Petőfi Népe, 1989. február (44. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-15 / 39. szám

/ 1989. február 15. • PETŐFI NÉPE • 3 UJ ORVOS — SZORGOS TÁRSADALMI MUNKÁSOK Falugy űlés Fülöpházán Nagy érdeklődés mellett zajlott le a napokban a hagyományos év eleji falu­gyűlés a megye kis települései közé tar­tozó Fülöpházán. A művelődési otthon nagytermében megtartott — a községi tanács és népfrontbizott’ság által össze­hívott í- lakossági fórumon köszön­tötték dr. Körös Gáspár országgyűlési képviselőt is. Pesti József né tanácselnök számolt be arról, ami 1988-ban mégvalősult, s amit az idén terveznek Fülöpházán. Az elnökasszony mindenekelőtt köszön­tötte a település új körzeti orvosát, a családjával itt letelepedett dr. Jose Tá­jolót, akinek a személye — mint mon­dotta — garancia arra, hogy megszűn­jenek az egészségügyi ellátás eddigi gondjai a faluban. Ezután szólt azokról az intézkedésekről, melyeket a múlt évi falugyűlésen elhangzott javaslatok megvalósítására tett a tanács, majd be­számolt a tavalyi 10 millió 762 ezer forint egységes pénzalap felhasználásé-. ról. ■ Elmondta, hogy ebből fejlesztésre csak 2 millió 240 ezer forint jutott, a többit a tanácsi intézmények zavarta­lan működésére kellett fordítani. Peda­gógus szolgálati lakás épült, folytató-- clou a tanyávillamosítás, az általános iskola, az orvosi rendelő berendezései­nek, felszereléseinek a korszerűsítésé. Vezetékes gázfűtést kapott az óvoda, az iskola alsó tagozatában pedig cso­portbontással megszüntették a részben osztott tanítást. Fülöpháza szorgos népe továbbra is jeleskedett a társadalmimunka-végzés- ben. Ily módon fásítottak az óvoda környékén és a belterületi utcákban, elvégezték — a Zrínyi Szakszövetkezet segítségével — a földutak szükséges ja-, vitását. Teljesen társadalmi segítséggel Archív felvételünk az óvodában készült, ahol ma már földgázzal fűtenek. készítették el az óvodai zsibongót. Ezt anyagilag is támogatta a szakszövetke­zet, a Kiskunsági Nemzeti Park igazga­tósága, valamint Nagy István gazdál­kodó, a megvalósításban pedig Bartos- né Zalavári Magdolna vezető óvónő és munkatársai, valamint a szülők'—; kö­zülük is elsősorban Kalmár Ferenc, He­gedűs László és Dorcsák Lajos — jeles­kedtek. Ugyanígy szerelték össze az óvodai gázfűtéshez szükséges, 9 méter magas kéményt, s építették meg a sportpálya öntözéséhez nélkülözhetet­len vízvezetékrendszert. A kéményépí­tésben elsősorban Sándor .Lászlóé és Kalmár Ferencé, a vízvezeték kivitele- • zésében pedig a Sportkör tagjaié és ak­tivistáié az érdem. Garaczi Ferenc pél­dául nagyon- sok gépi munkát végzett a jobb sportpályáért. Az idén egyebek között befejezik á művelődési otthon felújítását, melyben ifjúsági klubot és iskolai célú melegítő- konyhát alakítanak ki. Bevezetik a földgázt az iskolába és a művelődési otthonba, tervezik az idősek klubjának a kialakítását, tehóból, s folytatják a fásítást, parkosítást. Ezt követően beszámoló hangzott el a Kerekegyháza és Vidéke ÁFÉSZ te­vékenységéről, majd dr. Kőrös Gáspár ismertette az utóbbi időben végzett képviselői munkáját, méltatta a kister­melők növekvő gazdasági szerepét és felhívta a figyelmet fokozott támogatá- . sukra. A felszólalók — néhány kivétel­lel — a tejátvétéli eljárás elégtelenségét tették szóvá, s kérték annak ismételt felülvizsgálatát. Erre határozott ígére­tet tptt Pesti Józsefné tanácselnök. A falugyűlésen végül kiváló és érde­mes társadalnp munkás kitüntetéseket adtak át. R. M. MEDDIG FELELŐS AZ ÁFÉSZ AZ ELLÁTÁSÉRT? Kisközségek küzdelme a szénért Kiskunhalas vonzáskörzetében NEB-vizsgálat is foglalkozott az utób­bi időben az áfészek és a lakosság kö­zötti békétlenkedéssel. Az elmúlt év vé­gén újabb események borzolták fel a kedélyefcer;8»ovrrj- üli «ogásaio -.surn •• Oltsuk el a tüzet! A Minisztertanács 77/1987. számú rendeletére hivatkozva a Tompa és Vi­déke ÁFÉSZ jelezte a környező kisköz­ségeknek, hogy 1989-től megszünteti a tüzelőanyag árusítását telepein. Mivel a fogyasztóiár-kiegészítés a rendelet ér­telmében csak az év végén igényelhető vissza, a megfelelő forgótőke ennek fi- * nanszírozására nem áll az áfészek ren­delkezésére. Nosza, szalad a községi tanács a me­gyéhez, „gyújtsa meg a tüzet”. A megye nem tudja. Szalad a megye a minisztéri- • umhoz és a Mészövön keresztül a Szö- voszhoz. December végéig nem kap vá­laszt. Közben a kiskunhalasi áfész is kiküldi körlevelét kisközségeinek. Sza­lad a kisközség az újsághoz, verje félre a harangot, hátha felfigyelnek a főha­tóságok. Telefon a halasi áfésznek. Szente Já­nos főosztályvezető a következő tájé­koztatást adja: — Nálunk kissé más a helyzet, mint Tompán. Itt égész kis volumenű dolog­ról van szó, mivel Pirtón és Kunfehér- tón megoldott a fűtés, ez csak Balota- szállást érinti. Óriási veszteséggel jár nekünk, mivel nem tudták megoldani helyben a fuvarozást. A pár vagon sze­net Halasra rendéltük, s innen kellett kifuvaroznunk. Két-három vagon-sze­net leírhattunk veszteségbe, mert elpor- lott. — Ha a rendeletet időközben módo­sítják, vagy más megoldást kínálnak Önöknek az árkiegészítésre, vállalják az ellátást? — Akkor sem. Mi már évek óta fog­lalkozunk a megszüntetés gondolatá­val. . KECSKEMÉTEN IS Az Állami Bér- és Munkaügyi H ivatal a munkanélküliségtől leginkább veszé­lyeztetettek számára új képzési formák bevezetésén dolgozik. Kiindulva abból, hogy főként azok találnak maguknak nehezen új munkahelyet, akiksemniiféle szakmával nem rendelkeznek. A mun­kaügyi kormányzat célja, hogy az érin­tettek viszonylag rövid idő alatt olyan szakismeretekre tegyenek szert, amivel lakóhelyükön vagy annak közelében munkát tudnak vállalni. A tanfolyamo­kat a helyi tanácsi és állami munkaügyi szervek elsősorban munkanélküliek sza­mára szervezik; ők a képzés idejérea kez­dők fizetését megközelítő munkabért kapnak. A tanfolyamok költségeit a fog- - lalkoztatási alapból fedezik. AzÁBMH pályázatokkal támogatja azúj képzési formákhoz szükséges okta­tási -tematikák, tananyagok kialakítá­sát. A hagyományos ifjúsági és felnőtt­— Milyen kötelezettségek terhelik Önöket a tagságukkal szemben? — Természetesen a tagság kiszolgá-' lása is' feladatunk. — S ha a közgyűlés tiltakozik az eljá­rás ellen?- Nem kötelezhetnek bennünket. Nekik is érdekük, hogy a veszteségeket felszámoljuk, a részjegyek nekik is fi­zetnek. / Aki bújt, bújt Mielőtt kiutaznék Balotaszállásra, a megyei tanács illetékesét is feltárcsá­zom. Kiss Edéné a kereskedelmi osztályról együttérez a panaszosokkal, és jó hírrel szolgál: — Választ ugyan még nem kaptunk a főhatóságoktól, de megjelent a Szö- vosz-tájékoztató, amiben az áll, hogy az áfészeknek lehetőségük lesz az APEH-tól á megrendelések alapján ár- kiegészítési előleget" igényelni, így nem nekik kell megelőlegezni a termelői- és fogyasztóiár-különbözetet. Természe­tesen ezzel utólag el kell számolniuk. — Gondolja, hogy ez megoldást hoz? — Azoknál a szövetkezeteknél, ame­lyek valóban meg akarják oldani a la­kosság problémáját, igen. Ez a több­ség... Kis volumen nem volumen A faluban még nem tudják, mi ké­szül a „fejük felett”-. Az áféSz-bolt ud­varán hatalmas kupacokban áll á to­jásszén. — Mert akkor küldték, amikor már mindenkinek teli a pincéje )— védekezik a tanácselnök, Dózsa Benő. — Az évi igényünk egyébként 14 vagon, s ez el is fogy. Csak ezt a fajta szenet árusítják, a hagyományos fűtéshez valót. Tehát az idős, szegényebb tanyasi embereket int IKTBHKAtlOSAt TROPHY FOR TOURIST, «OTS* ääd cinmm mmsm RANGOS NEMZETKÖZI KITÜNTETÉST KAPOTT A BAJAI SUGOVICA HOTEL ÉS KEMPING Nemrég tért haza a Pusztatourist delegációja Spanyolországból. A FITUR-on, a híres madridi nemzetközi idegenforgalmi kiállításon jártak a szakemberek. Ajánlatokat vittek, programokat egyeztettek, de igazából nem üzleti út volt ez a látogatás. Kovács Zoltán megyei igazgató, valamint Pálmai József a Sugovica Hotel és Kemping vezetője ez alkalommal véhette át a spanyol nyelvű nemzetközi szakmai folyóirat, az Oro Verde 14. alkalommal odaítélt trófeáját, egy márványtalapzaton álló, bronzból öntött bikát. A magyar vendéglátás jóhírét öregbítő kitüntetést a Sugovica idén, egyetlen szocialista országbeli‘szállodaként kapta angol, francia, svájci, spanyol és tengerentúli patinás hotelek között. (Eddig egyébként öt magyar vendéglátó szervezet érdemesült e díjra; köztük a lajosmizsei Tanyacsár­da.) Az „ emberi tényező” szerepe a vendéglátásban sújtja elsősorban az intézkedés, ha en­nek az árusítását is megszüntetik. Jóval nagyobb lenne az igény, ha kazánokba való tüzelő is lenne. — Nem értem, miért nem tudják a szállítást itt helyben megoldani, hiszen Balotának vasútállomása van. Miért kényszerül az áfész Halasról fuvarozni, s ezzel is a költségeit emelni? — kérde­zem-, s a tanácselnök meglepődik. — Hát,üzt én sem értem. Évekig ide érkezett a szén, sőt a rúzsai, üllési tüzép is erről az állomásról fuvarozza jelenleg" is. Ráadásul a mi tanácsi megbízottunk szervezi a rakodást, elosztást. Síabó Szilveszter nyugdíjas állomás­főnök, aki ezt a munkát végzi, szintén tanúsítja: éveken keresztül közvetlenül a faluba érkezett a bányából a szén. Még ö ajánlotta az áfész figyelmébe a pusztamérgesi téeszt, mint aki a fuva­rozást arra á 450 méterre, az állomástól a boltig elvégzi. — Aztán miért, miért nem, megsza­kadt a kapcsolat — mondja. — Egy ideig maszek fuvarost fogadott az áfész, de mivel nem tudott számlát ad­ni, ez is megszűnt. Azóta Halasra uta­zik á szén, s onnan fuvarozzák ki ide. Biztos vagyok benne, hogy a helyi szál­lítást mi meg tudjuk oldani. Összegyűj- tenénk a megrendeléseket, s ha annak alapján rendelnék meg a bányától, nem menne veszendőbe semmi. — Miért van szükség az áfész közve­títésére? — kérdezem a tanácselnököt. — Mi, a tanács nem folytathatunk kereskedelmi - tevékenységet. Maszek kereskedőt meg honnan kapjak elő ha­marjában? Raktározni sem tudnánk hol, hiszen ahol most van á szén, az is az áfész területe. Elmenőben még átsétálunk az áfész boltjába is. Az eladók helybeliek, ők sem tudnak a készülő akcióról. Elké­pedve néznek egymásra, hogyan is lesz ezután. . A községben 19-én tartja a szövetke­zet tagjai számára a közgyűlést. ■—.hajós — — Gratulálok az elismeréshez. Isme­rem a Sugovicát és méltányosnak talá­lom a döntést. Érdekelne, hogyan talál­tak rá a világjáró ajánlók a bajai sziget büszkeségére? — kérdeztem Kovács Zoltántól, a Pusztatourist megyei igaz­gatójától. — Erre nem tudok pontosan vála­szolni. Nem lehet pályázni! Egyszer, csak érkezett egy levél: menjünk Mad­ridba, az ünnepségre. A díjat átadó Luis Vasalló, az idegenforgalmi írók és újságírók spanyol szövetségének elnö­ke beszédéből arra következtethettem, hogy a szervezet képviselői — üzletem­berek, újságírók — többször is jártak Baján. Említették a hotel fekvését, szolgáltatásait... — Dé ismertek a márkás szálloda- láncok, melyeknek egységei a legszebb helyeken, maximális kényelemmel, lu­xus szolgáltatásokkal várják az" Oro Verde megbízottjait... —... és a mi szállodánk csak három- csillagos, Erre gondol? — Igen. — A trófea odaítélésénél a legfőbb szempontok: a vendégfogadás emberi tényezői. Ez ragadta meg a szakembe­rek érzékenységét Baján ... — Vajon kontinentális vagy igazi ba­jai intézmény kíván lenni a Sugovica?- kérdeztem a társaságunkban ülő Pálmai József igazgatót. Az idén nem lesznek bábolnai napok A Bábolnai Mezőgazdasági Kombi­nát vezetői alapos mérlegelés után úgy döntöttek, hogy az idén nem rendezik meg á bábolnai napokat, a nemzetközi hírűvé vált „farmer-show”-t. Elhatáro­zásuk legfőbb indítéka az volt, hogy-a- hazai mezőgazdaság pénztelensége mi­att szinte a mélypontra süllyedt a ke­reslet a korszerű mezőgazdasági eszkö­zök iránt. Ilyen körülmények között aligha lenne helyes és célszerű egy nagyszabású bemutatóra, termékkíná­latra hívni a hazai és a külföldi gyártó­kat, illetve vásárlókat. A rendező szak- -emberek véleménye szerint a jelenlegi­gazdasági, piaci viszonyok, miatt nem tudták elérni a korábbi bemutatók ma­gas színvonalát sem. A bábolnai napokat először éven­ként, majd kétévenként rendezték meg. Minden alkalommal kitűnő lehetőséget teremtettek az agrárvilág újdonságai­nak bemutatására, a jövedelmezőbb termelést segítő gépek, új növényfajták és művelési módszerek megismertetésé­re, elterjesztésére. Az idén a tizedik al­kalommal került volna sor a világszerte elismert és számon tartott bemutatóra. A kombinát vezetőinek megítélése szerint a bábolnai napok megrendezése akkor válik ismét időszerűvé, ha meg­szűnik a magyar gazdaságban a vissza­fogottság és érezhető jelei lesznek a ki­bontakozásnak, a "kereslet élénkülésé­nek. (MTI) Tanfolyamok munkanélkülieknek képzés módszerei ugyanis időigényessé­gük, illetve bizonyos fokú szakmai gya­korlatot feltételező tananyaguk miatt nem alkalmasak e célra. A munkanélkü­liek sajátos helyzetéhez igazodó első ok­tatási programok elkészültek, s azok alapján több városban a képzés is meg­kezdődött. Ezek a tanfolyamok az isko­lából kikerült, de elhelyezkedni nem tu­dó fiatalok munkavállalásiesélyeitjavít-' ják. így például Békéscsabán, Pécsett, Zalaegerszegen, Kecskeméten és Nyír­egyházán nyújtanak érettségizett fiata­loknak 6—18 hónapos egészségügyi, szociális, pénzügyi, illetve számítástech­nikai szakismereteket adó képzést. Né­hány szakmában külön oktatási prog­ram készült a középiskolát abbaha­gyott, vágy az ál talánosiskolaután eleve tovább nem tanuló fiataloknak; ők 16 ' éves kortól varrónői, cipőjavító, eladó, esztergályos, valamint építőipari szak­mákat sajátíthatnak el rövidített tanfo­lyamokon. A rövidebb képzési idő nem jelenti azt, hogy ezek a fiatalok keveseb­bet tanulnának szakmáj ükről, mint a ha­gyományos iskolákban végzettek; a tan­folyamokon az oktatás a szakismeretek­re koncentrálódik, viszont a hallgatók nem foglalkoznak a hagyományos köz­ismereti, az általános műveltséghez tar­tozó tantárgyakkal. A már rendelkezés­re álló tananyagok alapján igény szerint az országban bárhol megkezdhetik a munkanélküliek oktatását. AzÁBMH szakembéreiazonbanajö- völ illetően ennél szélesebb körben gon­dolkodnak . Továbbra is várják az ötlete­ket, javaslatokat újabb képzési lehetősé­gekre, s a vállalkozókat azok megvalósí­tásához. Elképzelhetőnek tartják, hogy rész- szakmakban is indítsanak tanfolyamo­kat—így például a festő-mázoló-tapétá­zó foglalkozásból csak azegyikre taníta­nák meg a jelentkezőket. Ám bármiféle képzésre csak akkor van mód, ha a je­lentkezők legalább ími-olvasni tudnak, s ismerik a számtani alapműveleteket. A munkanélküliek között viszont sok az iskolázatlan. Ezért az ÁBM H olyan tan­folyamokat is szükségesnek tart, ahol az alapvető ismeretekhez juttatják a jelent­kezőket, esélyt adva a továbbiakban va­lamilyen egyszerűbb betanított munka tudnivalóinak elsajátítására. A munkaügyi szakemberek vélemé­nye szerint jobban kell élni az át- és to­vábbképzés lehetőségével a munkanél­küliség megelőzése érdekében is. Ezért szorgalmazzák a második szakmát adó tanfolyamokat, főként azokban a körze­tekben és azoknál a vállalatoknál, ahol a szerkezetváltás, a termelés csökkenése miatt jelentős létszámleépítések várha­tók. — Szeretnénk, ha ugyanazt az alap­szolgáltatást kaphatná itt a vendég, mint bármely hasonló minősítésű euró­pai szállodában: kényelmet, nyugal­mat, tisztaságot. Törekszünk arra is, hogy cégünk, amit csak lehet, „közve­títsen” Bajából. Lakónk ismerje meg városunkat. Eddig a fő ajánlatunk, a szigeten épült, „vizes” szálloda volt. Ezt szeretnénk bővíteni a jövőben. Jó lenne elérni, hogy kinyíljanak Gemenc zárt kapui a turisták előtt. A „Baja, a művészek városa” vagy a „háromnyel­vűváros” hagyományból is sokat lehet még meríteni. Évtizedek óta dolgozom azért, hogy ez a város egyre rangosabb helyet szerezzen az európai turisztikai sikerlistánkon. Gyakran kellett falak­ba ütközni. Tapasztalni, hogy egy szűk érdekcsoport miatt nemzeti érdekek kerülnek háttérbe ... — Mi lehet az az* „emberi plusz”, amit észrevett a zsűri? — Lehet személytelen egy hotel. Mintha egy automata „pihentetőbe” lépne be a megfáradt utazó. Itt nálunk meghittebb a légkör. A szobaasszony reggel — nem azért, mert itt ez alkal­mazási föltétel — megkérdi a lakót: hogy aludt? Hozzon-e egy keményebb párnát? Igyekszünk családtagként fo­gadni az ide érkezőket... — A kempingjük is rászolgált az elis­merésre? — A Sugovica: szálloda és kemping. Mindkét üzlet egyformán fontos szá- . munkra. Vigyázunk, hogy a szintet tar- tani tudjuk. A mostani kitüntetés ter­mészetesen nagy őröm, de. meg kell mondanom: az igazi elismerés az, hogy a kempingünkbe látogatók hetven szá­zaléka törzsvendég. Amikor egyik év­ben távoznak, lefoglalják a következő nyárra a faházikót vagy a lakókócsi- parkolót. Ugyanígy: a szállodában is. — Mit hoz a Sugoricának ez az elis­merés? —- A legnagyobb ajándék jár vele: bemutatnak minket a világsajtóban. Megismerhetik szállodánkat az egész világon. Már eddig is megfigyelhettük — német nyelvterületen számos képes riport jelent meg a bajai szigetről —, hogy müyen hasznos lehet egy-egy'jó­indulatú híradás. A szakmai elismerés mellett tehát tetemes anyagi hasznot is ígér e siker. — Gondolom, azért Önök sem tétlen­kednek! — Nagyon ügyelünk — vette át a szót ismét Kovács Zoltán —. hogy a megnövekedett nemzetközi vendégfor­galmat még színvonalasabb szolgálta­tásokkal tudjuk fogadni. Időben elvé­gezzük a karbantartásokat. A környé­ken újabb programlehetőségekről tár­gyalunk. Még 1989-ben meg szeret­nénk építeni a szálló strandját. Ha aszályos lesz is a nyár, tudjanak úszni az üdülők. Mindent megteszünk, Kogjr "továbbra is jól vizsgázzunk az új és ä visszatérő vendégek előtt'. Az Oro Ver­de-díj is kötelez..-. Farkas P. József AMIT MA SZEMETELHETSZ ... — SZOBOR SZEMÉTTÁROLÓKKAL Hétvégi szánom-bánom Bűntudat ültetett gépiemhez. Telefonon, levélben, újságcikk­ben magam is zsörtölődtem a lakótelepeket, sőt a városköz­pont felé bandukoló utcákat el­borító szemét, közérzetrontó gondozatlanság miatt. Bosz- szantottak a valami miatt föl­bontott és úgy hagyott járdák, pedig előrelátásukért dicsérnem kellett volna az illetékeseket: nem kell légkalapácsozni a jár­dát a menetrendszerű újabb ká­belcserénél, vezetékjavításnál, új vonal kiépítésénél. Ilyen az ember, a rosszat könnyebben érzékeli a jónál. Ki tudja hányadik vasárnap lát­tam kicsorduló szeméttároló­kat a legforgalmasabb közin­tézmények közelében. És még egyesek nem átallják azt állíta­ni, hogy csak ott takaríttatnak, ahol a papok táncolnak. Az se igaz, hogy közterületen mindennek lába kel. A törté­nelmi emlékhelyek mellett pén­teken délután, szombaton dél­ben kipakolt göngyölegek, do­bozok még hétfőn reggel is a járdákon, útszegélyeken kus- hadnak. Szeretnék keményen a sze­mükbe nézni azoknak a meg­átalkodottaknak, akik szerint még szeméttárolókra sem telik a tanácsnak. Nyilván e rosszin­dulatú híresztelések megcáfolá­sára tolnak ki minden pénteken konténereket a városi tanács­ház oldalához.- Nézzék és szé­gyelljék magukat. .Magunkat.. Mea culpa... A hivátal sem­mit sem titkol. . . Bárki belebámulhat a fedet­len kukákba, elolvashatja a szállongó papírokat. Igaz, csak akkor elégíthető ki kíváncsisá­gunk a konténerek megközelí­tése nélkül, ha fúj a szél. Kétségbeesem arra a gondo­latra, hogy valaki egyszer ha­nyagságból vagy nemtörődöm­ségből nem "tolja ki a bejárati zárt kapualjból a szemetesládá­kat és a külföldi turisták hiába keresik a megszokott látványt. Reménykedjünk ... Hogyan nézne ki a, szemét táró lós háttér nélkül Lestár Péter szobra? Bosszankodna, mondhatnám irigykedne a csak városházát, meg színházat, meg laktanyá­kat, qjeg iskolákat építő pol­gármester, ez a modern utcade­korálás még neki sem jutott az eszébe... Ha netán rossz példával jár­na elöl a városháza, egyesek ké­plesek volnának eltüntetni az évek óta házuk előtt látható ütött-kopott kukákat. Lám, lám, mi mindenre vi­gyázni kell, hogy minden utcá­ban mindenkor legyen elegendő kosz, szélhordta papír, gödör, fejbevert hirdetőtábla, kosámyi cigarettacsikk. Heltai Nándor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents