Petőfi Népe, 1988. december (43. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-29 / 309. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLIII. évf. 309. szám Ara: 1,80 Ft 1988. december 29., csütörtök NYERS REZSŐ NYILATKOZATA Még nincs Világos program a növekedési szakasz megindítására Elképzelhetetlen, a magántőke túlsúlya A pénzügyi stabilizációról, a kibontakozás feltételeinek megteremtéséről, annak várható menetéről nyilatkozott Nyers Rezső államminiszter, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja a — Magyar Gazdasági Kamara lapjának, az MTI által kiadott — Világgazdaságnak. ' Nyers Rezső hangsúlyozta: a kor- < mány programja alkalmas a pénzügyi stabilizálás végrehajtására. A gond az, hogy e téren egyéves késés alakult ki. Nincs viszont még világos program az új növekedési szakasz megindítására. Márpedig kiderült, hogy a magyar gaz­daság stabilizációja csak az új növeke­dés feltételeinek megteremtésevei tehe­tő teljessé, tartóssá. A veszteségforrásoknak a felszámo­lásában el kell érni a kívánt szintet ah­hoz, hogy megindulhasson a vállalko­zások élénkítésé. Ezért 1989-ben csu- án az élénkítés előkészületei kezdőd- etnek meg. Ide sorolható a tervezett importliberalizálás, a működőtöké im­portjának felgyorsítása. Hosszabb tá­von pedig arra kell törekedni, hogy a külföldi kölcsönök egy részét már ne deficitfinanszírozásra, hanem a kis- és középvállalatok fejlesztésére használ­ják fel. Az „új Marshall-terwel” — amely­nek ötlete Nyers Rezsőtől származik — kapcsolatban elmondotta, hogy an­nak kidolgozására aligha kerülhet sor a következő években. Leghamarabb egy évtized múlva válhat valósággá ez az elképzelés. Magyarországnak azon­ban van lehetősége, hogy más formá­ban is hozzájusson a külföldi tökéhez és a fejlett technikához. Tény ugyanak­kor, hogy az új Marshall-terv révén valószínűleg jobban meg lehetne ala­pozni a felzárkózás lehetőségét. Az államminiszter leszögezte: Ma­gyarországon mind gazdaságilag, mind -politikailag elképzelhetetlen a magán­tőke túlsúlyra jutása. Már csak azért is, mert véleménye szerint a vegyestulaj­dont nem lehet a magántulajdon kate­góriájába sorolni. Az a vállalkozás, amiben az állam 30—40—50 százalékos hányadban részesedik, annak arányá­ban köztulajdonban marad, s ott to­vábbra is érvényesül az állami befolyás. A vegyestulajdon a nagy- és közép­iparban többségivé válhat, de nagyon lenyeges, hogy a társadalmi tőke domi­náns szerepe megmaradjon, érvényesül­jön. Ez biztosítható, hiszen az állam és a szövetkezetek tulajdonában van a tár­sadalmi tőke túlnyomó hányada. A magántőke felhalmozó képességé­nek segítése ellenére sem valószínű, hogy túlsúlyba jusson a gazdaságban, hiszen aránya jelenleg csupán 5 százalék. Ha­sonló a helyzet a külföldi működőtöké­vel is. Ha ennek részarányát a következő években akár 5, netán 8 százalékra sike­rülne növelni Magyarországon, az már nagy eredménynek számítana. Más a helyzet a társadalmi összmunkaidövel. E téren kívánatos, lenne, hogy a ma­gánszférában foglalkoztatott munkaerő aránya éijeel a25, akár a 30 százalékot is. Arra a kérdésre, hogy a magántulaj­don váratlan é$ gyors előretörésének lennének-e politikai akadályai, Nyers Rezső a következőket mondotta: mindez attól függ, hogy társadalom- konform módon működne-e a magán­tőke, vagy sete. Amennyiben súlyának növekedése nem kerülne összeütközés­be egy rugalmasabb, dogmáktól men­tes értékítélettel, akkor nem kell külö­nösebb politikai akadályokkal'számol­ni. A kormány törekvése az, hogy szé­lesítse, de qie idealizálja a magántevé­kenységet. Születhetnek természetesen a nyereségre törekvés során olyan gon­dolatok, amelyek sértik a társadalmi közérdeket. Ehhez azonban nem kell magántulajdonosnak lenni. Ugyan­ilyen törekvések tapasztalhatók a tár­sadalmi szférában is. Az államnak az a Szerepe, hogy mind a magántőke, mind a monopolszervezetek társadalmi érde­keket sertő tevékenységét korlátozza. Magyar—dél-koreai külügyi konzultációk Szín Dong Von, a Koreai Köztársa­ság külügyminiszterének első helyette­se— aki Horn Gyula külügyminisztéri- umi államtitkár meghívására érkezett hazánkba—kedden és szerdán külügyi konzultációkat folytatott Budapesten. Ezek során értékelték a hivatalos kap­csolatok ez év szeptemberében történt felvétele óta elért eredményeket és átte­kintették a kétoldalú kapcsolatok fej­lesztésének napirenden levő kérdéseit, köztük a kormányközi együttműködés egyezményes ^lapjainak kiépítését. A látogatás során beruházásvédelmi egyezményt írtak alá. A dél-koreai vezetőt tegnap fogadta Németh Miklós, a Minisztertanács el­nöke. Szín Dong Von ma elutazik Magyar- országról. (MTI) KELENDŐ A JONATÁN ALMA ÉS A CSACSAKI SZILVA Még nincs vége a szezonnak a Hungaro- fructnál Tudva, hogy hazánk megyéi kö­zül Bács-Kiskunban legnagyobb a mezőgazdasági termőterület, talán érdekes lehet az az információ, mi­szerint a zöldség-gyümölcs export­ban Szaboks-Szatmár megye­megelőz bennünket. De hozzá kell tenni: csak mennyiségben, s ez is egyedül , az almának köszönhető. Áruválasztéka bőségével viszont Bács megye minden más tájkörze­tet megelőz. Azt is jelenti ez, hogy a Hungarofruct itteni kirendeltsé­gének kora tavasztól az év végéig munkát ad a szállítás. Sőt, mint azt Gulyás János ki­rendeltségvezető elmondta: sok­szor még januárban is feszes tem­pót kíván tőlük, illetve a Zöldért kecskeméti telepének dolgozóitól a jonatán alma csomagolása. A megyénkből külhonba kerülő termékek túlnyomó részét ugyan­is a külkereskedelmi cég a Zöld­érttől vásárolja, a közvetlenül a termelőtől átvettet is a belkeres­kedelmi vállalattal tároltatja, dol­goztatja fel. Számukra a munka szezonjá­nak kezdete március: a felvásár- landó termékek sorát a spárga nyitja meg. A megrendelések alapján úgy tűnik, hogy ezt a kü­lönleges zöldségféleséget legin­kább a nyugatnémetek kedvelik, de a finnek is kémek belőle. Eb­ből a termékből az idén a tavalyi­hoz hasonló mennyiséget adott el a Hungarofruct. Cseresznyéből viszont a múlt ' évinek mintegy a háromszorosát sikerült értékesíteni, a gyümölcs kétharmada szocialista országod­ba, pontosabban az NDK-ba, (Folytatás a 2. oldalon.) KIÁLLÍTÁS, MŰSOROS EST — A SZÍNÉSZEK IS KOCCINTANAK — FILMEK FIATALOKNAK Kulturális étlap szilveszterre A napokban jó néhány meghívó elju­tott szerkesztőségünkbe, melyek fő­képpen szilveszter esti szórakozásra csalogatnak. A legtöbb helyen azon­ban a kínálat igen egyhangú, hiszen kimerül az este kezdődő diszkóval vagy drága vacsorával. Ellenérvként felhoz­ható, hogy az év utolsó napján ugyan ki akar irodalmi estet, netán zenés pro­dukciót, koncertet látogatni? Ilyenkor jobb önfeledten mulatni, szórakozni,' — pezsgővel, ínycsiklandozó falatok-’ kai. Mégsem hagyjuk ennyiben, telefo­non felhívtunk egy-két művelődési inf- tézményt, s megkérdeztük: mi a kultu­rális menü? A kiskőrösiek természetesen neves szülöttükre, Petőfi Sándorrá emlékez­nek majd szombaton. A költő születé­sétiek 166. évfordulóját ünnepük dél­után fél ötkór a főtéren álló szülőház­ban. Nem sokkal előtte a Petőfi Sándor Művelődési Központ kamaratermében a Losonci Lillá festőművész képeiből rendezett kiállítást nyitják meg, amely 1989. január 20-áig lesz látható. Kiskunfélegyházán immáron inásfél esztendeje tart a Móra Ferenc Művelő­dési Központ felújítása, és a terved sze­rint még két évig elhúzódik a rekonst­rukció. így ott nem lesz az év utolsó napján semmilyen rendezvény, mint­hogy az eddigi programokat is „albér­letben” kellett megtartaniuk: A Fegy­veres Erők Klubjában viszont műsoros estet hirdettek szilveszterre. Igaz, az érdeklődés elmarad azt előző évekétől, de így is sikerült százötven vacsorára szpló belépőt eladniuk. A menü mellett csalogató a műsor: este kilenc órakor dobogóra lép majd a Kecskeméti Ka­tona József Színház két jeles színművé­sze, Maronka Csilla és Latabár Árpád, akik a Csárdáskirálynő „keresztmet­szetét” adják elő. A kecskeméti Erdei Ferenc Művelő­dési Központban úgy tervezték, hogy szilveszterkor az aulában fogadják az érdeklődőket. Miután „csak” kétszá­zan jelentkeztek az óévbúcsúztatóra, így módosítani kellett a helyszínt. A kecskeméti Három Gúnár fogadó­termeiben szórakozhatnak majd a ki­kapcsolódni vágyók. Többféle menü­ből választhatnak és ugyancsak válto­zatos lesz a zenei kínálat is. Ezúttal elmarad a tavaly nagy sikert aratott kecskeméti kabaré. Talán majd a pót­szilveszterre ez a program is össze­áll... Az új esztendő első napján, délután öt órakor lesz az Erdei Ferenc Művelő­dési Központban az újévi ünnepi kóp­éért, amikor a Kecskeméti Szimfonikus Zenekar lép dobogóra. A Kecskeméti Katona József Színház szervező irodájában megtudtuk, hogy már alig van jegy a szilveszteri előadá­sokra. Este fél kilenckor kezdődik a Csárdáskirálynő című nagyoperett nép­szerű színészek szereplésével. Éjfélkor felcsendül a Himnusz, utána pedig a színészek pezsgővel koccintanak a kö­zönséggel. Bizonyára sok-sok gratulá­ciót fogadnak majd a művészek, a né­zők pedig élményekkel térhetnek haza. Milyen filmek peregnek a mozikban december 31-én? A Bács-Kiskun megyei Moziüzemi Vállalat illetékesétől kap­tuk az információt, hogy főképp a fia­talokra gondoltak a filmszínházak mű­sorainak összeálütásakor, hiszen még javában tart a téli szünet. A kecskeméti Városi moziban délután fél négykor a Tizenötéves kapitányt, a Mesemoziban délután fél négykor Á török és a tehe­nek című filmet nézhetik meg az érdek­lődők. Az izgalmakra vágyók az Árpád moziba menjenek, ahol délután fél négykor a Cápát vetítik. Baján, az Urá­nia moziban a Cukorfalat című film lesz műsoron szilveszter délutánján fél négykor és fél hatkor, a Stúdiómoziban pedig délelőtt tíz órakor kezdődik az Éljen Szervád Akik pedig nem mozdulnak ki szil­veszterkor otthonról, változatos műsor vár rájuk a televízióban és a rádióban is. Azért egy kis sétára, túrára, kirán­dulásra is gondolhatunk szombaton, arról nem beszélve, hogy a múzeumok kapui sem lesznek zárva. B. T. A NAGYRÉDEI KAZÁNKÉSZÍTŐ DICSÉRETES VÁLLALKOZÁSA Megtalálták Petőfi sírját Szibériában? Kossuth és Bem levelei — Jövő nyáron fény derűi a titokra Valószínűleg a szovjetunióbeli Szibériában nyugszik Pe­tőfi Sándor — ezt állítják a Megamorv Kazánfejlesztő Iroda munkatársai és egy filmforgató csoport tagjai, akik a közelmúltban a helyszínen jártát, (ltjukról, a szerintük megtalált bizonyítékokról tájékoztatták az újságírókat tegnap Budapesten a Mikroszkóp Színpadon. Morvái Ferenc nagyrédei vállalkozó, kazánkészítö kis­iparos, az iroda vezetője és a Petőfi-kutatás anyagi támo­gatója az újságíróknak elmondta, hogy évente öt-hatmil- lió forintot fordít különböző, általa fontosnak ítélt ügyek támogatására. Ilyennek tartja a Petőfi-legenda tisztázá­sát. Tudomást szerzett arról, hogy a szoyjetunióbeü le­véltárakban olyan dokumentumokat őriznek, amelyek bizonyítják, hogy Petőfi Sándort Szibériában, köze­lebbről Barguzinban temették el. Ennek tisztázására a Szovjetunióba Utazott, ahol Balajthy András filmrende­zővel és egy opefatőrrel, valamint a Chemokomplex Kül­kereskedelmi vállalat két munkatársával igyekezett meg­ismerni e dokumentumokat, annak, érdekében, hogy a költséges exhumálást megkezdhessék. Az ott tapasztal­tak alapján úgy véli, hogy legkésőbb fél éven belül tisztá­zódik, ki fekszik abban a sírban, amelyről egyelőre még csak feltételezik: Petőfi Sándor nyughelye. Már január 10-én útnak indul az öttagú expedíció. A kutatók végig­járják a kilenc várost, ahol megfordult, illetőleg megfor­dulhatott Petőfi. Morvái Ferenc beszámolt arról is, hogy a Szovjetunió Minisztertanácsa mellett működő levéltár főigazgatója rendelkezésére bocsátotta a szabadságharcban részt vett, majd hadifogságba került katonák névsorát. Dokumen­tumfilmet készítettek Kossuth és Bem tábornok megta­lált leveleiről is. Mindezek alapján úgy vélik: bizonyított, hogy Petőfi Sándor valóban a mai Szovjetunióban élt a szabadságharc leverése után, és ott temették el 1856 má­jusában, Alekszandr Sztyepanovics Petrovics névfen. Az ügy végleges tisztázására 1989 nyarán kerülhet sor. Ek­kor tátják fel a vélt Petőfi-sirt. A barguzini tanács elnöké­től ehhez az engedélyt már meg is kapták.* Az expedíció útjáról több órás filmet készítettek, ebből félórás összeállítást mutattak be az újságíróknak. » * * * Fekete Sándor, az Új Tükör főszerkesztője, a téma egyik szakértője az MTI munkatársának a sajtótájékozta­tó után elmondta: a hosszú, évek óta folyó vitát most már csakugyan le fogja zárni, ha feltárják a sírt, amelyről úgy vélik, ott nyugszik Petőfi. Véleménye szerint a bizonyítékul szolgáló iratok nem meggyőzőek. A vitához a mostani dokumentumok nem adnak többletinformációt, az állítá­sok történelmietlenek, bizonyítatlanok. Most már valóban csak az segít, ha exhumálják a sírt. Fekete Sándor elmond­ta azt is, hogy — mivel tárgyilagos kutatás folyik — ő maga is javasolta: a Soros-alapítvány részesítse ösztöndíj­ban Balajthy András filmrendezőt Az ösztöndíjat azon­ban nem ítélték meg Balajthy Andrásnak. AZ ORSZÁGGYŰLÉS VAGY AZ ÁLLAMPOLGÁROK VÁLASSZÁK? Legyen köztársasági elnöki funkció! Az új alkotmányt előkészítő jogtudósok állásfoglalása Az egyszemélyi államfői tisztség, ne­vezetesen a köztársasági elnök funkció­jának létrehozása mellett foglaltak ál­lást az új alkotmányt előkészítő jogtu­dósok. Az alaptörvény nemrég kialakí­tott szabályozásikoncepció-tervezeté- ben rámutattak: a Népköztársaság El­nöki Tanácsa — az Országgyűlés által választott és kizárólag országgyűlési képviselőkből álló testület, amely, az államfői funkciókat gyakorolja — .a magyar államszervezet hagyományai­tól idégen szervezeti forma. Létrejötte óta a legutóbbi időkig az Országgyűlés háttérbe szorításának eszköze volt. Jogkörét a politikai gyakorlat a legfel­sőbb népképviselet súlytalanná tételére használta fel. Elkerülhetetlen lépés az Országgyűlést helyettesítő jogkör teljes megszüntetése. Nem indokolt a kollek­tív államfő intézményének a további fenntartása, hiszen az Elnöki Tanács hatáskörébe utalt égyes jogköröket ed­dig sem a testület, hanem annak elnöke gyakorolta. A köztársasági elnök viszonylag au­tonóm állami vezetőként, a hatalom- megosztás egyik garanciájának szere­pét hivatott betölteni — hangsúlyozták a koncepciótervezet készítői. Javasol­ták, hogy az új alkotmány külön feje­zetben rendelkezzék a köztársaság el­nökéről. Szabályozza az elnök feladat- és hatáskörét, jelölését és választását, felelősségét, felelősségre vonását, az el­nöki tisztség összeférhetetlenségét más funkcióval, illetve megszűnését. Az elnök feladat- és hatásköre meg­határozásának kulcskérdése, hogy a hatalommegosztás intézményesítése és a hatalom-központosítás megakadá­lyozása érdekében mennyire erős elnö­ki jogkört akarnak konstruálni. Ettől függően a jogosítványok bővíthetők, egyebek között azzal, hogy a köztársa­sági elnök kihirdeti a törvényeket, ja­vaslatot tesz az Országgyűlésnek az Al­kotmánybíróság elnökére és tagjaira, a miniszterelnök személyére, esetleg joga lehet a Parlament feloszlatása is. Nyomós indokok szólnak amellett — szögezték le a koncepciótervezetben —, hogy az elnök megbízatásának ideje ne essen egybe az Országgyűlés megbí­zatási idejével. Az elnököt az elképzelé­sek szerint az Országgyűlés választja —négy évre —, de megfontolásra érde­mes az a megoldás is, hogy közvetlenül az állampolgárok válasszák. A szakemberek az egyik lehetséges megoldásnak tekintik azt, hogy az el­nök személyére az Országgyűlésben képviseleti joggal rendelkező társadal­mi szervezetek, illetőleg legalább 50 or­szággyűlési képviselő tehetnének javas­latot. A jelöltek közül titkos szavazás­sal választanák meg az elnököt. Az el­nök nem lehet az Országgyűlés vagy más állami képviseleti testület, a kor­mány és az Alkotmánybíróság tagja, nem tölthet be más állami hivatalt, ve­zető párttisztséget, nem lehet bíró, illet­ve valamely párt vezető testületének tagja — hangsúlyozták a szakemberek. Az elnöki tisztség a megbízatás lejár­tával, az elnök halálával, avagy lemon­dásával, felelősségre vonásával, vissza­hívással, a feladatkör ellátásátlegalább egy évén át lehetetlenné tevő állapottal szűnne meg. Amennyiben az elnök fel­adatainak ellátására tartósan képtelen lenne, megbízatása nem szűnne meg, hanem feladatkörét — helyettesítőként — az Országgyűlés elnöke látná el. 'Az elnök személye sérthetetlenséget élvez­ne, őt büntetőjogilag felelősségre vonni — a tetten érés esetét kivéve — nem lehetne. A városi tanács építési és költségvetési üzeme—ha az időjárás engedi folyama­tosan végzi Kecskeméten a városi utak javítását és kar­bantartását Felvételünk az Akadémia körút és az Irinyi út kereszteződésében ké­szült, ahol öntött aszfalttal burkolták a buszmegálló korábbi helyét. Az üzem — bitumenemulziós technoló­giával — a kátyúk feltöltését is folyamatosan végzi, ám a Kiskörútra, melynek állapo­ta a legrosszabb, új aszfalt­réteget kell majd teríteni (Tóth Sándor felvételei)

Next

/
Thumbnails
Contents