Petőfi Népe, 1989. január (44. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-03 / 2. szám

1989. január 3. • PETŐFI NÉPE • 5 EGY CIKK A GAZDAG ÖRÖKSÉGBŐL Termő barackosok őrzik emlékét Bocsásson meg, így utólag, Probst- ner János. A legutóbbi tavaszon a kaj­sziról beszélgettem Papp László főker­tésszel a kerámiastúdióban. Mindkettőnket érdekelt az uj kiállí­tás, engem munkámból adódóan is, a lajosmizsei főkertész éppen faragásai­nak nyilvános bemutatását tervezgette. A homoki kertkultúra is közel állt szi­vünkhöz. Örömmel tapasztaltam: a kajszi egyik legjobb szakemberével hozott össze jósorsom. Támogatást tervem­hez. Kiválasztunk egy fót, és rügyfaka- dástól a termés értékesítéséig figyeljük. Leirom magyarázatait, lappokban be­számolok a tavaszi fagyok es a gyü­mölcsfa küzdelméről, tudatom, hogy „mikor csöppen piros barack az ág he­gyére”, megkérdezzük, mi lesz termésé­vel. Megkértem, addig is tájékoztasson kísérleteiről, a Kossuth Mezőgazdasági Termelőszövetkezet barackosáról. Úgy gondoltam: ezzel az írással indítom jö­vőre sorozatunkat. Váratlan halálának hírére vettem elő fiókomból a nyilvánosságot követelő összefoglalóját. ­Rövid, lényegláttató agrártörténeti visszapillantás után szomorúan állapí­totta meg, hogy a régi termesztési szo­kások eltűnésével sok helyütt gazda­ságtalanná vált a barackosok fenntar­tása. * * * „A régmúlt paraszti termelési mód­hoz kellett visszanyúlni, amelyet annak idején a szüjeség és a felismerés alakí­tott ki. A régi termelésben használatos' gyakorlati fogásokat hasznosítja az új termelési viszonyokhoz alkalmazkodó technológiánk. Háztáji és szakcsoporti érdekeltségű telepítéseink jól beilleszt­hetők a nagyüzemi keretekbe. Módunk nyűik a legkedvezőbb ter­mőhelyek kiválasztására. Ügyelünk ar­ra, hogy ez emelkedjen ki az átlagos terepszintből, ne zárt, hanem jó lég- mozgású terület legyen. Kívánatos, hogy a termőhelyen a lepelhomok alatt elérhető víztartó réteg vagy eltemetett humuszréteg legyen. Miért ajánlható új kajszitermesztési technológiánk? Csökkenti a tömeges, úgynevezett gutaütéses fapusztulást. Az alkalmazott szilvatörzs, másrészt a magas törzs lefékezi a fák növekedési erejét. Nincs szükség alakító metszésre, így nincs sebzés, nehezebben hatolnak be a gombák, a baktériumok. A korai termőrefordulásnak köszön­hetően csökken az ültetvényberuházás megtérülési ideje. A sűrű telepítési mód növeli az egy hektárra eső termést. Jó körülmények között 18-20 tonna is be­takarítható hektáronként. Alkalmas a kis térfogatú korona az igényes nyers­export szedésére, mert jól áttekinthető. Törődésmentesen takarítható be a gyü­mölcs.- 0 Mivel ezek a hazai nemesítésű vagy honosított fajták jobban tűrik az időjá­rás szeszélyeit, csökken a termelési koc­kázat. Megtartható egy-két jól bevált fajta is. Az új eljárást az Országos Találmá­nyi Hivatal szabadalmilag oltalmazza. Törekvésünknek is köszpnhetően, Lajosmizse határában már 63 hektáron termesztenek kajszit. Faiskolai terme­lésünket 1990-ig lekötötték. Mind töb­ben keresik fel gyümölcsfermesztési szakemberek tapasztalatcsere céljából az ország minden részéből.” • Papp László kertészeti főágazat-vezető * * Sok ezer fát meg tudott óvni a korai pusztulástól a főkertész, ő maga, saj­nos, nem tudott megbirkózni a beteg­séggel. Lapunkban ezúttal közölt ta­pasztalatai, tanácsai halála után is előbbre viszik kertészeti kultúránkat. Szabó Pál irta valamikor, hogy nem élt hiába, akinek köszönhetően egyetlen szál búzával több terem. Ha tavaszi barackvirágzáskof elme­gyek Papp László szabadtéri laborató­riumába, nem a múlandóság szomorú­ságával, hanem az értelmes élet hitével gyönyörködöm a nászruhájukban új termést Ígérő, a hazai kajszitermesztés fellendülésének reményét tápláló ba­rackfákban. H. N. Miről írtak az óév végén? Tallózás megyei lapokból DÉLMAGYÁRORSZÁG — Luxus a lakás? Szegeden 1984 óta az egy lakásra jutó fajlagos nettó költség megduplá­zódott. Az infláció mértéke már egy­éves távon is kimutatható, hiszen pél­dául tavaly egy. lakás négyzetmétere átlagosan 16 ezer 600 forintba, az idén már 18 ezeiv [forintba került.' Az egy laká^'jhto Kk82friűvesítési költség is emelkedett: a nyolc évvel ezelőtti 89 ezer forintról 283 ezer forintra nőtt. fgy tehát nem lehet csodálkozni azon — s ezt a felmérések tapasztalatai mutatják f-, hogy a fiatal pályakezdők körében nagyon sokan eleve kilátástalannak te­kintik a lakáshoz jutást, ezért be sem nyújtják igénylésüket. A helyi tanács erejéhez mérten a különböző támoga­tási rendszerekkel próbál segíteni. Az elmúlt két évben 786 szegedi család ré­szesült vissza nem térítendő, ületve ka­matmentes kölcsönben. A megyei ta­nács döntése értelmében 1989-bep a fiatal házasok és a többgyermekes csa­ládok 119 millió forintot kaphatnak a megyében céltámogatásként. PEST MEGYEI HÍRLAP — Csak két százalék A Mezőgazdasági Szövetkezetek Pest Megyei Területi Szövetsége elké­szítette jelentését a várható (1988. évi) eredményről. E szerint a búza hektá­ronkénti 5,2 tonna termésátlagá a me­gyében kimagasló, a kukoricában vi­szont nagy kárt okozott az aszály. A zöldségtermesztés feltételei tovább romlottak, a termőterület — mely már így is évről évre zsugorodik — tovább csökkent. A gyümölcsösöket késő ta­vaszi fagy érte, de ennél az ágazatnál a bizonytalan, nyomott felvásárlási ár is gondokat okozott. A Teszöv gyorsjelentése megállapít­ja, hogy a pénzellátás radikális és sok-, szór átgondolatlan szűkítése bontotta a gazdasági kapcsolatokat, csökkentette az eddig is gyenge szerződéses fegyel­met, megbízható üzlettársak váltak tel­jesen fizetésképtelenné. Nem csoda hát, hogy a jelentés utolsó oldalán levő táb­lázatban az eredmény rubrika idézőjel alatt szerepel: az idei termelési érték mindössze két százalékkal magasabb a tavalyinál. DUNÁNTÚLI NAPLÓ —- Átképzési pénzek Nehezen mozdul a megye munka­erőpiaca. Az átképzésre fordítható keretösszegből két-három millió forint —mint a korábbi években — idén szin­tén megmaradt. Az elmúlt négy évben tizennyolc munkáltató vette igénybe a támogatást Baranyában, hétszáz főt képeztek át, ez a központi foglalkozta­tási alapból alig négymillió forintot je­lent. Az átképzések döntő része a válla­lati szférában valósul meg. A belső át­képzés mellett lehetőség van úgyneve­zett külsőre is, amikor egyik cég a má­siktól átvesz munkaerőt és kiképzésük­ről gondoskodik. Átképzési támogatást egyénileg még nem kért senki, pedig igénybevételéhez mindössze annyit kell bizonyítani, hogy az érintett legalább két hónapja nem tud elhelyezkedni, bár a megyei munkaügyi-szolgáltató irodánál, mun­ka vállalási szándékát személyesen beje­lentette. Az iroda a vállalatok szak­munkásigénye alapján eddig húsz tan­folyamot indított, mindet hiányszak­mában. Az akció azonban nem járt sikerrel, mert kevesen jelentkeztek. BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG — Arak és bérek Halmos Csaba államtitkár személy szerint kevés garanciát lát arra, hogy a gazdálkodók mértéktartóak legyenek 1989-ben ár- és bérpolitikájukat illető­en. Ha nem teljesítményből fakad a bérköltségtöbblet, akkor fennáll a ve­szély, hogy az infláció szabályozhatat- lanná válik. Az Országos Érdekegyez­tető Tanács ajánlásában óva inti a gaz­dálkodókat attól, hogy bérköltségük növekménye tíz százaléknál nagyobb és teljesítmény nélküli legyen. A támo­gatások csökkentése is önmérsékletre kényszerít majd, hiszen a költségvetés­ből többletforrásra senki nem számít­hat. Szigorodik az árhivatal ellenőrző munkája. Azt, aki nem a „tisztességes gazdálkodás és tisztességes ár” elvét tartja szem előtt, és inflációgerjesztő árakat kalkulál, komoly szankciók sújthatják. Aggódom és félek azonban attól, hogy a vállalatok nem lesznek mérték­tartóak mindezen felsorolt korlátok el­lenére sem — mondta végül az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal vezetője az Országgyűlés decemberi ülésének egyik szünetében a lap tudósítójának. MAGYAR SZÓ — Reformösztönzés Nagy bizonytalanság övezi a gazda­sági reformot. A piacgazdálkodásra való áttérés sok vállalatot csődbe jut­tat, sok munkás technológiai fölösleg­gé válik, amelyre a társadalomnak megfelelő szociálpolitikával gondot kell viselni — állapította meg Halász Imre, a Vajdasági Tartományi Tervin­tézet igazgatója a Társult Munka Ta­nácsa és a Társadalmi-Politikai Tanács bizottságainak decemberi ülésén. A fő téma a tartomány jövő évi gazdaságpo­litikája volt. Ennek alapján úgy ítélték, 1989-ben nem várható semmilyen att­raktív eredmény a reform nyomán, s a központi kérdés az lesz, hogyan moti­válják jobb munkára a dolgozót, mert tulajdonképpen ettől függ a reformtö­rekvések megvalósulása. Halász Imre bevezetőjét élénk vita követte, amely­ben több küldött is úgy vélekedett: a reform valójában elképzelhetetlen a dolgozók anyagi ösztönzése nélkül. Szabályozó anyagok a növényekben Az ablak felé görbülő szobanövé­nyek ún. fototropizmusát bárki észlel­heti, és egyszerű kísérlettel arról is meg­győződhet, hogy a hajtással ellentétben a gyökér általában. kerüli a fényt. A pozitív és a negatív görbülés egy­aránt a két oldal egyenlőtlen, növekedé­sével magyarázható,' amiről szintén meggyőződhetünk, ha akár a szár, akár a szabadon növesztett gyökér mentén festékkel pontocskákat helyezünk el: görbüléskor a domborúvá alakult ol­dalon a pontocskák széthúzódnak. Már Darwint foglalkoztatta a növé­nyek ingerelhetősége. Leginkább a fo- totropizmus (fény felé görbülés) érde­kelte: kereste azt a fényérzékeny részt, amellyel a növény az egyoldalú megvi­lágítást érzékeli. Sztaniolból parányi sapkát formált, és ha azt rátette a köles csíranövényének csúcsára, a növényke nem görbült a fény felé, pedig a csúcsi darabka kivételével fényhatás érte az egész növényt. Ezzel szemben zavarta­lanul reagált a növény, ha akár az egé­szet beárnyékolta, de a csúcs millimé- temyi darabkáját megvilágíto.tta. Te­hát a csíranövény csúcsa fogja fel az ingert, és onnan teljed lefelé az ingerü­let a görbülő részhez. De pálya nélkül mi vezetheti az ingerületet? Ez a kérdés került hamarosan előtérbe, minthogy a növények szervezetében nincsenek ide­gek. • Csaknem egy emberöltővel Darwin után egy német kutató kezdett újra fog­lalkozni a kérdéssel. A csírázó zab rügyhüvelyén (koleoptil) ejtett bemet­szésekkel megállapította, hogy az inge­rület teijedését csak azok a folytonos- sági hiányok akadályozzák, amelyeket a fénnyel ellentétes oldalon okozott: tehát ott vándorol valami lefelé. Állati szervezetekben a sejtek közötti szabályozás idegrendszeri vagy ún. Im­morális hatások segítségével (vérkerin­gés útján) megy végbe. Á növényekben viszont nincs meg az idegrendszeri sza­bályozás lehetősége. Marad tehát a szállítórendszer segítségével való regu­láció, amelynek keretében bizonyos szábályozó tényezők az egyik sejtből a másikba, az egyik szervből a másikba tevődhetnek át. Ebben a regulációban a növényi hormonoknak, a fitohormo- noknak van döntő szerepük. A többi hormonhoz hasonlóan a fi- tohormonok is többnyire már egészen kis mennyiségben hatékony „küldönc­anyagok”, amelyek más helyen kép­ződnek, mint ahol hatásuk érvényesül. Szállításuk a képződés helyétől a hatás­kifejtés helyére általában * a növény szállítószövetein keresztül történik, yannak azonban olyan esetek is, ami­kor a hormonok hatása a képződési helyükön érvényesül. Az állati hormonoknak néha (de nem mindig) élég széles a hatásspektru­muk. A fitohormonokra ez a megálla­pítás sokkal nagyobb mértékben érvé­nyes. Ugyanez a fitohormon számta­lan, egymástól egészen különböző fo­lyamatot is befolyásolhat. „A fellendülést nem a magántőkétől várom" Beszélgetés Nyers Rezsővel Államminiszterré választása után Nyers Rezső azt mondta, hogy fő feladata a gazdasági és politikai reform összehangolása, valamint annak biztosítása, hogy a pénzügyi stabilizációt a távlati reformelképzelésekkel és ne azok ellenére hajtsuk végre. A parlament decemberi ülésszakán arról kérdeztük, hogyan kívánja ezt a programot végrehajtani, milyennek képzeli el a közeljövő magyar tulajdoni szerkezetét — Rövid távon stabilizálni a gazdasá­got megőrizni a gazdasági-pénzügyi egyensúlyt közben pedig megteremteni a növekedés, a felzárkózás feltételeit — nem fából vaskarika ez? Nem lehetet­lenre vállalkozott ön? — A pártnak a politikai feladata, a kormány kormányzati problémája ma olyan, amit eddig senki' sem vállalt fel és nem csinált. Minden reform, minden igazi reform a mindennapi élet logiká­jával gondolkodva fából vaskarikának látszik. Hiszen ha már hétl^znapi poli­tikával meg lehetne valósítani a refor­mot, akkor minden csak evolúciós úton mehetne előre. Mint ahogy egy házat építenének, mindig ráraknának valamit, és csak ebből állna a politika. A politika viszont abból áll, hogy épít­jük a házat — ha már ezt a hasonlósá­got alkalmaztam —, aztán le kell bon­tanunk egy részét, helyette mást építe­ni, ha megvan a műszaki terv, a terven módosítani kell S ezek a reformok. — Mi újat hozott a kormányzatba? Mert az ön által említett, gazdasági és politikai reformok összehangolásával, legalábbis elvben, már többen próbál­koztak, kevés sikerrel. — Én nem hoztam semmi újat, illet­ve igyekszem egy új szellemiséget széle­síteni £- ez az új szellem már megvan, ezt nem kell feltalálnom, hanem a meg­lévőt kell bátrabban és demokratiku- sabban belevinni a gazdaságpolitika szélesebb szférájába, tehát a kormány­zás egészébe a kormányzás körében dolgozó szakértői rétegbe. Most ez a feladat, ami egyet jelent a gazdasági reformprogram újragondolásával és következetes kidolgozásával. — Tehát akkor a programot még ki kell dolgozni, az nincs meg? ■j^sSVan program, s ez alkalmas a pénzügyi stabilizálásra. Máris egyéves késésben vagyunk, ezt a programot te­hát sürgősen végre kell hajtani. Amire viszont nincs még világos programunk,, az egy új növekedési szakasz megindí­tása a gazdaságban. Mára kiderült, hogy a stabilizációnak a végét, a teljes­sé, tartóssá tételét csak egy új növeke­désnek a keretében lehet megvalósíta­ni. ■— De ez a jelenlegi stabilizációs el­képzelés, maga a program, nem teszi lehetetlenné a kibontakozást? Külföldi kölcsön kis­és középvállalkozásoknak — Tényleges ellentmondásban van a kibontakozással azért is, mert amíg a stabilizációs programban szereplő veszteségcsökkentő intézkedéseket nem valósítjuk meg, addig bizonyosan az új növekedés sem indulhat meg.- Nem kell vámunk persze az új növeke­déssel addig, amíg teljesen be nem feje­ződik ez a nyírás-vágás, a veszteségfor­rásoknak az eldugulása. De el kell érni egy bizonyos szintet ahhoz, hogy meg­indulhasson a vállalkozásélénkítés a jö­vedelmező szférában. 89-ben valami ki­csi vállalkozásélénkítés előkészületei kezdődnek meg, az importliberalizálás mellett például egy olyan vállalkozás­élénkítő program, mely főleg a kis- és középvállalatokat érinti. A hiteleket,' döntően a külföldi hiteleket nem sza­bad ugyanúgy deficitfinanszírozásra felhasználnunk, ahogyan eddig tettük. A külföldi kölcsönök jelentős részét ezentúl a kis- és középvállalkozások fogják kapni, melyek eddig szinte sem­mit sem kaptak. Ez a változás persze csak fokozatosan történhet, nem máról holnapra. — Ha jól tudom, azok a külföldi hite­lek, amelyekhez ma hozzájuthatunk, hosszú távon nagyjából arra elegendők, hogy a külföldi fizetési kötelezettsége­inknek eleget tehessünk. Tehát a kibon­takozást saját forrásból, saját erőből kellene végrehajtani. Milyen belső tőke- felhalmozásra számíthatunk?- — Eddig csak a hitelekről beszél­tünk, a működőtőke-importot viszont teljes egészében a dinamizálásra tudjuk felhasználni. — De hát a működő tőke, legalábbis ami eddig bejött, alig néhány százmillió dollár... — Igaz, de már ez is valami, és ezt a fajta importot továbbra is mindenkép­pen növelni kívánjuk. Éppen az a mai helyzet kulcsa, hogy nem tudunk meg­szabadulni a fizetésimérleg-hiány egy részétől, évi mintegy 400 millió dollár­tól, ha közben nem liberalizálunk. Ez a közbenső liberalizálás viszont egy esztendőre megszakítja a fizetési mér­leg javulását. Ez a róka fogta csuka esete, ez az az ár, amit meg kell fizet­nünk. — Hogy világosabban kérdezzek rá a finanszírozásra, úgy tudom, egy új Marshall-terv elgondolása is az ön nevé­hez fűződik. Ilyen Marshall-tervnyi nagyságrendű külföldi tőkebevonás nél­kül, ön szerint van-e Magyarországnak reális lehetősége a felzárkózásra?-~r Elméletileg igen, gyakorlatilag valószínűleg nem. Elméletüeg igen, hisz a tőkét és a technikát mi más formában is bevonhatjuk. — Mennyi realitása van most egy ilyen új tervnek? — Éz, véleményem szerint, nem a következő hónapok kérdése, leghama­rabb a következő évtizedben lehet rea­litás. — A sajtóértekezleten azt mondta, hogy mind gazdaságilag, mind politikai­lag elképzelhetetlennek tartja a magán­tőke túlsúlyra jutását Magyarországon. Mégis milyennek képzeli el a közeljövő magyar tulajdoni szerkezetét? A magántőke és a társadalmi tőke jövője — Először tisztázzuk, hogy a vegyes tulajdont én nem sorolom a magántu­lajdon kategóriájába. Tehát abban, amiben az állam 30-40-50 százalék ere­jéig részt vesz, az ilyen mértékben köz­tulajdon, ott az államnak komoly befo­lyása van. Azt el tudom képzelni, hogy például a nagy- és középiparban a tár­sasági tulajdon, a vegyestulajdon akár többségivé is válik. De ezt sem lehet biztosra venni, nem szabad előre, köz­pontilag meghatározott arányokból le­vezetni a tulajdoni szerkezetet. Ami a tőkeképződést illeti, a társadalmi tőke domináns szerepe meg kell hogy ma­radjon. Egyszerűbb közgazdasági tör­vényszerűség ez, hisz az állam és a szö­vetkezetek kezében van a társadalmi tőkének a túlnyomó hányada. A ma­gántőke akkumulációját kétségkívül elő keű segíteni, fokozni kell, de őszin­tén szólva a gazdasági realitás alapján nem tudom elképzelni, hógy az itthoni magántőke a mostam 5 százalékos ará­nyáról túlsúlyra jusson. A külföldi tő­keimport pedig? Ha annak az arányát 5, netán 8 százalékra fel tudnánk vinni, már nagy siker lenne. Más a helyzet az össztársadalmi munkaidővel — e téren kívánatos len­ne, hogy 25-30 százalékig nőjön a ma­gánszférában foglalkoztatott munka­erő aránya, de a tulajdoni szerkezetben valószínűleg nagyobb szerepe lesz a társadalmasított tőkének ... Hisz a kisvállalkozásokban lévő munkaerő tőkehányadosa jóval kisebb, mint a nagyiparban vagy a nagy mezőgazda- sági üzemekben. — Ma még... f — Ma még, de a későbbiekben is.. A kisvállalkozások nem azokat a tevé­kenységeket keresik, amelyekre a tőke magasabb szerves összetétele a jellem­ző. — Ezzel együtt, ha a gazdasági folya­matok iránya arra mutatna, hogy a ma­gántulajdon váratlanul viharosan előre­tör, lennének-e politikai akadályok en­nek az útjában? — Elméletileg nehéz erre válaszolni. Attól függ, hogy müyen társadalmi ha­tásokat kifejtve, egyáltalán „társadal- mi-konform” módon müködne-e ez a magántőke. Ha előretörése beleférne egy rugal­masabb, dogmáktól mentes társadalmi értékítéletbe, akkor nem hiszem, hogy e folyamat különösebb politikai aka­dályokba ütközne. A kormány jelenleg egyértelműen azon van, hogy szélesítse, de nem idealizálja a magántevékenysé­get. Az embereket mint munka vállaló­kat, .sem . szabad idealizálni, hát még mint tőketulajdonosokat! Születhetnék a nyereségre törekvés során olyan gon­dolatok, melyek sértik a társadalom érdekét. — De hát ehhez nem kell magántulaj­donosnak lenni! — Nem kell magántulajdonosnak lenni, ugyanüyen emberek vannak a társadalmi szférában is. Mind az állami monopolszervezetek, mind a magántő­ke kinövéseit korlátoznunk kell. — Politikusként ezt nevezik kétfron- tos harcnak, nem? Vr- Ezt a fogalmat' eddig másnak a kifejezésére kötöttük le, de valószínű­leg ebben az értelemben is használni fogjuk. A piac és a tőke semmiképpen nem lehet olyan szabad egy szocialista társadalomban, mint egy tőkés piac- gazdaságban. Ézért vagyok én nagyon óvatos ezeknél a megfogalmazásoknál — nem mintha akár a kormány, akár én félnék a magántulajdontól. Á ma­gyar gazdaság fellendülését mindene­setre én nem a magántőke részvételétől várom; mert egyszerűen nem is lesz annyi magántőkénk, hanem az a dina­mizálás motorjaként szolgálhatna. (MTI-Press) Fahidi Gergely Ha a monszun pusztít... A szél nem egyéb, mint a levegő mozgása, amelyet a Földünk különböző tájain érvényesülő bonyolult törvény- szerűségek váltanak ki és szabályoznak. A levegőben az összetevő gázokon kívül mindig vannak jelen szilárd és cseppfolyós részecskék is — víz és por —, ami azt jelenti, hogy a szél ezeket az anyagokat is magával szállítja. Földünk légkörében a Nap melegítő hatása, a Föld forgá­sa és a súrlódás következtében az áramlásoknak egy megha­tározott rendje alakult ki. A mérsékelt övben például g» északon és délen egyaránt — a nyugatról jövő szelek a jellemzőek. A tengerek és a szárazföldek egyenetlen felmele­gedése azonban óriási területeken megzavarhatja ezt a ren­det, és kialakíthatja a monszunszeleket, amelyek mérséklik a kontinensek és az óceánok eltérő hőmérsékletét. Zavart okoznak az áramlásban a hegyrendszerek, a hegyek és az erdők, sőt még az emberi települések is. A tengerek és szárazföldek között évszakosán fellépő nagyarányú légcsere a monszun. Ez azt jelenti, hogy a szá­razföldek nyáron sokkal erősebben melegednek fel, télen viszont jelentősebben hűlnek le, mint az óceánok. Ezeknek az évszakosán változó hőmérséklet-különbségeknek légnyo­máskülönbségek a következményei. A légnyomásbeli kü­lönbségek kiegyenlítésére meginduló, évszakosán^ változó légkörzés a monszun. Nyáron az alsó levegőrétegekben a tengerről a szárazföld b^seje felé, télen fordított irányban fúj a szél. Ha a szél a tfcnger felől fúj, a vihar olykor óriási mennyisé­gű vizet ragadhat magával, és visz á szárazföld felé, ahol az a megváltozott körülmények miatt eső formájában lehull, olykor hatalmas pusztításokat', netán árvizeket okozva. Szá­zadunk egyik legnagyobb árvize például az. egyébként szárazsághoz szokott Áusztráliát sújtotta. 1974 januárjában erős monszunfront érkezett a Timur-tengerről Nyugat- Ausztrália partjaihoz, és 17 óra alatt 480 milliméter esőt zúdított a száraz legelőkre. (Az Alföldön csaknem egy év alatt hull ennyi!) A monszun azonban nem érte be ennyivel, és kisebb szünetekkel napokon át esett az eső. Január 20-ára sí® Kfl ÉeÉ §6 I ;:i fej . . ; I z- *4 a mélyebb területeken már a iclclönpóznák tetejéig ért a belviz, és az ilyesmihez nem szokott folyócskák medrüket elfeledve vitték a vizet a tenger felé. A falvak és városok egymástól elvágva várták az ítéletidő végét, de csak rosszabb jött, mert január 31-én újabb száz milliméternél több eső zúdult a tájra. Nemrég Malaysiában pusztított a monszun, Az ország északkeleti partvidékén fekvő városokban térdig érő vizben közlekedtek a lakosok, miután a negyedik napja tartó heves monszunesőzések miatt kűéptek medrükből a folyók. Képünkön: Monszunesőzés után Malaysiában. (MTI Külföldi Képszerkesztőség)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents