Petőfi Népe, 1989. január (44. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-10 / 8. szám
1989. január 10. • PETŐFI NÉPE • 5 Négymilliárdos beruházás A Tiszai Vegyi Kombinátban a 3. polipropiléngyár építésénél csaknem három hónapos előnyre tettek szert a kivitelező vállalatok, így az üzemszerű termelés beindítása is előbbre hozható. A négy milliárd forintos beruházással megvalósuló gyárban évente 60 ezer tonna polipropilén granulátum készül, amelyet az első időszakban tőkés piacokon értékesítenek. Jó ütemben halad az új gyár építése, szerelése. (MTI-fotó). A DETE-SKÁLA sikeres éve Eredményesen zárta működésének első teljes évét a DETE- SKÁLA Felületkezelési Technika Kft., amelyet másfél évvel ezelőtt alapított festékszóró gépek és speciális felületkezelési eszközök gyártására és forgalmazására a nürnbergi Tettenborn cég és a Skála-Coop. Á vegyes vállalat budapesti üzeme 1988-ban 10 millió forint értékű gépet gyártott, 35 millió forinttal többet a tervezettnél. A cég árbevétele után — a gyorsmérleg szerint — mintegy 10-11 százalék nyereséget könyvelhet el. Külföldre valamivel több mint 15 millió forint értékben szállított festőberendezéseket; ezek nagy részét — a Tettenborn közvetítésével — NSZK-beli autógyárak vásárolták meg. A DETE-SKÁLA, a külföldi céggel együtt 11 millió forint értékű gépet szállított a veszprémi Balatoh Bútorgyár új felületkezelő üzeméhez. Nagyobb darabszámban vásárolt tőlük festőberendezéseket a Volán Vállalat, az Ikarus, a Budapesti Közlekedési Vállalat, a Pécsi Bőrgyár és a Lampart Vegyipari Gépgyár. Az idén a tavalyihoz hasonló teljesítményre készültek fel. Az általuk gyártott tucatnyi festő- berendezés mellett újabb típusok sorozatgyártását kezdik meg. Köztük egy energiatakarékos és á szórási veszteséget jelentősen csökkentő úgynevezett elektrosztatikus finomszűrők gyártását is elkezdik. Ezekből egyelőre havonta százat készít el az üzem. Az idén, a tavalyi 3500 helyett mintegy négyezer készül az eddig csupán külföldön értékesített Dete-Jolly típusú festékszóró pisztplyból is, amely iránt — a piackutatási tapasztalatok szerint , a kisebb műhelyeket fenntartó kisszövetkezetek, iparosok, egyéni vállalkozók érdeklődnek. Újabb festőrobotokat szállítanak a Salgótarjáni Öblös- üveggyárba, a hódmezővásárhelyi Alföldi Porcelángyárba; a különleges berendezéseket a lám- pabúrák, illetve a különféle mázas kerámiák festésére használják (MTI). FÖLDRENGÉS-KATASZTRÓFÁK hajtják végre az ilyen kísérleteket. A baj az akaratlan földrengésfokozásnál keletkezik, amit az ember például a víztárolók létesitésével vált ki. A földrengések elemi erejű, félelmetes események. Mégis kevésbé mutatkoznak veszélyesnek egy terület élővilágára, mint az emberre, illetve az ember által létrehozott építményekre. Az embereket is az épületek leomlása fenyegeti elsősorban a földrengéseknél. 1988 másodikfelében két helyszínen volt következményeiben rendkívül katasztrofális földrengés. Az egyik a november 6-ai földrengés Kínában, amelynek több mint 900 halálos áldozata volt, a másik a decemberi örményországi földrengés-katasztrófa a Szovjetunióban, amelynek a káradatai pontosan még nem ismertek. Képünkön: légi felvétel a kinai földrengés helyszínéről. Az 1988-as év — többek között — bizonyára emlékezetes marad nagy földrengéseiről, amely emberéletben és anyagiakban egyaránt óriási károkat okozott. A földrengés az egyik leggyakoribb természeti katasztrófa. Évente több százezer rengést regisztrálnak a műszerek, ezek legtöbbje azonban észrevétlenül zajlik le, mert olyan kis erősségű. Sokszor még a tekintélyes erősségű földrengés is baj és nyom nélkül múlik el, ha gyéren lakott vagy éppen lakatlan területen pattan ki. Ha azonban lakott helyen keletkezik, a kár óriási. Az ENSZ adatai szerint 1926 és 1950 között 350 000 ember halt meg földrengés következtében, és a kár összege valahol a 10 milliárd dollár körül lehetett (1950-es dollárban!). A földrengéseknek többféle okuk lehel. A legtöbb az i úgynevezett tektonikus földrengés, amely a földkéreg mozgásával ég deformációjává! függ össze. A legsűrűbben azokon a területeken pattannak ki, ahol ezek a mozgások ma is intenzivek, így az emelkedő hegységekben (venezuelai Andok, Hin- dukus, Himalája) és az óceánok alatti árkok mentén. Észleltek azonban nagy tektonikus rengést ott is, ahol a földkéreg viszonylag nyugalomban 1 van, így 1811—12-ben az észak-amerikai New Madridban, és 1968-ban Iránban. Nagyszámú földrengés kapcsolódik közvetlenül vulkáni tevékenységhez. Mind a vulkáni tevékenység, mind a földrengések elsősorban a szilárd kőzetburok nagy lemezeinek találkozási vonalaira jellemzők; különösen azon sávokon, ahol az óceáni lemezek más lemez alá tolódnak be. Bármilyen furcsa, földrengést emberi tevékenység is okozhat, néha szándékosan, többször' véletlenül. Földrengést keltő föld alatti nukleáris robbantásokat mind a Szovjetunióban, mind az Egyesült Államokban végeztek éppen rengésálló épületek kipróbálására, csatornaépítés vagy kimerülő olaj- és gázmezők reaktiválása céljából. Ezek azonban nem okoznak katasztrófát; erősségük kiszámítható, kipattanásuk időpontja ismert, és lakatlan vidéken Milyen bank az adatbank? Új bank kezdte meg szolgáltatását az év elején. Az intézmény azonban nem értékpapírokat és készpénzt őriz széfjeiben — ilyenekkel nem is rendelkezik — hanem információt tárol. Nem kevesen vannak a világban, köztük éppen pénzemberek, akik vallják: a gyors és pontos politikai és gazdasági információ megfelelő kezekben anyagi érték. Január 1. óta fogadja /ügyfeleit a Magyar Távirati Iroda Adatbankja. Egészen pontosan: a Számítógépes Politikai Sajtó-Adatbank és Dokumentációs Szerkesztőség. Igazgatója, dr. Szabó Jván tájékoztatta az MTI- Press munkatársát. —A Minisztertanács egy korábbi határozatának megfelelően az MTI működteti az országos sajtó- és politikai adatbankot. Ez persze így rendkívül egyszerűen hangzik, a kijelentés mögött azonban széleskörűen kiterjedt és pontosan ösz- szehangolt tevékenységet kell látni. Például azt, hogy az MTI híreit — naponta mintegy ötszázat — mágneslemezen megőrizzük, tároljuk úgy, hogy bármikor visszakereshetők legyenek. Ehhez természetesen megfelelő elektronikus szövegszerkesztő, hírfeldolgozó, tároló és visszakereső rendszert kellett kialakítani. — Milyen felhasználói szempontokat tartottak szem előtt? — Olyan tematikus alrendszereket alakítottunk ki, amilyenekre az MTI, profilja, illetve sok éves tapasztalataink alapján szükség van. Ennek megfelelően a fejlesztés során két fő szempontot vettünk figyelembe: azt, hogy az MTI sokoldalú munkája mit követel, továbbá, hogy milyen igények merülhetnek fel a politikai, az államigazgatásiba gazdasági és nem utolsósorban a tömegtájékoztatási szervek részéről. Egy adatbank akkor működik jól, ha információtároló és -visszakereső rendszerét úgy alakítja ki, hogy a feldolgozott anyaghoz biztosítja a közvetlen hozzáférést és a tetszés szerinti visszakeresést. Vagyis a témakörök szerinti eligazodás áttekinthető, könnyen kezelhető. Mindezt elősegíti, hogy a visszakeresést támogató osztályozórendszerünk témakódjait, al- kódjait és kulcsszavait olyan szakemberekkel állítottuk össze, akik a maguk területén vitathatatlan szaktekintélynek számítanak. — Nézzünk egy példát. A jogi témakód hányféle válaszlehetőséget tartalmaz?- — A mi címlistánkban ez négy oldalt tesz ki. Ebből csupán az „emberi jog” alkod huszonnégy különböző témakört — itt kulcsszót — érint. — Kik dolgozták fel az információkat? — Az adatbankban minden információt sajtódokumentátorok kezelnek. S talán nem érdektelen elmondani, hogy az MTI Doku-1 mentációs Szerkesztősége amely a legnagyobb hazai sajtódokumentációs központ — munkatársainak nagy része egyetemet végzett újságíró. Munkánk azonban nemcsak a napi hírekre, az azokban szereplő> személyekre, pártokra, államokra, intézményekre, szervezetekre stb. terjed ki, hanem mintegy négyszáz folyóiratot is szemlézünk. Ezekből az adatbank referátum, vagy annotáció (tartalmi kivonat) formájában a külvilág és Magyarország legfontosabb és legérdekesebb cikkeit is számítógépen őrzi. — Kik és hogyan használhatják az MTI adatbankját? | — Információszolgáltatásunk az ország bármely részéről lehívható az MTI által meghatározott típusú képernyős munkahely, úgynevezett terminál révén. A kapcsolatot telefonvonal biztosítja, igaz, nem úgy mint korábban, amikor elég volt feltárcsázni az MTI Dokumentációs Szerkesztőségét, s a kért adat, vagy információ szolgáltatása csupán idő kérdése volt. Most már pénzé is, hiszen az adatbanknak annyi kapcsolata csakugyan van a financiális rokonsággal; hogy előfizetéses rendszerben mű-; ködik. TRÜKKÖS REKORDOK Sztahanov kétes dicsősége Lassan hozzászokunk ahhoz, hogy a szovjet történelem egyre több lapján fakul meg a vörös festék. Számos hőstettről, kimagasló eredményről derül ki, hogy valójában nem is volt az olyan nagy szenzáció. A közelmúltban sorra, vagy inkább mérlegre került a harmincas évek közepén kibontakozott sztahanovista mozgalom is. S a próbát nem állta ki derült ki egyértelműen a Komszomolszkaja Pravdából. 227 tonna szén egy műszakban Kevés olyan ember van ma a Szovjetunióban, aki az iskolapadban töltött évei alatt ne magolta volna be, hogy az „1935. augusztus 30-ról 31-re virradó éjszaka Alekszej Sztahanov 29 éves ukrán bányász nem több mint 6 óra alatt 105 tonna szenet fejtett ki, s ezzel 15-szörösen túlteljesítette a normát.” És persze azt is tudniuk kellett a diákoknak, hogy ez a teljesítmény tízszeresen nagyobb volt annál, amire a kapitalista Anglia legjobb szénfejtői képesek voltak akkoriban. Van tehát esély a sokat hirdetett „utolérni és megelőzni a kapitalizmust” jelszó valóra váltására — gondolhatták sokan. S aztán alig három hét múlva jött a hír Sztahanov újabb rekordjáról: ugyancsak hat óra alatt most már 227 tonna szenet termelt. Jöttek az újabb bányászok, traktorosok és persze traktorosnők... És jöttek a jelentések — országos és területi szintűek —, melyek egytől egyig csodálatos tervtúlteljesítésekről számoltak be. Úgy tűnt, egyre közelébb az „utolérés” és a „megelőzés”. Közben pedig csak kevesen tudták, hogy már 1931 óta folyamatosan esett az ipari termelés. Kevesen tudtak azokról a táviratokról is, melyeket Sztálin küldött a köztársasági és területi szerveknek, s melyekben megtiltotta a valós adatok közzétételét. Nehezen állná meg helyét itt az a magyarázat, hogy Sztálin az eredmények szépítésével még jobb munkára akarta ösztönözni az embereket. Sokkal inkább hihetőbb, hogy újabb lendületet szeretett volna adni a tömeghipnózisnak, erősíteni akarta az embereknek az igaz és tévedhetetlen vezérbe vetett hitét. A haragos párttitkár Aztán teltek az évtizedek, változtak a tévedhetetlen vezérek. S a kormánykerék — bár tett kisebb kísérleteket a változtatásra —, mégiscsak egy irányba forgott. 1986 februáijában, a XXVII. kongresszuson szót kért egy Konsztantyin Petrov nevű kommunista. Haraggal rótta fel a szovjet filmrendezőknek és á különböző művészeti ágak képviselőinek, hogy túlzottan kevés alkotásban méltatják a harmincas évek sztahanovista mozgalmának hőseit és hőstetteit. Eltelt újabb két és fél esztendő, s ez a bizonyos Konsztantyin Petrov ismét hallat magáról. Most már viszont nem ő haragszik, hanem inkább őrá haragsza-. nak. Petrov a harmincas években annak a település-: nek volt a párttitkára, ahol Sztahanov szenzációs termelési rekordjait elérte. Annak idején Petrov a rekordokért nem kevés vállveregetésf és dicsérő szót kapott odafentről. E dicsőség megszerzésére azonbari ravasz trükköt eszelt ki? Sztahanov mellé két másik bányászt — Boriszenkót és Csigoljevet — állított, s hármuk együttes teljesítményét mérték. Való igaz; hogy ők hárman hat óra alatt 105 tonna szenet fejtettek ki. A szenzációs rekordról szóló gyorsjelentésben viszont csak Sztahanov neve szerepelt, Boriszenkóról és Csigoljevről szót sem ejtettek. S hogy a többi bányász sem leplezte le a párttitkárt, arra nyomós okuk volt: Petrov felhívta a figyelmüket arra, hogy aki kifecsegi az igazságot, azt a „nép ellenségének” bélyegezteti. S hogy ez mit jelentett akkortájt,.azt senkinek sem kellett elmagyarázni. Hamis szimbólum A Lenin-renddel két alkalommal is kitüntetett Alekszej Sztahanov 1977-ben, 72 éves korában halt meg. Tisztelet és csodálat övezte mindvégig, s — hála Petrov „nagyszerű” csalásának —, á szocialista munkaverseny szimbólumává vált. Példája nyomán a harmincas évek hinni és építeni akaró kommunistáinak ezrei, tízezrei hajszolták magukat a rekordok felé... Vagy hajszolták őket. S az eredményekért küzdők százai váltak a munkavédelmet csak hírből ismerő, beomlott bányák áldozataivá. Az a tény, hogy Sztahanov, ä szimbólum hamisnak bizonyult, nem jelenti természetesen az egész sztahanovista mozgalom sutba dobását. Bizonyos, hogy voltak számosán, akik valóban emberfeletti erővel dolgoztak, építettek. S bizonyára nekik fáj a legjobban, hogy ma már föl kell tennünk a kérdést: vajon hány Alekszej Sztahanov és hány Konsztantyin Petrov mellén csörögtek és csörögnek ma is érdemtelenül az érdemrendek? (MTI-Press). Lipták Judit
