Petőfi Népe, 1988. december (43. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-19 / 301. szám

1988. december 19. • PETŐFI NÉPE • 9 A szabályozók a falut sem kerülik ki Milyen a munkaerőhelyzet Császártöltésen? A statisztikai hivatal adatai sze­rint az év elején Császártöltés né­pessége valamivel meghaladta a háromezer-kettőszázat; sajnos, nem növekszik, hanem inkább csökken. A munkaképes lakosság számára vonatkozóan nincs pon­tos adat, de a község gazdasági egységeiben, intézményeiben majdnem ezerkettőszázan találnak' munkát; megélhetési lehetőséget. A közgazdasági szabályzók, a sze­mélyi jövedelemadó hatásaként érezhető volt a teljesítmény csök­kenése. Nem ok nélkül tűzte napi­rendre a pártbizottság a község munkaerőhelyzetének és ezzel öszefüggésben a népességmegtartó képességnek a vizsgálatát. A mezőgazdaságban létszámcsökkenéssel számolnak A községben a Kossuth Terme­lőszövetkezet jó hatékonysággal működik, viszont a foglalkoztatás csökkenő tendenciát mutat. A múlt évben 462, jövőre csupán 420 lesz a közös gazdaságban dol­gozók száma (ebben természetesen nincs benne a mintegy 900 nyugdí­jas tag), mert a szabályozók ebbe az irányba orientálják a tsz-t. Kü­lön olyan ágazatot nem jelöltek ki, amelyet visszafejlesztenének, de számítanak a természetes létszám- csökkenésre. A fejlődés irányát, s ebben a munkaerő arányának nö­velését jelenleg még nehéz megha­tározni, éppen a jövedelmezőség szeszélyes változásai miatt. A né- ^pességmegtartó képesség erősítésé­hez azonban hozzájárul e mező- gazdasági nagyüzem, a háztáji és a kisegítő gazdaságok tevékenységé­nek szervezésével, a gazdálkodás jobb feltételeinek megteremtésé­vel. A Hosszúhegyi Mezőgazdasági Kombinát kerületében a császár­töltésiek közül 21 alkalmazott s 182 fizikai dolgozó talált munkát, a legtöbben a borászatban és a szolgáltatásban. E munkahelyen sem terveznek jelentős létszámnö­vekedést, miután a termeléshez szükséges személyi feltételek már kialakultak, megvannak. Eredmények az összefogásból A községi tanácsnál és intézmé­nyeinél 130 a foglalkoztatottak száma, a munkahelyek 70 százalé­ka képesítéshez kötött. Emiatt na­gyon sok olyan szakképzett, fő­ként felsőfokú képzettséggel ren­delkező értelmiségi kénytelen in­gázni, aki helyben nem talál meg­felelő munkát. Miután a tanács anyagi helyzete — s a szükséglet — nem engedi meg az intézmények bővítését, újak létrehozását, új ér­telmiségi és adminisztratív munka­helyek megteremtésére aligha lehet' számítani. Ez bizonyos fokig beha-' tárolja az értelmiség munkába ál­lásának lehetőségeit. A tanács minden alkalmat meg­ragadott, hogy növelje a község népességmegtartó képességét. Je­lentős eredményeket. hozott a la­kossági összefogás, így segítették az infrastrukturális beruházások befejezését: hétszáz házba bevezet­ték a gázt, építik a kábeltelevízió- hálózatot — nemsokára már ve­szik a műholdadásokat -jn, létre­hozták az ABC-áruházat. Ebből a szempontból, a többi hasonló tele­püléshez viszonyítva Császártöltés előkelő helyet foglal el. Leépült kisvállalkozások A községben két ipari szövetke­zet tevékenykedik. A Vegyesipari Kisszövetkezet 107 dolgozót fog­lalkoztat, s jelen pillanatban a lét­számuk még stabilnak mondható, ám ez a piaci viszonyoktól függ. Miért említjük ezt? Mert a szak-., mák között arányeltolódás követ­kezett be. A mechanikai és elektro­műszerész szakmák iránti kereslet csökkent, ugyanakkor létrehoztak egy cipőfelsőrész-készítő üzemet. Érzékenyen érintette a szövétkeze- tet a kisvállalkozások leépülése, amit a személyi jövedelemadó be­vezetése okozott, Egyértelmű: a progresszíven emelkedő adó miatt alig-alig vállalkozik valaki. Az utóbbi időben e szövetkezetnél ke­resettek az asztalosok. BNV-nagydíjas termékek a Caolától A Szolgáltató Ipari Szövetkezet 90 embert foglalkoztat, a létszám mintegy fele bedolgozó. A közös üzemben és otthon az asszonyok és lányok kesztyűt készítenek. A szö­vetkezet tíz villamossági szerelőt alkalmaz, akik az NDK-ban dol­goznak. Létszámejnelésre főként itt nyílna alkalom, de sajnos, je­lentkező nem akad, holott a kere­seti lehetőségek jók. Gondolni kell a jövőre Fejlődést, s talán nagyobb mun­kalehetőséget teremt a községben élők számára a Kiskúnsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság kiskő­rösi erdészete, amelynek központ­ja rövidesen visszaköltözik Csá­szártöltésre. Az erdészet 7000 hek­táron gazdálkodik, ebből 3000 hektár Császártöltés határában van. Itt mindössze 88 császártölté­si lakos dolgozik. Miután az erdé­szét a munkalehetőség kínálata mellett szabadabban gazdálkodik a bérkeretekkel, feltehetően ezután jobban megfizeti majd a dolgozó­kat, s többen keresnek itt megélhe­tési lehetőséget. Szólni kell még az áfészről, ahol 49 császártöltési dolgozik, s talán az ABC-üzlet élelmiszerósztályá- nak kétműszakos üzemeltetése ad némi létszámnövelésre lehetőséget. A kisiparban — harmincketten dolgoznak — hagyományos szol­gáltatást végeznek, s nem kis mér­tékben járulnak hozzá a lakosság komfortérzetéhez, helyWenmara- dásához. Császártöltésen a gazdálkodás struktúrájának megfelelő munka­hely-kínálat van — ez nem azonos a munkaerőhiánnyal — de kivé­telt képeznek a pedagógusok, ’ áz egyéb felsőfokú végzettséggel, s az adminisztratív és az egészségügyi képesítéssel rendelkezők. A gaz­dálkodó szervezetek és intézmé­nyek elbocsátásokat nem tervez­nek, de nem tudják függetleníteni magukat a népgazdaság általános helyzetétől, s hosszú távon meg­nyugtató megoldásokat képtele­nek kidolgozni... Gémes Gábor Parádi kosár­fonók Párádon él és dolgozik Baji Imréné és ifjabb Baji Imre kosárfonó, népi ipar­művészek. A családi tradí­ciónak számító mesterség­hez jó formaérzék, az anyag ismerete és nem utolsósorban ügyes kezek kellenek. Tárgyaikban — amelyekhez nagyrészt Kö­rös vidéki fűzvesszőt hasz­nálnak — a régi hagyo­mány és mai kor igénye ötvöződik. Fonott haszná­lati eszközeikkel sikere­sen szerepelnek a hazai ki­állításokon. (MTI-fotó) HAZUNK TAJA Kistermelők akadémiája Lassan hagyománnyá válik, hogy a megyében tejente városon és falun a mezőgazdasági kistermelők összeülnek és megbeszélik gondjaikat, eredménye­iket. Ennek keretét adja a Kistermelők téli mezőgazdasági akadémiája, amely­nek programja az idén mintegy száz Uyen beszélgetést jelez. Az előadások címeiből kitűnik, milyen sokféle érdek­lődésre számítanak a szervezők, a kis- és nagyállattartás kérdéseitől a borke­zelésen keresztül az adózásig. A programfüzet szerint december 19- én — ma — Kecelem a Nevelési Köz­pontban 18 órakor kezdődik a Háztáji és tagi gazdálkodás szervezete és szer­kezeti változásai című előadás és ugyanezen a napon Kecskeméten a Mé­szöv-székházban 17 órakor a nyúlte- nyésztés gazdasági jelentőségéről hall­hatnak az érdeklődők. A januári sorozat 4-én 17 órakor a Helvéciái Művelődési Otthonban kez­dődik, a kistermelők adóztatása, az in­tegráló gazdálkodó szervezetek tevé­kenysége, a termékfelvásárlás témáját taglaló előadással. Most van rá idő Az évjfegrovídebb napjai-következ­nek. A kertre kevesebb idő jut, mégis érdemes körülnézni. Szedjük le a még esetleg megmaradt hemyófészkeket, múmiákat. Lazítsuk fel a szükségtelen­né vált lekötéseket és a törzs bekötését. Sort keríthetünk még a törzsek beme- szelésére, amit különösen az érzékeny kajszifákon érdemes megtenni. A fehér szín visszaveri ugyanis a téli napsuga­rakat, így a törzs nappal nem melegszik föl, mérséklődik a téli nappal és éjszaka közötti hőmérséklet-különbség. A gyümölcstárolót óvatosan szellőz­tessük, ügyelve, hogy a hőmérséklet ne süllyedjen +1, —=2 Celsius-fok alá. Nézzük át a tárolt gyümölcsöket, zöld­ségeket, és amelyek romlásnak indul­tak, válogassuk ki. Most talán van időnk arra, hogy a diót, mandulát, mogyorót megtisztít­suk a csonthéjtól, annál is inkább, mert a karácsonyi előkészületek idején ez jelentős időmegtakarítást jelenthet. A pincében vizsgáljuk át a hordókat, az apadó bort töltsük föl. A hordók ápolására is szakítsunk időt, töröljük le őket, és kenjük be diófapáccal. Az ab­roncsokat drótkefével alaposan tisztít­suk meg a rozsdától és kenjük be mí- niumfestékkel. Az őszi BNV-n nagydíjat kapott Pódium kozmetikumcsalád rövid időn belül ismertté vált a fogyasztók körében. A Caola Kozmetikai és Háztartásvegyipari Vállalat 1. számú gyárában felkészültek a karácsony előtti, várhatóan megnövekvő igények kielégítésére. Képünkön automaták töltik a Pódium spray-t. (MTI-fotó) ­SZOVJET AUTÓIPARI HÍREK Kanadai céggel közösen A volgai autógyárban tudomá­nyos-műszaki központot létesítet­tek, ahol új szerkezeti, formaterve­zési, műszaki elgondolásokat mun­kálnak ki. Kísérleti jelleggel évi 3 ezer gépkocsit és mintegy 10 ezer autómotort gyártanak majd. A vállalati szakemberek már most aktívan dolgoznak a közeljö­vő modelljein. Nagy gondot fordí­tanak a gépkocsi aerodinamikai tu­lajdonságainak javítására, az üzem­anyagfogyasztás csökkentésére, az autó kényelmének fokozására. * * * Az ukrajnai Zapofozsjében aláír­ták a Tavrija—Magna nevű szovjet —kanadai vállalat megalakításáról kötött szerződést. A megállapodás szerint közösen gyártanak mű­anyag alkatrészeket a Tavrija típu­sú szovjet személygépkocsik új mo- delljeihez. A Tavrija—Magna igaz­gatója szovjet állampolgár, M. Mi- rosnyicsenko. A tőke háromnegyed része a szovjet partneré, nevezetesen azé az Avtovaz nevű autóipari egyesülésé, amely a Tavriját gyártja. A nyere­séget a megfelelő arányban osztják el. A termélési technológia Magnó­ra tartozik, az új üzem berendezése kanadai, szovjet és külföldi import lesz. A Szovjetunió autóipari minisz­terének helyettese, J. Levicsev véle­ménye szerint a szovjet félnek nem annyira az ügylet technológiai része a fontos, hiszen azt bármikor egy­szerűen megvásárolhatnák. Sokkal Jelentősebb, hogy átveszik a kana­dai partner gazdasági, üzemszerve­zési és pénzügyi tapasztalatait, be­tekintést nyerhetnek abba, hogyan oldja meg a kanadai cég a szociális problémákat. (APN) * * * A Chrysler amerikai gépkocsi­gyár alelnöke, R. Stewart egy szov­jet—amerikai vegyes vállalat lehe­tőségét tanulmányozza. A RAF, a rigai autógyár — a Magyarorszá­gon is ismert Latvija mikrobusz ki­bocsátója igazgatója, Viktor Bosszert Detroitben járt, a cég köz­pontjában. Valamivel korábban ő fogadta Rigában ( Stewartot, aki megnézte a szovjet gyárat, hogy ér­demes-e egy gyáróriásnak együtt­működni olyan céggel, amely a szovjet autógyártás évi termelésé­nek mindössze fél százalékát adja. — Hogyan jött létre ez a kapcso­lat? — A jelek szerint a Chrysler cég az autóipar jövőjét tekintve meg akarja hódítani a szovjet piacot — felelte Viktor Bosszert. —| A szovjet gépkocsiipari minisztéri­um indítványozta a cégnek, hogy látogasson meg több szovjet gyárat. Gondolom, nem véletlenül érdeklő­dik az amerikai óriáscég a rigai gyár iránt, mert a szakmai felké­szültségben, színvonalban megelőz­zük a többi szovjet gyárat. Az ame­rikaiak kiszámították, hogy akkor ■sem veszítenek sokat, ha nyeresé­gük egy százalékát beruházva sem sikerül a közös üzlet. Ha viszont beválik, akkor nagyobb szovjet vál­lalatnál is lehetséges a tőkeberuhá­zás. A Chrysler képviselőivel együtt megvizsgáltuk, hogyan lehet egyez­tetni a két cég mikrobusz-fejlesztési terveit, a sajtoló, a hegesztő, a festő és a szerelési technológiákat. Finn vállalatokkal gyárat építünk kis so­rozatban készülő speciális: reani­mációs, rendőrségi, laboratóriumi és más kisbuszok gyártására. Eze­ket külföldön értékesítve valutát szerzünk, s így fizethetünk az ame­rikai technológiáért. — A rigai gyárat szerintem jelen­tősen korszerűsíteni kell — mondta R. Stewart —, de kellemes meglepe­tést keltettek az ottani változások. Nem a gyár technológiai felszerelt­ségéről beszélek, hanem a gyárveze­tés jövőbe tekintő filozófiájáról. Az üzemnek még sokat kell dolgoznia, hogy elérje a kívánt színvonalat, de helyes irányba fejlődik. Ezért hang­súlyozom a rigaiak erényeit, mert láttunk a Szovjetunióban egészen más példákat. A Moszkvics gyár­ban például óriási összegeket köl­töttek a legújabb technológiára, de a munkások szakképzettsége nem érte el az ennek megfelelő színvona­lat. Mi értelme van nagy Összegeket kiadni berendezésekre csak azért, mert jól néznek ki? Egyébként tovább tanulmányoz­zuk közös vállalat létesítését Rigá­val, és hamarosan újabb mérnök­csoportunk látogat a Szovjetunióba — tette hozzá R. Stewart. (APN—MTI-Press) B £ÖNí V- LIJDONSAl.OK A Szabadidő — hasznosan című so­rozat új kötete — József Pál—Vajdo- vich György—Veres Tibor munkája ípf a lakások (panelos technológiával épült félkész otthonok, családi házak) vízellátásának és csatornázásának léte­sítésével, korszerűsítésével ismerteti meg az olvasót. Bemutatja a felhaszná­landó anyagféleségeket (szerelvénye­ket, berendezési tárgyakat, segédanya­gokat), a munkaműveletekhez szüksé­ges szerszámokat, kisgépeket; majd részletesen magyaráz, segít a szerelési munkák végzésében, a karbantartás­ban, beszerzésben. Közepes kézügyes­ségű, nem szakemberek a háromszáz ábra, 64 táblázat segítségével a lakáson belüli víz- és csatornaszerelést bizton­sággal elvégezhetik — ígérik a szerzők E—, de útmutatással szolgálnak a beszer­zéssel és kölcsönzéssel kapcsolatban is. Új szabásminta-sorozatot inditott a Műszaki Könyvkiadó, Egykettőre kész; Szabásvarrás-otthon címmel. Az 1988—89 őszi, téli, női, férfi, bébi, gyermek, kamasz és bakfis modellek elsősorban a csekély szabásvarrás- gyakorlattal már rendelkezők számára készültek; a gyermekruhák mellett hét­köznapi, sportos, valamint alkalmi öl­tözékek szabásmintáit, összeállítási ta­nácsait is tartalmazza a kötet. ■ ­Barna Tamás szerkesztésében, nyolc közreműködő segítségével a Videotech­nika a gyakorlatban cimmel régen várt kötet került a könyvesboltokba. Tíz fejezet a videoberendezéSek működési elveit, a világítástechnika alapjait, a kép- és hangrögzítés elvét és gyakorla­tát, valamint a szerkesztés és a trükk- i technika fogásait tekinti át. Ezt a min­dennapi életben felvetődő problémák megoldásait segítő (amatőrök részére írt) fejezet követi, majd a videolexikon címszó alatt a legfontosabb alapfogal­mak, kifejezések magyarázatát adják a szerzők. K. M. SZRßßDIDa-HfiSZnOSRft

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents