Petőfi Népe, 1989. február (44. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-16 / 40. szám
1989. február 16. • PETŐFI NÉPE • 5 Hogyan lehet ma politizálni? Manapság felelősségteljesen,' nyugodtan nem könnyű politizálni, hiszen az adóreform, az áremelések éreztetik negatív hatásukat, sőt maga a politika is szolgáltat hetenként újabb és újabb „szenzációkat”. — A politikának ma több változatát kell megvalósítani — válaszolt a kérdésre Csombók Imre, a Kőolaj- és Földgázbányászati Vállalat Kiskunhalasi Üzemfenntartási Üzem vezetője, a pártbizottság titkára. — A legfontosabbnak az események figyelemmel kísérését, s az erről folyó eszmecserét tartom. Nos, a történésekből bizonyos következtetéseket lehet és kell levonni. Az agitációnak pedig naprakésznek kell lennie, azaz megmagyarázni: mit, hogyan kell érteni, értelmezni. Sok mindennel érvelnek, főként, ami a gazdaságpolitikát illeti. Ha az árakkal együtt ugyanannyival növeljük a béreket, nem tettünk semmit. Mindenki érzi az életszínvonal romlását, mégis egy kicsit a kormány fejével is gondolkodni kell, mondják. A kommunistákra igen nagy nyomás nehezedik, mert mindenki tőlük váija a megoldást. — Sokat beszélgetünk a gazdasági, a politikai helyzetről, az életszínvonal romlásáról. Nehezen, de elfogadják az emberek, sőt azt is, hogy történtek lépések a stabilitás felé. A legnagyobb gond: lesz-e elég erőnk, türelmünk ezen a völgyön keresztülmenni. Sok ember véleményét fogalmazom meg, amikor azt mondom: gyorsítani kellene a gazdaság stabilizálódását. Nem tisztázottak még a kockázat következményei, s nem mérhetőek a bérliberalizálás hatásai. Vannak még gátak, hiszen hiába kiváló képzettségűek szakmunkásaink, ha a szervezettség, a norma elmarad a / nyugati országokétól. Sok minden megváltozott egy év alatt, az emberek véleménye is, ugyanis sokoldalúbb a tájékoztatás, de egy adott dologról önállóan, egyénileg kell eldönteni: hiszem, nem hiszem. A véleményeket ütköztetni kell, de ehhez vitakultúra, érvanyag, kompromisszumkészség szükségeltetik. Erre pedig — sajnos — nem mipden párttagunk képes. A párttag különben is kettős szorításban van. Egyrészt a személyes érdeke pillanatnyilag ellentétes a mondanivalójával, s hiányoznak az érvek, a muníció; az etígazrtás. Ha valamikor, most nagypfy jgpjtfl£0á# önképzés, a naprakészség. Beszélgettünk a munkásokkal is. Ok hogyan látják saját dolgaikat, miképpen vélekednek a jelenlegi gazdasági, politikai helyzetről? — Nagyon oda kell figyelni, hogyan nyilatkoznak —- mondta Balázs János csőszerelő, párttag. — Nehéz meg- emészteni-ezeket az új történelmi dokumentumokat. A bizalmatlanság, a kétkedés légköre alakult ki, s ma még azért is a kommunistákat okolják, amihez nincs és nem is volt közük. Én azt Munkások véleménye t Csombók Imre: — A politika több változatát kell megvalósítani. • Temesi Mihály műszerész: — Vannak, akiknek az „elvük” a széljárással együtt változik. . tartanám jónak, ha kevesebb lenne a szöveg és több a munka. A múlton révedezünk állandóan, keressük a bűnbakokat, a felelősöket, nosztalgiázunk, s eközben kilátszik a fenekünk a nadrágból. Mindenki a maga gondjain keresztül éli meg ezeket a napokat, hónapokat, ezért is nehéz politizálni, de könnyebb lenne, ha magasabb lenne az életszínvonal. Ehhez pedig nem beszélni, dolgozni, termelni kell... Temesi Mihály műszerész, pártonkí- vüli: — Van most miről beszélni: az áremelésről, az. életszínvonal-romlásról, s ehhez még hozzájárul a sok, disz- szonáns hangulatkeltés a magasabb testület tagjaitól. A vezetés szétzilált csapat, ahol nincs összhang, egyetértés. Sok a szöveg a közmegegyezésről, az 56-os események megítéléséről és sorolhatnám tovább. Kétségtelen, hogy aki havi 40 ezret keres, az könnyen politi- zálgathat, de ha annyit kapna, mint mi, jobban és gyorsabban dolgozna, hogy megoldja az ország bajait. Hosszú idő óta cserélgetik a vezetésben a széket, szundikálnak a Parlamentben. Én meggyőződésből nem vagyok párttag. • Balázs János csőszerelő: — Kevesebb szöveg és több munka kellene. t Nagy Béla villanyszerelő: — Megint átesünk a ló túlsó oldalára? Amikor erre agitáltak, elmondtam: sokan egyéni érdekből léptek be, s „elvük” a széljárással együtt változik, s erre manapság bőven van példa. Nagy Béla villanyszerelő, párttag: — Sokan úgy vélik, jelenlegi bajainkra az egyetlen orvosság, ha több pártot és csoportosulást alakítanak. Attól tartok, hogy jó magyar szokás szerint, megint átesünk a ló túlsó oldalára. Ha nem lesznek gazdasági eredmények, ha nem tudunk magasabb életszínvonalat teremteni, egyetlen párt^em tud tömegeket megnyerni. Sajnos,.a mi pártunk tekintélye csökkent, amelyért elsősorban nem az egyszerű párttagok, az üzemekben, a földeken dolgozó kommunisták a felelősek. Nem csak mi, a pár- tonkívüliek is érzik, mondják: tenni kell valamit a gazdaságért, a politikáért, a szocializmusért. Felerősödtek már restaurációs, reakciós hangok, olyanok is hallatják szavukat, akik nem akarnak demokratikus, ember- központú jogállamiságot. Mi óhajtjuk a reformot, dolgozunk az újért, ránk számíthatnak, de ne éljen senki vissza a türelmünkkel. Gémes Gábor „E HELYEN HOSSZÚ IDEIG MÉG NEM LEHET ÉLNI” Mi történik Csernobil térségében? ::Á;. Pravdában ...Megmarad-e Csernobil városa?" címmel cikk jelent meg. Ebben bírálják a kombinát ^ a csernobili atomerőműhöz tartozó 30 kilométeres zónában fertőtlenítési és helyreállítási munkákat végző termelői egyesülés íj- munkáját. A cikk aggodalmát fejezi ki a hamarosan 800 eres Csernobil város sorsa miatt. Az APIS c kérdésekről kérte ki Mihail Szedőé, a kombinát vezérigazgatójának véleményét. — Igaz-e, hogy a kombinát olyan gondosan titkolt tevékenységet folytat, melynek eredményeképpen Csernobil eltűnhet a lakott települések közül? — Teljes felelősséggel kijelenthetem: senki nem tervezett olyan titkos akciókat, amelyek ennek az ősi városnak a pusztulását okozhatnák. Területén a párt- s tánácsi szervek tudomása nélkül semmiféle munka nem folyik. — Igaz, hogy 12 darab, 1895—19Ö1 között épült épületet lebontottunk. A csernobili atomerőműben bekövetkezett katasztrófa következményéinek felszámolásával foglalkozó kormány- bizottság és az Ukrán SZSZK rendkívüli kormánybizottsága úgy döntött, hogy Csemobilban le kell bontani az állampolgárok magántulajdonát képező rossz állagú épületeket, mindössze negyvenkettőt. A tulajdonosoknak az épületekért kártérítést fizettek. A város lerombolásától tehát nem kell tartani, a tények mást bizonyítanak. Az 1986-os csernobili katasztrófa után 150 hektár területet sugármentesítettek, 150 ezer köbméter fertőzött radioaktív talajt hordtak el, 16 kilométer úttestet és gyalogjárdát aszfaltoztak és betonoztak le. Sugármentesítették Csernobil főutcáit, több lakóházat és középületet, mezőgazdasági technikai bázisokat, több termelőüzemet, a piacot, a kultúrotthont és a filmszínházat. A fokozott mértékű radioaktív sugárzás nehéz feltételei között minden lehetségesei megtesznek azért, hogy a város minél előbb tovább folytassa megszokott életét. — Csemobilban jelenleg a kombinát személyzete és néhány alvállalkozó szervezet munkatársai vannak, akik időről időre váltják egymást. Szóbajöhet-e a lakosság visszatelepítése? — Ha az emberek azonnali visszatérésére gondol, erre egyértelműen nemmel kell válaszolnom. Ha visszatelepítésről elvben beszélünk, ma még nem vagyunk készek arra, hogy e kérdésre válaszolhassunk. Csemobilban a sugármentesítés ellenére vannak olyan helyek, ahol a sugárzás erőssége tíz-tizenötször nagyobb, mint a megengedett. Ezen kívül nem tudjuk, milyen hatást gyakorol az emberi szervezetre a plutónium, cézium, stroncium és más elemek hosszú felezési idejű radionuklidja, mely a levegővel és az ételekkel juthat az emberek szervezetébe. A csernobili atomerőmű környezete veszélyes az emberek egészségére. Csak előzetesen felkészített, a különleges körülmények között dolgozni tudó emberek jöhetnek ide. — De hisz nem titok, hogy sokan visszaköltöztek a 30 km-es zónában lévő házaikba, növényeket termesztenek, állatokat nevelnek. Ezekről mit tud? — A zónában lévő falvakban jelenleg mintegy ezer személy él. Többségük olyan idős ember, aki önkényesen tért vissza házába. Figyelmen kivül hagyják a radioaktív sugárzás veszélyét, nem törődnek saját maguk, gyermekeik és unokáik egészségével. Az elmúlt nyáron például e falvakban, különböző időkben, mintegy 60 gyermek tartózkodott. — Milyen körülmények között élnek ezek az emberek? — A sugárzásmérések adatai szerint Upacsicsi faluban 103 önkéntes visszaköltöző van, a mindennapi használati tárgyak és a ruha radioaktív szennyezettsége a megengedettnek két-három- szorosa. Megengedett-e, hogy emberek éljenek a 30 km-es zónában és gazdasági tevékenységet folytassanak? A múlt év októberében Csemobilban megvitattuk e kérdéseket. A tanácskozáson részt vevő szakemberek véleménye szerint nem célszerű az emberek visszatelepítése a 30 km-es zónába. Az önhatalmú visszatérőket ki kell ismét telepíteni. A csernobili atomerőmű környékén semmilyen tevékenységet nem szabad folytatni, a tudományos kutatói és kísérleti gazdasági munkákon kívül. A tudomány azt bizonyította, hogy e helyen még hosszú ideig nem lehet élni. — A társadalomnak, a tömegtájékoztatásieszközöknek időben tudomást kell szerezniük a csernobili katasztrófa következményeinek elhárításáért folyó munkák menetéről. Milyen feltételeket teremtettek ehhez? — Az újságíróknak, íróknak, filmeseknek lehetővé tesszük, hogy felkeressék a 30 km-es zónát, és meggyőződjenek arról, milyen munkák folynak ott. E terület nyitva áll külföldi vendégeink előtt is: eddig 46 ország 467 külföldi tudósítója fordult meg itt. (APN) A mezőgazdasági kistermelésből származó jövedelem bevallása A mezőgazdasági kistermelés adóztatása kedvező megítélésben részesül, hiszen ezen ágazathoz ellátási érdekek fűződnek. Az éves árbevétel alapján három csoportba sorolhatók a mezőgazdasági kistermelők: az első csoportba azok tartoznak, akiknek a kistermelésből (növénytermesztés és állattenyésztés együtt) származó évi árbevételük nem haladja meg az 500 ezer forintot. Nekik nincs adófizetési kötelezettségük, ezért adóbevallást sem kell készíteniük. A második csoportba tartoznak, akiknek éves árbevétele meghaladja az évi 500 ezer forintot, de nem éri el az évi 2’ milliót. Ők adóbevallást készítenek és személyi jövedelemadót fizetnek. A harmadik csoportba azok a mezőgazdasági kistermelést folytató magánszemélyek (családok) tartoznak, akiknek ebből a tevékenységből éves szinten 2 millió forintnál több bevételük származik vagy az adóévben összesen 307 napot meghaladóan egynéltöbb alkalmazottat foglalkoztatnak (tekintet nélkül a ledolgozott órák számára). Ők vállalkozóknak minősülnek, így adózásuk a vállalkozói adózásra vonatkozó szabályok szerint történik. Hogyan fizet jövedelemadót az évi500 ezer és 2 millió forint közötti árbevételt elérő kistermelő? Az adózás alapja a jövedelem. A törvény a mezőgazdasági kistermelő jövedelmét az árbevétel arányában határozza meg. Tételes költségelszámolásra nincs lehetőség. A jogszabályjövedelemtartalmat határoz meg. Eszerint a bevétel 500 ezer forintot meghaladó részének a növénytermesztéskor 30, állattenyésztés és állati termékek előállítása esetén 10 százaléka tekintendő jövedelemnek. A bevétel gyakran nemcsak a fent említett tevékenységből származik, hanem mindkettőből vegyesen. Ekkor az összes árbevétel jövedelemtartalmát úgy kell meghatározni, hogy a tevékenységek árbevételéből levonjuk az adómentes részt (az 500 ezer forintot), és megállapítjuk a tevékenység bevételének az összes árbevételen belüli megoszlási arányát, majd az 500 ezer forinton felüli bevételre alkalmazzuk a törvényben rögzített jövedelemarányt. Az érthetőség céljából íme egy példa: Mezőgazdasági kistermelést folytató család éves árbevétele 1,5 millió forint. Ezen belül 900 ezer sertéshizlalásból, 600 ezer alma- és szőlőértékesítésből származik. Az összes árbevételen belül tehát az állatértékesítés 60, a növényértékesítés 40 százalékkal részesedik. Sertésértékesítés jövedelemtartalmának meghatározása: Bevétel 900 ezer forint Let adómentes rész (500 ezer forint 60 százaléka): — 300 ezer forint Adómentes rész feletti bevétel: 600 ezer forint Alma- és szőlőértékesítés jövedelemtartalmának meghatározása: Bevétel: 600 ezer forint Le: adómentes rész (500 ezer forint 40 százaléka): — 200 ezer forint Adómentes rész feletti bevétel: 400 ezer forint Jövedelem (400 ezer forint 30 százaléka) 120 ezer forint A mezőgazdasági kistermelés 1,5 millió forintos bevételének jövedelemtartalma tehát 60 ezer +120 ezer=összesen 180 ezer forint. A mezőgazdasági kistermelést a munkák jellegéből adódóan általában a család közösen végzi. A bevételt együtt érik el, a jövedelmet is közösen használják fel. Ezért a közös háztartásban élő, 16. életévüket betöltött közeli hozzátartozók által elért bevételt ha kistermelői tevékenységüket közösen végzik — egybe kell számítani. Tehát az 500 ezer forintos mentesség a családot együttesen és egyszer illeti meg. Az előző példa folytatva. Ha a család öttagú: férj, feleség, munkaképtelen nagyszülő, 16 év alatti kiskorú és 16. évét betöltött, a munkában részt vevő gyermek, a kistermelésből származó jövedelem három családtag között osztható meg: a férj, a feleség es a 16. évét betöltött gyermek között A 180 ezer forintjövedelemből 60-60 ezer forint jut mindnyájukra. Nekik március 20-áig külön-külön kell bevallást adniuk. A személyijövedelemadó-bevallás hatodik sorába a fentiekben kiszámított 60-60 ezer forintot kell beírniuk. A fizetendő adó kiszámítása: 1988. január 1. után megszerzett jövedelmek — néhány kivételtől eltekintve—együttesen adóznak. Eszerint a mező- gazdasági kistermelésből .származó jövedelmet össze kell vonni a más egyéb forrásból származó jövedelmekkel. Egyszerűsített példánkban a férj munkaviszonyból származó éves összes jövedelme 100 ezer forint volt, mely után 10 ezer forint adóelőleget vontak év közben, ő nem szakszervezeti tag. A feleség nem áll munkaviszonyban, a gyermek még tanul. Más jövedelemmel nem rendelkeznek. (Példánkban adót csökkentő tétel a családtagok esetében nincs.) Férj Feleség Gyermek Fő munkaviszony (Bevallás 1. sor): 100 ezer Mezőgazdasági kistermelői jövedelem (Bevallás 6. sor) 60 ezer 60 ezer 60 ezer Összes jövedelem (Bevallás 14. sor): 160 ezer 60 ezer 60 ezer Le: alkalmazotti kedvezmény (Bevallás 31. sor): 12 ezer y 4 Összevont adóalap (Bevallás 39. sor) 148 ezer 60 ezer 60 ezer A jövedelem adóvonzata (Bevallás 54. sor): 28 ezer 200 2 ezer 400 2 ezer 400 A kistermelésből származó jövedelmek után évközi adóelőleg-levonási, illetve -fizetési kötelezettség nincs. Az adóbevallással egyidejűleg mindhármuknak eleget kell tenni adófizetési kötelezettségüknek. A férjnek 18 ezer 200 forintot (28 ezer 200 — 10 ezer forint), a feleségnek és a gyermeknek külön-külön 2 ezer 400 forintot kell befizetnie. Sándor Miklós Több a sertés, kevesebb a szarvasmarha Felmérés az ország állatállományáról A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az ország szarvas- marha- és sertésállománya valamivel nagyobb, a többi haszonállaté viszont kisebb, mint egy évvel korábban. Az előjelzések szerint 1989-ben a legtöbb állatfajnál az állomány csökkenése várható. A szarvasmarha-állomány 1988. december 31-én 1 millió 690 ezer volt, az egy évvel korábbinál 26 ezerrel nagyobb. A növekedés elsősorban abból adódott, hogy tavaly a szokásosnál kevesebb marhát vágtak, továbbá lengyel növendékmarhát importáltak. A nagyüzemek több, a kistermelők kevesebb szarvasmarhát tartanak a korábbinál. (A kistermelők egyre több olyan szarvasmarhát gondoznak, amelyek a nagyüzemek tulajdonában vannak, ezeknek a száma megközelíti saját állományuk egyhar- madát.) A tehenek száma 663 ezer; egy év alatt 10 ezerrel csökkent. A sertésállomány a múlt év végén meghaladta a 8,3 milliót, a növekedés az előző évhez képest 111 ezer. Az előző esztendőhöz képest tavaly mind a nagyüzemek, mind a kistermelők valamennyivel gyarapították állományukat A sertések számának ez évi alakulását — várhatóan csökkenését —jelentős mértékben befolyásolja a tavalyi gyenge kukoricatermés és a szójadara világpiaci árának emelkedése. A tenyésztés visszafogására utal, hogy kevesebb kocát tartanak a termelők, mint korábban. Az elmúlt évben tovább tartott a juhtenyésztés visszaesése; az állomány az év végén 2,2 millió volt, 120 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban. A jelek szerint a vállalatok tovább csökkentik az állományt. Az év végi összeszámláláskor 75 600 ló volt az országban, az egy évvel korábbinál 14 százalékkal kevesebb. Átalakult a baromfitenyésztés termelési szerkezete: tyúkféléből 4 millióval kevesebb 56,4 miihó— volt az év végén, a libaállomány azonban csaknem 30 százalékkal nőtt, a pulykák száma pedig megkétszereződött. A teljes baromfiállomány 62 milliót tett ki az év végén. ACSODAAUTÓ r* ■■ • A Rolls Royce Comiche II. prototípusa a Párizsi Autószalonkiállítási területén. Az 1967 óta szinte változatlan külsejű luxusautó legújabb, itt bemutatott változata körülbelül 211 ezer dollárba kerül majd. (Telefotó) | A MAGYAR SZAKÁCSOK ÉS CUKRÁSZOK SZÖVETSÉGE X a következő vezető olasz gyárak részvételével COF —vitrineket) MEN DA —mosogatógépek TAEMA — kávéfőző gépek FRIGOMAT — fagylalt- és tejszínhabkészítő gépek MORETTI — pizzakemencék és cukrászati sütők SIMAG —szájjéggépek UGOLINI :—jégkása-, üdítőital-készítő gépek PREGEL — cukrászati adalék- és ízesítőanyagok ismét megrendezi a budapesti Forum Szállodában cukrászati és vendéglátó-ipari gépek bemutatóját február 24. és 28. között. A bemutatón február 24-én 12—16 óráig, 25., 26., 27. és 28-án 10—16 óráig várjuk a szakemberek szíves látogatását. A kiállított termékeket forgalmazza és egyéb megrendeléseket teljesít a Konsumex Külkereskedelmi Vállalat ajándékszolgálata Budapest V., Alpári Gy. u. 3. Márkaszerviz. COOPEX Bp. VII., Dob u. 92. 271
