Petőfi Népe, 1989. január (44. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-19 / 16. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XLIV. évf. 16. szám Ára: 4,30 Ft 1989. január 19., csütörtök SZIMPÓZÍUM ÉS TERMÉKBEMUTATÓ Áramfejlesztő aggregátorok Kiskunhalasról Több mint két évtizede gyártanak áramfejlesztő aggregátorokat a Ganz Kiskunhalasi Gépgyár Vállalatnál. Ez idő alatt jelentős fejlesztéseket hajtottak végre c termékcsaládban. Milyen aggregátorokat készítenek most? Hol tartanak jelenleg a gép- fejlesztő munkában? Ezekre a kérdésekre kaphattak válaszú azok, akik részt vettek tegnap a halasi üzemben rendezett szimpóziumon. Tóth Tibor gyártmányfejlesztési osztályvezető előadásában az áramfejlesztők felhasználási területeit ismertette. Elsősorban olyan munkahelyeken alkalmazhatók ezek az aggregátorok, ahol nincs kiépítve, vagy nem elég nagy teljesítményű az országos elektromos hálózat. Ilyen az, olajbányászat, az erdő- és mezőgazdaság. Másik fontos terület, ahol az esetleges energiakiesés nagy károkat okozna. (Például a kórházak, néhány ipari üzem, vasút, vízművek.) Ezt követően Kordás Károly gyártmánytervező részletesen ismertette az áramfejlesztők felépítését, működését, majd Török Zoltán vállalkozási osztályvezető adott tájékoztatást a meghívottaknak a halasi vállalat kereskedelmi tevékenységéről. Az előadások után Gidai János műszaki igazgatóhelyettes adott választ a résztvevők kérdéseire. A program termékbemutatóval és gyárlátogatással ért véget. G. B. A magyarországi reformfolyamat teljes összhangban áll a záródokumentum szellemével VÁRKONYI PÉTER FELSZÓLALÁSA A BÉCSI UTÓTALÁLKOZÓN A helsinki folyamat bécsi utótalálkozóján tartott ünnepélyes záróülés-sorozat második napján, szerdán délelőtt szólalt fel Várkonyi Péter külügyminiszter. Mindenekelőtt köszönetét nyilvánított Ausztria kormányának és Bécs városának vendégszeretetükért, a találkozóhoz nyújtott kitűnő körülményekért. — Külön örömünkre szolgál —- mondta —, hogy a bécsi találkozó sikere érdekében folytatott magyar—osztrák együttműködés hagyományosan jószomszédi kapcsolataink értékes részéve vált. Kijelentette: a találkozó megfelelt a több mint két évvel ezelőtti megnyitásakor megfogalmazódott várakozásoknak, mérföldkővé vált, $ minőségi fejlődést hozott • az európai földrész biztonságának és együttműködésének feltételeiben. A bécsi záródokumentum kifejezi a részt vevő államok megnövekedett igényét a kötelezettségek kölcsönös figyelemmel kisérésére. Ezt szolgálják a katonai biztonsági és az emberi jogi — humanitárius területen kialakított ellenőrzési mechanizmusok is. A külügyminiszter megerősítette, hogy a Magyar Népköztársaság eltökélt szándéka a dokumentum rendelkezéseinek maradéktalan végrehajtása. — Ezt váijuk el a többi részt vevő államtól is — mondotta. A bécsi találkozó egyik legnagyobb eredményének minősítette, hogy az emberi dimenzió témaköréten a részt vevő államok számára kialakította a valódi együttműködés és a konkrét kötelezettségvállalások keretet. Kedvező új fejlemény, hogy a különböző csoportokba tartozó országok álláspontjában közös vonások tapasztalhatók, s a közös érdekek megfogalmazásának igénye csökkentette egymás blokkalapon való megközelítésének ereiét. A becsi tárgyalások megerősítettek, hogy a vállalt kötelezettségek betartása nem lehet a résztvevők kizárólagos belügye. A belső törvények nem kerülhetnek ellentétbe a kormányok által vállalt nemzetközi kötelezettségekkel. Nagyra értékelte, hogy a helsinki folyamat keretében hamarosan tárgyalások kezdődnek a hagyományos fegyveres erők csökkentéséről, amelyek eredményességében Magyarország mélységesen érdekelt. Politikai és gazdaság érdekei szükségessé, geostratégiai adottságai pedig lehetővé teszik, hogy már a csökkentések első szakasza kiterjedjen a magyarországi erőkre. Éppen ezért üdvözöltük és támogattuk magyar részről Mihail Gorbacsovnak az ENSZ-közgyűlésen a Kelet-Európábán állomásozó szovjet csapatok egyoldalú csökkentéséről tett bejelentéséi. Várkonyi rámutatott, hogy a bécsi záródokumentum tükrözi az emberi jogok és a humanitárius kapcsolatok kérdéskörének megnövekedett jelentőségéi és érdemben f azdagítja az e téren vállalt kötelezettségek körét. A do- umentum az emberi dimenzió területen konzultációs, ellenőrzési mechanizmussá) bővíti a helsinki záróokmány tematikáját, bizonyítva a helsinki folyamat képességét a változó és újszerű nemzetközi igényekhez való alkalmazkodásra. — A magyar kormány megkülönböztetett figyelmet fordít a nemzetközi kisebbségek egyéni és kollektív jogainak biztosítására — folytatta a szónok —-. Megelégedés: sei tapasztaljuk, hogy e kérdés egyre inkább az európai politika előterébe kerüL A bécsi záródokumentumban vállalt kötelezettségek értelmében minden részt vevő állam feladata, hogy biztosítsa á nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek emberi jogainak érvényesítését — mutatott rá a miniszter. Ugyanakkor meggyőződésünk, hogy az összeurópai együttműködés kibontakozása a későbbiekben lehetőséget ad a nemzeti kisebbségek kollektív jogainak elismertetésére is. — A bécsi záródokumentum mondta—különlegesen gazdaságos programot irányoz elő a következő, Helsinkiben megrendezendő utótalálkozóig terjedő szakaszra. Az együttműködés különböző területeit átfogó szakértői találkozók, fórumok, konferenciák biztosítják a megfelelő keretet a Bécsbe'ó-elért megállapodások lehető legteljesebb megvalósításához. A külügyminiszter hangsúlyozta, hogy a Magyarországon folyamatban lévő, mélyreható gazdasági és politikai reformok teljes összhangban állnak a Bécsben elfogadott okmány szellemével és tartalmával, egyúttal pedig a záródokumentum végrehajtására teendő intézkedések elősegítik gazdasági és társadalmi céljaink megvalósítását. Várkonyi Péter befejezésül rámutatott: a bécsi utótalálkozó új, nagy lépést jelent a jövő megosztottságtól mentes, ugyanakkor sokszínű Európájának megteremtése felé vezető úton. : KERESVE AZ ÚJ FORMÁRA T Mit kínál az Erdei Ferenc Művelődési Központ? Az Erdei Ferenc Művelődési Központ széles körű kulturális, ismeretterjesztő tevékenysége 1988-ban is sok érdeklődőt vonzott: 4245 bérlet lelt gazdára, 102 ezernél is többen fordultak meg az ismeretteijesztö rendezvényeken, a színházi előadások, irodalmi estek, hangversenyek és egyéb műsorok mintegy 70 ezer érdeklődőt vonzottak, a táncos rendezvényeken csaknem 35 ezer fiatal jelent meg, míg a játszóházak, vásárok, ünnepi megemlékezések résztvevőinek száma 15 ezerre tehető. Az 1989-es esztendőt a régi, már jól bevált módszerek, rendezvények megtartásával, az új igények rugalmas követésével kezdik meg. Nyolc szakkör, tizenegy klub, hat művészeti csoport — köztük a nagy hagyományokkal rendelkező Kecskeméti Táncegyüttes és a Városi Szimfonikus Zenekar —- folytatja munkáját. A tanfolyamok közül néhány folyamatos tevékenységű, de születnek újak is. Az Aprók tánca, a különféle játszóházak, az ismeretterjesztő, a tudományos, valamint a népszerű bérletes sorozatok fennmaradását — úgy tűnik — továbbra is szükségessé teszi az érdeklődés. Az idei kiállítási terv ugyancsak sokszínűséget mutat. A Bács-Kiskun megyei grafikai tárlat, a magyarországi poszterek, Szilágyi Varga Katalin ruhái, Eskulits Tamás szobrai, Dréher János festményei, a XV. Zománcművészeti Alkotőteiep munkái, Bakonyi Mihály, Göblyös Tamás és Nagy Sándor Zoltán festményei, Inga Szavranszkaja szobrai, valamint a megyei népművészeti kiállítás mind-mind magas színvonalú összeállitást sejtet. Elsősorban a népművelők, az amatőr és profi művészek szakmai képzését, továbbképzését, illetve nyári szaktáborok szervezését vállalja föl a megyei művelődési központ, de számos szakág megyei bemutatójának^ minősítőjének is otthont ad majd. Továbbra is egész évben folyamatos a kölcsönzés a megyei video tár és vi- deoklub, a közművelődési szakkönyvtár, a megyei filmtár állományából. Az önköltséges formák sokszínűsége ugyancsak vitathatatlan. Egyetemi előkészítők, -relaxációs, nyelv-, kondicionáló, basic-, szabás-varrás, gépirötan- folyamok. várják továbbra is a jelentkezőket. S ami új: orvosegyetemi előkészítő, manökenképző, gitártanfolyam. Könyvkiadással az elmúlt évben először próbálkozott a művelődési központ. Vajda Mária: A balmazújvárosi parasztság szexuális élete című kötetének üzleti sikerén felbuzdulva 1989-ben már négy könyv megjelenését tervezik. Mindent összevetve nyilvánvaló: a művelődési intézmények — így az Erdei Ferenc Művelődési Központ is —= keresik azrújformákat. S mindez a közönség igényeinek maximális figyelembevételével történik. Ami pedig -^nem mellékesen — üzletnek sem rossz. Hiszen — mint ahogy azt az Erdei Ferenc Művelődési-Központ 1989. évi munkatervéből, egy előzetes számítás alapján megtudtuk—a bevétel 1988-ban elérte a 10 millió forintot. G. T. T. TŰZ A KECSKEMÉTI BAROMFI-FELDOLGOZÓBAN Napokra megbénult a gyár — Tűz van a Barneválban!— Ezzel riasztotta tegnap hajnalban a kecskeméti tűzoltókat egy lakos, aki a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat épületéből kiszálló füstre figyelt fel. A tűzoltók azonnal elindultak a helyszínre, ahol kiderült, hogy egy 400 Volt feszültségű transzformátor, valamint a kábelalagútban elhelyezett elektromos vezetékek égnek. Mindenhol sűrű, mérgező füst terjengett, ami igen megnehezítette az oltást A tűzoltók csaknem két órán. át birkóztak a lángokkal, mire is sikerült elfojtani a tüzet, s ezzel megakadályozni, hogy átterjedjen a hűtőházra. Szerencsére senki sem sérült meg, a lángok viszont az épületen belül nagy pusztítást okoztak. Érdeklődésünkre a tűz keletkezésének körülményeiről és a kár nagyságáról György József műszaki igazgató a következő tájékoztatást adta: , -r- A tűz a vállalat központi elektromos elosztóhelyiségéten egy kapcsoló berobbanásától keletkezett. A közvetlen kár is tetemes, millió fölötti, a közvetett azonban még nagyobb. Az elektromos elosztórendszer teljesen megsemmisült, emiatt leállt a termelés, Nincs viHany. nincs fűtés, délelőtt még viz sem volt Az egész gyár megbénult, nem tudunk dolgozni! Talán a jövő hét elején kezdődhet csak el a részleges baromfi-feldolgozás. A mai élő árumennyiséget már átirányítottuk más vállalatokhoz, a hűtőtárolóban lévő mintegy 600 tonna húst pedig most próbáljuk elszállíttatni. Hogy a munkát mikor tudjuk elkezdeni, erre pontos választ adni ebben a pillanatban szinte lehetetlen. (A képek a tűz utáni állapotot, a helyreállítás első perceit mutatják: a baromfi-feldolgozás szünetel, ennek ellenére van mit tenni.) (Straszer András felvételei) ... . B. M. LíifcWtfiXl Am / A nyáron tanulságos eset ■ szemlélője voltam. A berlin— | ■ rostocki gyorsvonaton tízóraiB zott egy német kisfiú. Két, olyan 1 ■ vékony szelet barna kenyeret fl vett ki a szalvéta közül — máj- I krémmel épphogy csak megken■ ve —, amilyet idehaza még nem ■ láttam. A fülkében, szüleivel vele ■ együtt utazott egy hasonló korú I magyar kisfiú is, aki szintén ked- B vet kapott az evésre, ám ő nem I érte be ennyi harapnivalóval. ■ Akkora vajas kenyeret fogott át .fl mindkét kezével — mintegy be- I lekapaszkodva a nagy adag tíz- B óraiba —, hogy az NDK-s gye- I reknek tátva maradt a szája a B csodálkozástól. Eszünk. Más népek táplálko■ zási szokásaival összehasonlítva: ■ a kelleténél bőségesebben, és egy- 3 oldalúan. Fiatal mamák büszkék I kövér csecsemőikre, szinte ver- I sengenek, hogy melyiküké a pu■ fókabb. A jólét, az egészség csal- I hatatlan jeleként könyvelik el a I túltáplálást. Gyermekorvosok és I védőnők riadalma a „Három hó- I napos a picim, és már mindent ■ eszik!" dicsekvés. Próbálják I megmagyarázni a téves szemléle■ tűszülőknek: így lassan.de bizto- I san aláássák gyermekük egészsé■ gél a szénhidrát- és zsirdús, ám I fehérjében és vitaminokban hiá- I nyos táplálással. A folytatás a szervezet jól lát- I ható — vagy orvosi vizsgálattal ‘ I I könnyen kideríthető — műkö- I dészavara az egyoldalú étrend B következtében. A lisztártalom és I a vérszegénység mögött gyakran I ez az ok húzódik meg. Már a H tízévesek között találni magas 1 ■ vérnyomásban szenvedőt. A baj I eredeteként nem okvetlenül kell fl öröklődő tényezőket feltételezni. I Sokkal inkább a szervezetet ter- B helő, egyoldalú táplálkozás, a ■ gyerekek körében is egyre ag- I gasztóbb méretet öltő mozgás- I szegény életmód,' s az idegrend■ szert sem kímélő más környezeti I hatások — a zaj és a levegő- B szennyeződés állnak a háttér■ ben. Nincs időnk, s talán elég aka- 9 rólunk vagy lehetőségünk sem I testünkkel törődni. Ez a fájdal- I mason igaz megállapítás nemrég fl egy orvos szájából hangzott el I azzal a kiegészítéssel, hogy ezért ■ nem csak az egyes ember ma■ rasztolható el.' Épp a közelmúlt■ beli újabb áremelések figyel■ meztetnek arra, hogy az egészsé- B ges táplálkozásban fontos' so- fl vány húsokhoz, tejtermékekhez s B egyéb, kevéssé hizlaló élelmisze- B vekhez még nehezebb hozzájutni, fl mint eddig. A termelők és a ke- B reskedelem nem törekszik árpo- B litikájóval az évtizedek óta ebna- B radott táplálkozási szokásokon B változtatni. Nem ér ennyit az egészség? De fl igen, hiszen egészségtelenül élő E nemzet lettünk, számtalan kör- B nyezeti veszélyforrással és olyan fl értékrendi torzulással, amelyre fl Nemeskürthy István szavai döb- B bentettek rá a tévé hét eleji kör- fl nyezetvédelmi műsorát nézve, fl Valamennyiünk felelősségérzetét B akarta felébreszteni a fővárost ■ (és nem csak a fővárost!) sújtó fl légszennyezés miatt. Mondandó- B jónak lényege: érdemes-e, egyál- fl talán van-e értelme fát ültetni fl Budapesten -r~ kinek és miért I-—, ahol a természet, benne az fl emberrel ennyire leértékelődött? Lesz-e elég erejük - kitartá- B suk — az embereknek a hétköz- B napok megpróbáltatásaihoz, ha fl életmódjukban és életkörülmé- fl nyeikben sok minden még a régi? fl A jelek ezen a téren is megújulást fl sürgetnek. Van olyan általános fl iskolás, aki esztendőnként tíz ki- B logrammot is hízik. Több a görbe fl gerincű, a lúdtalpas és szuvas fo- B gú közöttük, mint korábban. El- fl szoknak a rágástól — nem ritka, fl hogy egyes családokban hónapo- fl kig hozzá sem nyúlnak a fogmo- I sópoharakhoz —, s akik így él- B nek, a kenyér héját is vastagon fl körben levágják. Gazdasági fölzárkózást s tár- B sadalmilag is általános fejlődést I tűzött ki az Országgyűlés a ná- I lünk előbbre tartó európai orszá■ gokhoz képest. Jó néhányon sza■ vakban már elfogadják, de az eh- I hez igazodó gondolkodásmód és 3 gyakorlat társadalmi méretek- B ben még nem igazolja vissza ezt I a szándékot. Holott halaszthatatlan a lépésváltás nem csak a • ■ gazdasági és az áruviszonyok- I ban. Tegyünk többet az alapvető fl termelőerőért, az egészségért, . I amely nélkül elképzelhetetlen fl társadalmi haladás! Törődjünk B magunkkal! Kohl Antal
