Petőfi Népe, 1988. november (43. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-09 / 267. szám

1988. november 9. • PETŐFI NÉPE • 5 A lézersugár ipari alkalm azása Napjainkban a lezersugaras techno­lógia alkalmazása még nem terjedt el olyan mértékben, ahogy azt alkalmaz­hatósága indokolttá tenné. Az iparilag fejlett országokban a közepes (500 W- os) és nagy teljesítményű (2-5 kW-os) lézersugaras berendezéseket már kiter­jedten alkalmazzák vágási, hegesztési és felületkezelési célokra. A lézersugaras technológia legrégibb alkalmazási területe a vágás. Ennél a lézersugarat a,vágandó felületre fóku­szálják (tükör vagy lencse segítségével), és az elpárolgott vagy megolvadt anya­got a vágás helyéről gázfúvással távo- lítják el. A vágást nagy pontossággal és jó hatásfokkal lehet elvégezni. Egy 500 W teljesítményű lézersugár 4 mm vas­tag acéllemez vagy 20 mm vastag nem fémes anyag (kvarcüveg, farostlemez, fumérlemez stb.) vágására megfelelő. Ha a lézersugárfejet vagy a vágandó anyagot síkban vagy térben mozgatják, bonyolult vágási feladatokat lehet megoldani. Nagy teljesítményű, terme­lékeny gépet ígér a lézersugaras beren­dezés ipari robottal való összekapcso­lása. A lézersugaras vágás helyett hegesz­tésről beszélünk, ha a gázfúvást elhagy­juk vagy a fúvott gáz sebességét kicsire választjuk. Nagyon jó minőségű he­gesztési varrat kapható ilyen módon. Vékonyréteg-áramköröknél és pace­makereknél előnyösen a neodíniumlé- zer alkalmazható. Vastagabb anyagok­nál á nagyobb teljesítményű szén­dioxid lézert alkalmazzák. Figyelemre méltó itt a lézersugárnak az a tulajdon­sága, hogy a hegesztendő anyagot teljes vastagságában megömleszti és a he­gesztés közvetlen környezetén kívül az anyagot nem hevíti fel. Ennek megfele­lően a hegesztés okozta vetemedéssel nem kell számolni. A lézersugaras hegesztést kiterjedten alkalmazzák az autóiparban. A beren­dezések 2-3 kW teljesítményűek. Első­sorban karosszériaszerelésben használ­ják. A hegesztés másik jelentős területe a csövek és az üreges testek gyártásá­ban (csőgyártásban, csőfektetésben, bojlergyártásban, nagy tartályok készí­tésében stb.) számottevő. Itt a lézersu­gár teljesítménye lényegesen nagyobb (5-6 kW), ez a teljesítmény 12 mm vas­tag acéllemez hegesztésére megfelelő. Képünkön lézersugárral pontosan, tisztán, veszteségmentesen készített munkadarabokat láthatunk. (MTI- Press) OKTÓBERBEN ÍRTÁK Tallózás üzemi lapokból BÁCS MEGYEI ÉPÍTŐK. A Duna^-Tisza Közi Állami Épí­tőipari Vállalat dolgozóinak lapjá­ban jelentés olvasható a vállalati pártértekezletről. A Dutépnél szeptember 24-én tartották a jelen­tős tanácskozást azzal a céllal, hogy kialakítsák a pártmunka szükségszerű megújításának új szervezetj formáját és meghatároz- zá^,a további feladatokat. A megújuló pártmunka jegyé­ben már a pártértekezletre való ké­szülődés során új kezdeményezé­sek születtek. Az alapszervezetek­nek joguk volt a jelölőbizottság tagjainak delegálása, önállóságot élveztek a küldöttek kiválasztásá­nak módszerében, s újszerű volt a választás demokratikusabbá téte­lére tett javaslat. A legfontosabb feladatok között első helyen szere­pelt a vállalat pénzügyi likviditá­sának biztosítása, piaci alkalmaz­kodóképességének további javítá­sa és a vállalati dolgozók anya­gi, erkölcsi érdekeltségének erősí­tésé. AGRIKON, KECSKEMÉT. A Kecskeméti Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Gépgyártó Válla­lat üzemi lapja írja: „Szemléletvál­tásra van szükség..Hagyomá­nyosan szeptemberben kerül sor a vállalatnál a számvetésre. Az Agri- kon legutóbbi igazgatói értekezle­tén megvitatták az idei év várható alakulását és a jövő évi terveket. Az értékesítési nehézségek elle­nére a százmillió forintot meghala­dó vállalati eredmény elérése reális célkitűzés itt derül ki az írásból —, sőt a feltételek kedvező alaku­lása esetén túlteljesítése is lehetsé­ges. A jövő év sok kérdőjelet hor­doz) 1989 a vállalat számára olyan gondokat vetít előre, melyek meg­oldására az eddigiektől gyökeresen eltérő vállalati magatartásra van szükség. A vagyoni növekedés ér­dekében bővíteni kell a jelenlegi termékkört, és elkerülhetetlenné válik a munkaerő összetételének és minőségének megváltoztatása is — nyilatkozta az üzemi lap szer­kesztőségének Lakos Alfréd főosz­tályvezető. ALFÖLDI CIPŐ. Az Alföldi Cipőgyár üzemi lapjának Alkal­mazkodás az új követelményekhez című cikkében olvasható: Az idei esztendő jelentős mértékben eltér a korábbiaktól, egy'évtizedes gazda­sági fellendülés után nehéz, de nem kilátástalan helyzetbe került a vál­lalat. Az első féléves mérleg adatai szerint most első esetben zártak veszteséggel egy gazdálkodási idő­szakot. Ez a veszteség a második félévben ugyan csökkeni fog, de el nem kerülhető. A jövő évi kibontakozás érdeké­ben az Alföldi Cipőgyár megszün­teti szocialista exportját, és a fel­szabaduló termelői kapacitással növeli a konvertibilis exportot. A tartalékok kihasználása terén csökkenti a külső bérmunkát, ugyanakkor bővíti a saját cipőfel­sőrész-készítő kapacitását. A jövő eredményessége szempontjából alapvető kérdés, hogy az általános, illetve rezsiköltségeket az árbevétel 15 százaléka alá szorítsák — hatá­rozta meg az alkalmazkodás új kö­vetelményeit ígért János igazgató. BAJATEX. A Bajatex Vállalat pártbizottságának lapja A kötött méteráru gyártásának L félévi eredménye cím alatt közli: A ter­vezett 1749 ezer helyett 1952 ezer négyzetméter kelmét állított elő az első félévben a. méterárugyár. A vállalat készáru-összetételéből kiderül, hogy a tiszta poliészter­tartalmú termékek mellett egyre nagyobb arányt képviselnek a ter­mészetes, szálas alapanyagot tar­talmazó gyártmányok. A Bajatex a közelmúltban 26 új termékkel jelentkezett a piacon. Az új, angó- ratartalmú fonalából készült kol­lekcióival benevezett az őszi BNV- re is. KAGE HÍRADÓ. A Kalocsa- kömyéki Agráripari Egyesülés üzemi lapjának a Beszélgetés a paprikáról, a kereskedelemről cí­mű írásából megtudható: Noha nem kopott meg a kalocsai papri­ka fénye, manapság mégis jobban meg kell küzdeni a piacért. Az in­terjú a Monimpex Külkereskedel­mi Vállalat vezérigazgatójával, Te- relmes Lászlóval készült. A világpiacon 35-36 ezer tonna fűszerpaprika cserél gazdát évente. A Monimpex évi 90 milliós dollár- forgalmából a paprika 15 száza­lékkal részesedik, amelynek több mint fele Kalocsáról származik. A spanyol paprika továbbra is ko­moly rivális a piacon — állítja Te- relmes László. — A spanyol papri­kát a nyugati országok vámmente­sen fogadják, és ez nekünk igen nagy hátrányt jelent. A magyar paprika versenyhelyzetét csak a minőség erősítheti. Ha létrejönne hazánk és a Közös Piac közötti együttműködés, valószínűleg eny­hülnének a ránk nézve szigorú vámszabályok. Válogatta: Kisvágó Árpád Halexport Olaszországba A Dávodi Augusztus 20. Tsz leleményesen igyekszik élni adottságaival. A századelőn épült uradalmi tavakban évtizedek óta fog­lalkoznak haltenyésztéssel. Legutóbb a harcsaivadékok nevelésében jeleskedtek. Pél­dát mutatnak üzletkötési jártasságban is. Míg a leg­több közös gazdaság halér­tékesítési gondokkal küsz­ködik, addig a dávodiak fel­derítették a piaci lehetősége­ket. A belkereskedelmi for­galomban jószerével érték­telennek kikiáltott amurt Olaszországba exportálják, tisztes haszonnal. Az üzleti sikerről Szombathelyi Pé­tert, a szövetkezet foállatte- nyésztőjét kérdeztük. — Belföldön az amur ér­tékesítésével mindig is gon­dok voltak, úgy látszik, nyu­gaton kelendő halfajta. Égy hónapos piackutatás után jelezte a Terimpex Külkeres­kedelmi Vállalat, hogy olasz vevőt találtak. Égyelőre 20 tonnára van igény, amit máris hálózunk, s a napok­ban tesszük kamionokba. Hetven forintot fizetnek ki­lójáért, tehát jövedelme­zőbb, mint a belföldi értéke­sítés. A szállítási költség sem bennünket terhel. — Önöknek mennyibe ke­rül az amur kilója? — Ez a halfajta tipikus növényevő, csupán a te- nyészanyagra kell költe­nünk. Természetes táplálé­kot fogyasztanak, ugyanak­kor hasznot hajtanak, mert „takarítják” a tavat. Elenyé­szőnek mondható a halne­velés költsége. — Pontyból, harcsából is terveznek exportot? — Tárgyalunk erről. An­nál is inkább, mert meglehe­tősen nyomott a hazai piac. Persze ennek megvan a ma­gyarázata: a 65 forintért fel­vásárolt pontyért 95-105 fo­rintot kér a halértékesítő vállalat a vásárlóktól.' Ért­hető, hogy csökken a hazai fogyasztás... Zs. K. I. Special pizza Bács-Kiskunból Vegyesvállalati szerződést írt alá ok­tóber végén az olasz Agrifin S. P. A. cég, a kecskeméti Univer Áfész és a Kecskemét-Szikrai Állami Gazdaság. A Hungital Kft. mezőgazdasági és élel­miszer-ipari termékek termeltetésére, értékesítésére alakult, az induló va­gyont azonos arányban adták össze a társaság tagjai. Az állami gazdasági friss zöldséget, gyümölcsöt, faiskolai szaporítóanyagot, aszeptikus gyü­mölcsvelőt, az Univer Áfész az itthon már jól ismert és bevált ételízesítőit szállítja majd Olaszországba a Hungi­tal segítségével. Közös termékük lesz a Special pizza elnevezésű szósz, amely­hez különleges minőségű, nálunk nem termesztett paradicsomot használnak fel. A vetőmagot, termesztési technoló­giát, valamint a feldolgozó gépsort az olasz fél adja, a termesztés és a feldol­gozás az állami gazdaságban, illetve az áfésznél történik. A különlegesen fi­nom paradicsomszószból a magyar fo­gyasztóknak egyelőre nem jut, a megál­lapodás értelmében ugyanis az olasz cég az egész évi mennyiséget visszavá­sárolja. Kevesebb bevétel többletmunkából Az idei év eltelt kilenc hónapjában hazánk lakosságának pénzbevétele nyolc, pénzelköltése tizenegy százalék­kal bővült, ez valamivel gyorsabb ütem, mint az 1987-es. A Magyar Nemzeti Bank Bács-Kiskun Megyei Igazgatóságának felmérése szerint me­gyénkben mérsékeltebb a növekedés, . bevételeink 3-4 százalékkal, kiadásaink 2-2,5 százalékkal maradnak el az or­szágos átlagtól. A harmadik negyedév végéig összesen kétmilliárd forint több­letbevételhez jutottunk az előző évihez képest, ám többet is költöttünk, mint 1987 hasonló időszakában, méghozzá 2,5 milliárd forinttal. A tavalyinál las­súbb ütemben nőtt megyénkben a la­kosság munkaviszonyból származó be­vétele, és igen visszaesett a mezőgazda- sági kistermelők, a kisüzemi vállalko­zók és a vgmk-tagok jövedelme. Az áremelkedések hatására megfontoltab­ban vásárolunk, tovább csökkent a drágább élelmiszerek iránti kereslet, ugyanakkor a vegyes iparcikkek közel olyan mennyiségben fogytak, mint egy évvel ezelőtt. A családokban egyre ke­vesebb pénz jut megtakarításra. A jobb anyagi helyzetben levők jövedelmük egy részét nem takarékbetétbe, hanem nagyobb hasznot hozó vállalkozásba fektetik, vagy kedvező kamatozású ér­tékpapírt vásárolnak. Videoton—Thomson tévék A nyugat-európai televíziógyártás csúcstechnológiáját honosítja meg a közelmúltban átadott üzem Székesfe­hérvárott. Még ebben az évben 20 ezer Gazdasági hírek információk Próbaüzem az MMG festőműhelyében 9 Korábban az MMG kecskemé­ti gyára kooperá­cióban volt kény­telen lefestetni az. itt gyártott mű­szerdobozokat, olaj- és gázvezeté­kek, berendezések vasszerkezeteit, valamint a pénz­tárgépeket. A na­pokban azonban megkezdték a próbaüzemet a közelmúltban áta­dott, teljesen fel­újított saját felü­let-előkészítő és festőüzemben. A sikeres próba­üzem azt bizonyít­ja, bogy a jövőben „bázon belül” is elvégezhetik e munkákat. VT—Thomsont értékesítenek belföl­dön, az alapkészülék ára 30-40 ezer forint körül lesz, ezek különböző kiegé­szítő berendezésekkel az űr-tévéadások vételére álkalmassá tehetők. A Video­ton cég egyébként az idén várhatóan összesen 260 ezer színes tévét' gyárt, ' ebből 100 ezret értékesítenek külföl­dön, túlnyomó részét tőkés országok-, ban. Jövőre az új üzem segítségével fél­millió színes tévét készítenek, ebből 100 ezer nyugati értékesítésére a szerződés már megköttetett. Vizsgázik a minősítő műszer A tőkés országokbamnár évek óta:' kutatásokat folytatnak annak érdeké­ben, hogy á vágósertések minősítését és osztályozását a vágóvonalakon egy ar­ra megfelelően kialakított műszerrel végezzék, így a minősítés gyors, pontos és automatikus legyen. Az úgynevezett szúrószondás vágósertés-minősítő mű­szerekkel végzett kísérleteket külföldön az Országos Húsipari Kutató Intézet. Tapasztalatok alapján — és az intézet irányításával — kifejlesztettek egy ma­gyár vágósertés-minősítő rendszert, s ezen belül természetesen a speciális mű­szert a hazai szakemberek. Az érdeklő­dők először az idei tavaszi BNV-n is­merkedhettek az újdonsággal, aminek alkalmazását az év második felétől kezdték el a húsipari üzemekben. Most tehát a gyakorlatban vizsgázik a ma­gyar minősítő műszer. Jó kilátások a gabona- exportban A mezőgazdasági termékeket expor­táló vállalat, az Ágrimpex kivitele a hazai árualaphiány miatt ez év első fe­lében minimálisra csökkent, sőt, egyes cikkeket kénytelen volt külföldről be­hozni. Időközben azonban változott a helyzet, másik Oldalára billent a mér­leg. A magyar mezőgazdaság jó ter­mést takarított be, a világpiaci árak is emelkedtek, főleg gabonafélékből. így a vállalat exportja az idén meghalad­hatja a tervezettet, elérheti a 280 millió dollár értéket. Hogy ezt sikerül-e meg-' valósítani, az lényegében már csak a szállítási kapacitáson múlik. Az év első felében 100 ezer tonna gabona kivitelé­ről kellett gondoskodni, a második fél­évben több mint másfél milliárd tonnát kellene kiszállitani az országból. HÁZUNK TÁJA Ezt is meg lehet tanulni M int mindent, a vesszőfonás fortélyait is meg lehet ta­nulni, s ha az első próbál­kozások nem éppen mesterművek, az sem baj — a sikerélmény a fon­tos. A szomorúfűzet kivéve sokféle fűz alkalmas e munkához. A ken­der-, mandula-, cinege-, hamvas­fűz, valamint a nemesített ameri- kai és az aranyfűz vesszői mind kitűnő alapanyagok. Ha nem elég hajlékonyak, rugalmasak, feldol­gozás előtt beáztatják és kigőzölik ^ezeket, ez 5-15 napig tart aszerint, hogy a levágott hajtásokat meddig tárolták és mennyire szárították ki. A kosárfonás legfontosabb szer­száma az éles kés, szükség van egy fakalapácsra, ezenkívül a végek rögzítéséhez vékony drót, apró szegek, esetleg ragasztó és fonal szükséges. A munkafogásokat egy henger és egy gömbölyű formájú kosár példáján ismertetjük. 1. A henger alakú kosár, attól függően, hol használjuk, lehet bur­gonya-, zöldség-, gyümölcstartó; szennyesruha-tároló; papírkosár stb. Fenékvesszőinek száma páros, 6, 8 vagy több, a kosár nagysága szerint. A vesszőket legyező alak­ban, keresztbe fektetjük egymásra; a keresztezés helyét vékony vesz- szőkkel kötjük át. E kötéshez erő­sítjük egy-egy hosszú vessző kihe­gyezett végét, s körben haladva fonjuk a kosár fenekét; a vesszőt felváltva hol felülről, hol alulról bújtatjuk át az aljon. . Amikor a fenék elérte a kellő méretet, a vesszők szabad végeit felfelé hajlítjuk, s igy oszlopok ke­letkeznek. Ezekre merőlegesen, te­hát vízszintes irányban, kör alak­ban fonjuk a kosár falait úgy, hogy a kosár fölfelé fokozatosan széle­sedjék. Amikor megfelelő magas­ságig jutunk, összehajlított vesz- szők végeit illesztjük a fonadékba; ezek a fülek. Mindegyik fül 3-4 vesszőből áll. Majd folytatjuk a fonást fölfelé. A peremet és a füle­ket vékony vesszőkkel fonjuk át. Fonás közben a vesszőket fakala­páccsal ütögetjük, hogy szorosab­ban simuljanak egymáshoz. 2. A gömbölyű kosárhoz kivá­lasztunk két, teljes hosszúságuk­ban egyformán vastag vesszőt (vé­kony végeiket levágjuk). Hosszuk a kosár kívánt nagyságától függ; ez utóbbi lehet 50-60 cm átmérőjű. A vesszőkből abroncsokat hajlí­tunk. Ezt legkényelmesebben úgy csinálhatjuk, ha sablonként kerek, vastag fahasábot, tönköt haszná­lunk. A vesszők végeit ferdén le­metsszük, és vékony szegekkel egy­máshoz erősítjük. Az egyik abron­csot merőlegesen, keresztben ráe­rősítjük a másikra, a találkozási pontokat pedig vékony vesszővel ötször-hatszor átfonjuk. A víz­szintes abroncs a kosár pereme lesz, a függőleges abroncs alja a kosárfenék alapja, ennek felső ré­sze pedig a fül. Ezután 4-6 vesszőt fele olyan hosszúra vágunk, mint amekkorák az abroncs vesszői. Végeiket kihegyezzük s áz abron­csok keresztezési pontjaihoz erő­sítjük: átbújtatjuk az abroncsokat megerősítő fonadék alatt. Két- három vesszőt az alj egyik oldalán a perem alatt erősítünk fel, és a másik oldalon is ugyanennyit. A rögzített vesszőket, amelyeket oszlopoknak nevezünk, félkörív­ben meghajlítjuk. Miután így elkészült a kosár vá-' za, hozzákezdünk a fonáshoz. Egy vékony vessző végét kívülről a ko­sár aljához illesztjük, behajlítjuk az alsó oszlop alá, majd kihúzzuk, azután megint belülre hajtjuk stb. A vessző ekként felváltva, hol az egyik, hol a másik oldalról fonja körül az oszlopokat, és így erősen tart. A peremnél a vesszőt vissza­hajlítjuk, és a fonást föntről lefelé^ folytatjuk. A kosár fenekéhez érve. a vesszőt ismét fölfelé hajlítjuk. Minden oszlopot, két szomszédos vessző az ellenkező oldaláról fon körül. Amikor a vessző végéhez értünk, végét valamelyik oszlop mellett ferdén levágjuk, új vesszőt illesztve hozzá, tovább fonunk. A vesszőket nem a fenekén, nem is a peremnél, hanem a kettő között, a kosár felületén kell összetoldani. Ezt ismételjük, míg a kosár el nem készült. Rajz és szöveg: Bányai Katalin

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents