Petőfi Népe, 1989. január (44. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-30 / 25. szám
V VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Grósz Károly megbeszélései Svájcban AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLIV. évf. 25. szám Ára: 4,30 Ft 1989. január 30., hétfő A svájci látogatás első színhelyén, Zürichben szombaton a főtitkár a déli órákban munkaebéden találkozott a svájci üzleti élet 12 kiemelkedő képviselőjével. 'Vendégei között volt Fritz Leutwiler, a Svájci Nemzeti Bank volt elnöke, a Brown-Boveri gépipari konszern elnöke és Rolf Bühler, az egyik legnagyobb svájci gépipari vállalat tulajdonosa. A találkozón Grósz áttekintést adott partnereinek a magyarországi helyzetről, főként azokról a lépésekről, amelyek az utóbbi hónapokban a piaci viszonyok megerősítésére történtek. Délután az MSZMP főtitkára fogadta a Hungaroswiss magyar—svájci i kereskedelemfejlesztő vegyes vállalat vezetőit. Grósz Károly szombaton a késő esti órákban Zürichben eszmecserét tartott Jean-Michel Camdessus-vel, a Nemzetközi Valutaalap vezérigazgatójával. 4 LEGELLENTMONDÁSOSABB ESZTENDŐ I TAN Megkezdődtek a zárszámadások Bács-Kiskunban Az ország legnagyobb agrármegyéjében, Bács-Kiskunban minden idők legellentmondásosabb évéről hallhatnak beszámolókat á szövetkezeti tagok a már elkezdődött zárszámadási értekezleteken. Az elsők között, pénteken zárszámadó küldöttgyűlést tartott Lajosmizsei Béke Szakszövetkezet ugyan a ritka kivételek közé tartozik, ám mégis példa a mezőgazdasági nagyüzemek ellentmondásos helyzetére. A 3500 hektáron gazdálkodó szövetkezetnek tavaly még voltak tartalékai minden területen. így a tagság és a vezetés összefogásának erősítésében, a munkák jobb megszervezésében, a közvetítő kereskedelem kikapcsolásával a kedvezőbb vásárlás és eladás megteremtésében, s nem utolsósorban azzal, hogy egész évben hitelmentesen (magas banki kamatok fizetése nélkül) tudtak termelni. Mindezek eredményeként több mint 18 millió fprint nyereséget értek el, a megelőző évinek csaknem dupláját. A szövetkezet fennállása óta legmagasabb nyereségben kulcsszerepet játszott, hogy a korábban 4 millió forint körüli veszteséget hozott állattenyésztési ágazatot is jövedelmezővé tették. Részben a tartástechnológia megváltoztatásával, részben pedig azzal, hogy a társszövetkezetekkel kialakított együttműködés révén például olcsóbb és jobb minőségű naposlibát, takarmányt tudtak vásárolni. Az alaptevékenység eredményéhez kiugró mértékben járult hozzá, több mint 12 millió forinttal, a mindenkori kereslethez rugalmasan igazodó, különféle vegyipari termékeket gyártó melléküzemág. Ez utóbbi alapanyagellátása miatti gondok azonban egyre inkább erősödnek, éppen ezért — tudtuk meg Lengyel András elnöktől — az idei terv már jóval szerényebb: az alig 500 tagú szakA washingtoni székhelyű szervezet vezetője a beszélgetés során kifejtette, hogyan ítéli meg a magyar helyzetet az újabb gazdasági törekvések tükrében. Nagyra értékelte és egyedülállónak nevezte a magyar stabilizációs és reform- programot, amelynek végrehajtását a Valutaalap figyelemmel kíséri és teljes mértékben támogatja. Egyébként úgy látja: nagyobb következetesség kívánatos a reformok megvalósításában. Az elnök közölte: a Nemzetközi Valutaalap az eddigi, rövid távra kidolgo- - zott alapon kívánja folytatni a Magyarországgal való együttműködését, amíg az év folyamán létrehozhatják majd a tervezett hosszabb távú, három évre szóló, úgynevezett strukturális hitelmegállapodást. Az MSZMP főtitkára hangoztatta: a magyar kormányzat mindenképpen végig szándékozik vinni kidolgozott programjait, és ehhez fontos feltétel a Valutaalap támogatása, amely lehetővé teszi a hazai cselekvés minél jobb pénzügyi megalapozását. Méltatta a szervezet által a magyar gazdaságnak nyújtott szakértői segítséget is. Partnerének a következetességről tett megjegyzésére kitérve, Grósz Károly hangsúlyozta, hogy a különféle gazdasági lépéseket konkrét emberi közegben kell végrehajtani, és ennek során az ország vezetése nem járhat el technokratikus egyoldalúsággal, hanem számolnia kell a lakosság tűrőképességével is. A magyar vezető svájci programja vasárnap Davos üdülőhelyen, a Világ- gazdasági Fórum elnevezésű nemzetközi alapítvány egyhetes tanácskozásának színhelyén folytatódott. Itt a nap folyamán Grósz Károly egész sor megbeszélést bonyolított le nyugati országok vezető politikusaival Délelőtt első tárgyalópartnere Jean- Pascal Delamuraz, a Svájci Államszövetség elnöke volt. Az MSZMP főtitkára és a svájci államfő egyaránt hangoztatta az európaiságot, mint a két ország közötti egyik fő összekötő szálat. Magyar és svájci vezetők között most először zajlott le ilyen magas szintű találkozó. A pártfőtitkár kifejtette: a kétoldalú gazdasági kapcsolatokat segítené, ha Magyarország is megkaphatná azt a preferenciális vámelbánást, amelyben a hasonló fejlettségű más országok részesülnek Svájctól. Delamuraz a többi között rámutatott az ideológiai különbségeken való túllépés fontosságára. A svájci elnök elismerően szólt a magyar reformokszövetkezetben 1989-ben tízmillió forintos nyereséget remélnek. Bács-Kiskun megye egészét tekintve a kép jóval kedvezőtlenebb. A Duna—Tisza köze 101 mezőgazdasági termelőszövetkezete, 28 szakszövetkezete, egy halászati termelőszövetkezete és 12 társulása közül 13 záija veszteséggel a múlt évet. (Tetemes, 15 millió forint veszteséggel és 117 millió forint alaphiánnyal zár a Helvéciái Állami Gazdaság is.) A mezőgazdasági szövetkezeti szektor együttes vesztesége 65 millió forint. Az érintett 13 gazdaság közül tíz egyértelműen az aszály miatt vált eredménytelenné. Bács-Kiskun megye és a mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztérium vezetőinek közelmúltban történt egyeztető tárgyalásán elhangzott, hogy a pénzügyi egyensúly helyreállításához hét szövetkezet kaphat központi segítséget, azaz mentesítést bizonyos mértékű kereseti adó fizetési kötelezettsége alól. A veszteséges szövetkezetek közül nyolc saját alapjaiból, öt pedig szanálással rendezheti pénzügyi helyzetét. A Duna—Tisza közén, ahol a mezőgazdasági nagyüzemek több mint fele kedvezőtlen körülmények között gazdálkodik, az előző évekhez képest összességében 30 százalékkal gyengébb az eredmény. Súlyos gondot jelent, ’ hogy emelkedett azoknak a szövetkezeteknek a száma, amelyek a veszteség határán vannak. A mezőgazdasági üzemek mintegy harmadának pedig csak a „túléléshez” elég a nyeresége, egy-két millió forint körüli. Ez az egyszerű újratermeléshez is kevés, holott az előrelépést csak- a termelés biztonságát szolgáló meliorációs fejlesztéssel, a műszaki színvonal emelésével, a termékfeldolgozás megteremtésével remélhetik. K. K. TRÁGYÁZÁS, SZÁNTÁS A HÉT VÉGÉN Almaexport Lakitelekről Bár a mezőgazdasági nagyüzemekben általában nem rózsás a hangulat a tőkeszegénység, a továbbra sem biztató kilátások miatt, az időszerű munkákat nem halogatják. A Lakiteleki Szikra Termelőszövetkezetben például szombaton és vasárnap is dolgoztak a homoki területeken: szórták a szerves trágyát és, az időjárást kihasználva, szántottak is. Egyébként ezekben a téli napokban folyamatos munkát ad mintegy 45 asszonynak és lánynak a hűtőházba ősszel betárolt alma. A közös gazdaságnak 200 hektár almása van, s tavaly jó közepes volt a termés, mintegy 440 vagonnal takarítottak be. Ezenfelül a háztájikból is felvásárolt a tsz 42 vagonnyi almát. Az értékesítést még tavaly őszszel megkezdték, 120 vagon gyümölcsöt a határokon túlra, zömmel az NDK-ba, Csehszlovákiába és a Szovjetunióba szállítottak. Jelentős mennyiséget belföldön adtak el étkezési célra, valamint konzervgyári feldolgozásra. A hűtőházba 143 vagon almát tároltak be, ennek a mennyiségnek a feldolgozását január elején kezdték meg. Eddig tíz vagonnal indítottak útnak a határok felé: Finnországba, illetve a Szovjetunióba. Az utóbbi országba szombaton két vagon árut adtak föl. Ä Szikra Tsz a hűtőtároló kapacitásának kihasználására rendszeresen bértárolást is vállal. A Közép-Magyarországi Tejipari Vállalatnak például különleges sajtot tárolnak, amit innen exportálnak keleti országokba. A múlt évben a szolnoki áfésznek 50 kamion zöldségét „őrizték” egy ideig, majd közvetlenül Lakitelekről szállították ki az NSZK-ba. A. T. S. 1 90 ^SSí ISw j u m Szorgos munka a hütöházban. m m ü üy *2 1 • Rakodás exportvagonba. (Tóth Sándor felvételei) ról, amelyekről partnerétől részletes tájékoztatást kapott. Ugyancsak a délelőtt folyamán Grósz Károly megbeszélésre ült össze Anibal Cavaco Silva portugál kormányfővel. Mindketten elégedetten nyilatkoztak a két ország kapcsolatainak alakulásáról, amelyben egy ideje újra élénkülés észlelhető. Grósz Károly délben részt vett azon az ebéden, amelyet Delamuraz svájci elnök adott a davosi tanácskozásra érkezett magas rangú személyiségek tiszteletére. A továbbiakban a főtitkár újabb megbeszéléseket tartott. Harri Hőiken finn miniszterelnökkel lezajlott találkozóján mindketten méltatták a különleges finn—magyar kapcsolatokat, de rámutattak, hogy a gazdasági együttműködés fejlesztésének lehetőségeit jobban ki kell használni. Grósz Károly és Lothar Späth ba- den-württembergi miniszterelnök megbeszélésének középpontjában a Magyarország és az NSZK e tartománya közötti kapcsolatok fejlesztése állt, amely a magyar—NSZK kapcsolatokon belül már régebb óta különleges jelentőségre tett szert. Grósz Károly következő tárgyalópartnere Jacques Defers, az EGK bizottságának elnöke volt. Megbeszélésükön Magyarország és a Közös Piac együttműködéséről szólva hangoztatták, hogy a nemrég kötött kétoldalú megállapodás csak az út kezdetét jelezte, s ezen továbbhaladva közös erőfeszítésekkel sok eredmény érhető el. A főtitkár vasárnap délutáni programjának befejezéséül rövid találkozóra jött össze Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminiszterrel. A politikusok az európai helyzet alakulását érintve kiemelték a bécsi utótalálkozó eredményességét. Genscher üdvözölte, hogy a Varsói Szerződés országai közzéteszik az európai katonai erőviszonyokra vonatkozó adataikat. Véleménye szerint ezekről az adatokról most nem kell vitát nyitni, hanem építő szellemben tárgyalni kell a földrész biztonsági és leszerelési kérdéseiről. A külügyminiszter hangsúlyozta, hogy az európai együttműködésen belül külön is fontosnak tartja a nemzeti kisebbségek jogainak biztosítását. A világgazdasági fórum esti plenáris ülésén, amelyet „Európa és a geopolitikai fejlődés az 1990-es években” címmel tartottak, először Genscher nyugatnémet külügyminiszter mondta el referátumát. Visszapillantott az utóbbi néhány év nemzetközi, főleg európai fejleményeire, kedvező változásaira, méltatva Gorbacsov politikáját, a szovjet—amerikai rakétamegállapodást — a két nagyhatalom első igazi leszerelési egyezményét — és a helsinki folyamat eredményeit. (A pártfőtitkár beszédét a 2. oldalon közöljük) EGYMILLIÁRDOS ÁRBEVÉTEL, 30 ÉS FÉL MILLIÓS NYERESÉG „A műhelyből gyár lett” Évzáró közgyűlés a Blévisznél —p— : Ság * 9 A bútoripari részleg új felületkezelő üzemmel korszerűsödött a közelmúltban. (Gaál Béla felvétele) — Szép eredménnyel büszkélkedhet a Bajai Lakberendező, Építő és Vasipari Szövetkezet 570 dolgozója .— mondta Szabó Lajos párttitkár, gépészeti ágazatvezetö, amikor szombaton az Uránia moziban kö-. szöntötte az egybegyűlteket, köztük dr. Lendvai Istvánt, az OK1SZ főtitkárát. A vezetőség nevében Bajnai György elnök számolt be az elmúlt évi eredményekről. Amint elmondta, a termelésből származó bevétel 150 millió forinttal nőtt a tavalyelőttihez viszonyítva, a tőkés export pedig 140 millió forintot tett ki, 62 millióval többet, mint 1987-ben. Történt ez annak ellenére, hogy az árakat leszorították a román, a szovjet és a lengyel cégek, melyek hajlandóak voltak az alapanyagok költsége alatt is eladni. A beszámolóban elhangzott, hogy a kemény adórendszer negatív hatast gyakorolt a munkakedvre. Az . adórendszert úgy kell alakítani, hogy ösztönző legyen. A Blévisz 1983-as döntését — miszerint bevezetik a számítástechnikát a termelés- irányításban és az adminisztrációban — sokan megmosolyogták. Most talán ennek köszönhető, hogy a „műhelyből gyár lett”. A vállalat két nagy beruházása, a nemesnádudvari és a bajai kárpitosüzem júniusban kezd termeim. Tudatosan fejlesztik a kereskedelmi kapcsolatokat. A Technoimpex- szel -szorosabbra fűzték, a Trans- elektróval pedig új együttműködést alakítottak ki. Tavaly megjött Malajziából az első konténer, rövidesen pedig újabb szerződést írnak alá. Az Egyesült Államokba kárpitozott bútort küldenek, és megnyitották ausztráliai üzletágukat is. Ott jobb árakon lehet eladni, mint Európában, melynek egyébként szinte minden országába szállítanak. Az idei tervekről Bajnai György elmondta, hogy árbevételüket egy- milliárd 70 millió forintra szeretnék teljesítem. A beszámolóhoz hozzászólt Nus- ser Elemér, a megyei Kiosz társadalmi elnöke. Kiemelte, hogy minden elismerést megérdemel az a kollektíva, amelynek minden tagjára egy és háromnegyed millió forint árbevétel jut. Nincsics Sándor, a városi pártbizottság munkatársa pedig rövid beszédében azt hangsúlyozta, hogy a gazdálkodó egységek előtt nincs más út, csak a kiterjedt együttműködés, melyre a Blévisz kiváló példát mutatott. G.Z. rp r . • . Tanari bizonyítvány Pedagógiái szabadság az oktatási törvény előtt is volt, s utána is csak annyi lesz, ahány szuverén egyéniség áll a katedrán, marad a pályán. Az oktatási törvény a pedagógiai szabadságban csupán annyi megújítást hozott, hogy legitimálta a tananyag és a tankönyv megválasztásának szabadságát. A jogi deklaráció persze nem jelent azonnal érvénybe lépő gyakorlatot. Iljúzió lenne egy szigorúan hierarchikus társadalomban alulról építkező iskolák működésének feltételezése. A magyar iskolarendszer önállósága, önfejlesztő képessége a társadalmi-politikai intézményrendszer reformjának függvénye. Az oktatási törvény mint kívánatos cél, megelőzte a társadalmi gyakorlatot, s ez nem idegen a törvény természetétől. De amikor érvényesülését számon kérjük, ne feledjük: az iskolai demokrácia csak az általános demokratizálódással teremthető meg. Az önállóságnak sokféle korlátja létezik. Ilyen például a felsőoktatási iskolák maximalizmusa. Objektív fék a demokratikus tömegiskola, ahol a „minél nagyobb tömegek jussanak bizonyítványhoz” cél mellett nem jut energia a hatékonyságra, az emberi mi-\ nőségekre, a működőképes tu- Idósra. | A legmakacsabb fékeket a pe- j dagógusok saját korlátái jelen-\ I tik. A tanári szabadsághoz nagy- [ fokú felkészültség és felelősségi I kell. Az alkotó, a teremtő peda- I gógia pedig időigényes. Mikor I I van szabad ideje annak a peda- \ gógusnak, aki kötelező óraszá- \jnai mellett 50 százalékban túl- __jra is kötelezhető? Marad-e\ I ideje és energiája a felkészülésre, ha már a patyolatba sem viszi el\ a szennyest, mert számára az is | megfizethetetlen. I Az egyik jeles vidéki gimnázi- \um igazgatója szerint: az iskolák nem a minőségben érdekeltek, hanem az olcsó megoldásokban. Képtelenségnek tűnik, de igaz: a | jelenlegi szabályozások szerint anyagilag akkor járnának jól, ha képesítés nélkülieket alkalmaznának. Egy másik gimnázium igazgatója pályakezdő, rutinta- lan tanárai miatt aggódik, akik szüntelen szorongásban élnek amiatt, hogy elégséges tudást adnak-e tanítványaiknak. Az alternatív ■ tananyagoknál nem a vagy-vagy, hanem az ezt is, azt is látszólagos biztonsága vezérli Iőket. A főiskolai, egyetemi felvételeknél ugyanis a kiegészítő és a törzsanyag egyformán fontos lehet, de még az is, ami ezeken innen és túl van. Az ilyen maximalista pedagógiai törekvések tükörképe az a diák, aki nekimegy a tananyagnak és szelektálás nélkül bebiflázza. Az élet komédiája, hogy a felvételi vizsgákon gyakran ezeknek van a legnagyobb esélyük, míg az eszét használó, vitatkozó, mérlegelő diák hátrányos helyzetbe kerülhet. Az új pedagógiai módszerek nem mindig segítik a tanítókat, tanárokat, olykor fölöslegesen I bonyolultak, időigényesek. Az a tanár, aki a hét végén megkapál | 300 szőlőtőkét -Smotoros kapd J ra nem telik a fizetéséből—, hét I főn nem a legkorszerűbb pedagó- 1 giai fegyverzetét veti be, hanem I a legkényelmesebb módszert fog- | ja választani. Nincs ideje, energi- | ája felkészülni az órákra, olvasnivalói az éjjeliszekrényén tornyosulnak. Egész héten fáradt, I elnyűtt. A pályákra alkalmatlan, a I szürke tanárok óráin a diákok ásitoznak, leveleznek, beszélgetnek. Tulajdonképpen végtelenül J toleránsak, hiszen ki is fütyülhetnék a tanárt, ha nyolcévi ta nulás után elfogadhatóan olvasni és számolni sem tudnak. A szülők többsége sem perlekedik az elmulasztott lehetőségek miatt. Ha pénze van, túlórákkal pótolja mindazt, amit az iskola elmu /osztott — ha pedig nincs, beleegyezik abba, hogy csemetéje elégséges vagy alig közepes. Sok I gyermekről talán soha nem derül ki: lehetne jó vagy jónál is jobb. I Azt megközelítően tudjuk, az ifijak mivé lettek az iskola által, de 1 arról pusztán csak sejtéseink I vannak, mit vesztettek vagy mit | nem nyertek el az iskola miatt. Z.E. Grósz Károly, az, MSZMP főtitkára szombaton délelőtt Svájcba érkezett, hogy részt vegyen és felszólaljon a davosi Világgazdasági Fórum ez évi nagyszabású tanácskozásán. Útjára elkísérte Barta Ferenc államtitkár, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, Kovács László külügyminiszter-helyettes és Thürmer Gyula, a főtitkár tanácsadója.
