Petőfi Népe, 1988. december (43. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-13 / 296. szám

1988. december 13. • PETŐFI NÉPE • 5 A FEJ ISMÉT KECSKEMÉTEN Egyenrangú kapcsolat a magnetofongyár és a központ között Százmillió a veszteséglistán Az idén, év elején munkásgyűlést tartottak a BRG kecskeméti Mag­netofongyárában. Önmagában eb­ben még nem volt semmi rendkívüli, hiszen régi hagyomány már a me­gyeszékhelyi üzemben, hogy az esz­tendő kezdetén értékelik az elmúlt év eredményeit, gondjait és vázolják a jövő feladatait. Ez a fórum azon­ban alaposan eltért a korábbiaktól: érezhetően feszült volt a légkör. Amikor pedig Rudasi Károly igaz­gató bejelentette, hogy minden tilta­kozása ellenére megszűnik Kécske- méten a sztereómagnófejek gyártá­sa, s a jövőben ezt a vállalat szécsé- nyi és celldömölki egységétől fogják kapni, a krónikás számára is nyil­vánvalóvá vált: valami nincs rendjén a központ és a kecskeméti üzem között. Az igazgató még most is indulatba jön, amikor felidézi a történetet: — Már 1987 végén tiltakoztunk e döntés ellen ^ magyarázza. — Én ma­gam szóvá tettem minden lehetséges fó­rumon, hogy nem értek egyet a változ­tatással. Egyszerű, könnyen belátható érveket sorakoztatt&m egymás mellé: 1969 óta gyártottunk magnófejeket. Ezalatt jelentős termelési tapasztalatot szerzett kollektívánk. Helyettünk egy olyan gyárra bízták a feladatot, ahol korábban lakatokat készítettek. Azt mondtam, hogy hónapokig, évekig is eltart, amíg egy ilyen termelési kultúra meghonosodik. Kértem: továbbra is maradjon nálunk ez a munka. De a tiltakozások pusztába kiáltott szónak bizonyultak. A központban egyszerűen lesöpörték az asztalról a kecskemétiek1 érveit, javaslatait. Cell- dömölkre, majd Szécsénybe került át a fejgyártás: Helyette a magnetofongyár­nak korszerűtlen futóműveket kellett készítenie. A termékösszetétel e kedve­zőtlen változása több mird százmillió forintos eredménykieséstv jelentett Kecskemétnek! —■ A tanulóhelyek (Celldömolk, Szé- csény) mindent megtettek, hogy zökke­nőmentesen átvegyék a fejgyártást,\je nem sikerült —f mondja,1 Rudasi Ká­roly. — Vállalati szinten is óriási károk keletkeztek a lemaradás miatt. A BRG képtelen volt teljesíteni j szerződésben vállalt kötelezettségeit. Ráadásul azok­kal a fejekkel is sok minőségi probléma adódott, amelyek nagy; nehezen elké­szültek. Emiatt még a, piaci pozícióink is romlottak. Mekkora károk! Pedig nem kellett hozzá nagy jóstehetség, hogy mindezt előre jelezzék, a döntéshozatal előtt. A döntés tehát megszületett, a kecske­métiek tiltakozása ellenére. — Semmibe vették ja véleményünket —, mondja keserűeti az igazgató H- és ez vállalatunk irányítási rendszeréből adódott. Mert formálisan ugyan létez­tek a demokratikus vezetés feltételei (hiszen működött az igazgatói tanács, viszonylag rendszeresen összehívtak értekezleteket is), de ez valójában csak látszólagos volt. Régi vezérigazgatónk, Steiczinger Sándor, ugyanis minden lé­nyeges kérdésben fenntartotta magá­nak a döntés jogát. Olyan vélemények, amelyek eltértek az övétől, többnyire süket fülekre találtak. Nem tekingették partnernek Rudasi Károly azonban nem olyan ember, aki könnyen belenyugodna egy ilyen vereségbe. Idén márciusban, ami­kor már egyértelműen beigazolódott. 9 Újra készítenek sztcreómagnófcjcket a fázisa a tekercselés. hogy milyen hatalmas károkat okozott az eltelepítés, ismét felvetette: hozzák vissza Kecskemétre a fejgyártást. A vá­lasz azonban ezúttal is egyértelműen elutasító volt. Miért ez a makacsság? Miért nem tekintették partnernek a megyeszékhelyi üzemet, s annak veze­tését? ' — Nagy bűnünk volt nekünk -^vi­lágosít fel az igazgató —, 1985-ben ugyanis bejelentettük, hogy a kecske­méti gyár önálló akar lenni. Addig sem volt gyümölcsöző a kapcsolat, de attól kezdve alaposan megromlott a viszony a magnetofongyár és a központ között. A vezérigazgató ezt soha nem tudta megbocsátani nekünk, s mivel végül nem válhattunk önállóvá, a továbbiak­ban még a korábbinál is központositot- tabb irányítással'találtuk szembe ma­gunkat. \ A magnetofongyár nem véletlenül szorgalmazta az önállóság elnyerését. Egyszerűen elviselhetetlenül beszűkült a mozgásterük. Felülről előírták, mit, hová kell gyártaniuk, ám ehhez vajmi kevés műszaki fejlesztést kaptak. Elvi­leg a nagyvállalaton belül a bérezés azonos lett volna, de a gyakorlatban ez az elv is számtalanszor csorbát szenve­dett. Amikor pedig felvetették, hogy ez, vagy az a munka nem hoz elég nye­reséget, a vezérigazgató leintette őket, mondván: „Emiatt ne fájjon a fejetek! Ti csak hajtsátok végre a feladatokat!” így azután nem voltak érdekeltek ab­ban, hogy feltárják és eredményesen működtessék szabad kapacitásaikat. A nyomasztó gondok ellenére egé- , szén az idei esztendőig a nagyvállalat viszonylag eredményesen dolgozott. De az 1988-as évet eleve úgy kezdték meg, hogy látták: a szovjetunióbeli szállítások mindenképpen veszteséget hoznak. A szovjet partner ugyanis nem kért a BRG korszerűbb termékeiből, a hagyományosak árait pedig hét száza­lékkal lealkudta. A vezérigazgató elfo­gadta ezt, sőt a korábbi hetedik ötéves tervre vállalt évi 600 ezer futóműből még további 300 ezerre is szerződést kötött. — Nem tehettünk mást, ismét csak tiltakoztunk — idézi fel a történteket Rudasi Károly. — Mert egyrészt telje- síthetetlennek tartottuk a vállalást, másrészt aláhúztuk: olyan mértékben növeli veszteségeinket,- amihez már semmiféle érdeke nem fűződhet a válla­latnak. ffl kecskeméti gyárban. A gyártás fontos Kedvező fordulat Már-már úgy tűnt, ezúttal is hiába minden szó, amikor váratlanul kedve­ző fordulatot vettek az események. A nehéz helyzetben lévő vállalat vezér- igazgatója nyugdíjba vonult, s helyére dr. Bognár Sándor személyében új veze­tő került. A kecskeméti igazgató azonnal fel­kereste új főnökét, és ismertette a mag-. netofongyár gondjait és kilátástalan helyzetét. A „vezér” hamar átlátta a hibákat. — .Elmondta, hogy ö sokkal na­gyobb mozgásteret ad nekünk — foly­tatja Rudasi Károly. — Hangsúlyozta, hogy rendkívül fontosnak tartja, hogy a gyárak, a gyáregységek a jövőben nyereségesen dolgozzanak. A lekötött szerződések többségét természetesen nem rúghattuk fel, de lehetőséget kap­tunk arra, hogy elemzéseket végezzünk és az eredmények alapján kijelentsük a szovjet partnernek, hogy a leggazda- ságtalanabb terméket nem vagyunk hajlandók szállítani. Az új lehetőségek hihetetlenül rövid idő alatt hatalmas alkotó energiákat szabadítottak fel a kecskeméti gyár­ban. Módosították idei tervüket, és a gyártás fejlesztésére kidolgozták elkép­zeléseiket. A változások kora —. Hát igen — emeli föl hangját az igazgató -t— óriási vargabetű és hatal­mas veszteségek után ismét készitünk magnófejeket. Egyszerűen józan belá­tás alapján döntött így az új „vezér”, illetve megadta nekünk a lehetőséget, hogy mi magunk így döntsünk. (Ter­mészetesen mivel időközben Szécsény- ben és Celldömölkön is megismerked­tek a fejgyártás szakmai fogásaival, ott is készíthetnék egyszerűbb típusokat.) Dr. Bognár Sándor merőben más vezetői elveket vall, mint elődje. O első­sorban folyamatokat irányít, hosszú távú vállalati stratégiát dolgoz ki. Eh­hez azonban kikéri a különböző gyá­rak, gyáregységek szakembereinek vé­leményét. A BRG-nél most már nem­csak formálisan működnek a demokra­tikus vezetés fórumai. A gazdasági döntések, konkrét tervek összeállítását nagyrészt decentralizálták. A vállalatnál tehát ajig fél év leforgá­sa alatt óriási változások történtek. Ám az új vezetés nem áll meg ezen a ponton. Szóba került, hogy a meglévő szervezetet is tovább kell fejleszteni. Felvetődött közös vállalat alapítása, mind szovjet, mind pedig tőkés partne­rekkel. Mivel manapság a fejlesztésre szánt források igencsak kiapadtak, fel­merült, hogy akár világbanki hitelt is felvennének a fejgyártás fejlesztésére. Közösen, egymást segítve keresik tehát a továbblépés lehetőségét. — Meggyőződésem — szögezi le az igazgató —, hogy a romló gazdasági körülmények dacára a kecskeméti gyár javuló eredményeket hoz a jövőben. S lám: ma akárki megkérdezi tőlünk: „hogy álltok az önállóvá válással”, mi azt válaszoljuk: ma már nem akarunk önállóak lenni! A mostani vezetés mel­lett nem, mert úgy ítéljük meg, hogy általuk van egy megfelelő szakmai kontroliunk, aki segít. Ez pedig ko­moly biztosítékot jelent a magnetofon­gyárnak a jövőre. 9 A fejgyártás aprólékos munkájához gyakran még mikroszkópra is szükség van. Gaál Béla Részvénytőzsde Január elsejétől magánszemélyek is vásárolhatnak részvényt. De hol? Mert arra a kérdésre, hogy van-e Magyarországon részvénytőzsde, szerény feltételesésem szerint száz megkérdezett közül legalább ki­lencvenkilencen nemmel felelnének. Bizonyára azért, mert a tőzsdét job­bára egy teremnek képzelik el, ahol a részvények eladói és vevői talál­koznak, alkudoznak. Ilyen terem valóban nincs, vannak viszont a hét minden keddjén tőzsdenapok, ahol g- a budapesti Trade Centerben — bankok közvetítésével folyik az adásvétel. Hogyne, hiszen már több mint hatvan valós — tehát nemcsak ne­vében az — részvénytársaság mű­ködik, és 70 milliárd forintnyi for­galomképes részvényt tartanak nyilván. Ám annak megítélésében, hogy a tőzsdenapok betöltik-e a tőzsde szerepét, pénzügyi körökben is eltérnék a vélemények. Akik úgy fogják fel, hogy a tőzsde nem ok­vetlenül terem, hanem üzletkötési mechanizmus is lehet, azok szerint az értéktőzsdének legalábbis a csí­rái már létrejöttek. Az igazi piac azonban valóban nem alakult ki. A keddi tőzsdena­pokon szinte kizárólag az újonnan kibocsátott részvényeket forgal­mazzák, hiszen egyelőre ritka eset­nek számít, ha valamelyik részvény- tulajdonos meg akar válni papírjá­tól. Amíg bőséges a kínálat új papí­rokból, addig az úgynevezett má­sodlagos forgalom nemigen alakul ki, érdemesebb új papírt névértéken venni, mint „használtat” a névérték alatti vagy feletti árfolyamon. Márpedig az új papírok kínálata egyelőre bőséges, hiszen a részvény- társasági formában működő ban­kok rendre bővítik — méghozzá súlyos milliárdokkal — alaptőkéjü­ket, és az állami, a szövetkezeti vál­lalatokból alakult új részvénytársa­ságok szintén vevőt keresnek érték­papírjaiknak. A hazai pénztulajdonosok egye­lőre rövid távlatokban gondolkodnak: a gyorsan megszerezhető osztalékra, és nem a később nyerhető hozadékra fi­gyelnek. Ezzel szemben a fejlett piac- gazdaságokban nem elsősorban azért vesznek részvényt, hogy egy év múltán, vágy egy éven belül biztosan felvehes­senek némi osztalékot, hanem inkább azért fektetnek be egy-egy vállakózás­ba, mert úgy vélik, hogy az sikeres lesz, és annak részvényeit később a névérték tízszereséért vagy akár százszorosáért is eladhatják.' Mivel a hosszú távú gon­dolkodás — a hosszú távú vagyonáráé- kéltség hiányában — a magyar gazdál­kodókra nem jellemző, most a rész­vénytársaságok szinte kirabolják ön­magukat. Hogy vonzóak legyenek, jö­vedelmük nagy részét osztalékként kifi­zetik, ahelyett, hogy befektetnék a vál­lakózásba. Aligha módosít sokat az értékpiac mai állapotán a magánszemélyek meg­jelenésé. Nemigen lehet arra számítani, hogy megjelenésükkel fellendül a ke­reslet, felélénkül a forgalom. Bár van­nak részvénytársaságok, melyek a ma­gánszemélyek pénzére számítva kis címletű — tíz-ötvenezer forintos — részvényeket is kibocsátanak, a rész­vény mégsem a kis befektetőknek.ked­vez. Ők ugyanis akkor járnak el éssze­rűen, ha befektetéseiket megosztják a lehetséges formák — takarékbetét, in­gatlan, kötvény — között, mert így ki­sebb a kockázatuk. Emellett ha néhány tízezer forintra van szükségük, nem kell eladniük ingatlanukat. Nem lenne tehát gyakorlati jelentő­sége annak, hogy januártól magánsze­mélyek is vásárolhatnak részvényt? Ha azonnal nem is, a későbbiek folyamán minden bizonnyal lesz. Nagy ugyanis a valószínűsége annak, hogy előbb- utóbb létrejönnek az úgynevezett be­fektetési alapok, amelyek sok-sok kis befektető pénzét összegyűjtik, és úgy helyezik különféle értékpapírokba, kincstárjegybe, letéti jegybe —, hogy az átlagos hozam jó legyen. Ha a befekte­tési alapok jól, ésszerűen választják meg a papírok összetételét, akkor a befektetők pénze biztonságban van. Már csak azért is, mert a be­fektetési alapok olyan szervezetek, amelyek képesek összegyűjteni az ahhoz szükséges információkat, hogy a befektetéseket sikeresen for­gathassák. Ha mindennek még csupán a csí­rái vannak js jelen, létrejött és mű­ködik az Értékpapír-kereskedelmi Titkárság, amelyik igyekszik gon­dozni, összefogni az alakuló piacot. Ez a szervezet információkát gyűjt az értékpapír-kibocsátásokról, ma­gukról a kibocsátókról, a bankok értékpapír-forgalmáról — arról, hogy milyen papírt, milyen meny- nyiségben és milyen árfolyamon adtak-vettek — és az adatokat nyil­vánosságra hozza. Az Értékpapír-kereskedelmi Tit­kárság a jövő év első felében szerve­zetileg is létre kívánja hozni az ér­téktőzsdét. Hogy az milyen is legyen a magyar viszonyok között, annak kidolgozására elméleti pénzügyi szakértők egy csoportját kérte fel. A piacról pedig az a véleményük, hogy annak, némi segítséggel bár, de lényegében önmagától kell kiala­kulnia. Amikor majd sokan akar­nak eladni értékpapírokat, amikor a papírok már forogni kényszerül­nek, akkor — ha potenciális vevők is vannak — gyakorlatilag piac is van. A mai állapotokról pedig az mondható el, hogy van is piac, meg nincs is, van is tőzsde, meg nincs is. Azért fontos, hogy legyen, mert az értéktőzsde önműködő mecha­nizmusa az, ami hozzásegíthet a részvényesek hosszú távú érdekelt­ségének kialakulásához. Ha érde­mes lesz nem csupán az éves oszta­lékra, hanem a hosszabb távon sze­rezhető hozadékra spekulálni, ak­kor megteremtődik az a vagyonbani érdekeltség, ami a részvénytársasá­gokat megkülönbözteti az állami vállalatoktól. Az a hosszú távú ér­dekeltség, amelyik a gazdaságot — illetve az egyes gazdálkodókat — a mainál jobb teljesítményekre sar­kallja. Gál Zsuzsa SZOVJETUNIÓ • • Ösztönzés a föld­bérletekre Munkaügyi, szakszervezeti szakkönyvek Akár 50 esztendőre is bérbe lehet adni a földet magánszemélyeknek, il­letve családoknak a Szovjetunióban, hogy ezzel is fel lehessen lendíteni a mezőgazdasági termelést, segíteni a „farmergazdaságok” megerősödését B- erről fogadott el ajánlásokat a Szov­jetunió Agráripari Állami Bizottsága a közelmúltban. Mint ismeretes, a Szovjetunióban a föld állami tulajdon, így nem képezheti adásvétel tárgyát. Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára azonban július­ban bejelentette, hogy a jogi reform során új földtörvény kidolgozása is szükséges. A mezőgazdasági területek a szov- hozok és kolhozok, valamint az erdő- gazdaságok tulajdonában vannak, de tavaly óta egyre elterjedtebb formává vált a haszonbérleti szerződés. A parla­gon hagyott vagy alacsony hatékony­sággal művelt földeket így önkéntesen szerveződött birgádok, családok, vagy akár magánszemélyek is tartós haszná­latba vehetik. Szovjet szakértők szerint ezzel különösebb befektetés nélkül két- háromszorosára emelkedhet a mező- gazdasági munka termelékenysége. A bérlet időtartamának meghosszabbí­tása a jelek szerint azt a célt szolgálja, hogy a vállalkozó szellemű mezőgazda- sági dolgozók bátrabban fejlesszék te­vékenységüket, és a hosszabb távon ki­fizetődő beruházásoktól se riadjanak vissza. Az elmúlt egy évben csaknem kéte­zer mezőgazdasági nagyüzem, vagyis minden ötödik kötött haszonbérleti szerződést, és a politikai vezetés ösz­tönzésére várhatóan a következő évek­ben még inkább elterjednek ezek a gaz­daságok. A balti államokban e téren valamivel előbbre tartanak, Észtor­szágban például a vállalkozó szellemű­ek akár 60 hektáros földterületeket is kaphatnak, s így művelésbe vonhatók az eddig elhagyott tanyákhoz tartozó földterületek is. A bérleti szerződést aláírók termelő- eszközöket is bérbe vehetnek a nagy­üzemektől, s a szovjet sajtó jelentései szerint mind több helyen nyílik lehető­ség arra, hogy meg is vásárolják ezeket, tehát a traktorok, teherautók, bizo­nyos, épületek csoport- és magántulaj­donba is kerülhetnek. Az agráripari ál­lami bizottság most nyilvánosságra ho­zott ajánlásai szerint a földbérlők a fő­idényben szerződéssel alkalmazhatnak külső személyeket is, az utóbbiak bére megállapodás kérdése, de nem lehet alacsonyabb az állami üzemekben kifi­zetett kereseteknél. (MTI-Press) A reformpolitika, a gazdasági-társadalmi kibontakozás programja lényegesen befolyásolja, módosítja a vállalatok működését, a közgazdasági és jogi szabályo­zók rendszerét, a vállalatok vezetési, szervezeti és irányítási keretét. Alapvető követelménnyé, működési feltétellé vált az, hogy a vállalati szabályozottság végső rendjét maguk a gazdálkodó szervezetek alakítsák ki. A vállalati szabályalkotás című könyv aktuális gazdaságpolitikai, jogi és szervezésmódosítási szempontok alapján mutatja be a szabályalkotás tudnivalóit, az elméleti és módszertani ismere­tek mellett a gyakorlati munkát segíti a szabályzatminták, a részletes mutatók közreadása is. Munkaügyi jogszabályok. II. Munkavégzés, munkaidő és pihenőidő címmel ki­egészítő kötet jelent meg a korábbi (azonos címen publikált) összeállításhoz. A Népszava új könyve az 1988. március 15-ig megjelelt jogszabályokat, állásfog­lalásokat; a Munka Törvénykönyve érintett rendelkezéseit, a Minisztertanács végrehajtási rendeletéit, továbbá az ágazati végrehajtási szabályokat adja közre. A rendelettömegben tartalomjegyzék, szám- és betűsoros mutató segít eligazodni. Zsiga László: Munkaügy a költségvetési szervezeteknél és vállalatoknál című munkája a Közalkalmazottak munkajogi kézikönyve című korábbi munka átdol­gozott változata. Az általános, minden munkaviszonyra érvényes előírások ismer­tetése mellett tárgyalja a jelentősebb szociálpolitikai, társadalombiztosítási szabá­lyokat is, bemutatva a munkaviszony keletkezését, működését, módosulását és megszűnését rendező jelentős számú — nehezen áttekinthető — szabályokat, miniszteri utasításokat. Jó tagolású, részletes tárgymutatója bárki számára könnyű eligazodást ígér. A magyarországi szakszervezeti mozgalom dokumentumai, 1899—1911. A for­ráskiadvány-sorozat 2. kötete a szakszervezeti mozgalom helyi szakegyleteiből az országos szervezetek kialakulásának az időszakát tekinti át; egykorú iratok, köz­gyűlési és országos szakmai értekezletek jegyzőkönyvei, jelentései, levelei alapján. Ebben az évben még d«** é«» P? vá* áf° lt»a* Vaev—Bramac hódfarkú betoncserepet AZ ALFÖLDI TÜZÉP VÁLLALATNÁL Megvásárolható a vállalat kecskeméti, szegedi, békéscsabai, kalocsai, kiskőrösi, kiskunhalasi, bajai, szentesi és hajdúnánási telepein 16,60 Ft/db + ÁFA áron. DÍJMENTES HÁZHOZ SZÁLLÍTÁS AZ ORSZÁG EGÉSZ TERÜLETÉRE Az Alföldi Tüzép várja vásárlóit!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents