Petőfi Népe, 1989. január (44. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-27 / 23. szám

1989. január 27. • PETŐFI NÉPE • 5 milyen az űj Részvénytársaság? Régi tartalom konzerválása divatos formában A tiltakozás süket fülekre talált — senki sem segített Nagy hire volt, hogy a Szék- és Kár­pitosipari Vállalat kecskeméti gyárát a múlt év október elsejétől részvénytár­sasággá alakítják. Sokan arra gondol­tak —joggal —, végre egy jól működő üzem ezután önállóan, saját erejére tá­maszkodva halad a fejlődés útján, erő­síti a megyeszékhely iparát. Nos, az átalakulás megtörtént, a SZKIV Gló­ria Bútoripari Rt. ma már élő valóság, sőt, több annál: egy furcsa kreáció. Ez a részvénytársaság a budapesti köz­pontnak termelő üzem, ahol a dolgo­zók, a vezetők a szó valódi értelmében bérmunkások, sőt a termelőeszközö­ket, az épületeket is csupán bérlik. így a dolog kissé érthetetlen, de ime a ma­gyarázat. Rongy, ami a szennyest eltakarja A Szék- és Kárpitosipari Vállalat a múlt évben négy gyárából — Kecske­mét, Mohács, Debrecen, Angyalföld — részvénytársaságokat alapított, s egy holdingot — vagyonkezelő ,és irá­nyító központot — hozott létre. (A ka­pitalizmusban ez fordítva történik, ott a részvénytársaságok hozzák létre a holding szervezetet.) A kecskeméti gyár, ma már részvénytársaság, részvé­nyeinek 85 százaléka a holdingé, a töb­bi külső kereskedelmi vállalaté, banké. ,A kecskeméti részvénytársaság 140 milliós vagyonnal alakult meg, ebből 20 millió volt a külső tőke, 120 millió • a gyári vagyon, az ingatlan fele, míg az ingatlan másik felét, az épületeket, a gépeket, berendezéseket a holding bér­be adta volt gyárának. Röviden: a régi központ a vidéki gyárak helyett létre­hozta a vagyonkezelő irányító közpon­tot és a részvénytársaságokat, ahol az irányítás ugyan nem valósul meg, de a részvények többségével, a bérbe a as sal elvonja a kecskeméti részvénytársa­ság adózatlan nyereségének 40 (az idén ez 15 millió) és az adózott nyereség 100 százalékát! S miután a négy vo gya közül-csupán kettő termelt nyeresege , a holding annak adja a pénzt, a ^ akarja, vagyis a gyengén, veftes®|®f». tengődő vállalatoknak, a jól m _ rovására. A szervezeti módosítás nem több, csupán egy rongy, ame y a nyest eltakarja. Elhibázott' lépés volt Nem nehéz ezután kiszámítani: a kecskeméti részvénytársaságnak sem­mije sem marad, csupán a nyereségter­melés. Fejlesztésre, beruházásra, mo­dernizálásra nincs lehetősége. (Még szerencse, hogy a korábban megkez­dett 117 milliós rekonstrukciót a hol­ding fizeti.) Ezt, ha a részvénytársaság önálló, maga is tudta volna finanszí­rozni. Miért mentek bele ebbe a gyár gazdasági és társadalmi vezetői? — A vállalati tanács — mondta Kiss Imre ügyvezető igazgató —, ahol csu­pán öt szavazatunk volt, leszavazott bennünket. Ezután a minisztériumot kerestem fel, tiltakoztam a tervalku, a régi nagykalap-kiskalap átmentése el­len, de nem volt foganatja. A párt és a szakszervezet is hallatta hangját, de in­tézkedésre nem került sor. Teljes a ki­szolgáltatottságunk, amire egyetlen példa: az előző év kilenc hónapjának nyeresége náluk maradt, és a költsége­ket a holding rajtunk követeli. Ami az igazgatósági ülésen kérdéses, az a rész­vényesek közgyűlésén már egyértelmű. A holding, mint a legnagyobb részvé­nyes, eldönt mindent. Termékeik keresettek, kapacitásukat egész évre lekötötték a belföldi és a tőkés piacon. Annak ellenére, hogy vannak mennyiségi és választékbeli gondok, rendelkeznek alapanyaggal. Létszámuk minimálisan csökkent, a fluktuáció évi 12 százalék, az átlagbér megközelíti a 9Q ezer forintot. Készítet­tek egy. mennyiségi tervet, 435 milliós termelési értékről, de a nyereséget nem tervezték, mert nem ismerik a fo rész­vényes elvárásait. Nem csoda, ha ki­mondják: a részvénytársaság megalakí­tása elhamarkodott lépés volt. Ez a demokrácia? Az üzemben negyvenkéttagú párt- alapszervezet dolgozik, amelynek tit­kára Fazekas Zsuzsa. A partalapszer- vezet tagjai hogyan látják a vallalatnal történt változásokat? .. — Amíg az embereknek munkájuk, fizetésük van, addig nincs rossz hangu­lat. Ennél azonban messzebbre kell lát­ni A múlt év szeptemberében, meg a részvénytársaság megalakulása előtt, kibővített taggyűlést tartottunk, ahova meghívtuk a vezérigazgatót is. A meg­lehetősen viharos taggyűlésén követel­*00 ««WUOWtlltNŰIWt*, H'tMKAl VisztBlt Hölgyem, Uram! Az adóbevallással kapcsolatos elsfi fnm *. nap Január 31., ezt aznnhfn ° fo2tos határ~ ' számontartania. nem Önnek kell Eddig adja meg önnek munkáltatni* leigazolást, és ez a if or «UWd t^Aunnfk ml tartozunk és azt nem a munkál■ *S“Sí M postZTbe­Üdvözlettel: *00. ÉS PÉNZÜGYI ELLENŐRZÉSI HIVATAL ELNÖK vív. f4 t tűk az önállóságot, vagy az önálló rész­vénytársaságot. A határozat a teljes önállóságot rögzítette, de senki sem fi­gyelt szavunkra! Volt-e akkor beleszó­lásunk? Nem! S most? Úgy vélem, vala­mi baj van a demokráciával, a beleszó­lás jogával, a meghallgatással! Lehet, hogy két-három év múlva a holding úgy dönt, hogy megszünteti a gyárat, vagy rosszul fekteti be a pénzt, s nem tudunk munkát adni 600 embernek, mert nem lesznek gépek, berendezések. Akkor mit mondunk majd? Az egész átalakítás nem volt előkészítve. A köz­pont három hét alatt keresztülvitte döntését. S most? A részvényeseket csak az osztalék érdekli, hogy mi van ' a gyárban, az már kevésbé. S talán még egyet: a vagyon a kecskeméti gyáré volt, s most béreljük saját tulajdonun­kat, azt, amiért nagyon megdolgoz­tunk. S ki segít rajtunk, ha bajba kerü­lünk ... ? Reform helyett színfalak Váczi László szakszervezeti bizottsá­gi titkár nagyon régen dolgozik a válla­latnál, p nem kevesebb, mint 540 szak- szervezeti tag képviseletében mondta el véleményét. — A fizikai dolgozók, talán még a középvezetők sem érzékelik azt a na­gyon veszélyes helyzetet, ami a rész­vénytársaság megalakításával létrejött. Nekünk sem voltak tapasztalataink, csupán sejtettük a veszélyt. Most már látjuk: az új forma a régi átmentését szolgálta, azt, hogy a jó vállalatokat megpumpolják, a gyengébbeket élet­ben tartsák. Az szb és a bizalmitestület a teljes önállóság mellett foglalt állást, de a mi szavunkat nem vették komo­lyan, sőt egyesekből rosszallást váltott ki. Ez nem reform, ezek színfalak, a régi tartalom új formában való konzer­válásához. A kecskeméti részvénytár­saság vezetői mindent elkövetnek, hogy a fizetések minimálisan növeked­hessenek, de a nyereség fogalma koráb­ban a központ, most a holding miatt ismeretlen számunkra. Az SZKIV Glória Bútoripari Rt. ve­zetői, munkásai nyugodtan kimond­ják: „Nem ilyen lovat akartam”* de ki kérdezte meg erről őket, ki segített ne­kik az önállóság megteremtésében? A válasz nagyon egyértelmű: senki! Gémes Gábor Égésvizsgálat röntgen­tomográffal A számítógépes röntgentomográfiát eddig kizárólag a betegségek felismeré­sére használták. Most híre érkezett, hogy egy amerikai nagyvállalat kísérle­ti laboratóriuma a szén összetett égési folyamatának tanulmányozására „ve­tette be” ezt a korszerű eszközt. Külö­nösen gyors működésű filmfelvevő ka­merákkal láthatóvá tehetik a szén szét­esését felizzáskor, majd elégéskor. Re­mélik, hogy az új információk alapján tökéletesebb eljárásokat fejleszthetnek ki a szén elgázosítására és elégetésére. Túlteljesítették az exportvállalást Az elmúlt három évben dinamikus féjlődésen ment keresztül a Békéscsa­bai Kötöttárugyár. Egy pályázati rendszer keretében korszerű gépeket vásároltak a szabadidő-ruházati cikkek gyártására, illetve jelentős tőkés exportot vállaltak ezekből a termékekből. Az ötéves fejlesztési terv eddig eltelt három évében a vállalat dolgozói túlteljesítették tőkésexport-tervü- ket. A festőgépeket korszerű, új olasz berendezésekre cserélték ki. A vasalógépet Svájcból vásárolták. Az amerikai gyártmányú kötőgépeknél. ÁLLATORVOSOK ÜGYELETI SZOLGÁLATA Az ügyelet szombat reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart. A KECSKEMÉTI ÁLLATKÓR­HÁZ folyamatosan működik. BAJAI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Baja, Bátmonostor, Sze­retnie: dr. Aradi I. (Baja, Martinovics u. 4/A. T.: 12-524), Nemesnádudvar, Sükösd, Érsekcsanád: dr. Maruzsa V. (Sükösd, Dózsa Gy. u. J49. T.: 34), Bácsszentgyörgy, Gara, Vaskút: dr. Taskovics L. (Vaskút, Bajai út 1/A. T.: 12-851)', Felsőszentiván, Csávoly, Bácsbokod: dr. Éber E. (Bácsbokod, Hunyadi u. 28. T.: 14), Bácsborsód, Madaras, Katymár: dr. Szabó I. (Bács­borsód, Dózsa u. 13.), Hercegszántó, Dávod, Csátalja, Nagybaracska: dr. Makay G. (Dávod, Tolbuhin u. 4.). KALOCSAI ÁLLATEGÉSZSÉG­ÜGYI KERÜLET: Kalocsa, Bátya, Foktő, BAFAMI: dr. Kasziba I. (Kalo­csa, Hunyadi u. 90. T.: 443), Tass, Szalk- szentmárton: dr. Tiringer A. (Szalk- szentmárton, Rákóczi u. 1.), Dunave- cse, Apostag: dr. Szüts M. (Dunayecse, Vörös Hadsereg u. 8/A), Solt, Újsolt, Dunaegyháza, Allampusztai Célgazda­ság solti kerülete: dr. Bíró F. Solt, Liget u. 6. T.: 85), Harta, Dunatetétlen, Ál­lampuszta: dr. Kohány S. (Harta, Du- nasor 6.), Dunapataj, Ordas, Géderlak, Úszód, Dunaszentbenedek: dr. Südi I. (Úszód, Mátyás király u. 10. T.: 3), v Szakmár, Öregcsertő, Homokmégy: dr. Farkas A. (Homokmégy, Dózsa u. 14. T.: 8), Miske, Drágszél, Hajós, Császár- töltés: dr. Koch J. (Hajós, Temető u. 2. T.: 11), Fájsz, Dusnok: dr. Bajusz I.J (Dusnok, Vörös Hadsereg u. 23.). KECSKEMÉTI ÁLLATEGÉSZ­SÉGÜGYI KERÜLET: Kecskemét, Hetényegyháza: dr. Kovács Gy. (Kecs­kemét, Széchényi tér 1—3. IV/59. T.: 24- 168), Kecskemét, Ballószög, Helvécia, Városföld: dr. Ispánovity I. (Kecske­mét, Kölcsey u. 24. T.: 20-869), Jakab- szállás, Orgovány: dr. Bartal J. (Orgo- vány, Hajma A. u. 22. T.: 42), Szentki­rály, Nyarlőrinc: dr. Pillér J. (Szentki­rály, Dózsa Gy. u. 1. T.: 45-012), Lajos- mizse: dr. Cserényi p. (Lajosmizse, Vé­reb u. 2/A. T.: 56-448), Tiszakécske: dr. Pitti L. (Tiszakécske, Tanácsköztársa­ság' u. 6. T.: 41-027), Kerekegyháza, Kunbaracs, Ladánybene: dr. Tóth B. (Ladánybene, Piactér u. 12. T.: 56-948). KISKŐRÖSI ÁLLATEGÉSZSÉG­ÜGYI KERÜLET: Kiskőrös: dr. Ut- schalott F. (Kiskőrös, Bacsó B. u. 12. T.: 11-653), Ágasegyháza, Fülöpháza, Izsák: dr. Faragó B. (Izsák, Bocsányi u. 4. T.: 74-135), Kunszentmiklós, Kunpeszér, Kunadacs: dr. Fodor L. (Kunadacs, Hunyadi u. 38. T.: 53-448), Szabadszállás, Fülöpszállás: dr. Bálint T. (Szabadszállás, Könyves K. u. 7.), Solt vadkert, Bocsa, Tázlár: dr. Kővá­gó F. (Soltvadkert, Bocskai u. 83. T.: 31-081), Akasztó, Csengőd, Tabdi, Pá- hi, Soltszentimre, Kaskantyú: dr. Var­ga J. (Csengőd, Szent I. u. 15. T.: 41­130), Kecel, Imrehegy: dr. Faragó Gy. (Kecel, Erdő u. 5/2. T.: 21-980). KISKUNFÉLEGYHÁZI ÁLLAT­EGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kis­kunfélegyháza: dr. Horváth A. (Kis­kunfélegyháza, Wesselényi u. 3. T.: 61- 389), Kiskunfélegyháza, Gátér, Pálmo- nostora, Petőfiszallás: dr. Szmilkó F. (Kiskunfélegyháza, Lőwy S. u. 6. T.: 61-120), Tiszaalpár, Lakitelek: dr. Be- - rényi F. (Tiszaalpár, Alkotmány u. 7. T.: 44-111), Kiskunmajsa, Kömpöc, Csólyospálos: dr. Hegedűs L. (Kiskun­majsa, Tanácsköztársaság u. 130. T.: 31-388), Jászszentlászló, Szánk: dr. Bo- rotai Gy. (Jászszentlászló, Radnóti u. 3.), Bugac, Kunszállás: dr. Csőke A. (Kunszállás, Kossuth u. 7. T.: 78-045). KISKUNHALASI ÁLLATEGÉSZ­SÉGÜGYI KERÜLET: Kiskunhalas: dr. Gasztonyi Gy. (Kiskunhalas, So­mogyi B. u. 13. T.: 22-920), Zsana, Harkakötöny, Pirtó, Balotaszállás, Kunfehértó: dr. Aladics S. (Kiskunha­las, Ibolya u. 11.), Jánoshalma: dr. Csé- pányi N. (Jánoshalma, Magyar L. u. 20. T.: 223), Borota, Rém: dr. Joó L. (Rém, Petőfi u. 23.), Mélykút, Kisszál­lás: dr. Mikó N. (Mélykút, Lenin tér 54. T.: 28), Tompa, Kelebia: dr.Patocs- kai G. (Kelebia, Ady E. u. 216.), Bá­csalmás, Csikéria, Bacsszőlős, Kunba­ja: dr. Koletics Gy. (Bácsalmás, Rá­kóczi u. 8.), Tataháza, Bácsalmás, Má- tételke: dr. Harmat S. (Tataháza, Kos­suth u. 39. T.: 10). ADÓSZÁMÍTÁSUNK ELSŐ ÉVE Utolsó állomás: a csekk Az adóív kitöltésének alighanem legdrámaibb, legnagyobb feszültséggel terhes pillanata az, amikor az adózó állampolgár a befizetendő összeg nagy­ságát határozza meg. A számítás maga lényegében nagyon egyszerű. Miután kitöltöttük az adóív első táblázatát, feltüntetve benne a kéz­hez vett összegek adóköteles részét, s elvégezve áz öszszeadást, a végösszeg­ből levonjuk az adóalapot csökkentő kedvezményeket, eljutottunk ahhoz a jövedelemhez, amelynek alapján adót fizetünk. Ezt követően kell megnéz­nünk, hogy ennek a summának végül is mekkora az adója? Egész esztendőre Az adótábla csak a „sávhatárok” alsó határát jelző, kerek összegekre vonat­kozóan határozza meg az adó nagysá­gát. Az az útmutató viszont, amelyet az adóívvel együtt minden állampolgár kézhez kap, ennél sokkal részletesebb segítséget kínál; 180 000 forintos hatá­rig száz forintokig lebontva megtalálha­tó benne minden jövedelmi összeghez tartozó adó nagy saga, és egy kis mellék­táblázat segítségével a töredék összegek, a tízforintos vagy forintos tételek adója is könnyen megtalálható. Száznyolc­vanezer forintos jövedelem felett már csak ezresek találhatók a fő táblázat­ban, s a százasokat és a száz forint alatti töredék összegeket is a melléktáblázat alapján kell összeszámolni. A táblázat­ból kikeresett — s a melléktáblázatok alapján számított „aprópénzzel” meg­növelt — szám azt mutatja, hogy az adott jövedelem után hány forint az adó. De ezt az összeget — minthogy valami­lyen formában mindenki fizet adóelőle­get, és másféle, az adót csökkentő tételek is vannak—soha senkinek sem kell tel­jes egészében befizetni. Csökkentő tételek Az így kiszámított adóból a nyugdí­jasok például azon nyomban levonhat­ják a nyugdíjukra, iUetve ha alacsony nyugdíj mellett dolgoznak tovább, a 96 ezer forintra jutó adó összegét. Mini­mum 11 200 forinttal tehát eleve csök­ken az adójuk; azoknak, akiknek vi­szonylag magas nyugdíjuk mellett van jövedelműk, még nagyobb, az egész nyugdíjukra jutó adóösszeggel lesz ke­vesebb a fizetnivaló. Levonható az adóból a lakáscélú megtakarítás húsz százaléka — éves szinten legfeljebb 7200 forintos összeg­határig —, a nyugdíj- és életbiztosítás befizetett díjának húsz százaléka, ugyancsak 7200 forintig, valamint a közmű- és telefonberuházási hozzájáru­lás harminc százaléka, a befizetésről kézhez kapott igazolás alapján. A tör­vény írott betűje alapján le lehetne vonni belőle a lakás vásárlása, építése, bővíté­se céljából felvett, jogszabályban meg­határozott pénzintézeti kölcsön évi 3 százalékot meghaladó kamatának húsz százalékátis; de minthogy—érthetetlen módon S- a pénzintézeti kölcsönöket meghatározó jogszabály még nem jelent meg, ettől a törvény biztosította kedvez­ménytől az adófizető állampolgárok eb­ben az esztendőben — bármily furcsa is ez—elesnek... Az adó összegének ki­számítása után már csak azokat az adó­előlegeket kell számba venni, amelyeket az év során levontak tőlünk, vagy ame­lyeket a — nem kifizetőhelyekről szár­mazó, így például a „láthatatlan” —jö­vedelmek után magfink fizetünk be. Azokon az igazolásokon, amelyeket a különböző kifizetések alkalmából a E énzzel együtt mindenkinek meg kell apnia, a bruttó és a kézhez kapott ösz- szeg mellett, harmadik számadatként, a levont adóelőlegnek'is szerepelnie kell. Annak, aki nem kapta meg ezt az igazo­lást, célszerű pótlólag beszereznie; annál is inkább, mert nem minden levonás adóelőlegre megy. Adunk vagy kapunk? Ha összeadtuk az egész esztendő adóelőlegeit, már csak ezt a végered-, ményt kell a kiszámított adó összegével egybevetni. A kettő különbsége az, amivel az adóhivatalnak tartozunk, il­letve — ha a levont vagy befizetett elő­leg együttesen a kiszámított adónál na­gyobb — az adóhivatal tartozik ne­künk. Ha mi tartozunk, akkor nincs más hátra: az adóívhez mellékelt csek­ken, a bevallással egy időben — márci­us 20-áig—postára kell adnunk az adó összegét. Ha a végelszámolás alapján az adóelőlegből visszajár, ennek össze­f ét is az adóíven kell feltüntetni, és a övetelés tényét külön, az adóív első oldalán is jelezni kell. Az APEH a jog­szabály értelmében harminc napon be­lül köteles visszafizetni. Akkor, ha mindezen túljutottunk, már csak várni kell. Várni, hogy meg­tudjuk; a hivatal véleménye szerint is jól töltöttük-e ki az ívet; s őrizni a do­kumentumokat öt esztendeig, hogy egy esetleges ellenőrzés esetén bizonyítani tudjuk igazunkat. Jövőre azután kezd­hetjük újra, de már új táblázatok alap­ján az egészet. Az Országgyűlés ugyan­is, figyelembe véve az inflációt — már 1988 decemberében elfogadta az 1989- es jövedelmekre vonatkozó új adósávo- kat, adókulcsokat. __ . . , Csík István

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents