Petőfi Népe, 1989. január (44. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-13 / 11. szám

1989. január 13. • PETŐFI NÉPE • 5 AHOGY A TANÁCSELNÖKÖK LAT JAK Gondok, örömök a Duna-tájon Hagyomány, hogy az év első napjaiban ismerősök, barátok, rokonok jókívánsá­gokkal keresik, köszöntik egymást. Ügy mint máskor, 1989 aggodalmakkal terhes indulásakor is jólestek a biztató, buzdító szavak. Beszéddel ugyan nem lehet megvál­tani a világot, de a találkozások meggyőznek: nem vagyunk egyedül. Alkalmat kínálnak a kézfogások, hogy elbeszélgessünk az óév tapasztalatairól, a tervekről, az együttműködés lehetőségeiről is. Főmunkatársunk, a Duna melléki települések tanácselnöki irodáiban egy-egy kérdéssel is megtoldotta jókívánságainkat... * Kalocsa: az asztalverés elmarad! — Milyen módszerekkel kívánja elér­ni az új évben, hogy végre megvalósuljon a város két régi terve: a telefonhálózat­korszerűsítés, valamint a vezetékes gáz­hálózat kiépítése? Az eddig alkalmazott metódusok nem voltak sikeresek; ígér­getéseken kívül ugyanis nem kapott egyebet az ezeréves város... — A jövőben sem fogom verni az illetékesek asztalát. Ez nem az én stílu­som — válaszolta Szalóki István, a vá­rosi tanács elnöke. — Sajnos gázügy­ben (erre az évezredre) föl kellett ad­nunk a csatát. A Baja—Kalocsa főve­zeték csak akkor épülhetett volna meg, ha a nagyberuházás költségeinek a felet — mint a többi régióban — az állam finanszírozta volna. Erre a következő évtizedekben nem számíthatunk. Ad­dig húzódott az ügy, míg végül lema­radtunk a lehetőségről. „Nagyon saj­náljuk!” — mondták a tervtárgyalá­. son, Kecskeméten ... —Ügy tudom, hogy a posta is nagyon sajnálja. Mármint a kalocsaiakat. Az ígért elektronikus telefonközpont ugyanis máshova került. Pedig nagyon erősítették az évtized elején: ha a hírhedt COCOM-listáróI törlik a nagyteljesít­ményű központokat, az első, ami Ma­gyarországra kerül, Kalocsáé lesz ... — Kellemetlen helyzetbe kerültünk ezzel is. A posta szava sem „úri becsü­letszó”. Bár most sincs semmiféle ga­ranciánk, az illetékesekkel folytatott tárgyalások alapján úgy tűnik: 1991 —92-re a terveinkből valóság lehet. — Addig azért a tanács munkáját a választásokkor mérlegre teszi a lakos­ság ... . i-j- Igen, tudjuk. De sajnos a posta monopólium. Egy kisvárosnak semmi­lyen eszköze nincs, hogy befolyásoljad döntéseket. Talán a szervezet korszerű­sítése; á vállálátként való üzemeltetés változást hozhat. De ez is csak re­mény ... Dunapataj: Szelídet nem adnák — Föllélegezne-e, ha azt hallaná, ha Szelídet mondjuk Szakmáihoz csatol­i. nák; az üdülőkörzet gondja-baja nem a pataji tanácsé többé? — Megrémülnék! — vallotta Schramm Gábor tanácselnök — Pataj nem lenne Pataj Szelíd nélkül. Más kér-, dés, hogy vannak gondjaink e gazdag­sággal. Nem helyi sajátosságúgy gon­dolom, hogy a fejlesztésekhez hiányzik a forint. A tó környékén szüneteltetjük az építkezéseket mert hiányzik a csa­tornázás. A szükséges kapacitású háló­zat megépítése sok millió forintba ke­rülne. Állami támogatás nincs. Az üdü­lőtulajdonosok, telekgazdák pedig, képtelenek önerőből hozzákezdeni a beruházáshoz. Marad a stop, a tiltás. Viszont sikerült néhány régi problémát megoldanunk az utóbbi időben. Nincs például már gond a szemétszállítással. Szelíd szerelmesei összeadták a'pénzt a konténerekre és a teherautóra. Az üdü­lőtulajdonosok pénzén bővítjük a kis­feszültségű villanyhálózatot is. Amint enyhül az idő, megkezdjük a tavaszi nagytakarítást, a felújítási munkálato­kat. Bízva mondom: jöhet a nyár! Gondtalan kikapcsolódást ígérhetek Szelíd vendégeinek... Harta: / protekció nélkül is... — A községfejlesztésnek régebben fontos, meghatározó szempontja volt, hogy,legyen a településnek egy neves patrónusa, aki külön utakon viszi el a lakók kéréseit a dotációk elosztóihoz. E szerint Harta most jó reménnyel in­dulhatna a küzdelmekben. Végülis me­gyénkben egyetlen község, amely polgá­rai közt tudhat központi bizottsági tagót is... — örülünk — mondta Szokola Imre tanácselnök —, hogy az Erdei Ferenc Termelőszövetkezet elnökét, Hegedűs Lajost megválasztották az MSZMP ve­zető testületének tagjává. Ha azonban a régi időket idéző „kijáró szolgálatra” gondol vele kapcsolatban," azt kell, hogy feleljem: még nem segített ne­künk. Ha valaki közelebbről is ismeri Hegedűs Lajost, tudhatja: ilyen kisegí­tésre hiába is kérnénk. Más kérdés, hogy úgy, mint az igen eredményesen gazdálkodó Erdei Tsz vezetője támo­gatja a községfejlesztést. Ez a közös gazdaság vállalta például, hogy gazdá­ja lesz a kábeltévé hartai meghonosítá­sának. A községi telefonhálózat kor­szerűsítésével egyidőben fektetik le a szakemberek a'vezetékeket. A munká­latok befejezése után — feltehetően 1990-ben — elkészülhet a stúdiónk js. És Hartán, a tv-állomások műsorainak színvonalas vétele mellett jelentkezhet a képernyőn a helyi stúdió műsora is. A tízmillió forintos beruházást mintegy hétszáz család finanszírozza. Az Erdei Ferenc Tsz tagsága nagyobb összegek­kel segíti a gyermekorvosi rendelő, va­lamint az új óvodánk építését is. Szá­munkra fontos, hogy a különféle koor­dinációs értekezleteken számos friss in­formációt is megkapunk Hegedűs La­jostól. Manapság talán éppen a napra­kész tájékozottság a legfontosabb... Solt: iskolakolbász? — Füstölik-e már azt a kolbászt, mellyel a következő öreg iskola oldalát dörzsölik majd be, hogy a kutyák — mint az ősi diákfabula mondja ^ szét- kaparják a falát? — Amikor a szomszéd község veze­tői megtudták — meséli Prohászkjf Já­nos tanácselnök —, hogy az augusztus­ban megrogyott, múlt században épült öreg iskola újjáépítéséhez mennyi segít­séget kaptunk, bizony mondogatták, valami praktikát nekik ki is kellene ta­lálniuk. Természetesen szándékosság­ról szó sem lehetett. Köztudott — az újságok is írtak róla —■ éppen akkor fejeztük be a matuzsálemi korú épület felújítását, amikor bekövetkezett a saj­nálatos esemény. Nem kell itt furfang, az évtizedekig uralkodó közpénz-elosz­tási elvek hatására dőlnek össze a falusi iskolák. Sajnos tanulnak diákok Sol­ton is, még 1860-ban fundált épület­ben. — Kik segítettek a bajban? |— A megyei tanács négymillió forin-. tos támogatást hagyott jóvá. Az OTP kedvezményes kölcsönt ajánlott. Siet­tek a segítséggel a helyi üzemek, szövet­kezetek és a lakosság is. Az összedőlt helyére így olyan iskolát emelhetünk, melyben a négy helyett már hat tante­rem lesz. Ilyen fejlesztésre §Sp sajnos — ha nincs az augusztusi omlás, tíz éven belül nem gondolhattunk volna. Minden forintunkat elemészt ugyanis a kissolti iskola építése. Egyébként itt a központi intézménynél is javában foly­nak a munkák. A mesterek végeztek az alapozással. Jövő szeptemberben, re­méljük, már nebulókat fogadhat az új, kétszintes épület... Apostag: munka és béke — Tart-e még a polgárháború Kis- kunhalmon? A fontosabb hadműveletek­ről — a Magyar Rádió jóvoltából — az ország közvéleménye is tájékoztatást kaphatott. — 1988 aj háborúskodás éveként ke­rül be a községtörtérietbe válaszolta Bolvári József tanácselnök. — Senki sem kételkedik itt a rádiő-riportereinek humanista elkötelezettségében, tiszta szándékaiban, melyekkel a községünk­ről készült műsorokat készítették. Járt már itt előttük nagyobb igazságkereső is, aki szintén kegyetlenül ítélt az apos- tagi ügyekről; Nagy Lajosra gondolok. Azonban ha higgadtabban vizsgáljuk az ügyeket, könnyű belátnunk:- a vi- szályszítók, a zavarosban halászpk He­gyiéket is megtévesztették néhány kér­désben. És könnyebben is kiáltja a leg­szörnyűbb vádat valakire az, ki — mi­után kikapcsolta a magnót — elutazik a környékről. Végül neriTyi bíróság, hanem a legilletékesebb, a tagság kont­rázta meg az apostagi „műsorok” vád­jait, amikor — a többség — ismét bi­zalmat szavazott JDf. Pintér-dlálint el­nöknek. Az ügyből, ügXf gondolom, minden érintett, bölcsért vfevonta a ta­nulságokat. Az elhúzódó gyűlölködé­sek sajnos sokat ártottak a Dunamenti Tsz gazdálkodásának, de a községfej­lesztés ügyének is. Reméljük, ismét helyreáll az egység. Feladat ugyanis bőven akad. Két éye összedőlt épüle­tünk pótlására, nemrég megkezdtük a három tantermes új iskola építését. So­kan ígértek segítséget, de a legjobban annak örülünk, hogy a termelőszövet­kezet vezetése valóban magáénak tudja az ügyet. Dr. Pintér Bálinkat szinte naponta egyeztetjük a feladatokat. Saj­nos sok egyéb gondunk, is van. Nincs elég ivóvíz, fel kell újítanunk a művelő­dési házunkat, burkolni kell a sáros, poros utcákat. Reméljük, a visszatért béke hamarosan megtenni gyümölcse­it. .. szemben ezeknek a településeknek ma van egészséges ivóvizük, crossbar- központjuk, s a háztartásaikban a veze­tékekből nyert korszerű energiával fűte- nek. A volt járási központ lakói ma már nem „le-”, inkább „felutaznak”, ha a szomszédos településekre látogat­nak ... — Tagadhatatlan — mondta Szalai Péter tanácselnök — sokat változtak a községek pozíciói. Lépéshátrányba ke­rültünk! Szerencsés a szomszédság, hi­szen topográfiai helyzetük okán élvez- hetik a regionális fejlesztések áldásait. Igazságtalannak véljük, hogy két eset­ben is, községünket kihagyva készítet­ték el a szakemberek a nagyberuházá­sok tervét. Persze minden rosszbari van valami jó. A jelenlegi, cseppet sem ró­zsás helyzet türelmetlenséget szül. Ösz- szefogásra sarkall. A közvélemény egy­re hangosabban követeli: mozduljunk el végre Bács-Kiskun fejlesztési perifé­riájáról. Talán érzékelhető is némi vál­tozás. Eredményként könyvelhetjük el, hogy az utóbbi időben felgyorsult a- Gudmann-foki Regionális Vízmű épí- vtése. Esély van rá, hogy hamarosan a — egy-két éven belül — egészséges és szükség szerinti mennyisegű ivóvizet nyerhetünk a csapokból. Hónapokon belül megkezdik az új postaépület ala­pozását. Ott kap majd helyet a mosta­ninál korszerűbb, jóval több állomás bekötésére alkalmas telefonközpont. Több éves tárgyalássorozat eredmé­nye, hogy — Szalkszentmártonnal kö­zösen -— hamarosan lehetőségünk lesz egy, a tassi elosztó központtól induló középnyomású gázvezeték megépítésé­re. Optimista vagyok. Úgy hiszem, a következő évtizedben végre sikerül Ve- csén is a lépésváltás ... •*t Dunavecse: lépésváltás! — A dunavecsei járás tisztségviselői egykor „leutaztak” Kunadacsra, Sza­badszállásra, Tassra. Időközben viszont sokat változott a helyzet. Vecsével Szalkszentmárton: művelődési ház — ajándékba? — Tapsolt-e örömében, amikor meg­tudta: a helyi Petőfi Tsz közgyűlésén úgy döntöttek, nem kívánják tovább üzemeltetni a falu — 1982-ben épült — művelődési házát, vagyis „vissza a feladónak”, bajlódjon vele tovább a ta­nács? Van elég gondunk r- kezdte Ara­nyt János tanácselnök. — Most fejez­tük be az iskolaépítéseket, a körzeti megbízotti és a pedagógus szolgálati lakásokat. Parkosítunk, javítjuk az utakat, és még ez is ... Persze azt min-^ den tanácsi vezetőnek tudnia kell, hogy a községi élet, a kultúra, a kikapcsoló­dás lehetőségeinek a megteremtése ép­pen olyan része a községpolitikának, mint áz oktatás korszerű körülményei­nek a megteremtése, az egészségügyi ellátás kiteljesitése. És talán akkor sem túlzók, ha azt állítom: manapság, ami­kor a falvakban is megpezsdült a köz­élet, kiemelt jelentőségű, hogy legyen a helyi nyilvánosságnak fóruma, a kö­zösségeknek otthona. Termelőszövet­kezetünk jobb időkben szívesen ajánl­kozott, hogy szervezi majd a közműve­lődést. De hamar alább adta. Tovább­ra is támogatója marad e munkának — a tagság" finanszírozza a rijuvészeti csoportokat — de az egészért nem vál­lal felelősséget. Mi most, hogy ismét kultúrházgazdák lettünk, mindeneke­lőtt azt szeretnénk, hogy ismét az egész faluközösségé legyen az intézmény; munkájának színvonala érzékelhetően emelkedjen. Összegyűjtünk ehhez^min­den lehetséges forintot. PéldáuLúgy, hogy takarékoskodunk, megszámo­lunk többször is minden kiadást. A szükségesre biztosan futja. Végül is a közösség jövőjéről van sz'ó ... Tass: egészségház és infláció — Sokan állítják, hogy manapság, ha valaki betartja a beruházások szabályait — például nem indít fedezethiányos épít­kezést — sosem kezdhet a munkához. Az inflációval szembeni küzdelem áldo­zata lesz. Ha tovább halasztják az egészségházuk alapozását — mondják a faluban — tervében hal az elképzelé­sük ... I||gf régi világban esélye lehetett a „hazardírozó” tanácsnak — mondja Tenke András tanácselnök. — Kellett egy jó patrórius a megyénél, aztán haj­rá, indulhattak a munkák. Közhasznú építkezés esetén biztos, hogy rendezte a számlát az állam. Manapság — bár valóban sohasem látott mértékű az inf­láció — ha egy munka félbemarad, nem tud segíteni senki. Mi igyekeztünk pénzügyileg alaposan ' előkészíteni egészségházunk építését. Sokak mond­ják: sokba kerül ez nekünk. De leg­alább nyugodtan alhatunk! — szoktam válaszolni a vádakra. — Be is tudjuk fejezni, amihez hozzákezdtünk. Né­hány hét múlva kezünkben lesznek a tervek. Kiírhatjuk a versenytárgyalást. Kezdődhet az alapozás. Reméljük, még 1989-ben elkészül a körzeti orvo­sunknak, a fogászunknak, valamint a gyermek-egészségügyi szolgálatnak otthont kínáló létesítmény. Tudom, a jóváhagyott terv nem szentírás Manap­ság, mégis emlékeztetnék rá—szolgál; jón ez mentségünkre — nem is gondol­tuk előbbre a munkák megkezdését. Több évtizede dolgozok tanácsi szolgá­latban, de ilyen soványka pénztárcára, mint most van, még nem emlékszem. Az adófizetőket viszont nem érdeklik a kifogások. Arra keresnek választ, hogy komfortosabb lesz a község a pénzük­ből vagy nem. Igazuk (igazunk) van!... Farkas P. József Szövetkezet az egyetemen Egyetemi oktatók és hallgatók alapítottak kisipari szövetkezetét Veszprémben, a Vegyipari Egyete­mén. Az elmúlt évek során több olyan terméket — vegyipari mérő­műszereket, mérőoldatokat, speciá­lis festékeket stb. — állítottak elő, amelyeket importból lehetett besze­rezni. Emellett bérmunkát végeznek a fűzfői Nitrokémia részére. Az alapanyaggyártásban segédkező harmadik, negyedik és ötödik éves hallgatók alkalmazásával sikerült a berendezések kihasználtságát nö­velni. A már hat éve működő kisszö­vetkezetnek évente mintegy 15 mil­lió forintos árbevétele van. Képün­kön: ipari vizek keménységi fokát mérő terméket csomagolnak. SZOVJET REFORMOK Munkaerő és munkahelyek A legnagyobb szovjet tagköztársaságban, az Oroszországi Föderációban a tervek szerint megszűnik 115 minisztérium, főhatóság, több mint 800 helyi állami és gazdasági igazgató­ság. Ez azt jelenti, hogy mintegy 250 ezer ember kerül ki az apparátusból, elsősorban Moszkvában, mivel ott található a legtöbb intézmény. Ennek megfelelően más feladatok várnak a városi munka- erő-közvetitő irodára. Lényegében új szolgálatra van szük­ség ahhoz, hogy minden elbocsátott ember képességeinek és szakmájának megfelelő munkát találjon. — Még csak az első lépéseknél tartunk, — mondta Vlagyi­mir Szuharev, a moszkvai munkaerő-közvetítő iroda vezető­je.Az országban a helyi tanácsok irányításával most létesülnek mindenfelé ezek az elhelyezéssel, átképzéssel és pályaválasztási tanácsadással foglalkozó központok. A legutóbbi időkig útón-útfélen feliratok hirdették: „Fel­vételre keresünk ... A városban olyan nagy volt a munka­erőhiány, hogy akinek szakmája volt, a mi segítségünk nél­kül is válogathatott a kedvező ajánlatok között, az alkalma­zottak és a műszakiak pedig főleg személyi kapcsolatok révén helyezkedtek el. A városi vállalatok személyzetisei ritkán fordulták hozzánk, jól képzett szakmunkásokat és műszakiakat nem tudtunk ájánlani. Főként olyanokkal dol­goztunk, akiktől a vállalatok igyekeztek megszabadulni, mert fegyelmezetlenek, iszákosak. A helyzet most változik. Mind többen fórülnek ki a mi­nisztériumokból, főhatóságoktól. Moszkvában például 12 ezer középvezető diplomásra és 10Ö ezer munkásra van szűk-, ség. Nem könnyű segítenünk abban, hogy akit elbocsátanak, az felkészültségének és ismereteinek megfelelő munkát talál- . jón, ugyanakkor a vállalatokhoz pedig megfelelő szakembe­reket küldjünk. Most sok függ az információtól mind a munkát keresők, mind a vállalatok szempontjából. Tevékenységünket igyek­szünk bővíteni számítógépes adatfeldolgozással. Három ál­láshirdető tájékoztatónk van. Az egyik kiadványban veze­tőknek, műszakiaknak és alkalmazottaknak kínálunk állást, a másik munkásfelvételt hirdet, a harmadik pedig iskolások, diákok, nyugdíjasok és háziasszonyok számára készül. A moszkvaiak hamarosan megvásárolhatják újabb kiadvá­nyunkat, amely a köztársaság különböző körzeteiben kínál állást a fővárosiaknak úgy, hogy a munka leírása mellett tájékoztat.a felajánlott bérről, a lakáslehetőségről, a szociális szolgáltatásokról. * Az elbocsátás kellemetlen, még ha tőlünk független okból történik is, így feltétlenül fontos a megfelelő tanácsadás. Eddig már mintegy 2 ezren éltek ajánlatainkkal és visszajel­zések szerint nagy részük jól érzi magát az új munkahelyén. A vállalatok és szervezetek ma egyre pontosabban jelölik meg, hogy milyen szakmában járatos emberekre van szüksé­gük. Ez gyakran azt jelenti, hogy sok embert kell átképezni. Ezért önelszámolási alapon átképzési rendszert tervezünk, beleértve a menedzsertanfolyamokat is. A legutóbbi határo­zatok alapján az átképzésre vállalkozók a tanfolyam idejére megkapják korábbi átlagfizetésüket. Szergej Busmarinov (APN—MTI-Press) m m ■n mim Szerelő a magasban JÉ? w „ % % " m m i ■1 m >• mm. mm Jp^ * ­l§!%­ÍSéé 3l ■ ■ü jliSlps filSa Norman Kennedy szerelőmunkás 275 méteres magasságban dolgozik a kanadai Toronto belvá­rosa fölött, annak az óriásdarunak a lebontásán, amelynek segítségével felépítették a 69 emeletes Scotia Plaza szállodát. (MTI-fotó) ÁLLATORVOSI ÜGYELET A KECSKEMÉTI AL­l.ATKÓRHÁZ folyamato­san működik. BAJAI ÁLLATEGÉSZ­SÉGÜGYI KERÜLET: Ba­ja. Balmonostor,.Szeremle: dr. Aradi I. (Baja, Martinovics u. 4/A. T.: 12-524), Nemésnádudvar, Sükösd, Érsekcsa- nád: dr. Punczman T. (Baja, Kossuth u. 11/Á.VT.: 12-482), Bácsszentgyörgy, Gara, Vaskút: dr. Tálas L. (Gara, Vö­rös Hadsereg u. 7/A), Felsőszentiván, Csávoly, Bácsbokod: dr. Szabó B. (Bácsbokod, Tolbuhin u. 28. T.: 31), Bácsborsód, Madaras, Katymár: dr. Borbás Z. (Madaras, Honvéd u. 2.), Hercegszántó, Dávod, Csátalja, Nagy- baracska: dr. Tüske F. (Nagybaracska, Tulbanov u. 18. T.: 168.) KALOCSAI ÁLLATEGÉSZSÉG­ÜGYI KERÜLET: Kalocsa, Bátya, Foktő, j BAFAMI: dr. Kovácsffy Cs. (Kalocsa, Újhelyi u. 2.), Tass, Szalk­szentmárton: dr. Cserép J. (Tass, Dózsa Gy. u. 31. T.: Kunszentmiklós 51-348), Dunavecse, Apostag: dr. Szüts M. (Du­navecse, Vörös Hadsereg u. 8/A), Sölt, Újsolt, JÉJunaegyháza, Állampusztai Célgazdaság solti kerülete: dr. Varjú S. (Solt, Kossuth u. 86. T.: 52), Harta, Du- natetétleri, Állampuszta: dr. Mészáros J. (Harta, Rákóczi u. 9.), Dunapataj, Ordas, Géderlak, Úszód, Dunaszentbe- nedek: dr. Babos L. (Dunapataj, Béke tér 2. T,: 75), Szakmar, Öregcsertő, Ho­mokmégy: dr. Török L. (Öregcsertő, Kossuth u. 34. T.: 11.), Miske, Drág­szél, Hajós, Császártöltés: dr. Kovács. A. (Miske, Marx u. 66. T.: 12), Fájsz, Dusnok: dr. Bajusz I. (Dusnok, Vörös Hadsereg u. 23.) KECSKEMÉTI ÁLLATEGÉSZ­SÉGÜGYI KERÜLET: Kecskemét, Hetényegyháza: dr. Makkos Gf. (Kecs­kemét, László K. u. 11. T.:/27-985), Kecskemét, Ballószög, Helvécia, Vá­rosföld: dr. Bocskov P. J. (Kecskemét, Katona J. tér 10. T.: 29-725), Jakab- szálláS, Orgovány. dr. Bartal J. (Orgo- vány, Hajma A. u. 22. T.: 42), Szentki­rály, Nyárlőrinc: dr. Pillér J. (Szentki­rály, Dózsa Gy. u. 1. T.: 45-012), La- josmizse: dr. Havasi F. (Lajosmizse, Rákóczi u. 29. T.: 56-248), Tiszakécs- ke: dr. Csitári J. (Tiszakécske, Tiszasor u. 64. T.: 41-095), Kerekegyháza, Kun- baracs, Ladánybenfe: dr. Tóth B. (La- dánybene, Piactér u. 12. T.: 56-948). KISKŐRÖSI ÁLLATEGÉSZ­SÉGÜGYI KERÜLET: Kiskoros: dr. Utschalott F. (Kiskőrös, Bacsó B. u. 12. T.: 11-653), Ágasegyháza, Fülöp- háza, Izsák: dr. Mészáros I. (Ágasegy­háza, Kossuth L. u. 23. T.: 20), Kun­szentmiklós; Kunpeszér, Kunadacs: dr. Szalay B. (Kunszentmiklós, Marx tér 10. T.: 51-005), Szabadszállás, Fülöp- szállás: dr." Bálint T. (Szabadszállás, Könyves K. u. 7.), Soltvadkert, Bocsa, Tázlár: dr. Rohonczy Gy. (Soltvad- kert, Bocskai u. 29. T.: 31-325), Akasz­tó, Csengőd, Tabdi, Páhi, Soltszentim- re, Kaskantyú: dr. Fekete F. (Páhi, Bé­ke tér 2. T.: 46-003), Kecel, Imrehegy: dr. Beke J. (Kecel, Malom u. 22.). KISKUNFÉLEGYHÁZI ÁLLAT­EGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kis­kunfélegyháza: dr. Lombár L. (Kis­kunfélegyháza, Lónyai u. 2/A. T.: 62- 115), Kiskunfélegyháza, Gátér, Pálmo- nostora, Petőfiszállás: dr. Fekete M. (Kiskunfélegyháza, Jókai u. 61. T.: 61- 447), Tiszaalpár, Lakitelek: dr. Berényi F. (Tiszaalpár, Alkotmány u. 7. T.: 44-111), Kiskunmajsa, Kömpöc, Csó- lyospálos: dr. Szüts M. (Csólyospálos, Széchenyi u. 2. T.: 3), Jászszenlászló, Szánk: dr. Mihala F. (Szánk, Árpád u. 28. T.: 31-942), Bugac, Kunszállás: dr. Szabó G. (Bugac, Felsőmonostor 577. T.: 72-570). KISKUNHALASI" ÁLLATEGÉSZ­SÉGÜGYI KERÜLET: Kiskunhalas: dr. Czabán L. (Kiskunhalas, Kosevoj “tér 5. T.: 22-245), Zsana, Harkakö- töny, Pirtó, Balotaszállás, Kunfehértó: dr. Erdődi J. (Kiskunhalas, Schönherz Z. u. 5. T.: 21-070), Jánoshalma: dr. Vass I. (Jánoshalma, Magyar L. u. 18. T.: 415), Btírota, Rém: dr. Boldizsár J. (Rém, Petőfi u. 23.), Mélykút, Kisszál­lás: dr. Holló A. (Kisszállás, I. fór. 1/C. T.: 19), Tompa, Kelebia: dr. Varga L. (Tompa, Szabadság tér 3. T.: 35), Bácsalmás, Csikéria, Bácsszölős, Kun­baja: dr. Koletics Gy. (Bácsalmás, Rá­kóczi u. 8.), Tataháza, Bácsalmás, Má- tételfó: dr. Harmat S. (Tataháza, Kos­suth ü. 39. T.: 10).

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents