Petőfi Népe, 1989. január (44. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-09 / 7. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XUV. ért. 7. szám Ára: 4,30 Ft 1989. január 9., hétfő Február 24-én lesz Hirohito, a szombaton elhunyt japán császár temetése. Erről a távol-keleti kormány vasárnapi rendkívüli ülésén .döntött. Ez lesz az első eset, hogy a felkelő nap országa uralkodójának temetésén külföldi méltóságok is részt vehetnek. A külügyminisztérium közlése szerint mintegy 100 országból várnak magas rangú személyiségeket. A Minisztertanács 1 közleménye az 1989. évi fogyasztói áralakulásról\- a központi árintézkedésekről és a szociálpolitikai juttatások emeléséről A Minisztertanács az 1989. évi lm alapján döntött egyes központi árintézkedésekről és a szociálpolitikai juttatások emeléséről. (X oldal) Hirohito temetése Í R 1I.1.MISÉGITTALÁLKOZÓ Gorbacsov a vitakultúrát hiányolja Az átalakítást támogató erők konszolidációját, a viták nagyobb kulturáltságát, az eltérő vélemények tiszteletben tartását, s egymás fokozottabb kölcsönös megértését szor­galmazta Mihail Gorbacsov a tudományos és művészeti' értelmiséggel tartott találkozóján. A pénteki tanácskozásról — amelyen a szovjet vezető áttekintést adott az átalakítás helyzetéről, a reformok kilátásairól — vasárnap számoltak be a moszkvai lapok. Az elmúlt esztendő eseményeit értékelve Gorbacsov rámu­tatott, hogy az átalakítás a társadalom életének minden területére kiterjedt már s egyre mélyebbre hatol, hatalmas erőket mozgósít: joggal minősitették tehát ezt a folyamatot egyfajta forradalomnak. A kedvező és negatív jelenségeket taglalva a szovjet vezető megállapította: üdvözöljük a vitákat, azokat folytatni kell, de azt is látni kell, hogy egyelőre nem sikerült megteremteni a viták kultúráját. Nyugtalanítónak nevezte, hogy olyan nézetek is megjelennek — filozófiai, néha még politikai meg­alapozással —| amelyek a „régi szép idők” iránti nosztalgiá­val telítettek, s a „kemény kéz” politikáját igyekszenek rá­erőltetni az országra. Mások kétségeket próbálnak ébreszte­ni a szocializmus iránt, hogy — úgymond — annak keretei túl szűkek, s a politikai pluralizmust, a többpártrendszert és a magántulajdont szorgalmazzák. Gorbacsov szerint ezek a nézetek a szovjet társadalmi rendbe, a népbe, a pártba és a szocialista intézményekbe vetett hit hiányát jelzik. A nyíltság légkörét kihasználva az SZKP ellen intézett támadások gya­korlatilag azt jelentik, hogy azt a pártot támadják, amely kidolgozta és megvalósítja az átalakítást, a demokratikus folyamatokat, integráló szerepet játszik a társadalomban. A felsorolt nézetek, bármi legyen is keletkezésük oka, alapjaiban tévesek, ellentmondanak a nép érdekeinek, s gya­korlatilag az átalakítás ellen irányulnak — állapította meg a szovjet vezető. Gorbacsov utal arra, hogy még sok szellemi munkára van szükség, folytatni kell az új arculatú szocializmus koncepció­jának kidolgozását. Az átalakítás első szakaszát éppen az elmélet és a politika kidolgozása képezte -S jelentette ki az SZKP KB főtitkára. A gazdaság helyzetét elemezve a szovjet vezető cáfolta azokat az állításokat, hogy az átalakítás eddig semmiféle eredményt nem hozott. Az áruhiány okait a pénzügyek hely­zetével, a vásárlóerő és az árukínálat kiegyensúlyozatlansá­gával magyarázta. Legsúlyosabb örökségként az állami költ­ségvetés hiányát nevezte meg, emlékeztetve arra: ezt a hiányt a múltban eltitkolták a közvélemény elől. Gorbacsov bírálta a korábbi beruházási politikát is, amely szétforgácsolta az erőforrásokat, s gyakran teljesen felesleges költségeket jelen­tett. L- Sajnos, egyelőre nem tudtunk javítani a helyzeten a pénzgazdálkodásban és a pénzforgalomban, sőt, még inkább kiéleződtek a problémák -^-állapította meg az SZKP KB főtitkára, emlékeztetve, hogy az olajárak csökkenése követ­keztében az utóbbi három évben 37 milliárd rubel bevétel esett ki, az alkoholárusitás korlátozása miatt pedig 47 milli- árddal kevesebb folyt be az államkasszába. — Váratlan nehézségekkel is szembe kellett nézni: a cser­nobili balesettel, s most ehhez még hozzájárult az örményor­szági földrengés is. S mit tagadjuk: nagy kiadásaink vannak az Afganisztánban kialakult helyzettel összefüggésben. Gorbacsov elismerte, hogy a jelenlegi vezetés is követ el hibákat. Tavaly például a munka termelékenysége 5,1 száza­lékkal nőtt, ezzel szemben a bérek 7 százalékkal emelkedtek, ami fedezet nélküli jövedelem-kiáramlást jelent. Szaporodott a befejezetlen beruházások száma is, s a gazdasági reform sem bontakozott ki megfelelően. Az 1989-es esztendő fontos év lesz a gyökeres gazdasági reform szempontjából-^ muta­tott rá a szovjet vezető, utalva egyebek között a szövetkezeti mozgalom kérdéseire, a tudományos-műszaki haladás meg­gyorsításának szükségességére, a központi elosztás és az utasításos rendszer megszüntetésére-, illetőleg a tervezett ár­reform problémájára. Ez utóbbi kapcsán kijelentette: nem szabad megengedni a dolgozók életszínvonalának csökkené­sét, s az árreformmal kapcsolatos kérdéseket nyíltan fogják megvitatni. Grafikusok megyei tárlata Ili Tegnap délelőtt Kecskeméten az Erdei Ferenc Művelődési Központ emeleti kiállítótermében megnyilt a megyében élő és innen elszármazott képzőművészek anyagaiból összeállított IX. Bács-Kiskun Megyei Grafikai Kiállítás. Az igényes válogatás harmincnyolc alkotó kilencvenhét munkáját tátja a közönség elé. A minden korábbinál nagyobb anyag ismét bizonyítja, hogy a grafika igen sokrétű műfaj, a kiállításon ugyanis a nyomdai sokszorosított plakáttól a különböző technikájú metszeteken, nyomatokon és filmgrafikákon át a legszemélyesebb hangvételű egyedi rajzig szinte minden fellelhető. Az ismert, a műfaj országos, sőt nemzetközi hírű élmezőnyében is számon tartott egyéniségek mellett a munkák aláírásai között olyan alkotókkal is találkozhatunk, akik először mutatkoznak be ezen a fórumon, illetőleg más műfajokban tették ismertté magukat. A rendezvény a hagyományok folytatója abból a szempontból is, hogy — kiváló összehasonlítási lehetőséget is kínálva — hűen dokumentálja a műfaj fejlődésének jelenlegi állapotát. A sokféleségével is ható anyag meeghatározó részét képezik — mennyiségileg, de minőségileg is — az öntörvényű, egyedi grafikai lapok. Dr. Supka Magdolna művészettörténész megnyitó beszédének minősítő szavai szerint „nincs blöff és nincs hasbeszélés” az erőteljes mezőnyben, á munkák legjobbjai hitelesek és meggyőzőek. Az idei megyei grafikai kiállítás díjazottjai: Bardócz Lajos, Orosz István, Klossy Irén, Szilágyi V. Zoltán, Varga Katalin grafikusművészek, továbbá Lörincz László és Babucsikné-Zeikfalvy Anna. K. J. JANUÁRTÓL: MUNKUtólJKÜIlSEGÉLY Sok a jelentkező, kevés a jogosult Január elseje óta alighanem a 20- 097 a leggyakrabban tárcsázott te­lefonszám Kecskeméten: a megyei tanács munkaügyi szolgálati irodá­jáé. Mint dr. Feteky Pál irodaveze­tő elmondta: „bejött”, amire számí­tottak: ügyfélforgalmak szinte rob­banásszerűen megnövekedett. A kecskeméti irodájukat és négy kirendeltségét (Baján, Halason, Kalocsán, Kiskőrösön) az év első három napján 294-en keresték fel személyesen: tavaly decemberben egész hónapban volt ekkora forga­lom. A legtöbben—pontosan száz- ötvenhatan — a munkanélküli se­gély iránt érdeklődtek, de közülük előzetesen mindössze csqk hatan bi­zonyultak erre jogosultnak. Ki ré­szesülhet ilyenben, meddig, hogyan — és egyáltalán: mennyi ez az ősz­szeg? Minderről Vargáné Verasztó Jolánnal, a megyei tanács munka­ügyi osztályának vezetőjével beszél­gettünk. A 114/1988 (XII. 31) Mt számú rendelet a múlt év utolsó napján jelent meg, s január elsejétől lépett életbe: a jogszabály jelenlegi válto­zatával való ismerkedésre tehát el­vileg nem volt idejük az érintettek- nek. A tervezettel annál inkább, hi­szen a sajtó is sokat foglalkozott vele: ennek tudható be, hogy már az év első napján olyan sok volt az érdeklődés iránta. Amiből az is ká­derül: sokan vannak munka nélkül ma, Magyarországon. Közülük azonban csak az kaphat segélyt, aki a munkaviszonyának megszűnését megelőző három éven belül leg­alább 18 havi munkaviszonnyal rendelkezik (összesen), s utolsó munkaviszonyának megszűnése óta egy évnél hosszabb idő nem árit el. Furcsa, de így van: aki például már ennél több ideje nem dolgozik, nem jogosult segélyre. Sokkal feszí­tőbb ellentmondás viszont az, hogy a másfél éves munkaviszonyhoz kö­tött alapfeltétel már eleve kazárjaira segélyezheti köréből a pályakez­dőket! Az igénylőnek kőteleuéj^£ úgymond együttműködni a lakóhe­lye szerint illetékes munkaerő- közvetítő szervvel) a helyi tanáccsal vagy a munkaügyi szo^áltató iro- dával, illetve annak kirendeltségé­vel), ami azt jelenti: köteles elfogad­ni a közvetítő szerv által biztosított, megfelelő munkaalkalmat. munkaalkalom, ami a dolgozó kép­zettségi szintjének, vagy a felaján­lott képzési lehetőségfigyelembevé- telével megszerezhető képzettség­nek, vagy a dolgozó által utoljára - betöltött munkakör képzettségi- szintjének és egészségi állapotának megfelel . Valamint ha a várható ke­reset a munkanélküli I I eléri. A napi munkába járáshoz szükséges utazáriidő-^tőmcg&§ara; lekedési eszközzel — a három órát nem haladja meg; ám, amennyiben a dolgozó utolsó munkaviszonyá­ban ennél többet töltött utazással, akkor azt veszik figyelembe,^, A segély összege a munkaviszony megszűnését megelőző egy év brut­tó átlagkeresetének 70-ŐO százaléka (a munkaviszony megszűnésének indoka szerint),' a- 180* napig, de (Folytatás a 2. oldaton) MEG KELL SZABADULNI 4 FENYEGETÉSTŐL Konferencia a vegyi hadviselés betiltásáról Párizsban szombaton megnyilt a ve­gyi fegyverek eltiltásával foglalkozó nemzetközi értekezlet. Fő célja meg­erősíteni a harci gázok háborús alkal­mazását eltiltó 1925-ös genfi jegyző­könyv hatékonyságát, és politikai lö­kést adni a vegyi hadviselésnek az em­beriség életéből való végleges kiiktatá­sához. Az UNESCO-palotában 145 ország képviselői ültek össze. Nyolcvan állam külügyminiszteri szinten képviseli ma­gát. Váxkonyi Péter magyar külügymi­nisztert a tíz ország képviselőiből álló mandátumvizsgáló bizottság elnökévé választották. Az ötnapos értekezleten Roland Dumas francia külügyi állam­miniszter elnököl. A vegyi fegyverek eltiltásával foglal­kozó első világértekezlet megnyitó ülé­sén Federico Mayor Zaragoza, az UNESCO főigazgatója üdvözölte a megjelenteket, majd Javier Pérez de Cuéllar ENSZ-fötitkár és Francois Mitterrand, az értekezletet kezdemé­nyező francia elnök mondott beszédet. Pérez de- Cuéllar elégedetten állapí­totta meg, hogy nem csak a világszer­vezet, hanem a jelek szerint a világ leg­több országa kiemelkedő jelentőséget tulajdonit a vegyi fegyverek eltiltásá­nak. Az utóbbi években azonban az ENSZ megfigyelői sajnos kétséget kizár ró bizonyítékokat szereztek arra nézve, hogy több helyi háborúban vegyi fegy­vereket vetettek be. A főtitkár ünnepé­lyesen felhívta mindazokat az országo­kat, amelyek még nem csatlakoztak a genfi jegyzőkönyvhöz, hogy mielőbb írják ezt alá, mert mindmáig ez az egyetlen nemzetközi okmány, amely fé­kezi a vegyi hadviselést. A vegyi fegy­verek gyártásának és tárolásának egye­temes betiltása egyben hozzájárulna a sokoldalú leszerelési erőfeszítések sike­réhez és a világbéke erősítéséhez. • Az értekezleten felszólalt Eduard Se- vardnadze, a Szovjetunió külügyminisz­tere is. Bejelentette, hogy országa meg­kezdi vegyifegyver-készletének felszá­molását Mitterrand elnök hangoztatta, hogy a párizsi értekezlet új reményt adhat a világnak, ha megkezdi a vegyi fegyve­rek kiiktatását az emberiség életéből. A francia államfő rámutatott, hogy e különösen embertelen fegyverek betil­tását minden ország biztonságának ele­mi érdekei követelik, a nemzetközi megállapodás tető alá hozásának elhú­zódása pedig egyre fokozza az ilyen fegyverekkel nem rendelkező országok védtelenségét. Mitterrand aláhúzta, hogy az ötnapos párizsi értekezlet ak­kor tölti bejól hivatását, ha ünnepélyes (Folytatás a 2. oldalon.) MEGKEZDŐDTEK MEGYÉNKBEN A MUNKÁSÓREGYSÉG-GYÜLÉSEK Tizedszer is elnyerték * az élenjáró címet a halasiak • Gál Mihály (jobbról) átveszi az országos parancsnok különdiját Hagyomány már, hogy az év elején országszerte egységgyűléseket tartanak a munkásőrök, ahol értékelik az elmúlt esztendő munkáját és meghatározzák a jövő feladatait. Bács-Kiskun megyében az idén elő­ször szombaton. Kiskunhalason került sor erre a rendezvényre. Elöljáróban Gál Mihály, a Brinkus Lajos egység parancsnoka adott számot Kiskunhalas és térsége munkásőreinek 1988-ban végzett tevékenységéről, majd vázolta az idei tennivalókat. Ezt követően kitüntetéseket adtak át. Ezek közül külön is említésre méltó, hogy immár tizedik alkalommal nyerte el az egység az élenjáró címet, amelyet ezúttal Kiről Miklós megyei parancsnok nyújtott át Gál Mihálynak. A halasiak emellett kiérdemelték az országos pa­rancsnok különdiját is. Ezután Barta Gyula országos parancs­nokhelyettes méltatta Gál Mihály pa­rancsnoki munkáját, aki 32 éves mun- kásőr-szolgálat után soron kívül ezre­dessé előlépve, nyugállományba vonul. Utódjául Szabó Endrét nevezték ki. Ezután az új munkásőrök tettek esküt a csapatzászló előtt, majd dr. Szabó Miklós, az MSZMP Bács-Kiskun Me­gyei Bizottságának első titkára mondott beszédet. Hangsúlyozta, hogy 1988 a politikai, gazdasági fordulat éve volt Magyaror­szágon. Ám e fordulat, amelyet maguk a párttagok kezdeményeztek, valójában csak most kezdődött Mint mondotta: tény, hogy országunk az elmúlt négy évtized alatt nagyot fejlő­dött, de ezt a fejlődést nem értékelhetjük önmagában, környezetünktől elszigetel­ve. Aláhúzta, hogy a fejlődéssel egy idő­ben hazánk óriási terhet, hatalmas dolláradósságot halmozott fel. Ezért a pártot napjainkban sok—gyakran inge­rült hangú — bírálat érte. Aláhúzta, hogy a párt alkotó párbe­szédet akar és azt, hogy új, valós érde­keltségi rendszerrel, a teljesítményelv ér­vényesítésével, a gazdaság dinamizálásá­val, a társadalom bevonásával a döntési folyamatokba, alakuljon az ország, bol­doguljon a nép. Végezetül a megyei pártvezetés nevé­ben az első titkár is megköszönte a nyug­díjba vonuló egységparancsnok több mint három évtizedes munkáját * Körmenden ugyancsak szombaton tartottak munkásőregység-gyűjést, ahol az egységet Lukács János, az MSZMP Politikai Bizottsága tagja, a Központi Bizottság titkára köszöntötte. Gratulált az eredményeikhez, majd a munkásőrök feladatairól, a testületnek a kibontakozó gazdasági-politikai reformfolyamatban vállalt szerepéről beszélt. A gyűlésen részt vett és felszólalt Há­mori Csaba, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Pest megyei pártbizott­ság első (titkára is. * A halasi egységgyűlést követően kér­tük rövid beszélgetésre a Brinkus Lajos munkásőregység egyik kitüntetett tagját, a 38 esztendős Bogár Imrét, a Kőolaj- és Földgázbányászati Vállalat esztergályo­sát, aki szombaton vehette át a „Kiváló parancsnok” megtisztelő jelvényt A be­szélgetést a 2. oldalon közöljük. A héten folytatódnak a megyei egy­séggyűlések. \' V

Next

/
Thumbnails
Contents