Petőfi Népe, 1988. december (43. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-30 / 310. szám

1988. december 30. • PETŐFI NÉPE • 5 Űj telefonközpont Székesfehérvárott Rövidesen befejeződnek a szerelési munkák a székesfehérvári postahiva­tal új telefonközpontjában. Az Austria Telekomm unication szakemberei és a Magyar Posta műszaki dolgozói úgynevezett tárolt programvezérlésű elektronikus központot szerelnek itt. Az új központtal — 1989 első félévé­től — jelentős hálózatbővítést lehet majd végrehajtani a városban, a megye déli részén pedig 22 új, kisebb központ üzembe helyezésével közvetlenül hívható lesz a Velencei-tó környéke és a megye egy része is. (MTI-fotó) A SZOCIALISTA ORSZÁGOK ÉLETÉBŐL ROMÁNIAI ÉLELMISZER-ELLÁTÁS Tudományós táplálkozás? Nehéz helyzetben van az ember, ha a romániai élelmiszer-ellátásról és álta­lában a mezőgazdasági eredményekről kíván írni. A helyzet fonákságát az okozza, hogy az eredményeket merő­ben másként ítélik meg a nyugati újsá­gok, mint a románok. A szemtanúk és az erdélyi menekültek hosszú sorokról, üres boltokról számolnak be,' míg a hivatalos vélemény a tudományos táp­lálkozással magyaráz sok mindent. így célszerű ezekre a hivatalos forrásokra hivatkozni.. Romániában évekkel ezelőtt vezet­ték be a „tudományos táplálkozási programot”, amelyben Nicolae Ceau- sescu útmutatása alapján nagyszakállú 'akadémikusok határozták meg, hogy ki mennyit egyen, hiszen a túlzott fo­gyasztás egészségtelen — az ország szá­mára is. Egyébként az élelmiszer­mennyiséget ugyancsak tudományos alapon osztják el a megyék, városok, falvak között, pontosan kiszámolták, hová mennyinek kell jutnia. (Ezekben a meghatározásokban nem szerepel, hogy Románia hatalmas mennyiségű élelmiszert exportál, főlég tőkés piacra, de szocialista országokba is.) Immár egy esztendeje, hogy a Nagy Nemzétgyűlés elfogadta az úgynevezett önigazgatási és önellátási programot. Az illetékesek akkor i kijelentették, hogy 1988-ban az előző évinél 231 ezer tonna hússal több kerül a boltokba, így elérik az egymillió tonnát. Ez azt jelen­tené, hogy az átlagfogyasztás 70 kilo­grammra emelkedik. A terv szerint 137 ezer tonnával több hal és halkonzerv, 18 ezer tonnával több sajt, 9 ezer ton­nával több vaj és nem kevesebb, mint félmillió hektoliterrel több tej jut a 23 millió román lakos asztalára. Bizonyos jelek mégis arra mutatnak, hogy a ter­veket nem tudták minden mutatóban teljesíteni, idén sem fürödhetett tejben- vajban az ország. A külső szemlélő leg­alábbis erre goüdolhata különböző he­lyi lapok beszámolói alapján, amelyek egyebek közt arról írnak: káposztával pótolják a hiányzó burgonyamennyisé­get számos településen. Október végén, a Termés napján ma­ga Nicolae Ceausescu párt- és államve­zető sem csak dicsérő szavakat hangoz­tatott a mezőgazdasági dolgozókhoz intézett üzenetében. Felhívta a figyel­met arra, hogy a földekről mindent be kell gyűjteni, és a termést hiánytalanul kell beszállítani az állami alaphoz, mert ez az egyik alapfeltétele a megfelelő élelmiszer-ellátásnak. Szólt arról is, hogy elégedetlen a szervezési munkák­kal, néhány megyében nem halad meg­felelő ütemben a földek termőterületté változtatása, ráadásul az időjárás sem volt túlságosan kedvező. Nem szólt viszont az ellátási nehéz­ségekről, arról, hogy az alapvető cikke­ket is kizárólag a jegyrendszer segítsé­gével osztják szét. Azt sem említette, hogy a csekély számú román turista Moszkvában is csodálkozva veheti ész­re: a szovjet főváros jelenleg nem túl jól ellátott boltjainak pultjain olykor ro­mán bontott csirke és román sonka- konzerv is felbukkan. Igaz, ott is hosszú sorok állnak érte ... (MTI- Press) Szerdahelyi Csaba GYÓGYÍTÓ FÜVEK BULGÁRIÁBAN „Hátrafelé a jövőbe!” Mindenféle betegségre akad gyógyfű — mondják, a bolgárok. Egyes növé­nyek gyógyító hatása ismeretes volt már a történeti idők hajnalán, de még manapság is, a szinte naponta megjele­nő új és legújabb szintetikus gyógysze­rek világában gyakran a természetadta patika Jelenti az ésszerű alternatívát. Dimitar Szpaszov professzor, egy spe­ciális gyógynövénykutató és gyógy­szerkészítő laboratórium vezetője, a ni­valin és a pimadin, két növényi alapú gyógyszerkészítmény feltalálója a kö­vetkezőket mondja: „A népi orvoslás tanulmányozása nyomán vált lehetővé olyan magas hatásfokú, növényi erede­tű gyógyszerek előállítása, mint a re- zerpin és a nivalin. A népi orvoslásban alkalmazott gyógyfüvek tudományos vizsgálata képezi kutató munkám egyik fontos elemét.” Bulgáriában kedvező feltételei van­nak a népi gyógymódok tanulmányo­zásának és ésszerű alkalmazásának. 1976-ban az orvosegyetemeken és az egészségügyi főiskolákon bevezették a fitoterápia oktatását, ezzel egyidejűleg fitoterápiai klinikát is alapítottak. Öt évvel később hasonló osztályokat nyi­tottak a megyei kórházakban. A gyógynövény alapú gyógyszerkészít­mények száma eléri a százhúszat. Az iparban és a laboratóriumokban száz­féle gyógynövényt használnak fel, a né­pi orvoslásban azonban ötszáznál is többet alkalmaznak. Mi a magyaráza­ta az egyre növekvő érdeklődésnek? Az emberiség még soha nem hasz­nált annyi sok gyógyszert, mint ma­napság, és soha nem szenvedett olyan sokat azok mellékhatásaitól. A gyógy­szerek állandóan a kezünk ügyében vannak, fejfájás, fáradtság, vagy ál­matlanság esetén rögtön a fájdalom- csillapítóhoz, vagy az altatóhoz nyú­lunk. Eszünkbe sem jut, hogy egy frissí­tő teának, vagy gyógynövényboroga­tásnak ugyanolyan kedvező hatása le­het. A következmények pedig valóban riasztóak. Ezért olyan frappáns ~a leg­utóbbi, népi gyógymódokkal és gyógy­növényekkel foglalkozó nemzetközi kongresszus jelszava: „Hátrafelé a jö­vőbe!” ' A népi gyógymódok ismerőit mindig nagy megbecsülés övezte Bulgáriában. Nem volt semmilyen képzettségük, de a gyakorlatban szerzett gazdag tapasz­talataik révén keresetté váltak az or­szág egész területén. Ivan Raev pedig világhírre tett szert azáltal, hogy gyógyfüveivel ezreket gyógyított ki az álomkórból. Módszerét ma bolgár gyógymód néven ismerik szerte a vilá­gon. Ivan Raevet 1934-ben a királyi korona lovagja címmel tüntették ki Olaszországban. Ugyancsak híressé vált Mara Szlavova, aki két gyógynö­vény alapú készítményt, a Maraszla- vint és a Maralitot állította elő. A Ma- ralitot gyomorhurut és bélgyulladás esetén alkalmazzák Diana Vlahova (Sófia-Press—MTI-Press) ÁLLATORVOSI ÜGYELET Az ügyelet szombat reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart. A KECSKEMÉTI ÁL­LATKÓRHÁZ folyamato­san működik, a BÁCSALMÁSI ÁL- LATKÓRHAZ 1988. december 31-én megszűnik. BAJAI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Baja, Bátmonostor, Sze­retnie: dr. Aradi I. (Baja, Martinovics u. 4/A. T.: 12-524), Nemesnádudvar, Sükösd, Érsekcsnad: dr. Lakatos J. (Nemesnádudvar, Petőfi u. 84. T.: 13), Bácsszentgyörgy, Gara, Vaskút: dr. Tálas ;L. (Gára, Vörös Hadsereg u. 7/ A),.Felsőszentiván, Csávoly, Bácsbo- kod: dr. Éber E. (Bácsbokod, Hunyadi u. 28. T.: 14), Bácsborsód, Madaras, Katymár: dr. Mátrai J. (Katymár, Kossuth u. 11. T.: Madaras: 47), Her­cegszántó, Dávod, Csátalja, Nagyba- racska: dr. Szálas L. (Hercegszántó, Dózsa Gy. u. 1/A). KALOCSAI ÁLLATEGÉSZSÉG­ÜGYI KERÜLET: Kalocsa, Bátya, Foktő, BAFAMI: dr. Simon E. (Kalo­csa, Vörösmarty u. 69.), Tass, Szalk- szentmárton: dr. Reviczky Gy. (Szalk- szentmárton, Vasút u. 12.), Dunavecse, Apostag: dr. Szűts M. (Dunavecse, Vö­rös Hadsereg u. 8/A), Solt, Újsóit, Du- naegyháza, Allampusztai Célgazdaság solti kerülete: dr. Németh I. (Solt, Lep­ke u. 4.), Harta, Dunatetétlen, Állam­puszta: dr. Csiba E. (Harta, Gallé T. u. 64.), Dunapataj, Ördas, Géderlak, Úszód, Dunaszentbenedek: dr. Mészá­ros L. (Dunapataj, Vörös Hadseregu. 7. T.: 45), Szakmár, Öregcsertő, Homok­mégy: dr. Répási Cs. (Szakmár, Bajcsy- Zs. u. 55.), Miske, Drágszél, Hajós, Csá­szártöltés: dr. Koch J. (Hajós, Temető u. 2. T.: 11), Fájsz, Dusnok: dr. Bajusz I. (Dusnok, Vörös Hadsereg u. 23.). KECSKEMÉTI ÁLLATEGÉSZ­SÉGÜGYI KERÜLET: Kecskemét, Hetényegyháza: dr. Juharos I. (Kecs­kemét, Petur bán u. 2. T.: 20-454), Kecs­kemét, Ballószög, Helvécia, Városföld: dr. Fáy J. (Kecskemét, Juhar u 4/B. T.: 46-791), Jakabszállás, Orgovány: dr. Bartal J. (Orgovány, Hajma A. u. 22. T.: 42), Szentkirály, Nyárlőrinc: dr. Dani S. (Nyárlőrinc, Sugár u. 16. T.: 43-192), Lajosmizse: dr. Cserényi P. (Lajosmizse, Vereb u. 2/A. T.: 56-448, Tiszakécske: dr. Jenei J. (Tiszakécske, Kerekdomb 99.), Kerekegyháza, Kunbaracs, La- dánybene: dr. Tóth B. (Ladánybene, Pi­actér u. 12. T.: 56-948). KISKŐRÖSI ÁLLATEGÉSZSÉG­ÜGYI KERÜLET: Kiskőrös: dr. Ut- schalott F. (Kiskőrös, Bacsó B. u. 12. T.: 11-653), Ágasegyháza, Fülöpháza, Izsák: dr. Faragó B. (Izsák, Bocsanyi u. 4. T.: 74-135), Kunszentmiklós, Kunpe- szér, Kunadacs: dr. Fodor L. (Kun- adacs,’Hunyadi u. 38. T.: 53-448), Sza­badszállás, Fülöpszállás: dr. Bálint T. (Szabadszállás, Könyves K. u. 7.), Solt- vadkert, Bocsa, Tázlár: dr. Pais K. (Bo­csa, Mező I. u. 19. T.: 46-003), Akasztó, Csengőd, Tabdi, Páhi, Solt szén timre, Kaskantyú: dr. Bozi R. (Akasztó, Vörös Hadsereg u. 3. T.: 51-336), Kecel, Imre­hegy: dr. Sőreghy A. (Kecel, Nádas u. 10/1. T.: 21-184). KISKUNFÉLEGYHÁZI ÁLLAT­EGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kis­kunfélegyháza: dr. Horváth T. (Kiskun­félegyháza, Mártírok u. 4. T.: 61-143), Kiskunfélegyháza, Gátér, Pálmonosto- ra, Petőfiszállás dr. Szmilkó F. (Kiskun­félegyháza, Lőwy S. u. 6. T.: 61-120), Tiszaalpár, Lakitelek: dr. Berényi F. (Tiszaalpár, Alkotmány u. 7. T,: 44- 111), Kiskunmajsa, Kömpöc, Csólyos- pálos: dr. Hegedűs L. (Kiskunmajsa, Tanácsköztársaság u. 130. T.: 31-388), Jászszentlászló, Szánk: dr. Török L. (Jászszentlászló, Dózsa Gy. u. 5. T.: 31- 036), Bugac, Kunszállás: dr. Bogdán A. (Bugac, Felsőmonostor 577. T.: 72- 570). > KISKUNHALASI ÁLLATEGÉSZ­SÉGÜGYI KERÜLET: Kiskunhalas: dr. Horváth L. (Kiskunhalas, Fazekas G. u. 17. T.: 22-554), Zsana, Harkakö- töny, Pirtó, Balotaszállás, Kunfehértó: dr. Tóth M. (Kiskunhalas, Gimnázium u. 6. T.: 22-533), Jánoshalma: dr. Vass I. (Jánoshalma, Magyar L. u. 18. T.: 415), Borota, Rém: dr. Fekete I. (Boro- ta. Deák F. u. 48. T.: 471), Mélykút, Kisszállás: dr. Simon J. (Mélykút, Kos­suth u. 13. T.: 168), Tompa, Kelebia: dr. Szilvási Gy. (Tompa, Szabadság tér 6/E. T.: 94), Bácsalmás, Csikéria, Bácssző- lős, Kunbaja: dr. Koletics Gy: (Bácsal­más, Rákóczi u. 8.), Tataháza, Bácsal­más, Mátételke: dr. Harmat S. (Ta(Ta- taháza, Kossuth u. 39.). KUBA: Méretéit tekintve kicsinek számit, hi­szen csak mintegy 160-an dolgoznak itt — akiknek több mint a fele nő —, felszereltsége és eredményei alapján a szigetország élenjárói közé tartozik. Évente 350—400 tonna langusztát, kagylót, tintahalat dolgoz fel, amely­nek többségét külföldre szállítják. (AIN—MTI—Press) B ár a kubai ex­port döntő többségét még ma is a cukornád képezi, azért az utóbbi években már fokozott fi­gyelmet fordítot­tak az egyéb meg­levő lehetőségek­re is, így például a tenger kincseinek feldolgozására. A languszta, az ízletes húsú, olló nélküli rák kiter­melése és feldol­gozása ma már tisztes — ha nem is meghatározó — bevételi forrás az állam számára. A fejlesztés érde­kében nyílt meg például a Havan­nához közéli Car­denas településen 1983-ban egy újabb halfeldol­gozó üzem is. " »ifi®*? Wmák Tengeri kincsek exportra-I • A feldolgozó futószalagon a languszta. a váltam kulcsait. Ne kíméljetek. Ug­ráljatok rajtam! Megfordult. «— Most a mejjem kosarát, horpa- szomat, a térgyeim kalácsát, a karjai­mat, gyerökeim. Jártuk rajta mezítlábas tiprásunkat, a hideg veríték patakzott ráncos hom­lokáról. Biztatott, i — Járjátok Szaporábban! Táncolja­tok rajtam. Tudtuk, hogy nem büntetésbőlgázol- tatja magát. Más szomszédokat is elővett néha a harctéri fájdalom. Egész napra elkíván­ták, hogy kiugráljuk belőle bujkáló be­tegségüket. Egyszer azt mondja. — Na, most már jó, most már mög- marqdok! Fogta a kaszasarlót, fölállt. — Látjátok, Ződág vasárnap dél­után titkosan kivágott háromszáz mé­tert. Bement a fasortól kétszáz métert, elkezdte. Túljárt az intéző eszén. Néz- zétök, háromszáz méterrel megelőzött. Amikor idáig kivágtam az ellőt, ak­kor látom, Ződág Pétör főszomszédom háromszáz méterrel előrébb van. Ha az Isten erejével csinálja, akkor sem előz meg. Csak huncutsággal. Hát amikor megláttam, azt hittem möghalok. Jó, hogy ideértetek. Ezt én- néköm esti szürkületig utói köll érni! Éngemet eddig nem hajazott meg senki. Nem is evett. Estére elkerülte Ződág szomszédot. Nem dicsekedett vele. Nem is ünne­pelte győzelmét. Mert cirok után. mindjárt kezdődött a kendemyűvés. Az még aztán embernyúzó munka. Az éles levelek, tüskés szárak a gú­nyát, a pofaszijat vérig lemarják az emberről. Nem szabad félni tőle. Vité­zül neki! Járnak a részesek gatyafázni, mert másnak sem nevezik, mivel abból lesz az alsóneműnek való, sokféle munkála­ton keresztül tilolvá, törve, hengerelve, áztatva, fehérítve, fonva és szőve, mire magára öltheti, aki megérdemli. Jobb azt az éjszaka évadján végezni, mivel a leszálló harmatok megszelídítik a kapófogú növényállatot. Vágjp is Gyura bácsi Köböl parcella­szomszéddal egyvonalban. Dolgoznak kimondatlan verseny nélkül, fej fej mel­lett. Éjfél felé rongyos szélű felhőkkel ta­karózik be a holdvilág, s a csillagos ég is beborul, de fogytán az ivóvíz, az ön- nivaló, az erő: Haza köll ugrani! Menni lehet, ga- tyafanyűni nem. Az utat sötétben is tudja lábuk lépte. . Köböl utcabelije Gyura bácsinak, csak messzibb, lakik tizenhat ház ellen. Megegyeznek, hogy másfél kakasku- korékolásnyi idő múlva itt találkoznak, Gyura kapujában. Az föltesz másfél órával. Csak éppen összetarisznyázzák a kellőségeket, s fordulnak neki a ha­tárnak. Akkorára az idő is fordul, föl­támadóban a szél, kitakarhatja az éc- cakai lámpát. Tüzet nem gyújthatnak. Viharlámpánál világ hahotája határban gürcölni. Köböl sem született éppen falu lustá­jának, fél órával előbb jön a megbe­széltnél. Gyura bácsi áll a kapuban. . — Hun vagy már istenvilágunta óta? Fél órája itt várlak a kapuban! Játékaink közben nem akadt zuga a szomszéd háznak, amit a tenyeremnél jobban ne ismértem volna. Az udvar sarkában elhitványult vi- zeskannákbél való halom. A léckerítés I fogain utcán talált drótdarabok, kóc- madzagok, elhitványult kapaköpük, üt- porában elveszett fél patkók. Mind olyan sóhajok között, hogy az még jó lehet valamire. Zúzmarákkal köszöngélt már ránk a tél, odavetődök, Gyura bácsi éppen a faluszerte eldobált, árkok partjain hen- tergö vizeskanták kupacából, húszig valónak szedte le a nyakát. Agyagos sárral addig bűbájolta, a konyha füst­csövét összetapasztotta belőlük. Még könyököt is sikeritett hozzá. Akkori­ban legalább negyven fillérért árulták méterét a csőnek, húsz fillérért a kö­nyököt. Nagy pénz. Vera néni ócsárolta. Férjhez menen­dő lányaim vannak! — Meszeld be fehérre! Az a divatos! • Kocsmába nem járt. Ha hívták, hogy fizetnek neki, akkor sem. Azt vissza kéne fizetnie. Állatokat tartott. Eladta, arra áldomást kellett inni. Inkább visz- . szaadott a vevőnek hat fillért egy fél' deci törkölyre, nem tette ki magát a visszafizetésnek. Áldomás nélkül nincs igazi foganatja a vételnek. Kertjében karóson istápolt direktter- mő szőlőfélét nevelt. Sarlóval metszet­te, kékkövei permetezte. Kishordókba szűrve facsart belőle opálosan rózsaszí­nű borocskákat. Nagyon tél volt, disznóvágás utáni \ sötétedő esték, s nagyon magára mara­dott a házban, amikor citerát, bort tett az asztalára. Dobverő ujjaival a húrok közé csapott. Ügyesen figurázott, rezes hangon énekelt hozzá. „Haragszik az édösanyám, mért já­rok a lányok után..." Első szomszédja, Dudás Mihály tudta, Gyura ráér, kedve sem lapos, egyedül lehet, kosarauem fon, az asszonyi nép kisöpörte a min­dennapos fonás szemetét már. Atköszön egy szóra. Jó szomszédok. Gyura örül. Borral kínálja. Vendégvá­róval. A dunsztos üvegekben fehér bor­virággal galléros a nedű. A Dudás nem kívánja. Bor nélkül pedig nem lehet nó- tázni. Van miről. Pályás korukétól szomszédok. A szó selyme suttyanva szalad. Ötös csüngös lámpa ég az asztal fölött. Gyu­ra lejjebb srófolja a lámpát.-7- Nem köll ami szavunkhoz akkora világosság! . Annyim megegyeznek, hogy el is olt­ják. Látunk mi beszélgetni sötétben is! Dudást se ejtették a fejére. Arányos­ságából pöttyent még Gyura kedvére egy csipetet. — Hallod-e, Gyura, hát így a sötét- ben, tán vessük le a gatyánkat is, hogy az se kopjon, amíg beszélgetünk. Nincs . szégyenkezni valónk! Megtették-e, arról nem szól a falu. Hazavetődéseim során el nem mu­lasztom látását. Legutóbbi hazaütődésemkor áll a kapuban. Kezelünk. Kurta szárú cse- - réppipa a szájában. Szivogatja. Veszem észre, hogy nem füstöl. Kapom elő a gyufát. Legyint. —íHétköznap hidegen szívom. * * * * * * * * * LAJOSMIZSE! FIÓKJA * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * a Lajosmizse, Dózsa György út 93., I. 4. szám alatti 1+2 félszobás, összkomfortos 67 m2 alapterületű TARSASHAZLAKAST ELADÁSI ÁR: 1 287 500 Ft VÉTELI AJÁNLAT BENYÚJTHATÓ AZ 0TP-BANK LAJ0SMIZSEI FIÓKJÁNÁL. Dózsa György út 102. Telefon: 56-220 NÁLUNK AZ ÜGYFÉL ÜZLETI PARTNER! * * * * * * * * * megvételre felajánlja * * * * * * * * * ★ * * * * * * * * * * ^ 3534 * ************* **********

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents