Petőfi Népe, 1988. november (43. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-10 / 268. szám
1988. november 10. • PETŐFI NEPE • 5 SZÁZ EVE SZÜLETETT A KAJSZI TUDÓSA Tisztelet a Fatanárnak Ha nem is halmozták el kitüntetéssel a most száz esztendeje a Dunántúlon született Kovács Ferencet, ha a hivatalos elismerések száma nem is volt arányos közhasznú munkája jelentőségével, de azért kapott szakmai szervektől arany oklevelet és miegymást. Égy ilyen kitüntetésre utalva írt róla szép portrét Kereskedő Sándor kollégám 24 esztendeje, lapunk karácsonyi számába. írása címéül azt a megnevezést választotta, amivel joggal tisztelték kutatóintézetekben, irodákban: a kajszi nesztora. Félreértések elkerülésére a görög szó nem csak azt jelenti, hogy a valamivel foglalkozók közül a legidősebb, a korral, tapasztalással járó bölcsességet is elismeri. Azt hiszem, a híres gyümölcsünkkel négy évtizedig barátkozó, bajlódó kertész arra volt a legbüszkébb, hogy szerte a nagy kecskeméti határban, a környező községekben egyszerűen Fatanárként emlegették. Olyan tanár volt, aki maga is tanult mindvégig. Nyaranta a kelő nap már a piacon találta. Elbeszélgetett a legszebb kajszit kínáló gazdákkal, fölírta címüket, felkereste őket. Megvizsgálta a környezeti feltételeket, kifaggatta művelési szokásaikról a gazdákat, hogy továbbadhassa a másutt is hasznosítható tapasztalatokat. Erősen hitt a kajsziban. Fiatalon hosszabb ideig járta Nyugat-Európát s meggyőződhetett arról, hogy ízben, külcsínben kevés gyümölcs veszi föl vele a versenyt. Kecskemétre kerülvén, a harmincas évek közepén azonnal beállított egy kísérleti kajszitáblát Helvécián. Tudományos alapossággal figyelte, hogy a fák miként reagálnak az időjárási változásokra, emberi beavatkozásokra. Megállapította: a Mirabola alanyon 100 százalékig elpusztult a kajszi, a vadalanyra oltottak általában jól viselték el a megpróbáltatásokat. Kovács Ferenc időnként tanulmányokban, újságcikkekben számolt be kutatási eredményeiről. Kísérletei mindig a legégetőbb gondok megszüntetésére irányultak. Összefoglaló igényűnek-mondható a Kecskeméti Közlöny 1942. június kilencedikéi számában olvasható Az alföldi baracktermesztés helyzete és jövője című írása. Már régen elszállt a kajszi jövőjét felhőtlennek látó derűlátás. Valami baj van, tudták, érezték az álföldi gazdák. A Fatanár is tisztában volt azzal, hogy a Duna—Tisza köze aligha tekinthető ideálisnak a melegebb tájakról származó kajszi számára. Miként csökkenthetők a fagyártalmak? Ezt vizsgálta szikrai telepén is. Összesen 25 ezer fát figyelt évekig. Beigazolódott feltevése: az elpusztult fák 86 százalékát a hideg tette tönkre, 11 százalékát pedig a vízhiány. Különösen a törzsek bizonyultak sérülékenynek. Többféle védekezéssel próbálkozott. Négy-öt réteg újságpapírba göngyölt 420 fát. Nyolc év alatt mindössze 26 rokkant meg az így védett 420 gyümölcsfából. Használt a törzsek bemeszelése is. Mivel a szilva a mi éghajlati viszonyainkhoz szokott, 600 szilvatörzsű barackfát nevelt. Az eredmény minden várakozását felülmúlta. Az első 3 évben egy sem pusztult el. Jó vízfelvételi tulajdonsága miatt is ajánlotta. A 4-5 réteg újságpapírral 8 éven át védett nemes törzsű fák is megbízhatóan fizették vissza a ráfordított munkát. A talaj 5-8 évenkénti meszezésével főként a termőrügyek fagy iránti ellenálló képességét kívánta növelni. Kísérletei — Mathiász kutatásaihoz hasonlóan — azt vizsgálták, hogy miként lehet nemes gyümölcsfákat meg- edzeni őshonos, vagy hosszú-hosszú ideje itt élő vadalanyokkal. Korán észrevette ugyanis, hogy az öreg, nem faiskolákból kikerült fák jól tűrik a kemény hideget, a váratlan tavaszi fagyokat. A kajszitermelés Bács-Kiskun megye ügye, írta lapunkban 1958. július 24-én. Emlékének akkor áldozunk leghívebben, ha tapasztalatai felhasználásával megpróbáljuk visszaszerezni a kajszijó hírét, ha a kiskertekben, a háztáji gazdaságokban elsősorban a mostaninál több barack virul júniusban, júliusban az ágakon. Az biztos, hogy csak olyan elszántsággal, felkészültséggel gazdálkodók számíthatnak tartós sikerre, mint ahogyan a Fatanár foglalkozott nemesítőként, szóval, írással segítőként jobb sorsra érdemes gyümölcsünkkel. Heltai Nándor Orosz nyelvű robottechnikai képzés Orosz nyelvű robottechnikai képzés kezdődött ebben a tanévben a Budapesti Műszaki Egyetemen. Az első esztendőben 15, a Szovjetunió különböző egyetemeiről érkezett diák vesz részt az oktatásban: ők az ottani intézményekben már három évig tanultak,’ s pályázat útján kerülhettek a budapesti egyetemre. A legfelkészültebbnek bizonyult hallgatók a Moszkvai Sztankin Egyetemen' eg^ évig előkészítő stúdiumokat hallgattak, s ebben az úgynevezett homogenizáló oktatásban — már a budapesti egyetemmel egyeztetve,^ magasfokú irányítás- technikai és elektronikai ismereteket szerezhettek, valamint magyar nyelvi alapképzést kaptak. A szovjet fiatalok két évig tanulnak hazánkban, itt készítik el diplomamunkájukat, és kapnak gépészmérnöki oklevelet Az orosz nyelvű oktatás azért is hasznos, mert hozzájárul a magyar képzés eszközhátterének bővítéséhez, tartalmának gazdagításához, színvonalának emeléséhez. Túl azon, hogy az egyetem a Szovjetunióban legáltalánosabban elterjedt . és legjobb robotokat kapja meg az oktatáshoz, a szakember-, illetve oktatócserék révén megismerkedhet a világviszonylatban is kiváló szovjet irányítás- technikai tudomány legfrissebb eredményeivel. Vezető szovjet professzorok tartanak előadásokat nemcsak az orosz, hanem a magyar hallgatóknak és oktatóknak, és lehetőség nyílik a magyar szakemberek kinti továbbképzésére, s együttműködésre a konkrét feladatokban. Somló János professzor, a BME tanára elmondta: az új, orosz nyelvű képzés mellett né- .hány éve folyik az egyetemen magyar nappali tagozatos diákok kísérleti robottechnikai oktatása. A második és a harmadik évfolyamot követően —' egyéni, illetve kiscsoportos formában lip eddig 15 magyar hallgató kapcsolódott be ebbe a szakirányba, s idén már diplomáznak az első robottechnikus hallgatók. A Művelődési Minisztérium, az Ipari Minisztérium és az OMFB jelentős támogatásával szervezett oktatás célja, hogy a hallgatók elsajátítsák a korszerű számítógépes tervezést, számítógépes gyártásirányítást, megismerkedjenek a világban legelterjedtebb robottípusokkal, és azok legfontosabb alkalmazási lehetőségeivel, területeivel. Almasűrítmény — korszerű technológiával EGYPERCES INTERJÚ Gombaexport Bátmonostorról Vajon mire jó az elhasználódott, baromfitartásra már alig alkalmas, kimustrált épület? Egyesek lebontanák, mások esetleg milliókat ölnének bele. Mit tettek a Bátmonostori Kossuth Tsz- ben? Kérdésünkre Mike István elnök válaszolt. — Étkezésigomba-ter- mesztésre rendeztük be az elhasználódott csirkeólakat. Ez mutatkozott ésszerűnek. Földerítettük az értékesítési lehetőséget, szövetséget kötöttünk a borotai téesszel és közösen exportálunk. — Hornét jött az ötlet? Nem szégyellem bevallani, ellestük a maszekoktól. Először is nagytakarítást végeztünk az épületeken, s kialakítottuk a gombatermesztés optimális feltételeit. Nemcsak a borotaiaktól (akik mellesleg már prpfik e téren), hanem a gombatermesztésben jártas szakemberektől is tájékozódtunk. Mozgósítottuk a felszabadult munkaerőt, megkötöttük a szerződéseket, s máris belevágtunk. Annyira egyértelműnek mutatkozott az üzleti előny, hogy könnyelműség lett volna elszalasztani a lehetőséget. Most már ott tartunk, hogy izgatottan várjuk az első gombaszüretet. — Megoldott az értékesítés? í Annak ellenére, hogy a nagyüzemi gombatermesztés legbizonytalanabb pontja az értékesítés, mi nyugodtak lehetünk. Várható termésünket teljes egészében az NSZK-ba exportáljuk, erre konkrét szerződéseink vannak. Úgy számítjuk, három hónap alatt megtérül a befektetésünk. SPPj Hosszabb távon is van esély az exportra? BS Nem alkalomszerű ez a vállalkozás. Évi 10 millió forint tőkés exportra számíthatunk. Tehát hosszabb távra terveztünk. A napokban várjuk a kamiont, öt tonna lesz az első fuvar, s utána már rendszeresen szállítunk. :— zsékovács — MAGYAR—JUGOSZLÁV EGYÜTTMŰKÖDÉS Megállítani a visszaesést Jugoszláviában élénk érdeklődés kíséri a magyar gazdasági élet alakulását, a termelés, a fogyasztás változását. Dobrivoj Kacanskival, Jugoszlávia budapesti nagykövetségének gazdasági tanácsosával és Sekulovski Borissal, a jugoszláv ipari kamara magyarországi képviseletének igazgatójával beszélgetve ennek az érdeklődésnek a megnyilvánulásáról tudakozódtunk. Ére90rszágaink általános politikai jószomszédsága mellett gazdasági kapcsolataink is igen jók — mondta a gazdasági tanácsos. — Bizonyíték erre a , számos magas szintű, kormányközi vagy éppen vállalatok közötti együttműködés. Mindkét ország érdeke e jó viszony továbbfejlesztése. 1984-ig dinamikusan fejlődött, nőtt a jugoszláv —magyar árucsere-forgalom. Ezért aztán a következő évekre 10-10 százalékos emelkedést terveztünk. De 1985 óta, sajnos, visszaesés tapasztalható mindkét fél részéről. Am ezt mi ideiglenesnek tekintjük, és reméljük a felfutást. Magyarország méreteihez, termeléséhez, adottságaihoz viszonyítva a legnagyobb áruforgalmat Jugoszlávia éppen az önök országával bonyolítja. S a megtorpanás ellenére nagy szerepet tulajdonítunk továbbra is a magyar piacnak. S tapasztalatom szerint Magyarországon is hasonlóan fontosnak tartják a jugoszláv piacot. « — Rendelkezésünkre állnak az idei első félévi adatok — folytatja Sekulovski Boris. S Mindkét irányban 186 millió dolláros áruforgalom bonyolódott, s ez 3,5 százalékkal kevesebb, mint például a tavalyi, ugyancsak csökkentett forgalom volt. A jugoszláv kivitel 85 millió, a magyar kivitel 101 millió dollár. Ha ezt az 1988-ra tervezett mindkét irányú 634 millió dolláros mennyiséghez arányújuk, nem reményteli a helyzet. Az eddigi forgalom az évi tervezetnek alig 30 százaléka. A jugoszláv kivitel 26, a behozatal 33 százalékra realizálódott. Noha sokéves tapasztalat, hogy a második félévben nagyobb arányban teljesülnek a tervek, most az első félév visszaesése olyan nagy, hogy aligha lehet behozni. Ha legalább a tavalyi, 485 millió dolláros teljesítést elérnénk, sikerülne megállítani a visszaesést. A Debreceni Tartósítóipari Kombinát legnagyobb tételű exportterméke az almasűrítmény. A termék minőségének állandó biztosítására svájci—NSZK gyártmányú ultraszűrőt állítottak munkába. Az anyagtakarékos technológiával működő, zárt rendszerű berendezéssel napi 75 tonna — a világ bármelyik piacán versenyképes — almaié dolgozható fel. (MTI-fotó) Variációk A múltkoriban találkoztam Lajos barátommal, akiről már messziről látszott, hogy valami rendkívüli dolog történt vele. Sugárzó arccal újságolta, hogy megismerkedett egy ragyogó nővel. — Életem nagy kalandja előtt ál- lokWeioradozott. Olyan lehetőség, amilyen még egyszer biztos nem adódik. Beráncigált a közeli presszóba, ahol egy konyak mellett elmagyarázta: soha nem bocsátottá meg magának, ha elszalasztaná ezt a bomba nőt. Éppen ezért semmit nem biz a véletlenre. Több tervet dolgozott ki a hódításra, de még nem döntött, hogy melyiket valósítsa majd meg. Az egyik változat szerint, amelyet csak „A variációként" emlegetett, rövid idő alatt, de igen nagy erőfeszítéssel érhető el a siker. Ez nem kevés lemondást és áldozatvállalást követel. Átmenetileg romlani fog az anyagi helyzete, mert gyakori ajándékvásárlással kell puhítani szerelme szivét. Mivel eddig is épphogy csak kijött a fizetéséből, és pluszjövedelemre nem tud szert tenni, ezért kénytelen lesz még jobban meghúzni a nadrágszíját. Le kell mondania minden szórakozásról. Nem jár majd moziba. Esténként á szemben lévő toronyház kivilágított ablakait nézi, ami érdekesebb látvány bármelyikfilmnél... Színház helyett meg ott lesz az alatta lakó részeg randalírozása... A napi kisfröccs helyett csapvizet iszik, ami állítólag sokkal egészségesebb ... Lemond a feketéről is szőke barátnője miatt. Sokat kell talpalnia, hogy mindig kedvese közelében legyen, de a fáradtság elviselését megkönnyíti az a tudat, hogy kézzelfogható közelségben van a győzelem. A „B variáció” 'nem avatkozik ilyen kemény módon az életébe, nem kíván ekkora anyagi áldozatot. Lassabban, kevesebb lemondással nyerhető el a hölgy kegye. Persze, itt is észnél kell lenni. Nem engedhető meg a legcsekélyebb hiba, lazítás, mért könnyen lecsaphatják kezéről a barátnőjét. Ajándékokra, és így anyagi áldozatokra itt is szükség lesz, de ennek nagysága nem olyan kibírhatatlan, mint a másik változatnál. Ezért néhány luxusszokását megtarthatja. (Például továbbra is megvásárolhatja a szomszédja kiolvasott képesújságait ....) Tegnap ismét összgfu- tottunk az utcán. MsmNa, A vagy B variáció?-— kérdeztem kíváncsian. C —felelte lógó orral. Az meg micsoda? Erről eddig nem volt szó. I — Szakított velem ... Azt mondta, az elmélet helyett jobban kedveli a gyakorlatot. Nem beszélni kell a szerelemről, hanem kézzelfoghatóan csinálni... — amik----• Egy Zastava Yugo modell — gépkocsit kapunk alkatrészekért.-— Mi a megtorpanás oka? KSMindkét országban nehéz a gazdasági helyzet. Adósok vagyunk mi is, önök is Nyugatra, főleg a nyugati feladatainkat próbáljuk teljesíteni. így aztán a két ország között lecsökkent az árukínálat. Ezt tetézik a kompenzációs kivitelt és az egyéb üzleteket meghiúsító vagy nehezítő rendelkezések. Jugoszláviában már két évvel ezelőtt, éppen az ipari kamara sürgetésére, új, a külkereskedelmet elősegítő rendelkezéseket hozott a kormány. Eszerint Magyarország és minden konvertibilis elszámolású KGST-ország kedvezményezett az export-importban. — Milyen területen bonyolódik a két ország között a külkereskedelem? — Mindkét fél azzal dicsekszik, hogy a forgalom 45 százaléka kooperációban, termelési együttműködésben valósul meg. És 15 százaléknyi a kisha- tármenti árucsere is. Tehát 60 százalékban állandó profilú árucserénk van. A legjelentősebb kooperációnk a vegyiparban, a műtrágya- és alapanyag- gyártásban, a cellulóz- és papírgyártásban van. Nagy jelentőségű az autóipari együttműködés, ezen belül 90 millió dolláros a Rába kamionok, az alvázak és az alkatrészek cseréje. A személygépkocsi-nagykereskedelemben — mely évi 10 millió dolláros forgalmat jelent — a magyar lel alkatrészekkel fizet a Zastavákért. És van még jó néhány kompenzációs üzletünk fogyasztási cikkek és alapanyagok körében. K Működnek magyar—jugoszláv vegyes vállalatok is? — Kezdeményezések vannak, konkrétumok még nincsenek. De jó jel, hogy mindkét fél keresi a lehetőségeket. Például miniszterhelyettesi ad hoc bizottság vizsgálja a kishatármenti forgalom fejleszthetőségét, éppen közös vállalatok létesítésével. De a gyakorlati lehetőségeket már az ipar szakembereinek kell megtalálniuk. K. M. , (MTI-Press) Hajógyári részvénytársaságok Folyamatosan alakulnak meg a hajógyári részvénytársaságok. A Ganz Danubius üzemei ugyanis a jövő év elejétől 7 részvénytársaságként működnek majd. Eddig a tiszafürediben, a fővárosban pedig a darugyárban került sor alakuló közgyűlésre/ így az előbbi helyen a Daru- és Gépgyártási Rt., az utóbbiban pedig a Kazán- és Gépgyártási Rt. jött létre. Novemberben a többi részvénytársaság is kialakul az angyalföldi, a népszigeti, az óbudai, valamint a balatonfüredi gyáregységben^ továbbá Vácott a konténergyárban. így vár- . hatóan mindegyik Ganz Danubius Rt.-t még az idén bejegyezhetik. A nagyvállalati központ a továbbiakban vagyonkezelő, holdingközpontként dolgozik, részvénytöbbséggel rendelkezik mindegyik Rt.-ben. A többi részvényes bankokból, biztosítótársaságokból, ipari és külkereskedelmi vállalatokból kerül ki. Egyelőre külföldi részvényest mint alapítót nem jegyeznek, de a későbbiekben, részvényeladáskor erre is lehetőség kínálkozik. A balatonfüredi és az óbudai telephelyek iránt osztrák, svájci és svéd tőkés társaságok is érdeklődtek már, sőt a hajógyáriak a nemrég véget ért ASTA-kongresszuson is tárgyalásokat folytattak amerikai cégekkel. A szervezeti változástól azt várják, hogy valamennyi átalakuló vállalat megáll majd a saját lábán. Az egyes gyáregységekben eddig felgyülemlett 1,5 milliárd forintnyi adósságot a vagyonkezelő központ átvette és törleszti, mégpedig a várható részvényhozamokból.
