Petőfi Népe, 1989. január (44. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-06 / 5. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1989. január 6. AMI A HÍRADÁSOKBÓL KIMARAD Diplomaták frakkban, népviseletben H Kirándulás Bács-Kiskunba Nagy Frigyes porosz uralkodó egy félkezű ezredest küldött Versaiües- ba. A francia udvar sarokba szorult. Ha Franciaország követeként épkézláb ember megy Berlinbe, a porosz király a markába fog nevetni. Addig tanakodtak, amíg találtak egy féliábú diplomatát. Az iüetö a nyomoréksá- gának köszönhette, bogy megkapta a díszes nagyköveti hivatalt — olvashatjuk Ráth-Végb István Az emberi butaság című kötetében. A régmúlt császári, királyi udvarainak életéről, diplomáciai szokásairól, sőt furcsaságairól számtalan történetet őriz az utókor. Napjaink diplomáciájának az a része, amely a televízió jóvoltából eljut hozzánk, előre kiszámítható, folyton ismétlődő jelenetekből áll. Az érkező politikust fogadják, ellép a díszszázad előtt, vendéglátójával négyszemközt tárgyal, dokumentumokat ír alá, sajtóértekezletet tart, elutazásakor mosolyog, integet, kezet fog. Ennyi. Emlékezzünk csak: milyen élénk visszhangot váltott ki nálunk az az eset, amikor Grósz Károly Moszkvába a menetrendszerű Malév-géppel utazott, amikor amerikai útja előtt bejelentette, hogy ruhatárát szmokinggal is kiegészíti. A fokozott érdeklődés nem véletlen, hiszen szmokingot öltött pártfőtitkárról az utóbbi negyven évben nem sokat hallott, nem sokat olvasott a világ. Dr. Hajdú Józseffel, a Külügyminisztérium protokollfőnökével a diplomáciai élet azon érdekességeiről beszélgetünk, amelyekről elég keveset tud a tévénéző, az újságolvasó hétköznapi ember. Melyik kezében van a cilinder? —Igaz-e az a szóbeszéd, hogy amikor az új magyar londoni nagykövet megbízóieveiének átadására megy a brit királynőhöz, az uralkodó — még napjainkban is — hátlovas hintót küld érte, s a diplomata ezen teszi meg az utat a királyi palotáig? — Igen, igaz. Hadd tegyem hozzá: még ennél is furcsább szabályok tarkítják a svéd királyi ceremóniát, ahol a fehér kesztyűs, frakkba öltözött nagykövetnek még azt is előírják, hogy melyik kezével vegye le fejéről a cilindert, melyik kezében tartsa és hogyan adja át az elébe siető udvarmesternek. — A napilapokban esetenként azt olvassuk, hogy X állam új budapesti nagykövete a Parlamentben átadta megbízó- levelét az Elnöki Tanács elnökének. Kérem, beszéljen részletesebben erről az eseményről. K0N»ESPÖLG .SsívVí; Erzsébet királyné — A magyar gyakorlat az, hogy a megérkezés után 10-12 napon belül az Elnöki Tanács elnöke — távollétében a helyettese — fogadja a hazánkba akkreditált nagykövetet. Persze, a megbízólevél átnyújtásáig elég sok protokolláris teendője van mindkét félnek. A hazánkba érkező nagykövetet a pályaudvaron vagy repülőtéren a külügyminisztérium protokollfőnökének a helyettese fogadja. A Nándorfehérvári teremben A megbízólevél-átadási ünnepség azzal kezdődik, hogy az Elnöki Tanács fellobogózott gépkocsiján a protokollfőnök elmegy a nagykövetért annak rezidenciájára, közlekedés-rendőri kísérettel a Parlamenthez viszi. A gépkocsin két zászló leng: a magyar és a bemutatkozó nagykövet országának a 'Brigitte -Hamann könyvének kecskeméti szereplője Kellemes kikapcsolódást nyújtott a két ünnep között pihenni vágyók és olvasni szeretők számára Brigitte Hamann Erzsébet királyné című, karácsonyra megjelent könyve. vállalva abban a közvetítésben, amit a kiegyezés hívei és Erzsébet királyné között elvállalt, gróf And- rássy Gyula és Deák Ferenc bizalmasaként. Az írónő rendkívüli ismeret- anyaggal tárja elénk, 660 oldalon keresztül, a magyarok szerencsétlen sorsú királynéjának élettörténetét. A szerző szimpátiája kíséri végig élete útján a törékeny, fiatal hercegnőt, a bajorországi Possen- hofenból, 1853. augusztus 18-án történt eljegyzésétől, Luigi Luche- ni háromélű reszelőbői fabrikált végzetes tőrdöféséig. Ami e könyvnek — legalábbis nekünk kecskemétieknek — külön értéke, érdekessége, hogy 16 oldalon keresztül, több alkalommal .történik benne említés Ferenczy Idáról, Erzsébet királyné Kecskeméten született és jelenleg a Szent- háromság temetőben nyugvó felolvasónőjéről. Nem véletlen, hogy oldalakat szánt az írónő egy alföldi mezőváros, később szédületesen magasra ívelő karriert befutott szülöttének. Olvashattunk már a Gábel Gyula főszerkesztésében 1905-ben megjelent és „Erzsébet királyasz- szony emlékének” szentelt munkában, a dr. Lázár Béla által írt Zichy Mihály élete és művészete című, valamint Niederhauser Emil által írt Merénylet Erzsébet királyné ellen című könyvekben ugyancsak Ferenczy Idáról, aki ezekben az írásokban (Brigitte Hamann kötetéhez hasonlóan) a nagy királyné árnyékában ugyan, de mindenütt jelen Van, rendkívül megnyerő egyéniségével, nem kis szerepet Van azonban e könyvben egy mondat, amelyre talán — Ferenczy Ida személye iránti rokonszen- vem, és többéves kutatásaim alapján — némi kiegészítéssel, há úgy tetszik, válasszal tudok szolgálni. „Valójában máig nem tudni, hogyan került ez a huszonhárom éves vidéki nemes kisasszony a bécsi udvarba” — úja Brigitte Hamann. Városunk levéltárában e rejtélyre feleletet kapunk lovag Wettstein Jenőné nyilatkozatából, aki azt állítja, hogy Ferenczy Ida ajánlója Deák Ferenc volt. Ennek magyarázata Deák Ferencnek kecskeméti és a Ferenczyekkel való távol) rokonsága. Ezt a tényt, vagyis Ferenczy Idának a haza bölcsével való kapcsolatát — közvetve — maga Brigitte Hamann is „látja” és bizonyítottnak „érzi”, amikor a következőket mondja: „Az osztrák császárné és Ferenczy Ida e politikailag oly jelentős kapcsolatát bizonyára Magyarországon (tehát mindenekelőtt Deák és Andrássy) tervelték ki gondosan.” A felsorolt irodalmi alkotásokhoz —■- amelyhez Gero András „Ferenc József, a magyarok királya” című könyvét is hozzávetjük a magyar felolvasónővel kapcsolatban — éppen elegeddé okot szolgáltatnak arra, hogy Ferenczy Idát, e munkák mellékszereplőjét, Kecskemét szülöttét egyszer közelebbről is megismerjük. Szabó Tamás zászlaja. A kocsi bal oldalán van a magyar zászló, a protokollfőnök is a bal oldali ülésen foglal helyet, a másik oldalon pedig a nagykövet utazik. A Parlament bejáratánál díszegyenruhás őrség tiszteleg a vendégnek, majd az Elnöki Tanács titkárságának a vezetője kíséri a Nándorfehérvári terembe. Az elnöknek a protokollfőnök mutatja be az új nagykövetet, a bemutatkozáson jelen van a külügyminiszter-helyettes is. A megbízólevél átnyújtásakor a nagykövet rövid beszédet mond, amelyben vázolja küldetésének főbb céljait, elképzeléseit. Az elnök a beszédre válaszol, majd a nagykövet bemutatja a munkatársait. Ezután 10-15 perces audiencia következik, ahol az elnökön és a nagyköveten kívül csak a miniszterhelyettes van jelen. A beszélgetés három témát ölel .fel: aktuális nemzetközi kérdéseket, a kétoldalú kapcsolatok kérdéskörét és a nagykövet terveit. Az audiencia végén a nagykövet beírja nevét az Elnöki Tanács vendégkönyvébe. Ezt követően a diplomata a protokollfőnök kíséretében a Hősök terére hajtat és katonai tisztelet- adás mellett megkoszorúzza a magyar hősök emlékművét. — E beszélgetés előtt gondosan elolvastam a Magatartás, etikett és protokoll a külkereskedelemben című összeállítást. Számos érdekességet tudtam meg. Például nem továbbíthatunk részvétnyilvánítást telefonon; annál az asztalnál, ahol étkezünk, nem illik pipára gyújtani; a sárgadinnyét kiskanállal, a görögdiny- nyét késsel és villával kell enni. Kérem, mondjon ezekhez hasonló, a diplomáciában szokásos érdekességeket — Kezdjük az öltözködéssel. Grósz Károly az amerikai út előtt valóban csináltatott szmokingot, de a vendéglátók nem írták elő ennek kötelező használatát. A magyar diplomáciai protokoll szabályai formális öltözék, zsakett, szmoking, frakk viseletét nem követelik meg. Sötét öltöny, zárt ing, nyakkendő az elfogadott öltözködési forma. Vannak országok, ahol a diplomaták egyenruhát viselnek. A szocialista táboron belül ilyen állam például a Szovjetunió. Ezenkívül — főleg a fejlődő országok esetében — a diplomaták a hivatalos találkozókon, fogadásokon népviseletben jelennek meg. Szüret helyett — Régebben újsághírként olvashattuk, hogy az Elnöki Tanács elnöke szüreten látta vendégül a Budapestre akkreditált diplomáciai képviseletek vezetőit. Az idén elmaradt ez a találkozó? —7 Még régebben az Elnöki Tanács vadászatra invitálta a diplomatákat. Aztán a vadászat helyébe a szüret lépett, s ma már a szüreti találkozó is a múlté. Az ok egyszerű. Nagy jelentőségei tulajdonítunk annak, hogy a vezető külföldi diplomaták alaposan megismerjék hazánkat, népünk múltját, történelmét, kulturális értékeit és természetesen a jelenét is. Ezért az Elnöki Tanács — kétévenként S a szüret helyett egy-egy országrészbe, megyébe gazdag programú kirándulásra invitálja őket. Az ilyen találkozókon — a szüretihez, képest. — jóval több lehetőség nyilik arra, hogy a külföldi diplomaták a magyar valósággal ismerkedjenek. Legutóbb Bács-Kiskun megyébe, Kecskemétre látogattak. A megye- székhelyen felkeresték a világhírű Ko- dály-intézetet, ismerkedtek a látványos fejlődésnek indult várossal, emberekkel, ezenkívül téeszlátpgatás, lovasbemutató színesítette a programot. Említettem, hogy az Elnöki Tanács elnöke kétévenként rendez ilyen országjáró programot. Hadd tegyem hozzá, hogy a közbeeső évben a nagykövetek külügyminiszterünk vendégei. Egyébként szeretném hangsúlyozni, hogy a Budapesten dolgozó nyugati diplomaták napjainkban szabadon utazhatnak mindenhová az országban. Régebben nem így volt. Főleg a hidegháborús időszakban, de az USA esetében még a hatvanas évekig voltak kölcsönös korlátozások. A diplomaták utazását mindkét fél előzetes bejelentéshez, engedélyhez kötötte. A nemzetközi életben, a világpolitikában bekövetkezett enyhülés ezeket a korlátokat — kevés kivétellel — megszüntette. Kiss György Mihály A restaurátor A Magyar Nemzeti Galéria képrestaurátor-ipűhelyében Gulyas Gyula faszobrász-restaurá— Már ezerszer megmondtam magának, fiatalember, hogy ne használja feleslegesen a villanyt! Betelt a pohár! Több figyelmeztetés nincs, szedje a cók- mókját! — 'De házinéni, kérem! Az áram csak a legújabb... c • — Többször felhívtam a figyelmét arra is, hogy gyerekes kísérleteit ne az én házamban végezze. Felháborító! Az ember már a saját ágyában sem alhat nyugodtan! — Az én kísérleteim ... — Kár szaporítani tovább a szót. Fel is út, le is út. Menjen, pakolja össze a holmiját! — Ha már semmiképpen sem győzhetem meg... — Keressen magának másik palimadarat, aki hajlandó lesz bevenni a mesét a világrengető kísérletekről. Nekem már a könyökömön jön ki a szöveg. .—11 Rendben van, már csomagolok is. Úgyis csak néhány rontor, a szállítások közben, a raktározásnál; vagy egyszerűen csak az időtől megsérült képkereteket speciális anyagokkal javítja, illetve egészíti ki. (MTI-fotó) Albérlet gyom van, meg az üvegeim. Nem tud véletlenül valakit, aki kiadna egy szobát a számomra? — Nem. De ha tudnék is, óvnám magam attól, hogy egy tisztességes polgári családra rászabadítsam magát. Legjobb lesz, ha szállodába megy. — Ugyan már! Nem az én pénztárcámhoz méretezték a szállodai szobák árát. De ne aggódjék, majd csak elleszek valahol. — Még hogy aggódok? Hálaimát mondatok a vasárnapi misén, ha végre sikerül kitennem a szűrét a lakásomból. — Látja, már készen is vagyok. Megengedi, hogy a reggeli kávémat még megigyam? — Tessék! De igyekezzen! — Ilyen forrón nem önthetem le a torkomon. Van már újabb kuncsaftja a helyemre? Kis nemzetiségek tankönyvei Az Amur alsó folyása mentén élő kis létszámú ulcs nemzetiség gyermekei' előtt lehetővé vált, hogy az iskolában saját anyanyelvűket is részletesebben tanulmányozzák. Az ulcs nyelv kötelező tantárgy lett. A le- ningrádi Oreszt Szunyik professzor vezetésével a tudósok egy több mint 3 ezer szót tartalmazó ulcs—orosz szótárt készítettek. Az ulcsok a Szovjetunió egyik legkisebb létszámú nemzetisége. Alig több mint 2500- an vannak. Ennek ellenére ez a nemzetiség is, bár 1917-ig még saját írásbelisége sem volt, napjainkban ábécéskönyveket, tankönyveket, szépirodalmat ad ki saját anyanyeívén. Az állam, minthogy a kiadványok kis példányszámban jelennek meg, jelentős támogatást nyújt. A szovjet Távol-Kelet többi kis nemzetiségének, így a naná- jok, nyivhek, odegejek számára is ábécéskönyveket, szótárakat és más tankönyveket adnak ki anyanyelvükön. (APN—MTI-Press) . FILMJEGYZET Rock térítő Xantus János, a Balázs Béla Stúdióban „felnőtt” fiatal filmrendező neve eddigi alkotásai alapján ma legalább két korosztály: a huszonévesek és a mái középgeneráció számára jelent garanciát arra, hogy érdemes egy-egy filmjére beülni a moziba. Már legelső, Eszkimó asszony fázik címmel, 1983-ban bemutatott játékfilmje meghatározta helyét a mai hazai, valódi meglepetésekkel csak igen ritkán szolgáló filmgyártásban. Minden eddigi főszereplője produkcióinak formáihoz hasonlóan rendkívül szabálytalan. Olyannyira, hogy az épp aktuális legutolsót látva, minden alkalommal úgy tűnik, hogy a megkezdett irányban lehetetlen a folytatás. Az első és harmadik (a most látható) játékfilm azonban mégis tematikai egyéséget alkot. Xantus a Rock térítőben olyan periferikus, a nagyközönség előtt ismeretlen világróltudósít, mely nem kis mértékben része a korábban megismerteknek is. Antihőse ismét egy new Wave (vagy inkább „underground”) zenész, aki azonban az Eszkimó asszony fiktív (Boguszlaw Linda alakította) hősével ellentétben önma-' gát játssza. Xantus ezúttal — a produkció formáját is meghatározva —- mindössze egy natúr videofelvevővél ered nyomába. Nem könnyű lépést tartania, ugyanis a „másként élő és éneklő, ördögi” muzsikus, Pajor Tamás élete — a pénzhiány miatt is elhúzódó forgatás ideje alatt — szinte egyik hétről a másikra vesz száznyolcvan fokos fordulatot. A dokumentumfelvételek közé beépített két, a szereplők életét „újérzékeny”, abszurd operácskává forditó (Pajor, Másik János és Víg Mihály által komponált) betét még plasztikusabbá teszi az egy az egyben leképezett világot. A képzeletbeli, zenés mágiát és a bizarrnak tűnő valóságot elsősorban Pajor szuggesztív egyénisége teszi hiteles egységgé. A huszonéves zenésszel kétes hírű lázadóként ismerkedünk meg, aki előtt állandó részegsége, közismert agresszivitása miatt nemcsak a kitalált Balaton bár, de valóságos modellje: a Fiatal Művészek Klubja sem nyílik meg. Xantus véleménye szerint a részben kiprovokált, részben készen „kapott” szélsőséges helyzetek, a leküzdhetetlen akadályok voltak elsősorban Pajor és együttesének megtermékenyítői közege. E biztonságosnak éppen nem nevezhető talajon azonban nem lehet hosszú távon élni, hisz bármelyik pillanatban „becsaphat a villám”. Pajornak azon— Semmi köze hozzá, de hogy egye a penész, megmondom: van. Igen jóravaló, csendes, szerény fiatalember. — Vele biztosan elégedett lesz. Főleg, ha vak is. — Vak? •. — Persze. Mert akkor áramot sem kell használnia. — Megkérem, hogy sürgősen hagyja el a házamat. — Jól van, már itt sem vagyok. A viszontlátásra! A Fiú az ajtóból még egyszer visszapillantott az űr mélyén sziporkázó napok lüktető fényeire, a galaktikák között hullámzó sejtelmes ködökre, beszívta az éter semmivel össze nem téveszthető illatát, es kilépett a sötétbe. Először megtorpant és erejét próbálva tapogatózott a testét körülfolyó semmiben, majd erősen összpontosított] és kezeit messzire kinyújtva, teremtett magának egy saját Világot. Koch György % N ban épp ez adta meg azt a speciális vonzerőtöbbletet, ami miatt nem lehetett rá nem odafigyelni. „Ott ketyegett a zsebében, vagy valahol benne a szerkezet, amiről senki se tudta, hogy mikorra van beállítva, de hallani lehetett, hogy ketyeg. Mint a klasszikus hollywoodi dramaturgiában: le nem tudod venni a szemed a vászonról, mert ketyeg a szerkezet és bármelyik pillanatban fölrobbanhat.” „Az isten levette rólam a kezét — mondja a film egyik vallomásában Pajor —, és mindennap életveszélyben voltam. Azért is csináltam olyanokat, hogy teljesen tökrészegen kiugráltam ablakokon, vagy pedig leugrottam emeletekről, meg autók elé ugrottam... szóval teljesen démoni dolgokat csináltam, de aztán az utóbbi időkben ez teljesen besürűsödött, és száguldó autók tetején ugráltam, mint a kaszkadőrök, és naponta összeverekedtem, és akkor effektive az történt velem, hogy tele voltam sebekkel emiatt, ezek nem akartak begyógyulni,...” • — Te bizony lerobband, mikor én felrobbanok — énekli a filmben megörökített egyik dalában is Pajor. Ám a sokat emlegetett „robbanás” a várakozással ellentétben nem kívül, hanem belül, a személyiség teljes átváltozásával következik be. A vad, anarchikus rocker a forgatás ideje alatt, két felvételi nap között világnézetet, életmódot, külsőt cserélve megtér Jézushoz. Xantus kamerája semmit nem érzékeltet, nem kívánt érzékeltetni e folyamatból, egyszerűen csak regisztrálta a tényeket: a végletes életút állomásait. A „Dobd ki a régi életed...” dalszövegként is elhangzó frázisa megdöbbentően érzéki valósággá válik. A korábban „ördögi” zenész „megtéréséért”, a kereszténységben megtalált biztonságérzetért hatalmas árat fizet Xantus — előzetes szándéka ellenére — kénytelen szenvtelent rögzíteni a személyiség elszegényedésének, leépülésének állapotait, folyamatát. Pajor fizikai épségéért kiegyensúlyozatlanságában, „káros szenvedélyeivel” is vonzóbb egyéniségével fizet. Xantus, mint több inteijúban is utalt rá, azért szánta rá magát erre a vállalkozásra, mert — jelentős alkotóknak tartva kiválasztottjait — fontosnak tartotta, hogy lemez és a megőrzés más formái híján, legalább videofilmen dokumentálva legyenek. Célkitűzése folytatása annak, a hetvenes években elindított, filmesek, képzőművészek által kezdeményezett törekvésnek, mely arra vállalkozott, hogy nagyobb nyilvánosságot biztosítson annak az alkotó underground rétegnek, melynek tevékenysége meghatározó része volt az „új érzékenység” fogalomkörébe tartozó hazai folyamatoknak. A Wahom András rendezte a Jégkrémbalett a Bizottság, a Bódy Gábor rendezte A kutya éji dala a Vágtázó halottkémek és a Bizottság, a Soós Mária rendezte Város- bújócska az Európa Kiadó, á Xantus' rendezte Eszkimó asszony fázik pedig a Balaton és a Trabant együttesek életének dokumentumai is. A Rock térítő az említett alkotások legjobbjaihoz abból a szempontból is kapcsolódik, hogy e megörökítések is részévé lettek a témaként is kiválasztott folyamatoknak. E rendezők szimpátiájának, jelenlétének mértékére jellemző, hogy nemritkán maguk is szereplői, sőt (Bódy esetében) főszereplői voltak a natúr életből és fikcióból összeállított nyersanyagoknak. Hogy azonban a „fésület- lenségeivel”, üdítő szabálytalanságaival együtt is rokonszenves Rock térítő nemcsak kísérleti film, hanem egy tehetséges ember elkallódásának mai drámája is, abban a tervezettnél is nagyobb szerepe lett Pajor Tamásnak, a főszereplőnek. * Károlyi Júlia
