Petőfi Népe, 1988. december (43. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-09 / 293. szám
IDŐJÁRÁS több felé lesz csapadék, főként hó valószínű. Az időnkénti erős szél pénteken 1, 6 fok között alakul. Várható időjárás ma estig: Eleinte keleten is csökken a felhőzet, csak néhány helyen várható hószállingózás, hózápor. Később újból erősen megnövekszik a felhőzet, és egyre esés, hószállingózás várható, helyenként azonban havaseső is északnyugatira fordul. A legmagasabb nappali hőmérséklet VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! xliii. évf. 293. szám Ára: 1,80 Ft 1988. december 9., péntek VITA A KÖLTSÉGVETÉSRŐL A RÉSZLETES TERVEZÉT ISMERETE NÉLKÜL A megyei képviselőcsoport ülése Baján A költségvetésről, valamint a gyülekezési és egyesülési jogról szóló törvénytervezeteket vitatta meg tegnap Baján, a helyőrségi klubban megtartott ülésén az ország- gyűlési képviselők Bács-Kiskun megyei csoportja. (A költségvetést csak szóbeli információ alapján, mivel a tervezet az adott időre nem készült el.) Ezt követően a parlament új ügyrendjével kapcsolatos javaslataikat ismertették a képviselők, majd a decemberi ülésszakkal összefüggő tudnivalókról tájékoztatta a jelenlévőket Miskó István, a csoport vezetője. A hivatali ügyei miatt később érkező Kollarik István pénzügyminiszter- helyettes távollétében elsőként Tohai László, a megyei tanács általános elnökhelyettese adott tájékoztatást Bács-Kiskun jövő évi gazdálkodásának várható lehetőségeiről. Kettős bizonytalanságról beszélt: egyrészt a tervezésnél kiindulási alapot jelentő számokat későn kapták meg, másrészt a parlament döntése után is szükség lehet módosításra. Az eredeti,ötéves terv azzal számolt, hogy 1988-tól növekvő pénz áll a tanácsok rendelkezésére. Ezzel szemben a helyzet az, hogy a közvetlen elvonás idén és jövőre is egymilliárd forint, s az 1989-es 15 százalékos inflációt a dologi kiadásokra előirányzott 8 és a bérekre tervezett 6 százalékos növekedés nem tudja ellensúlyozni. A tanácsok jövőre várhatóan mintegy 10 milliárd forinttal gazdálkodhat nak, ebből 74 százalékot tesznek ki a működtetés költségei, 0,6 százalék a vállalati támogatás, 25,4 százalék a fejlesztés. Előbbi tételnek a reálértéke csökken, utóbbi kettő abszolút értelemben is. Az eredeti ötéves terv tehát nem tartható, a prioritások teljesülnek ugyan, de sok tervezett feladat elmarad, s még az egészségügyi, a szociális és az oktatási létesítményekre sem lesz elengedő pénz a szintentartáshoz. Dr. Südi Bertalan három községi fejlesztés támogatását tudakolta. Csipkó Sándor kifejtette, hogy szavakban ellene van a kormány a pénzek központosításának, a valóságban mégis ez történik. Holott enélkül sok apparátus is fölöslegessé válna. Az átgondolt gazdaságpolitika szükségességét hangsúlyozta, s rákérdezett választókerülete gázellátásának a lehetőségére is. Dr. Kőrös Gáspár — akárcsak Madár István — a pedagógusok túlóradíjazását vetette fel, valamint a kisnyugdíjasok és a pályakezdő, családalapító fiatalok helyzetével foglalkozott — mondván: ha nem segít rajtuk a szociálpolitika, ők már nem. tudnak segíteni magukon. Danka Márta is a szociális segélykeret növelését sürgette. Dr. Sztrapák Ferenc a kulturális bizottság álláspontját ismertette: ha az oktatásra szánt pénz ilyen kevés-marad, s a költségvetésen belüli arányok nem változnak meg, a bizottság tagjai azt nem fogják megszavazni. Egyúttal javaslatot tett a „társadalmi luxusintézmények” felülvizsgálatára: megkérdezvén, kell-e ennyi tsz-szövetség — székházzal, vállalati üdülővel, háttérintézménnyel stb. —, amelyek csak fogyasztják a pénzt. A mások által is felhozott példák alapján, egy e célra létrehozandó bizottság kiküldését tartja szükségesnek a megyei képviselőcsoport. Ezért elfogadták a felvetést kollektív indítványként, s így is terjesztik elő a parlamenthez. Kiss István az átlagosnál jobb termelőszövetkezet adataival bizonyította, hogy az elvonások után megmaradó nyereség kevesebb, mint az éves amortizáció. Ugyanakkor a tsz-nek 27 hatóság ad utasítást, kér tőle információt — miközben fogyasztja a költségvetést. Dr. Bak István szerint a vállalatok helyett az intézményeknek kellene nagyobb terheket viselniük — kezdve a sort a minisztériumokkal. Dr. Tóth Antal ellentmondást látott (Folytatás a 2. oldalon) Nyílt pártbizottsági ülés Kecskeméten Megválasztották a megyei pártbizottság tagjait és a pártértekezlet küldötteit Csütörtökön délután a Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskolán dr. Bodóczky László, a városi pártbizottság első titkárának elnökletével tartotta ülését az MSZMP Kecskeméti Városi Bizottsága, amelyen részt vett Csikasz Jánosné, az MSZMP KB tagja, dr. Babinyecz Ferenc, a megyei pártbizottság titkára. A párt városi bizottságának első titkára megemlékezett dr. Csernyus Istvánról, a pártbizottság napokban elhunyt tagjáról, s a pártbizottság tagjai egyperces néma felállással adóztak emlékének. Rigó István, a jelölés-előkészítő bizottság elnöke terjesztette elő azoknak a városi pártbizottsági tagoknak a névsorát, akik felmentésüket kérték, illetve elhaláloztak. A pártbizottság tudomásul vette az új hat pártbizottsági tagot, akiket az alapszervezetek, pártbizottságok delegáltak. A városi pártbizottság ezután megválasztotta a megyei pártértekezlet küldötteit és e párttestület delegáltjait jelölő és szavazatszámláló bizottságot, illetve ügyrendi kérdésekben döntött. A városi pártbizottság ülése ezután kommunista nagyaktívává bővült, ahol Farkas Jánosné elnökölt. Dr. Bodóczky László vitaindítójában ismertette azokat a gondokat, amelyek a Kecskeméten és környékén élő kommunistákat foglalkoztatja. A dokumentum szerint a párttagságot leginkább az életszínvonal romlása, az adórendszer hatásai, a politikai rendszer demokratizálása és az ennek kapcsán előkészítés alatt lévő törvénytervezetek, a párt, a hagyományos társadalmi és tömegszervezetek munkája és megújulási törekvései, a megalakulóban lévő új társadalmi-politikai mozgalmak és egyesületek, valamint a hozzájuk fűződő viszony érdekli. A nyitottabb politizálás révén mind határozottabban ismerik fel a különböző rétegek és csoportok saját érdekeiket, ennek során gyakori a nézetek ütköztetése, szembenállása. A város ipara egynéhány kivételtől eltekintve, gazdaságosan termel, ám a szerkezetváltás döntő lesz a gazdasági problémák megoldásában, de ezt a tőkehiány, a termelési feltételek korszerűtlensége gátolja. Erősíti a kiszolgál(Folytatás a 2. oldalon) A KATASZTRÓFA TÖBB TÍZEZER HA IÁ / OS í IDŐZÍTŐT kÖ\ ETEL T I . .* ■ •• ' >;*1 Földrengés Örményországban j Mihail Gorbacsov megszakította amerikai látogatását || # _ Több ezer, sőt talán több tízezer halálos áldozata is lehet az örményországi szerdai földrengésnek. A katasztrófa méreteit alighanem az sejteti legjobban, hogy Mihail Gorbacsov szovjet vezető emiatt félbeszakította New York-i látogatását, és még csütörtökön hazarepült Moszkvába, onnan pedig rögtön Jerevánba megy. Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter gyorsan összehívott New York-i sajtóértekezletén több ezer áldozatról beszélt. A 12 fokozatú Richter-skála szerint nyolcas erősségű rengés epicentruma Leninakántól ötven kilométerre volt. Az utóbbi nyolcvan évben a Kaukázus vidékén 5,6 és 5,9 erőssé- gűek voltak a legnagyobb földrengések. Eduard Sevardnadze New York-i sajtóértekezletén megrendült hangon nyilatkozatot olvasott fel a földrengésről. Úgy fogalmazott, hogy a következmények nagyon súlyosak, nagy a pusztulás, és igazi tragédia történt, amely nemcsak az örmény népet, hanem a Szovjetunió minden népét érinti. Gorbacsov úgy gondolja, hogy amikor ilyen baj érte a népet, neki a helyszínen kell lennie, és közvetlenül kell irányítania, a mentést és a segítségnyújtást, mondta Sevardnadze. Közölte, hogy a köztársaságban a hadsereg alakulatai is segítenek a mentésben és a károk helyreállításában. Sevardnadze újságírók kérdéseire válaszolva kijelentette, hogy a Jereván közelében lévő atomerőmű épségben maradt, a fontosabb vegyipari gyárakat nem érte súlyos kár. A szovjet külügyminiszter komolytalannak minősítette azokat a találgatásokat, hogy Gorbacsov nem a földrengés, hanem belpolitikai okok miatt sietne haza. Richard Perle, az amerikai védelmi miniszter volt helyettese azt mondta, hogy hasonló természeti katasztrófa esetén nyugaton is minden vezető azonnal hazatér, ha éppen külföldön tartózkodik. Csütörtökön reggel már Jerevánba érkezett az a bizottság, amelyet a mentés és helyreállítás koordinálására hozott létre az SZKP KB Politikai Bizottsága. A bizottság vezetője Nyi- kolaj Rizskov PB-tag, miniszterelnök. Hírügynökségi jelentések szerint a legsúlyosabb pusztítást Leninakan- ban es Kirovakanban, Örményország második és harmadik legnagyobb városában okozta a rengés. Az egyik városnak 180, a másiknak 220 ezer lakosa van. Döbbenetes a pusztulás más városokban is. Sevardnadze közölte, hogy van olyan falu, amely teljes egészében eltűnt a föld színéről. Az Egyesült Államokban tartózkodó Andrej Szaharov szovjet No- bel-békedíjas atomfizikus felhívást intézett a Nemzetközi Vöröskereszthez, az Egészségügyi Világszervezet- . hez és a külföldi örmény emigráns szervezetekhez, hogy nyújtsanak segélyt a bajba jutott örmény népnek. A szovjet kormányt Szaharov arra kérte, hogy engedje közvetlenül a helyszínre juttatni a külföldi segélyeket. Csütörtök reggel egyre több hitelt érdemlő hír érkezett már arról, hogy a halálos áldozatok száma több tízezer is lehet. Ezt közölte az Armen- pressz örmény hírügynökség egyik szerkesztője. Leninakanban gyakorlatilag minden nyolcszintesnél magasabb épület romba dőlt. A földmozgás pusztító erejére utal, hogy nemcsak a Kaukázuson túli szovjet . köztársaságokban, hanem még a szomszédos török területeken is komoly károk keletkeztek. Török források szerint Kars tartományban, a szovjet határtól néhány kilométerre lévő falvakban száznál is több ház összedőlt; az első adatok szerint legalább öten életüket vesztették. A földrengés hatását Iránban is észlelni lehetett. A szovjet határ közelében lévő két iráni tartományban, Kelet- és Nyugat-Azerbajdzsánban kisebb rengések voltak, de károkról egyelőre nem érkeztek jelentések. THATCHER RÁDIÓNYILATKOZATA Margaret Thatcher brit kományfő a BBC rádió hírösszefoglalójából értesült arról, hogy az örményországi pusztító földrengés miatt Mihail Gorbacsov megszakítja külföldi körútját. A miniszterelnök asszony nyomban betelefonált a stúdióba és nyilatkozott a reggeli krónikaműsorban. — Elhatározását mélyen megértjük. Gorbacsov elnök olyan típusú vezető, •aki magától értetődőnek tartja, .hogy üyen tragédia idején népével legyen — mondotta Thatcher asszony. Hozzáfűzte, hogy nagyon reméli, hamarosan sor kerülhet majd a most elhalasztott angliai látogatásra, amely elé — mint • Egy sebesült kisgyermeket visznek el a romok közül egy észak-kaukázusi városban. kiemelte — „az ENSZ-ben elhangzott beszéde után különösen nagy várakozással tekintünk és bármikor készen állunk fogadására”. A műsorvezető a beszédről is véleményt kért a miniszterelnöktől. Még nem tanulmányoztam alaposabban a beszéd teljes szövegét ^ mondotta Thatcher asszony —, de a rendelkezésre álló részletek ismeretében már tegnap este üdvözöltük a bejelentéseket, amelyeket nagyon, nagyon pozitívnak tekintünk. Ezek újabb lépést jelentenek abba az irányba, amerre mi is haladni törekszünk. A brit kormányfő hangoztatta: „úgy tűnik, hogy az európai hagyományos erők tekintetében az eddigi 3:1 arányú szovjet fölény 2:1 arányúra csökken és ez alapvető módosulást jelent”. Befejezésül a brit miniszterelnök meleg együttérzéséről biztosította a Szovjetunió népét és kijelentette, hogy Nagy-Britannia ereiéhez és lehetőségeihez mérten segítséget kíván nyújtani a földrengés által sújtott vidékek súlyos gondjainak enyhítésében. • Asszonyok sírnak az elpusztult otthonuk romjai mellett, azt követően, hogy az utóbbi 80 év legsúlyosabb földrengése pusztított az Örmény SZSZK északi területén. Joghurtos-, krémtúrós- dobozok, gombóccá gyúrt papírok* és banánhéjak púpozzák az egyik hulladék- gyűjtő edényt. A színhely egy buszmegálló. Máshol kartondobozt tett ki valaki a szemetestartály tetejére. Napraforgó- és tökmaghéjat elszórni némelyik állampolgárnak annyi, mint a cigarettavéget könnyedén a járdára . vagy az úttestre pöccinteni. A napokban az utcán rossznéven vette egy asszony, mivel a közterület-felügyelő figyelmeztette: szóljon a fiának, hogy az uzsonnapapírt ne a földre dobja el. Se szeri, se száma az ilyen eseteknek. Mindennaposak. Különös, mintha egy-egy településen két pártra szakadnának a lakók: szemete- lőkre meg ráérősen viselkedő emberekre, s olyanokra, akik az utcán sem tagadják meg: ők ahhoz a városhoz vagy faluhoz tartoznak, ahol élnek. Eszerint is óvják a környezetükét. Z.-né házfelügyelőről évek óta tudják: a járókelőkben azért kelt jó benyomást a rábízott épületek-előtt elmenni, mert minden reggel sepri — nyáron öntözi is — a járdát. Ilonka nénihez, régi ismerősömhöz sem csöngetett be még senki, hogy figyelmeztesse állampolgári tennivalójára. Háza mellett a járdaszakaszt nem hagyja szemetesen vagy havasan, s nem várja meg, hogy valaki az épület előtt eltörje a bokáját, a jégen elcsúszva. Ilyen kellemetlenségben nem akar közreműködni. Salakkal, s ha az nincs, homokkal fielszórja a síkos járdát, valahányszor arra szükség van. így még mindig jobb, mint a kéz- és lábtörést gyógyítani, táppénzt és biztosítási pénztfizetni. A tél első, idei bemutatkozása máris számos tanulságot hozott. A tanácsok köz- tisztasági rendelete, és ami ebben a hóeltakaritásról szól, csak a következetes valóra ,váltással lehet egy-egy település lakosságának a javára. A tél és a restség azonban, sajnos, erősebb bármilyen tanácsi rendeletnél! Síkos járdákon, hórakásokat kerülgetve botladoztak nemrégiben is jó néhány városrész lakói. A tanyavilág dűlőútjairól nem is szólva. Egy vasúti felüljárón az után tudtak keresztülmenni a gyalogosok, miután a városgazdasági vállalat megtisztította. Gyenge felkészülést mutat a télre az is, hogy az egyik város tanácsülésén amiatt szólalt fel egy tanácstag: a település külterületén lévő közutakon öt napig állt a hó. Mi lesz itt később — kérdezte aggódva a városatya —, amikor a tél tartósabban „vendégeskedik”, s keményebb leckét ad, mint az elmúlt hetekben? Valamikor — beszélik az idősebbek — a rendőr becsöngetett mindenhová, ahol a tulajdonosok nem takarították el a havat és a szemetet a járdáról. Emlékeztette a házigazdákat a kötelességükre s bírságolt is, ha kellett. A közterületeken a rend- szerető állampolgárok érdekében manapság sem ártana hasonló fellépés, legyen a tulajdonos magánszemély, vállalat vagy akármilyen intézmény! De hát meg kell-e várni, amíg a rendőr (vagy a közterület-felügyelő) becsönget? Kohl Antal KERESKEDIK IS A TERMELÉSI RENDSZER A közös érdeket képviselni A Bábolnai Iparszerű Kukoricatermelő Közös Vállalat termelési körzetéhez tartozó Pest, Heves, Szolnok, Bács-Kiskun megyei tangazdaságok képviselői vettek részt tegnap a Kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezetben megtartott részközgyűlésen. A közös vállalat főkönyvelője, Nemes András az 1989-re szóló tervekkel kapcsolatban elmondta, hogy a dokumentum csupán munkaokmányként kezelendő, hiszen a szabályozás elemeiben mégmindig igen sok a bizonytalanság. Az azonban általánosságban megállapítható, hogy a taggazdaságok jövőre tartózkodnak a beruházásoktól — az öntözés kivételével —, és hogy a növénytermelés gazdaságossága nem javul. Az írásbeli tervezéskor például—az akkori árakon számolva — jövőre egy hektáron legalább 6,6 tonna kukoricát, 4,9 tonna búzát, 2,1 tonna napraforgót kell megtermelniük a gazdaságoknak hektáronként, hogy a befektetett költségeik megtérül- jenek. (Gyorsan hozzá kell tenni; azóta ezek az értékek megnövekedtek a közbeni árváltozások miatt, a jövőben sem várható csökkenés, sőt.) A vállalat a következő év termelési feltételeit egyrészt elővásárlásokkal, másrészt szerződésekkel igyekezett már „lefedni”, de — tette hozzá a főkönyvelő — minden fórumon elmondjuk, hogy a tervezett termelői áremelések nem ellensúlyozzák a költségnövekedéseket. , A rendszer főmérnöke, dr. Tóth László, az idei aszály tanulságait is levonta, mondván: nagyobb súlyt helyeznek az idén a szárazságot jobban tűrő fajták kiválasztására és igyekeznek az öntözésfejlesztéseket is segíteni. Az ez évi őszi vetések, nagyságrendje a tervek szerint alakult, hiszen a termelői áremelésre vonatkozó rendelkezés-akkor jelent meg, amikor a legtöbb helyen befejezték a vetést. Az őszi kalászosok állapotára egyébként rányomja bélyegét a csapadékhiány, a kelés jobb esetben 50 százalékos. A vállalat szolgáltatásai közé a kereskedelmi tevékenységet is besorolta, azon igyekezvén, hogy taggazdaságainak termékeit minél magasabb feldolgozottsági fokon értékesítse. A termelési körzet vezetője, Kiss István, arról is szólt, hogy az idén ezen a területen kiemelkedően jó volt a búza, de körülbelül egy tonnával elmaradta tervezettől, átlagban, a kukorica hozama. Jövőre kiemelten kezelik itt is az Öntözésfejlesztést, a hibridkukorica-termelést és az alkatrészellátást. Ez utóbbit annál is inkább, mert az új gépek vásárlása helyett kényszerítő tényezővé vált a mezőgazdasági üzemekben a saját felújítás, az öreg gépek javítása. Az IKR igazgatója, dr. Tóth János, a közös vállalat esetleges szervezeti átalakulásáról beszélt. A társasági törvény adta lehetőségek kihasználásával felmerült ugyanis a vállalat korlátolt felelősségű társasággá vagy részvénytársasággá alakulásának kérdése. A hozzászólásokat — a tanácskozás után — így summázta az egyik szakember: Ebben a nehéz helyzetben mennyi mindent kitalálnak az üze- ■ mákben, hogy talpon tudjanak maradni! A résztvevők ugyanis elmondták elképzeléseiket a kisebb technikai megoldásoktól a közös vállalaton keresztül mégvalósuló érdekvédelemig, a termelés—feldolgozás—kereskedelem , integrációjától az IKR-cgységék különböző szerveződési formáinak kidolgozásáig. G, E. Amis a rendőr je W,' ~ -:,v- ■ -i'-SCíí5 becsönget
