Petőfi Népe, 1989. január (44. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-31 / 26. szám

1989. január 31. • PETŐFI NÉPE • 5 TAKARÉKOSSÁGI ÉS RACIONALIZÁLÁSI INTÉZKEDÉSEKNEK KELL KÍSÉRNIE Gondolatok az áremelés után A magyar lakosságot 1951 óta nem érte olyan nagy áremelkedés; mint a mostani. Akkor a kor­mányzat túlbecsülte az ország növekedési képessé­geit, mindenekelőtt az általa alkalmazott tervgaz­dálkodásban rejlő energiákat. A vezetésben általá­nos volt az a meggyőződés, hogy állandósítani lehet a termelés két számjegyű növekedését. A túl­zott Önbizalom, a tervezési módszerekbep rejlő lehetőségek irreális túlértékelése két év múlva már nyilvánvalóvá vált, elkerülhetetlen lett a politikai és gazdaságpolitikai korrekció, t Az 1951-es áremeléseknek a másik jellemző vo­nása az volt, hogy az ipari árak az átlagosnál is jobban növekedtek. A hatalom azt hitte, hogy az ipar bármilyen akkumulációs igény kielégítésére és viharos növekedésre képes, ugyanakkor a mező- gazdaságot el lehet, sőt el kell hanyagolni, annak nincs sem politikai, sem gazdasági jövője és az ipar fejlesztésének érdekében olyan fejőstehén, amit mi­nél gyorsabban és maxímálisabban le kell fejni. Az 195Í-es áremelésnek a harmadik vonása a — már ugyan jelentősen megcsökkent, de még mindig lobogó — lelkesedés volt. Sokan hitték, hogy a jövő érdekében minden átmeneti áldozat indokolt, mert azzal annál gyorsabban elérhetjük az igények szinte maradéktalan kielégítését. Különbség az 1951-es és a mostani áremelés között A jelenlegi áremelkedés csak a kirakatok árcé­duláin hasonlít az 1951-eshez, minden másban ép­pen az ellentéte: . fesSf Akkor a vezetés túlzott önbizalma volt a jellemző, ma annak inkább a hiánya. >rí Akkor a lakosság rovására és az ipar javára akartak jövedelmező árakat biztosítani, most első­sorban a mezőgazdasági árakat emelték. v; —7? Akkor még a közvéleményt a lelkesedés és az erős politikai aktivitás jellemezte, ma a közvéle­mény — egy szűk értelmiségi rétegtől eltekintve 'H-r pesszimista, politikai tekintetben passzív. A jelenlegi áremelések e három karaktervonásá­ból következnek a gyengéi is. A súlyos gazdasági helyzetből való kilábalás alapvető feltétele a magabiztos vezetés, amelyik vállalja a bonyolult, sokak érdekét sértő feladato­kat is. Már a kibontakozási program is az önbiza­lom hiányából fakad. A vezetés elsősorban mone­táris váija a dolgok jobbra fordulását. A monetáris politikát az jellemzi, hogy a lakosság nem látja közvetlenül áz őt érintő nehézségeket kiváltó intézkedéseket, azok meghozóját: így a fe­lelősség elmosódik. Ennek a módszernek azonban az a nagy gyengéje, hogy a korrekciós mechaniz­musa csak az egyensúlyi állapot közelében műkö­dik. A mi gazdaságunkat pedig egyáltalán nem az egyensúlyihoz közeli állapot jellemzi. A korszerű monetáris politika ugyan a válsághelyzetben sem nélkülözhető, de messze nem pótolja a konkrét, hatékonyságot javító intézkedéseket. Például az élelmiszerárak Maga az áremelés W- jelenlegi formájában — ennek a monetáris szemléletnek felel meg. Az árak emelése azonban csak az egyensúlyi helyzet közelé­ben képes a korrekciós szerep betöltésére. Ha nagy az inflációs nyomás, akkor az áremelkedéseket tovább lehet hárítani, tehát ezzel maga az inflációs folyamat nem lassítható. Ennél is nagyobb hibája, hogy csökkenti a dolgozók termelési kedvét, telje­sítményösztönzését. Márpedig javuló termelési kedv nélkül nem képzelhető el hatékonyabb terme­lés, javuló kínálat. Az áremelkedés és áremelés ugyan az inflációs nyomás esetén szükséges, de ezt kísérnie kell egy sor takarékossági, racionalizálási intézkedésnek is. Ezek nélkül az áremelések nega­tív hatása nagyobb lesz, mint a pozitív. De mi lett volna akkor a teendő? Vegyük az élelmiszerárak emelését: ettől jelenleg nem várha­tunk nagyobb mezőgazdasági termelést, tehát na­gyobb kínálatot. A mezőgazdasági árak emelésétől csak akkor várhatunk eredményt, ha egy bátor agrárreformmal párosul. Jelenleg a mezőgazdaság üzemi struktúrája még az iparénál is sokkal tor­zabb. Túl sok a nagyüzem, holott a világgazdaság­ban a sikeres agrárszektorokra az a jellemző, hogy ott az árutermelés 90 százalékát családi vállalkozá­sok adják, olyanok, amelyek értékesítését, áruellá­tását, szolgáltatásait nagyvállalatok, mindenek­előtt fogyasztási és értékesítő szövetkezetek vég­zik. A mi mezőgazdaságunk másik torzulása a rendkívül költséges és az agrárszektor szellemi tő­kéjét elpocsékoló adminisztráció. A világ minden sikeres mezőgazdaságát az iparénál sokkal kisebb adminisztrációs igény jellemzi. Nekünk jelenleg a felesleges mezőgazdasági ad­minisztráció többe kerül, mint amennyit az élelmi­szerárak jelenlegi emelése hozhat. Joggal vetődik fel tehát a kérdés: a kormányzat,miért nem két oldalról közelíti meg a mezőgazdasági dotációk csökkentését? Az egyik oldal a jelenleginél kisebb áremelés, a másik az olcsóbb termelésről való gon­doskodás lehetne.* Aligha fogja a közvélemény el-' fogadni azt, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek indokolatlan költségeit a lakosságra, ezen belül is aránytalan súllyal a legszegényebbekre hárítsuk. Vannak jó példák Még azt sem mondhatjuk, hogy nem volt előt­tünk példa. Kína világtörténelmi jelentőségű pél­dát szolgáltatott arra, hogyan kell a lakosság jobb élelmiszer-ellátását biztosítani. Már jó öt éve sor került a nagyon Következetes agrárrefomra, az élelmiszerárak drasztikus emelését azonban a veze­tés halasztotta, a mérsékelt áremelésre is csak a reform beindítása után évekkel került sor. A Szov­jetunióban is már meghirdették az agrárreforinot, de még nem jelentettek be semmiféle élelmiszerár- emelést. Amíg az áremelések tovább erősítik a reform­mal szembeni bizalmatlanságot, a konkrét reform- intézkedések híveket szereznek. A kapukon belüli munkanélküliség felszámolása ugyan súlyosan érinti azokat, akik elveszítik kényelmes állásukat, de a tárgyilagosak belátják, hogy a takarékosságot ott kell kezdeni, ahol a legnagyobb a pocsékolás. A rejtett munkanélküliségnek a nyílttal való felvál­tása ugyan fokozott szociális gondoskodást köve­tel meg, de ez legalább végső soron olcsóbbá teszi a termelést. Ezzel szemben az áremelések meg­könnyítik a pocsékolás fenntartását, finanszíroz­zák a kapun belüli munkanélküliséget, a torz üze­mi struktúrát, az elavult termékek további terme­lését. Sajnos, a drasztikus áremelkedés bejelentését nem kísérte egyetlen nyilatkozat sem arról, hogyan növelhetjük a termelés hatékonyságát, mennyisé­gét. Még egyszer hangsúlyozom: mind a monetáris, mind az árreformra, ezen belül az áremelésekre szükség ván, de ha ezekkel a konkrét reformokat akarjuk elodázhatókká tenni, akkor egyre mé­lyebbre süllyedünk a válságba. Gigantikus üvegház? Félmillió prímőr palánta A Gyulai Munkácsy Mgtsz üvegházi kertészetében a virágtermesztés mellett palántaneveléssel is foglalkoznak. Békés megye200kertészetét látják el mintegy félmillió paprika-, uborka- és paradicsompalántával, amelyek majd tavaszi pri­mőrként kerülnek a fogyasztók asztalára. (MTI-fotó: B. Fazekas László) A hangrögzítés forradalma A világszervezet delegátusai a szokottnál lassabban gyülekeztek. Igaz, valamennyi csónakon - méghozzá egyikük isem motorcsó­nakon — közelítette meg az ENSZ manhattani üvegpalotáját, ahol már csak á tizedik emeleti tanács­teremben lehetett összehívni a rendkívüli ülést. A sürgős tanácskozás egyetlen napirendi pontja a Maldiv-szigete- ken kialakult válságos helyzet megoldása volt, s a katasztrófa el­háríthatatlan közeledtét érezve a küldöttek tényleg hamar egyetér­tésre jutottak: más kiút nem léyén, megszavazták az Indiai-óceánban fekvő, megfogyatkozott számú ko­rallzátonyból és földdarabból álló ország lakosságának átköltözteté­sét az afrikai kontinens belsejébe. A színhelyként szplgáló ameri­kai nagyvárosra, Néw Yorkra sem igen ismernénk rá. Úgy nevezik: az ezer híd városa, s minden közleke­dés csak vízi járművekkel, vagy né­hány maradék körzetben gyalogo­san lehetséges. Belső égésű motor sehol nem működhet, mint ahogy gyárkémények sem füstölnek sehol a környéken, de még az országban sem nagvon. Hajmeresztő sci-fi? Horrorele­mekkel tűzdelt, mondvacsinált ka­tasztrófákkal fenyegető jövőkép? Egyik sem. A fenti, természetesen valóban csak elképzelt helyzetkép az ENSZ egyik hivatalos kiadvá­nyából származik, s azt próbálja értékeltetni: mivé válhat száz év múlva földgolyónk, hogyan nézhet ki környezetünk, ha nem teszünk meg sürgősen minden lehető ellen­lépést \ az úgynevezett „üvegház­hatás” kivédésére. Nőiről is van szó? Dióhéjban az a lényeg, hogy a fokozódó energia- termelés, a szén- és kőolajtermé­kek elégetése, a vegyi anyagok elő­állítása következtében mind több szén-diöxid és más gáz kerül boly­gónk légkörbe. Ez a réteg átengedi a Nap sugárzását, ám megakadá­lyozza, hogy a Föld kisugározza Kopátsy Sándor hőfeleslegét a világűrbe — vagyis egyfajta „gigantikus üvegházzá” változtatja bolygónkat. A melegedés persze lassú, de a szakértők adatai alapján állandó. Márpedig ha baljós jóslataik be­válnak, akkor arra kell számítani, hogy egyre gyakrabban kell aszá­lyokkal, pusztító szárazságokkal szembenézni, hogy felgyorsul a sarki jégmezők olvadása, s a foko­zatosan megemelkedő tengervíz újabb és újabb tengerparti szaka­szokat,1 kikötőket önt el, hogy he­vesebbek lesznek a hurrikánok, és így tovább. Badarság? Komolytalan rioga­tás? Korántsem. Vétkes könnyel­műség lenne kézlegyintéssel elin­tézni a szakemberek egyre hango­sabb figyelmeztetéseit, hiszen egy ilyen folyamat a mezőgazdaságra, közlekedésre, energiatermelésre és -felhasználásra gyakorolt hatásá­val gyökeresen átformálhatja a föl­di életet. Sürgős nemzetközi össze­fogásra, hathatós lépésekre van szükség, ha az emberiség azt akar­ja, hogy a ma csupán lidérces jövő­képnek tűnő jóslatok ne váljanak valóra. Szegő Gábor A hanglemezboltok polcain napjainkban a „hagyományos” 30 centi átmérőjű, „fekete­lemezek” éppúgy megtalálha­tók, mint a tükrös felületű, ezért „ezüstlemeznek” nevezett 12 centiméter átmérőjű kom­pakt változatok (röviden: DC- lemez, ami az angol compact disc elnevezés kezdőbetűiből adódik). Ez utóbbi az előbbi­nek forradalmian új követője, mely már digitális hangrögzíté­si technikával készül. Az újfajta hangtechnikai rendszer, az analóg jelet —jelen esetben a zenei hangot — nem folytonosan viszi át, mint az ed­digi rendszerek, hanem szabá­lyos időközönként (a mai szab­ványok szerint másodpercen­ként 44 100-szor) mintát vesz az analóg jelből. A minták alapján kapott villamos jelek nagyságát — amplitúdóját — számok formájában rögzíti. A számok ábrázolása egymás­tól elkülönítve a kettes szám- rendszerben, binárisan törté­nik, kezdetben 12, ma 16 helyi­értéken, vagyis 16 biten. (Mint a számítástechnikából ismere­tes, a különböző helyiértékeken — a kétféle fizikai állapotnak megfelelően — a jel jelenléte 1- et, hiánya 0-t jelent.) Az így kapott bitsorozatot lé­zersugárral beleexponálják az üveghordozójú mesterlemez fényérzékeny rétegébe, s ezt elő­hívják, mint egy fényképet. Er­ről „apa”-, „anya”-, és „prés”- matricákat készítenek, s ez utóbbiak segítségével préselik az immár kész lemezeket, ame­lyek egyik oldalára tükröt visz­nek fel. Erre végül védőréteg, majd a lemez címkéje kerül. A lejátszás ugyancsak lézersu­gár segítségével történik: a le­mezt megvilágító sugár a felület­től számított 1 milliméterre levő tükörről visszaverődik. A visz- szavert sugarat lencserendszer­rel fényérzékeny diódákra tere­lik, amelyek a kapott digitális je­leket továbbítják az azokat ana­lóg jellé alakító berendezésbe. A rendszer egyik legkényesebb része az analog—digitális (A— D), illetve a digitális—analóg (D—A) átalakító. Képünkön a japán Sony cég legújabb CD-lejátszóját láthat­juk, amelynek súlya nem éri el a fél kilót, pedig— a miniatűrizá- lási technika révén — minden szerkezeti egységet magában foglal. HOL KAPHATÓ NYOMTATVÁNY? — HATÁRIDŐK Tanácsok az adó­bevalláshoz Elérkezett a múlt évi jövedelme­ink bevallásának ideje. Ebben, a mindenki számára új feladatban so­kan érintettek és gyakorlatlanok vagyunk. Mintegy fogódzóként ke­restük meg néhány kérdéssel a legil­letékesebbet, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrző Hivatal Bács-Kiskun Megyei igazgatóját, Sándor Mik­lóst. — Hol szerezhetők be a személyi jövedelemadó-bevalláshoz szükséges nyomtatványok, és mi a leadási ha­táridejük? — A barna, nagyméretű, válasz­borítékként megcímzett egységcso­mag valamennyi postahivatalnál, takarékszövetkezeméi, OTP-fiók- nál, tanácsnál, adófelügyelőségnéf, ügyfélszolgálati irodánál, érdek- képviseleti szervnélf díjmentesen kapható. Talán érdemes felhívni a figyelmet arra, hogy mindenki csak egy garnitúrát vigyen magával, mert az aranytartalék begyűjtése esetleg hiányt okozhat. A boríték­ban kétpéldányos bevallás-nyom­tatvány, átutalási postautalvány és kitöltési útmutató van. Mindenek­előtt ez utóbbit érdemes elolvasni. A magánszemélyek március 20-áíg, az egyéni vállalkozók február 28- áig kell hogy az illetékes adófelü­gyelőséghez eljuttassák a kitöltött adóbevallásokat. — Mennyire érthetőek a nyomtat­ványok kérdései? hl f— Első látásra talán többen ösz- szecsukják, mert bonyolultnak íté­lik, pedig egyszerű logikával felépí­tettek Aki írni, olvasni tud, az el­igazodik rajta. Az első oldala kitöl­téri információkat tartalmazza. A másodikon az adóköteles jöve­delmeket és az azt csökkentő tétele­ket kell felsorolni. Tehát a jövedel­mekből az összes kedvezmények le­vonása után a fennmaradó rész az összevont adóalap, azaz az adókö­teles jövedelem. Ha valaki mégsem értené pontosan a kérdéseket, vala­mennyinél ott az utalás arra, hogy az útmutató hányadik oldalán kap­ható rá bővebb magyarázat. A har­madik oldal az adó kiszámítására szolgál. Az adót azonban különféle jogcímeken csökkenteni lehet. A nyomtatvány hátlapján a szemé­lyi adatok alatt a befizetendő vagy visszajáró összeg kiszámítása. Ugyanitt kell arról is nyilatkozni, hogy a többletfizetést hová kérik visszafizetni. Ide kívánkozik: téves az a szóbeszéd, miszerint az adóha­tóságtól pénzt visszakapni képte­lenség. Ezt talán azzal tudnám meg­cáfolni, hogy eddig 13 ezer esetben összesen mintegy négyszázmillió forint általános forgalmi adót fizet­tünk vissza az elmúlt esztendőben. — „Felelősségem tudatában kije­lentem, hogy a bevallásban közölt adatok a valóságnak megfelelnek” — így fejeződik be a bevallás. Elég ez önöknek az állampolgár megbíz­hatóságára? — Természetesen előfordul akár pozitív, akár negatív egyenleg, ami­be, ha nem egyezik bele az ügyfél, oda-vissza bizonyítani kelL Ezért a bevallás összeállításához szükséges jó néhány igazolás és nyilatkozat. A munkáltatók — egyébként kérés nélkül ás a jövedelmet igazolják, ugyanígy a különböző kedvez­ményként elszámolható tételekre szintén hivatalos igazolást adnak az ügyfeleknek például az OTP-fió- kok, a biztosítók. Több bevétel — mint az albérlet, lakás-, üdülőbériet — kedvezményesen számolható el, és csak a maradék jelenti a jövedel­met — Külön íróasztal kell a bevallás igazának bizonyításáról? Erről szó sincs! Elég egy dosz- szié vagy füzet. Erre is igaz, hogy minden kezdet nehéz. Egyébként éY közben mindenkinek ajánlatos a jö­vedelemadóval kapcsolatos bevéte­leiről, kiadásairól, a kedvezmé­nyekről gyűjteni a bizonylatokat, annál is inkább, mert azokat öt évig meg kell őrizni. — Kihez fordulhat az, aki még­sem boldogul az adminisztrációval? — Szinte mindenütt léteznek olyan szervezetek, amelyek ellen­szolgáltatás fejében vállalják a nyomtatvány kitöltését, s természe­tesen azért felelősséggel is tartoz­nak. Körülbelül 8Ű-100 ezer egyéni adózóra számítunk, akik bevallást adnak. Azt pedig befejezésként hadd mondjam el, mi nem rendele­talkotók, hanem végrehajtók va­gyunk. Ezt azért tartom szükséges­nek megjegyezni, mert nagyon rossz az emberek hangulata, s bi­zony előfordul, hogy rajtunk csat­tan az (»tor. E szakmát mi is tanul­juk, súlyát érezzük, ha vétünk, már­is elnérést kérünk. A bevallások egyébként titkosan kezelt okmá­nyok — njondta az igazgató. P.S.

Next

/
Thumbnails
Contents