Petőfi Népe, 1989. február (44. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-17 / 41. szám
IDŐJÁRÁS Az Országos Meteorológiai Szolgálat jelenti: Csökkenő felhőzet, erősödő szél várható. Előrejelzés: ma napközben túlnyomóan napos időre számíthatunk. A délnyugati szél északnyugatira fordul, gyakran megerősödik, néhol átmenetileg viharossá is fokozódik, majd délután mérséklődik. A legmagasabb nappali hőmérséklet pénteken 2 és 7 fok között alakul. Miért maradt munka nélkül Végh Ferenc? VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 3. oldal PETŐFI Lopják a Petőfi Népét! Kevesebb utas és áru Ülést tartott a megyei szállítási bizottság 3. oldal Angyalok kara 4. oldal Lesz jó víz a Duna-tájon is 5. oldal SPORT AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLIV. évf. 41. szám Ára: 4,30 Ft lm február 17., péntek Hét végi előzetes 7. oldal TÁRSADALOMKUTATÓK ÉS VÁLLALATI SZAKEMBEREK ESZMECSERÉJE A valódi önállóság együttjár a tulajdonviszonyok reformjával Az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézete 1986-tól vizsgálja makro- és mikroszinten (azaz népgazdasági és vállalati vonatkozásban) azokat a társadalmi feltételeket, amelyek meghatározzák, meghatározhatják hazánk gazdaságiműszaki fejlődését. Az 1990-ig tartó kutatási programba több más intézetet, felsőoktatási intézményt is bevontak, így a Szakszervezetek Elméleti Kutató Intézetét,*az MSZMP Politikai Főiskoláját és az MSZMP Bács-Kiskun Megyei Bizottsága Oktatási Igazgatóságát. Utóbbi szervezéséiben zajlott tegnap Kecskeméten az az eszmecsere, amelyen társadalomkutatok és vállalati szakemberek vitáztak a fenti téma kapcsán arról, van-e kiút jelenlegi súlyos, sőt válságos gazdasági helyzetünkből? Mint dr. Kruppa Éva igazgatóhelyettes elmondta, az oktatási igazgatóság munkatársai részkutatásokat végeztek, eset- tanulmányokat készítettek Bács-Kiskunban, így a tudományos vizsgálatok eddigi eredményeiben, az általános gazda- sagi-társadalmi diagnózisban á megyei vállalatok tapasztalatai is összegződnek. Erről a diagnózisról 1989-ben zárójelentést készít a Társadalomtudományi Intézet az MSZMP KB részére, ám mielőtt ezt végleg lezárnák, a kutatók úgy ítélték, hasznos lenne a párbeszed a gyakorlati szakemberekkel, a vizsgálatban részt vett vállalatok vezetőivel. A kutatást Nyers Rezső államminiszter vezetésével tématanács irányítja, amelynek titkára dr. Gidai Erzsébet közgazdász, a Társadalomtudományi Intézet osztályvezetője. A tegnapi eszmecserén, összegezve eddigi tapasztalataikat, hangsúlyozta, hogy a vizsgálatok középpontjában az a kérdés állt: kilábalhatunk-e a súlyos válságból a. restrikció — (Folytatás a 2. oldalon) Romániai menekültek helyzete — Leendő törvények vitája Bak István a megyei képviselőcsoport új vezetője Több mint harminc kérdés és felszólalás hangzott el a Bács-Kiskun megyei képviselőcsoport tegnapi, három és fel órás ülésén, melyet Kecskeméten, a megyei népfront- bizottságnál tartottak. A tanácskozáson részt vett dr. ,László Jenő igazságügyminiszter-helyettes, dr. Szabó Miklós, a megyei pártbizottság első titkára és Terbe Dezső, a Hazafias Népfront megyei titkára is. A képviselők a napirendek tárgyalása előtt rövid zárt-ülésen — a közelmúltban elhunyt Miskó István utódaként — a csoport új vezetőjévé Bak Istvánt választották meg. • Indulásra kész szerelvény a Kecskemét-Máriaváros állomáson. Cl __ E zt követően meghallgatták Vargá- né dr. Verrasztó Jolán, a megyei tanács munkaügyi osztályvezetőjének a romániai menekültek helyzetéről, ügyeik intézéséről tartott tájékoztatóját. Egyebek között elmondta, hogy az utóbbi hónapokban rohamosan nőtt az útiokmányok nélkül áttelepültek száma. Ez is indokolja, sok egyéb mellett, a menekülttáborok mielőbbi létrehozását. A terv az, hogy két-három ilyen tábor lesz majd a határ menti megyékben. Az (Folytatás a 2. oldalon) Csütörtökön a megyei tanács székházában tartott ülést Tohaí László, a megyei tanács általános elnökhelyettese vezetésével a megyei szállítási bizottság, amelyen részt vett Takács Béla, a Központi Szállítási Tanács titkára is. Elsőként Lovász Lázár, a MÁV Szegedi Igazgatóságának vezetője ismertette az elmúlt, évi személy- és áruszállítási feladatok teljesítését. Mint kitűnt, vasúton több mint S millióan utaztak a megyéből, de ez majdnem 194 ezerrel kevesebb az 1987. évinél. A bevétel is több mint 1 millió forinttal maradt el. Feltehetően, az új 30 százalékos tarifa- emelés tovább csökkenti az utazók számát. Mindez annak ellenére, hogy ebben az évben javul a megyében élők közlekedési lehetősége. Május végétől Szeged—Budapest között a délelőtti órákban új gyorsvonatpár közlekedik, s az utasok továbbra is igénybe vehetik a Budapestről általában este tíz órakor induló postavonatokat gyorsvonati menetdíj ellenében. Ha nem is jelentősen, de csökkent az áruszállítás. Az igazgatóság exportra 1,8, belföldre pedig 4,5' millió tonna árut szállított el, s e teljesítményből mintegy 30 százalékban Bács-Kiskun részesült. Az évközi kocsiellátás annak ellenére, hogy a csúcsidőszakban az igényeket nem tudták maradéktalanul kielégíteni, összességében megfelelő volt. Kedvező fogadtatást kapott a kísérleti jelleggel bevezetett, időre garantált kocsikiállítás. A legkedvezőbbek a Bács megyei tapasztalatok, főként Kiskunhalas térségé- I ben. A megye fuvaroztatóinak rakodási készsége megfelelő volt, kis- . mértékben kedvezőtlenebb, mint az igazgatóság átlaga. A Kunság Volán múlt évi tevékenységéről Rigó István igazgató számolt be. Az autóbusz-közlekedésben 1,6 százalékkal növelték a teljesítményeket, amely a terv 99,7 százalékos teljesítésének felelt meg. Növekedtek a helyi, a helyközi teljesítmények is. A távolsági forgalomban új járatokat indítottak, s szaporították a hét végi, hét eleji tanulóbusz-járatokat. A különjáratú autóbuszok esetében jó üzletet jelentett a bevásárló- turizmus és a jugoszláviai nemzetközi menetrend szerinti forgalom, amely a korábbi évhez viszonyítva 43,7 százalékos növekedést mutat. Személyszállításban, összességében, kielégítették a megye szállítási igényét. Áruszállításban tervüket 99,1, súlytervüket pedig 99,9 százalékra teljesítették. Mindezt úgy, hogy az év elején az előszállításban jelentős elmaradás mutatkozott. Külön kiemelten magas teljesítményt sikerült elérni a nemzetközi árufuvarozásban. A konvertibilis árbevétel több mint 46 százalékkal emelkedett, s devizaszerző tevékenységüket több mint 235 százalékra teljesítették. Ezután Karsai Attila, a megyei tanács osztályvezető-helyettese szá- . molt be a menetrendi értekezletek tapasztalatairól, a személyszállítás színvonalának alakulásáról. Mint kitűnt, a közlekedési vállalatok másfél millió autóbuszjáratot és vonatot indítottak a megyei utazási igények kielégítésére. A menetrendi egyeztetéseken —ezt a városkörnyéki bizottságok végzik — a személyszállítás egészének 2,5 százalékát kívánták módosítani. Ennek felét megvalósították, vagy a májusban életbe lépő menetrendváltozásban jelentkezik. A ki nem elégített igények döntő többségét a gazda- ságtalanság vagy eszközhiány miatt nem lehetett megvalósítani. A megyei szállítási bizottság ezután jóváhagyta ez évi munkatervét, s meghallgatta a bejelentéseket. G.G. ■■MM LENGYELORSZÁG Újabb sztrájkok Az elmúlt napok szórványos bérsztrájkjai sztrájkhullámmá dagadhatnak Lengyelországban, miután [S a PAP lengyel hírügynökség szerda esti összefoglalója szerint ■— csak szerdán kilenc olyan helyen tört ki új sztrájk az országban, ahol a nap végéig nem született megállapodás a munkások és az üzemek vezetése között, míg négy esetben a kedden vagy szerdán kezdődött akció béremelési megállapodással zárult. Valamennyi sztrájknál a gyárak vezetése folytat elkeseredett tárgyalásokat, és igyekszik meggyőzni a dolgozókat a béremelések pénzügyi korlátáiról, miközben a lengyel kormány több alkalommal határozottan elhatárolta magát a munkaadók és a dolgozók vitájától és megerősítette, hogy sem pénzügyi segélyre, sem adó- vagy egyéb kedvezményre nem számíthatnak a sztrájkoló vállalatok. A sztrájkok miatt növekvő aggodalom és bizonytalanság légkörében folytatódtak szerdán a kerékasztal-tárgyalások a bizottságok helyett egy-egy szűk témakörre koncentrálva az albizottságokban. A mezőgazdasággal és lakás- problémával foglalkozó két albizottság szerdai ülését is a megoldandó feladatokban való egyetértés jellemezte, míg a megoldás módját illetően a vélemények ellentéte helyett inkább a tanácstalanság volt a jellemző. A „Szolidaritás” a szerdai nap legnagyobb sikerének azt nevezte: megállapodás született abban, I hogy a mezőgazdaságban működő szervezetek mellett helye van a magánparasztok Szolidaritás ;szakszervezetének is, bár ehhez is módosítani kell a ma érvényes szakszervezeti törvényt, mert az még tiltja szakszervezet alapítását az egyéni parasztok szamára. Miközben most a legnagyobb vita a mezőgazdasági árak dotációjának megszüntetése, vagyis az árak felszabadítása körül zajlik, a lengyel lakosság némi ízelítőt kap az élelmiszerárak (Folytatás a 2. oldalon) IPART TEREMTŐ MEZŐGAZDASÁGI ÜZEM Móricgáton nem fenyeget a munkanélküliség 0 A tsz egyik üzemében gépkocsialkatrészeket gyártanak. (Gaál Béla felvétele) A közigazgatásilag Jászszentlászlóhoz tartozó Móricgáton, a boltot és a gyermekintézményeket nem számítva, a belyi Petőfi Tsz az egyetlen, munkaalkalmat nyújtó gazdálkodó szervezet. így tulajdonképpen rá hárul a településen élők el-, illetve megtartásának feladata. Gyenge minőségű termőföld ad ehhez alapot: az a fajta futóhomok, amelyen az átlagosnál nagyobb munka- és pánzráforditással terem meg a búza, a rozs, a lucerna. Tavaly például egymillió forint veszteséget „hozott” számukra a mezőgazdasági termelés: ipari üzemeiknek köszönhető, hogy ennek ellenére nyereséggel zárták az évet. Badacsonyi, Péter elnök elmondta: több mint tíz évvel ezelőtt hozták létre első segédüzemüket. A szövetkezet azóta nem egyszerűen csak stabilan gazdálkodó szervezet: a melléktevékenység jövedelméből fejlesztésre is futja. Különösen az utóbbi három évben értek el jó eredményeket: 15—19 millió forintos nyereséget. Ipari termelésük értékét 124 millió forintban határozták meg 1988-ban: 131 millióra teljesítették. Ebben az esztendőben 35 millió forinttal akarják növelni, elsősorban a közelmúltban létrehozott, az egészségügyben használatos gázpatront töltő üzemükre alapozva. Ily módon alakult ki az az érdekes helyzet, hogy nem a móricgátiak ingáznak: ócsaiak, bócsaiak, jászszentlászlóiak, majsaiak dolgoznak a Móricgáti Petőfi Tsz üzemeiben. Három autóbusszal hozzák-viszik őket. A szövetkezet vezetőinek már-már munkaerőhiánnyal kell szembenézniük. Más kérdés, hogy ipari tevékenységük jövedelmezősége is veszélybe kerülhet. Gazdasági társaság keretei kö- ■ zött négy éve dolgoznak a BRG-nek. Magnetofonmotort szerelnek.- Ez idő alatt az ötmillió forintot meghaladó nyereségük 500 ezerre csökkent, azonos termelés mellett. Se rosszabbul, se kevesebbet nem dolgoznak, mint korábban, de tevékenységük pénzügyi feltételei megváltoztak. Ha ezen nem tudnak javítani, felmondják a szerződést. Az üzemet — dolgozóival együtt — átadják a BRG- nek. A szövetkezet egyébként minél több, keresett cikk gyártására törekszik. Ezért vállalkoztak egyebek között különböző gépkocsik — IFA, Robur, Kamaz — alkatrészeinek készítésére: ezekből régóta hiányos az ellátás, így a móricgátiak bízvást tervezhetik e tevékenységük fejlesztését. Hasonlóképpen hiányt pótolnak az új üzemük létrehozásával is: az orvosigázpatron-töltést jelenleg egyedül vállalják Magyarországon. A.M. Erkölcsből elégséges? Ma már minden hétre jut bukás, elmarasztalás, fölmentés, lemondás. Több éve történtekről derül ki, hogy bár törvénybe nem ütköztek, ám etikai normákat sértenek. Az ügyek egy része elszomoritóan pitiáner. Fogadtatásuk is vegyes. Hiszen a botlásokkal összemérik az érdemeket. Azt, hogy ki, milyen sokat tett a településért, a közösségért; elintézett, éjt-nappallá téve fáradozott. Az érdemek valóságosak, a helyi közvélemény megbocsátó, olykor a lelep- lezők, esetenként a sajtó ellen fordul. „Fölfújták az ügyet" — hangzik az érvelés. Más szóval: az a kisebb- nagyobb előny jár, megszolgált érte a most erkölcsében elmarasztalt. Ha az ember jól meggondolja, valóban a felszínt kapirgáljuk. Hiszen ami törvénybe nem ütközik, ami csak az erkölcsi tartástólfügg, azzal a jog.semmit nem tud kezdeni. Jogr sértés nem történt. A jog kiskapuin bárki szabadon közlekedhet. Az erkölcsi norma pedig igencsak képlékeny fogalom. Föllazul, mindenek| előtt föllazítja a szükség. Csúszópénz, protékció — bevett szokássá vált nálunk. Valljuk be őszintén: nem azt tekintjük-e élelmes, ügyes embernek, aki megszerzi a hiánycikket, aki valamit, valahol el tud intézni? És már-már dicsfény övezi, ha önzetlenül, ha másokért teszi. Még az is felötlik: a kisebb-nagyobb botlásokat igazságos ellenszolgáltatásként lehet megszavaztatni. Benne volt a játékszabályban, hogy bizonyos funkciónak mi a fizetés melletti hozadéka. A játékszabályok szorulnak tehát korrigálásra! A mindmáig érvényesülő szabályok két alappillére: a hiány és az eredményesség igénye. Az utóbbival kezdjük. Akár társadalmi tisztséget, akár gazdasági pozíciót tölt be valaki, eredményt várunk tőle. Az eredményhez elvileg képességek és tisztes munka szükségeltetik. Legalábbis akkor és ott, amikor és ahol a produktum létrejöttét nem gátolják külső körülmények. Csakhogy gátolják. Gondoljunk csak példának okáért a vállalatok szerződéses fe-. gyeimére, a szerződések megkötésére. Piaci feltételek határozzák meg? Hát persze. Hiány, esetenként mesterséges hiány jellemzi ezt a piacot — tisztelet a kivételnek —| amelyben az üzleti kapcsolat egyúttal szívességek és viszontszivességek láncolata. Az egymásra utaltak ódzkodnak bármiféle szankciótól, pereskedéstől. Jobb a békesség, a fehér asztal mellett megkötendő újabb, és újabb alku. A vállalat így prosperál, a dolgozók is ettől elégedettek. Ha egy vezető mindent az előírásokat szó szerint értelmezve tett, s kudarcot vallott, megnézhette magát. Nem hiszem, hogy felmérés készült volna róla, pedig tanulságos lehetne, miként is oszlottak meg a települések fejlesztésére szánt közpénzek. Nem a nagy összegek, a köz-/ pontilag elhatározott fejlesztési költségek, hanem a maradványok. Sokszor esett szó dicsérőleg a sajtóban is azokról, akik igazán leleményesen álltak elő egy-egy jó ötlettel, megoldva a pénzosztás gondját. Talpraesett, jó vezetők — állítottuk róluk és nem ok nélkül. Miért ne jutna előbb új iskolához, rendelőhöz és a többihez az, aki a legjobb időben jelentkezik? Nem is a beruházás teljes összegéért, csak kisebb-nagyobb hányadáért. Magára vessen az a település, amelyik kevésbé ötletdús vezetőt választott vagy kapott. És eközben hajlamosak voltunk megfeledkezni arról, hogy ennek az elosztásnak vajmi kevés köze van a szükségletek rangsorolásához, az esélyek egyenlőségéhez. Még akkor is, ha a szerzéshez nem kellett — csakis a körülmények megismerését, a tisztánlátást szolgáló — „terepszemle". Vadászattal netán, avagy önköltséges helyi termékkel, a vendéglátás csip-csup ajándékaival kiegészítve. Ne áltassuk magunkat,,mindez a szemünk láttára történt. Nem tudtunk mindenről, de sok mindenről tudtunk. Mármint mi, helyi lakosok. Közpénzből közpénz fiadzott — a mi javunkra is. Napjainkban valami megváltozott, pontosabban fogalmazva valami változóban van. A gazdasági-társadalmi radikális átalakulás ezeket a korábban megtűrt, nemegyszer szentesített módszereket nem viseli el. Következésképpen a tegnapi erkölcs legjobb esetben is elégséges osztályzatot kap. A bukottakat mentegetném? Nem, éppen az erkölcsi tartásukat mindezek ellenére megőrzők tisztelete miatt sem. Csak elhelyezni próbálom a jellemző részt az egészben. M.D.
