Petőfi Népe, 1989. január (44. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-18 / 15. szám
IDŐJÁRÁS Előrejelzés az ország területére ma estig: Az északi országrészben néhol gyenge záporesü lebet. Megélénkül az északnyugati szél. A legmagasabb nappali hőmérséklet általában 6 fok, a ködös területeken 0 fok körül alakul. (MTI) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLIV. évf. 15. szám Ára; 4,30 Ft 1989. január 18., szerda A MÉM ígér, de nem sokkal biztat Agrárfeladatok egyeztetése A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium és megye vezetői közti szokásos év eleji feladategyeztető tárgyalásra került sor tegnap, Kecskeméten. A múlt évi, megyei összesített gyorsmérleg alapján számított adatok, valamint a tavalyi tapasztalatok birtokában jelezte a minisztériumnak a megyei szakvezetés a felgyülemlett gondokat, feszültségeket és kért segítséget ezek [—megyehatáron belül meg nem oldható — enyhítésére. így arra, hogy bírálják el kedvezően — a tizenhárom veszteséges termelőszövetkezet és egy állami gazdaság közül —j a kimondottan aszálykáros hét kérelmét, melyben a keresetiadó-fizetési kötelezettség alól kértek felmentést. A múlt évben komoly gondok voltak a megye szőlő-, borágazatában, melyek áthúzódó hatása — úgy tűnik — ez évben is jelentkezik, piaci problémák, hiteltörlesztések, kamatterhek, sőt időjárás okozta károk, szaporítóanyag- gondok formájában. A gazdaságokban fellelhető borkészletek elhelyezésére az ehhez kapcsolódó kamatterhek enyhítésére lehetőséget keres a MÉM, ígérte Váncsa Jenő miniszter., A szaporítóanyag-előállítás több évre szóló biztonságára azonban semmi biztatót nem mondtak az illetékesek, mivel 1989-ben még ismét felülvizsgálják a támogatások rendszerét. így ezt a vállalatok egymás közti kapcsolatának javításával lehet megoldani. A megye mezőgazdasági üzemeiben súlyos nehézségeket okoz a pénzhiány, az agrárágazat sajátosságait még mindig nem veszik figyelembe a bankok. A minisztérium — mondta az illetékes — tárgyalásokat folytatott ez ügyekben, például abban, hogy a megye négy feldolgozóüzemének kérését teljesítsék, a működésükhöz szükséges hiteleket megkaphassák. Az elmúlt években aszály sújtotta Bács-Kiskunt, ami az öntözést a figyelem középpontjába állította. A nagy befektetésigényű fejlesztésre azonban az üzemek magukra hagyatva nem vállalkozhatnak. Az öntözésfejlesztésre szánt támogatási keret — így az egyik MÉM-szakember — valóban szűkül, de igyekeznek azon, hogy a megkezdett programokat folytatni lehessen. A megyei tanács feladatai közé utalták a meliorációra és öntözésfejlesztésre szánt együttes keret elosztását. Szintén az aszállyal van összefüggésben a megyében kialakult takarmányhelyzet, hiszen az abrakigényes állattenyésztésnek e pillanatban mintegy 60- 70 ezer torma — jobbára kukorica — szemes termény hiányzik. A miniszter szerint a hazai összesített számadatok azt mutatják: a megtermett szemesnek elégnek kellene lennie a meglévő állat- állománynak, a kukorica terméskiesése, illetve a fehérjehordozók világpiaci árának növekedése azonban gondokat okoz. Az előbbit a készletek mobilizálásával az utóbbit rqa még pontosan körvonalazhatatlan módon igyekeznek megoldani. G. E. I Erősödő versenyben erősödik a kisszövetkezet K a: • Kívül-belül megújult a ballószögi iskola. A kivitelező a Kisép- szöv volt. (Straszer András felvételei) Féltucat építőipari kisszövetkezet tevékenykedik Kecskeméten: azt is mondhatnánk, hogy sokan van-, nak, különösen, ha tekintetbe vesszük, hogy rajtuk kívül még jó néhány kisiparos, illetve nagyobb szervezet is működik ebben a szakmában. S ha mindemellett számításba vesszük, hogy a családi házak többsége kalákában épül, joggal merül fel a kérdés: vajon jut-e elegendő munka ebben az iparban valamennyi vállalkozónak? A kisszövetkezetek egyike a Kis- épszöv. A hasonló profilú vállalkozások sorában az utolsók között alakultak^ pontosabban 1986 tavaszán. Önállóvá válásuk indíttatása ugyanaz volt, mint a többié: tágabb keretek között mozgó lehetőséget kerestek a munkában, jövedelem- szerzésben egyaránt. Magyarul: dolgozni, keresni akartak. Tizennyolcán alakították a kisszövetkezetet, közülük tizennégyen egy vidéki szövetkezet átalánydíjad építőipari részlegénél álltak'alkalmazásban. A tapasztalt társszövetkezetek (Folytatás a 2. oldalon) AZ 11 Ö VÍZ MINŐSÉGE VÄLTOZATLA\ Meggyorsítják a környezetszennyezés felderítését Egyeztető megbeszélés Kunszentmiklóson Grósz Károly Davosba utazik Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára január végén a Világgazdasági Fórum elnevezésű nemzetközi alapítvány tanácskozására, Svájcba utazik. Az immár két évtizede, minden évben megrendezésre kerülő davosi fórumon a világ különböző országainak, több száz gazdasági és pénzügyi szakembere, az üzleti élet képviselői, politikusok, közéleti személyiségek vesznek részt. Az MSZMP főtitkára előadást tart a kelet—nyugati kapcsolatokról, az összeurópai együttműködés fejlesztéséről, s találkozik a fórumon jelenlévő több vezető politikussal. (MTI) Elkészült s kecskeméti anyanyelvi konferencia programja. — Az egyik központi kérdés: az óhaza és a magyar származása fiatalok kapcsolata. Magyarok négy földrészről „A nemzetközi politika várható tendenciáival kapcsolatban most az a benyomás, hogy az ellentmondások ellenére kedvező időszak felé tartunk”, örvendezett 1985 nyarán Veszprémben, az V. anyanyelvi konferenciát megnyitó Bognár József akadémikus, a Magyarok Világszövetségének elnöke. Bízhatunk abban, hogy az idei,- a Kecskeméten, augusztus hatodikén kezdődő újabb tanácskozásra is az enyhülés légkörében kerül sor. A magyarságtudatot ápoló, a magyar nyelv és kultúra megőrzését szolgáló Magyarok Világszövetsége mindig is igyekezett függetleníteni munkáját a politika napi hullámverésétől, de a megbékélés, a feszültség erősödése, gyengülése természetesen befolyásolta tevékenységüket, kereteit, hatását, mint ezt megtudtam a tanácskozást előkészítőktől, Lőrincze Lajos egyetemi tanártól, az Anyanyelvi Konferencia Védnökségének elnökétől. A tervek szerint Pozsgay Imre államminiszter köszönti majd augusztus első vasárnapján a VI. anyanyelvi konferencia mintegy százötven résztvevőjét az Erdei Ferenc Művelődési Központban. A kulturális műsorral ízelítőt kapnak a vendégek a megyeszékhely művészeti életéből. . Anyagi nehézségek miatt a megszokottnál és a kívánatosnál valamivel kevesebb meghívót küldtek el, de így is jó néhányan itt lesztek a magvetők közül. Új, elsősorban fiatalabb érdeklődőkre, szövetségesekre is számítanak, hiszen fut az idő és az első, debreceni konferencián ötvenévesként tapsoló, külföldön élő honfitársunk bizony már élete nyolcadik évtizede felé ballag. A Május 1. téri művelődési intézményben négy napig tanácskozna): kultúránk hivatott őrzői. Megvitatják, hogy miként váltak be a nyelvtanulást, a honismeretet segítő könyvek, megvizsgálják a külföldi magyar egyesületekkel, művészeti csoportokkal, különösen az ifjúsággal törődő körökkel, egyletekkel kialakított kapcsolatokat, ezek bővítésének lehetőségeit. Jóváhagyták a teljes ülések és a tagozati rendezvények programját. Sor kerül egy nyüt fórumra, amelyen a résztvevők választ kaphatnak minden, őket érdeklő kérdésre. Kis számban eddig is képviseltették magukat a szomszédos országokban élő magyarok, de most először tájékozódnak alaposabban helyzetükről, kultúrájuk ápolásának lehetőségeiről anyanyelvi konferencián. Először számíthatnak a Magyarságkutató Intézet hatékony közreműködésére. A Forrás e tanácskozásnak szenteli augusztusi számát, a rendezvény iránt máris érdeklődnek a tömegkommunikációs intézmények. A vendégek természetesen megismer- > kednek a megyeszékhellyel, közvetlen környékével, találkoznak a város vezetőivel is. H. N. Amint a napokban hírül adtuk, a Kiskunsági Állami Gazdaság által okozott környezetszennyezés Bács-Kiskun megye területét is érinti. Tegnap Kunszentmiklóson egyeztető megbeszélésre ültek össze mindazoknak a hatóságoknak a képviselői, akik vizsgálatot folytatnak az ügyben. A megbeszélés célja az eddig feltárt tények számbavétele és a szükséges védelmi intézkedések meghatározása volt • %- A Bács-Kiskun Megyei Tanács álláspontja — mondta az elnöklő Tohai László —, hogy legyen széles körű, mindenre kiteqedő a vizsgálat, vonják felelősségre az elkövetőket, s minél előbb számolják fel a környezetszennyezést A megyei tanács általános elnökhelyettese ismertette a Hazafias Népfront kun- szentmiklósi bizottságának nyílt levelét is, melyben többek között ez olvasható: „A lakosság megnyugtatása végett kérjük a hatóságokat annak megállapítására, hogy a szennyezés mértéke milyen nagyságrendű és mekkora területre terjed ki. Kérünk részletes, minden vegyi anyagra kiterjedő talaj és viz vegyi elemzést. Ugyanakkor a terület méregtelenítését, a még tár rolt mérgező anyagok megsemmisítését. Mindezekről kérünk a lakosság részére őszinte és reális jelentést.” Hasonló tartalmú levelet fogalmazott az egyik helyi vöröskeresztes alapszervezet tagsága, és a jelenlévők is ezeket a valóban közérdekű kérdéseket igyekeztek tisztázA kunszentmiklósi határban rejtőzködő veszélyes hulladék mennyiségéről — mint kiderült —, még nincs pontos képe a környezetvédelmi hatóságoknak. Annak idején ugyanis — 1982—83-ban —. folyamatosan égették az ide érkező vegyi anyagot. A festékoldó szer, gyanta, vízüveg, s a hordók egy része viszont a föld alá került Három helyszínen — a régi és az új szeméttelepen, valamint az Egyetértés Termelőszövetkezet tehénjárási homokbányájában találtak a bejelentések nyomán vegyi anyagra utaló nyomokat Mint elhangzott, korszerű eljárásokat — légi felvételt, georadart, magnetométert — is bevetnek a föld alatti szennyező források felderítésében. A szeméttelepek köré pedig észlelőkutakat fúrnak, hogy megállapítsák, teijed-e a talajvizei a szennyeződés. A másik alapvető kérdésre már megnyugtatóbb válasz született A Köjál szakemberei elmondták, hogy vizsgálataik szerint a kunszentmiklósi mélyfúrású kutak vizét nem érte szennyező hatás. A víz minőségében semmiféle változás nincs az előző húsz évhez képest, tehát a vezetékes ivpvíz nyugodtan fogyasztható, nem ártalmas az egészségre. Vízmintát vettek a szeméttelepek körzetében az ásott kutakból is. Ezek vizsgálata még most folyik. A szakemberek elmondták, hogy a tíz-tizenöt méteres talajvízku- tak 80 százaléka nem ivóvíz minőségű a megyében, ezért általában nem javasolják az ezekből nyert víz fogyasztását A konkrét vizsgálati eredményekről természetesen az érintetteket külön is értesítik. Szóba kerültek a költségek is. Ezeket a kár okozója köteles viselni, ám a feltáráshoz, a vizsgálatokhoz szükséges pénzt a minisztérium megelőlegezi. A rendőrség képviselőjének kérését ezúton adjuk közre: Kérik mindazokat, akik annak idején részt vettek a hordók szállításában, elégetésében vagy elásásában — s a szemtanúkat is—, jelentkezzenek a Pest Megyei Rendőrfőkapitányság vizsgálati osztásán vagy a Bács- Kiskun megyei rendőri szerveknél. — Sok minden történt, de nem lehetünk elégedettek az előrehaladás ütemével, sok még a feltárásban a bizonytalanság-^ mondta összefoglalójában Tohai László. A megbeszélés résztvevői egyetértettek abban, hogy meg kell gyorsítani a feltáró munkát, s — mint elhangzott—e hónap végéig mind a Pest megyei, mind pedig a Bács-Kiskun megyei környezetvédelmi hatóságok tájékoztatják a közvéleményt a vizsgálatok állásáról. —lovas— Mi a miniszter véleménye? Az elmúlt héten, a parlamenti ülésszak egyik szünetében munkatársunk megkérdezte Maróthy Lászlót az apajpusztai gazdaság által elkövetett kömyezetszennyezésrőL íme a környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter véleménye: — Az ügy nem mai keletű. Gyanú, különféle értesülések évekre visszamenően voltak, sőt már bírságolás is történt. Az elmúlt hónapokban a gyanú olyan mértékűvé vált, hogy szisztematikus felderítő munkát kellett végezni. Bekapcsolódott a rendőrség és lakossági segítséget is kaptunk. így sikerült rábukkanni, hol vannak Apajon elrejtve azok a bizonyos hordók. Kunszentmiklós elhagyott szeméttelepe alatt ugyancsak innen származó károsító anyagokat találtak, és az anyagmérleg alapján változatlanul folynak a kutatások. Többféle metszete van az ügynek. Meggyőződésem, hogy az apajpusztai gazdaságban nagyon rossz felfogású gazdálkodás folyt évek óta. Olyasféle haszonszerzésre adták a fejüket, ami nekik pénzt hozott, de a környezetre borzalmas terheket rótt. Azt hiszem egyébként, hogy a környezetvédelem és a jó gazdálkodás, a szakszerű irányítás kölcsönösen feltételezik egymást A felelőtlenség pedig majdnem biztos, hogy valahol környezeti kárt okoz — kisebb-nagyobb mértékűt. Itt a mérték óriási. Ami az ügy morális, jogi része: a kártétellel arányos jogi felelősségre vonást kell eszközölni. Együtt, egymással párhuzamosan folyik a feltárás, a kártétel felmérése és a kárelhárítás. Nagy erőket kell koncentrálnunk. Mondanom sem kell, hogy jócskán leköti a szakapparátust De nem sajnáljuk, hisz itt olyan veszélyforrásról van szó, amit elemi kötelességünk mielőbb felszámolni. Szeretnénk, ha ez minél kisebb lakossági tehertételt jelentene,- Most egy éve tártuk fel, mindjárt, ahogy a minisztériumot létrehozták, a Monori-erdei környezetszennyezést Akkor arra gondoltam, hogy egy ilyen eseten be kell gyakorolni, miféle intézkedések szükségesek. Az ott szerzett tapasztalatokat hasznosítva, most, a lényegesen nagyobb munka mellett is — úgy tűnik — sokkal gördülékenyebben halad a feltárás. Közben területi igazgatóságaink is megszerveződtek, s bekapcsolódtak a munkába. Hozzá szeretném tenni: az apajpusztai környezetszennyezés felderítése nagy feladat, de korántsem az egyetlen. — Elképzelhető, hogy az ország más területein is előfordult hasonló méretű környezetszennyezés? — Sajnos, valószínűnek látszik... — mondta a Parlament folyosóján Maróthy T .ászló. A televízió szerkesztője nemrég az egyik szakszervezeti állásfoglalás után külön véleményének adott hangot. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a soron kívüli béremelések csak növelnék az inflációs veszélyt. Olyan spirális mozgássá válhat — kezdetei érzékelhetők —, amelynek végső hatására a lengyel és jugoszláviai helyzet is figyelmeztet bennünket. Hasonló véleményt hallottam nem csak közéleti emberektől. Egyikük, egy dolgozó családanya így fogalmazott: — Tegyük fel, hogy öt-hatezer forint a fizetése valakinek. Kérdezem, segit-e rajta, ha most három-négy százalékkal, százötven-kétszáz forinttal felemelik a fizetését, aminek egy részét mindjárt elviszi az adó?... Nincs jogom érvelni e vélemények mellett, mert már nyugdíjas vagyok. Tudvalevő, hogy ennek a nagy társadalmi rétegnek az életszínvonalát egyöntetűen januártól 360, májustól újabb száz forinttal kívánja „megőrizni’ a kormányzat. Talán mondani sem kell, hogy ez mire elegendő és mire nem. Szerencsés, aki nem egyedül él, mert a magányosoknak minden kétszeres terhet jelent. Nincs tehát jogom érveket felsorakoztatni, amikor a még aktívakról, a dolgozókról van szó. De bizonyos aggodalom -SS félelem? — mégis szólásra késztet. Hozzáteszem, nem is elsősorban a magam nevében. Félnek, félünk valamennyien, az egyre megszokottabbá váló inflálódástól, a pénz, a kereset, a nyugdíj rohamos értékvesztésétől. Éppen ezért nehezen értjük azt a logikát, amely egyes szakmai csoportokat arra késztet, hogy valamiféle különleges, soron kívüli juttatás megszerzéséért induljanak rohamra, s erre biztatnak másokat is. Míg végül megfogalmazódik az egyöntetűnek látszó álláspont — például legutóbb a SZOT elnökségében —, amely .felhívja a szakszervezeti szervezetek, alapszervezetek, valamint minden tisztségviselő figyelmét, hogy a helyi érdekképviseleti fórumokon kezdeményezzék a bérek mielőbbi, a gazdálkodási lehetőségekkel összhangban álló legnagyobb mértékű növeléséé’. t Ennek a felhívásnak ugyanis egy nagy szépséghibája van. Nem a valóban megtermelt értékekkel, eladható termékekkel, a munkateljesítménnyel arányos bérnövelésre buzdít, mert érmék volna értelme. E nélkül fennáll a veszély, hogy a vállalatok a nyereséget hozó áremelést is a „gazdálkodási lehetőségek" közé sorolják, s máris megindul S bár még le sem állt — az a bizonyos körforgás, spirálisan, egyre növekvő mértékben fölfelé, mindig csak fölfelé. Társadalmi egyensúlyról is említést tesz az állásfoglalás. Csak azt nem tudom, miért felejtették ki mindebből a nagyon jelentős társadalmi réteget, amelynek sorsáért mostanában igencsak elfelejtenek szót emelni a különböző szervezetek. Igen, megint csak a nyugdíjasokról beszélek, akik kívül esnek mindenféle felhivá- ' son, követelésen, hiszen érdekképviseletük megszűnt a gyárkapun, a munkahelyen kívül. Így hát ne csodálkozzon senki, ha közülük sokan megbecsüléssel néznek azokra, aki megpróbálnak az „árral szemben’’ is a társadalmi nyugalom érdekében szólani. S azt vallják, hogy az árakkal, mármint az árak növekedésével szemben nem elég felhívásokat, követeléseket közreadni, hanem a cselekvő, tisztességes, értékképző munka érdekében is termi kell valamit. Meggyőződésem, hogy erre a feladatra a még munkabíró, szellemi képességük birtokában lévő nyugdija- ' sok nagy serege is szívesen vállalkozna. Feltéve, ha hívja őket, s igényli a segítségüket valaki!. F. Tóth Pál ÁPRILISBAN KEZDŐDIK Részleges szovjet csapatkivonás A Szovjetunió áprilisban kezdi meg csapatai részleges kivonását Magyarországról, Csehszlovákiából és az NDK-ból. Ezt Vitalij Sa- banov hadseregtábornok szovjet honvédelmi miniszterhelyettes jelentette be hétfőn Moszkvában, az osztrák rádió és televízió (ORF) tudósítójának nyilatkozva. A csapatok ■ kivonását két szakaszban, 1990-ig hajtják végre — mondta. Sabanov közölte, hogy már kidolgozták a terveket, s ezeket egy későbbi időpontban nyilvánosságra hozzák. Utalást tett arra; hogy a csapatkivonás szállítási kapacitás- hiány miatt nem könnyű feladat. — A csapatok teljes kivonásával kapcsolatban még nem született döntés, ezt a kérdést majd: akkor vizsgálják meg, ha befejeződött a részleges kivonás — hangsúlyozta. A szovjet csapatok Kelet-Euró- pából történő egyoldalú kivonását * Mihail Gorbacsov jelentette be de- ■ cember 7-én az ENSZ-közgyűlésén. Eszerint 50 ezer katonát es 5 tax. harckocsit vonnak ki összesen a há- :: rom érintett kelet-európai országból. Zárótanácskozás az utótalálkozón Keddtől a világpolitika középpontjában áll Bécs, Ausztria fővárosa. 35 ország külügyminiszterei délelőtt kezdték meg háromnapos zárótanácskozásukat, hogy megpecsételjék a két éve kezdődött bécsi utótalálkozó eredményes befejezését. A plenáris ülést Alois Mock osztrák alkancellár, külügyminiszter nyitotta meg, majd George Shultz amerikai külügyminiszter emelkedett szólásra. A délelőtti ülésen szólalt fel Törökország, Norvégia, Ciprus és Bulgária képviselője, délután pedig Hollandia, Görögország, Svájc, Luxemburg és Izland külügyminisztere. A zárótanácskozás első napja Geoffrey Howe brit külügyminiszter nyilatkozatával ért véget. A 33 európai, továbbá az Egyesült Államok és Kanada küldöttségei vasárnap fogadták el a bécsi utótalálkozó záróokmányát, miután a görög és a török delegátus között az utolsó nézetkülönbségeket is sikerült elsimítani. Megfigyelők szerint a záródokumentum tükrözi a kelet—nyugati kapcsolatokban történt javulást, a két nagyhatalom készségét a párbeszéd folytatására, és kötelezi az aláíró országokat az emberi jogok következetes betartására.
