Petőfi Népe, 1988. november (43. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-14 / 271. szám

4 0 PETŐFI NÉPE 0 1988. november 14. KECSKEMÉTI ÖRÖKSÉG: MUNKÁLKODÓ LÉGY! A hazájához ragaszkodó díszpolgár SAJTOPOSTA 13^1 PÁCBAN A HÁZÉPÍTŐ Az egyik vevő kaphat faárut, a másik nem? Díszpolgáraival önmagái is jellemzi egy-egv közösség. Hajdanán többnyire az uralkodó po­litikai irányzat az adón területtel kap­csolatba került előkelőségei tisztellek meg I címmel. s/umt:.!an ciráda?» ./o- noklatial. így volt év Kecskéméiért is Hgyikük iM.isé.ur; csillái.-,;:n les/.-re­pel l. a történelem színpadán. A napi érdekek, vidék iseg s/eineiien- zöi meg olyan Világhírű iv.iives/ .ti,/- polgári a avatás::; lg l.eskae.ies másfél évtizedig, n'itn: Kodály /.-lián. Örvendetes: .az i.iólihi évtizedekben' a eíiriek. rangok helyen | teljesítmény a vak.s.-ias legi» >bl ■ elve. l énvl hoz-e mii'is.- sagával városára, noveii-e jó híréi.’ Az sem ivieíl.Vheíö szempont: szívbe!i-c. kolesöiiös-e a voii/aloir.? =£ zf sje A lelieiö legjobbkor hirdette ki az alkalomhoz, illő szertartásossággal dr. Adorján Mihály, Kecskemét tanácsel­nöke: a kél folyó között boldogulásáért évszázadok óta becsülettel megküzdő közösség akaratát kifejező városi ta­nács díszpolgárának tekinti azt a.Joscf von Fcrcnczyl, aki itt látta meg a nap­világot, itt töltötte gyermekkora:, itt kezdte meg középiskolai tanulmányait, és aki máig is kecskeméti magyarnak vallja nvigát. Mondom, a lehelő legjobbkor, mert ha valaha, most szükségünk van az ösztönző példákra, a szinte a semmiből valamit teremtő csodák serkentésére. A hírnév roHekiorjaitól magát távol tartó í-'erűilezy József nevével egy nyu- gali világlapban ialálkoztam először. Kétszeresen is meglepődött a bécsi ope­rabálról tudósító újságíró. Ott látta a magának kikapcsolódást ritkán enge­ilclye/ö Fci rene/yt, , :gy tömegkominu­nikációb v*i illáiul ke zdem^nyező iulaj­donosát 1. .úttá. de 1 a tánepa." keiten csuk percei ;rc. Álla m férfink kai. szak­ciYi berek kel tárgyal: . ínig ZnOIV goit a vnicer anv >!. hog, i ii Léren;?y Mediád ni:ke:U SCg ülteti az osztrák '.eii jvizio­,\ s .»^LiVOn ÍS BTiC? / £ tcsodáli jS>i ricrjéi v.nheile. hogy a "v .aknai élőbb földi: iieri hi »ln nini igények minői | 'i v-erűhb teljesítésére niozáói síloiia iehéí -«eg-M. szervezőkészségét, majd vullala’al. Reálisán álmodozol L. íll­kojk'clcsvil mindig, a valósághoz igazí­tolta. Azoic ■rí siker s; zárnám csak űj^hb föladatok a íapozója. A nálunk olyan gyakran emlegetett i/erkozetvái] t ás If i rcbclyescdö Vállalata inak lctclcr.ii e. # Erről is szól válthattam a kitüntetet­tek tiszteletére adott városházi fogadá­son fiával. Ferenc/v Csabával. Most egyebek között Willy Brandt emlékira­tainak megjelentetésével foglalkoznak. Édesapját személyes kapcsolatok fizik a Kelet-Nyugat közti jobb viszonyt szorgalmazó államférfihez. * * * Miért lepődtek meg néhányan. hogy az. ünnepi tanácsülést követő feherasz- talos barátkozáson is ott volt az ünnep­séget megtisztelő. Bács-Kiskunhoz sok szállal kötődő Paskai László bíboros érsek-prímás és a megyeszékhelyen ál­lomásozó szovjet egység gárdaezredes parancsnoka? Éppen ez adja ennek az alkalomnak, már-már jelképi erejű je­lentőségét. Ha az Ellentétek párbeszé­dei című vita- és könyvsorozat kezde­ményezője. kovásza, néhány éve közös európai ügyeinkről egy asztalhoz tu­dott ültetni iTuivelődéspoliiikusokat a két Németországból. Ausztriából és Magyarországról, ha vele egyszerre tűntet:ek ki kél ezredest, az lelt vblna a lermeszeisllcpes. ha nem maradnak együtt barátsági ■: cszir.ccseré.-e | cere­mónia után Josef von tetenczy 111 vagy . N. zván ; a-.ímos j§| újság­hoz hasonlóan á l-orenezv támogatásá­val épülő kecskémét; gyermekfalu alspkő-leic-ielt ünnepségéről beszámo­ló Bunte ina. Joschka - közben dr. Adorján Mihály tanácselnökkel latol­gatta. hogyan tudna lendíteni városi ügyeken. Nyugatra kerül; magyarok is kérdik: miért látogat mind többször Magyar- országra (haza) | több országra kiterje­dő ügynökség tulajdonos;.? Még a mai társadalmi rendszerrel nyíltan szembe­szálló orgánumok is elismerik: cseleke­deteinek legfőbb motívuma a hazájá­hoz ragaszkodó magyar ember segítő­készsége. A közreműködésével, külföldi és magyar tökével alakult vállalat új nyomdájával hamarosan csökkenti a könyv- és lapkiadók gondjait. Elsősor­ban két fia, András és Csaba tette lehe­tővé a máris népszerű Popcom kiadá­súi. hamarosan az újságárusokhoz ke­rül a Eerenczy Média révén a Lányok című magazin, tavasszal a Zene- expressz. Ritkán esik meg, hogy díszteremben tartott díszközgyűlésről szólván ennyi gyakorlatias tervről, távlatos törekvés­ről számolhatunk be. Ebből is nyilván­való. hogy Ferenczy József nem feledte kecskeméti őseinek vérében, sejtjeiben őrzött üzenetét: munkálkodó légy ...! Ileltai Nándor-- Immárom kerek esztendeje an­nak, hogy hozzákezdtem életem nagy álmának megvalósításához, a családi otthon építéséhez. Sem a szükséges pénzt nem volt. egyszerű előteremte­nem, még kevésbé a hozzá való anya­got. Utóbbiak során az állványfáról egyelőre le is mondtam, gondolva arra, hogy később megvehetem. Az eltelt idő alatt olyannyira halad­tam a munkával, hogy már a nyílászá­rók is a helyükön vannak, valamint a villany- és vízvezeték-szerelvények. Csak a tető várat magára hosszabb ide­je. Miért? Mert a faáruhoz képtelen vagyok hozzájutni. Pedig bejártam már a fél megyét. Néhány helyen azonban különös tapasztalataim voltak, melye­ket mások okulására is elmondok: Beszerzőutam során eljutottam a Tüzép nagy forgalmú kecskeméti tele­pére, ahol karnyújtásnyira láttam az általam keresett faanyagot. Kértem is azonnal kisebb mennyiséget a 6,5 méte­res méretűből, mire az eladó kijelentet­te: egy darabbal sem szolgálhat. Tuda­kolózásomra kiderült, hogy az áru Javítják a járdát Csaknem egy évvel ezelőtt tettem szóvá e hasábokon először, hogy a kecskeméti vasúti nagy aluljárót a Szolnoki út és a Kuruc körút for­galmas kereszteződésével összekö­tő, 40-50 méternyi hosszú járda szinte használhatatlanul gidres- gödrös. Idén májusban ugyancsak a Sajtóposta rovat közölte soraimat arról: ez a közterület továbbra is gazdátlannak tűnik, és csupán a szerencsének tudható be, hogy a mélyedéseibe belebotló emberek közül eddig senkinek sem törött el a bokája. Bár legutóbb már sürgettem az ottani tarthalailan -állapot meg­szüntetését, ;i7 elmúlt nyári és-ősz eleji hónapok semmi változást nem hoztak. A minap azonban örömmel tapasztaltam, hogy a helyszínt út­építők vették birtokukba, már asz­faltburkolat borítja a járdafelület zömét. Remélhetőleg, még a hideg tél beköszönte előtt befejeződnek a hátralevő munkálatok. Boros Jolán Kecskemét Ilyenkor, ősszel, amikor egyre hosz- szabbak az esték, a családi vagy baráti körben lévő emberek gyakran beszél­getnek a nyári élményeikről. Sokan fel­idézik a jól sikerült — hangulatos­romantikus — programjaikat, ám azok sincsenek kevesen, akiket szomorúság tölt el a kánikulai napokra gondolva. Sérelmüket taglalja az a terjedelmes le­vél, amelyet minap hozott szerkesztő­ségünkbe a posta Kecskemétről. A feladó, P. L. elöljáróban „gyönyö­rű létesítmény”-nek nevezi a helyi sza­badidőközpontot, ahol ideálisak a na- pozási és fürdési lehetőségek. Az egyéb tapasztalatairól így számol be: „Véletlenül jutottam el a park sűrű aljnövényzetű részébe, ahol néhányan meztelenül heverésztek, a többiek pe­dig szintén ruha nélkül — a közeli vízben lubickoltak. Én is követtem pél­dájukat. Bár a felszabadultság érzése gyorsan hatalmába kerített, rá kellett döbbennem: ádámkosztümöm illegá­lis, mégpedig olyannyira, hogy kimeríti a szeméremsértés tényét, ami alapján felelősségre vonással számolhatok. Pár perc múltán felöltöztem, majd sorstár­saim is hasonlóan tettek. Azóta foglalkoztat a kérdés: a sza­badstrand gazdái miért nem gondol­nak a nudistákra is? Minimális ráfordí­tással kialakítható lenne olyan terület, amelyet zavartalanul használhatná­nak. Melleslég nem értek egyet azzal, hogy á ruha nélkül napozni-fürdőzni vágyók a távoli Délegyházára, Bala- tonberénybe kényszerülnek elmenni, ahol kijelölt hely áll rendelkezésükre. Szerintem a nagyobb városokban, s fő­leg a megyeszékhelyeken igenis engedé­lyezni kell a meztelenek megjelenését a közstrandokon. Javaslom tehát a kecskeméti illetéke­számláinak hiánya akadályozza az ér­tékesítést. Ekkor hivatkoztam a tényre, hogy egyesek kocsiszámra szállítják el onnan a fát. Az irodai alkalmazottak minderre úgy reagáltak, hogy a vétel­hez a telepigazgató külön engedélye kell. Három órát vártam rá, ám a meg­érkezését" követően azonnal kijelentet­te, hogy mivél vidéki vagyok, és ráadá­sul szerződésem sincs az efféle áruvá­sárláshoz. nem kaphatok a fából. Mit tehettem mást, mint hogy elke­seredetten sarkonfordultam. Hazafelé tartva betértem a kiskunfélegyházi Tü- zép-telepre is. Ott megismétlődött a korábbi jelenet.-. Állványfám ma sincs, s emiatt kény­telen vagyok felfüggeszteni a házépítési munkát. Jobb híján most azon Aicditál- gatok: méltán kiérdcmlem-e a bünhő- dést amiatt, mert sem kecskeméti, sem félegyházi lakos nem vagyok, s hogy faáruvásárlásra nem kötöttem előre szerződést? E sorokat a Szánk, Halasi u. II. szám alatti Kovács Tibor panasza alap­ján jegyeztük fel. A megyei kereskcdel­Telkem mentén három éve készült el egy lakóház, a hozzá tartozó mellék- épülettel. Körülbelül 20 méternyi hosz- szú a tetőzetük, ahonnan esőzéskor ud­varomba, kertembe csorog a víz. Nem­csak a tócsák miatt bosszankodom, ha­nem azért is, mert a sok csapadékvíz gátolja az ottani növénytermesztése­met. Még az előzőeknél is jobban aggaszt azonban a tél közeledte, ugyanis na­gyobb havazás után olyan hótömeg zú­dulhat le a tetőről, hogy éppen arra járva, akár maga alá is teme.t. Egy szó mint száz: balesetveszély van nálam a szomszédom „jóvoltából”. Pedig kér­tem már, hogy létesítsen esővízcsator­nát, a majdani hőmennyiségre számít? va pedig legyen valamiféle technikai óvintézkedést, ám csak a szemembe ne­vetett. Gondoltam már, hogy perre viszem a dolgot, csakhogy idős, kisjövedelmű nyugdíjas vagyok, igy hát fárasztó és költséges lenne a bíróság igénybevétele. Marad tehát az. hogy apellálok a vo­natkozó jogi előírások kötelező erejére. Persze lehet, hogy ez utóbbit illetően nem vagyok egyéb, mint hiszékeny em­ber ... Szabó K. Soltvadkert seknek, hogy — átértékelve jelenlegi prűd felfogásukat — vegyék fontolóra a helybéli és a nyaranta ide látogató idegen nudisták óhaját, s akár a jövő évi strandidényben is, biztosítsanak legális lürdőterületet számukra a sza­badidőközpontban!” A hírős város strandjának működte­tője a vízmű vállalat, melynek szakmai­hatósági felügyeletét a megyei tanács vb építési és vízügyi osztálya látja el. Vezetőjét, Borbély Lajost kérdeztük meg ez ügyben, aki az alábbiakat mon­dotta: — Való igaz, Európa-szerte terjedő­ben van a nudistafürdőzés, amelyre főleg a tengerparti üdülök körzetében nyílik ideális lehetőség. És nemcsak az érintett tőkés, hanem szocialista országokban is. Az ilyesféle „létesítmények" közös jel­lemzője, hogy a ruhában és a nélkül strandolok egymástól el vannak választ­va. Ami a levélben említett helyszínt illeti, ott tényleg nincs kijelölt hely a nudisták­nak. Miért? Mert még nem képviselnek tömegigényt. Sőt, az efféle átmenetet jelentő, engedélyezett topless-fürdőzés iránt is gyér az érdeklődés. Persze, el­lenkező esetben sem lenne egyszerű a megoldás, hiszen a szahadidöközporít mostani forgalmi rendjét át kellene szer­vezni, ezt megelőzően pedig a szükséges műszaki intézkedéseket megtenni, amelyhez kellő fedezettel nem rendelke­zik a vízmű. Summa summárum: jövőre még nem lesz Kecskeméten nudistastrand. Az ér­deklődök L azonban kezdeményezhetik például egyesületbe tömörülve ilyen fürdöterüíet létesítését megyénk Tisza vagy Duna menti szakaszain, ahol a helyi tanácsi szervektől feltehetően kaphatnak segítséget elképzeléseik megvalósításához. mi felügyelőség vezetője, dr. Jobbágy Lajos a következőkben tájékoztatott a hatósági megállapításról: — Az építőanyagok közül a faáruel­látás a legrosszabb az idén. Megyénk Tüzép-telepeire az igényekhez képest csak minimális mennyiségű állványfa ér­kezett az elmúlt hónapokban. A hiány fő oka, hogy akadozik (néha szünetel) az importszállítás. Az ilyen sajnálatos helyzetben arra kényszerülnek az érintett kereskedelmi egységek, hogy a szűkös készletüket korlátozott módon forgalmazzák, ami annyit jelent: az anyagbiztosítási szer­ződéssel rendelkezőket részesítik előny­ben. Persze, az ő megrendeléseiknek is isak egv része teljesíthető, az alkalmi vásárlókat pedig egyáltalán nem tudják kiszolgálni fával. Ezekben a hetekben is várnak ilyen árut a Tüzép-telepek, ahol csak akkor közölheti némi reménnyel vásárlási szándékát olvasójuk, ha mielőbb ő is megköti építőanyag-biztosítási szerző­dését.­Olvasónk ügyében felvilágosításért fordultunk a megyei főépítészhez, Bor­bély Lajoshoz, aki így válaszolt: — 1986. június 3Ö-áig volt érvényben az a jogszabály, miszerint a hatóság kötelezhette a tulajdonost a szomszé­dos terület fölé átnyúló ereszpárkánya csatornával való felszerelésére s arra, hogy a lefolyó vizet a saját telkére ve­zesse. A tavalyelőtt július 1-jélöl hatá­lyos Országos Építésügyi Szabályzat már nem teszi lehetővé ezt az állam- igazgatási eljárást'. Azóta ilyesféle vitá­ban csak bíróság dönthet. Az úgynevezett hófogósorról pedig tudni kell, hogy azzal a 25 és 75 fok közötti hajlásszögű tetőt kell ellátni, ha például az ereszének éle közlekedésre szolgáló terület fölé nyúlik, mégpedig 7,5 méternél magasabban. Amennyi­ben a'panaszos szomszédságában levő épület ereszénél fennállnak a hasonló körülmények, az érintett tulajdonost kötelezheti a helyi tanács építésügyi ha­tósága a hófogósor kiépítésére. ÜZENJÜK T. I.-nének, Soltvadkcrtrc: Közis­mert, hogy a nyugdíjasként dolgozót ugyanolyan munkajogi járandóság ille­ti meg, mint az aktiv munkavállalót. Az idős személy is kérheti például a szabadsága egybefüggő kiadását, s ek­kor a távolléte első és utolsó napja közé eső mindegyik munkanapot szabad­ságként kell nyilvántartani a munkahe­lyen. Aki azonban nem heti ötnapos munkaidő-beosztás szerint látja el fel­adatát (portás, éjjeliőr stb.), és heten­ként egynél több szabadnapban része­sül, annak szabadságidejébe természe­tesen beszámítandók a többlet-szabad­napok. Ha a felek között ez ügyben vita támad, célszerű azt az érdekvéde­lemre hivatott helyi szakszervezet segít­ségével, indokolt esetben pedig a me­gyei munkaügyi hatóság közbenjárása is kérhető. Tóth Józsefnénak, Kiskunmajsára: A társadalombiztosítási jogszabály írja elő, hogy az együttélő és a közös ház­tartásukban gyermekeket nevelő szü­lők közül mindig a férj (élettárs) jogán jár a családi pótlék. A feleség csak ak­kor kaphat ilyep címen ellátást, ha arra nem jogosult a házastársa, illetve ha az anyát magasabb összegű pótlék illeti meg, mint az apát. Végezetül javasol­juk: ügyében Ön kérje a munkahelyi szakszervezeti bizottságon belül műkö­dő társadalombiztosítási tanács enge­délyét a családi pótlék saját jogán tör­ténő folyósításához, s ezt az engedélyt továbbítsa a Bács-Kiskun Megyei Ta­nácsi Költségvetési Elszámoló Hivatal­ba. Zsoldosnénak, Kiskunhalasra: Ha­marosan szak üzletekbe kerül a nyugat­német Dyras cég és a Centrum Áruhá­zak közös vállalkozása révén kifejlesz­tett új, s elsősorban az egyéni vásárlók­nak szánt antennarendszer — körülbe­lül 185 ezer forint lesz az ára —, amely a Dyrasat RC—200 típusú műholdak­ról továbbított műsorok vételére szol­gál. A parabolaantenna automatikus programmemóriája segítségével csak­nem '50 televíziós műsort láthat a néző, s persze foghatja a sztereóban sugár­zott rádióadásokat is. Szerkeszti: Velkei Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/A Telefon: 27-611 FI LM JEGYZET Hálószobaablak Hitchcock szelleme látványosan kisért a mai környezet­ben, ntui figurákkal játszódó új amerikai filmben. A történet egyik szála egy pszichologizáló sztori, a másik pedig — késlelteteti indítással — egy akcióban bővelkedő, izgalmas krimi. A forgatókönyv alapját képező regény az első összete­vőre összpontosít; egy férfi és egy nö kapcsolatát meséli el. Pontosabban azt, hogyan változik meg lassacskán egy prob­lémás lu ly/etlien ez a viszony. A férfi ugyanis a nö helyett tanúskodik egy bűnügyben, ám saját hazugságaiba zavarod­va egy idő után maga is gyanússá válik. Nincs más választá­sa, mert a valódi szemtanú (Isabelle Huppert) a főnöke felesége. S meri viszonyukra fény derülne, a nő nem igyek­szik segítségére. Curtis Hanson, a többi között például a Csendesítirs forgatókönyvírójaként ismert rendező hitelesen kreálta meg főszereplőinek alakját. Steve Guttcnberg játssza a fiatal építészi. akit a magyar közönség a Rövidzárlat és a Másnap cimíi produkciók főszerepeiben is láthatott. Szim­patikus figurája könnyen elhiteti, hogy valóban fontos neki a saját lakása ablakából, a pásztörórái színhelyéről felfede­zett gyilkos kézrekerítése. Noha magánnyomozása cs az elmesélt részletek alapján sejti, ki az, jó lelkiismeretid és bizonyíték híján nem nevezheti meg. A gondosan felépített, a klasszikus hollywoodi krimiket idéző produkció a maga műfajában a legigényesebbek közé való. Bővült a székesfehérvári skanzen Újabb látnivalóval gazdago­dott Székesfehérvár épülő sza­badtéri múzeuma, a rácvárosi skanzen. Az egyik felújított másfél évszázados portán meg­nyitották a rácok által lakott városrészt is magába foglaló palotaváros néprajzát, tárgyi és kulturális emlékeit bemutató múzeumot. Az állandó kiállítás a városrész sajátos lakáskultú­rájával ägi egy szoba- és kony- habeisővel —valamint a népi kultúra, a céhek és az iparosok emlékeivel ismerteti meg a láto­gatókat. (MTI-fotó) 0 Dittrich István kala­posmester mű­helye. ■ 1 1 . 0 Csikós Danyica lakó­szobája. Lesz-e nudistastrand jövőre Kecskeméten? Balesetveszély — a szomszéd „jóvoltából”

Next

/
Thumbnails
Contents