Petőfi Népe, 1989. január (44. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-04 / 3. szám

IDŐJÁRÁS Váltani Időjárás mi ólig: Néhol tirtóun kidis ldi tárható. Többnyire gyenge marad a változó irányi szél. Délután általában 0 fok körül, de a tartósabban ködös vidékeken azonban csak —5 fok körül lesz a hőmérséklet. (MTI) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLIV. évf. 3. szám Ára: 4,30 Ft 1989. január 4., szerda Eladták a boltunkat „ Tudja, mit mondanak a faluban? Már a boltban is ezzel fogadtak: no, szépen bánnak veletek! Nem elég, hogy odaadtátok a földet, mar azt a kis boltot is elveszik tőletek!” (Szentkirályi riportunk a 3. oldalon) (Straszer András felvétele) KÁRTALANÍTSÁK A BECSAPOTT KISTERMELŐKET A minőségen van mit javítani A múlt évben sem volt állatjár­vány a megyében, s az immár a 15. . járványmentes esztendő volt. A Bács-Kiskun Megyei Állategész­ségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Ál­lomás igazgatója, dr. Kovács Gyula ezt, mint a legfontosabb tényt kö- , zölte, hozzátéve: mivel megyénk dé- 1 li határa egyben országhatár is, az élőállat- és húsexport szempontjá­ból kiemelkedő jelentőségű a jár­ványmentesség megőrzése. Az állomás feladata, hogy rend­szeresen ellenőrzik azt a hat megyei élelmiszergyártó üzemet, ahonnét az EGK-országokba exportálnak. Az importőrok negyedévenként küldenek állatorvosokból álló bi­zottságot a higiéniás körülmények vizsgálatára. A múlt esztendőben — a kisebb észrevételektől eltekint­ve — mindent rendben találtak, s igy az exportban emiatt nem volt fennakadás. Azélelmiszér-ellenőrzés 1988. évi tapasztalatai kedvezőtlenebbek az így évvel korábbinál: a csaknem iaromezer mintának tíz százalékát alálták hibásnak. Becsaptak ben­őnket jó néhány élelmiszerrel — jgalmaz dk. Kovács Gyula. *— sütőipari termékek egy része tő- eg-, térfogat- és zsirhianyos volt, húskészítmények több vizet és sót ‘talmaztak, mint amit a szabvány iír, a száraztésztákhoz kevesebb 1st — elsősorban az Akasztói te Tsz készítményeire volt ez jel­ző — használtak, az alkoholos >k pedig nem kevésszer a cím- fpltüntetett értéknél kisebb mennyiséggel kerültek forga- >a. tej szárazanyag- és zsír hiányát ibször kifogásolták az ellen- Megjegyeztem, hogy olyan minőségű tejet, mint amilyet eméten forgalomba hoznak, lúgban még sehol sem ittam, gallapításban dr. Kovács 'al is megegyeztünk, de a pe­hely tejüzemének mentségé- tátette: kétszer annyi tejet ak fel, mint az eredeti kapa- s ez „meglátszik” a minosé- bizony sem vigasz, sem nem lehet. Egyébként azért unit kérnek egy liter tejért, k elvárják a jó minőseget. m állomás a múlt év má­tól vizsgálja a tápok mi- . Az adatokból egyértel- nik, hogy a legrosszabb ápot a Bács-K iskun Me- •naforgalmi és Malom- at készíti. Az első félév- őség egyszázalékos visz- n tápjaik minőségében, ük félévben már a min- izalékát kifogásolta a tás. A téeszek és állami által készített tápok zont fél év alatt 3-8 .vult, de így is 42 szá- t megfelelő minőségű aránya. Leginkább t minták 20 ers fehérje hiányzott gyakran előfordult, ísványi anyagot tar- ít mikrobiológiai emelkedett a kifo- tyek száma, ért csak abban az ti (ez büntetésként gyártóknak, ha a gfelelő. Természe- honaforgalmi vál- dicsőséget jelentő millió-ötszázezer ibbet, mint az ál- 5 téeszek együtt bás tételeket oi- Tisitaniuk a for- ­. oldalon) T ER M E LŐSZO V ETK EZ ÉTI VEZETŐK TANÁCSKOZÁSA A belső reformokról demokratikusan döntsenek Nyers Rezső felszólalása A Szabolcs-Szatmár Megyei Mező- gazdasági Termelőszövetkezetek Terü­leti Szövetségének szervezésében négy­napos tanácskozás kezdődött kedden Budapesten, a TOT oktatási központ­jában, a szövetkezeti gazdálkodás idő­szerű kérdéseiről. Az első napon Villányi Miklós pénz­ügyminiszter a monetáris politikának a szövetkezetekre gyakorolt hatásáról beszélt. Elmondta: a pénzügyi és más gazdasági szabályozóié, az arak, a bé­rek módosítása, a társasági törvény életbe lépése, valamint a megújuló ex­C ort-import gazdálkodás következté­én várhatóan már az idén a mezőgaz­dasági nagyüzemek is érzékenyebbé válnak'a piaci hatásokra. A pénzügyi intézkedések a szövetke­zetek versenyképességének javítását szolgálják — hangoztatta miniszter, és bejelentette, hogy a mezőgazdasági ter­melés ez évi finanszírozására, a tavalyi IS milliárd forinttal szemben, 15-18 milliárd forint úgynevezett „zöldhitelt” folyósít a bankrendszer. A hitelek nagy részéhez váltó útján juthatnak a gazda­ságok. Az értékpapír leszámítolási ide­jét 180 napnál hosszabb időtartamban állapítottak meg. A tanácskozáson felszólalt Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, államminiszter is, aki a gazdasági reformfolyamatokról szólt, es külön kitért a mezőgazdasági szövet­kezetpolitika egyes kérdéseire. Rámutatott: a gazdaság stabilizálá­sában jeleutős a szerepe az élelmiszer­gazdaságnak, ám az ágazat tennivalóit a változó feladatokhoz kell igazítani. Szükség van a szövetkezeti tulajdon reformjának gyorsítására, hogy erő­södjön a tagság vagyonérdekeltsége. Fontos azonban, hogy a belső refor­mok .végrehajtásáról a szövetkezetek­ben demokratikusan döntsenek, a gaz­dálkodásban tovább nőjön az önalló- ság. Olyan tőkeáramlás a kívánatos, amely jobban összekapcsolja a nagy­üzemet és a kisgazdaságot. A gazdál­kodás menetében az állami gazdasági és a szövetkezeti tulajdonformák kö­zött is közeledésre van szükség. A kis­gazdái kodási forma alkalmazását álta­lában ott kell szorgalmazni, ahol an­nak idején túlságosan erőltették a nagyüzem kialakítását, holott ehhez a természeti feltételek kedvezőtlenek vol­tak. Az ilyen helyéken az újonnan ki­alakuló kisüzemekre kell ráépülnie a termeld, ellátó, illetve beszerző típusú szövetkezetnek. (MTI) Alkatrész- hiány nehezíti a téli gépjavítást Megyénkben, mint az egész or­szág valamennyi mezőgazdasági üzemében, megkezdték az erőgépek és a hozzájuk tartozó különféle mun­kagépek javítását A Kecskeméti Törekvés Termelő- szövetkezetben is már decemberben átvizsgálták a gépállományt, és hoz­záfogtak a szükséges anyagok be­szerzéséhez. Sajnos, nagyon sok al­katrész hiánycikk. A tsz éveüte mintegy 10-11 millió forintot költ a gépek karbantartására és alkatré­szekre. A 35 erőgépet és az egyéb munka­gépeket, valamint a tizennégy teher­gépkocsit tizenhét szerelő javítja. A munka jó része a téli időszakra esik, ekkor a traktorosok is besegí­tenek, így március elejére, a tavaszi munkák Kezdetére, ütemterv szerint a szükséges gépek újra munkába áll­hatnak. T.S. NÉPFRONTPROGRAM A GAZDASÁGNAK Kritika — javaslatok nélkül Vita az országos előterjesztésről A Hazafias Népfront Országos Titkársága tavaly decemberi ülésén meg­vitatta az országos elnökség gazdaságpolitikai bizottságának a követendő gazdaságpolitikai alapelvekre vonatkozó javaslatait. Az álláspont kidolgo­zásának fontos lépése, hogy a tervezetet szakmai, társadalmi bizottsági és területi népfrontszervezetek is megvitassák. Ennek megfelelően tegnap Kecskeméten, a Hazafias Népfront Bács-Kiskun Megyei Elnöksége mellett működő gazdaság- és településpolitikai társadalmi bizottság ülésén szere­pelt az alapelvekre vonatkozó előterjesztés. A HNF gazdaságpolitikai bizottsága szükségesnek véli, hogy az ország gazdasági vezető szervéi megegyezésre jussanak egy konzisztens, reális, tartósan követhető gazdaságpolitika fő elemeinek tekintetében. Az előter­jesztés e tényezőkre vonatkozóan tesz javaslatot. A Zala Júlia közgazdász vezette szakértői csoport által készített, tegnap megvitatott tanulmány foglalkozik a követendő gazdaságpolitika jellegével, céljaival, korlátáival, valamint a gazdálkodás régi és új feltételeivel (például a tulajdonviszonyok átalakításával). A majd’ négyórás vitából kiderült, hogy az előterjesztést a megyei bizott­ság tagjai nagyon eltérően ítélik meg. A hozzászólók egy része szerint a program nem alkalmas arra, hogy a Hazafias Népfront kiálljon vele tagjai elé és maga mögé tömörítse az embereket. Leginkább azzal vádolták: túl általános, nincs egységes koncepciója és kevés benne a javaslat. Dr. Né- gyessy László megyei ügyész egyenesen „összeollózottnak” minősítette, és ♦úgy vélte, nagy hiba, hogy a népfront társadalompolitikai program nélkül próbál gazdasági alapelveket megfogalmazni. Mások ellenben úgy ítélték, hogy számos jó gondolatot tartalmaz az anyag, hiányzik viszont ezek kibontása, magyarázata, annak az eszközrendszernek a felvázolása, ame­lyekkel mindezek a javaslatok megvalósíthatók. Többen vitatták az előterjesztés egyes megállapításait, például azt, hogy azonnali kibontakozást segítő gazdaságpolitikát kell kialakítani, illetve támogatni. Figyelembe véve mai helyzetünket (kezdve az adósságszolgálat­tól egészen a teljesítmény-visszatartásig) ezt nem tartották megvalósítható­nak. Tóth Ferenc, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának vezetője az anyag nagy gondolatának nevezte, hogy a belső piac élénkítését is felveti, amelyről az utóbbi években a gazdaságirányítás mintha megfeled­kezett volna. Dr. Uj Zoltán ügyvéd, a HNF Országos Tanácsának tagja, hozzászólásá­ban .felvetette, hogy egyes részterületeken érdemes lenne az alternatív szervezetek véleményét, tanulmányait is figyelemmel kísérni, megvizsgálni, van-e ezekben hasznosítható, jó javaslat Példaként említette a Magyar Demokrata Fórumnak a mezőgazdasági reformmal kapcsolatos elképzelé­seit. Dr. Uj Zoltán szerint egyértelműen igennel kell válaszolni arra a kérdésre, szüksége van-e a Hazafias Népfrontnak önálló gazdaságpolitikai alapelvekre. A felszólalók többsége végül is nem annyira az eiőteijesztéssel, mint inkább a jelenlegi gazdaságpolitika aktuális gondjaival, kérdéseivel foglal­kozott így végeredményben a fórum ugyanabba a csapdába esett, mint maga az alaposan megbírált programtervezet: új, távlati, egységbe foglalt javaslatok megfogalmazása helyett a résztvevők mostani állapotaink kriti- zálására szorítkoztak. Az ülésen elhangzottak összegzését a megyei gazda­ság- és településpolitikai társadalmi bizottság eljuttatta az országos titkár­sághoz, amely várhatóan még januárban megtárgyalja a HNF Országos Tanácsa elé terjesztendő anyagot M. Á. MAGYAR—NSZK KORMÁNYKÖZI MEGÁLLAPODÁS J SZÉTVÁLIK A HITEL- ÉS SZOCIÁLPOLITIKA A lakásépítés és -vásárlás új támogatási rendszere Megváltozott január 1-jétől a lakásépítés és -vásárlás támogatási rendszere. A pénzintézetek — az OTP mellett a kereskedelmi bankok is — az idén már piaci kamatokkal nyújtanak kölcsönöket. Az állami támogatás az új rendszerben nem a kamatokhoz, hanem a törlesztésekhez kapcsolódik. A változásokról Székely István, a Pénzügyminisztérium lakáspolitikai osztályának vezetője tájékoztatta az MTI munkatársát. Elmondta: mindez a pénzügyi rendszer továbbfejlesztése, az egységes pénzpiac megteremtése miatt vált szükségessé. Korábban a lakásépítésre és -vásárlásra nyújtott hitelek szociálpolitikai szempontokat szolgáltak, a piaci viszonyok nem érvényesültek. Á Pénzügyminisztérium és a Magyar Nemzeti Bank képviselői a lakáshitelezés- ' sei foglalkozó pénzintézetek bevonásával megállapodtak az induló kamatszint- ben, amely jelenleg 18,5 százalék. (Ezen felül a bankok évi 1 százalékos kezelési költséget is felszámítanak.) Törlesztési támogatás A korábbi kedvezményes kamatot kiemelt törlesztési támogatás helyettesíti. Ez azt jelenti, hogy a piaci kamattal felvett kölcsön törlesztőrészletének bizonyos — a gyerekszámtól függő — hányadát az adós helyett a költségvetés fizeti. Egy gyermek esetén a támogatás mértéke a törlesztőrészlet 40, kettőnél 70, három és több gyermek esetén 80 százaléka, Ez azonban csak a törlesztés első öt évére vonatkozik. A második öt évben a támogatás e százalékértékek fele, vagyis 20, 35, illetőleg 40 százalék. A harmadik öt évben a támogatás mértéke egységesen 15 százalék. A törlesztési támogatások a kölcsönfelvételektől számított 15 év után megszűnnek. A támogatott kölcsönök maximális összege egygyermekes családok esetében 300 ezer forint, kétgyermekeseknél 400 ezer, három- és többgyermekeseknél pedig 500 ezer forint. Ez az úgynevezett garantált kölcsön, amelynek folyósítását nem tagad­hatja meg a bank. Ä lakásépítő, -vásárló gyermektelen családok öt éven keresztül a törlesztés 30 százalékát kapják kedvezményként. Ezt követően^ 0 éven át a kedvezmény 15 százalékos. Ugyanilyen mértékű kedvezmény jár a gyermekes családoknak arra a hitelösszegre, amelyet a garantált kölcsön összegén felül vesznek fel. Ennek a hitelnek nincs előírt felső határa, összegét a bank pénzügyi lehetősége, illetőleg a hitelt igénybe vevő hitelképessége határozza meg. A törlesztési támogatást igénybe (Folytatás a 2. oldalon) Munka­vállalási szerződések Halmos Csaba államtitkár, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke és Hans Alfred Sieger, a Német Szövetségi Köztársaság bu­dapesti nagykövete megállapodást irt alá kedden Budapesten a vállalkozási szerződé­sek keretében dolgozó magyar munkaválla­lók NSZK-beli foglalkoztatásáról A jövőben 2500 magyar munkavállaló kaphat az NSZK-hatóságoktól munkaválla­lási engedélyt olyan esetekben, amikor a két ország vállalatai között létrejött vállalkozási szerződés alapján történik a foglalkoztatás. A megállapodás révén a korábbi időszakhoz képest kedvezőbb lehetőséget kapnak a ma­gyar és a nyugatnémet vállalatok a létszám növelésére, az engedélyezés pedig egyszerűb­bé válik. * * * Marton Tamás, az ÁBMH nemzetközi kapcsolatok főosztályának vezetője az MTI munkatársának elmondotta: a kedden aláirt dokumentum az első kormányközi megálla­podás, amelyet hazánk tőkés országgal kö­tött a vállalkozói szerződések alapján külföl­dön dolgozó magyar munkavállalók foglal­koztatásáról. Jelenleg 1700 magyar szakem­ber dolgozik az NSZK-ban vállalati szerző­dések alapján. A megállapodás értelmében már az idén 800-zal több dolgozót küldhet­nek ki a magyar vállalatok. A lehetőséggel valószínűleg élni is fognak. A tapasztalatok szerint a magyar vállalatok 2500-nál is több szakembernek adhatnának az NSZK-ban munkát, mivel jelentős a megrendeld cégek igénye. Az egyezmény eredményeként egyszerűsö­dik az NSZK-beli munkavállalói engedélyek kiadása. Ezentúl német munkaügyi szervek a munkavállalói engedély kiadását nem te­szik függővé az adott városban élő munka­nélküliek számától. Korábban ugyanis, ha a körzetben sok volt a munkanélküli, nem en­gedélyezték a külföldiek foglalkoztatását A magyar vállalatok NSZK-beli partnere­ikkel eddig túlnyomórészt különböző szere­lési munkákra, építészeti feladatok elvégzé­sére és számitógépes programok készítésére kötöttek szerződést. Várhatóan az idén is hasonló munkákra keresnek magyar vállal­kozókat az NSZK-beli cégek. Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal ha­sonló kormányközi megállapodás megköté­sét kívánja kezdeményezni I jövőben más tőkés országokkal is. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents