Petőfi Népe, 1988. december (43. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-14 / 297. szám

IDŐJÁRÁS Válható időjárás az ország területén ma estig: Felhőátvonnlások lesznek. Az északi, északnyugati szél tovább erősödik, néhol viharomé fokozódik. A várható legmagasabb nappali hőmérséklet 2,7 fok között alakni. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLIII. évf. 297. szám Ára: 1,80 Ft 1988. december 14., szerda Sevardnadze Japánba utazik Hivatalos tokiói látogatásának előkészítéséről tárgyalt tegnap Moszkvában Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter Muto To- siaki japán nagykövettel. A talál­kozót a japán diplomata kérte. A szovjet fővárosban egyébként kedden jelentették be hivatalosan, hogy Eduard Sevardnadze decem­ber második felében tesz látogatást a szigetországban, s felkeresi a Fü- löp-szigeteket és a KNDK-t is. Sevardnadze és a japán nagykö­vet a találkozón áttekintettek a kétoldalú kapcsolatok helyzetét, s bizonyos nemzetközi kérdéseket is érintettek. Mindkét fél annak a re­ményének adott hangot, hogy a közelgő külügyminiszteri látogatás jelentős előrelépést jelenthet a szovjet—japán kapcsolatok javítá­sában, a kölcsönös megértés és elő­nyös együttműködés elmélyítésé­ben. Sevardnadze köszönetét mon­dott a japán kormánynak az ör­ményországi tragédia kapcsán ki­nyilvánított részvétért és együttér­zésért, illetve a segítségnyújtásért. ÖRMÉNYORSZÁGI HELYZETKÉP A nacionalista ellentétek a tragédia ellenére sem szűnnek é Repülőgépen szállították a szovjet fővárosba a december 7-ei földrengés során összedőlt házak romjai alatt megtalált sebesülteket további kezelésre. MOSZKVA Örményország földrengés sújtotta körzeteiben mind nagyobb erőkkel folynak a mentési és helyreállítási mun­kálatok. A hét elejétől kezdve, mint arról a Vremja (tv-műsor) hétfő esti adásában beszámolt, az erők jelentős részét átcsoportosították az ugyancsak súlyos károkat szenvedett környékbeli falvakra, kisebb településekre. Nyiko- laj Rizskov szovjet kormányfő hétfőn több lerombolt, elkeserítő képet muta­tó falvat is felkeresett helikopteren. A mentési és helyreállítási munkála­tok menetéről tartottak tanácskozáso­kat Jerevánban az elmúlt hét végén Mi­hail Gorbacsov vezetésével. Ennek tar­talmát hétfőn este ismertették Moszk­vában. A szovjet vezető egyebek között — emlékeztetve a mexikói földrengés­re; ahol még a 13. napon is találtak túlélőket a romok alatt — hangsúlyoz­ta, hogy a legfontosabb feladat jelen pillanatban a mentési munkálatok folytatása, az erők összpontosítása az élve eltemetett emberek kiszabadítása érdekében. Mihail Gorbacsov kitért arra, hogy a mentési, romeltakarítási munkála­tokban időnként szervezetlenség ta­pasztalható és sürgette a szükséges rend és fegyelem megteremtését ezzel kapcsolatban. Hangsúlyozta: részle­tekre kiterjedően ki kell dolgozni az életben maradottak, mindenekelőtt a nők és a gyermekek elhelyezésének, ivóvízzel és élelemmel való ellátásának szervezeti keretét. A térségben eddig háromszázezer sátrat állítottak fel. Fo­lyamatosan érkezik meleg ruházat, s S0 ezer fő elhelyezésére másfélezer lakóva­gont irányitottak a helyszínre. Jevgenyij Csazov egészségügyi mi­niszter az orvosi segítségnyújtás kérdé­seiről a tanácskozáson adott tájékozta­tójában kiemelte, hogy jelenleg több (Folytatás a 2. oldalon) A szerződés csak lehetőség! Befejeződött a Magyar—EGK Vegyesbizottság ülése Befejeződött tegnap Budapesten a Magyar—EGK Vegyesbizottság ülése. A nap folyamán Willy de Clercq-et, az Európai Gazdasági Közösség bizottságának a külkapcsolatokért felelős tagját fogadta Virkonyi Péter külügyminiszter. A szívélyes légkörű megbeszélésen hangsúlyozták az EGK és Magyarország között megkötött kereskedelmi és gazdasági együttműkö­dési megállapodás, valamint a politikai kapcsolatok rendezésének jelentősé­gét, beleértve a diplomáciai kapcsolatok felvételét és az Európai Parlament­tel való hivatalos kapcsolatok megteremtését is.- Véleményt cseréltek az összeurópai együttműködés időszerű kérdéseiről, kölcsönösen kifejezték re­ményüket, hogy a Becsben folyó európai biztonsági és együttműködési konfe­rencia mielőbb eredményesen befejeződik. Az ülés befejezését követően nemzetközi sajtótájékoztatót tar­tottak. Beck Tamás kereskedelmi miniszter elmondotta, hogy az egyezmény, amely alig két hete lé­pett érvénybe, igen előnyös Ma­gyarország számára, jóval széle­sebb lehetőséget nyújt, mint amit az EGK más szocialista országoknak biztosít. A szerződésben foglaltak azonban elsősorban lehetőségeket jelentenek, amelyeket a magyar vál­lalatoknak kell kihasználniuk. Szá­mos megoldandó feladat is van, a vegyes bizottság munkájában részt vevő szakembereknek fontos tenni­valói lesznek az elkövetkezőkben. Ilyen például megfelelő létszámú magyar képviselet létrehozása Brüsszelben, és állandó EGK- képviselet nyitása Budapesten. Egyetértésre talált a mostani ve­gyesbizottsági ülésen az a magyar javaslat, hogy hozzanak létre mező- gazdasági munkacsoportot az ag­rárkereskedelemmel kapcsolatos gondok hosszabb távú felszámolá­sára. Ugyancsak munkabizottsá­gok alakulnak a kooperációk előse­gítésére és a kereskedelem-fejlesz­téshez szükséges feltételek biztosí­tására. Willy de Clercq hangsúlyozta, hogy a közösség 1992 után, vagyis a belső integráció elmélyítését kö­vetően sem fordít hátat a kívül ma­radt országoknak. Az EGK ugyan­is mintegy 20 százalékkal részesedik a világkereskedelemből. Az előállí­tott GNP .(bruttó nemzeti termék) 10 százaléka az exportból szárma­zik. Egyes tagországok esetében ez az arány sokkal magasabb, Belgi­umban például a 60 százalékot is eléri. így a közösség fejlődésének fontos feltétele a kereskedelmi kap­csolatok további szélesítése. Egyéb­ként a közösség piaca az integráció elmélyítése után a jelenleginél is ígé­retesebb perspektívát kínál a kívül­állók, így a KGST-országok szá­mára is. Az .EGK legfőbb piacai egyre inkább telítődnek, ezért olyan térségek felé fordul, ahol még meg­lehetősen sok kihasználatlan lehe­tőség van a kereskedelemben. Ilyen Kelet-Európa is. Ezért az EGK- delegációt üzletemberekből álló ki­sebb küldöttség kísérte, tagjai ma­gyar vállalatvezetőkkel találkoztak a munkabizottság ülése alatt. 1989 tavaszán népes üzletember-delegá­ció látogat az EGK tagországaiból Magyarországra. Mindez valószí­nűleg hozzájárul ahhoz, hogy széle­sedjenek az üzleti kapcsolatok a kö­zösség és Magyarország között, s megnövekedjen a nyugati befekte­tők érdeklődése hazánk iránt. MEGÚJULÁS ELŐTT A MTESZ Támogatás helyett saját ötletek A Műszaki és Természettudományi Egye­sületek Szövetsége (MTESZ) Bács-Kiskun Megyei Szervezete tagegyesületeinek vezetői találkoztak tegnap Kecskeméten, a Tudo­mány és Technika Házában. Dr. Sárkány Ernő az oktatási bizottság munkájáról szóló beszámolójában kitért arra, hogy az elmúlt időszakban részt vettek több országos felmérésben, például a felsőoktatás, a szakmunkásképzés területén. Az előterjesz­tés vitájában a hozzászólók elmondták, hogy a gazdasági gondok tárgyalása közben a leg­több ilyen jellegű felmérés készítésekor szíve­sen elfeledkezünk arról, hogy emberek sorsá­ról van szó. Felvetődött az is, hogy a mérnök- és üzemmérnökképzés milyen buktatókkal jár, illetve, hogy a túlzott területi koncentrá­ció — egy-egy oktatási intézmény beiskolázá­si területén — szakember-telítettséget okoz. A szervezet jövő évi költségvetéséről dr. Vargáné Verasztó Jolán tartott tájékoztatót; mondanivalója vihart kavart az egybegyűltek körében. Biztos bevételhez ugyanis csak me­gyei intézményektől jut a Bács megyei szerve­zet, a központi költségvetési „támogatásban” — ami voltaképpen egyfajta újraelosztás — alig lehet bízni. Javaslatok is hangzottak el éppen ezért, így a székház bérleti dQaival, a központi apparátus létszám- és bércsökkenté­sével kapcsolatosan, valamint vállalkozási fonnák kialakítására. A MTESZ megyei titkára, Alter Róbert arról szólt, hogy a tudományos egyesületek egy része beszámolt már éves tevékenységéről, értékelésükben különös súlyt kapott a fiatal műszaki értelmiségiek bevonása a szervezett tudományos munkákba. A tudományos egyesületek javaslatai alap­ján a végrehajtó bizottság döntésének megfe­lelően ezen a tanácskozáson került sor a MTESZ-emlékérmek átadására, ezúttal Szendrey J. Sándor, Rigó István és Rigó End­re vehette át az elismerést. A megyei titkár ezután javaslatot tett az országos, úgynevezett félidős értekezletet megelőző megyei tanácskozás januári idő­pontjára, valamint témájára, ami egyebek kö­zött helyzetértékelésből és a szervezet megúju­lásának helyi kérdéseiből alakul majd ki. G. E. Tanácskozott a Politikai Bizottság Kapcsolat a külföldön élő magyarokkal — Március 15. megünneplése December 13-án, tegnap ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága. A testü­let tájékoztatót hallgatott meg hazánk és a külföldön, elsősorban Nyugaton élő magyarság kapcsolatairól, valamint arról a tevékenységről, amelyet Magyaror­szág folytat a nyugati emigráció irányában. A Politi­kai Bizottság örvendetesnek tartja, hogy az utóbbi időszakban főként humanitárius és gazdasági téren közelebb kerültünk egymáshoz. Figyelemre méltó, hogy az emigráció körében kedvezően változott a Magyar Népköztársaság politikájának megítélése. Bel- és külpolitikai törekvéseink, a társadalmi és gaz­dasági reformfolyamat, a felgyorsult demokratizálás széles körű érdeklődést és pozitív visszhangot váltott ki a nyugati országokban élő magyarok között is. Az emigráció Magyarországhoz való viszonyában fontos tényező a befogadó ország és hazánk kapcsola­tainak rendezettsége. A Magyar Népköztársaság elis­meri és feltétlen tiszteletben tartja a külföldön élő magyarok állampolgári hűségét. Ä kapcsolatok ápo­lásában jelentős szerepe van a kulturális, tudományos és gazdasági élet képviselői mellett a magyarországi egyházaknak is. A külföldi magyarság korösszetétele az elmúlt években tovább módosult. Általában jellemző azon­ban, hogy a harmadik generációs magyarok is — bár szüleiktől és nagyszüleiktől eltérő módon — vállalják magyar származásukat. A Poltikai Bizottság véleménye szerint a külföldön élő magyarokkal való kapcsolattartás a társadalom legszélesebb értelemben vett közös feladata. Időszerű­nek tartja az e téren kialakult felfogások és beidegző­dések felülvizsgálatát, s a kapcsolatépítés — belső és nemzetközi lehetőségeinkkel, igényeinkkel összhang­ban lévő — feltételeinek megteremtését. Célszerűnek ítéli, hogy a magyar állampolgárok, a hazánkban élő nemzetiségek, a szomszédos országokban élő magyar nemzetiségek és a más államokban magukat magyar­nak valló emberek egymáshoz és az anyanemzethez való viszonyát azonos alapelvek szerint értelmezzük, így biztosítható a bel- és külpolitika összhangja, a sajátos egységet alkotó feladatok egységes egészként történő, átfogó kezelése. Ebben mind az állami, kor­mányzati, mind a kormányon kívüli szervekre, szerve­zetekre, mozgalmakra feladat hárul. A Politikai Bizottság megállapította: a sajtónak nagy felelőssége van abban, hogy reális, túlzásoktól mentes kép alakuljon ki a külföldi magyarságról a hazai közvéleményben. A testület ajánlásokat fogadott el. Olyan intézkedé­seket javasol az állami szerveknek, amelyek elősegítik a külföldön élő magyarság és hazánk kulturális, gaz­dasági, tudományos intézményei, személyiségei kö­zötti természetes kapcsolatokat. A Politikai Bizottság áttekintette 1989 első félévé­nek politikai ünnepeit. Egyetért azzal, hogy március 15-ét, az 1848—49-es forradalom és szabadságharc évfordulóját a KISZ és a Hazafias Népfront által szervezett múzeumkerti nagygyűléssel, ifjúsági tömeg­felvonulás keretében a 48-as emléktáblák és emlékhe­lyek megkoszorúzásával ünnepelje meg a budapesti lakosság. Ajánlja, hogy országszerte tartsanak emlék­ünnepségeket. Úgy határozott, hogy a pártszervek mindenütt vállaljanak részt a rendezvények szervezé­sében. (Folytatás a 2. oldalon.) A MEGYEI KISZ-BIZOTTSÁG NAPIRENDJÉN A if- • • StratÁm q 1 Oil mIv^IíiI • • A W a párttal Kibővített ülést tartott tegnap a Bács-Kiskun Megyei KISZ Bizottság a területi titkárok részvételével. A testü­let ezúttal két napirendi pontot tár­gyalt. Elsőként a nemrégiben megren­dezett országos KISZ-értekezlet állás- foglalásából adódó, valamint a KISZ XU. kongresszusát megelőző feladato­kat határozták meg. A tíz pontban tö­mörített javaslatot a megyei bizottság elfogadta, s egyidejűleg megalakította öt főből álló mandátumvizsgáló bizott­ságát is. Ennek elnökéül Szőke Istvánt, titkárának pedig Szőrös Saroltát vá­lasztották. Második napirendi pontként került terítékre annak az álláspontnak a ki­alakítása, melyet a KISZ megyei bi­zottsága nevében a megyei pártértekez­let vitaanyagáról formáltak. Állásfog­lalásukat írásban eljuttatják a szerkesz­tőbizottsághoz, valamint megbízták Molnár Mihály első titkárt annak a képviseletével a szombati tanácskozá­son. Három kérdés köré csoportosították észrevételeiket: a KISZ megyei bizott­ságának viszonya a pártértekezlethez; stratégiai szövetség a párttal; közös fel­adatok. Ez utóbbi témakörben három területet emeltek ki az együttműködés szinteréül: szerkezetátalakítás, lakás- politika, oktatás. A KISZ. Bács-Kiskun Megyei Bi­zottságának ülése aktuális ügyek tár­gyalásával zárult. G T T EREDMÉNYES AZ AGROSZER Vegyesvállalati tervek A lajosmizsei székhelyű, országos hálózattal rendelkező Agroszer Mezőgazdasági Szerviz Szerelő és Szolgáltató Közös Vállalat az év végére várhatóan 3-4 millió forinttal lépi túl idd, tervezett nyereségét. A Pénzeli László igazgató szerinti szerény mértékű túlteljesítés elsősorban a termelés hatékonyságának növeléséből és tevé­kenységi körük bővüléséből származik. Központi üzemegységükben úgynevezett légszerszámokat állítottak be, amelyek jelentősen csökkentik a kézi munkát, így gyorsabban és több feladatot végezhetnek el a szerelők. Az eddigi ötvenezer dkkelemmel szemben ma már hetvenezret használ­nak fel a gépek javításához, ami mennyiségben több millió alkatrészt, értékben évente félmilliárd forintot jelent. Ennyi alkatrész nyilvántartása kézzd igen nehéz­kes, ezért hamarosan teljesen áttérnek a számítógépes feldolgozásra. Áz A grosze mél nem csak javítanak, hanem gyártanak is alkatrészt: NDK-koope- rádóban a T—174 típusú markológéphez évi tízmillió forint értékben. A vállalat folyamatosan csökkenő létszám mellett látja el feladatait Hogy teljesíteni tudják mintegy 30 millió forintos nyereségtervüket—amit valószínűleg sikerül túlteljesíteni J is — az idén lényegesen növelniük kellett a munkavállalások számát Az Agroszer külföldi érdekeltségű vegyesvállalat alapításának tervét fontolgatja, tárgyalásokat folytat a kedvező ajánlatot tevő nyugati partnerrel. Elsősorban a profiljukba vágó vasipari tevékenységre gondolnak, de lehetséges, hogy speciális összetételű, munkagépekhez felhasználható gumi- és műanyagformák öntésével is ' megpróbálkoznak a leendő vegyesvállalatnál. M. Á. • A hazánkba érkező csehszlovák úthengerek átadás előtti nullszervizét végzik az Agroszer szakemberei. (Tóth Sándor felvétde) H4emo»krfe Ami pár hónapja a közvélemény számára mindenekelőtt a társadalom demokratizálódásának jele volt, arról mára kiderült, hogy ezen kívül egy sor vadonatúj problémát, eddig végig nem gondolt, roppant időigényes, bonyolult feladatot jelent. Volt abban valami eufórikus, amikor végre kimondhat­tuk, hogy nézet-, sőt érdekkülönbség van a kormány, a szakszervezetek, a Kamara, a KISZ között. Kezdetben sokunknak talán úgy tűnt, a dolog ezzel el is van intézve, az érdekek megfogalmazása és az álláspontok rögzítése után valami módon mégiscsak létrejön egy immár demok­ratikus, s ugyanakkor mindenkit kielégítő megoldás. Sajnos a dolog nem ilyen egyszerű, mondhatni, ezután jön a neheze. Miközben ugyanis újra meg újra le kell szögezni, hogy az eltérő érdekek nyílt megjelenése valóban nélkülözhetetlen feltétele egy demokratikus társadalom­nak — s itt bármiféle korlátozás, a „régi szép időkre" való nosztalgikus utalás ezt a demokratizálódást veszélyeztetné —ugyanakkor azt is látni kell, hogy egy hosszú, igen rögös úton eddig csupán a legelső lépéseket tettük meg. Hogy a legutóbbi napokból vegyük a példát, az Orszá­gos Érdekegyeztető Tanács első, s máris maratoni ülésén hosszú órákon át folyt a vita az ügyrendről. Ez egyrészt természetes, hiszen ilyen testület eddig nem működött ná­lunk, s mindent az alapoknál kellett kezdeni. Olyan kérdésekben kellett dönteni: mikor érvényes, és kit illet meg a vétó joga, mit jelent, ha az egyik résztvevő bejelenti, hogy pártatlan az ügyben. Ez egyébként pár órával később, a jövő évi bérintézkedések vitájában máris bekövetkezett, a kormány ugyanis „semlegesnek" nyilvá­nította magát, és a továbbiakban a SZOT és a Kamara képviselői egyezkedtek arról, hogy meghatározzák-e a kötelező minimális és maximális béremelést 1989-ben. Végül arra jutottak, hogy a szakszervezetek és a munka­adókat tömörítő Kamara ajánlással fordulnak a vállala­tokhoz, tegyék lehetővé a minimális háromszázalékos bér­emelést. Az érdekegyeztetés mind szélesebb körű elterjedése egy eddig talán kevéssé felismert veszéllyel is jár: időzavarba kerülhetnek a tárgyaló felek. Ha például a bértárgyalások túlságosan elhúzódnak — s erre a nyugat-európai orszá­gokban gyakran van példa s— a felduzzadó társadalmi követelések robbanásszerű bérkiáramláshoz vezethetnek, ami a felgyorsuló, s ezért kezelhetetlen ár—bér spirál lehetőségét hordozza magában. Az érdekütközések tehát egyre nyíltabbak, s egyre jelen­tősebbek. Sajnos egyre több korlátozó tényezőt kell egy­idejűleg figyelembe venni a tárgyaló partnereknek, ugyan­akkor a különböző rétegek részéről egyre nagyobb a társadalmi nyomás, hiszen a romló életszínvonalú lakosság toleranciája csökken. Márpedig az érdekek egyeztetéséhez határozottság és tolerancia, szilárdság és kompromisszum­készség egyaránt szükséges. A demokrácia működtetésének technikáit csak akkor tudjuk igazán, társadalmi méretekben megérteni és megta­nulni, ha a közvélemény folyamatosan, hiteles információ­kat kap az érdekegyeztetési tárgyalásokról, legyenek azok bármilyen hosszadalmasak és bonyolultak. Hiszen a mi érdekeinkről, és főként a mi társadalmunk demokratikus jövőjéről van szó. P.É.

Next

/
Thumbnails
Contents