Petőfi Népe, 1989. január (44. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-09 / 7. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1989. január 9. A Minisztertanács közleménye az árintézkedésekről i. ii. A népgazdasági tervben számított gazdasági teljesítmények és feltételek szerint a fogyasztói árszínvonal 1989-ben az 1988. évinél mérsékeltebben, legfeljebb 15 százalékkal emelkedik. Az év első hónapjaiban a lakosság által vásárolt számos fontos terméket és szolgáltatást érintő, átlagosan 20-22 százalékos mértékű központi áremelésre kerül sor. Az árintézkedések a ráfordítások növekedésével, a termelői és a fogyasztói ártámogatások csökkentésével, az adózás feltételek változásaival vannak összefüggésben. Január 9-étől az élelmiszerárak a mezőgazdasági támogatások jelentős csökkentése, valamint az egyéb szabályozó- és költségváltozások következtében átlagosan 16-17 százalékkal emelkednek. Ezen belül a húsárak 15-16 százalékkal növekednek. A marhahúsnál az átlagos áremelkedés közel 30 százalék. így például a vastaglapocka, fartő, Stefánia kilogrammonkénti ára 130 forintról 170 forintra nő. A sertéshúsok és húskészítmények átlagosan 13-14 százalékkal drágulnak. így például 1 kg rövidkaraj ára 150 forintról 170 forintra, a párizsi felvágotté 88 forintról 100 forintra, a veronai felvágotté 110 forintról 130 forintra, a gépsonka jelenlegi 220 forintos kilogrammonkénti ára 250 forintra emelkedik. A baromfiárak átlagosan 13-14 százalékkal növekednek. A vágott csirke fogyasztói ára a jelenlegi 63 forintról 74 forintra növekszik kilogrammonként. A húst tartalmazó konzervek is drágulnak. A ZSIRADÉKOK ARAI átlagosan 15 százalékkal emelkednek. így például 1 kg sertészsír ára 30 forintról 34 forintra, a palackos napraforgó-étolaj literenkénti ára 37 forintról 42,30 forintra, a negyedkilós Rama margarin ára 17,50 forintról 20,80 forintra változik. A TEJ ES TEJTERMÉKEK árai átlagosan közel 40 százalékkal emelkednek. így például 1 liter 2,8 százalékos zsírtartalmú pasztőrözött tej ára 9,20 forintról 12,90 forintra, a 20 százalékos zsírtartalmú 0,2 literes poharas tejföl ára 8,90 forintról 13 forintra, a 0,10 kg-os 80 százalékos zsírtartalmú vaj ára 9,40 forintról 11,60 forintra, az edami sajt kilogrammonkénti ára 107 forintról 152 forintra változik. A SÜTŐIPARI TERMÉKEK árai 15-16 százalékkal emelkednek, így például a fehér kenyér kilogrammonkénti ára 10,40 forintról 12 forintra, a vizes zsemle és tejes kifli darabonkénti ára 1,10 forintról 1,30 forintra "változik. A finomliszt ára kilogrammonként 9,10 forintról 10,90 forintra nő. A kristálycukor ára 26,10 forintról 27.90 forintra emelkedik kilogrammonként. Drágulnak még a fűszerpaprikafélék és a déligyümölcsök is. Az élelmiszerek árának emelkedése a vendéglátóipari árakban is érvényesül. A munkahelyi és előfizetéses étkeztetésnél a nyersanyag- drágulás adagonként kb. 3 forinttal növelheti az igénybevevők hozzájárulását. A MOSÓSZEREK árai átlagosan 8 százalékkal emelkednek, így például a 2,8 kg-os Tomi Brill ára 167 forintról 175 forintra, a 3 kg-os Perlux ára 220 forintról 248 forintra nő. * VÁLTOZIK A GYÓGYSZERRENDELÉS, -kiadás és -térítés rendszere. A gyógyszerek térítési díjai jelentős differenciálódás mellett átlagosan 82 százalékkal emelkednek. Nő a térítésmentesen igénybe- . vehető gyógyszerek köre,.elsősorban akrónikus betegségeknél, a vény nélküli gyógyszerek viszont teljes áron (támogatás nélkül)i kerülnek forgalomba. A gyógyászati segédeszközöknél a drágulás 7 százalékos lesz. A SZEMÉLYGÉPKOCSIÁRAK az importárak, a vevőszolgálati költségek növekedése és az importforgalmi-adó emelése miatt átlagosan mintegy 25 százalékkal növekednek. Az árváltozás nem érinti a vásárlót, ha — a Merkur Vállalat gépkocsi átvételére szóló értesítése alapján a gépkocsi teljes vételárát január 7-ével bezárólag befizette, de a kocsi átvételére csak ezen időpont után kerül sor. A darabáru-fuvarozás díjai 15 százalékkal lesznek magasabbak. Február 1-jétől módosulnak az élelmiszerárak emelésével összhangban — a gyermek- és diákjóléti intézmények térítési díjai. SZÁMOS SZOLGÁLTATÁS díja emelkedik február 1-jével. A helyi közlekedési tarifák átlagosan 62 százalékkal nőnek. Budapesten közel 90 százalékos lesz a drágulás, míg vidéken mintegy 55 százalék. így például a villamosvonaljegy ára egységesen 5 forint, az autóbuszjegyé 6 forint lesz. Budapesten a havi villamosbérlet ára 75 forintról 180 forintra, a kombinált bérleté pedig 170 forintról 280 forintra emelkedik, a tanuló és nyugdíjas kombinált bérletek új ára 70 forint lesz. A vasúti személyszállítási díjak 30 százalékkal, a távolsági autóbusz viteldíjai 10 százalékkal emelkednek. Jelentős mértékben drágulnak á postai szolgáltatások. A levélpostai díjak átlagosan 27 százalékkal emelkednek-, a szabvány levél feladási díja belföldre 5 forint, külföldre 15 forint lesz. A távirati szódíj 66 százalékkal, az európai nemzetközi telefonbeszélgetéseké 64 százalékkal emelkedik. A telefonalapdíj—az előfizető tulajdonában álló készülékek esetében —148 százalékkal nő. így például a távhívásba bekapcsolt ikerállomások 30 forintos alapdíja 80 forintra, a főállomásoké 40 forintról 100 forintra emelkedik. A tv-előfizetés havi díja 80 forintról 100 forintra változik. A helyi tanácsok február 1-jétől kaptak lehetőséget egyes kommunális szolgáltatások (köztisztaság, kéményseprés, temetkezés) díjainak átlagosan 10-14 százalékos emelésére. Megfelelő előkészítés után március 1-jétől az ivóvíz köbméterenként 3-7 forinttal, a csatornahasználat 2-5 forinttal drágul. Ez — jelentős területi differenciálódás mellett — a lakosság által fizetett díjak 220- 290 százalékos emelését jelenti. A díjemelés a bérlakásokban élőket is érinti. A víz- és csatornaszolgáltatásba bekapcsolt lakások esetében az egy lakásra jutó díjtöbblet átlagosan 100-120 forint havonta. Az intézkedést elsősorban az állami támogatás csökkentése indokolja. A HÁZTARTÁSI ENERGIAHORDOZÓK (tüzelőanyagok és energiaszolgáltatások) fogyasztói árai májustól — a támogatás csökkentése, valamint az energiatakarékosság nagyobb mérvű ösztönzése érdekében— átlagosan mintegy 30 százalékkal emelkednek. Az átlagos mértéken belül az egyes energiahordozóknál differenciált mértékű áremelésre kerül sor. Minden olyan esetben, amikor az áremelés a tarifarendszer (térítési díjrendszer) változásával is jár (gyógyszerek, gyermekétkeztetés, helyi közlekedés, postai szolgáltatások, ivóvíz- és csatornahasználat) az érdekelt tárcák, illetve vállalatok részletesen tájékoztatják a lakosságot az új feltételekről. Az év során a szabadáras termékeknél és szolgáltatásoknál bekövetkező további áremelkedésekről a lakosság az eddigi rendnek megfelelően kap tájékoztatást. Az árváltozások a családok létszámától, jövedelmi viszonyaitól függően igen differenciáltan érintik az egyes háztartások kiadásait. Az év eleji és az év során bekövetkező tervezett árszintemelkedés következtében az egy főre jutó havi többletkiadás 800 forint körüli. A köz- ségekbeivélőknél ez az átlagosnál kisebb, a városokban, főként Budapesten pedig az átlagot lényegesen meghaladó. Az alapvető fogyasztási javaknál bekövetkező drágulás országos átlagban havi 510 forint személyenként. A szociálpolitikai feladatokra 1989-ben rendelkezésre álló források arra adnak lehetőséget, hogy az alapvető termékek és szolgáltatások drágulásának mintegy háromnegyed része a nyugdíjasoknál és szociális ellátásban részesülőknél ellentételezésre kerüljön. Emellett sor kerül néhány, az ellátási rendszert érintő kedvező lépésre is. A kormány kötelezettséget vállal arra, hogy ha a fogyasztói árszínvonal növekedése számottevően nagyobb lesz a szociálpolitikái intézkedésekhez alapul Vettnél, akkor további jövedelemnövelő lépéseket tesz. Á NYUGDÍJAK az eddigi százalékos mértékkel szemben—szociális szempontokat is figyelembe véve — egységes összeggel emelkednek. 1989. január 1-jétől havi 360, májustól további, legalább 100 forinttal nőnek az eddigi, illetve az év folyamán megalapításra kerülő nyugdíjak, baleseti nyugellátások, kivételes ellátások, rokkantsági járadékok, továbbá a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátás, az átmeneti járadék és a rendszeres szociális járadék. Azonos mértékben nő a házastársi pótlék összege is (a jövedelempótlék összege változatlan marad). A minimális nyugdíjak az előzőek szerint felemelésre kerülnek és megszűnnek egyes korábbi eltérések. 1989-ben a saját jogon kapott öregségi nyugdíj minimális összeges 3340 forint, az özvegyi nyugdíj minimuma 3140 forint. Az egységesítés mintegy 180 ezer főt érint kedvezően, mivel ez a 360 forintos nyugdíjnövelésen túlmenően átlagosan további havi 100 forint emelést jelent. Havi 3500 forintra egészül ki január 1-jétől minden 70 éven felüli, valamint súlyosan rokkant (I., II. csoportú rokkantsági nyugdíjasok), személyi járadékban, illetve rendszeres szociális segélyben részesülő | vakok, hadi gondozottak és központi szociális segélyben részesülők díjazása, ha ezt az összeget a 360 forintos ellentételezéssel nem érték el. Ez az intézkedés az érintett 250 ezer főnek differenciált összegű, átlagosan közel 200 forint további emelést jelent. A GYERMEKGONDOZÁSI DÍJ legkisebb összege havi 360 forinttal nő. A gyermekgondozási segély melletti jövedelempótlék ösz- szege is 360 forinttal lesz több. Az egységes társadalombiztosítási kötelezettséggel összefüggésben 1989-től a kisiparosok, magánkereskedők, ügyvédek, gazdasági munkaközösségi tagok, munkaviszonyban nem álló előadóművészek is részesülhetnek gyermekgondozási segélyben. A gyermekes családok kiadásainak részbeni mérséklésére (gyermekihtézményi térítési díjrendszer, fogyasztói árváltozások) 300 forinttal nő a családi pótlék gyermekenkénti összege és a jövedelem- pótlék. A családi pótlék havi összege egy gyermek után 1320 forint, két gyermek után gyermekenként 1620 forint, három és minden további gyermek után 1750 forint. A tartósan beteg, illetve testileg vagy szellemileg fogyatékos, állandó felügyeletre szoruló gyermeknél, továbbá a nevelőszülőkhöz kihelyezett állami, illetve az intézeti nevelésbe vett gyermek után a családi pótlék összege havi 2100 forint lesz. A gyermek hároméves koráig a családi pótlék továbbra is 100 forinttal emelt összegben jár. 1989. február 1-jétől változik a gyermekintézmények térítési díjrendszere. A jelenlegi rendszer a szülők jövedelméhez kötődik, a jövőben a térítési díjak az élelmezési költségekhez igazodnak, egyidejűleg a , hároxh- és többgyermekesek körében, valamint a diákotthonban elhelyezett gyermekek után normatív kedvezmény érvényesül. Ezen túlmenően mód nyílik arra, hogy a szociálisan rászorulók további, akár az ingyenességig terjedő kedvezményben részesüljenek. A térítési díjrendszer változásával összefüggésben 1989. január 1-jétöl megszűnnek a családi pótlék folyósítására vonatkozó korlátozások. A harmadéves szakmunkástanulók, valamint a szakmunkástanuló-otthonban elhelyezettek után jövedelempótlék helyett családi pótlék jár. Minden árvaellátásban részesülő gyermek után az eltartó jogosulttá válik családi pótlékra. Az intézetben elhelyezett intézeti vagy állami nevelt gyermek után — a vér szerinti szülő, vagy tartásra kötelezett személy jogán — megállapított családi pótlékot annak a gyermek- és ifjúságvédő intézetnek kell folyósítani, ahol a gyermek van. Ezt a családi pótlékot az intézet a gyermek számára tartalékolja, abból csak a gyermekintézménybe való kihelyezés térítési díját fizetheti. Arra a hónapra viszont, amelyben a gyermek az intézetből a szülő, vagy nevelőszülő háztartásába kerül, a családi pótlék a szülőt (eltartót) illeti meg. Az egyetemeken, főiskolákon tanulók ösztöndíja (vagy jövedelempótléka) átlagosan havi 300 forinttal nő. A tanácsok által végzett szociális tevékenységre szolgáló keretek összességében másfél milliárd forinttal emelkednek. Ez lehetőséget ad N a rendszeres segélyek emelésére, az egyedi támogatások növelésére, a rendkívüli gyámügyi és a felnőttvédelmi segélyezésre, a rászorultaknál gyógyszertámogatásra, a gyermekintézményeknél díjkedvezmények biztosítására. . A szociálisan legjobban rászorulók védelmének fokozatos javítása érdekében sor kerül az állami.gondozottak életkezdését segítő pénzbe- ni támogatás növelésére, a nevelőszülői gondozási díj felemelésére és az e célt szolgáló intézményi hálózat bővítésére, támogatására is, így például további családsegítő központok létesítésére, átmeneti elhelyezési formák (krízis-otthon) kialakítására, öregek hetes napközi otthonának, a pártfogói hálózatnak a bővítésére, a szociális szakemberképzés beindítására. * * * * A gazdasági ésszerűség, a gazdasági kibontakozás feltételeinek megteremtése megkívánja, hogy az árakban kifejeződjenek az indokolt ráfordítások, erősödjön a piac szerepe, az állami támogatások jelentősen csökkenjenek. A Minisztertanács e követelmények érvényesítése érdekében hozta meg döntését a jelentős központi áremelésekről. A kormányzati szervek saját területükön minden törvényes eszközt felhasználnak annak érdekében, hogy az áralakulás — egyebek mellett szigorú árellenőrzéssel, az indokolatlan áremelések szankcionálásával is — a tervezett keretek között tartható legyen, hogy a bérek mind jobban a teljesítményekhez igazodjanak, a szociálpolitikai intézkedések pedig ellensúlyozzák az áremelések döntő hányadát. Az azonban, hogy az áremelkedések elviselhető terhet jelentsenek a lakosságnak, igen jelentős részben a gazdálkodó szervezeteken múlik. Ezért a kormány elvárja, kéri a gazdálkodó szervezetektől — a termelőktől, a szolgáltatóktól és a kereskedőktől —, hogy a jelentős kihatású árintézkedéseket követően, mérlegelve a kereslet változásait, nyereségüket ne áremeléssel, hanem teljesítményeik fokozásával, ésszerűbb és takarékosabb gazdálkodással^ kínálat, a minőség, a kiszolgálás színvonalának javításával érjék el. (MTI) ÚJ AUTÓÁRAK Lada 1300 S 199000, Lada 1300 Combi 216000, Lada Szamara 211000, Lada 1500 L 302 000, Moszkvics 2140 156 000, Trabant 601 S 91000, Trabant Hycomat 101000, Trabant Combi 102 000, Wartburg 363 Tourist 168000, Skoda 120 L 176000, Polski Fiat 126 120 000, FSO 1500 216 000, Dáda 1310 TX171000, Dácia 1310 TLX 183 000, Dácia 1310 Combi 186 600. á f Beszélgetés egy kitüntetett munkásőrrel Mikor lépett a testületbe? — kérdeztem Bogár Imrét. — Éppen tíz esztendeje. Akkor még a Zala megyei Bánokszentgyörgyön éltem és a KFV ottani üzeménél dolgoztam. így a helyi olajipari munkásőr- zászlóaljhoz kerültem. A műhelyben sok esztergályos kollégám tagja volt a testületnek, ők gyakran meséltek élményeikről. Láttam néhány gyakorlatukat is. Megtetszett ez az önként vállalt szolgálat, az a közvetlen, oldott hangulat, ami a munkásőröket jellemzi. Beléptem hát, és nem csalódtam. Aztán átköltöztünk a családdal Halasra, ahol továbbra is vállaltam ezt a pártmegbízatást. — Hogyan sikerült a beilleszkedés az új közösségbe? — Eleinte nehezen. Talán azért is, mert itt katonásabb a fégyelem. De aztán hamarosan befogadtak és sok jó barátra leltem, olyanokra, akik bármikor készek segíteni is, ha kell. — Legutóbb miben segítettek mun- kásőrtársai? —- Vásároltam itt Halason egy lakást. Ezt alakítottam át központi fűtésűre a segítségükkel. — Manapság gyakran hallani olyan ne váljanak arra, bogy majd a cég „e{- rendezi" a további sorsukat: sájatma- guknak kell azt kézbe venniök. A belyi tanácsok, illetve a szolgálati iroda, vagy kirendeltségei segítenek a tájékozódásban. A munkanélküli segély adóköteles, nyugdíjjárulékként öt százalékát vonják le. A közvetítő szerv remiként a fizetést —, a tárgyhónapot követő hónap elején számfejti, illetve küldi el postán a segélyt. Vargáné Ve- rasztó Jolán elmondta: ebben az esztendőben 2,4 milliárd forintot különített el az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal a foglalkoztatási alapba. Ennek terhére segítik az erre jogosult munkanélkülieket. jyj; (Folytatás az 1. oldalról.) közös nyilatkozattal megerősíti az 1925-ös genfi jegyzőkönyv hatályát és kinyilvánítja a világ országainak eltökéltségét e fegyverek egyetemes és végleges betiltására. Már a konferencia megnyitása előtt több kétoldalú megbeszélésre került sor a külügyminiszterek között. George Shultz amerikai külügyminiszter találkozott nyugatnémet és kínai kollégájával. Megállapodtak, hogy a jövő héten tanácskoznak a két' ország képviselői arról: milyen szerepet játszhattak nyugatnémet vegyipari cégek a vitatott lí(Folytatás az 1. oldalról.) nem haladhatja meg a havi kilencezer forintot. A 181. naptól a folyósítható összeg tíz százalékkal csökken, 365 napon túl pedig egyszerűen nem adható. Arra a kézenfekvő kérdésre, hogy mi történik, ha valaki egy évig nem tud elhelyezkedni (a közvetítő szerv nem tud megfelelő munkaalkalmat biztosítani számára), egyelőre nincs megnyugtató válasz. A munkanélküli segélyre való jogosultságot a közvetítő szerv állapítja meg —, a dolgozó igénylése alapján. Ha például egy vállalatnál nagyobb létszámleépítésre került sor, az érintettek véleményeket, hogy a munkásőrségre nincs szükség. Önnek mi erről a véleménye? — Nem értek egyet ezzel. Szerintem a haza védelme és belső biztonsága érdekében napjainkban is szükség van a testületre. Úgy gondolom, ezt mi halasi munkásőrök naponta bizonyítjuk, amikor a rendőrökkel, a határőrökkel közös szolgálatunk során hatékonyan segítjük e társfegyveres testületék munkáját. --4—a Szuperkémhold a Szovjetunió fölött? Az Atlantis útja óta a világsajtó „hírszerzői” — a hírügynökségek — szorgosan gyűjtik az adatokat az amerikai űrrepülőgép által pályára állított, rendkívül titkosnak minősített kémholdról. Nyugati szakértők szerint ez a műhold ^forradalmasítja” az űrkémkedést: mindig „lát” célpontja fölött — időjárásra és napszakra való tekintet nélkül. Az eddigiek csakgó fényviszonyok közepette tudnak fényképezni, az új kémhold radarberendezésének azonban nem akadály a felhő és a sötétség. Ez azért fontos, mert az Európában telepített közepes hatótávolságú nukleáris eszközök — amelyek felszámolásáról megállapodás jött létre Moszkva és Washington között — mozgathatók, s a Szovjetunió és Kelet-Európa fölött az év nagyobb részében felhős az ég, véli William Burrows, a New York-i Egyetem környezetvédelmi intézetének vezetője. Mások szerint a képkészítés gyor- \ sasága és ütemessége folytán háborúban is^ nélkülözhetetlen ez kémhold. Annál is inkább, mert sugarai képesek álcázó rétegek ala is behatolni. 1981-ben egy amerikai űrrepülőgép kísérleti radarja öt méterrel a Szahara felszíne alatt húzódó, rég kiszáradt folyómedret fedezett fel. A kémholddal tehát gyorsan mozgó vagy álcázott tárgyak, hajók, repülőgépek, tankQk felderítésére is lehetséges, idejekorán. —■ „Ez az első olyan kémholdunk, amelynek fő funkciója háborús • jellegű” — mondta John Pikp, az Amerikai Tudósok Szövetsége űrkutatás-politikai csoportjának vezetője. A kémhold 500 millió dollárba került, mondják a szakértői?. Radarsugarainak visszhangját a hold antennája gyűjti, s az adatokat a földön alakítják át, számítógéppel, látható képpé. A titkos kémholdról bőven ömlő információk szerint ezúttal polgári célra kifejlesztett műszaki módszert alkalmaztak katonai célra, ami viszonylag új jelenség a műszaki tudományok történetében. A rendszert 1973-ban kezdték fejleszteni, amikor az amerikai űrhajózási hivatal (NASA) felbocsátotta a jieasat műholdat a tengerfenék tanulmányozására. 1981-ben űrrepülőgépről 30 méteres radarantennát feszítettek ki amerikai űrhajósok, s akkor fedezték fel — állítólag véletlenül —- az említett sivatagi folyómedret. Konferencia a vegyi fegyverek betiltásáról biai vegyi üzem felszerelésében. Egyetértettek abban, hogy mindenképpen el kell kerülni a vegyi fegyverek elterjedését. Ugyanerről volt szó Csien Csi-csen kínai külügyminiszterrel folytatott tanácskozásán. Csien Csi-csen sajnálkozását fejezte ki a két líbiai vadászgép amerikai lelövése miatt, és leszögezte, hogy Kína ellenzi bármely ország biztonságának fenyegetését, bármely ürüggyel teszik is ezt. Shultz és Csien Csi-csen véleményt cserélt a közel-keleti helyzetről és Kambodzsáról is. Egyetértettek a vietnami csapatok mielőbbi kivonásának követélésében. Sok a jelentkező, kevés a jogosult