Petőfi Népe, 1988. december (43. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-22 / 304. szám

1988. december 22. • PETŐFI NEPE • 3 SZŰRÖS MÁTYÁS TÁJÉKOZTATÓJA A PÁPAI ÜZENETRŐL Tiszteletben kell tartani a nemzeti kisebbségek jogait (Folytatás a 2. oldalról) Ezután az elfogadott napirendnek megfelelően az Prszággyűlés tájékozta­tást hallgatott meg a nemzeti kisebbsé­gek jogainak tiszteletben tartását célzó pápai üzenetről. Szűrös Mátyásba külügyi bizottság elnöke, az MSZMP KB titkára el­mondta — mint arról a képviselők a sajtóból már értesülhettek —, hogy de­cember 9-én a Vatikán sajtóértekezlet keretében nyilvánosságra hozta II. Já­nos Pál pápa 1989. január 1-jén elmon­dandó újévi üzenetét, amelyben a ró­mai katolikus egyház feje síkraszáll a nemzeti kisebbségek jogainak tisztelet­ben tartásáért. A dokumentumot dip­lomáciai úton eljuttatták a magyar kormányhoz is. A pápai megnyilatkozás -— amely egyaránt .szól a hívőkhöz és az álla- - mokhoz — i megítélésem szerint össz­hangban van kormányunk e kérdésben vallott és többször kinyilvánított állás­pontjával, törekvéseivel. Abból kiin­dulva, hogy ez a kérdéskör a magyar­ság számára sarkalatos fontosságú, a külügyi bizöttság nevében — amely az ülésszak Szerda ’ délelőtti szünetében ülésezett —javaslóm, hogy Országgyű­lésünk támogatóan foglaljon .állást a pápai üzenettel kapcsolatban. . Szűrös Mátyás ismertette a pápai .Üzenet lényegét. Eszerint az üzenet- egyértelműen állást foglal a nemzeti és etnikai kisebbségek egyéni és kollektív jogainak tiszteletben tartása, a nemzeti kulturális értékek és örökségek megőr­zése mellett, kiemelve, hogy azok.bizto- • sítása az államok feladkta és felelőssé­ge. Hangsúlyozza, hogy jogállamban a nemzeti kisebbségeknek különleges jo­gokat kell biztosítani, s ezeket a létezés­hez, a diszkriminációtól mentes állam- polgári jogegyenlőséghez, a közéletben .való.részvételhez, a kisebbségi kultúra fejlesztéséhez,’ a más államok.területén élő, de azorips kulturális és történelmi gyökerekkel rendelkező csoportokkal történő kapcsolattartáshoz való jog­ban, valamint a vallásszabadságban összegzi, A pápai üzenet gondolatmenete, az abban megfogalmazott igények egybe­csengenek a magyar politika olyan alapvető céljáéval, mint á humánus szo­cialista társadalom, a demokratikus jogállam megteremtése. Külön is hang­súlyozni szeretném, hogy az üzenet a jogok igénylését összeköti a nemzetisé­gek alapvető kötelezettségeivel, így az állampolgári és társadalmi lojalitás ér­vényesítésével. Kiemelkedő jelentőségű, hogy a pá­pai üzenet a nemzetiségi jogokat az ál­talános emberi jogok aspektusa mellett a nemzetközi viszonyokban kiteljesedő enyhüléssel összefüggésben veti fel.- Felfogásunk szerint ez a megközelítés összhangban van az emberi jogokkal kapcsolatos több évtizedes ENSZ-beli erőfeszítésekkel, az összeurópai bizton­sági és együttműködési folyamat vív­mányaival, hozzájárul az államközi kapcsolatok demokratizálásához és humanizálásához. Ugyanazon összem- beri értékekről és prioritásokról van • tehát szó, melyek jegyében Magyaror­szág, a Szovjetunió és mgs szocialista országok egyre hatékonyabb erőfeszí­téseket tesznek a bizalom- és Bizton­ságerősítés, a leszerelés, a harmonikus államközi együttműködés feltételeinek világméretű megteremtése érdekében. Országgyűlésünknek a pápa üzene­tét támogató állásfoglalása újólag meg­erősítené a polgári és politikai jogok egyezségokmányához való teljes ‘körű .csatlakozásunkkal is kifejezésre jutta-. tott felfogásunkat, a Varsói Szerződés keretében, illetve az európai biztonsági és együttműködési értekezlet, az’ENS!£ és más nemzetközi szervezetek fóruma­in előterjesztett humanitárius kezdemé­nyezéseinket, közöttük a nemzetiségi jogok nemzetközi kodifikációjának igényét. Az állásfoglalás egyúttal egyik méltó előkészítő lépése lenne II. János Pál tervezett magyarországi látogatá­sának is. • ’ | . . Nyilvános állásfoglalásunk kifejezné a magyar állam és áz egyházak, a hívők konstruktív viszonyát.. Ösztönözné egyrészt ökumenikus egyházközi, más­részt együttes állami-egyházi rendezvé­nyek megtartását, esetleg nemzetközi keretekben«. ■* : ’ . A külügyi bizottság azt javasolja, hogy az Országgyűlés állásfoglalása üdvözölje és. biztosítsa támogatásunk­ról a pápai üzenetben megfogalmazott gondolatokat. Hangsúlyozza, hogy az etnikai, nemzeti és vallási kisebbségek jogainak.tiszteletben tartása és mara­déktalan érvényesítése az általános em­beri jogok érvényesülése szerves és egy­ben megkülönböztetett fontosságú ele­méként a békének, a nemzetközi biz­tonságnak és az államok közötti jó vi­szonynak is nélkülözhetetlen feltétele. Húzza alá, hogy Magyarországon eb­ben a szellemben törekszünk a nemzeti­ségi jogok szavatolására. Szólítsa fel a kormányt, hogy továbbra is kísérje fi­gyelemmel a határainkon kívül élő ma­gyar nemzetiségek 'helyzetének alaku­lását, kétoldalú kapcsolatai keretében, illetve a nemzetközi szervezetekben és fórumokon tegyen lépéseket annak ja-' vitása, a nemzetiségek összekötő, a né­pek közötti megértést segítő szerepé­nek érvényesítése érdekében. A pápai üzenet hivatalosan 1989. ja­nuár J-jén hangzik el. Szűrös Mátyás végezetül kérte az Országgyűlést, bízza meg a külügyi bi- 1 zottságot az állásfoglalásnak az elmon­dottak szellemében történő-megfogal­mazásával és nyilvánosságra hozatalá­val. ' * Tóth Károly megyés püspök (orszá- ' gos lista) a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa nevében, a ma­gyarországi nem római katolikus egy­házak nevében, s ezen egyházak az Or­szággyűlésen is jelen lévő vezetőinek egyetértésével kifejezte köszönetét, hogy a II. János Pál pápa békenapi üzenete nyomán az Országgyűlés fi­gyelme újra ráirányul az egyházaknak a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai­ért folytatott küzdelmére, • Javasolta, hogy az Országgyűlés kéz- ■ deményezze egy, az Egyesült Nemzetek Szervezete által elfogadandó olyan nemzetközi dokumentum előkészítését, amely kodifikálja a nemzeti és étnikai. kisebbségek jogait, az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatához hasonló­an. Rámutatott, hogy egy ilyen ENSZ- dokumentumnák már voltak is elő­munkálatai, s hogy ehhez a nemzetközi feltételék' most kimondottan kedvező­ek, és jobbak a kilátások. Szűrös Mátyás válaszában jelezte, hogy a külügyi bizottság ülésén is fel- • merült már e kérés és javaslat, s hogy a magyar kormány és a magyar intéz­mények már különböző alkalmakkor megfogalmazták konkrét véleményü­ket. A bizottság az állásfoglalás végle­ges ■ szövegének kialakításakor figye­lembe fogja venni Tóth Károly indítvá- ’ nyát. A külügyi bizottság tájékoztatóját a fenti kiegészítéssel az Országgyűlés el­fogadta. Ezzel az Országgyűlés decemberi ' ülésszakának- második munkanapja — amelyen az elnöki tisztet, felváltva töltötte be Stadinger István, Jakab Ró- bertné, Horváth Lajos és Vida Miklós 13 befejeződött. Ma a magánszemélyek jövedelem- adójáról szóló 1987. évi VI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalásával folytatja munkáját a par­lament. Négyszeresére nőtt a tőkés országokba utazók száma Ülést tartott az Országos Idegenforgalmi Tanács Tegnap Budapésten, a Béke Szállo­dában- Marjai József elnökletével ülést tartott az Országos Idegenforgalmi Ta­nács. A testület értékelte az esztendő idegenforgalmának főbb tapasztalata­it, megtárgyalta az idegenforgalmi fej­lesztési alap felhasználását, a balatoni üdülőkörzet idegenforgalmának hely­zetét, az 1995-re tervezett Budapest—•' Bécs világkiállítás előkészítésének hely­zetét, végül pedig javaslatot tett a „Pro Turismo” idegenforgalmi kitüntetés lé­tesítésére. Az idegenforgalom az előző évekhez képes 1988-ban jelentősen változott; volumene, összetétele és az idegenfor­galmi egyenleg is módosult. Czeglédi József, az Országos Idegenforgalmi Hi­vatal elnökhelyettesé elmondotta: a forgalom alakulásában nagy szerepe volt a központi intézkedéseknek, a gaz­dasági életben bekövetkezett változá-. soknak. A legjelentősebb módosulást az új útlevéltörvény hozta, amelynek következtében csaknem négyszeresére nőtt a tőkés országokba utazók száma. Ugyanakkor kedvezőtlen, hogy az új* adórendszer bevezetése, főképpen pe­dig a turistaforgalmat lebonyolító vál­lalatok érdekeltségének csökkenése a szervezett turizmus visszaesését, ugyanakkor az egyéni turizmus növe­kedését hozta magával. Különösen a KGST-országokból érkező csoportok száma csökkent, ami az utazási irodák­nak, szállodáknak és a vendéglátóhe­lyeknek a bevételét mérsékelte. A szál­lodák kihasználtsága így átlagosan 7-8 százalékkal csökkent. Az idegenforgalmi ágazat éves kon­vertibilis elszámolású-bevétele egyéb­ként várhatóan eléri a 650 millió dol­lárt, ami azt jelenti, hogy a devizabevé­tel a tavalyinál mintegy 15-20 százalék­kal több. A tőkés országokból érkezet­tek száma megközelítette a 6,5 milliót, ez 20 százalékkal több, mint 1987-ben. Kedvezőtlen viszont, hogy | tőkés ide­genforgalmi aktívumunk az 1987-es 370 millió dollárról 100-150 millió dol­lárra csökkent, mivel a devizakiadások majdnem háromszorosára növekedtek. A rubelelszámolású forgalom bevétele 380 millió transzferábilis rubel, 15 szá­zalékkal kisebb az előző évinél. A tanács tagjainak véleménye szerint 1989-re a legfontosabb, hogy az ide­genforgalom járuljon hozzá az ország gazdasági célkitűzéseinek - teljesítésé­hez. A konvertibilis elszámolású vi­szonylatban a devizabevételek 8-10 százalékos növelését, az idegenforgal­mi aktívum csökkenésének megállítá­sát tűzték célul. A rubelelszámolású devizabevételeknél 4-5 százalékos nö­vekedéssel számolnak,, ám ehhez az szükséges, hogy az utazási irodák által szervezett forgalom erőteljesen növe­kedjék, ; .’ Az-idegenforgalmi alap ez évi fel- használásáról elhangzott tájékoztató szerint 1 milliárd 82 millió forintot köL- töttek a tájegységi intézőbizottságok és a tanácsi idegenforgalmi bizottságok munkájának támogatására-, továbbá a pályázati rendszerben megvalósuló ke­reskedelmi szolgáltatások fejlesztésére, szállodai beruházások támogatására, valamint a nemzetközi és belföldi pro­pagandamunka előmozdítására. Az idegenforgalmi alapot egyébként ezen felül 3-4-szer több tanácsi és vállalati pénz egészíti ki. A testület tagjainak véleménye szerint az alapot a jövőben nagyobb mértékben kell a gazdaságos devizabevételek elősegítését célzó fej­lesztések támogatására és a propagan­damunka javítására fordítani. Ä balatoni üdülőkörzet idegenfor­galmának tapasztalatairól Rosta Sán­dor, a Balatoni Intéző Bizöttság főtit­kára elmondotta: 1988-ban a tó üdülő­területén mintegy 130-150 millió dollá­ros bevétel várható. Az áruellátás ja­vult, elsősorban az idén befejeződött kereskedelemfejlesztési program révén. A kormányprogram célkitűzéseinek megfelelően megállt a Balaton vízmi­nőségének romlása. Az eredmények el­lenére javítani kell a körzet vendégfo­gadásának színvonalát, folytatni az infrastruktúra kiépítését. A testület tájékoztatót hallgatott meg a Budapest és Bécs által közösen rendezendő világkiállítás előkészítésé? nek helyzetéről. Eszerint a kiállítás szervezeti rendszerét akkor alakítják ki, ha a kormány jövő év elejére terve­zett állásfoglalása után Párizsban az illetékes nemzetközi szervezet döntést hoz az esemény megrendezésének jogá­ról. A párizsi székhelyű- Nemzetközi Kiállítási Iroda (BIE) december 14-ei közgyűlésén foglalkoztak az osztrák és a magyar főváros jelentkezésével, és az eddigi információk szerint nagy az esély arra, hogy közösen megkapják a rendezés jogát, A testület tagjainak vé­leménye szerint különben a kiállítást döntően vállalkozói keretek között kell megrendezni, mindenképpen a külföldi tőke bevonásával. Az Országos Idegenforgalmi Tanács elfogadta a „Pro Turismo” kitüntetés alapításáról szóló előterjesztést. Ezzel azoknak a belföldi és külföldi szakem­bereknek a munkáját ismerik majd el, akik az idegenforgalom érdekében a legtöbbet tették. Évente várhatóan 15 kitüntetést adományoznak, és minden évben az idegenforgalmi vüágnapon, szeptember 27-én adják át. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT Grósz károly látogatása a KISZ KB-nál Grósz Károly, az MSZMP főtitkára szerdán, az esti órákban ellátogatott a KISZ KB székházába, ahol megbeszélést folytatott a szervezet vezetőivel. A kö­tetlen eszmecserén szó volt a párt és az ifjúság kapcsolatáról, az MSZMP előtt álló feladatokról, a KISZ újjászervezéséről: Ez utóbbiról szólva Grósz Károly támoga­tásáról biztosította a KISZ újszerű, kezdeményezéseit. (MTI) 1 „Új alapokra kell helyezni a szovjet—japán viszonyt” Sevardnadze sajtótájékoztatója TOKIÓ. Eduard Sevardnadze szov- radhat el a történelmi fejlődéstől és a jet külügyminiszter új korszakot nyitó­nak, az utóbbi évek egyik legeredmé­nyesebb látogatásának, az értelem, az érdekegyensúlyra törekvés és a reálpo­litika győzelmének -minősítette a nem­zetközi sajtó előtt négynapos japáni látogatását. A tárgyalások mérlegének nyilvános megvonására japán részről még nem került sor, annyi azonbán máris megállapítható, hogy a-szovjet külpolitika aktivitásának, a peresztroj­ka szellemének a hatása alól Japán sem tudja — és feltehetően tovább nem is akarja — kivonni magát. Sevardnadze a tokiói látogatás-befe­jezéseként megtartott sajtótájékozta­tón 300 újságíró előtt egyebek között kifejtette: a szovjet—japán kapcsolat­ban — amellyel egyelőre egyik ország­ban sem lehetnek elégedettek — többet kell elérni, mint csupán a normalizá­lást. Tudomásul kell ugyanis venni, hogy ami a vüágban történik, az rész­ben attól függ, amit a Szovjetunió és Japán tesz. A nemzetközi helyzetben és viszonyokban az utóbbi időben, de kü­lönösen az elmúlt két évben, olyan gyors változások következtek be, ame- . lyek a korábban elképzelhetetlent a vi­lágpolitika arculatának szerves részévé tették. Ebben a világpolitikai környe­zetben a szovjet—-japán viszonyt is új alapokra kell helyezni. Ebből a szempontból a tokiói tár­gyalások egyik legfontosabb eredmé­nyét a szovjet diplomácia vezetője ab­ban vonta meg, hogy mindkét fél felis­merte: a két ország’ viszonya nem ma­világpolitika alakulásának fő irányá­tól. Külön méltatta Takesita Noboru kormányfő azon kijelentését, hogy nincs megoldhatatlan probléma, ha megvan a készség a megoldásra. A két ország között évtizedek óta az úgynevezett északi területek kérdése; állja útját a békeszerződés megkötésé­nek és a kapcsolatok normalizálásá­nak. A látogatásról -szerdán délután kiadásra került közös, közlemény — mint arra Sevardnadze kitért —-erre vonatkozóan úgy fogalmaz, hogy „a tárgyalásokat az 1973. október 10-ei japán—szovjet közös nyilatkozat alap­ján folytatták. Mindkét fél kijelentette, hogy megérti a történelmi és politikai vonatkozásokat, amelyek a kétoldalú kapcsolatokat terhelik és akadályoz­zák a problémák felszámolását”. A szerdán véget ért négynapos tokiói tárgyalások során megállapodás szüle­tett arról, hogy az 1973-as nyilatkoza­tot alapul véve külügyminiszter-helyet­tesi szintű munkacsoport lát hozzá a békeszerződés előkészítéséhez. Eduard Sevardnadze és negyventagú kísérete a nemzetközi sajtótájékoztató után a Fülöp-szigetekre utazott tovább és a KNDK-ban teendő látogatásával fejezi majd be távol-keleti útját. Unó Szószuké külügyminiszterrel január el­ső felében Párizsban találkozik legkö­zelebb, a vegyi fegyverekkel foglalkozó nemzetközi konferencián. Ezt követő­en japán kollégáját még a jövő tavasz- szal Moszkvába várja, ahol a szovjet —japán csúcstalálkozó időpontját és napirendjét döntik majd el. Javul a viszony Kína és Mongólia között A kölcsönös erőfeszítéseknek köszönhetően javul a viszony Kína . és Mongólia között, s megkezdődött a párbeszéd a pártközi kapcsolatok rendezé­séről is — jelentette ki Dzsam- bin Batmönh, a Mongol Népi Forradalmi Párt KB főtitkára, a Nagy Népi Hurál Elnökségé­nek elnöke. ' A párt központi bizottságá­nak szerdán Ulánbátorban meg- nyüt ülésén Batmönh elmondta, hogy állami szinten és a különr böző társadalmi szervezetek kö­zött bővül a kínai—mongol együttműködés a kereskedelmi, a kulturális és a tudományos te­rületen. Bejelentette, hogy már elkezdődött a pártközi kapcso­latok rendezésével összefüggő kérdések megtárgyalása is. Batmönh úgy értékelte, hogy számos kedvező változás zajlott le az ázsiai—csendes-óceáni tér­ségben. Példaként említette az Irak és Irán közötti tűzszünetet, az Afganisztánról szóló genfi megállapodást és a kambodzsai problémáról folytatott tárgya­lásokon elért haladást. A mongol vezető méltatta a térség békéjét és biztonságának erősítését szolgáló szovjet javas­latokat, amelyeket Kraszno- jarszkban terjesztett elő Mihail Gorbacsov. Katonák a Jézus születése templom előtt • Géppisztollyal felfegyverzett Izraeli katonák járöröznek a karácsony előtti . napokban a megszállt városban, amelyet a keresztény világ Jézus Krisztus szülőhe­lyének tart. Háttérben a Jézus születése templom. Szovjet—iraki találkozó Az öbölbeli béketárgyalások folyta­tásának esélyeiről, á közel-keleti hely­zetről és a kétoldalú kapcsolatokról folytatott megbeszélést kedden Bag­dadban Száddám Húszéin iraki elnök és Alekszandr Besszmertnih, a szovjet külügyminiszter első helyettese. A bag­dadi televízió híradása szerint Bessz- mertriih ismételten megerősítette, hogy a Szovjetunió, .tovább kívánja fejleszte­ni Irakhoz fűződő, hagyományosan baráti kapcsolatait. A találkozón szó esett még a palesztin kérdésről és a libanoni helyzetről is. Ezt megelőzően Besszmertnih hétfőn megbeszélést folytatott Tárik Azir iraki külügyminiszterrel, s a tervek szerint szerdán utazik el Bagdadból. Földet ért a Szojuz TM—6 Az észak-kazahsztáni Dzsezkaz- gan várostól 180 kilométerre teg­nap, moszkvai idő í szerint nem sokkal dél utón földet ért a Szojuz TM—6 űrhajó leszálló egysége, fe­délzetén Vlagyimir Tyitov, Musza Manarov szovjet és Jean-Luc Chrétien francia űrhajósokkal. Megállapodás a namíbiai csapatkivonásról . Az ENSZ Biztonsági Tanácsa kedden egy­hangúan megszavazta annak a megfigyelő­csoportnak a felállítását, amely a kubai csa- . patok Angolából történő kivonását fogja el­lenőrizni. Az UNAVEM (United Nations Angola Verifications Mission) létrehozása része annak a. megállapodásnak, amelyet Angola, Kuba és a Dél-afrikai Köztársaság kötött az angolai béke és a namíbiai függet­lenség biztosításáról. Az UNAVEM 70 katonai és 20 polgári megfigyelője január elején kezdi meg műkö­dését Angolában. 31 hónaposra tervezett an­golai tartózkodásuk 20 millió dolláros költ­ségét a nemzetközi szervezet tagállamai fede­zik. A december 13-án aláirt brazzaville-i jegy­zőkönyv értelmében április l-jéig — Namí­bia függetlenné válási folyamatának első napjáig — Kuba 3000 katonát von ki Ango­lából. Az 50 ezres kubai kontingens fennma­radó része fokozatos északra telepítése után 1991. július l-jéig hagyja el végleg Angolát. A Namíbia függetlenségéről és az angolai csapatkivonásról szóló hivatalos megállapo­dásokat ma írják alá New Yorkban, az ENSZ székhelyén. TANÁCSÜLÉS HÁROM VÁROSBAN (Folytatás az 1. oldalról) ' zott el az ifjúsági törvény helyi végre­hajtásáról, melyet — hosszas vita után, mert nem tartották megfelelőnek — levették a napirendről. E fontos témát fél év múlva tárgyalják újra. BÁCSALMÁS: A tanácsülés ezt követően S- 1989. január 1-jéi hatállyal — visszavonta a településfejlesztési hozzájárulásról szó­ló, korábban hozott rendeletét. Az ülés interpellációkkal fejeződött be. Egyre többen szorulnak segélyre mólóját fogadta el tegnapi ülésén Bácsalmás- Város Tanácsa, majd a hátrányos körülmények között élő ál­lampolgárok támogatásáról hallgatott meg tájékoztatót a testület Az adatok azt mutatják, hogy minden területen emelkedik a segélyre, támogatásra szorulók száma. A szociális étkezést huszonhárommal többen vették igény­be idén az előző évinél, a gyámügyi rendkívüli segélykeret összege pedig a korábbinak hatszorosára emelkedett. A két főállású és négy tiszteletdíjas gondozónő' . mint elhangzott ég? szinte már képtelen ellátni az arra rászoruló, időseket. Munkájukat, s a tanyavilágban élők helyzetét könnyíti majd az a gépkocsi, melyet á közeljö­vőben szerez be a tanács. A vitában megfogalmazódott, hogy a segélyre szorulók számának további növekedé­sére kell felkészülni. . A tanácsülés Terhe Dezső és Vida Miklós megyei tanácstagok beszámo­lójával folytatódott, majd bejelentések következtek. Döntött a testület dr. Sövény \Mihályné városfejlesztési és gazdálkodási osztályvezetővé törtéűő kinevezéséről. Dr. Magosi Antalt pe­dig — aki ellen közokirat-hamisítás alapos gyanúja miatt eljárás indult —, annak lezárásáig felmentették népi ellenőrzési bizottsági tagsága alól. Vé­gül zárt ülésen folytatta munkáját a testület. Amint dr. Bednámé Kiss Ildi­kó tanácselnök az ülés után elmondta, az ügyrendi bizottság lakossági beje­lentés alapján . összeférhetetlenségi vizsgálatot végzett, i ezt vitatták meg. Az egyik tanácstagot — kisebb mu­lasztás miatt — szóbeli figyelmeztetés- 6en részesítette a testület, de- nem állapítottak meg összeférhetetlenséget. A vizsgálat tanulságaként megfogal­mazták, hogy a tanácstagok ezután meg jobban figyeljenek oda az állam­polgárok ügyeinek képviseletére, idő­ben történő intézésére. l: d.

Next

/
Thumbnails
Contents