Petőfi Népe, 1989. január (44. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-26 / 22. szám

EZ MÁR TÖRTÉNELEM! Kecskemét 1919 és 1939 januárjában A katonaság mozgalma.^ Az elmúlt napokban egesz sereg rémhír kelt szárnyra a lakosság között a 13-as hu­szárok mozgalmával kapcsolatban. Most már a mozgalom teljesen véget ért és megírhatjuk, hogy az egész moz­galom a katonaság belső ügye volt, csak félreértés következtében került ki a laktanya falai közül. Különben is, az egész mozgalomnak semmiféle rend­zavarás nem volt a célja, sőt, a rendes katonai járőrök szolgálatot teljesítet­tek. Aggodalomra nem volt és nincs ok. (Kecskeméti Polgár, 1919. január 3.) A pusztai nevelő munkások címen történt meg legutóbb a külterületi tanítók szervezkedése, akiknek kép­viselete a Nemzeti Tanácsban Nem­esik Zsigmond felhívása folytán mostmár biztosítva van. A Szövet­ségnek legközelebbi megvalósítandó céljai közé tartozik egy belterületi otthon felállítása, melyet a pusztai tanítók megszálló helyiségéve óhaj­tanak kifejleszteni. A külterületi ta­nítók azonkívül külön pusztai igaz­gatói állás szervezését kivánják. (Kecskeméti Polgár, 1919. január 4.) A Nemzeti Tanács újjászervezésé­vel kapcsolatosan újjáalakítják az albizottságokat is, éspedig olykép­pen, hogy a szocialisták és a polgári pártok között a paritás lehetősége meglegyen. így megmaradnak a kö­vetkező albizottságok: a népjóléti, a pénzügyi, a propaganda és a védelmi bizottság. (Kecskeméti Polgár, 1919. január 11.) A Nemzeti Tanács január 11-én ülést tartott, amelyen Bódy János, Sándor István polgármester, dr. Lő- wy Ödön, dr. Hajnóczy István, Si­mon István, dr. Sárközy Jenő, Ben- kovics István és mások hozzászólá­sai után kimondták, hogy a törvény- hatósági bizottságot nem találják al­kalmasnak arra, hogy a városnak továbbra is döntő hátaskörű testüle­té legyen, ellenben kívánatosnak tartják, hogy helyette a Nemzeti Ta­nács vegye át a közigazgatás feletti hatalmat. (Kecskeméti Polgár, 1919. január 12.) , Kormányzóbiztos Kecskeméten. Dr. Kégl János kormánybiztos a Nemzeti Tanács határozata folytán —mint azt Sándor István polgármes­ternek telefonon jelezte —, a szüksé­gesnek tetsző intézkedések megtétele iránt Kecskemétre érkezik, hogy a szociáldemokrata és a polgári pártok tagjai közöttfelmerülni látszó ellenté­teket feloldja. (Kecskeméti Polgár, 1919. január 15.) ­A th. bizottság sorsa. Dr. Lőwy Ödön felvetette, hogy... a th. bizott­ság oeltö nlését és impériumának a Nemzeti Bizottságra való átruházá­sát szükségesnek tartja. A kérdés nem tűr halasztást. A kormány lehet ideiglenes, de a kormánybiztos meg­van, tehát intézkedjék. Lőwy Ödön utal arra, mily nagy a Nemzeti Ta­nács felelőssége, és ő ismeri a közhan- ulatot, különösen a Munkástanács angulatát. Utalt a szegedi példára, ahol már az új Néptanács vezeti a közigazgatást. Nem kell túlságosan óvatosnak lenni, hanem jogi és tárgyi alapot kell keresni az intézkedésre. Az ügy megtárgyalására bizottságot küldenek ki, amelynek tagjai Body János, Bodócs Gyula, dr. Fodor Já­nos, dr. Hajnóczy István, Sándor Ist­ván, dr. Szántó Kálmán, Tóth Lász­ló. (Kecskeméti Polgár, 1919. január 19.) Megindul a Kecskemét Kecskemét társadalmi és várospolitikai életében régebben oly jelentős szerepet vitt „Kecskemét” című hetilap Eötvös Nagy Imre szerkesztésében rövidesen újra megindul. A lap célja a különbö­ző pártok együttműködésének szol- gálasa, a város békéjének, a rendnek védelmezése. (Kecskeméti Polgár, 1919. január 26.) 1939 Égető probléma: tanyavilágunk egészségügyének, orvosellátásának, a védelmi munkásság kiteijesztésének megoldása. Lakosságunk több mint hatvan százaléka tanyákon él. Kecs­kemét nagy szaporodását kizárólag a tanyavilágnak köszönheti. Elérkezett az ideje annak, hogy tanyai lakossá­gunk egészségéért ne belterületről, de a helyszínen őrködjünk. A tervbe vett négy tanyai orvosi állás betöltését, egeszségházak megépítését, künnlakó védőnők beállítását várjuk az újesz­tendőtől, melynek nyomán csecsemő- és gyermekhalálozásunk további csökkenését, tuberkulózis elleni küz­delmünk eredményesebb kifejleszté­sét, s a járványbetegségek gyors, áldo­zatmentes elfojtását várjuk. (Kecske­méti Polgár, 1939. január 1.) A reformok útján című publiciszti­kájában úja Gesztelyi Nagy László dr.: Végtelen szomorú az, amit a Ma­gyar 'Statisztikai Szemle legutóbbi számában olvashatni. Olyan nagy­mértékben csökken a születések szá­ma Magyarországon, hogy lassan­ként odajutunk: hiába lesz kiváló honvédelmi törvényünk, általános hadkötelezettség, a sor alá állók szá­ma évről évre fogyni fog. Ma már csak egy-két része szaporodik ennek az or­szágnak: Szabolcs, Szatmár és Kecs­kemét, Kecskeméten jelenleg is 1351 olyan család van, amelynek négynél több gyermeke van. Ennek az 1351 családnak 7651 gyermeke van. De saj­nos meg kell állapítani itt is, a legsza­porább a cigányváros. Pedig nekünk szükséges van a kisgazda, földműves és kisiparos rétegek szaporaságára is. (Kecskeméti Lapok, 1939. január 1.) Az anyakönyvi hivatal feljegyzései szerint az elmúlt évben 1885 születést, 1285 halálozást jelentettek. A termé­szetes szaporodás tehát 600 fő. E ki­mutatásban nem szerepel Lakitelek, Koháryszentlőrinc és Bugacmonos- tor. A házasságkötések száma 597 volt, nyolcvannal kevesebb, mint az előző évben. (Kecskeméti Lapok, 1939. január 8.) A baromfiexport kedvezően zárult. Az év végéig Angliába 285 vagon pulykát szállítottunk, 8-9 pennyn in­dult ár közvetlen karácsony előtt elérte a 12 pennyt. Sikerült Angliá­ban három vagon libát is elhelyezni. December folyamán Németországba 80 vagon libát, 52 vagon kacsát, 28 vagon tyúkot és 18 vagon csirkét szállítottunk. Svájc és Svédország 3-3 vagon vegyes baromfit vett át. Gyü­mölcskivitelünk áz elmúlt évben 333 ezer 543 mázsa volt; ebben a mennyi­ségben Kecskemét részesedése 114 ezer .962 mázsa, tehát több, mint az ország egész kivitelének egyharmada. A Duna—Tisza a gyümölcskivitel­nek 73 százalékát adta. (Kecskeméti Lapok, 1939. január 8.) A gazdasági vasút az elmúlt évben 147 ezer 251 utast szállított. 1937- ben 125 ezer 670 volt az utasok szá­ma. A vasút tavalyi bevételének ösz- szege 138 ezer 306 pengő. A fellen­dülés örvendetes mértékben mutat­kozik a teherforgalomban és a telje­sített kilométerek számában. (Kecs­keméti Lapok, 1939. január 15.) A legutóbbi hetipiac árai a követ­kezők voltak (zárójelben a múlt heti árak); állatpiac: borjú kg. 55-70 (50- 65), birka 40-55 (40-50), kövér sertés 80-100 (75-98) fillér; választási ma­lac párja 14-18 (11-15), hat hónapos sertés 30-50 (35-45), kilenc hónapos 60-80 (70-80), tizenkét hónapos 80- 100 (90-100) pengő. Baromfipiac: csirke párja 1,80-3,50 (1,80-3,50), tyúk 3-5 (3,50-5), kacsa 3-5 (3,50-5), lúd 6-12 (6-9), pulyka kg 1-1,05 (1,05-1,10). Tejpiac: tej literje 12-16 (15-18), tejfel 90-110 (90-110), tojás db 10-11 (9-10) fillér, túró kg 0,50- 0,70) (0,51-0,70), sajt 1,20-1,50 (1,40-1,50), vaj 2,80-3 (2,80-3). Hús­piac: marhahús kg 1,40-1,80 (1,20­1.80) , borjúhús 1,40-2,40, lóhús 0,82-0,90 (0,82-0,90), sertéshús 1,50- 1,80 (1,50-1,80), sertészsír 1,70-1,76 (1,60-1,70), sertésszalonna 1,80-2 (1,80-2), sertéskolbász 2-3,80 (2­3.80) pengő. (Kecskeméti Lapok, 1939. W. D. FEKETE SAROK Kérdeztem egyszer egy idős barátomtól — az öregektől sokat tanulhat az ember —, hogy vajon a szeméttartót miért hívják pont kukának. Ez egy fantázianév — válaszolta. Igaza lehetett, hiszen mostanában a névadáshoz olyan fan­tázia kell, mely szerint — a sok áj vállalat, kisszövetkezet ■ stb. neveit hallva — megannyi kis veraegyula működik az országban és mind keresztapa. Itt a legújabb, a Traverz. A szótár szerint áthidaló vasge­renda, ám jelentheti — lám mily gazdag a nyelvünk — azt is, hogy „keresztbe való mászás a sziklafalon”. Jó magyar szó, benne van a vas, a gyártmány, rövid is, kemény is, van benne valami eltökéltség, határozottság: amit mi csinálunk, az át van hidalva! Ez ugyanis a Fémmunkás kecskeméti gyárának áj neve. Lehetett vohta zsanér, sróf, sperhakni, kandeláber, de nem az lett, hanem — ez nem reklám — traverz! Tisztelet a névadónak, becsület az ott dolgozóknak, türe­lem mindazoknak, akik hallják. Attól, hogy valakit például Nagy Ivónak hívnak, még lehet rendes ember. A Traverz esetében gondoljanak a lenyugvó nap sugaraiban megcsillanó ; kecses, tol mégis szilárd vasszerkezetekre, és a sziklafalon való keresztbe mászást sürgősen verjék ki a fejükből. ' / " H. Z. * . ' ; ÖSSZEÁLLÍTÁS KECSKEMÉTRŐL — NEMCSAK KECSKEMÉTIEKNEK — 1989. JANUÁR # Lépcsőházi csendélet, gyújtogatás után. • Az elvetemedett ajtó és a találékony lakó. Ha nem lenne humorérzékük, s nem tudnának saját bajukon is mosolyogni, akkor már a lakók is ideg­összeroppanást kaptak volna. (Straszer András felvételei) NEM ZÁRULNAK AZ AJTÖK ' Nincs védekezés a csövesek ellen? Tűz a lépcsőházban Híres társasház a Batthyány utca 17 —27-es épület Kecskeméten... Évekig tartott a sajtónyilvánosság előtti huza­vona, míg (úgy, ahogy) rendeződtek a távfűtési anomáliák. Am a lakók ma sem lehetnek nyugodtak. Lépcsőháza­iknak rendszeres látogatói a csövesek, akik általában a villanyóra-szekrény­ben ágyaznak meg maguknak, s az éjje­li órákban meggyújtott lábtörlők mel­lett melegszenek. S mivel a folyosókon nincs közöájiasználatú illemhely, rend­szerint a lépcsőfordulók sarkában könnyítenek magukon, válogatás nél­kül alkalmazva a testi szükségletek minden módozatát. Tehetik mindezt azért, mert a lépcsőházi bejárati ajtók zárhatatlanok. A házat az OTP építtet­te, s a Bácsber lebonyolításában a Du- tép volt a kivitelező. Ám a nyílászárók a Fémmunkás nyíregyházi gyárának termékei. A huzavona több mint két éve tart: ki a felelős, s kinek a költségén orvosolják a bajt? Áz alábbiakban sze­melvényeket közlünk a felgyülemlett levélhaünaz érdekesebb részleteiből. Pusztába kiáltó szavak getlenül azonnali intézkedést kérünk, mert jelen állapotban a lépcsőházi aj­tók nem zárhatók, így az épületbe a nap minden szakában bárki bejuthat, és a tulajdonosok sérelmére lopást vagy egyéb más bűncselekményt követ­hetnek el. 1987. augusztus 13.” „Jegyzőkönyv, készült 1987. szep­tember 29. és 30-án... A lépcsőházi „Cím: OTP Megyei Igazgatósága; ... a bejárati ajtókra nem szerelték fel a hidraulikus fékeket... az épület mindkét bejárati ajtaja erősen veteme­dett ... Kecskemét 1986. november 17. Sándor István közös képviselő”. „Cím: OTP, Bácsber, Dutép; ... a külső homlokzaton levő fém ajtókról több tolózár hiányzik, s az ajtók szinte mindegyike erősen vetemedett... a lépcsőházi ablakok zöménél csukott ál­lapotban a hó beesett. 1987. február 10.” „OTP Megyei Igazgatósága, Beruhá­zási osztály;... a fém nyílászárók má­zolása több helyen erősen sérült... a bejárati ajtók nehány hónapos haszná­lat után egymás után válnak használha­tatlanná ... véleményünk szerint szük­séges volna annak felülvizsgálata, hogy ez ... Kecskemét, 1987. június 8.” „Cím: OTP Bács-Kiskun Megyei Igazgatósága; Ismét kérem, hogy a nyí­lászárók ügyében szíveskedjenek ... amiatt, hogy az ajtók zöme úgy elvete­medett, ami bezárásukat lehetetlenné teszi. Á kapuk és a közös helyiségek zárhatatlansága rendkívül komoly ká­rokat, vagy nemkívánatos eseményeket okozhat. 1987. július 23.” írta a közös képviselő. Valami megmozdul (vagy csak az ajtó?) „Cim: Tisztelt közös képviselő et. Bejelentésére hivatkozva 1987. augusz­tus 12-én délelőtt 9 órára helyszíni szemlét tűztünk ki a tárggyal kapcsola­tosan. Pecsét: OTP Bács-Kiskun Me­gyei Igazgatósága. Olvashatatlan alá­írások.” „Cím: OTP Bács-Kiskun Megyei Igazgatóság; Az augusztus 12-én meg­szemlélt külső homlokzati nyüászárók ügyében a tervező nyilatkozatától füg­főbejárati ajtók ügyében a Dutép nyolc napon belül nyüatkozik.” „Jegyzőkönyv, készült 1987. október 6-án es 7-én. ... A Dutép a bejárati ajtók vonatkozásában tájékoztatja a bizottságot, hogy a gyártó felé felszóla­lással élt. Amennyiben a gyártó 1987. október 12-éig a szükséges javításokat nem végzi el, a Dutép pert indít.” „Cím: közös képviselő; Táviratilag megküldöm szives tájékoztatás végett. —OTP Bács-Kiskun Megyei Igazgató­sága, Kovács Sándor et. részére. A Fémmunkás nyíregyházi gyárát fel­szólítottuk a hibás Dorog B típusú lép­csőházi bejárati ajtó kicserélésére. — 1987. 10. 06. (Három Dutép-pecsét.)” „Cím:. OTP Rács-Kiskun Megyei Igazgatósága; ... nemkívánatos ese­mények történtek a kapuk zárhatatlan­sága miatt... Rendőri segédlettel kel­lett eltávolítani két személyt, akik a felsőbb szinteken az elektromos mérő- szekrényben ágyaztak meg maguknak. ... A belső folyosón gyermekkocsi- tolvajt fogtak, .». egy ismeretlen ittas férfi több lakásba bezörgetett, fiatal pá­rok a késő esti órákban melegedőnek használják a zárhatatlan lépcsőháza­kat. 1987. december 14.” „Jegyzőkönyv, készült 1987. decem­ber 22-én. A Fémmunkás nyíregyházi képviselőjének nyilatkozata: A felme­rült többi ajtóprobléma beállítási és be­szabályozási hiányosság, valamint nem rendeltetésszerű használat következ­ménye, így ezeket a problémákat a Fémmunkás Vállalat nem kívánja ren­dezni.” Halovány remény, majd ébredés A Dutép az OTP-nek: „Tájékoztat­juk Önöket, hogy .. a meghibásodott szerkezetek kijavítását időközben el­kezdtük, illetőleg befejeztük a javí­tást.” „Jegyzőkönyv, készült 1988. január 13-án: ... a fentiek alapján a javítási munkákat átadottnak, illetve átvettnek tekintjük.” „Jegyzőkönyv, készült 1988. március 28-án. Az ajtók a többszöri javítás elle­nére ismét elvetemedtek... az ajtókról nagy darabokban válik le a festék... a tolózárak tengelye rövid használat után kipattan, a zárnyelv használhatat­lanná válik ... az ajtó fogantyúja ki­szakadt ... az ajtó fogantyúit tartó csavarok rövid használat után kisza­kadnak, a fogantyút csak átmenő csa­varral tudjuk visszahelyezni... a szél átfúj, eső beesik. Fémmunkás képviselője: Az ajtók vonatkozásában a hiba a nem rendelte­tésszerű használatra vagy a beépítés szakszerűtlenségére vezethető vissza. Megjegyezzük, hogy az ajtók hibáját az is okozhatta, hogy erős északnyugati széljárásnak vannak kitéve, ami nagy­ban befolyásolja az ajtók stabilitá­sát... a jegyzékben foglaltakat szava­tossági hibaként nem ismerjük el.” „Cím: Sándor István; Értesítjük, hogy a szakértő a helyszíni szemle idő­pontjául 1988. október 10. napjának 14. óráját tűzte ki. OTP Bács-Kiskun Megyei Igazgatósága.” Epilógus November elején Sándor Istvánt szívinfark­tussal kórházba szállították. (Azóta szeren­csére jobban van.) Az utolsó említésre méltó esemény az épületben 1988. december 28-án volt. A 27-es számú lépcsőházban éjjel fél egy körül lábtörlőgyújtogatás történt. A tettes is­meretlen. A keletkezett épületkár körülbelül ötezer forint. A szemelvényeket válogatta: Bálái F. István SALLAI UTCA KETTŐ Szegény asszonyok! Egy házban élnek az IKTV lakásbérlői sokadmagukkal a kecskeméti Sallai Imre utca 2. szám alatt. Egyedül küzdenek a hétköznapokon. Férj (társ) nélkül keresik meg az élelemre, a ruhára, a fittesre, a világításra, a lakáson belüli javításokra, azaz: a háztartásra való pénzt. Négygyermekesek és szegények. . Laczkó Istvánná házfelügyelő: „45-ös cipő kell neki” — Mondjam, hogy elmegy a fejemről a haj? Ne csodálkozzon rajta. Felneveltem négy gyereket, egyszál magam. Hárman asszonylányok. Zsuzsa 31 éves, ápolónő, tízéves kislányával egyedül él a Széchenyivá- rosban. Agnes két évvel fiatalabb, eladó, félje a Fémmunkás Vállalat­nál dolgozik, és három gyermekük van. Mariann 20 esztendős, ő is féijhez ment, mind a kettőnek a Kecskeméti Fémipari Szövetkezet a munkahelye. A legkisebb, István 18 éves, a Sütő- és Édesipari Vállalat dolgozója, még nálam lakik. Legkisebb? Nem tudom, miért mondom ezt. Nézze csak, alig fér be a konyhaajtón, akkora. Negyvenötös cipő kell neki. Vékony dongájú, igaz, de majd megerősödik. Aranyos gyerek, segít itthon, nem iszik. Megegyeztünk, hogy minden hónapban ad 1500 forintot a kereseté­ből a közös költségekre. Nemrégiben vett egy dzsekit — de müyen .áron. Kétezerért ilyen magas termetre akkor is nehéz volna ruhát találni, ha a boltok tele lennének áruval. Mostanában viszont egyál­talán nem kényeztetik el bő termékkínálattal a vevőket sehol sem, amit a fiam is tapasztalt. Ahol vásárolt, az eladó csak azután ment be a raktárba egy megfelelő méretű kabátért, miután a gyerek oda­súgta neki: „öreg, itt egy százas!" ■ Annyit kell fizetnünk mindenért, hogy már úgy érezzük, húzzák le rólunk a bőrt. Négyezer-hatszázötven forint a havi bérem, ám ebből —a levonások után és mire a CSÉB-et kifizetem—csak 3300 forintot kapok kézhez. Két felnőtt keresővé) is keserves dolog megélni az idei árak mellett. Nem akaszthatok le senkit a falról, hogy jöjjön, segítsen megélni! Egyre inkább azt látom: minél vastagabb valakinek a pénztárcája, annál mélyebben hajolnak meg előtte az emberek. Nekünk, szegé­nyebbeknek meg az jut, amire nagy nehezen kiszorítjuk a pénzt Egy éve, ketten a fiammal, még a Halászcsárdából hordtunk előfizetésre ebédet Ma már erre nincs módunk. Hetven forintba kerülne az ebéd. így azután — mindig akad itthon krumpli, liszt, olaj meg egy kis zöldség — egy esztendeje idehaza főzök. ,,... Anyu, nincs a gyereknek cipője!" „Kellene egy doboz mosópor!" Az asszonylányaim közül egyik-másik, amelyik éppen megszorul, eljön hozzám. Segítsek a gondján-baján! Meg is teszem, ha csak tudom. A házban olcsón megveszem — ahogyan mondani szokták: kéz alól — a már levetett gyermekruhákat. Ezek még annyira jók, hogy valamelyik unokám felveheti. Itt ez a barna és ez a fekete nadrág. Zsuzsa lányom gyerekének vettem. Száz forint volt a kettő, a boltban hétszázért sem kapnám meg. Erdősi Lajosné lakó: „Ők az én gyerekeim!” — Épp jókor jöttek! Most értem haza a 607-es Gáspár András Szakmunkásképzőből, ahol január 7-én takarítói állást vállaltam. Négyezer-kilencszáz forint, fizetés egy hónapra: pótol valamit, és olyan munkaidő-beosztással dolgozhatom, amely mellett el tudom látni a négy gyermekemet is. Amikor a féljem tavaly júniusban, 34 éves korában meghalt (az­előtt meg az édesanyámat temettük), ezek voltak utolsó szavai: „Vi­gyázz magadra! Vigyázz a gyerekekre/” Hónapokig szinte nem vol­tam beszámítható, annyira lesújtott a gyász. Aztán mégiscsak ma­gamhoz tértem. Körülöttem négy gyerek várta a gondoskodást és a szeretetet. Úgy gondoltam akkor — s igy vagyok ezzel most is —, hogy a 13 éves Máriával, a 8 éves Lajoskávcd, a 6 esztendős Anitával és kisöccsével, Károllyal egyedül sem halunk éhen. Muszáj dolgozni, négyőjük mellett is, hogy a lakbért rendesen fizethessem; s hogy az árvasági és özvegységi pótlékon felül legyen annyi pénzünk, amennyi­vel elmehetünk néha valamit vásárolni. Egy kiscipőt, egy pár zoknit, néhány harisnyanadrágot — két overallért és egy pár csizmáért a múltkor 4300 forintot fizettem —S vagy hogy megjavíttathassuk a porszívónkat. Több mint 100 forintot kér a fodrász a két fiú hajvágá­sáért. Buszjegyet is sűrűn kell venni. Karácsony előtt 100 forintot küldtem az iskolába, amit úgy kértek: „Tessék beadni!" Szóval, eleget nyúlhatok a pénztárcámért, de én mégsem panaszko­dom. Amíg a két kezemet bírom emelni, ők az én gyerekeim. Kohl Antal LAPSZÉL KINCSES PRÁGÁBA IS A MÁV Toursnál megkezdték az iskolai tanulmányi kirándulások szervezését. Szár mos általános és középiskolai közösség szá­mára készítik elő az utazást, étkezést, idegen- vezetést és üzemlátogatást is magában fogla­ló kirándulásokat. Örvendetes, hogy egyre több közösség kéri az adott tájegységhez tar­tozó kisvonaton való utazást is. Az idei je­lentkezésekből már kitűnik, hogy továbbra is első helyen áll a Dunakanyar, mint az iskolai kirándulás célja. Az utazási iroda munkatársai remélik, hogy az idén már a környező szocialista országokba is indíthat­nak túrát, különösen az ifjúság figyelmébe ajánlják a Kincses Prága elnevezésű városné­ző, ismeretterjesztő utat. ALFÖLD-HÍREK Büfét és falatozót nyitnak előreláthatóan a jövő hónapban az Alföld Áruház földszint­jén. Fagylaltot, üdítőitalokat, virslit, meleg egytálételt kínálnak a betérőknek. Az áruház munkatársai már a második félévben sorra kerülő események előkészítésén is dolgoz­nak: az augusztusi NDK-napokon, valamint az új módon bemutatkozó nemzeti heteken. A tervek szerint ugyanis a szovjet, bolgár, lengyel és csehszlovák kereskedelmi partne­rektől 2-2 áruház vagy más kereskedelmi vállalat árukészletének bemutatására, árusí­tására kerülne sor. SZEZÁMMAGOS KENYÉR A hónap utolsó napján a Bács-Kiskun Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vál­lalat, valamint a Natura GT üzletet nyit Kecskeméten a Csányi utcában, a Gazdasági Malom épületében. A mintegy/100 négyzet- méter alapterületű, sütödével, raktárakkal felszerelt boltban az egészséges táplálkozás­hoz szükséges élelmiszereket — magvakat, gabonaneműeket, félkésztermékeket,r külön­féle egészségi állapotokhoz szükséges termé­keket —fognak kínálni. Az üzemeltetők ter­vei szerint a naponta 7 órától 18 óráig nyit- vatartó üzletben a 60 dekás, öt napig frissen maradó, szezámmaggal dúsított kenyeret is árusítani fogják. NYILVÁNOS TELEFONOK Kecskeméten összesen 142 nyilvános tele­font létesítettek a posta illetékesei. Sajnála­tos, hogy a rongálok rendszeresen „dolgoz­nak” — legtöbbször teljesen értelmetlen kárt okozva. A posta dolgozói azonban folyama­tosan javítják, felújítják, újraszerelik a nyil­vános fülkék állomásait is. Az elmúlt hetek­ben tizenegy új állomást kapott a hírős vá­ros: hármat a Móricz Zsigmond utcába, a Takarékpénztárnál, a Petöfivárosba, a Hu­nyadivárosba, a Rendőrfaluba, a Shell- kúthoz és az Egészségügyi Centrumhoz. REMITTENDA-BOLT Számos új üzlet, bolt nyílik az elkövetkező hetekben Kecskeméten. Az állami és szövet­kezeti üzletek közül a Keceli Szőlőfürt Szak- szövetkezet a Zöldfa étterem közelében Pa­lackozott Italok Boltját, az Univer Tüzép- telepet a Serfőző utcában, az orgoványi ter­melőszövetkezet pedig használtruhaüzletet Hetényegyházán kíván nyitni. A magánke­reskedők közül a remittenda — visszama­radt — újságokat árusító a Dobó körúton, az eszpresszó a Március 15. utcában, a Fehér utcában élelmiszer-vegyesbolt, az utánfutó­kölcsönző a Határ utcában nyit üzletet Üz­letház nyílik hamarosan a Március 15. utca és az E5-ÖS főút határolta területen. A kilenc üzletet magába foglaló épületben az állami és a magánkereskedők egyáránt helyet kap­nak. A csemege-, virág- és húsbolt, cukrász­da és snack-bár már helyet foglalt, négy to­vábbi egység még keresi vezetőjét. SZÜLETÉSNAP Fennállásának első évfordulójához érke­zett a zömmel kecskemétiekből álló Sikk együttes. Felléptek a Petőfi csarnokbeli Csil- lagfény-diszkó műsorában, neves együttesek között Elkészítették első nagylemezüket és műsoros kazettájukat is. A legnagyobb si­kert a Szerelem-szellem című dal aratta — két hónapon keresztül szerepelt a rádió mű­során. Az elmúlt év végén felléptek országos koncerteken és megkezdték második nagyle­mezüknek felvételét is. SZÁZNYOLC ÉVES ISKOLA 1881-ben fogadta először a kisdiákokat Kecskeméten az I. kerületi népiskola, — je­lenleg Petőfi Általános Iskola — négy osztá­lya, hat tanteremben. A megnyitóról jubileu­mi oklevél és Centenáriumi Évkönyv tanús­kodik. Az felmúlt száznyolc esztendő alatt gyerekek tízezrei tanultak az épület falai kö­zött, jelenleg huszonkét tanteremben, és sportolnak az eredetinél kisebb udvaron. Je­lenleg ez az iskola a megyeszékhely gyakor­lóiskolája, ahol huszonhárom csoport ango­lul tanul. Az országban elsőként — miniszte­ri engedéllyel — az itt tanulók állami nyelv­vizsgán mérhették le tudásukat és nyertek húszán alap- és egy gyermek középfokú nyelvvizsgát. A továbbtanulás ebből az isko­lából évtizedek óta százszázalékos, egyre többen úgynevezett kétnyelvű gimnáziumba nyernek felvételt Szerkeszti: Ballai József

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents