I-ben fújta a sípot. Rozsnyai József elismert játékvezető volt. Bár FIFA- biró soha nem lett, itthon sok „rázós mérkőzésre” küldték. Féltek is tőle a csapatok. Vajon miért? — Mert soha nem mérlegeltem. A II-est megadtam, az első percben vagy az utolsóban. Kiállítani nem szerettem, de hd szükség vollr<*- akkor Puskást is leküldtem a pályáról. Élvonalbeli bíróként örömmel vezettem alsóbb osztá­lyú mérkőzéseket, mert szerettem bíráskodni. Amikor 1956-ban kikerültem az NB I-es keretből, még három évig működtem alacsonyabb osztályban. Az aktív játékvezetés után rövid ideig ellenőr volt, de egy mérkőzés után a jelentése nem illett bele a „hivatalos verzióba”. Maradt a társadalmi munka a megyei labdarúgó-szövetség különböző bizottságaiban. Egy ideje ezt is befejezte. — Az egészségem már nem a régi, teljes munkát nem tudok végezni, félmunkát pedig soha nem szerettem — mondta. Rozsnyai József tehát 80 évesen szurkoló marad, s remélhetőleg még sokáig figyelheti kedvenc csapatainak játékát. Szabó Zoltán „SULI BUN DA”? SZŰCS LÁSZLÓ: Bocsánat, fiúk! Levelet kaptunk a minap Kovács Endre (Dunavecse, Vö­rös Hadsereg u. 24.) tollából. A sorok szerzője — aki sokáig magarisvajrijv sportoló, majd sportvezető’volt — arról pa­naszkodik, hogy a sportszerűt­lenség, a szubjektivizmus már a diákversenyeket is mételye- zi... „Tizenegy éves fiam — írja — február 11-én, büszkén- szomorúan érkezett haza Kalo­csáról, a Duna menti „Suli­kupa” asztalitenisz versenyről. Korcsoportjában a harmadik helyen végzett — ez volt az öröm oka. Látnia kellett vi­szont, hogy a versenyt irányító Rigó József kivételezett—ezért a háborgás. Földi István, a Ka­locsai I. számú iskola verseny­zője, a viadal kezdetén a 7—8. osztályosok csoportjában in­dult. Miután ott kiesett, a 4—6. osztályosok küzdelmének dön­tőjében folytathatta, pedig ki­eséses volt a verseny. Mint egy­kori versenyző, felhívnám a fi­gyelmét Rigó Józsefnek, és a többi szervező munkatársnak: ha a felnőttek tudnak is már egy s mást sportéletünk sötét berkeiről, gyenge „meccseiről”, az utánpótlást, a legfiatalabba­kat ne keserítsük el ilyen csúsz­tatásokkal.” — így a levélíró. A Sulikupáról Szűcs Lászlót, Kalocsa sportfelügyelőjét kér­deztük. Nem hallott a vitás' esetről, de a jegyzőkönyvek vizsgálata után maga is felfe­dezte a bakit... — Negyedszerre hirdettük meg a kupát. Sosem jöttek még ennyien, mint az idén. Tizenhá­rom iskola százhetvenhárom diákja nevezett. Két helyszínen kellett megrendeznünk a ver­senyt. Az igen tehetséges Földi előbb úgy gondolta, megállja a helyét a nyolcadikosok mező­nyében is. De rosszul számított. A döntő előtt kiesett. Ezután kapott játéklehetőséget Rigó Józseftől korcsoportja küzdel­meiben ... — Merthogy neki minden­képpen a dobogó első helyén kellett végeznie, ugye ... ? — A jciírás nem tiltja kifeje­zetten a kiemelést. Pedagógiai­lag azonban — elismerem — átgondolatlan, káros volt a döntés. Nem tudok mást mon­dani: a jövőben jobban vigyá­zunk majd! A kiírást és a játék- szabályokat is módosítjuk. Bo­csánat, fiúk... F. P. J. Harmati várja a Yamahát Még a keddi sajtótájékoztatón jelen­tették be, hogy a superbike gyorsasági motoros-világbajnokság magyarorszá­gi futamán (április 28—30., Hungaro- ring) Harmati Árpád személyében ha­zai sportoló is lesz az indulók között. | — Hogyan készül az erőpróbára a Schätz Motorsport Club 25 esztendős versenyzője? — Egyelőre alapozok, vagyis sokat futok és különböző erősítő gyakorlato­kat végzek — kezdte a kétszeres ma­gyar bajnok. — A hírek szerint a be­ígért 750 kcm-es Yamahát február vé­gén vehetem át a japán gyár bécsi lera- kafában. Utána kezdődik az igazi munka. Sok a teendő: alaposan meg kell ismerríi az új gépet. Ránk vár a szétszedése, a szükséges átalakítások elvégzése, majd az összerakása is. Az­tán pedig minél többet kell ülni a nyer­gében, hogy egyáltálán megszokjam. — Hol fog gyakorolni? — Egyelőre még nem tudom. Úgy hallottam, hogy a Hungaroringen a pá­lyaátalakítási munkálatokkal csak áp­rilis közepére végeznek, így más hely­szín után kell nézném. Lehet, hogy a tököli repülőtéren vagy az ausztriai Zeltwegben teszem meg az első kilomé­tereket a minden igényt kielégítő új motorral, amely az óránkénti 280 km- es végsebesség elérésére is képes. — Mikor mutatkozik be versenyen? — A tervek szerint nemcsak a ma­gyarországi viadalon indulok, hanem az összes európai futamon bizonyítási lehetőséghez jutok. Ha az elképzelések valóra válnak, akkor előszói» március 27-én, az angliai Donington-parkban róbálok szerencsét. Aztán rá négy étre, április 30-án következik a hazai erőpróba. — Milyen szerepléslel lenne elége­dett? —Mivel anyagiak hiányában a tenge­rentúli versenyek nincsenek tervbe véve, az összesített vb-pontversennyel nem is érdemes foglalkoznom. Éppen ezért el­sősorban a Hungaroringen megrende­zésre kerülő viadalra összpontositok. Azt hiszem, most végre olyan motorom lesz, ami igazán ütőképes, amellyel fel- vehetem a versenyt a legjobbakkal is. Bí­zom abban, hogy az edzéseredmények alapján bekerülök az indulásra jogosult első 40 közé, a két futam valamelyikén pedig pontszerző helyen zárok, vagyis ott leszek a legjobb 15 között — zarta nyilatkozatát a legtehetségesebb ma­gyar gyorsasági motorosnak tartott Harmati Árpád, aki tavaly a Hungaro­ringen megrendezett superbike vb- vBrseny első futamát a 30. helyen zárta. A 2. futamban nem tudott jávitani, mert az egyik kanyarban kicsúszott. « A ko sár edző játékra készül A KSC NB I-es férfi kosárlabda­csapatának helyzete nem a legszív­derítőbb. A sportág iránt érdeklő­dőkben felvetődhet a kérdés: miért nem szerepel a csapatban Kovács Gergely, a saját nevelésű, majd TF- et végzett és a Tungsram SC-t is megjárt kosaras? Ez ügyben keres­tük meg magát az érintettet.- Tavaly, 1988. február 24-én játszottam utoljára bajnoki mécs­esét a Tungsramban. Mivel átiga­zolásomban a két klub nem tudott megegyezni, így az egy év kivárása után, február 25-étől léphetek pá­lyára a KSC színeiben. A rájátszás második felében már a csapat ren­delkezésére állok. — Miért választottéi ismét á KSC-t? — A legfontosabb, ami nagyon vonzott, hogy itt a játék mellett taníthatok — a Bányai Júlia Gim­názium testnevelő tanára vagyok — és edzői munkát is végezhetek a KSC fiúcsapatánál. Nagyon ked­vező az, hogy a munka után, ki- kapcsolódásként könnyen rá tu­dok hangolódni az edzésekre és nem elfásultan veszek részt rajtuk, mint azok a profik, akik naponta kétszer edzenek. Úgy érzem, szá­momra ennyi elegendő, hogy ki­hozzam magamból azt, amire a csapatnak szüksége van. — Hogyan sikerült az ifjúsági bajnokság, és milyen eredménnyel szerepel a Bányai Júlia Gimnázium csapata? — A negyedik helyet szereztük meg a bajnokságon, sajnos a ráját­szás sajátos lebonyolítási módja megfosztott bennünket a jobb he­lyezéstől. így egész éves munkánk értékelődött le, mert egy hét végén dőlt el a bajnoki cím sorsa. A Bá­nyaival évek óta először megnyer­tük a megyei döntőt, a területi döntőn a nyíregyházi Krúdy csa­pata az ellenfelünk. Itt tovább kell jutnunk! — Milyen megoldást lát a KSC kosárlabda-szakosztályánál a gon­dok enyhítésére? — A legfontosabb az utánpót­lás-nevelés. Egy ilyen anyagi hát­térrel rendelkező szakosztály ne já­tékosok vásárlásával, hanem céltu­datos utánpótlás-neveléssel hozza felszínre azokat a játékosokat, akik a jövőben meghatározói le­hetnek a kecskeméti kosárlabdá­nak. Ehhez viszont egy keményke­zű és irányító vezetőedző kell, aki az utánpótlásedzőkkel együttmű­ködve, célirányosan neveli a tehet­séges fiatalokat — mondta Kovács Gergely. Rabb István Az első beismerés Nyilatkozott Johnson orvosa A Toronto Star című kana­dai napilap megszólaltatta a szöuli olimpián doppingvétsé­gen ért kanadai Ben Johnson orvosát, dr. Jamie Astaphant, aki beismerte, hogy páciense ta­valy májusban valóban szedett sztanozololt. A 100 méteres síkfutás világ­bajnoka és világcsúcstartója, mint ismeretes, Szöulban is megnyerte a 100 méteres dön­tőt, de a doppingellenőrzés anabolikus szteroid, stanozolol nyomait mutatta ki a vágtázó vizsgálati anyagában, s ezért el­vették tőle a bajnoki címet. Johnson és környezete azóta is tagadta, hogy doppingszert sze­dett volna. A vizsgálati körül­mények helytelenségével indo­kolták a kapott, elmarasztaló eredményt. A Toronto Star telefoninter­jújában dr. Astaphan elmond­ta, hogy Johnson négy hónap­pal az olimpia előtt combizom- sérüléssel bajlódott. Attól való félelmében nyúlt a meg nem en­gedett eszközhöz, hogy nem tudja majd legyőzni Szöulban örök riválisát, az amerikai Carl Lewist. — Hogy ő vette a sztanozo­lolt, vagy valaki más adta neki, azt nem tudom — mondta az orvos. — Az viszont bizonyos, hogy amint elkezdte szedni a pirulákat, heves izomgörcsök­től szenvedett. Ezután hozták hozzám, és kezeléseim révén új­ra jó fizikai állapotba került. Astaphan szerint Johnson nem szedett doppingszert, ami­kor Szöulban győzött. — Bár természetesen nem le­het állandó ellenőrzés alatt tar­tani egy versenyzőt, bizonyos vagyok benne, hogy a májusi görcsök után Ben nem kockáz­tatott — hagoztatta az orvos. Az igazság ilyen esetekben nehezen deríthető ki. Tény vi­szont, hogy a döntő utáni vizs­gálat terhelő volt Johnsonra nézve, és ezért két évre eltiltot­ták a versenyzéstől. Astaphan doktor nyilatkozatáig minden­esetre teljesen elhatárolták ma­gukat Johnsonék a dopping vá­daktól. Ez az első eset, hogy egyáltalán beismerték: Johnson „hallott már” a doppingról. „Megmenekült” az FTC atlétikai szakosztálya Tavaly decemberben „megszün­tetési hullám” söpört végig a ma­gyar atlétikában. Több nagy egye­sület is úgy határozott, hogy a gaz­dasági nehézségek miatt feloszlatja atlétikai szakosztályát, szélnek ereszti a versenyzőket és az edző­ket. Ennek érintettje volt a Ferenc­város is. A zöld-fehérek társadalmi szakosztályvezetőségének annyit sikerült elérnie a klubvezetésnél, február 28-áig előlegezzék meg a bizalmat, azaz adjanak haladékot arra, hogy a szakosztály saját ere­jéből meg tudja teremteni a műkö­déséhez szükséges pénzösszeget. Mostanra eldőlt, hogy sikerrel járt az akció, „megmenekült” az FTC atlétikai szakosztálya. Zeitler Kál­mán szakosztályvezető örömmel számolt bé a fejleményekről az MTI munkatársának: — Az elmúlt másfél hónapban a vezetőség tagjai a sportolók szülei­nek segítségével minden követ megmozgattunk, és összegyűjtöt­tük a pénzt — mondta. — Akik­nek ez köszönhető: a MÜSZI kis­szövetkezet, a többek között a Márka üdítőitalt gyártó Promon- torvin vállalat, valamint az S plusz M kisszövetkezet. Támogatásuk révén megmaradt az egy pályával, futófolyosóval és erősítőteremmel rendelkező atlétikai bázis, és ami a legfontosabb: az élsportolók mel­lett a több mint 140 atlétapalánta sem marad sportolási lehetőség nélkül. Három csapatból — egy Új csapatot láthat a közönség a labdarúgó NB II. tavaszi rajtjánál: a pesterzsébeti székhelyű ESMTK tavasszal egy osztállyal feljebb lép­het, miután átvette a felszámolt Bp. Építők helyét. Ennek azonban legfeljebb a harmadosztályúak Duna-csoportjában egyébként négy ponttal vezető, tehát a felju­tásra mindenképpen esélyes erzsé­betiek örülhetnek, a magyar lab­darúgás viszont újra elvesztett egy szakosztályt. A Bp. Építők ugyan­is tavaly az akkoriban megszünte­tett Ganz-MÁVAG-ot fogadta be, később azonban az Építők sem ke­rülhette el sorsát... Ifjabb Harót János, az ESMTK ügyvezető elnöke elmondta: a jövő héten Viczkó Tamás vezetőedző ki­jelöli azokat, akik maradhatnak, a többiek pedig kénytelenek új csapat után nézni. — Most még valamennyien együtt edzenek, de sajnos, nem tarthatjuk meg az összes labdarú­gót — nyilatkozta az egyesület ve­zetője. — Mi valóban jól jártunk, hiszen kettő, sőt három együttes játékosállományából választhat­juk ki a legmegfelelőbbeket, s így jó esélyekkel pályázhatunk a bent- maradásra. — Netán terveztek korábban fel­jutást az NB II-be? — Igen, az célunk volt. Nagyon kedvező számunkra, hogy nem kell igazolásokra pénzt költeni, s szak­mailag is fejlődhetünk. — Az ESMTK eddig a harmin­con felüli, többségében volt ferenc­városi játékosokat foglalkoztatta. Mi lesz az ö sorsuk? — A zöld-fehérekkel fenntart­juk a jó kapcsolatot, csakúgy, mint a Bp. Honvéddal és a Csepellel. Most a Vasashoz is közelebb ke­rültünk, mivel három kölcsönjáté- kosuk tavasszal nálunk szerepel. Ami a idősebbeket illeti, számí­tunk tapasztalatukra, de a nemze­dékváltás előbb-utóbb elkerülhe­tetlen. — Nem tart tőle, hogy az ESMTK is kidől a sorból, miként a Bp. Építők? — A mai gazdasági helyzetben nem lehet ígérgetni, hiszen a Bp. Építők esete bizonyítja, mennyire kiszámíthatatlan, mikor kénysze­rül egy szakosztály bedobni a tö­rülközőt. Legfőbb támogatónk, a XX. Kerületi Tanács, valamint az ÉPFU vállalat, de magunk is igyekszünk befektetni, és forgatni tőkénket. Különböző vállalkozá­sokba fogtunk, így egyetlen szak­osztályt sem számoltunk fel. — Végezetül egy személyes kér­dés: Ön tavaly április óta ügyvezető elnök az erzsébetieknél. Köztudott, hogy édesapja a Ferencvárosnál több mint tiz évig töltötte be ezt a tisztséget. Mennyiben veszi igénybe tapasztalatait? — Sokszor kikérem véleményét, segít nekem eligazodni a vezetés­ben is — fejezte be ifjabb Harót János a beszélgetést.

Next

/
Thumbnails
Contents