Petőfi Népe, 1988. december (43. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-20 / 302. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLm. évf. 302. szám Ára: 1,80 Ft 1988. december 20., kedd Sevardnadze tokiói tárgyalásai Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter, aki vasárnap 40 tagú küldöttség élén érkezett Tokióba, hétfőn reggel a császári palotánál tett látogatással kezdte meg hivatalos programját. A szovjet diplomácia vezetője beírta nevét a súlyos beteg Hirohito császár jobbulását kívánók emlékkönyvébe, majd a császári udvartartási hivatal vezetőinek átadta Mihail Gorbacsov üzenetét, amelyben a szovjet vezető jókívánságait és rokonszenvét fejezte ki. A Kyodo hírügynökség, a külügyminiszteri eszmecsere megkezdéséről szóló jelentésében arról számolt be, hogy a találkozó napirendjén a kelet—nyugati kapcsolatok értékelése szerepel, a közepes hatótávolságú rakéták felszámolásáról született szovjet-—amerikai megállapodás fényében. Tokió azonban elsősorban a—számára a kétoldalú kapcsolatok fejlődésének akadályát jelentő — úgynevezett területi kérdés megvitatására kívánja helyezni a fő hangsúlyt a miniszteri tanácskozáson. A tárgyalásokat üdvözlő hétfői japán lapok nem is rejtik véka alá azt a véleményt, hogy a Hokkaidótól északkeletre húzódó, a második világháború után a Szovjetunióhoz került három sziget és egy szigetcsoport sorsát tartják kulcsfontosságúnak a jelenleg meglehetősen hűvös kétoldalú kapcsolatok jövője szempontjából. Tokió a megújult szovjet külpolitikától rugalmasságot vár a területi kérdésben, de cserébe semmit sem hajlandó adni, mivel abból indul ki, hogy a két ország közötti határok nem véglegesek. A következő három nap tehát lényeges, tartalmi, sok szempontból meghatározó jelentőségű, de egyáltalán nem könnyű tárgyalásokat hoz Tokióban. Ezek kimenetele feltehetően kihatással lesz arra is, hogy Mihail Gorbacsov hajlandó lesz-e eleget tenni a japán kormányfő meghívásának. Tokióban azzal érvelnek, hogy szovjet államfő még - soha sem járt a szigetországban, míg a . második világháború óta már négy japán kormányfő tett eleget szovjet meghívásnak. Örményország várja a segítséget Iván Vaskeba nyilatkozata Az örményországi természeti katasztrófának a lakosságot sújtó következményeit átérző magyar állampolgárok sokasága érdeklődik naponta a Szovjetunió budapesti nagykövetségén, konzulátusán, kereskedelmi kirendeltségén, a Szovjet Baráti Társaságok Szövetségénél (SZBTSZ), s-a Szovjet Kultúra és Tudomány Házánál arról, hogy mit tehetnének, hova utaljanak át pénzösszegeket. Az MTI munkatársának Iván Vaskeba, az SZBTSZ magyarországi képviselője, a szovjet nagykövetség tanácsosa elmondotta, hogy az SZBTSZ vezetősége úgy döntött: a szovjet Békealappal összefogva átutal hárommillió rubelt egy kórház építésére a kárt szenvedett területen. Á Szovjetunióval baráti kapcsolatokat ápoló társaságok, szervezetek, testvérvárosok és tartományok, üzleti körök és cégek, a tudományos és kulturális élet kép viselői több országban is kifejeztek készségüket az ügy támogatására, és már küldenek pénzt az SZBTSZ által megnyitott számlára. Arra a kérdésre válaszolva, hogy milyen segítséget várnak az új kórház felépítésének működtetéséhez a nemzetközi adományokból, a tanácsos elmondotta: a szövetség elnöke, Valentyina Tyereskova az elnökség nevében tájékoztatott arról, hogy elsősorban infúziós oldatokra,kötszerekre, infúziós szerelékekre és intravénásán adagolható szerek bevitelére alkalmas egyéb eszközökre van szükségük, valamint sebészeti és traumatológiai műszerekre, antibiotikumokra, széles spektrumú antibakteriális szerekre és fecskendőkre. A jövendő kórházhoz kellenek majd altató-lélegezte- tő készülékek, orvosi műszerek, műtők és intenzív terápiás egységek, véranalizáló rendszerek es laboratóriumi berendezések, ultrahangos készjilék, hordozható altatógép, klinitron típusú légpárnás ágyak, inturbáló felszerelés, laringoszkópok és betegészlelő berendezések, monitorokkal. A felajánlásokat a következő cimre, illetve bankszámlaszámra lehet eljuttatni: Magyar Vöröskereszt MNB 235— 90171—8147. A csekk hátán jelezni szükséges: „Az örményországi földrengés károsultjai javára”. , A Szovjet Baráti Társaságok Szövetsége munkájában részt vevő szovjet emberek, a világ legkülönbözőbb részein élő barátaink osztoznak az örmény nép pótolhatatlan vesztesége fölött érzett gyászban s remélik, hogy segítségükkel megkönnyítik a fájdalom elviselését, a földrengés okozta sebek gyorsabb gyógyulását. Az SZBTSZ elnöksége köszönetét fejezi ki mindenkinek, aki segített és segít a bajban és gyógyszerekkel, orvosi műszerekkel vagy pénzzel* hozzájárul a szerencsétlenség következményeinek enyhítéséhez — mondotta Iván Vaskaba. (MTI) • A KAMARA ÁLLÁSFOGLALÁSA A költségvetési hiány csökkentésére A Magyar Gazdasági Kamara állást foglalt a költségvetés 1989. évi hiányának mérsékléséről és alternatív Javaslatot dolgozott ki. Mindezt hétfőn ismertették az országgyűlési képviselők egy csoportjával. A kamara megküldte állásfoglalását az országgyűlési bizottságok elnökeinek. A tagvállalatok véleménye szerint a gazdálkodó szervezeteket érintő, különösen a külkereskedelmi forgalom feltételeinek szigorítását jelentő változtatások a teljesítmények csökkenését eredményezhetik. így az 1989. évre tervezett, mintegy 25 milliárd forintos költségvetési hiány növekedését más, a gazdasági folyamatokat kedvező irányba befolyásoló eszközökkel kell megakadályozni. Szerintük a lakásfinanszírozási alapba történő 16 százalékos vállalati eredménybefizetés a költségek mesterséges növelését jelenti, és ezért infláció- gerjesztő hatású. A kamara maximálisan 5 százalékos, a vállalati nyere- ' ség terhére történő befizetést támogat, mint új adófizetési kötelezettséget, akkor, ha ennek 50 százalékát a vállalatok saját dolgozóik lakástámogatására fordíthatják. Ez az intézkedés — számításaik szerint — mintegy 5-6 milliárd forintos költségvetési bevételt jelentene. A kamara sürgeti a központi költségvetési szervek és tanácsok támogatási előirányzatainak mérséklését, ami mintegy 6 milliárd forint kiadáscsökkenést jelenthet Az állami tnlajdon értékesítésével a tervezett 5 milliárd forint helyett legalább 10-15 milliárd forint bevételt lehetne megalapozni. Ezen belül, főként a jelenleg nem hatékonyan működő kereskedelmi, szolgálatú egységek, földterületek, valamint az állami lakások, állami részvények és értékpapírok értékesítésére célszerű törekedni, és azt egy, a lebonyolításban érdekelt szervezetre kellene bízni. A kiadások mérséklése érdekében a kamara azt javasolja, hogy a költségvetési intézmények esetében a társadalombiztosítási járulék 10-ről 43 százalékra történő növelése három lépésben valósuljon meg. További kamarai javaslat a kamat- politika antiinflációs jellegű változtatása. Ez igényli mind a hitel-, mind a betéti kamatpolitika és a tényleges infláció közti összhang megteremtését. A hitelkamatok maximumát ennek megfelelően mérsékelni kell mind a lakossági, mind a vállalati hitelek esetében. A kamara javasolja a lakossági betétek utáni prémiumok, felárak és egyéb intézkedések megszűntetését, ezzel a költségvetési terhek mérséklését. A kamatintézkedések hatására a költségvetés terhei mintegy 10 milliárd forinttal mérsékelhetők. Összességében a kamarai javaslatok alapján a költségvetés terhei a jövő évben mintegy 40 milliárd forinttal csökkenthetők. A megjelent képviselők a kamara kezdeményezésével egyetértettek. (MTI) ti MINISZTÉRIUMOK, KÖLTSÉGVETÉS, JÖVEDELEM- ADÓ, ALKOTMÁNYMÓDOSÍTÁS, EGYESÜLÉSI ÉS GYÜLEKEZÉSI JOG TÉMÁK SOKASÁGA A TISZTELT HÁZ NAPIRENDJÉN Ma összeül az Országgyűlés Nemzetközi sajtótájékoztató A Népköztársaság Elnöki Tanácsa kedden délelőtt 10 órára összehívta az Országgyűlést. A Minisztertanács az Országgyűlés napirendjére javasolja: a minisztériumok felsorolásáról szóló 1976. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, a Magyar Népköztársaság 1989. évi állami költségvetéséről szóló törvénytervezet, a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1987. évi VI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, a társadalombiztosítási alapról szóló törvénytervezet megvitatását. Az Országgyűlés decemberi ülésszakán megvitatásra ajánlják továbbá a szakképzési hozzájárulásról és a szakképzési alapról szóló törvényjavaslatot, a külföldiek magyarországi befektetéséről szóló törvénytervezetet, valamint az alkotmány módosításáról, illetve az egyesülési és a gyülekezési jogról szóló törvényjavaslatot. A képviselők várhatóan megtárgyalják az Országgyűlés ügyrendjének módosításával foglalkozó előteijesztést. Az Országgyűlés következő ülésszakának témáiról hétfőn nemzetközi sajtótájékoztatót rendezett a Minisztertanács sajtóirodája a Parlamentben. Marosán Györgynek, a kormány szóvivőjének köszöntőszavait követően Békési László pénzügyminiszter-helyettes adott tájékoztatást az 1989. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslatról. Hangsúlyozta: a költségvetés-tervezet kompromisszumokat tartalmaz, figyelembe veszi az egyensúlyi követelmények teljesítését, tekintettel van arra, hogy a lakosság terhei ne növekedjenek, s megteremti a fejlődés lehetőségét a gazdaság legprogresszívebb erői számára. A kormány három változatot terjeszt az Országgyűlés elé: az első variáció a jövedelmek, bevételek növelését, a nagyobb jövedelemcentralizációt tűzi célul, a 2-3. változat nem növeli a jövedelemközpontosítást, hanem jelentősen mérsékli a támogatásokat. Mindhárom variáció egységesen 20 milliárd forintos költségvetési mérleghiánnyal számol. Az országgyűlési bizottságok a költségvetési tervjavaslat előzetes megvitatásakor különbözőképpen foglaltak állást. Többségük elfogadható kompromisszumokra lát lehetőséget, két bizottság azonban elvetette a tervezet mindhárom változatát. Több bizottság a tervezetben szereplő 6 százalékkal szemben 3-4 százalékos pótadó bevezetését javasolja, az ipari bizottság azonban nullaszázalékos különadót tart csak elfogadhatónak. Békési László röviden ismertette a személyijövedelemadó- törvény módosításával kapcsolatos elképzeléseket is. Elmondotta, hogy a 11 adósáv helyett csak nyolcat tartalmaz a javaslat, s az átlagos adóterhelés 12 százalékról 10 százalékra csökken. Ennek megfelelően 11-12 milliárd forinttal kevesebb adót kell befizetniük az állampolgároknak. Az adótáblák két változata közül az „A” az átlagos és az átlag feletti, a „B” viszont az átlag alatti jövedelmeket kedvezményezi nagyobb mértékben. A külföldiek magyarországi befektetéséről szóló törvény- javaslatról Sárközy Tamás igazságügyminiszter-helyettes tájékoztatta az újságírókat. Kiemelte, hogy különösebb vita nem alakult ki erről a kérdésről az országgyűlési bizottságok ülésein. A törvénytervezet a társasági törvényre vezethető vissza, tulajdonképpen annak vitája során merült fel, hogy foglalják össze egy magas szintű jogszabályban a külföldiek befektetéseire vonatkozó előírásokat. Hangsúlyozta: 51 százalék alatti részvétel esetén semmiféle devizahatósági engedélyre nincs szüksége a külföldi vállalkozónak. A külföldiek' minden társasági formában részt vehetnek, magánszemélyekkel is társulhatnak. A törvénytervezet a százszázalékos külföldi részvételt is lehetővé teszi. A külföldi részvétellel létrehozott társaság magyar jogi személynek minősül, ingatlant szerezhet, magyar alkalmazottakat foglalkoztathat. Ezt követően az újságírók tettek fel kérdéseket. Ezekre válaszolva Sárközy Tamás elmondotta: a külföldiek befektetéseit megnehezítő felesleges, bürokratikus igazgatási jogszabályokat felülvizsgálják és fokozatosan megszüntetik. A magyar földtörvény nem zázja ki, hogy gazdasági társulás földtulajdonjogot szerezzen, ezért egy adott társaság — amelynek tulajdonosa külföldi — mint magyar jogi személy vásárolhat földet. A kérdésekre válaszolva Békési László kifejtette: amennyiben az Országgyűlés nem fogadja el az 1989. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslatot, a költségvetési szer- - veknél kényszerfinanszírozás lép életbe. Ez azt jelenti, hogy a költségvetési forrásoknak mintegy 20 százaléka vehető csak igénybe addig, amíg az országnak nem lesz jóváhagyott költségvetése. Addig is a jövedelemszabályozás, az adóztatás, a finanszírozás a régi szabályok szerint folyna. Mindez azonban a gazdálkodó szervezetek elbizonytalanodásához vezetne, zavarok keletkeznének a termelésben, az értékesítésben, s esetleg csökkenne a nemzetközi bizalom is az ország iránt. Éppen ezért fontos, hogy a kormány és az Országgyűlés megtalálja az értelmes kompromisszumos megoldást. Az egyesülési és a gyülekezési jogról szóló törvénytervezetekről Kilényi Géza igazságügyminiSzter-helyettes tájékoztatta a sajtó képviselők. . Kitért arra: a politikai párt létrehozására, nyilvántartásba , vételére, gazdálkodására és felügyeletére vonatkozó szabályokat külön törvény állapítja majd meg. Ennek magyarázatául kifejtette: a Magyar Népköztársaság új alkotmánya tartalmazni fogja azt a szabályt, hogy csak olyan társadalmi szervezet működhet, amelynek programja és tevékenysége összhangban áll az alaptörvénnyel. A politikai pártok működésének tehát csak az új alkotmány rendelkezései szabnak korlátot. Ezért meg kell várni az új alaptörvény megalkotását, s csak ezután dönthet az alkotmánybíróság arról, hogy összhangban áll-e az alkotmánnyal egy politikai tömörülés programja, tevékenysége, vagy sem. A politikai pártokról szóló törvényjavaslatot február 15-éig kidolgozza az Igazságügyi Minisztérium. A kérdésekre válaszolva kifejtette: a politikai pártok létrehozására vonatkozóan jelenleg semmiféle tiltó rendelkezés nincs — emelte ki Kilényi Géza. A politikai tömörülések az alkotmányban garantált egyesülési jog alapján jöttek létre, működésük tehát legális. Létjogosultságukat visszamenőlegesen nem kérdőjelezi meg az egyesülési jogról szóló törvényjavaslat. Az egyesülési jogot szabályozó törvény kihirdetését követően a párttörvény hatályba lépéséig azonban szünetelni fog a politikai pártok létrehozásának joga. A politikai pártok alakításával foglalkozó törvény elfogadása az új alkotmánnyal egy időben, illetve azután várható. A politikai tömörülések regisztrálására az alkotmánybíróság kap felhatalmazást. Ez 11 tagú testület lesz, s várhatóan a jövő év közepén hozzák létre. Tagjait az Országgyűlés választja meg, a bírák megbízatása a 70. év betöltéséig szól. Az alkotmánybíróság tagja csatlakozhat valamely politikai tömörüléshez, de tisztséget egyetlen pártban sem tölthet be. Az új alkotmány politikai szempontból is szektorsemleges lesz, azaz egyetlen párt vezető szerepét sem deklarálja. (MTI) A korszerű vezető teljesítménye nem órában, nem is valamiféle naturális terméktömegben, hanem piaci versenyképességben, innovációs készségben mérhető. Krédója körülbelül így hangzik: Végy száz ígéretes, eredeti ötletet, istápold, gondozd legjobb tudásod szerint. Közülük 2-3 piacképessé, szerencsés esetben egy sikeressé is érlelhető. A jó vezető neve, akárcsak egy jól bevezetett márka, áruvédjegy, bizalmat sugároz és felértékeli a céget, amelyet irányit. A magyar gazdaság azonban nem teljesítményre orientált, a piaci viszonyok fejletlenek, a káderkiválasztás és -értékelés gyakorlata elmaradott. Az iskolarendszerhez, a társadalom egészéhez hasonlóan a tehetség, a másság nem erény, inkább hátrány. Előny viszont a minden irányú jó kapcsolat, a konfliktusokat kerülő, elutasító magatartás. Fontos, hogy á vezetőt elfogadják, kapcsolatrendszerében meghatározó a fölfelé igazodás. Hiszen hatalma, társadalmi támogatása addig teljed, ameddig fönt elfogadják. A konzervatív és kontraszelektiv káderkiválasztási gyakorlat felszámolásában eddig nem sikerült igazi frontáttörést elérni. A szemlélet, a környezet gyökeres átalakulása, a demokratikus közélet megteremtése, s a vezetők felkészültségének fejlesztése, a korszerű menedzserképzés egyaránt előttünk álló feladat. A követelmények árnyaltabb és határozottabb megfogalmazása, a szükséges vezetői adottságok és jellemvonások tisztázása ugyancsak fontos, hogy ne az alkalmazkodó, a konfliktuskerülő, simulékony ember, hanem a rámenős, céltudatos, teljesítményt nyújtó és kikényszeríteni tudó személyiség legyen a vezetői ideál. A társasági törvény mélyreható változás, frontáttörés lehetőségét ígéri. Mozgásteret teremt a tőkeáramláshoz — átcsoportosításhoz —, egyesítéshez, s a társaságok résztvevői — a vállalatok, a szövetkezetek, a magánszemélyek — érdekeltté válnak eszközeik legjobb hatásfokú hasznosításában. Az első számú vezető pedig — legyen szó szövetkezeti, betéti, korlátolt felelősségű vagy részvénytársaságokról, illetve gink-król — érdemi vállalkozásra kényszerül. A társasági tagok ugyanis teljes bizalmat szavaznak az igazgatónak, az elnöknek, amennyiben a bevitt tőkerészük után megfelelő arányú jövedelmet (osztalékot) kapnak. Amennyiben nem kapnak, elégedetlenségüket, a jövő'iránti kétségeiket sokféle módon kifejezésre juttathatják. Leszavazással, leváltással vagy a tőke kivonásával. Az utóbbi megoldással akkor is élhetnek, amikor más társaságok lehetőségei ígéretesebbek. A részvények, a részjegyek napi árfolyamán — a kereslet—kínálattól függően mérhetővé válik egy-egy vállalkozás vagyona, komplex tevékenysége, benne az igazgató (elnök) teljesítménye. Persze nem számíthatunk látványos, gyors áttörésre. A vállalati és szövetkezeti vezetők jelentős része nem jártas a valós piaci viszonyok hatása alatt működő vérbeli vállalkozások menedzselésében. De a kor kitermeli a maga kádereit — ha hagyják. Gondoljunk csak a szocialista mezőgazdaság hőskorára: sok-sok téeszélnök, állami, gazdasági igazgató bizonyította vállalkozói rátermettségét. Kijárták az élet iskoláját. Családi, részes művelést vezettek be a kolhoz típusú munkaegységek helyett, kiegészítő jellegű ipari-szolgáltató ágazatokat építettek ki stb. A gazdasági tevékenység legszélesebb sávja, a döntően állami tulajdonra alapított ipar, közlekedés, a kereskedelem jelentős része azonban évtizedek óta szinte mozdulatlan. A társasági törvény ennek a monolitikus állami tulajdonnak a megreformálását, a nagy vállalkozásoknak is kedvező társadalmi, gazdasági környezet kialakítását célozza meg. A nagyvállalkozások határozott igénye és reális lehetősége — a rendkívül nehéz, feltételek ellenére—itt is kitermelheti a többre képes, vállalkozói szellemű vezetőgárdát. K. J. HA SE PÉNZ, SE POSZTÓ... Hitelt is, munkát is kaptak a félegyháziak Azt . mondja Csányi Béláné, a Kiskunfélegyházi Háziipari Szövetkezet főkönyvelője: megvan annak az elfogadható magyarázata, hogy megrendelőik nem fizetik ki a tőlük vásárolt terméket határidőre (gyermek-, illetve lánykaruhát varrnak.) Az áru nehezen kel, hiszen az utóbbi időben nagymértékben visszaesett a fizetőképes kereslet, Ugyanakkor forgóhitelt a kereskedelmi cégek is nehezen vagy egyáltalán nem kapnak. Ebből egyenesen következik egyrészt az, hogy a szövetkezet is tőke nélkül marad: nekik sem ad hitelt a bank. Másrészt: a vevőjük nem rendel új terméket addig, amíg a raktáron lévőt pénzzé nem tették. így könnyen megeshet, hogy a szövetkezet egyik napról a másikra pénz és munka nélkül marad: Erre a helyzetre illik az a mondás: se pénz, se posztó ... Lőrincz Lászlóné műszaki vezető regényt tudna mesélni arról, végül is hogyan sikerült 1988-ban elkerülni a legrosszabbat, ami érheti a szövetkezetét: a munkanélküliséget. Igaz, már tavaly is szembe kellett nézniük hasonló veszéllyel, amit sikeresen elhárítottak, ebből azonban nem következik, hogy kellő tapasztalatokra téve szert, az idén már annyival könnyebb volt a dolguk. Hiszen mindig új és újabb megrendelőket kellett felkutatniok, új és újabb igényekhez alkalmazkodniok, új feladatokkal ismerkedniök. Ez év első felében ■ még a korábbi szerződések alapján volt elegendő munkájuk, júliustól azonban főleg annak következményéből -éltek, hogy Magyarországon lehetetlen állapotok uralkodnak az anyagellátásban. Az egyenetlen szállítás miatt ugyanis az exportra dolgozó gazdasági szerveze- ■ tek kénytelenek külső segítséget igénybe venni a munkájukban, hogy a határidőt tartani tudják. Ilyen megbízást vállaltak a félegyháziak, s mint kiderült, ennek a fajta munkának, azaz a (Folytatás a 2. oldalon) '«wimirri-ifn9 Szovjet megrendelésre már nyári Icánykaruhákat varrnak a szövetkezetben. (Gaál Béla felvétele)
