Petőfi Népe, 1988. december (43. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-12 / 295. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Viták a jelenről — a jövő érdekében A városi pártértekezletekrőljelentjük AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLIII. évf. 295. szám Äläl 1,80 Ft 1988. december 12., hétfő ÖRMÉN/YORSZÁGI FÖLDRENGÉS Gyásznap — amerikai kormány segély Különleges mentőalakulatok ;k;kelyszínen Az elmúlt Kfíífflg szombaton Bács-Kiskun megye négy varosá­ban — Bácsalmáson. Kalocsán. Kiskunhalason és Tis/akécskén — tartottak pártcrtckczlctct. A kommunisták helyi tanácskozásait a szenvedély es vita. a nyíltság, az őszinteség igénye, a jelenlegi, nem éppen kedvező helyzetből kivezető út keresésének, a cselekvésnek felismert és kimondott szükségessége jellemezte. Mindez együtt és kiilőn-külön is félreérthetetlenül jelzi: a párttagság nyitott a megúju­lás előtt, sőt nem egy helyen maga szorgalmazza és követeli az előrevivő változásokat, amelyeknek nem csupán'szemlélői, de erfesz- tői akarnak lenni a kommunisták. Az.alábbiakban munkatársainknak á négy városi párlértckczlet- it közöljük. BÁCSALMÁS: Nincs bizalmi válság A Szovjetunió gyászol'. Az ország vezetésének döntése alapján szomba­ton országos gyásznapojt tartottak a hét közepén történt örményországi földrengés áldozatainak emlékére. Mindenütt félárbocra eresztették a zászlókat, zárva vannak a szórakozó­helyek, megváltozott a televízió és a rádió műsora. A szovjet televízió szombat reggeli híradása nem közölt újabb adatokat a katasztrófa halálos áldozatairól, a ha­zai és a nemzetközi segítségnyújtásról számolt be. Szombaton, helyi idő sze­rint hajnalban Washingtonból Jere­vánba indult az amerikai kormány se­gélyszállítmánya Szoyjet-Örményor- szágnak. A Jumbo teherszállító gép gyógyszereket, gyógyászati felszerelé­seket, orvosokat és szakembereket visz, akik kutyáikkal a romok alá temetet­tek után kutatnak majd. Ez az első alkalom a második világ­háború óta, hogy az Egyesült Államok ilyen jellegű támogatást nyújt a Szov­jetuniónak. A japán kormány nyolcmillió dollár készpénzsegélyt szavazott meg a szov­jetunióbeli földrengés áldozatainak, valamint a mentéshez szükséges első szállítmányokat is útnak indította. Va- • sárnap négytagú szakértői küldöttség utazott a helyszínre, hogy a továbbiak­ban nyújtandó segélyről közvetlenül folytasson tárgyalásokat a szovjet ille­tékesekkel. Gorbacsov az év embere A nemzetközi leszerelés és a ha­zai reformok következetes, bátor előmozdításáért Mihail Gorbacso- vot az év emberének nyilvánította a Der Spiegel című nyugatnémet hetilap. A tekintélyes hamburgi hírma­gazin hétfőn utcára kerülő leg­újabb számában a szovjet főtitkár és államfő által az ENSZ-ben meg­hirdetett egyoldalú leszerelési lépe­seknek tulajdonítja a legnagyobb jelentőséget: Gorbacsov szerződé­ses szabályozás, sőt ellenszolgálta­tás nélkül megcselekedte azt, amire a második világháború utáni lesze­relés óta egyetlenegy katonai hata­lom sem mert vállalkozni. A közép-hatótávolságú atom­eszközök felszámolásáról szóló szerződés óta ez volt a második áttörés azon a nemrégiben még el­képzelhetetlennek tartott úton, amely a mind kevesebb fegyverrel megterhelt világ felé vezet. A lesze­relendő legénységi állomány és ha­dieszközök meghaladják az NSZK fegyveres erőinek, a Bundeswehr- nek az erejét — írja a Der Spiegel. . A lap emellett—a jelenleg az ör­ményországi földrengés-katasztró­fa helyszínen tartózkodó államférfi tragikusan nehéz feladatáról szólva — megállapítja, hogy Mihail Gor­bacsov e napokban nemcsak az év, hanem a mostani pillanat embere is. A Der Spiegel Gorbacsov politikai felemelkedését és munkásságát ös­szegezve múlhatatlan érdeméül tudja be a szovjetunióbeli forradal­mi belső reformok szükségességé­nek felismerését a . társadalom, a gazdaság, a tisztségviselők, a jogál­lamiság, a kultúra területén. A leg­újabb kor történelmében talán ez a legnagyobb szabású reform 4— mu­tat rá a hírmagazin. Külön kiemeli a sztálini múlt­nak, az erőszakos kollektivizálás­nak, a tömeges terrornak a feltárá­sát, az áldozatok rehabilitálását, emlékük megörökítését. A Der Spiegel nemzetközi tekintetben, a szocialista közösség szempontjá­ból is korszakosnak látja a szovjet pártvezető és államfő munkássá­gát. Teljesen idegen tőle —írja — az a gyakorlat, hogy szorosan fogja a testvérországokat: a régi értelemben Vett blokkról már rég­óta nem is lehet beszélni. Rámutat, hogy a Gorbacsov fő­titkár beiktatásával feltárult lehe­tőségekkel a leginkább Magyaror­szág és Lengyelország él. Á Der Spiegel ugyanakkor szükségesnek látja megjegyezni, hogy Gorba­csov reformpolitikájával szemben Románia tanúsítja a legnagyobb ellenállást. Bácsalmáson több mint tizenkét órán át tartott szombaton a pártérte­kezlet, amelynek összehívását a térség párttagságának 60 százaléka tartotta szükségesnek — mint az egyik felszóla­ló megjegyezte; azért, hogy lezátjon egy hibáktól sem mentes politikai idő­szakot és egyben egy újat nyisson. Ezt szolgálta a városi pártbizottság hely­zetértékelésének megvitatása — har­mincegyen fejtették ki véleményüket e témában £l|| valamint a testület és a tisztségviselők választása. Vida Miklós, a hivatalban levő első titkár vitaindítójában — melyet a hely­zetértékeléshez fűzött — körvonalazta, mire is vállalkozhat a városi pártérte­kezlet: feltárja a térség gondjait, javas­latot tesz azokra a feladatokra, ame­lyek rövidebb vagy hosszabb idő alatt saját erővel vagy külső segítséggel meg­oldhatók, s továbbítja mindazon észre­vételeket, amelyek a párttagságot és a lakosságot Bácsalmás körzetében is foglalkoztatják. De a döntés, Sz elvi állásfoglalás felsőbb — megyei vagy országos — hatáskörbe tartozik. A térség gazdaságáról szólva az elő­adó kifejtette, hogy az egyszektorúság, az ipar hiánya — még ha történtek is kezdeményezések ennek felszámolásá­ra — különösen a mezőgazdaság hely­zetének romlása miatt, jelentősen.sújtja az ittenieket. Ha nem történik változás, néhány községet hosszabb távon az el­néptelenedés veszélye fenyeget. A la­kosság eljutott tűrőképessége határára, terhei nem fokozhatok. A létminimum alatti jövedelemből élők száma nő, ré­szükre szociális biztonságot kell terem­teni. E helyzetből a térség saját erejéből nem tud kilábalni, szükség van megyei segítségre (ezt már kezdeményezték, mondta az egyik felszólaló), és egy új agrárpolitikára (ezt egy másik hozzá­szóló is megfogalmazta). Olyan ipar, olyan vállalkozáspolitika kialakítása kell, amely a munkaerő foglalkoztatá­sát is megoldja, egyúttal hatékony, gaz­daságos, nyereséges termelést hoz létre. Néhány területen jelentős előrelépés mutatható ki — oktatás, kommunális fejlesztés —, de még így is van elmara­dás. Erre utaltak például a pedagógu­sok gondjait sorolók — hárman is —, valamint a szociálpolitikával, az egész­ségüggyel, a kereskedelemmel foglal­kozó felszólalók is. A változásokhoz szükséges a párt jelenléte — de nem a régi gyakorlatával, a termelésbe, más folyamatokba beavatkozó operativi­tással, hanem a jó kezdeményezések, a vállalkozások felkarolásával, ösztönzé­sével, eszmei támogatással. Ahogyan Vida Miklós megfogal­mazta: a párt vezetésével, a marxizmus elméletére építve szocializmust aka­runk, amelynek tartalma a demokrá­cia. Ennek érdekében helyben is együttműködnek mindazokkal, akik e célt elfogadják —- vállalva a párbeszé­det, a vitát az alternatív csoportokkal. A térségben kialakult hátrányos helyzetért sokan — köztük a párttagok is — a helyi vezetőket teszik felelőssé, ezért csökkent a párt tekintélye, a biza­lom'. (Ezt egyes felszólalók megerősí­tették, mondván: a valóság nyersebb, mint az itt szépen fogalmázott szavak, mások éppen azt hangsúlyozták, hogy a térségben nincs bizalmi válság, mert az itteni vezetésben nem alakult ki szubjektivizmus. A pártbizottság egyé­nileg és kollektiven is vállalja a felelős­séget a helytelen döntéseiért, mondta az első titkár, de elhatárolja magát má­sok hibáitól, nem vállalja a korábban hozott káros vagy éppen elmaradt in­tézkedések ódiumát. Megkezdődött az új politikai gya­korlat kialakítása, nyíltak, nyilvánosak a viták—eltűnt az iratokról a „szigorú­an bizalmas” jelzés, mutattak rá—, ak­tív politizálás folyik, érződik a tenni- akarás a reformok megvalósításáért. Ez PAPÍRHORDÓT GYÁRT A GÉPSOR Év vége előtt a halasi gyárban persze csak a kezdet, de ebben a szel­lemben kell dolgozni tovább a pártnak, az önállóan — de nem magárahagyot- tan — tevékenykedő alapszervezetek­nek, a testületeknek és a vezetőknek is. A felszólalásokban — amelyek ép­pen olyan sokszínűek voltak, mint ami­lyennek magának a pártnak is lennie kell — mondotta Földesi István, a Köz­ponti Bizottság, munkatársa — egye­bek között szóltak az értelmiség, a fia­talok és a falun élők hátrányos helyze­téről, amelyet a tervezett lakásalap­képzés csak súlyosbít, ha ebből a pénz­ből nem kapnak vissza. Felvetették a párt szövetségi politikája megújításá­nak szükségességét. Volt, aki azt kérte, mondják már meg végre, hogy mit kell csinálni, mert most egyre többet értekezünk, és nincs előrelépés. Érvényesüljön a demokrati­kus centralizmus, legyen végre egység lent és fent is. Mások példával illuszt­rálták azt a veszélyt, amelyet a túlzott centralizáció és az azzal együttjáró kontraszelekció okozhat, okozott. Két munkásőr is hangsúlyozta testületének fontos szerepét, mások szóltak a nép­front, a KISZ, az úttörőmozgalom helyzetéről. Megfelelő munka — néhány kritikai észrevétellel, foglalta össze a térség te­KALOCSA: vékenységéről készült értékelést dr. Szakolczai Pál, a megyei pártbizottság titkára. A megjegyzések olyanok, ami­lyeneket a vitázók élesebben is felvetet­tek. Érezhető a hét község és a város összetartozása. Azokkal értett egyet, akik szerint nincs bizalmi válság a tér­ségben. Viszont lehet többet, jobban, hatékonyabban dolgozni rA-' kire me­lyik jelző illik —;, mégpedig önállóan, abban a formában, ami az adottságok­nak a leginkább megfelel. Szükség van a vállalkozó, a reform iránt elkötelezett húzó emberekre. A vitazárót követően került sor a választásokra. A 131 jelenlevő küldött 100 százalékos szavazataránnyal ismét a városi pártbizottság első titkárának választotta Vida Miklóst. A titkár Var­ga József, a fegyelmi bizottság elnöke Csincsák István lett. Többfordulós sza­vazás után végül 24 tagú, egytestületes pártbizottságot választottak, s a me­gyei pártértekezlet küldöttei mellett megválasztották a megyei pártbizott­ság két delegált tagját. Végezetül elfogadták a javaslatot: a térség kommunistái félhavi tagdíjukat felajánlják az örményországi földren­gés károsultjainak megsegítésére. Váczi Tamás Stabil társadalmi, politikai viszonyok Szombaton este fél kilenckor ismer­tették a titkos szavazás eredményét Kalocsán, az úttörőház nagytermében, ahol a térség kommunistái soronkívüli pártértekezletüket tartották. Meglepe­tés nem született: első titkárnak ismét Miskolczi Jánost választották (az érvé­nyes 236 szavazatból 215-öt kapott, a többi vokson nyolcán osztozkodtak), a titkár pedig dr. Schön Ferenc lett (217 szavazattal, e tisztségre hat személyt jelöltek még), aki eddig munkatársa volt a városi pártapparátusnak. (Dáni­el Géza, az egyik eddigi titkár nyugdíj­ba vonul, a másikat, Lakatos Lászlót az uszódi tsz elnökévé választották —A) hangzott el a tanácskozáson). A kései órákba nyúló pártértekezlet küldöttei az előre kiadott határozátter- vezet és más írásos anyagok segítségé­vel jól fölkészülhettek az eszmecserére. Az országos pártértekezlet állásfogla­lásából adódó helyi feladatokat össze­foglaló határozattervezethez Miskolczi János első titkár fűzött szóbeli kiegé­szítést, kiemelve a térség sajátosságait. Ezek között említette, hogy a társadal­mi, politikai viszonyok stabilak, job­bak mint az ország más részein, de nem igazán jók. A feladatokat is meghatá­rozva sorolta fel: elmaradtak a fiatal, új módon gondolkodó káderek szerephez juttatásában; az iparban a szerkezet- váltás — évente alig jön ki egy-egy új EZUSTVASARNAP termék — meg sem kezdődött. A me­zőgazdasági üzemek bekapcsolódtak ugyan a fehérjeimport helyettesítésére kidolgozott programba — szója- és szárazborsó-termesztés —, de sajnos bele is buktak, mert nem állt rendelke­zésükre a szükséges gyomirtó. A már gépesített zöldségtermesztés esetében a piaci oldal hiányos. A térségben egye­lőre nincs munkaerő-felesleg, de az át­csoportosításokra fel kell készülni. Kalocsa és vidéke a nemzeti jövede­lem megtermelésében átlag felett vesz részt, de abból a visszaosztáskor átlag alatt részesül — állapította meg az első titkár az infrastrukturális elmaradott­ságról beszélve. Elavult a telefonháló­zat, két iskola összedőlt, a gimnázium egy része fűthetetlen stb. Gond még: az oktatás szerkezete nem igazodik kellő­képpen a helyi szakemberigényekhez. Miskolczi János természetesen az ered­ményeket is felsorakoztatta, de mivel a tanácskozás célja a pártmunka jobbítá­sa volt a nemzeti' célok hatékonyabb szolgálatára, így = miként a későbbi vitában is — a hangsúly a helyükre teendő dolgokra esett mondandójá­ban. Egyébként a pártértekezlet egyet­értett abban, hogy a mostani sok gond ellenére súlyos tévedés lenne az utóbbi évtizedekben elért eredményeket lebe­(Folytatás a 3. oldalon.) Vevőcsalogató akciók • A kezdeti technikai problémák és anyaghiányok után ma már folyamatosan készülnek a papírhordók.. < Eredményes évet zár a papíripari vállalat kiskunhalasi gyáregysége. 566 millió forintos termelési érték mellett várhatóan 90 milliós nyereséget köny­velhetnek majd el (ez utóbbi adat nem tartalmazza a nagyvállalati általános költségeket). Növök Rostás László igazgató az esz­tendő munkáját értékelve elmondta, hogy hagyományos termékeik közül a nyomtatványok és a papírcsövek iránt a tavalyihojjiasonló kereslet mutatko­zott. A nyomtatott és a kombi dobo­zokra viszont kevesebb megrendelés ér­kezett. A kombi dobozoknál tapasztal­ható visszaesés miatt a halasi gyárban a meglévő kapacitásokat a jövőben fo­lyadékok, festékek, ásványi olajok cso­magolásával tervezik lekötni. Bár az iratrendezőkből ez évben a korábbinál több fogyott, a szakembe­rek nem elégedettek a választékkal. En­nek bővítésére komoly gyártmányfej­lesztési munkába kezdtek, amihez egy értékelemző team támogatását is igény­be veszik. A múlt év végén állították be az új svéd papirhordó-gyártósort. A kezdeti üzembeállítási nehézségeket követően, eleinte a megfelelő ragasztóanyag, majd a hordók lezárására szolgáló acélszalag hiánya hátráltatta a terme­lést. A problémák ellenére az idén vár­hatóan 168—170 ezer darabot készíte­nek ebből a termékből. A papírhordó­kat egyébként korábban tőkés import­ból szerezte be a legnagyobb felhaszná­ló, a gyógyszeripar, amely, fél terméke­ket, úgynevezett intermediereket szállít ezekbe csomagolva a tengeren túlra. G. B. A hagyományoknak megfelelően nyitva tartottak tegnap —- ezüstvasár­napon —1 a nagyobb üzletek, áruházak. A kereskedők tán a szokottnál is job­ban készültek a hétvégi, rendkívüli mű­szakra, hisz van mit pótolniuk. Idei forgalmuk eddig elmarad a tavalyitól, s egy sikeres decemberi hajrá még javít­hatja az évvégi mérleget. Több helyen kedvezményes akciókkal igyekeztek az üzletbe csalogatni a vásárlókat az ezüstvasárnapon. Baján, a Bácska Áruházban például 30 százalékos engedménnyel kínálták a diplomatatáskákat, pénztárcákat, s más — ajándékozásra alkalmas — cik-, keket. Ugyancsak mostanra időzítették a Rubin-napot is. Az áruház földszinti előterében kötöttárut kínáltak szintén jelentős árengedménnyel. Amint Krascsenics Gábor, az áruház • Vegyem — ne vegyem? Több a néze­lődő, kevesebb a pénztárcáját kinyitó vásárló az üzletekben. (Gaál Béla felvé­tele) igazgatóhelyettese elmondta, sikerült felkelteniük a vásárlók érdeklődését. Olyannyira, hogy fél órával meg is hosszabbították a nyitvatartási. Első­sorban a játékok, ajándéktárgyak vol­tak kelendőek. Több mint egymillió forintot árultak reggeltől délig. A kecskeméti Alföld Áruházban szin­tén régen látott tömeg fordult meg a vasárnap délelőtti órákban. A cipőosz­tályon volt a legnagyobb a tolongás. Nem véletlenül, hisz az összes gyerek­csizmát 40-50 százalékos árenged­ménnyel kínálták. Ugyancsak az ezüst­vasárnapon inditotta el a Skála itt és a |Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents