Petőfi Népe, 1989. január (44. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-14 / 12. szám

6 • PETŐFI NÉPE • 1989. január 14.

— Mikor és hogyan sikerült ide költözni?

— A városi tanácsnak köszönhetem, hogy 1981-ben ide költöztünk. Addig osztottak, szoroztak, míg nem kellett fizetnem. Két nap alatt —. épp akkor telt le a gyermekgondozási szabadságom — intéződött minden. Visz- szamentem a régi munkahelyemre, a művelődési központba. Takarítottam. Hattól kettőig dolgoztam, utána a gyerekeket gondoztam. Tamás óvodába járt, a lányok iskolába. Időközben édesanyám a nővéremmel és egyik bátyámmal szintén e városrészbe költözött ... — újabb némaság ül a család1/oztudótt, hogy hazánkban két és fél millió szegény ember él; akiknek kétharmada családos.

• Ok a szegénynél is szegényebbek.

Többük a társadalmi minimum alatt tengődik, eladósodotton, forintos gondokkal küzdve. Rájuk találni már nem nehéz, annál inkább az szóra bir- jii ők,et. Hogy a

megyeszékhely legnagyobb lakótelepének egyik harmadik emeleti lakásába, Szabó ■

Nagy Editék otthonába beengedtek, annak kulcsa a debreceni Nagyerdőben töltött kislánykori közös emlékek.

Alig negyedszázada, hogy nyaranként akárhányon érkeztünk, három . testvéreddel testvérként fogadtatok ... s most látogató nélkül is sokan vagytok.

!,,-pi Én, a legkisebb Nagy-gyerek ti- . zenkét esztendős voltom, amikor 1966- ban Kecskemétre költöztünk. Édesapám birtokra, magánterületre, édesanyám szülővárosába vágyott. így telepedtünk le Felsöcsalános egyik külterületi tanyájában. A két bátyám és nővérem családot alapított. Én konzervgyártónak tanultam. Nem sokáig dolgoztam, Helga lányom 1973-ban született. Csak jóindulattal kaphattam gyest. Szegény apám már nem láthatta ezt az unokáját... és a többit sem ... Hogy megtörjem a csendet, a gyerekek felé címzem kérdésemet:

— Jobb volt a szabadban?

— Öcsi most is, ebben a latyakban, tornacipőben, valahol lent van — mondja Gabriella, aki csak korra kisebb, mint a nála két esztendővel öregebb Helga.

§j Akkor más volt — folytatja az édesanyja. —- Igaz, négyszer-négyes kis helyiségben éltünk, de jobban, mint itt a kétszoba-összkomfortban. Jószágokat neveltünk, a kicsi kertben megtermett á répa, meg a többi. Aztán 1978- ban megszületett Tamás. A házasságom pedig nem sikerült. Amikor a fiúval letelt a gyes, elmentem dolgozni, a lányok pedig a Zója utcai iskolába jártak. Naponta összeszedni őket, gyalo- goltatni... Kollégisták lettek és hétvégeken találkoztunk. Akkor csak mo- sásból-vasalásból álltam. És vasárnap délután már kezdődött minden elölről.

• •

Öten — egyedül

9 Az egyetlen fiú: „Ezt a polcot is anya barkácsolta, a babaágy fiókjából.”

ra.

Elmondják, hogy a gyász még friss, a fiútestvér már nem él.

Közben szétnézni is van időm. A szobában két kisméretű heverő, egy fotelágy, egy íróasztal, a régi varrógép teteje a másik diáklány birodalma. A kisebb szobában babaágy, benne a család legkisebbje, Tímea. Alig fél esztendős. Nyugodtan alszik.

— Meggondoltad? — fordulok ismét Edithez.

— Tudtam, nem lesz könnyű. A lányok már a mai világban nagynak számítanak. Megvitattuk a testvér-dolgot. Mondjam? Talán ők beszéltek rá, hogy megszüljem. így élünk öten Sfe- egyedül. Jobb talán, mint olyan férjjel, akire nem lehet számítani.

— Az egyetlen fiú még csak ötödikes.

— Számomra nincs tipikus férfimunka. Ha kell, megszerelem a villanyt, a gyerekágy fiókjából játékpolcot barkácsoltam. Csak a víz-gázszereléshez nem értek. Érzem is a hiányát. Annak idején a tanyát én vakoltam, meszeltem, betonjárdát öntöttem.

;! :*£- Itt nincs kereső. Miből éltek, hogyan gazdálkodsz?

— A Pannónia Filmstúdióból - ahová egyébként az ezer forint többért mentem — jöttem el szülésire. Hét- nyolcezer forintot hoz hávonta a postás. így télidőben nehezebb. Hogy mi lesz mostantól? Mire kifizetem a gáz- és villanyszámlát, a gyerekek menzáját, kakaóját, tejét, Gabika, Tamás cselgáncs-sportjáért havi 30-30 forintot, addigra jut is, marad is. A többit képzeletben kiborítékolom. Havonta általában öt kiló cukor, liszt, valamennyivel kevesebb zsír, gríz, mosószer fogy. Ami marad, abból „tornázom”. Páros hónapban több pénzből, páratlanban

kevesebből. Sajnos lakbértartózásom is volt már. Most bepótoltam. Újabban kölcsönkérni is kényszerültem a felső szomszéd nénitől. De megadtam és mindig hálás leszek neki az ezer forintért. Pedig annyira tartom magam a közmondáshoz. De már túl rövid a takaró, aminek ha csak rojtja is, de itt-ott be kell érnie legalább a gyerekeket. Új dolgokra nem telik. Egymás holmiját veszekedés nélkül felveszik. A babára is kaptunk ismerősöktől egészen jó holmikat. Új bútorról csak ábrándozunk. Ennyiönknek lassan kicsi a lakás, de nagyobbra és annak bérére ilyen árak mellett...?! Ha a lányok keresők lesznek — talán. Az egyik bolti eladó, vagy könyvkötő szeretne lenni, a másik mindig fiús szakmákról álmodik. Öcsi még kicsi, s a pici? Lehet, megszólnak érte. Ha elkeseredek, legalább ő éltet. Még

lehet ő a támaszom. Reményt ad. Ezt csak az édesanyák érthetik.

— Nem gondoltál segitségkérésre?

— Kitől? Édesanyám 2800 forint nyugdíjból él. A gyerekek apja? Ha ő nem érzi, hogy tartozik? ... Meg kérni nem szeretek. Megszoktuk a fillerezést, a forintos gondokat. Amit tudok, megcsinálok: átalakítok, kötök — valami azon is bejön, ha nem több, annyi, amit nem kell kiadni érte. Meg jó a kenyér- fasírozott, amibe ha hús nem is, de néha főtt tojás jut. A petrezselyemzöld, a Gabika találmánya pedig, a majoránna megbolondítja. Öcsinek is valahogy kiokoskodunk egy téli cipőt. Magamra nem költők. Elvagyok. Csak a picinek főzök. És állítom, ezért ő is, mint a többi kezitcsókolomot köszön majd mindenkinek. Most félek igaz, mert holnap csak le kell mennem a boltba.

Pulai Sára

9 Gabriella birodalma a varrógépasztal, ahonnan elsőként fut, ha felébred a legkisebb, Tímea.

9 Helga alig ér haza, tudja, rá a konyha vár. (Tóth Sándor felvételei)

A

jsf

US

SSKl

Fortélyok

A jelentős áremelkedések az eddiginél is több fortélyt csikarnak ki a' háziasszonyokból, hogy mivel, hogyan spóroljanak. Ehhez adunk néhány ötletet.

A kenyeret oly módon frissíthetjük fel, hogy egy rövid időre nedves konyharuhába csavarjuk, majd a > sütőben gyorsan „átsütjük”. Egyébként hosszab ideig eltartha- tók a lisztes áruk, ha a vágott részt alufóliával befedjük és az egészet úgy tesszük konyharuhába. Ha pedig néhány szem kockacukrot — amelyeket időnként kicserélünk — rakunk a kenyértartóba, akkor olyan gyorsan nem penészedik meg á kenyér.

A kekszfélék frissen tarthatók, ha egy tisztára mosott, jól megszárított almát teszünk a tartódobozba.

Nagyobb mennyiségű lisztet levegős helyen felakasztott vászon- ■ zsákban, -zacskóban tároljunk, mert akkor nem dohosodik.

Bamamártás zsír és olaj nélkül is készíthető úgy, hogy a szükséges mennyiségű lisztet alufóliára terítve a forró sütőbe tesszük és egyenletesen barpa lesz.

MARADÉK FONALBÓL — HAJPÁNT, NYAKÉK

Nem mindig tudjuk jól kiszámítani, hogy mennyi fonalat vegyünk egy pulóverhez, s bizony idővel zsákra való maradék gyűlik össze. Ezt a türelmes és ügyes anyukák színescsíkos vagy norvégmintás mellénynek kötik meg a gyereknek, de még mindig marad egy-két szín, amit sehogy sem lehet feldolgozni. Mentőötlet: homlokpánt, nyakpánt. A különböző méretű kötött hurkákat nyakban, hajban viselhetjük, mindkettő divatos. És jó arra, hogy miközben készítjük, kipróbálhassunk néhány új bordás, lyukacsos vagy csavart mintát, a következő nagyobb kötött holmihoz.

VÍZSZINTES: 1. — Hasonlít a kisfiú az apukájára?—kérdi a kismamától a barátnője. A válasz első része. (Zárt betűk: S. E.) 13. íme, itt, népiesen. 14. Férfinév. 15. NSZK-beli filmsztár (Uschi). 17. Afganisztáni város. 19*Kötet (volume) angol rövidítése. 20. Uáti nad ... (csehszlovákiai város). 21. Né-, velős téli sporteszköz. 22. Spanyol női név. 25. A Kincskereső kisködmön írója. 26. Az elefánt ékessége. 28. Szapul. 30. Virágot szakaszt. 32. Világhírű amerikai1 tenorszakszofonos (Stan). 33. Parahcsolója. 35. Esel! 36. Siheder, suhanc tájszóval. 38. Orosz férfinév. 39. ... Gardner (filmsztár). 41. Az eszmé- lés szava lehet. 44. Tárgyas felszólító igevégzödés. 45. NDK-filmstúdió. 47. Gyermektápszer. 50. A cirkónium vegyjele. 51. Rendben! 52. NSZK-beli kikötőváros. 53. Passato ... (régmúlt, olasz igeidő). 55. Walesi kikötőváros (Rhyl). 57. Csökken a vízszintje. 59. Tetszik! (két szó). 61. Meggyilkolt svéd miniszterelnök, személyneve kezdőbetűjével. 63. Hatás—középen! 65. Érem előlapja, a „fej’!. 66. Luxemburgi és holland autójelzés. 67. Nem kevesen.

69. „Irodalmi" hajóskapitány. 70. Egyik külkereskedelmi szervezetünk névének rövidítése. 72. Üveg sérülése. 73. Képzőművészeti alkotás.

FÜGGŐLEGES: I. Román író (1880—d961). 2 Enne. 3.... ápó (Balzac regénye). 4. A szén és a lantán vegyjele. 5. Autonóm Terület. 6. Nagyon fáradt. 7. Wagner operája. 8. Híres bohóc volt. 9. Üres kör! 10. Tó Botswaná területén. 11. Kába. 12. Robert Zemeckis nálunk is játszott filmje, főszereplője Michael Douglas. 16. Idegen levegő! 18. Veszít élességéből. 23. Feljegyez. 24. Pezsgőjéről híres olasz város. 27. Lyuk. 29. Égy kis zümmögés! 31. Ezekért néha börtön is jár. 34. A kártyában: maradok. 37. Ez a nap. 40. A válasz második, befejező része. Zárt betűk: (A. Y. A.) 42. Arrafelé! 43. Egykori vármegye. 46. Itt találták meg a híres Vénusz szobrot. 48. A mozgás gyorsasága. 49. Az a másik. 52. Keszthely határai! 54. A fejéhez nyúl. 56. A halak réme. 58. Lopva tanul. 60. Észvesztő rész! 62. Premier... (filmbeli közelkép). 64. A Garonne mellékfolyója. 68. Kaluga folyója. 70. Fél volt! 71.

Római 90. „, _ .

Zabo Gyula

Beküldendő: Vízszintes 1., függőleges 40.

Az elmúlt héten közölt keresztrejtvény megfejtői közül könyvutalványt nyertek: Gyöngyösi Mihály, Balotaszál- lás; Takács Mihály, Kecel; Barna Józsefnél Kiskunmajsa; Gyukics Etelka, Kiskunhalas; Csányi Béla, Kecskemét; Palásthy Géza, Hetényegyháza; Turcsik Károlyné, Bácsalmás; Füstös Ti- bórné, Szánk; Horváth József, Kiskunfélegyháza; Thernesz Tiborné, Baja.'

A január 7-én megjelent keresztrejtvény helyes megfejtése:

Vízszintes: 1. Munkahelyeken. Víz-, szintes: 32. Rébusz.. Vízszintes: 48. Csízió. Függőleges: 37. Vidéken a könyvtárakban.

4

í

5

h

$■

(o

7

s

«7

Ao

■it

íl

13 ’

m

%

/r

41

4$

%

%

2o

%

22

23

2#

z r

%

zó

2.Z

'bo

%

7

32\

32

3Y

V

É

16

•5*

§

X

3$

%

%

V2

K

iS

ÓV

45%

96

ót9Í

'iO

X

ST

%

S2.

%

S-1.

$s~

S6

S%

ss>

V3

£><o

k

6<

62

1

63

C<i

és\

éé

fe

c r

t>e

%

T7

%

T-Z

m

R

Heneszánszát I éli napjainkban a szakács- könyv. Soha eny- nyi étel-italkészí- téssel kapcsolatos gyűjtemény nem jelent meg, mint az elmúlt években. Egyre inkább divat lett (a' jövőben kénytelenek leszünk) otthon főzni. Háziasszonyaink többsége „konyhaiaké”: a főzés mellett rendszerint ott vasal, varr, s nem ritka, hogy a bedolgozó asszonyok a konyhában rendezik be műhelyüket is. Gyönyörű lakáskultúra lapok sora jelenik meg külföldön; jó, változatos összeállítású a magyar szaklap is, de a hazai konyhákról eddig nem sok szó esett.

1989(1) januárjában került a könyvesboltokba az első magyar konyhakönyv,

Cséplő Katalin A szép konyha címmel megírt színes, igényes, szép kivitelű munkája.

A szerző Baloghfié Cséplő Katalin megyénkbeli izsáki. 1962-ben a kecskeméti Bányai Júlia Gimnáziumban érettségizett, majd egy évet — előfelvételisként — a kecskeméti Szék- és Kárpitosipari Vállalatnál dolgozott. A soproni Erdészeti és Faipari Egyetem elvégzése után a szolnoki Tisza Bútorgyárat választotta munkahelyéül, műszaki fejlesztő, termelést előkészítő munkakört vállalva. A műszaki fejlesztési osztály vezetése mellett rendszeresen publikál a szaklapokban, közreadva a hazai konyha- 'bútof-gyártás eredményeit, lehetőségeit, újat teremtő ötleteit. Publikációiért és szakmai munkásságáért nívódíjjal és a kitüntetések sorával jutalmazták, s a Műszaki Könyvkiadótól ő kapta a lehetőséget: az első hazai konyhakönyv szerzője lehetett.

A 145 oldalas, 104 ábrával, színes fotókkal illusztrált, igényes kivitelű könyv elmond mindent, amit az otthon különös melegét, a hazai ízek illatát árasztó konyháról tudni lehet. Gondoltak már arra, hogyan is alakulhatott ki a konyha az évezredek alatt? Hogyan nézhetett ki, miként funkcionálhatott a honfoglaló magyarok konyhája? Mivel is rendezték be a régi konyhákat, a praktikusság, a mindennapi gyakorlat szükségei szerint? A bérházi lakások tömeges építésével mekkora utat tett meg a berendezés a frankfurti konyhától napjaink minilakásainak főzőszekrényein keresztül a/ egyedi tervezésű családi házak csodás étkezökonyhá- jáig? A múltat bemutatva a szerző elkísér napjaink konyhaberendezéséig; bepillantunk a bútorgyártásba, az értékesítésbe is. A vásárlók ezreléke figyel £sak arra, hogy test-, szem-, könyökmagasságát, kaijának hosz- szát figyelembe vegye a bútortípus kiválasztásánál. Pedig ezek — és a könyv tanácsait követve — a bútorelemek helyes elhelyezési sorrendje nagymértékben lerövidítheti a főzés időtartamát, csökkentheti a konyhai lótás-futás „kilométereit”.

A szerzőnő és Pamer Nóra felelős szerkesztő munkájaként megszületett első hazai konyhakönyvünk igényes, mindenre kiterjedő mondanivalójáért, színes megjelenéséért feltétlen dicséret illeti a kiadót, elismerés a szerzőt, szerkesztőt. Jó szívvel ajánljuk a kötetet minden építkezőnek, a lakás átalakítására, felújítására vállalkozóknak, fiatalnak, idősnek egyaránt. Cséplő Katalin könyvével mindannyiónknak sok-sok gyakorlati tanáccsal, praktikus ötlettel szolgál, de a könyv külalakja színes fotói, illusztrációja is örömet fog okozni az olvasónak. k. M.

W CSÉPLŐKAWJN. ■

A S2^ép Konyha

9 Balogh né Cséplő Katalin