Petőfi Népe, 1988. december (43. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-07 / 291. szám
1988. december 7. • PETŐFI NÉPE • 5 A PÁRTBIZOTTSÁG KIEGÉSZÍTETTE AZ ELŐTERJESZTÉST Milyen a pályakezdő fiatalok helyzete a BRG-ben? A Budapesti Rádiótechnikai Gyár Kecskeméti Magnetofon Gyárának pártbizottsága a napokban vitatta meg azt az előterjesztést, amelyet a személyzeti vezető állított össze a gyárban dolgozó pályakezdő fiatalok helyzetéről, kereseti és szociális helyzetük javításának feladatairól. A felmérés alapos volt, szinte mindenre kiterjedt, ám a következtetések, s az ehhez feltehetően kapcsolódó intézkedések summázata nem volt megfelelő, azt a pártbizottság maga fogalmazta meg és ajánlotta a gyár vezetőinek figyelmébe. A beilleszkedés gondjai A pályakezdők beilleszkedésénél nagyobb hiányosság nem tapasztalható, azonban meghatározó, hogy milyen életkorban áll először munkába a fiatal. Az általános iskolát végzett és tovább nem tanuló fiatalokkal több a gond, nehezebben szokják meg a munkahelyi kötöttségeket, gyakrabban fordul elő késés, igazolatlan hiányzás vagy kilépés. A végzett szakmunkásoknak már van bizonyos munkahelyi ismeretük, néhányan itt vettek részt a gyakorlati képzésben, s ilyenformán kötődnek egy-egy közösséghez vagy munkahelyi vezetőhöz. Nem jellemző, de előfordul, hogy a vezetők egy része nem veszi jónéven a középiskolai továbbtanulást, amelynek az az alapja, hogy a tanulmányi szabadságok kiadása és a túlóráztatás nem kis nehézségeket okoz a szalagszerű termelésben. A felsőfokú végzettségű fiatalok egyik legnagyobb gondja, hogy a fiúk még a feladatokkal való ismerkedés időszakában vonulnak be katonai szolgálatra, így a pályakezdés ideje megszakad. Elismerésbe méltó az, ahogy azokkal a fiatalokkal külön foglalkoznak, akik állami gondozottként kerülnek a gyárba, vagy valamilyen testi fogyatékosságuk van. A belső feszültségek oka A keresetek alakulásánál alig van különbség a pályakezdőknél a teljesítménybéres munkakörökben, ugyanis a szorgalom és az egyéni ügyesség a meghatározó ennél a bérezési formánál. Az idő- és havibéresek között gyakran okoz belső feszültséget, hogy a pályakezdőket magasabb bérrel veszik fel, mint az előző években végzetteket, ugyanakkor a bérfejlesztési lehetőségek nem minden esetben teszik lehetővé a korrekciókat. Az elmúlt három évet vizsgálva, a fiatalok 0,2-1,1 százalékkal magasabb béremelést kaptak, mint az idősebb munkatársak. A szakmunkás és felsőfokú végzettségű fiúk esetében a pályakezdés 1-5. évére esik a sorkatonai szolgálat ideje. Leszereléskor, az új bér megállapításakor azonban figyelembe veszik az időközbeni béremeléseket. A pályakezdő szakmunkások és felsőfokú végzettséggel rendelkezők részére a kollektív szerződés szerint tanulmányiköltség- visszatérítést fizetnek, a közepesnél jobb eredmény és igény esetén. Ennek mértéke szakmunkásoknál 3-8, a felsőfokú végzettségűeknél pedig 10-20 ezer forint lehet. A pályakezdést már a tanulóév második évétől társadalmi ta- nulmányiösztöndij-szerződéssel segítik, éz havonta 600-1500 forint lehet. Nem felületi kezelést A' gyárban a pályakezdő fiatalok szociális helyzete nem jó. Sok fiatal lakik albérletben, s az albérleti hozzájárulás finanszírozásához eddig a gyárnak nem volt lehetősége. Az egyéb szociális, kulturális juttatások majdnem azonosak a régebbi dolgozók által igénybe vehetőkkel. A pártbizottság éppen ezért úgy határozott, hogy a pályakezdő fiatalokkal való törődést emberközelibbé kell tenni s megtisztítani a formaságoktól, a bürokratikus elemektől. Az ifjúsági törvény eddig jól töltötte be feladatát, de jó néhány pontjában ma már módosításra szorul. A pályakezdő fiatalok életkezdését kell segíteni — s ez a döntő —, nem az életvitel költségeit csökkenteni. A pályakezdő fiatalokkal való törődésben a vállalaton kívül nagyobb szerepet kell vállalnia a pártnak, a szakszervezetnek és természetesen a KISZ-nek is. Gémes Gábor A közmű közügy — az adó magánügy? Az adótörvények életbe lépése után nem kellett sok időnek eltelnie ahhoz, hogy kiderüljön: számos részterületen várnak még a jogszabályok tökéletesítésre. Egyebek mellett ilyen a lakossági közműhozzájárulások utáni adózás, amelyben történtek már kedvező változások — véli a Bács-Kiskun Megyei Tanács pénzügyi osztályának munkatársa, cikkünk szerzője —, de korántsem elegendőek. Bács-Kiskun az eddigi erőfeszítések ellenére sem tartozik a jól köz- művesítétt megyék közé. Bár a fejlesztésekből a lakosság is jócskán kivette a részét, a víz-, csatorna- és telefonhálózat mégis gyérebb, mint az országban általában. Az elmúlt három évben a megyében társulati, társulási fejlesztéssel, illetve lakossági hozzájárulással 100 kilométernyi járda, és ugyanennyi út épült, több mint 100 kilométerrel nőtt a víz- és 350 kilométerrel a gázhálózat. Ebben nagy szerepe van a megyében működő közel ezer önkéntes társulásnak is. Ilyen társulással épül például Császártöltésen a gáz 44 millió forintért, és készül Hajós tizenhét utcájában szilárd útburkolat. Összességében elmondhatjuk, hogy minden 100 forint tisztán tanácsi fejlesztésre negyvenforintnyi, helyi összefogással készült beruházás jut. A megyében kevés olyan település van, ahol nem található meg a helyi összefogás valamilyen formája. Erre, úgy tűnik, a jövőben is nagy szükség lesz. A régi gond — a megye sajátos, szétszórt településszerkezete — ugyanis megmaradt, s emellett új gondok is keletkeztek. Kevesebb a tanácsok e célra fordítható pénze, és csökkentek a hitelhez jutás lehetőségei. A lakosság kiadásai is emelkedtek; jött az ÁFA és a személyi jövedelemadó. A romló jövedelmi viszonyok mellett felvetődik a kérdés: amikor az állampolgár is beszáll a közművesítésbe, tekinthetjük-e az ezzel kapcsolatos adózást csupán magánügynek? E problémát a kormány is érzékeli, s a módosított adótörvény — melyet október 5-én hagyott jóvá az Országgyűlés — bizonyos köny- nyítést ad a közművesítőknek. Ezentúl nemcsak a lakáson belüli szerelés,- hanem a közműre való csatlakozás munkái után is visszaigényelhető az ÁFA. Nem közömbös az sem, mit is kell közmű alatt, érteni, hogy nemcsak a víz- és a villany-, hanem a telefonhálózat is ide tartozik. Az új rendelkezéseknek mindenki joggal örülhetne, aki lakásának korszerűsítésére szánja el magát. A törvénymódosítás azonban egyúttal vissza is vesz az eddigi kedvezményekből. Jócskán megemelkedett ugyanis a visszaigényelhető ÁFA alsó határa. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a szerényebb jövedelműek egy része — akik eleve kevesebbet szánhatnak lakásuk korszerűsítésére — kiesett a kedvezmények köréből. Szintén a kevésbé tehetős állampolgárokat sújtja, hogy nem változott a személyi jövedelemadózás közművesítéshez kapcsolódó része. A közműfejlesztési hozzájárulás 30 százaléka levonható ugyan az adóból, ettől azonban szintén a legjobban rászorulók — az alacsony keresetűek — esnek el. Ők ugyanis nem adóznak, s .így a kedvezményt sincs miből igénybe venni. Ez, az arányos közteherviselés elveivel ellentétes rendelkezés is megérett tehát a változtatásra. Villányi Miklós pénzügyminiszter november elején a Hazafias Népfront Országos Titkárságának adóreformmal kapcsolatos felvetéseire válaszként elmondta, hogy számos kérdés felülvizsgálat alatt áll, s néhányban a kormány intézkedést is kezdeményezett. Utóbbiak között szerepel a lakossági közmű-hozzájárulás adómentessége. Az eddig hozott döntések és a tervezett módosítások tehát azt jelzik, hogy a kormány is elismeri: az adózás nem csak akkor közügy, amikor az államkasszába való befizetésről esik szó, a közművesítést illetően pedig semmiképpen »sem maradhat magánügy. S bár nem cél, hogy adórendszerünkben szaporodjon a kivételek száma, az indokolt és észszerű változtatások elől a pénzügyi irányítás sem zárkózhat el. ' Lipótzv Istvánná CSERNOBIL UTÁN Miről ír a Szovjetunió decemberi száma? Hogyan viszonyultunk éveken át a fiatalsághoz? A legtalálóbb a „leereszkedő” jelző lenne. Az idősebb nemzedék váŰveregető elnézéssel kezelte a fiatalok útkeresését, aggodalmait B- így vélekedik az Omszk megyei Komszo- mol első titkára a Szovjetunió című folyóirat decemberi számában.- Mint geológus állítom, ma még a szakemberek sem tudják, milyen, előre nem látható folyamatok fejlődhetnek ki a Föld mélyében — mondja a Szovjetunió geológiai miniszterena'lapban. A cikk a tudományos kutatást szolgáló 'szupermély. fúrásokról, a nemzetközi összefogással fojyó Glóbusz-programról számol be. Érdekesség: a megsemmisítendő atomrakéták megmaradó berendezéseit is felhasználják erre acélra. Addig is, amíg nincs elég — a cím jól kifejezi a helyzetet. Arról szól, milyen kezdeményezésekkel próbálják a lemaradást csökkenteni a tömeges számító- gépesítésben elmaradt Szovjetunióban. Ma már elfogadott az az álláspont, hogy az éghajlat változása az atomháború után a lehetséges második legkomolyabb veszély az emberiség biztonságát illetően. Az elmúlt néhány év időjárási kataklizmái is arra intenek, hogy a kérdést komolyan kell vizsgálni. Ezt a témát tárgyalja a „Mi lesz az éghajlattal?” című cikk. 1954 júniusában csangkajsekista hadihajók semleges vizeken hatalmukba kerítették a Tuapsze szovjet tankhajót. Az állami kalózkodás áldozatainak egy része most, 34 év után fogságából hazatérhetett. Megrendítő sorokban vallanak gyötrelmeikről. Választott igazgató. Ennek még szenzációíze van a Szovjetunióban. Ezúttal a „Nem hiszem, hogy ez a felső határ” című cikk a Lányok, Asszonyok decemberi számában egy 25 éves tanárnő monológját idézi, akit egy moszkvai középiskolában a saját tantestülete választott meg igazgatónak. Folytatja a folyóirat „A mai nő a munkahelyén és otthon” című vitáját. Két érdekes vélemény: „A termelésnek csak előnyére válik, ha részt vesz benne a nő” — így egy svéd kereskedelmi- ipari egyesülés elnöke. „A férfiak teremtették a világot”®- ezt pedig egy szovjet filozófusnő mondja. Új kisváros született a Szovjetunióban. A csernobili katasztrófa után alig három órával teljesen ki kellett üríteni Pripjaty városát, mint később kiderült, végleg. Alig egy év alatt az itt lakók részére felépült egy város: Szlavutics. A folyóirat bemutatja a várost. Akiknek egyelőre csak remény, hogy megismerik az anyaság örömeit ... A „Sorban állás a boldogságért” című riport a meddőség elleni küzdelemről, az alkalmazott új eljárásokról és az eredményekről szol. (MTI-Press) KÖNYVESPOLC ívek és évek TOMAS CESKY: Televízióvevőantennák Egyre többen igénylik a műsorszóró műholdak, a külföldi televíziók hazánkat is elérő adásainak jó minőségű vételét. Az adások képminőségét alapvetően meghatározza az antennatelepítés és -felszerelés körülménye. Az antenna villamos jellemzőinek mérése meglehetősen bonyolult, az átlagos felhasználó számára megvalósíthatatlan feladat. A helyes antennaszerelés feltétele — különösen amatőr körülmények között — legalább az antennatechnika alapelveinek betartása. Ebben szeretne segítőtárs lenni a Műszaki Könyvkiadó új kötete. Nem foglalkozik a szerző valamennyi antennatípussal, de megpróbálja vázolni a' különböző problémakörök fizikai hátterét, hogy ez alapján az olvasó alkalmazni tudja saját konkrét körülményeire. Tárgyalja a kötet a nagy teljesítményű, egyéni vevőberen- dezessel is vehető geostacionárius műsorszóró műholdak (DBS) jeleinek vételi lehetőségeit is, mivel a közeljövőben várható az Európa számára sugárzó első DBS-ek üzembe helyezése. k. m. Napjainkban a beton- és acélanyagú építmények szédületes fejlődésének vagyunk tanúi. Közülük talán a merészen ívelő, egyre nagyobb, de mégis egyre karcsúbb hidak a leglátványosabbak. Minden évnek megvan a maga szenzációja, a szakfolyóiratok rendszeresen tudósítanak hídépítésekről, amelyek megdöntenek valamilyen addigi csúcsot. Néhány nagy feladat végrehajtása azonban még várat magára. így például Európa és Afrika híddal való összekapcsolása a 14 kilométer széles Gibraltári-szorosban. Itt a fő nehézséget az jelenti, hogy a tengerfenék mélysége helyenként a 300 métert is eléri, és a pillérek megépítését az Atlantióceánból a Földközi-tenger felé haladó erős áramlás akadá- lyozúá. Állandóan napirenden szerepel az olasz „csizmát” Szicíliával összekapcsoló híd is. A Messinai-szoros szélessége 3500 méter, és bár a terület földrengésveszélyes, az elképzelés keresztülvihető. A híd függőhíd lenne, emeletes pályával, fent 2x2 sávval autók számára, alul pedig vasúti pályával. Az építésnek elvi akadálya sohasem volt, de mindig közbejött valami. A nagy feladatok sorában joggal említhetjük még a dán szigetvilág összekötésének a tervét, amely évről évre látványos eredményeket hoz. (Ezek sorában épült meg a világ egyik legérdekesebb, ferde ívű betonhídja). A japánok már több évtizeddel ezelőtt elhatározták, hogy az ország szigeteit egységes szárazföldi közlekedési rendszerbe fogják össze, vagyis hidakkal, alagutakkal kötik össze. E nagy terv egyik új láncszeme a képünkön látható 9,4 kilométer hosszú, kétszintes híd, amely Honsu szigetét köti össze Sikoku szigetével. A tíz évig épült hídon ez év áprilisa óta naponta 25 ezer személygépkocsi és 60 vonatszerelvény-halad át. A közeljövőben további „láncszemek" átadására is sor kerül a sok kisebb-nagyobb szigetből álló országban. (MTI Külföldi Képszerkesztőség)' kecskeméti raktáráruházának év végi ajánlata KÖZÜLETEKNEK: — különböző méretű bonomidrudak — 100 kg-os körszámlapos mérlegek — 15 és 20 kg-os belker gyorsmérlegek -r- erősáramú villamossági szerelvények — kéziszerszámok — akkumulátorok — hegesztőkészülékek — húzott és hengerelt áruk széles választékával várjuk tisztelt közületi vásárlóinkat. CÍM: 6000 Kecskemét, Városföld 2. TELEFON: 20-181 28-694 Ne feledje: NAGYKERESKEDELMI ÁRUKÉSZLET A HÁTTÉRBEN! 3165 Nem csak nálunk koccintanak a Trojkával A Hosszúhegyi Mezőgazdasági Kombinát pezsgőüzemében befejezéshez közeledik az exportra és a belföldi ünnepi asztalokra kerülő pezsgő szállítása. Az idén több mint 8 millió palack pezsgőt adtak el. Különösen kapós a szovjet licensz alapján készülő Trojka pezsgő, amely teljesen megegyezik ízben és minőségben a kedvelt szovjet pezsgővel, némileg olcsóbban. Exportra ebben az évben 7 és fél millió palackkal szállítottak, zömmel a Szovjetunióba. Jövőre ezt a folyamatos pezsgő- gyártó üzemet tovább bővítik, közös vállalatot alapítanak a szovjet partnerekkel, és jövőre már el szeretnék érni a 10 millió palackos termelést. Ezenkívül más pezsgőket is gyártanak, többek közt 100 ezer darab klasszikus pezsgő is készül, ez iránt a nyugati piacokon is van érdeklődés. Mintákat szállítottak az Egyesült Államokba és Japánba is. P. Z. 9 Két műszakban 75 ezer palack Trojka pezsgőt töltenek a korszerű gépsorokon. I X X X X X § X X X X X Sí Sí x Sí x X x x Sí X Sí X X X Sí X X X x X X X X X x X x § x X PÁLYÁZATI FELHÍVÁS! AZAGRiKON KECSKEMÉT KISKUNSÁGI GYÁRA, KISKUNMAJSA PÁLYÁZATOT HIRDET a nyugdíjazás miatt megüresedő FŐKÖNYVELŐI munkakör betöltésére A megbízás 1989. január 1 -jétől esedékes, öt évre szól és alkalmasság esetén többször is meghosszabbítható. A gyári főkönyvelő főbb feladatai: a pénzügyi, számviteli, bér- és munkaügyi, az anyaggazdálkodási, raktározási, szállítási, értékesítési, telepfenntartási, tervezési, statisztikai és elemző közgazda- sági munkaterületek szervezése, irányítása, ellenőrzése, felügyelete, valamint a gyár hatékony gazdálkodásának, érdekeltségi rendszerének kezdeményező, alkotó fejlesztése. Feltétel: szakirányú egyetemi vagy főiskolai végzettség, legalább 5 éves, a gépiparban eltöltött vezetői gyakorlat. A pályázat tartalmazza a pályázó legmagasabb iskolai végzettségét igazoló okiratait vagy azok másolatát, jelenlegi munkahelyének, beosztásának, munkabérének ismertetését, részletes szakmai önéletrajzát. Bérezés: a munkakörre érvényes besorolás alapján, megegyezés szerint, plusz a mindenkori bérpolitikai irányelvekben meghatározott prémium. A pályázatukat december 15-éig írásban nyújtsák be a vállalat személyzeti és oktatási osztályára. Cím: AGRIKON Kecskemét, 6000 Külső-Szegedi út 136. A pályázatok elbírálásáról a pályázók 1989. január 15-éig értesítést kapnak. 312g m x x X X x X X x x-X x x X | x X X X X X X X X X X X X x X X x X X X X X X X X x X X x X X x X X X X X x X X X X X X X X X >ööo©ö©©ö<x>©'e>oíxxx>e>©<x>ö<>e<>e>ö'Qö©öo<3«oe>0!ö©©öoö<Q>©©< 4
